T/2427.
számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló
1997. évi CXXI. törvény, valamint a hegyközségekről szóló
1994. évi CII. törvény módosításáról
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2000. március
a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló
1997. évi CXXI. törvény, valamint a hegyközségekről szóló
1994. évi CII. törvény módosításáról
a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló
1997. évi CXXI. törvény módosítása
1. §
(1) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 2. § 5. pontja a következő mondattal egészül ki:
“A termőrefordítás ideje a negyedik, ha a termőrefordulást rendkívüli időjárás késlelteti, az ötödik vegetációs időszak vége.”
(2) A Btv. 2. § 7.b) pontja a következő mondattal egészül ki:
“A katasztert a megyei földművelésügyi hivatal vezeti.”
(3) A Btv. 2. § 9-11. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“9. Szőlőfajták hasznosításuk szerint:
a) Borszőlő fajta: olyan szőlő, amelynek termését rendszerint borkészítésre használják.
b) Csemegeszőlő fajta: olyan szőlő, amelynek termését rendszerint közvetlen étkezésre használják.
c) Alanyszőlő fajta: olyan szőlő, amelyet vegetatív szaporítóanyag előállítás, illetve oltványkészítés céljából termesztenek.
10. a) Ajánlott fajta: borszőlő esetében a meghatározott termőhely szőlőtermelésének hasznosítási irányát meghatározó, különösen borainak sajátos jellegét megalapozó, minőségi bor készítésére alkalmas, államilag elismert fajta. Csemegeszőlő esetében olyan államilag elismert fajta, amely iránt jelentős piaci kereslet mutatkozik. Alanyszőlő esetében olyan államilag elismert, vagy állami elismerésre bejelentett fajta, amely a termesztési tapasztalatok szerint értékei alapján megfelel a köztermesztés igényeinek.
b) Engedélyezett fajta: borszőlő esetében a meghatározott termőhely ökológiai adottságait jól hasznosító, de a termőhely jellegét nem meghatározó, az évjáratok többségében minőségi bor készítésére alkalmas, államilag elismert, illetve állami elismerésre bejelentett vagy kipróbálásra ajánlott fajta. Csemegeszőlő esetében olyan államilag elismert, illetve állami elismerésre bejelentett vagy kipróbálásra ajánlott fajta, amely iránt a piaci kereslet visszafogott, illetve termesztési értékei még nem kellően ismertek.
c) Ideiglenesen engedélyezett fajta: bor- és csemegeszőlő esetében már nem telepíthető, de meglévő ültetvényben még termeszthető fajta. Ideiglenesen engedélyezett fajta direkttermő szőlő nem lehet. Alanyszőlő esetében olyan fajta, amelynek termesztési értékei nem kielégítőek.
11. Szőlőfajta Használati Bizottság: a szőlőfajták termőhelyi vizsgálatáért, a vizsgálatok megszervezéséért és a bor készítésére szánt szőlőfajták esetében a megyei fajtahasználat meghatározásáért felelős testület. A Bizottság tagjait a miniszter nevezi ki, a tagok kétharmadára a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa tesz javaslatot.”
(4) A Btv. 2. §-a a következő 23-27. pontokkal egészül ki:
“23. Tartósított must: az a must, amely megengedett fizikai vagy kémiai módszerrel erjedésmentesen tárolható.
24. Térfogatban számított tényleges alkoholtartalom: a termékben jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya a termék teljes térfogatához viszonyítva, 20 °C hőmérsékleten.
25. Térfogatban számított potenciális alkoholtartalom: megmutatja, hogy 20 °C fokos hőmérsékleten hány egységnyi térfogatú tiszta alkohol keletkezhet 100 egységnyi térfogatú termékben található cukor teljes kierjedése által.
26. Térfogatban számított összes alkoholtartalom: a térfogatban számított tényleges és potenciális alkoholtartalom összege.
27. Térfogatban számított természetes alkoholtartalom: az alkoholtartalom-növelés előtt jellemző térfogatban számított összes alkoholtartalom.”
2. §
(1) A Btv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A szőlőtermesztés termőhelyei:
a) szőlőalanyok esetében az ország ökológiai szempontból alkalmas összes területe;
b) csemegeszőlő esetében külön fajtahasználati előírások nélkül, borszőlő esetében meghatározott fajtahasználat mellett az egyes megyék ökológiai szempontból alkalmas területei;
c) a megyéken belül borvidékek (ezen belül körzetek és alkörzetek) és bortermőhelyek.”
(2) A Btv. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) Csemege- és borszőlő esetében ökológiailag alkalmas terület az a termőhely, amelyet a szőlő termőhelyi kataszter osztályba sorol.”
3. §
A Btv. 4. §-ának (3)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(3) A szőlő termőhelyi kataszterének osztályozása szempontjából
a) I. osztály: szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas;
b) II. osztály: szőlőtermesztésre alkalmas;
c) III. osztály: szőlőtermesztésre szakmai megkötések (fajta, művelésmód) mellett alkalmas.
(4) A szőlő termőhelyi kataszterét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) adja ki. Kiegészítő vagy módosító termőhelyvizsgálatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetétől (a továbbiakban: SZBKI) kell kérni. A termőhelyi kataszter kiegészítéséről, módosításáról a hegyközség kezdeményezésére, az SZBKI véleményének kikérésével a minisztérium határozatban dönt.
(5) A hegyközség kezdeményezése alapján a borvidék ültetvényterületeiből eredetvédett termőhelyek határolhatók le, a termeszthető fajták, a termesztési és borászati technológia egyidejű meghatározásával. A kérelem tárgyában a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a hegyközségi tanács és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa véleményének kikérésével dönt. A döntés során csak jóváhagyó vagy elutasító határozatot lehet hozni.”
4. §
A Btv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Árutermő szőlőültetvény létesítésére és pótlására a termőhelyeken felhasználható szőlőfajtákat a külön jogszabályban meghatározott Nemzeti Fajtajegyzék tartalmazza. A Nemzeti Fajtajegyzék alapján az egyes megyék fajtahasználatát (ajánlott, engedélyezett és ideiglenesen engedélyezett fajták köre) a Szőlőfajta Használati Bizottság határozza meg. A megyei fajtalistában szereplő fajtákból a hegyközségi tanácsok állítják össze a borvidéki és bortermőhelyi fajtalistát, az illetékes hegyközségek javaslata alapján.”
5. §
A Btv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A hegyközség a hegyközségi rendtartásban, nem hegyközségi településen az önkormányzat rendeletben az ingatlan határától meghatározott ültetési távolságot írhat elő.”
6. §
“(3) Az engedélyes köteles a telepítést az ültetést követő, a kivágást annak megtörténte után 15 napon belül az engedélyező hatóságnak ellenőrzés, illetve nyilvántartás céljából bejelenteni. A telepítés, illetve a kivágás megtörténtéről az engedélyező hatóság nyilvántartást vezet, és az illetékes FM Hivatalnak folyamatosan részletes jelentést küld. Az FM Hivatal évente egy alkalommal, a tárgyévet követő év január 31-ig a Központi Statisztikai Hivatalnak összesítő jelentést küld.”
7. §
A Btv. 14. §-a a következő (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
“(7) Palackozott bor: az a bor, amelyet eredeti zárással, közfogyasztás céljára hoznak forgalomba, legfeljebb 2 literes egységben.
(8) Nem palackozott kiszerelésű bor: az a közfogyasztásra szánt bor, amelyet 2 liternél nagyobb de legfeljebb 25 literes edénybe töltenek forgalomba hozatal céljából.”
8. §
A Btv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“17. § E törvény a must és a bor előállítása és kezelése körében szabályozza: a kékderítés, a házasítás, a must és bor cukortartalma kialakításának, savtartalma növelésének szabályait, továbbá az ízesített bor, az ízesített boralapú ital, az ízesített boralapú koktél, a likőrbor, továbbá a pezsgő, a habzóbor, a gyöngyözőbor és a széndioxiddal dúsított gyöngyözőbor előállításának szabályait.”
9. §
(1) A Btv. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Házasítás (vágás) két- vagy többféle földrajzi eredetű, szőlőfajtájú vagy évjáratú mustnak vagy bornak összekeverése.”
(2) A Btv. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Tilos egymással házasítani természetes bort, ízesített bort, ízesített boralapú italt, ízesített boralapú koktélt, likőrbort, pezsgőt, habzóbort, gyöngyözőbort és széndioxiddal dúsított gyöngyözőbort; tilos továbbá a fehér bort rozé, siller és vörösborral házasítani.”
10. §
A Btv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A bor cukortartalmának kialakítására - a (2)-(4) bekezdésben foglalt megkötésekkel - felhasználható a must, a tartósított must, a töményített must és a sűrített must.”
11. §
A Btv. 22. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) Olyan must vagy bor felhasználásával, amelynek savtartalmát növelték, különleges minőségű bor nem készíthető.”
12. §
A Btv. 23. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“Ízesített bor, ízesített boralapú ital, ízesített boralapú koktél előállítása
23. § (1) Az ízesített bor szeszezett mustból, asztali borból, meghatározott termőhelyről származó minőségi borból, likőrborból, pezsgőből, habzóborból, gyöngyözőborból és széndioxiddal dúsított gyöngyözőborból alkohol hozzáadásával készül. Az ízesített bor készítése során szőlőmust és erjedő must felhasználható. Az ízesített bor édesíthető és karamellel színezhető. Az ízesítéshez természetes aroma-anyagok, természetes aroma-kivonatok, fűszernövények, fűszerek és ízhordozó élelmiszerek használhatók. Az ízesített bor tényleges alkoholtartalma 14,5 térfogatszázalék és 22 térfogatszázalék között lehet. Összes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék, száraz megjelölés esetén legalább 16 térfogatszázalék, extra száraz megjelölés esetén legalább 15 térfogatszázalék. Az ízesített borban felhasznált bor vagy friss szőlőből származó szeszezett must részarányának legalább 75 százalékot el kell érnie.
(2) Ürmösbor az a természetes borból készült ízesített bor, amelyet élelmiszerelőállítás céljára alkalmazható növényi eredetű aroma-anyagok, vagy ezekből készített szeszes kivonatok felhasználásával állítottak elő.
(3) Fűszerezett bor (vermut) az a természetes bor felhasználásával készült ízesített bor, amelynek cukortartalmát karamellizált cukor, répacukor, szőlőmust, finomított szőlőmust-sűrítmény és sűrített must, jellemző illat-, íz- és zamatanyagait élelmiszerelőállítás céljára alkalmazható növényi eredetű drogok, elsősorban Artemisia-fajok drogjainak felhasználásával alakították ki.
(4) Az ízesített boralapú ital újborból, asztali borból, meghatározott termőhelyről származó minőségi borból, pezsgőből, habzóborból, gyöngyözőborból és széndioxiddal dúsított gyöngyözőborból, alkohol hozzáadása nélkül készül. Az ízesített bor készítése során szőlőmust és erjedő must felhasználható, az ízesített bor édesíthető. Az ízesítéshez természetes aroma-anyagok, aroma-kivonatok, természetazonos aroma-anyagok, fűszernövények, fűszerek és ízhordozó élelmiszerek használhatók. Az ízesített boralapú ital tényleges alkoholtartalma 7 térfogatszázalék és 14,5 térfogatszázalék között lehet. Az ízesített boralapú italban felhasznált bor részarányának legalább 50 százalékot el kell érnie.
(5) Az ízesített boralapú koktél borból és szőlőmustból alkohol hozzáadása nélkül készül. Az ízesített boralapú koktél édesíthető és színezhető. Az ízesítéshez természetes aroma-anyagok, aroma-kivonatok, természetazonos aroma-anyagok, fűszernövények, fűszerek és ízhordozó élelmiszerek használhatók. Az ízesített boralapú koktél tényleges alkoholtartalma kevesebb, mint 7 térfogatszázalék. Az ízesített boralapú italban felhasznált bor vagy must részarányának legalább 50 százalékot el kell érnie.”
13. §
A Btv. a következő alcímmel és 23/A. §-sal egészül ki:
“Likőrbor előállítása
23/A. § Likőrbor erjedő mustból, borból vagy ezek keverékéből készül, cukortartalmát sűrített must vagy erjedő must és magas fokú, szőlészeti termékekből származó párlat vagy középfokú borpárlat hozzáadásával, szesztartalmát magas fokú, szőlészeti termékekből származó párlat vagy középfokú borpárlat hozzáadásával alakítják ki. Tényleges alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék és legfeljebb 22 térfogatszázalék, összes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék. Minimális természetes alkoholtartalma 19 mustfok. A likőrboroknak az adott közigazgatási területen telepítésre engedélyezett szőlőfajtából kell származnia.”
14. §
A Btv. 24. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“Ízesített bor, ízesített boralapú ital, ízesített boralapú koktél, valamint likőrbor engedély alapján állítható elő.”
15. §
A Btv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“25. § (1) Gyöngyöző bor az a legalább 7 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú termék, amely legalább 9 térfogatszázalék összes alkoholtartalmú borból készül, és amelyben 20 °C hőmérsékleten zárt tárolóedényekben tárolva legalább 1 bar és legfeljebb 2,5 bar túlnyomás uralkodik, amely kizárólag erjedésből származó, oldott széndioxidra vezethető vissza.
(2) Széndioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor az a borból készült termék, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 7 térfogatszázalék, összes alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék, és amelyben 20 °C hőmérsékleten zárt tárolóedényekben tárolva legalább 1 bar és legfeljebb 2,5 bar túlnyomás uralkodik, amely teljes mértékben vagy részben hozzáadott, oldott széndioxidra vezethető vissza.
(3) A habzóbor olyan asztali borból készült termék, amelyhez részben vagy teljesen széndioxidot adtak hozzá, és amelyben 20 °C hőmérsékleten zárt tárolóedényekben tárolva legalább 3 bar, oldott széndioxidra visszavezethető túlnyomás uralkodik.
(4) Pezsgő az a termék, amely friss szőlőből, szőlőmustból vagy borból készül, széndioxid-tartalma kizárólag erjedésből származik, és amelyben 20 °C hőmérsékleten zárt tárolóedényekben tárolva legalább 3 bar, oldott széndioxidra visszavezethető túlnyomás uralkodik.”
16. §
A Btv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Ízesített bor, ízesített boralapú ital, ízesített boralapú koktél előállítására cukrot borban feloldva lehet felhasználni. Pezsgő, habzóbor, gyöngyözőbor és széndioxiddal dúsított gyöngyözőbor előállítására cukrot borban feloldva vagy minimum 500 g/l cukortartalmú cukorszirupként lehet felhasználni. A cukorszirup a cukornak ivóvízben való feloldásával kizárólag a felhasználó üzemben állítható elő.”
17. §
A Btv. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az ízesített bor, az ízesített boralapú ital, az ízesített boralapú koktél és a likőrbor előállításához az engedélyt az OBI adja ki. Az OBI a kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet.”
18. §
A Btv. 43. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(3) A borok és borpárlatok közfogyasztásra csak akkor hozhatók forgalomba, ha azokat tételesen az OBI e törvény, valamint külön jogszabály alapján előzetesen megvizsgálta, minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette. A meghatározott termőhelyről származó minőségi borok érzékszervi minősítésében külön jogszabály szerint részt vesznek a termelők és a felvásárlók képviselői. Az OBI a minősítésről határozatban dönt. A határozatokat az OBI havonta tájékoztatás és ellenőrzés céljából a hegyközségi tanácsoknak megküldi.
(4) A bor közraktárban történő elhelyezésének, bértároltatásának, agrárpiaci célú készletezésének, valamint más agrárpiaci támogatás igénybevételének feltétele, hogy a letevő, illetve a támogatást igénybevevő rendelkezzék a borra vonatkozó OBI minősítéssel.”
19. §
A Btv. 49. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
“Ez alól kivételt képez a tételenként legfeljebb 8 literes minta, ami kereskedelmi forgalomba nem kerül.”
20. §
(1) A Btv. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Palackozott asztali borok címkéjén fel kell tüntetni:
a) az asztali bor, vagy tájbor megjelölést;
b) a betöltött bor névleges térfogatát;
c) a bor tényleges alkoholtartalmát;
d) a cukortartalomnak megfelelő jelölést;
e) a palackozó cég nevét és székhelyét, vagy az OBI-nál nyilvántartott azonosító számát;
f) a palackozás időpontját vagy a tételszámot, 2002. január 1-től pedig csak a tételszámot;
g) az OBI forgalomba hozatali engedély számát;
h) külkereskedelmi forgalomba hozatal esetén a Magyarországra utaló jelölést;
i) ha a bor nem Magyarországon szüretelt szőlőből származik, a termelő országra utaló jelölést;
j) import termék esetén a forgalmazó magyar nyelvű megnevezését.
Az e), f), g), j) pontok kivételével a jelöléseket, megnevezéseket egy látómezőben kell feltüntetni.”
(2) A Btv. 51. § (3) bekezdésének a bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
“(3) Palackozott asztali borok címkéjén fel lehet tüntetni:”
“i) a bor színére utaló jelölést.”
(3) A Btv. 51. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(4) Meghatározott termőhelyről származó minőségi vagy különleges minőségű borok címkéjén és kiegészítő címkéjén fel kell tüntetni a (2) bekezdésben - a g) pont kivételével - meghatározott adatokon túl a meghatározott termőhelyről származó borra vonatkozó kötelezően előírt megnevezéseket, szőlőfajtát, termőhelyet, évjáratot és a bor minőségi megjelölését, továbbá fel lehet tüntetni a (3) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint legalább öt éves érlelési idő után a muzeális bor elnevezést és az országos vagy nemzetközi borversenyeken elért díjakat. A címkéken kötelezően fel kell tüntetni a palackozás időpontját vagy a tételszámot, vagy az OBI forgalomba hozatali engedély számát. 2002. január 1-től a tételszám használata kötelező.
(5) Tilos olyan adatok, jelölések, ábrák vagy rajzok feltüntetése, amelyek más adatokkal összetéveszthetők, vagy a fogyasztó megtévesztésére alkalmasak.”
(4) A Btv. 51. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
“(6) A palackozott borok cimketervét jóváhagyás céljából az OBI-nak be kell mutatni.”
21. §
(1) A Btv. 53. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(2) Asztali bor származási helyének megjelölésére nem alkalmazható a borvidék, illetve a mellékletben felsorolt települések vagy azok határán belüli dűlők és egyéb földrajzi helyek neve, de alkalmazható a földrajzi, gazdaságföldrajzi vagy közigazgatási egység borvidékre, bortermőhelyre nem utaló neve.
(3) Szőlőfajtára utaló elnevezés csak a Borvidéki Fajtalistában felsorolt, valamint a 7. § (3) bekezdés hatálya alá eső fajták esetében alkalmazható az egyes minőségi kategóriákra vonatkozó rendelkezések szerint. A meghatározott termőhelyről származó minőségi bor és a különleges minőségű bor elnevezésében a szőlőfajta nevét - a (5) bekezdésben említett kivétellel és a 60.§ (1) bekezdése c) pontjában felsorolt borok kivételével - fel kell tüntetni. Természetes bor elnevezésében legfeljebb két szőlőfajta neve szerepelhet, ha a két fajta külön-külön legalább 15%-ban, együttesen pedig 100%-ban alkotórésze a bornak, valamint - a minőségi és a különleges minőségű bor esetében - mindkét fajta minőségi kategóriára a 29. §-ban előírt fogalom meghatározásnak megfelel. Tilos szőlőfajtára utaló elnevezést alkalmazni az ízesített bor, az ízesített boralapú ital, az ízesített boralapú koktél és a likőrborok esetében.”
(2) A Btv. 53. § (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni.”
(3) A Btv. 53. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) Az asztali bor elnevezésben használható a minőségi kategóriára, a bor színére utaló kifejezés külön-külön vagy együttesen, a termőhely vagy a fajta mellett, vagy azok mellőzésével. A természetes bor, az ízesített bor, az ízesített boralapú ital, az ízesített boralapú koktél, a likőrbor, a pezsgő, a habzóbor, a gyöngyözőbor és a széndioxiddal dúsított gyöngyözőbor elnevezésében márkanév, továbbá a pezsgő, az ízesített bor, az ízesített boralapú ital, az ízesített boralapú koktél és a likőrbor elnevezésében az előállító neve is alkalmazható.”
22. §
A Btv. 60. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(1) A tokaj-hegyaljai borvidékre jellemző borok a következők:]
“a) meghatározott termőhelyről származó minőségi borok a tokaji furmint, a tokaji hárslevelű, a tokaji sárgamuskotály, a tokaji zéta;
b) meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű borok a tokaji furmint, a tokaji hárslevelű, a tokaji sárgamuskotály, a tokaji zéta;”
23. §
A Btv. 63. § (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“E rendelkezés alól a hegyközségi tanács egyetértésével a minisztérium különleges esetekben felmentést adhat.”
24. §
(1) A Btv. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az ellenőrző hatóság képviselői külön engedély és előzetes bejelentés nélkül jogosultak az ültetvényekben, illetve minden olyan telephelyen, amely a must és a bor előállítására, elhelyezésére, kezelésére, átvételére és forgalomba hozatalára szolgál, vagy arra alkalmas, hatósági ellenőrzést folytatni, mintát venni, a jogszabály által előírt nyilvántartásokat, jelentéseket, feljegyzéseket, a számadásokat és az egyéb iratokat megtekinteni, azokról másolatot igényelni vagy készíteni. Az ellenőrző hatóság képviselői az illetékes társszervek közreműködésével a szállítást végző jármű rakományát is ellenőrizhetik.”
(2) A Btv. 66. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Az ellenőrző hatóság megkeresése alapján a hatósági ellenőrzésben a vámhatóság, a rendőrség és a fogyasztóvédelmi főfelügyelőség a rá vonatkozó szabályok szerint közreműködik.”
25. §
A Btv. 68. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az OBI ellenőrzi]
“a) a szőlőcefre, a must és a bor származását, eredetét, minőségét (összetételi és érzékszervi tulajdonságok, térfogat, csomagolás és jelölés), a telephely, objektum működésének jogszerűségét, továbbá a szállítás és a tárolás körülményeit,”
26. §
A Btv. 72. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Ha a vizsgált termék az előírt, illetőleg a jelölésében foglalt jellemzőket nem elégíti ki, az ital előállítóját, kereskedelmi ellenőrzés esetén az ellenőrzöttet, bizonyítottság esetén a hiba okozóját a hatóság a vizsgálat költségeinek megtérítésére kötelezi. A határozatban megállapított költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A költségek megtérítésének és felhasználásának módjáról külön jogszabály rendelkezik.”
27. §
A Btv. 73. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az OBI az ellenőrzés eredményeként]
“c) alapanyagot, adalékanyagot, készterméket közfogyasztásra alkalmatlannak, csökkent minőségűnek nyilváníthat, felhasználását, forgalomba hozatalát korlátozhatja, feltételhez kötheti, megtilthatja és ennek érvényesítése céljából zárolhatja;”
28. §
A Btv. 76. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
“A minőségvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
29. §
A Btv. 83. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő h) és i) pontokkal egészül ki:
“(1) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben megállapítsa:”
“h) a megyei fajtahasználat megalapozását szolgáló szőlő-fajtakísérletek rendszerét, a vizsgálatok módját, és a Szőlőfajta Használati Bizottság összetételét, feladatkörét;
i) a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok érzékszervi minősítésének rendjét.”
30. §
(1) A Btv. mellékletének
a) I. 4. b) pontja Bajót, Lábatlan, Nyergesújfalu, Süttő;
b) I. 7. c) pontja Sümegprága;
c) I. 8. a) pontja Alcsútdoboz, Felcsút, Gyúró, Martonvásár, Tordas;
d) I. 14. a) pontja Iványbattyán;
e) I. 14. b) pontja Máriakéménd, Nagynyárád;
f) I. 15. pontja Medina;
g) I.17. pontja Aszaló, Megyaszó, Szikszó;
h) I. 21. a) pontja Bérbaltavár;
i) I. 22. a) pontja Gyönk, Sárszentlőrinc;
j) I. 22. b) Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Nagymányok, Tevel, Závod;
k) I. 22. c) pontja Igar, Nagyszékely, Tolnanémedi
településsel egészül ki.
(2) A Btv. mellékletének I. 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“12. Soproni borvidék
a) Soproni körzet: Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron;
b) Kőszegi körzet: Csepreg, Kőszeg, Vaskeresztes”
[településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.]
(3) A Btv. mellékletének I. 13. pontjának megnevezése Balatonboglári borvidékre változik.
(4) A Btv. mellékletének I. 21. a) és b) pontja összevonásra kerül Balatonmelléki körzet elnevezéssel, a c) pont jelölés b) pontra változik.
(5) A Btv. mellékletének II. pontja kiegészül a következő szövegrésszel:
[Bortermőhelyek]
“Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Edelény,”
[településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.]
(6) A Btv. mellékletének II. pontja kiegészül Somogy megyében Csurgó, Zala megyében Bak, Dobri, Galambok, Kallósd, Magyarszerdahely, Miháld, Pölöske, Sand, Söjtör és Tótszentmárton településekkel. A Btv. mellékletének II. pontjából Fejér megyében Igar, Vas megyében Bérbaltavár, Csepreg, Kőszeg és Vaskeresztes település kimarad.
módosítása
31. §
“(2) A választmány jár el a 41. § szerinti rendtartási ügyekben.”
32. §
(1) A Htv. 17. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hegybíró]
“b) eljár a névjegyzékbe való felvétellel, illetve törléssel kapcsolatos ügyekben, vezeti a hegyközségi névjegyzéket,”
(2) A Htv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Hegybíróvá csak olyan büntetlen előéletű, magyar állampolgárságú személy választható, aki a szőlészet és borászat területén szakmai felkészültséggel és gyakorlati jártassággal rendelkezik. 1999. január 1. napjától csak olyan személy lehet hegybíró, aki a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy megválasztása esetén a vizsgát a hegyközség által meghatározott határidőn – de legkésőbb egy éven – belül leteszi. A határidő elmulasztása, vagy sikertelen vizsga esetén a hegybíró megbízatása megszűnik.”
33. §
A Htv. 31. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tag kötelezettsége, hogy]
“f) a 42. § (2) bekezdése szerinti ár alatt történő értékesítés vagy vásárlás esetén a különbözetet a hegyközségnek befizesse.”
34. §
A Htv. 32. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A bortermőhelyi hegyközség a működési területéhez földrajzilag legközelebb fekvő hegyközségi tanácshoz tartozik.”
35. §
A Htv. 42. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
“Termőhelyi védőár alatt történő értékesítés esetén mind a termelő, mind a felvásárló köteles a különbözetet a hegyközségnek befizetni.”
36. §
(1) A Htv. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Szőlő művelési ágban nyilvántartott termőföld esetében a művelési ág megváltoztatásához a hegyközség engedélye szükséges. Engedély nélküli kivágás esetén a művelési ág változás az ingatlan-nyilvántartásba nem vezethető át. A művelési ág változására egyebekben a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 42. §-ában foglaltakat kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy a földhivatal a művelési ág visszaállításáról a hegyközség megkeresése alapján határoz.”
(2) A Htv. 45. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A szőlő termőhelyi kataszterébe felvett területeken erdőt, gyümölcsöst telepíteni csak a hegyközség előzetes hozzájárulásával lehet.”
37. §
A Htv. 53. § (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A kivetett járulékot és annak esedékességét a taggal írásban, a határozat kivonatának megküldésével kell közölni.”
38. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Btv. 24. § (2) és (3) bekezdése hatályát veszti.
39. §
Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban – 7. § és 15. §-ában – a Tanács borpiaci rendtartásról szóló 1493/1999/EK. rendeletével részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
INDOKOLÁS
1999. első negyedévében a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény (a továbbiakban bortörvény) módosítására elsősorban az Európai Unióval megkötendő borkereskedelmi megállapodás miatt került sor.
Az újabb törvénymódosítást elsődlegesen az egyes településeknek a borvidéki, bortermőhelyi besorolására vonatkozó igénye indokolja. A szőlőtermelők és borelőállítók a származási bizonylatok rendszerének két éves tapasztalatai alapján felismerték: fontos az, hogy településük borvidékhez tartozzon, vagy bortermő hely legyen, mert ez a minőségi bor előállításának egyik feltétele. Ezen változtatásokra vonatkozó javaslatokkal - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete szakmai ellenőrzése után - a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is egyetért.
A bortörvény jelenlegi módosítása szolgálja az EU csatlakozásunk feltételeinek megteremtését is. Ezért a tervezet a módosítások egy részénél - például a fogalom-meghatározásoknál - az érvényes EU jogszabályok szó szerinti fordítását vette át. A további részletes EU harmonizációs feladatok rendeleti szinten megoldhatók.
A termőhelyi besorolás gyakorlati rendszere a módosítások révén nem változik, de az Alföld borvidékein az EU szabályok átvételétől való, egyébként félreértésen alapuló félelem ezen pontosításokkal kiküszöbölhető.
A jelenlegi bortörvény a fajtahasználat szabályozását borvidéki határokhoz köti. Ezt a tervezet - a hegyközségek szerepének csorbítása nélkül - közigazgatási egységekre módosítja. Ezzel a módosítással létrejönnek az EU 2389/89 EGK rendelet átvételének feltételei.
A csatlakozásig a tagállami hatáskörbe sorolt meghatározott termőhelyű minőségi borokra vonatkozó részletes szabályok a bortörvény további változtatása nélkül rendeleti szinten kialakíthatók, és az EU részére átadhatók. Fontos, a termelők szakmai szervezetei által kezdeményezett változás az, hogy a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok érzékszervi minősítésébe a termelők, kereskedők bevonására is lehetőséget teremt a tervezet. Ennek részletes szabályait majd miniszteri rendelet határozza meg.
Az EU-ban 1999 májusában fogadták el a 2000. augusztus 1-én hatályba lépő új borpiaci rendtartást, melynek szabályait a jelen módosítás során figyelembe vettük. A további részletes szabályok átvételét a csatlakozási tárgyalások eredménye még befolyásolhatja. Az egyes borászati eljárások szempontjából fontos lesz, hogy melyik szőlőtermelő zónába kerül Magyarország besorolásra.
A hegyközségi törvény módosítása kevesebb helyen indokolt. A hegyközségek mint független köztestületek önszabályozásuk kialakításával alkalmazkodni tudnak a változó körülményekhez. A hegyközségi rendszerre az állami hatóságoknak továbbra is támaszkodniuk kell a bortörvény és a jövedéki törvény végrehajtásának ellenőrzése során.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat a törvény értelmező rendelkezéseinek pontosítását és kiegészítését tartalmazza. A szakmai gyakorlat szerinti termőre fordítási időpontot az egységes jogértelmezés érdekében célszerű rögzíteni. A szőlőültetvény kataszter naprakész vezetése mint a termelői alapok nyilvántartása Európai Uniós követelmény, ezt állami feladatként a szaktárcának kell ellátnia. A szőlőfajták megnevezésének megváltoztatása, illetve a fajtacsoportok meghatározásának pontosítása megfelel a szőlőfajták osztályozásáról szóló 2389/89. EGK Tanácsi rendelet előírásainak. A Szőlőfajta Használati Bizottság az összehangolt fajtapolitika megvalósításának eszköze, kutatókból, szakigazgatási szakemberekből és a termelők képviselőiből áll. A tagok kétharmadára a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa tesz javaslatot. A tartósított musttal és az alkoholtartalommal kapcsolatos fogalom- meghatározások összhangban vannak az Európai Uniós fogalmakkal.
A 2. §-hoz
A termőhelyek meghatározásánál a hatályos törvénnyel szemben nem a termőhelyi egységeket kívánjuk alapként kezelni, hanem az EU gyakorlatának megfelelően (2389/89. EGK Tanácsi rendelet) a közigazgatási (ország, megye, település) egységeket, természetesen figyelembe véve a szőlőtermesztésre való alkalmasságukat.
A 3. §-hoz
A szőlő termőhelyi kataszterének osztályozása szempontjából a III. osztály Javaslat szerinti megfogalmazása pontosabb. Ugyancsak pontosítás a “védett eredetű termőhely” kifejezés helyett az “eredetvédett termőhely” kifejezés használata. Eredetvédelemre csak ismert, a termőhely hírnevét megalapozó, szabályozott borok érdemesek.
A 4-5. §-hoz
A hatályos törvényi rendelkezések csak a borvidéki és a bortermőhelyi települések fajtahasználatát szabályozzák, az ezeken kívül eső területek fajtahasználatával kapcsolatban megkötéseket nem tesznek. Mivel az ültetvények több mint 20%-a borvidéki és bortermőhelyi területeken kívül található, a termőhelyi adottságok figyelembevétele mellett, termelői érdekekből itt is szükséges a fajtahasználat EU-konform szabályozása. A törvény eddig nem tartalmazott rendelkezést a nem hegyközségi településen az ültetési távolság meghatározására.
A 6. §-hoz
A csatlakozást megelőző átvilágítási folyamat során a termelési kapacitás felmérése és annak korlátozása volt a legfontosabb kérdés. Ezért a Javaslat a telepítések és a kivágások engedélyezésének rendszerét a statisztikai adatgyűjtés rendszerével kapcsolja össze. A Javaslat előírja, hogy a telepítést, illetve a kivágást annak megtörténtét követően 15 napon belül be kell jelenteni az engedélyező hatóságnak, amely a bejelentésről nyilvántartást vezet, és az illetékes FM Hivatalnak folyamatosan részletes jelentést küld. Az FM Hivatal a bejelentésekről évente egy alkalommal a Központi Statisztikai Hivatalnak összesítő jelentést küld.
A Javaslat a borászati termékek körét kiegészíti a palackozott bor és a nem palackozott kiszerelésű bor fogalmával, összhangban a jövedéki törvény fogalomhasználatával. A Javaslat a borászati eljárások körét kiegészíti az ízesített borok, illetve az ízesített borászati termékek előállításának szabályaival. A házasítás szabályai pontosításra kerülnek, továbbá a házasítás tilalma az ízesített borra és az ízesített borászati termékekre is kiterjed.
A 10-11. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi a tartósított must felhasználását a bor cukortartalmának kialakítására, ezzel bővítve a választás lehetőségét a hazai felhasználásban is. Beépül a törvénybe az az EU előírás, mely nem teszi lehetővé, hogy a savtartalmat növelve minőségi bor készüljön.
A 12-17. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a törvényt az ízesített bor, az ízesített boralapú ital, az ízesített boralapú koktél előállításának szabályaival. Ezek a rendelkezések az EU jogszabályok meghatározásainak felelnek meg. Ezen termékek előállítása a likőrborhoz hasonlóan szintén engedélyköteles. Az engedélyt az Országos Borminősítő Intézet adja ki. A likőrborok készítésének új szabályozásával lehetővé válik az alapanyagok választékának meghatározása, a származási helyhez kötött szőlőfajták engedélyeztetésének, felhasználásának kritériumával. A Javaslat pontosítja a gyöngyöző bor fogalmát és meghatározza a széndioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor fogalmát, szinkronban az EU előírásaival.
A 18. §-hoz
A Javaslat a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok érzékszervi minősítésébe bevonja a termelők és a felvásárlók képviselőit is. A részletes szabályokat a Javaslat felhatalmazása alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben állapítja meg.
A 19. §-hoz
A hatályos törvény alapján az országból a bortörvény hatálya alá tartozó terméket csak az OBI tételes minősítése alapján, kizárólag az OBI által kiadott szállítmányonkénti minőségi tanúsítvánnyal lehet. A Javaslat e kötelezettség alól kiveszi a bemutatói célzatú mintákat (kiállítás, reprezentatív ajándékozás).
A 20-22. §-hoz
A Javaslat a borok palackozását és jelölését szabályozó rendelkezéseket pontosítja az EU jogszabályoknak megfelelően. A tájboroknál is, az asztali borokhoz hasonlóan pontosításra kerülnek a származási hely megjelölések. A pontosítás kiterjed az ízesített alapanyagú borokra is, továbbá ezekre is kiterjeszti a fajtanévre utaló tiltást. A Fajtaminősítő Tanács határozat alapján a tokaji orémusz fajtanév tokaji zéta fajtanévre változott.
A 23-28. §-hoz
A Javaslat a bortörvény alkalmazása, betartásának ellenőrzése során felmerülő problémákat kívánja megoldani. A hatósági munka feltételeinek pontosítása a borhamisítások elleni eredményesebb fellépést szolgálja. Ennek kapcsán az Országos Borminősítő Intézet hatékonyabb munkája érdekében az ellenőrző hatóság képviselői a törvényjavaslat szerint jogosultak lennének a szállítást végző jármű rakományát is ellenőrizni, a hamis borokat zárolni. Az OBI által kiszabott minőségvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
A 29. §-hoz
A Javaslat két felhatalmazást tartalmaz, mely szerint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben állapítja meg a megyei fajtahasználat megalapozását szolgáló szőlő-fajtakísérletek rendszerét, a vizsgálatok módját, és a Szőlőfajta Használati Bizottság összetételét, feladatkörét, valamint a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok érzékszervi minősítésének rendjét.
A 30. §-hoz
A Javaslatban szereplő települések megfelelnek a bortörvény 3. §-ában meghatározott követelményeknek, azaz a borvidéki besorolásra előírt termőhelyi kataszteri osztályú terület legalább 7%-kal részesedik a mezőgazdaságilag művelt területből. Ezen változtatásokra vonatkozó javaslatokkal - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete szakmai ellenőrzése után - a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is egyetért.
A 31-32. §-hoz
A Javaslat a hegybírók hatósági feladatainak egyértelmű meghatározását szolgálja. A jövőben a választmány helyett a hegybíró jár el a névjegyzékbe való felvétellel, illetve törléssel kapcsolatos ügyekben. Ez zökkenőmentesebb ügyintézést tesz lehetővé; a névjegyzék vezetése eddig is a hegybíró hatáskörébe tartozott.
A hatályos törvény szerint 1999. január 1-jétől már csak olyan személy lehet hegybíró, aki közigazgatási alapvizsgával rendelkezik. A Javaslat szerint új hegybíró választása esetén a vizsgát a hegyközség által meghatározott határidőn belül kell letenni. A Javaslat szankciót is tartalmaz, ami szerint a határidő elmulasztása esetén a hegybíró megbízatása megszűnik.
Termőhelyi védőár alatti értékesítés esetén eddig csak a termelő kötelezettsége volt a különbözet megfizetése, indokolt ezt a felvásárlóra is kiterjeszteni. A tervezet szerint a jövőben mind a termelő, mind a felvásárló köteles a különbözetet a hegyközségnek befizetni. Szőlőültetvényben korlátozás nélkül telepíthető erdő, ami a szegélyhatás és fagyzug kialakulása miatt jelentős károkat okozhat. Ezért a jövőben a szőlő termőhelyi kataszterébe felvett területeken erdőt és gyümölcsöst csak a hegyközség előzetes hozzájárulásával lehet telepíteni.
A 38-39. §-hoz
A javaslat hatálybaléptető rendelkezést, valamint jogharmonizációs záradékot tartalmaz.