T/2495.
számú
törvényjavaslat
a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról
2000. évi ............ törvény
a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról
Az Országgyűlés a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló, többször módosított 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) módosítására - az európai közösségi jogszabályokkal való részleges összeegyeztethetőség érdekében is - a következő törvényt alkotja:
1. §
A Bit. 1. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi d) és e) pont jelölése e) és f) pontra változik:
[E törvény hatálya – a 2. §-ban foglaltak kivételével – kiterjed:]
“d) az ügymenet kiszervezése esetén az érintett szervezetnél a kiszervezett”
[tevékenységre, valamint]
2. §
A Bit. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(3) Nem terjed ki e törvény hatálya a közúti gépjármű balesete vagy üzemzavara esetén a biztosítónak nem minősülő szervezet belföldön teljesített segítségnyújtási tevékenységére, ha az a következő szolgáltatásokra korlátozódik:
a) helyszíni üzemzavar-elhárítás, amennyiben a segítségnyújtási tevékenységet folytató vállalkozás elsősorban a saját felszerelését és személyzetét használja,
b) a meghibásodott gépjármű átszállítása a szükséges javítás végrehajtására alkalmas legközelebbi helyre,
c) a jármű vezetőjének és utasainak elszállítása a legközelebb fekvő helységbe, ahonnan utazásukat más közlekedési eszközzel folytathatják, vagy
d) a meghibásodott gépjármű, vezetője, utasa elszállítása a gépjármű üzemben tartója, vezetője, utasa belföldi lakóhelyére (székhelyére), az utazás kiindulási helyére vagy célállomására.
(4) Nem terjed ki e törvény hatálya a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenységre abban az esetben sem, ha a közúti gépjármű balesete, üzemzavara külföldön következik be, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevevője tagja segítségnyújtási tevékenységet folytató szervezetnek és a segítségnyújtásra
a) kölcsönösségi megállapodás alapján,
b) pótlólagos díjfizetés nélkül,
c) kizárólag a tagsági igazolvány felmutatására és
d) a baleset vagy üzemzavar bekövetkezésének helye szerinti ország hasonló segítségnyújtási tevékenységet folytató szervezete által
történik.”
3. §
A Bit 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“3. § E törvény alkalmazásában:
1. alárendelt kölcsöntőke: minden, a ténylegesen a biztosító rendelkezésére bocsátott kölcsön, ha a kölcsönszerződés tartalmazza, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, valamint a kölcsön eredeti futamideje az öt évet meghaladja. Hitel esetében a tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges;
2. befolyásoló részesedés:
a) az olyan közvetlen vagy közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a szavazati jogok legalább tíz százalékát biztosítja, vagy
b) olyan helyzet, mely a vállalkozásban jelentős befolyást tesz lehetővé, különösen, ha a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető és felügyelő szervei és testülete tagjainak többségét a tulajdonos kinevezheti, vagy elmozdíthatja, vagy szerződés alapján döntő üzleti befolyást gyakorolhat arra a vállalkozásra, amelynek részvényese vagy tagja. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont (összeadással) egybe kell számítani;
3. belföldi, külföldi: akit/amit a devizajogszabályok devizabelföldinek, illetve devizakülföldinek minősítenek;
4. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportja: a nem élet- (1. számú melléklet) vagy az élet-típusú (2. számú melléklet) biztosítási ágak;
5. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt alcsoportja;
6. biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra, vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer;
7. biztosítottak érdekének védelme: a biztosítási szolgáltatások anyagi biztonságának védelme, valamint a biztosítottak jogi biztonságának megóvása;
8. együttbiztosítás: díj ellenében szerződésben előre meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő kár bekövetkezése vagy megadott feltétel elérése esetére több biztosító által közösen, írásban előre rögzített arányok mellett teljesítendő szolgáltatások nyújtása és a kötelezettségvállalás mértékének megfelelő tartalékok biztosítónként elkülönített képzése és kezelése;
9. értékkövetés: a biztosítás díjának és a biztosítási összegnek - a kárgyakoriságtól függetlenül - az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása;
10. feltőkésítési szerződés: amelyben az előre meghatározott egyszeri vagy rendszeres befizetések ellenében a kötelezett olyan kötelezettségeket vállal, amelyek időbeli tartama és összege egyértelműen meghatározott;
11. induló tőke:
a) a törvény hatálybalépése után alakuló biztosító egyesületek induló tőkéje a tagok által belépéskor befizetett - az alapszabályban rögzített mértékű - egyszeri hozzájárulások összege, amelyből a tagok csak az egyesület feloszlatásakor, illetve megszűnésekor részesedhetnek, az alapszabály szerinti mértékben,
b) a törvény hatálybalépése előtt alakult, biztosítási tevékenységet folytató egyesületek 1996. január 1-jei induló tőkéje,
ba) ha az egyesület éves beszámolóját a lakásszövetkezetek, a társasházak, a társadalmi szervezetek és az általuk alapított intézmények, az alapítványok, az ügyvédi irodák, a víziközmű-társulások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet alapján készítette el, akkor az 1995. december 31-i mérlegében szereplő induló tőke,
bb) ha az egyesület éves beszámolóját a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján készítette el, akkor az 1995. december 31-i mérlegében szereplő jegyzett tőke
összege;
12. jegyzett tőke, saját tőke: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szmt.) 26. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglalt meghatározás szerint;
13. kézbesítési megbízott: belföldön bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmező magyarországi tulajdonú biztosítója vagy biztosítási alkuszcége;
14. kötvénykölcsön: az életbiztosítási jogviszony alapján a biztosító által a visszavásárlási összeg erejéig kamatozó kölcsön formájában nyújtható – pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatás, amelyet a felek legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számolnak el;
15. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkező más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazatain keresztül történő - a 8. számú melléklet szerint figyelembe vett - birtoklása vagy gyakorlása;
16. maradékjogok: az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak;
17. minimális biztonsági tőke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;
18. mintafeltétel: a biztosítók szakmai érdekképviselete által kidolgozott biztosítási szerződési feltétel;
19. termékterv: meghatározott veszélyközösségre kialakított, a biztosító által terjeszteni kívánt szolgáltatási rendszer alkalmazhatóságáról kidolgozott terv, amely tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza;
20. organizációs tőke: a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására szolgáló tőkerész;
21. segítségnyújtási tevékenység: olyan személyek javára történő segítségnyújtás, akik bajba kerülnek, illetőleg segítségre szorulnak. Tartalma a biztosítási díj előzetes megfizetése fejében segítség azonnali hozzáférhetővé tétele a szerződésben meghatározott személy számára a szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel, amennyiben e személy egy véletlenszerű eseményt követően bajba kerül, segítségre szorul. A segítségnyújtás pénzbeli vagy természetbeni teljesítésből állhat. A természetbeni szolgáltatások teljesítése történhet a szolgáltató saját személyzetének vagy felszerelésének igénybevételével is. A segítségnyújtási tevékenységbe nem tartozik bele különösen a szerviz- vagy karbantartó szolgáltatás, a vevőszolgálati tevékenység.
22. szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a biztosító meghatározott vezetőinek és tulajdonosainak a biztosító irányítására illetve tulajdonlására való alkalmasságot igazoló feltételek összessége;
23. szavatoló tőke: a biztosító saját tőkéjének azon része, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;
24. technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj és díjtartalék, illetve a járadéktartalék megállapításakor kalkulál;
25. többlethozam: a matematikai tartalékok befektetése hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége;
26. vagyoni biztosíték: pénzintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy a pénzintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított hat hónapnál hosszabb lejáratú, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírletét) vagy bankgarancia;
27. veszélyközösség: az azonos vagy hasonló kockázatnak kitett személyek csoportja;
28. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosítási tevékenységet folytató által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben előre meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében más biztosító által történő átvállalása;
29. kártalanítási számla: azon számla, amelyre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók kötelesek befizetést teljesíteni abból a célból, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező üzemben tartó, valamint - a jogszabályokban meghatározott esetekben - az ismeretlen üzemben tartók által okozott károk megtérülhessenek;
30. főiroda: az a hely, ahol a külföldi székhelyű vállalkozás fő tevékenységét végzi, és ahol a központi ügyintézéssel kapcsolatos döntéshozatal történik, amennyiben az nem azonos a székhellyel;
31. külföldi székhelyű biztosító: az a külföldi vállalkozás, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult;
32. külföldi székhelyű alkusz: az a külföldi vállalkozás, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási alkuszi tevékenységre jogosult;
33. külföldi székhelyű szaktanácsadó: az a külföldi vállalkozás, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási szaktanácsadói tevékenységre jogosult;
34. ügymenet kiszervezése: a biztosítási vagy a biztosításközvetítői tevékenység valamely részének a biztosító vagy a biztosításközvetítő megbízásából más jogalany által történő végzése;
35. származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az ügylet alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, vagy referencia ráta (alaptermék) értékétől függ, abból származtatható, és amely önálló kereskedés tárgya lehet;
36. alügynök: a biztosítási ügynök megbízásából, a biztosító javára eljáró személy. Közvetítői tevékenységének tartalmát a biztosítási ügynökkel kötött szerződése határozza meg;
37. hirdetés: a biztosítóra, biztosításközvetítőre vagy biztosítási szaktanácsadóra vonatkozó, bármely kereskedelmi módon, - így különösen sajtó vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, televízió- vagy rádióműsor keretében - közzétett figyelemfelhívás, ideértve azt hirdetést is, amely nem elsődlegesen hirdetésre irányuló cikkben, műsorban jelenik meg, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a biztosító kezdeményezésére vagy támogatásával jön létre.”
4. §
A Bit. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“4. § (1) A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kockázatvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja, és teljesíti a szolgáltatásokat.
(2) Biztosítási tevékenységnek minősül a segítségnyújtási tevékenység (1. számú melléklet A. rész 18. ágazat) is.”
5. §
(1) A Bit. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak a Pénzügyi Szolgáltatások Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélyével rendelkező, belföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet. Külföldi biztosító, biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak magyarországi fióktelepen keresztül végezhet.”
(2) A Bit. 5. §-ának (4) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
[Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve:]
“e) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások közvetítését,
f) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ügynöki tevékenységet.”
(3) A Bit. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) Belföldi biztosításközvetítő, illetve biztosítási szaktanácsadó külföldi biztosítóval a (6) bekezdésben meghatározottakon túl
a) külföldivel a belföldön lévő ingó és ingatlan vagyonával összefüggő vagyon- és felelősségbiztosítási,
b) a belföldön tartózkodó külföldi természetes személy betegség-, baleset- és kockázati haláleseti biztosítási
szerződések tekintetében köthet közvetítői és szaktanácsadói szerződést.”
(4) A Bit. 5. §-a (6) bekezdésének e) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Belföldi külföldi biztosítóval nem köthet biztosítási szerződést, kivéve]
“e) a belföldi biztosítónak külföldi biztosítóval kötött viszontbiztosítási, külföldi kockázatra együttbiztosítási, valamint kockázatmegosztási és segítségnyújtási szerződést,”
“g) ha a Magyarországon bejegyzett biztosítók valamely nem-életbiztosítási kockázatra nem vállalnak kötelezettséget és ezt a tényt a Felügyelet írásban igazolja.”
6. §
A Bit. 5. §-a után a következő 5/A. §-sal egészül ki:
“5/A. § A biztosítási termék terjesztése során bármely személynek tilos olyan módszert alkalmazni:
a) amellyel más személyek terhére ígér különleges előnyöket arra az esetre, ha a biztosított vagy a szerződő fél más személyt azonos vagy hasonló biztosítási szerződés megkötésére bír rá, vagy
b) amely a biztosítottól vagy a szerződő féltől olyan befektetést igényelne, melyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket hasonló vagy azonos biztosítási szerződésre kell rábírni.”
7. §
A Bit. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egyes szervezeti formákra]
“a) biztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.),”
[előírásait az e törvényben foglalt törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.]
8. §
A Bit. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A Felügyelet 71. § szerinti engedélye szükséges a biztosító részvényeinek megszerzéséhez, ha a megszerezni kívánt részesedés eléri, vagy meghaladja a jegyzett tőke tíz, húsz, harminchárom, ötven, hetvenöt százalékát. Az öt százalékot elérő vagy meghaladó, de a felügyeleti engedélyezés következő szintjét el nem érő részesedés megszerzését a részesedést szerzőnek a részesedés megszerzését követő harminc napon belül a Felügyelethez be kell jelentenie.”
9. §
A Bit. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét csak akkor kaphatja meg, ha az induló tőke pénzbeli hozzájárulási részét teljes egészében befizették.”
10. §
A Bit. 19. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(2) A biztosító egyesület hitel-, illetve kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem végezhet.
(3) A biztosító egyesület szolgáltatásait előre meghatározott szerződési feltételekben kell rögzíteni.
(4) A biztosító egyesület által nyújtható nyugdíjbiztosítás minimális tartalmi követelményeit a 7. számú melléklet tartalmazza.”
11. §
A Bit. 20. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik:
“(2) Felelősségbiztosítási szerződés esetén az (1) bekezdés i) pontjában foglaltak szerinti szolgáltatás-csökkentésre nincs lehetőség.”
12. §
A Bit. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“21. § A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott részét az alapszabályban meghatározott módon és mértékben kell visszajuttatni a biztosítottaknak.”
13. §
A Bit. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“23. § (1) A Felügyelet a biztosító egyesület biztonságos működése érdekében legfeljebb 90%-os viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.
(2) A biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében viszontbiztosításba.”
14. §
A Bit. 24. §-ának bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
“A biztosító egyesület - az Et.-ben meghatározott eseteken túlmenően - megszűnik, ha”
15. §
A Bit. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Biztosító egyesület feloszlása esetén a tagok biztosítási jogviszonya a biztosító egyesület megszűnésének időpontjában szűnik meg.”
16. §
A Bit. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“26. § (1) Biztosító egyesületek egyesüléséhez vagy szétválásához a Felügyelet engedélye szükséges.
(2) Az egyesülésre vagy szétválásra vonatkozó engedély megtagadása előtt a Felügyeletnek ki kell kérni a Biztosításfelügyeleti Bizottság véleményét.”
17. §
A Bit. 31. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
“(2) Biztosításközvetítői tevékenységet biztosítási alkusz, valamint egyes és többes biztosítási ügynök végezhet. A biztosítási alkusz, valamint a többes biztosítási ügynök köteles megfelelő módon tájékoztatást adni az egyéni, vagy társas vállalkozás, vagy az annak keretében tevékenykedő személyek vonatkozásában fennálló minden olyan közvetlen jogi, vagy gazdasági kapcsolatáról, amely eljárásuk pártatlanságát, a biztosítók közötti választás szabadságát befolyásolhatja. Ezt a tájékoztatást azon személyek részére kell teljesíteni, akik a biztosítási (viszontbiztosítási) szerződés létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek.
(3)Az alkusz ügynöki tevékenységet, az ügynök alkuszi tevékenységet nem végezhet.
(4) Az alkusz ügynököt és alügynököt nem foglalkoztathat.
(5) A biztosítási ügynök köteles tájékoztatni a vele szerződéses kapcsolatban álló biztosítót, amennyiben más biztosítóval is ügynöki szerződése áll fenn.”
18. §
(1) A Bit. 32. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az alkusz e tevékenységéért alapvetően attól a biztosítótól jogosult díjazásra (jutalék, költségtérítés), amely az alkusz közvetítésével létrejött szerződésben a biztosítási (viszontbiztosítási) kockázatot elvállalja. Az alkusz - különösen, ha megbízása kizárólag szaktanácsadásra, vagy olyan biztosítási szerződés közvetítésére vonatkozik, amelynek díja jutalékot (költségtérítést) nem tartalmaz - díjazásáról a megbízóval is megállapodhat.
(3) A biztosítási alkusz előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre. A biztosító ez irányú meghatalmazása esetén jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító vagy a megbízója felhatalmazása alapján a kockázat felmérésében, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre. A biztosítási alkusz biztosítási szaktanácsot is adhat.”
(2) A Bit. 32. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
“Ezen felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is.”
19. §
A Bit. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“33. § (1) Biztosítási alkuszi tevékenységet a Felügyelet engedélye alapján csak olyan részvénytársaság vagy legalább ötmillió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság, illetve külföldi székhelyű biztosítási alkusz legalább ötmillió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: biztosítási alkuszi fióktelep) végezhet, amely e tevékenységet kizárólagosan végzi. A biztosítási alkusz a Felügyelet előzetes külön engedélye alapján - indokolt esetben - a biztosítással vagy a biztosítási alkuszi tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységet is folytathat. A biztosítási alkuszi fióktelep esetén az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnak és a biztosítási alkuszi fióktelepnek a 32. § (4) bekezdése szerinti felelőssége biztosítására mindenkor legalább káreseményenkénti százmillió forint összegű - külön jogszabályban meghatározott minimális tartalmi követelményeknek eleget tevő - felelősségbiztosítással vagy százmillió forint vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie. Az engedély megadásának feltétele, hogy a biztosítási alkusz igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti gazdasági társaságnál és biztosítási alkuszi fióktelepnél az alkuszi tevékenység irányítója (biztosítás-szakmai vezető) csak az a személy lehet, aki
a) büntetlen előéletű,
b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, a Felügyeletnél, illetve központi közigazgatási szervnél vagy a megfelelő szakmai érdekképviseleti szervnél legalább három évig biztosítás-szakmai vezető beosztást töltött be, vagy biztosítási szaktanácsadóként működött, vagy e szerveknél összesen nyolcéves szakmai munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik; illetve középfokú végzettséggel rendelkezik és korábban biztosítónál vagy biztosítási alkusznál legalább tíz éves biztosítás-szakmai vezetői beosztást töltött be és
c) kizárólag az adott gazdasági társaságnál vagy biztosítási alkuszi fióktelepnél folytatja az alkuszi tevékenységet,
d) biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az engedély iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.
(5) Biztosítási alkusz csak a Felügyelet erre vonatkozó engedélye alapján alapíthat más biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságot, szerezhet ilyen tevékenységet folytató társaságban befolyásoló részesedést, létesíthet fiókot (irodát), telephelyet illetve külföldön képviseletet.”
20. §
(1) A Bit 36. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítási alkusz engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha]
“a) az e törvényben előírt engedélyezési és működési feltételek bármelyikének nem felel meg, így különösen ha nem gondoskodik a felelősségbiztosítási szerződése illetve vagyoni biztosítéka folyamatos fenntartásáról;”
(2) A Bit 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítási alkusz engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha]
“f) a folyamatos vagy a rendkívüli ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette.”
21. §
A Bit. 37. §-a helyébe következő rendelkezés lép:
“37. § (1) A biztosítási ügynök - az alügynök kivételével - a biztosítóval kötött megbízási szerződés alapján, vagy a biztosítóval létesített munkaviszony keretében végzi a biztosításközvetítői tevékenységet.
(2) Biztosítási ügynöki tevékenység egyes vagy többes biztosítási ügynökként végezhető. Az egyes biztosítási ügynök tevékenységét egy biztosítóval fennálló jogviszony, a többes biztosítási ügynök tevékenységét két vagy több biztosítóval fennálló jogviszony alapján végzi. A többes biztosítási ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl, a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a biztosítási díj átvételére, valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre.
(3) Az ügynöknek megbízási díj (jutalék) csak a megkötött, illetve fenntartott biztosítási szerződés után jár.
(4) Az egyes biztosítási ügynök megbízotti minőségében való károkozásáért a biztosító felelős.
(5) Az alügynök tevékenységéért,
a) ha az alügynök egyes biztosítási ügynök megbízásából tevékenykedik, a biztosító felelős;
b) ha az alügynök többes biztosítási ügynök megbízásából tevékenykedik, a többes ügynök felelős.
(6) Az alügynök egyidejűleg nem állhat egyes és többes biztosítási ügynökkel szerződéses jogviszonyban.
(7) Az alügynököt az egyes biztosítási ügynök köteles bejelenteni a biztosítónak.
(8) A biztosítási ügynök a biztosításközvetítői tevékenységet a biztosító által kiállított igazolvány alapján folytathatja.
(9) A biztosítók az általuk foglalkoztatott egyes biztosítási ügynökökről nyilvántartást kötelesek vezetni. A nyilvántartás részletes szabályait a 11. számú melléklet tartalmazza.
(10) A biztosítási ügynökök képzettsége, valamint elnevezésük használata (42. §) tekintetében a biztosítók kötelesek szabályzatot alkotni.”
22. §
A Bit. 37. §-át követően a következő 37/A. §-sal egészül ki:
“37/A. § (1) Többes biztosítási ügynök csak a Felügyelet engedélyével működhet és köteles a 33. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (4) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelni.
(2) A többes biztosítási ügynök tevékenységi engedélyének kiadását a Felügyelet megtagadhatja, ha a többes biztosítási ügynök nem rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel.
(3) A többes biztosítási ügynök köteles a lebonyolított ügyletekről a 96-99. § szabályainak betartásával egyedi azonosításra alkalmas nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó éves jelentést - amelyről külön jogszabály rendelkezik - a többes biztosítási ügynök köteles a tárgyévet követő év március 31-ig a Felügyeletnek megküldeni.
(4) A többes biztosítási ügynök tevékenységi engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha
a) az e törvényben előírt engedélyezési és működési feltételek bármelyikének nem felel meg, így különösen, ha nem gondoskodik felelősségbiztosítási szerződése folyamatos fenntartásáról,
b) nyilvántartása illetve éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,
c) működése súlyosan vagy ismétlődően sérti a biztosítottak érdekét, vagy
d) a folyamatos vagy a rendkívüli ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette.”
23. §
A Bit. 38. §-ának (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
“Vezérügynöki megbízást csak egyes biztosítási ügynök kaphat.”
24. §
A Bit. 39. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató természetes személy, gazdasági társaság és a külföldi székhelyű biztosítási szaktanácsadó magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: biztosítási szaktanácsadói fióktelep) köteles e tevékenységére káreseményenként legalább ötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással vagy ötvenmillió forint összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezni. Az engedély megadásának feltétele, hogy a biztosítási szaktanácsadó igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.
(4) Biztosítási szaktanácsadóként, biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, illetve biztosítási szaktanácsadói fióktelepnél a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítójaként csak az a személy járhat el, aki
a) büntetlen előéletű,
b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, a Felügyeletnél, illetve központi közigazgatási szervnél vagy a megfelelő szakmai érdekképviseleti szervnél legalább három évig biztosítás-szakmai vezető beosztást töltött be, vagy biztosítási szaktanácsadóként működött, vagy e szerveknél összesen nyolcéves szakmai munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik,
c) külön jogszabályban előírt tanácsadói szintű biztosítási képesítéssel rendelkezik.
(5) A biztosítási szaktanácsadói tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet akkor tagadhatja meg, ha a szaktanácsadó nem rendelkezik a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételekkel.”
25. §
A Bit. 40. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“d) a folyamatos, illetve rendkívüli ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette.”
26. §
A Bit. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“42. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon a “biztosító”, “biztosítási alkusz”, “egyes biztosítási ügynök”, “többes biztosítási ügynök” vagy “biztosítási szaktanácsadó” elnevezést, annak bármely szóösszetételben történő használatát csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett biztosító, biztosítási alkusz, egyes biztosítási ügynök, többes biztosítási ügynök vagy biztosítási szaktanácsadó szerepeltetheti. Ezen személyek cégnevükben kötelesek végzett tevékenységi formájukat (biztosító, biztosítási alkusz, egyes biztosítási ügynök, többes biztosítási ügynök, vezérügynök, biztosítási szaktanácsadó) szerepeltetni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak
a) a Felügyeletre, a biztosítók és a biztosítási alkuszok, a többes biztosítási ügynökök valamint a biztosítási szaktanácsadók szakmai érdekképviseleti szervezeteire,
b) oktatási és tudományos szervezetekre, továbbá
c) a jogszabály által létrehozott szervezetekre, alapokra.
Abban a kérdésben, hogy valamely személy az (1) bekezdés
alapján jogosult- vagy kötelezett-e az ott megjelölt elnevezés
használatára, a Felügyelet határoz.”
27. §
A Bit. a 42. §-t követően a következő alcímmel és a 42/A. §-sal egészül ki:
“Hirdetésre vonatkozó szabályok
“42/A. § (1) Biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó fiatalkorúak körében biztosításkötésre felhívó hirdetési tevékenységet csak nyilvánosan folytathat.
(2) A biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó nem küldhet ügyfelének közvetlen postai úton reklámanyagot, ha ezt az ügyfél közvetlen rendelkezéssel kizárta.
(3) Hirdetést csak a Magyarországon bejegyzett és ilyen tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó tehet közzé.”
28. §
A Bit. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Felügyelet engedélye szükséges:
a) a biztosítási illetve azzal közvetlenül összefüggő tevékenység megkezdéséhez (44-48. §) és megszüntetéséhez,
b) a biztosítási tevékenység módosításához (57. §),
c) a biztosítási állomány átruházáshoz (58. §),
d) a biztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához,
e) a biztosítási alkuszi illetve azzal közvetlenül összefüggő, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói tevékenység megkezdéséhez (32-33. §, 37. §, 37/A. §, 39. §),
f) a biztosító biztosítástechnikai tartalékainak és biztonsági tőkéjének e törvényben meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez,
g) a belföldi székhelyű biztosító által külföldön működő biztosító, biztosítási alkusz vagy biztosítási szaktanácsadó alapításához, vagy külföldi biztosítóban, biztosítási alkuszi vagy biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató gazdasági társaságban részesedés megszerzéséhez, külföldi képviselet, fiók létesítéséhez,
h) a belföldi székhelyű biztosítási alkusz által külföldön működő biztosítási alkuszi vagy biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához, továbbá abban vagy biztosítóban befolyásoló részesedés szerzéséhez, illetve külföldi tartós képviselet, fiók (iroda) létesítéséhez,
i) a 71. § (1) bekezdése szerinti részesedés megszerzéséhez,
j) a biztosítási alkusz által belföldön biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához vagy ilyen tevékenységet folytató társaságban befolyásoló részesedés szerzéséhez, fiók (iroda), telephely illetve külföldön képviselet létesítéséhez,
k) a 10. számú melléklet II. pontjában felsorolt kiszervezhető feladatkörökön túli tevékenység kiszervezéséhez,
l) az élet és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatoló tőke hiány másik biztosítási ágból történő pótlásához,
m) a 33. § (3) bekezdésében, a 37/A. § (1) bekezdésében, a 39. § (4) bekezdésében, a 49. § (1) bekezdés a)-d) pontjában és a 49. § (3) bekezdésében meghatározott vezetők alkalmazásához.”
29. §
(1) A Bit. 44. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
“e) az alapító arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges összes lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.”
(2) A Bit. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező
a) nem rendelkezik a tevékenység megkezdéséhez szükséges, 46. § szerinti tőkével, vagy az üzleti tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához ezt meghaladóan szükséges gazdasági háttérrel,
b) befolyásoló részesedés szerzése esetén nem felel meg a 71. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek, illetve ha a kérelmezővel szemben a 71. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll,
c) üzleti terve nem felel meg a 47. § rendelkezéseinek, illetve nem nyújt elegendő alapot a biztosítottak számára a biztosítási szolgáltatások teljesítésére,
d) nem rendelkezik az e törvény által előírt személyi és tárgyi feltételekkel,
e) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl.”
30. §
A Bit. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“46. § (1) A biztosító tevékenységének megkezdésekor a részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tőkével, a szövetkezetnek részjegytőkével, az egyesületnek induló tőkével, illetve a biztosító fióktelepnek megfelelő tőkével kell rendelkeznie, amely elegendő
a) a működés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására (organizációs tőkerész), valamint
b) a tevékenység megkezdésekor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére (minimális biztonsági tőkerész).
(2) Az organizációs tőkerész minimális értéke
a) részvénytársaságnál és fióktelepnél százmillió forint,
b) biztosító szövetkezetnél ötvenmillió forint,
c) biztosító egyesületnél kétmillió forint.
(3) A biztosító organizációs tőkéjét a tevékenységi engedély kiadásáig kizárólag a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében lehet felhasználni.
(4) A minimális biztonsági tőkerész értékét biztosítási ágazatonként és szervezettípusonként kell megállapítani a 80-81. § előírásai szerint.”
31. §
A Bit. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“47. § (1) Az üzleti terv tartalmazza a biztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen
a) a művelni kívánt biztosítási ág és ágazat, illetve az ágazaton belüli kockázati csoport megnevezését,
b) a működési terület meghatározását,
c) a tevékenység megkezdéséhez szükséges tőke nagyságát és összetételét,
d) az igazgatási, értékesítési és kárrendezési hálózat kiépítésének igényét, becsült költségeit és az ezek finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközöket, a segítségnyújtási tevékenységet folytatni szándékozó biztosító esetén a tervezett segítségnyújtási szolgáltatások teljesítésére rendelkezésre álló pénzügyi és egyéb eszközöket,
e) előzetes mérlegtervet.
(2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a biztosító első hároméves tevékenységére vonatkozó becslést
a) a működési költségekre, különös tekintettel a szerzési, igazgatási és kárrendezési költségekre,
b) a tervezett állomány darabszámára és állománydíjára termékenként,
c) a díjbevétel és a kárkifizetés termékenkénti várható alakulására,
d) a likviditási helyzet várható alakulására,
e) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló tőke szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre.
(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakon kívül az üzleti tervnek tartalmaznia kell a devizajogszabály alapján külföldi pénznemben köthető, illetve kifizethető termék ismertetését is.”
32. §
(1) A Bit. 48. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím lép:
“A biztosítási szerződés minimális tartalmi követelményei”
(2) A Bit. 48. §-ának bevezető szövegrésze, valamint a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“48. § A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a biztosítási esemény meghatározását, az alkalmazott kizárásokat,”
(3) A Bit 48. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:]
“g) a biztosítottnak járó többlethozam jóváírásának rendjét,”
(4) A Bit 48. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő k) és l) ponttal egészül ki:
[A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:]
“j) életbiztosításnál, amennyiben maradékjog (így különösen visszavásárlási érték), illetve életbiztosítási kötvénykölcsön nyújtásra lehetőség van, azok részletes szabályait,
k) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről való napi tájékozódási lehetőséget,
l) a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat.”
33. §
A Bit. 49. §-ának (1)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(1) A biztosító a biztosítási tevékenység folytatásához a (7) bekezdésben foglalt kivétellel
a) első számú vezetőt,
b) vezető biztosításmatematikust (aktuáriust),
c) vezető jogtanácsost,
d) számviteli rendért felelős vezetőt,
e) belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt)
köteles alkalmazni. A b)-e) pontban meghatározott személy - az igazgatóság engedélyével - legfeljebb két részvénytársaságnál tölthet be vezető pozíciót. A b)-e) pontokban meghatározott személy - azonos többségi tulajdonos esetén - legfeljebb három részvénytársaságnál tölthet be vezető pozíciót. Az igazgatóság engedélyét a kérelmező köteles a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyeletnek becsatolni. A Felügyelet engedélye szükséges az a)-d) pontban meghatározott vezetők alkalmazásához (választásához). A Felügyelet az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha ezen vezetők nem felelnek meg az 50-53. §-okban foglalt követelményeknek, illetve ha az igazgatóság engedélyét nem csatolták.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vezetők alkalmazásuk (választásuk) előtt kötelesek kérelmezni a Felügyelettől szakmai alkalmasságuk és üzleti megbízhatóságuk (55. §) megállapítását.
(3) Amennyiben a biztosító a 2. számú mellékletben meghatározott élet típusú biztosítási ágba, vagy az 1. számú melléklet nem-életbiztosítási ág A. részének 1. és 2. számú ágazatába tartozó tevékenységet folytat, vezető orvost is köteles alkalmazni. A vezető orvos foglalkoztatásához a Felügyelet engedélye szükséges.
(4) A törvény 80. § (3) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek eleget tevő biztosító egyesület legalább az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott első számú vezetőt köteles foglalkoztatni.
(5) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott vezetőinek megválasztását vagy alkalmazását, illetve a személyükben történt változást két munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
(6) A Felügyelet kezdeményezheti az (1) bekezdésben meghatározott vezetők felmentését, amennyiben a 126. §-ban vagy a 143. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések valamelyikét elrendelte.
(7) A százötvenmillió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott vezetőket megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy e tevékenység ellátásával más - az adott tevékenység ellátására az 51. § (1) bekezdés a) pontjában, 52. § (1) bekezdés a) és b) pontjában és 53. § (1) bekezdés a) és b) pontjában előírtaknak megfelelő személlyel rendelkező - szervezetet is megbízhat, belső ellenőrt pedig nem köteles alkalmazni.”
34. §
A Bit. 50. §-ának bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
“Biztosító első számú vezetőjeként (a biztosító munkaszervezetének irányítójaként) - biztosító részvénytársaság esetén az igazgatóság tagjai közül - az választható, illetve alkalmazható, aki”
35. §
(1) A Bit. 51. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító vezető biztosításmatematikusaként (aktuáriusaként) az alkalmazható, aki]
“a) szakirányú egyetemi végzettséggel és külön jogszabályban meghatározott tanácsadói szintű biztosításmatematikusi (aktuáriusi) képesítéssel rendelkezik;”
(2) A Bit. 51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A biztosító vezető biztosításmatematikusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi jelentését.”
36. §
A Bit 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A biztosító vezető jogtanácsosa ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott vagy a bejelentési kötelezettség alapján megküldött okmányok a jogszabályoknak megfelelnek.”
37. §
(1) A Bit. 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki]
“a) szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,”
(2) A Bit. 53. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki]
“c) legalább ötéves - biztosítónál, központi közigazgatási szervnél, a Felügyeleten vagy a biztosítók, biztosítási alkuszok szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál szerzett vagy biztosítási szaktanácsadói - szakmai gyakorlattal rendelkezik,”
(3) A Bit. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője ellenőrzi és a biztosító első számú vezetője mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött, a 93. § (1) és (2) bekezdésében és a 108. § (1) bekezdésében meghatározott éves beszámoló, éves jelentés és negyedéves gyorsjelentés helytállóságát.”
38. §
(1) A Bit. 54. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím lép:
“A biztosító belső ellenőrzésének vezetője (belső ellenőre)”
(2) A Bit. 54. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A biztosító és a százötvenmillió forint éves díjbevételt elérő vagy meghaladó biztosító egyesület köteles legalább egy belső ellenőrt alkalmazni. Az ilyen biztosítók - ha ugyanazon személyt alkalmazzák belső ellenőrként - kötelesek írásban megállapodni a tekintetben, hogy a belső ellenőr kölcsönös alkalmazása ellen nem emelnek kifogást. A megállapodást a Felügyeletnek harminc napon belül meg kell küldeni.”
(3) A Bit. 54. §-a (3) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
“ A biztosítónál működő belső ellenőrzési vezető (belső ellenőr) feladata kizárólag”
(4) A Bit 54. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A belső ellenőrzés vezetőjének - a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a biztosító által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is - legalább negyedévente - ellenőrizni kell.
(5) A belső ellenőrzés vezetője jelentéseit mind a felügyelő bizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni. A belső ellenőrzés vezetője jelentéseit köteles magyar nyelven is elkészíteni és a felügyeleti átfogó illetve rendkívüli ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani.”
39. §
A Bit. az 54. §-a után a következő alcímmel és 54/A.§-sal egészül ki:
54/A. § (1) A biztosító vezető orvosa kizárólag az lehet, aki
a) orvosi diplomával,
b) orvosi alapszakképesítéssel,
c) biztosításorvostani szakirányú szakképesítéssel,
d) legalább hároméves biztosítási szakmai gyakorlattal rendelkezik,
e) büntetlen előéletű,
f) a biztosítóval tartós szerződéses jogviszonyban áll.
(2) A biztosító vezető orvosa felelős
a) a biztosítási termékek és szabályzatok orvosi szakszerűségéért,
b) a biztosító egészségi kockázat- és kárszakértői munkájának szakszerűségéért.”
40. §
A Bit. 55. §-a előtti alcím és az 55. § helyébe a helyébe a következő rendelkezés lép:
55. § (1) A szakmai alkalmasságot és üzleti megbízhatóságot a kérelmezőnek kell bizonyítania.
(2) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.
(3) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek indokolt írásbeli határozattal kell megállapítania.
(4) Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azon személyt, aki
a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett), illetőleg vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan biztosítónál vagy pénzügyi intézményben,
1. amely esetében a fizetőképtelenséget csak a felügyeleti szerve által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, vagy
2. amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy
b) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítási tevékenységre, banküzemre vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazott.
(5) A Felügyelet a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.”
41. §
A Bit. 56. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
“c) a biztosítói ügymenet kiszervezésére vonatkozó megállapodás megkötése, és
d) a biztosítási titok védelmét szolgáló (kézi és gépi) irattározás feltételeinek kialakítása.”
42. §
A Bit. 57. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Ha a biztosító a már engedélyezett biztosítási ágazaton vagy kockázati csoporton túl tevékenységét más ágazatra vagy más kockázati csoportra kívánja kiterjeszteni, vagy működési területét kívánja módosítani, köteles ehhez a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell
a) a módosított alapszabályt,
b) a módosított üzleti tervet, kivéve a 47. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakat,
c) a módosított tevékenységhez szükséges személyi és tárgyi feltételek igazolását,
d) annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után a szükséges szavatoló tőkével rendelkezik.”
43. §
(1) A Bit. 58.§-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“Az állományátruházás során a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz nem szükséges a biztosítottak, szerződő felek hozzájárulása.”
(2) A Bit. 58. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A szerződésállományt átvevő biztosító - az engedélyező határozat kézhezvételétől (amennyiben pedig biztosítók egyesüléséről van szó, úgy a cégbírósági, vagy megyei (fővárosi) bírósági nyilvántartásba való bejegyzéstől) számított harminc napon belül - írásban köteles az átadásról minden érintett szerződő felet értesíteni. A szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül az átvevő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését - harminc napra - felmondhatja.”
44. §
A Bit. V. fejezete (60-65. §) helyébe a következő rendelkezések lépnek:
60. § (1) A biztosítási termékek terjesztése nem engedélyköteles.
(2) A termék terjesztésének megkezdéséig a 4. számú melléklet szerinti jellemzőket a Felügyelethez be kell nyújtani.
(3) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék esetében jogszabály eltérő szabályokat is megállapíthat.
(4) Amennyiben a biztosítási termék közvetítése során a közvetítés körülményeiben a biztosító jogszabálysértést észlel (ideértve a biztosítási termék biztosítási alkusz igénybevételével történő terjesztése során észlelt jogszabálysértést is), haladéktalanul köteles intézkedni a jogszabálysértés megszüntetése iránt.
A termékterv
61. § (1) A biztosítónak valamennyi terjeszteni kívánt termék esetében a 3. számú mellékletben foglaltak szerint terméktervet kell készíteni.
(2) A terméktervnek tartalmaznia kell az első számú vezető, a vezető jogtanácsos, a vezető biztosításmatematikus (aktuárius) és az érintett biztosítási ág vezetőjének aláírását.
62. § (1) Az életbiztosítási, baleset- és betegségbiztosítási (egészségbiztosítási) termék díjkalkulációjában, a tartalékolásnál és a járadékszámításoknál alkalmazható technikai kamatláb maximális mértékét a Felügyelet javaslatára - a biztosítók érdekképviseleti szerveinek véleményét kikérve - a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
(2) Életbiztosítási ág matematikai tartalékai befektetési többlethozamának legalább nyolcvan százalékát a biztosítottaknak vissza kell juttatni. A visszajuttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a biztosítási szerződésben foglaltaknál.
(3) A többlethozam visszajuttatásának mértékéről és módjáról a biztosító köteles a Felügyelet részére az aktuáriusi jelentésben tájékoztatást adni.
Az értékkövetés
63. § A pénzügyminiszter a Felügyelet előterjesztésére rendeletben szabályozza az értékkövetésnél alkalmazható módszereket.
A biztosítási termék terjesztésének felfüggesztése
64. § (1) Ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy
a) a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértők, vagy nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek, stb.) érdekeit,
b) a díjkalkuláció nem tesz eleget a biztosításmatematikai elveknek,
c) a biztosító nem vagy nem a 3. számú mellékletnek megfelelően készítette el a terméktervet,
a termék terjesztését felfüggeszti és a jogszabálysértés, érdeksérelem, hiba illetve hiányosság megszüntetésére - határidő kitűzésével - kötelezi a biztosítót.
(2) Ha a Felügyelet a biztosítási termék terjesztését felfüggeszti, ezt két országos napilapban közzéteszi.
65. § (1) A termék terjesztését a Felügyelet megtiltja, ha a biztosító a 64. § (1) bekezdésben foglalt felszólításnak nem tesz eleget.
(2) Ha a Felügyelet a termék terjesztését megtiltotta, döntését köteles két országos napilapban közzétenni.”
45. §
(1) A Bit. 67. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik és helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Ha a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban véleményeltérés keletkezik, a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakról.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók
a) a tengeri hajók használatából eredő vagy az e használattal kapcsolatos peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozó jogvédelmi biztosításra,
b) a felelősségbiztosítást művelő biztosító azon tevékenységére, amelyet biztosítottja védelme vagy képviselete érdekében a felelősségbiztosítási szerződés alapján folytat, amennyiben ezt a tevékenységet a biztosító egyidejűleg saját érdekében is végzi,
c) a segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító által kifejtett jogvédelmi tevékenységre, amennyiben ezt a tevékenységet nem a biztosított lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén, hanem más országban gyakorolják, és ez egy olyan szerződés részét képezi, amely csak az utazás, vagy a lakóhelyétől, vagy szokásos tartózkodási helyétől való távollét során bajba jutott személyeknek nyújtott segítségre vonatkozik. Ebben az esetben a szerződésben fel kell tüntetni, hogy a jogvédelmi szolgáltatás csak az előzőekben meghatározott körre korlátozódik és a segítségnyújtási szolgáltatáshoz kapcsolódik.”
46. §
A Bit. 68. §-a a következő mondattal egészül ki:
“A biztosító az ügyfeleinek átadásra kerülő valamennyi dokumentumon köteles felhívni a figyelmet a jogvédelmi biztosítási fedezet létére, illetőleg a biztosító a biztosítási díj meghatározása során külön is köteles feltüntetni a jogvédelmi biztosítási fedezet díját.”
47. §
A Bit. 69. §-át megelőző alcím, valamint a 69. § helyébe a következő alcím, illetve rendelkezés lép:
“Biztosítási szerződéskötési kötelezettség
69. § (1) A biztosítási szerződéskötési kötelezettség e törvény 9. számú mellékletében, illetve egyéb törvényben meghatározott esetekben írható elő.
(2) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék eredményelszámolását és biztosítástechnikai tartalékainak állományadatait más biztosítási terméktől számvitelileg elkülöníteni.
(3) A biztosító és a rendőrhatóság a gépjármű üzembentartó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének meglétét a közúti közlekedési nyilvántartás és a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala által kezelt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvénynyilvántartás adatai alapján ellenőrzi.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmát a 13. számú melléklet határozza meg.”
48. §
A Bit. 70. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“70.§ (1) Az egyedi szerződés olyan biztosítási jogviszonyt hoz létre, amely a termékektől és a biztosítási szerződési feltételektől eltérően egyetlen szerződő sajátos biztosítási igényeinek megfelelően jön létre.
(2) Azon egyedi szerződések esetében, amelyeknél a biztosító éves díjbevétele a húszmillió forintot eléri vagy meghaladja, a biztosító köteles a 3. számú melléklet szerinti terméktervet elkészíteni és a 4. számú melléklet szerinti adatokat a Felügyeletnek bejelenteni.”
49. §
A Bit. 71. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“71. § (1) Aki biztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést kíván szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a befolyásoló részesedés mértékét vagy befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a húsz, harminchárom, ötven vagy hetvenöt százalékos határértéket, köteles ehhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a megszerezni kívánt részesedés - 3. § 2. és 17. pontját is figyelembe vevő - arányát, továbbá a (3) bekezdésben foglaltak megállapításához szükséges adatokat.
(3) A részesedésszerzés feltétele, hogy a befektető
a) a jegyzett tőke, illetve részjegyek értékének befizetéséhez megfelelő nagyságú tőkével,
b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal,
c) a kérelem benyújtását megelőző három év során megfelelő gazdasági eredménnyel rendelkezzen,
d) közvetlen részesedésszerzés esetén a részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét a Magyar Köztársaságban bejegyzett hitelintézetnél helyezze el,
e) külföldi székhelyű kérelmező esetében kézbesítési megbízottal rendelkezzen,
f) nyilatkozzék az arra vonatkozó okirati bizonyítékkal, hogy a megszerezni kívánt részesedéshez szükséges összeg törvényes jövedelméből származik,
g) nyilatkozzék arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak, továbbá
h) teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozzék arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelem, és az ahhoz mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott részesedés megszerzésére irányuló szerződés megkötését a Felügyelet megtiltja, ha a kérelmező
a) büntetett előéletű, vagy jogi helyzete nem tisztázott,
b) tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg,
c) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd,
d) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítókra vonatkozó jogszabály előírásait,
e) nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal,
f) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek,
g) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága.
(5) A Felügyelet a (4) bekezdésben meghatározott feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából a részesedést szerezni kívánó személy székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat.”
50. §
A Bit. a 71. § után a következő 71/A. és 71/B. §-sal egészül ki:
“71/A. § (1) A biztosító részvénytársaságban a 71. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű tulajdoni részaránnyal vagy szavazati joggal rendelkező személy köteles a Felügyeletnek a szerződéskötést megelőzően tizenöt munkanappal bejelenteni, ha
a) befolyásoló részesedését meg kívánja szüntetni, vagy
b) tulajdoni részarányát, szavazati jogát vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése, szavazati joga a húsz, harminchárom, ötven vagy hetvenöt százalékos határérték alá csökkenjen.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.
71/B. § (1) A szerződés megkötését követő harminc napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki biztosító részvénytársaságban
a) befolyásoló részesedést szerzett,
b) befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy
– a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a húsz, harminchárom, ötven vagy hetvenöt százalékos határértéket, vagy
– tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a húsz, harminchárom, ötven vagy hetvenöt százalékos határértéket, vagy
c) a tulajdoni részesedéshez, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodást kötött, vagy az ilyen megállapodást módosította.
(2) A biztosító részvénytársaság tizenöt munkanapon belül a Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha tudomást szerez a 71. §-ban meghatározott arányú részesedés, szavazati jog megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.
(3) A biztosító részvénytársaság külön jogszabályban meghatározottak szerint - belső adatszolgáltatása keretében - köteles a Felügyeletnek megküldeni a 71. §-ban meghatározott arányú részesedéssel rendelkező részvényesei nevét, valamint a tőkerész nagyságát.”
51. §
A Bit. 73. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A biztosító vezetői, az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai, valamint érdemi ügyintézői kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a biztosító részére arról, hogy ők vagy közeli hozzátartozójuk a biztosítónál, más biztosítónál, biztosítási alkuszi vagy többes biztosítási ügynöki tevékenységet folytató gazdasági társaságnál vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó jogi személynél mekkora és milyen névértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral rendelkeznek.”
52. §
(1) A Bit. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható biztosítási veszteségekre biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.”
(2) A Bit. 75. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyére a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:
[Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek]
“i) befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka;
j) egyéb biztosítástechnikai tartalékok.”
(3) A Bit. 75. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:
“(4) A nem-életbiztosítási ág esetében a biztosítástechnikai tartalékokat 98%-ban lehet viszontbiztosítással fedezni.
(5) Hitel- és kezesi biztosítást végző biztosító külön jogszabályban meghatározott módon a kockázat terjedelmével arányosan külön tartalékot képezhet.”
53. §
A Bit 77. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A biztosítónak a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségei mindenkori teljesíthetősége érdekében biztosítási áganként folyamatosan legalább annyi szavatoló tőkével kell rendelkeznie, mint az általa folytatott biztosítási tevékenység terjedelmének megfelelő minimális szavatoló tőke szükséglet.
(3) A biztosító minimális szavatoló tőke szükségletének számítási módját az 5. számú melléklet tartalmazza.”
54. §
A Bit 78. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“78. § (1) A szavatoló tőke megállapításakor a biztosító az alárendelt kölcsöntőke összegével növelt saját tőkéjét csökkenteni kell:
a) az immateriális javak könyv szerinti értékével,
b) a más biztosítóban való részesedés könyv szerinti értékével,
c) a részvénytársaságnál a visszavásárolt saját részvények értékével.
(2) Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző öt év során - évente, fokozatosan, egyenlő arányban - csökkenteni kell.
(3) Az alárendelt kölcsöntőke figyelembe vehető összege nem lehet nagyobb a minimális szavatoló tőke szükséglet 50 %-ánál.
(4) Az 5. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet előzetes számítását a tárgyévet követő február 25-ig, a végleges számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni, és a Felügyelet részére megküldeni.
(5) Ha a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke szükséglet nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok igényeinek kielégítését megelőzi a szavatoló tőke hiányának megszüntetése.
(6) Az élet és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatoló tőke hiány másik biztosítási ágból történő pótlását a Felügyelet engedélyezheti.”
55. §
A Bit. 79. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada képezi a biztosító biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 80. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőke értéke.”
56. §
(1) A Bit. 80. § (1) bekezdése b) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A részvénytársaság és a fióktelep minimális biztonsági tőkéje:
…..
b) a nem életbiztosítási ág (1. számú melléklet)]
“2., 1-8., 16. és 18-19. ágazatánál: kettőszázhúsz millió forint,”
(2) A Bit. 80. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(3) Az egyesület minimális biztonsági tőkéje:
a) életbiztosítási ágnál: száznyolcvanmillió forint, de azon biztosító egyesületnél, melynél az alapszabály pótlólagos befizetésre vagy a szolgáltatások csökkentésére hívja fel tagjait, és
aa) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás együttesen nem érte el a legutóbbi három évben az évi százötvenmillió forintot: harmincmillió forint;
ab) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás együttesen nem érte el a legutóbbi három évben az évi háromszázmillió forintot, de meghaladta a százötvenmillió forintot: hatvanmillió forint;
ac)a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás együttesen nem érte el a legutóbbi három évben az évi négyszázötvenmillió forintot, de meghaladta a háromszázmillió forintot: kilencvenmillió forint;
ad) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás együttesen nem érte el a legutóbbi három évben az évi hatszázmillió forintot, de meghaladta a négyszázötvenmillió forintot: százhúszmillió forint;
ae) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás együttesen nem érte el a legutóbbi három évben az évi hétszázötvenmillió forintot, de meghaladta az hatszázmillió forintot: százötvenmillió forint;
b) nem-életbiztosítási ágnál – ha a biztosító egyesület nem felel meg a c) pontban felsorolt feltételeknek – a minimális biztonsági tőke az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékek hetvenöt százaléka;
c) nem-életbiztosítási ágnál, azon biztosító egyesületeknél, melyeknél az alapszabály pótlólagos befizetésre, illetve a szolgáltatások csökkentésére hívja fel tagjait és üzleti tevékenységük csak az 1. számú melléklet A. részének 8., 9. vagy 18. pontjában szereplő kockázatokra terjed ki, valamint a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás összegének legalább a fele az egyesület természetes személy tagjaitól származik, és
ca) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás a legutóbbi három évben együttesen nem érte el az évi ötvenmillió forintot: kettő és félmillió forint,
cb) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás a legutóbbi három évben együttesen nem érte el az évi hetvenötmillió forintot, de meghaladta az évi ötvenmillió forintot: ötmillió forint,
cd) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás a legutóbbi három évben együttesen nem érte el az évi százmillió forintot, de meghaladta az évi hetvenötmillió forintot: tízmillió forint,
ce) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás a legutóbbi három évben együttesen nem érte el az évi háromszázmillió forintot, de meghaladta az évi százmillió forintot: tizenötmillió forint.
(4) Amennyiben egy biztosító egyesület megfelel a (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak, de a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás összege a legutóbbi három évben együttesen meghaladja a háromszázmillió forintot, a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott összegnél - az egyesület kérelmére - a Felügyelet a mindenkori biztonsági tőke 80 %-os mértékéig engedélyezheti a viszontbiztosítás arányának megfelelő beszámítást.”
57. §
(1) A Bit. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Ha a biztosító szavatoló tőkéje kevesebb, mint az 5. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a biztosítót a szükséges minimális szavatoló tőke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.”
(2) A Bit. 82. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A legfeljebb egy éves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét.”
(3) A Bit 82. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 126. §-ban és a 143. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére jogosult.”
58. §
A Bit. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“83. § (1) A Felügyelet a biztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha
a) a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát,
b) a biztosító biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve, ha a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő, vagy
c) a biztosító kötelezettségei kötvénykibocsátásból, hitelekből és egyéb, nem biztosítási szerződésből adódó kötelezettségeiből együttesen meghaladják saját tőkéjének 25 %-át.
(2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.
(3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított harminc napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére. A határidő egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható.
(4) A pénzügyi terv elutasítása vagy a megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 126. §-ban és a 143. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére jogosult.”
59. §
A Bit. 84. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A biztosítónak a biztosítástechnikai tartalékainak befektetése során be kell tartania a 12. számú mellékletben foglaltakat is.”
60. §
(1) A Bit 85. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A biztosító részesedése más részvénytársaságban nem érheti el a részvénytársaság jegyzett tőkéjének hetvenöt százalékát, kivéve a más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vagy befektetés-kezelési vállalkozásban való részesedést.
(3) A biztosítástechnikai tartalékok és a biztonsági tőke befektetésénél a biztosító részesedése más vállalkozásban nem haladhatja meg az adott vállalkozás jegyzett tőkéjének huszonöt százalékát.”
(2) A Bit. 85. §-ának (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) Az (1)-(3) bekezdésekben előírt befektetési korlátozások nem vonatkoznak a biztosító saját tevékenysége kiszervezését szolgáló vállalkozásokra, amennyiben a vállalkozás a tevékenységének legalább hetvenöt százalékát biztosítók számára nyújtja.
(6) A biztosítónak más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vagy befektetés-kezelési vállalkozásban a befolyásoló részesedés minimális szintjénél kisebb részesedését - az ügylettől számított harminc napon belül - a Felügyeletnek be kell jelenteni.
(7) A biztosító matematikai tartalékait csak belföldi kibocsátású eszközökbe (belföldön elhelyezkedő ingatlanokba) fektetheti be, kivéve a külföldi székhelyű biztosító, illetve külföldi székhelyű biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaság legalább tíz százalékot kitevő tulajdoni hányadának megszerzését.”
61. §
A Bit. 86. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“86. § (1) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai és biztonsági tőkéje a következő eszközökben tarthatók:
a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
aa) egy évnél rövidebb lejáratú állampapír, illetve minden olyan egyéves és annál rövidebb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a Magyar Állam készfizető kezességet vállal,
ab) egyéves vagy annál hosszabb lejáratú állampapír, illetve minden olyan egyéves vagy annál hosszabb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a Magyar Állam készfizető kezességet vállal,
ac) egyéves vagy annál hosszabb lejáratú, elismert értékpapírpiacra bevezetett kötvény vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ha a kibocsátója OECD tagország kormánya,
ad) magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezet által forintban kibocsátott, hitelintézeti garanciával fedezett kötvény,
ae) magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezet által forintban kibocsátott kötvény,
af) magyarországi székhelyű hitelintézet által forintban kibocsátott kötvény és más hitelviszonyt megtestesítő okirat,
ag) OECD tagországban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által forintban vagy külföldi pénznemben kibocsátott, egyéves vagy annál hosszabb lejáratú, forgalomba hozott kötvény, és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amennyiben megfelel a devizajogszabályokban foglaltaknak,
ah) magyarországi helyi önkormányzat által kibocsátott kötvény,
ai) magyarországi nyugdíj-és egészségbiztosítási önkormányzat vagy jogutódja által kibocsátott kötvény,
aj) közüzemek által kibocsátott kötvény,
ak) az MNB által belföldön, forintban kibocsátott belföldi értékpapír,
b) lekötött betét
ba) magyarországi székhelyű hitelintézeti betétszámlán egy évnél rövidebb futamidőre lekötött pénzösszeg vagy
bb) magyarországi székhelyű hitelintézeti betétszámlán egyéves vagy annál hosszabb futamidőre lekötött pénzösszeg,
c) gazdálkodó szervezet által kibocsátott részvény
ca) magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezet által forintban kibocsátott, tőzsdére bevezetett “A” kategóriájú részvény,
cb) magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezet által forintban kibocsátott, tőzsdére bevezetett “B” kategóriájú részvény,
cc) magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezet által forintban kibocsátott, elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény,
cd) OECD tagországban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által forintban vagy külföldi pénznemben kibocsátott, és elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény, amennyiben megfelel a devizajogszabályokban foglaltaknak,
ce) magyarországi székhelyű biztosító, hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a 85. § (5) bekezdésében meghatározott és részvénytársasági formában működő vállalkozás részvényei,
cf) magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezet által forintban kibocsátott, tőzsdén nem jegyzett részvény,
d) befektetési jegyek
da) Magyarországon bejegyzett zártvégű befektetési alap által forintban kibocsátott befektetési jegy,
db) Magyarországon bejegyzett nyíltvégű befektetési alap által forintban kibocsátott befektetési jegy,
dc) OECD tagországban bejegyzett befektetési alap által külföldi pénznemben kibocsátott, és elismert értékpapírpiacra bevezetett befektetési jegy, amennyiben megfelel a devizajogszabályokban foglaltaknak,
dd) Magyarországon bejegyzett zártvégű ingatlanalap által forintban kibocsátott befektetési jegy,
de) Magyarországon bejegyzett nyíltvégű ingatlanalap által forintban kibocsátott befektetési jegy,
e) a nem biztosításüzemi célt szolgáló ingatlan,
f) biztosítottnak nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön,
g) Magyarországon bejegyzett jelzáloghitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél,
h) származtatott ügyletek,
i) a nem biztosításüzemi célt szolgáló korlátolt felelősségű társaság üzletrésze,
j) készpénz, magyarországi székhelyű hitelintézeti számlán elhelyezett pénzösszeg.
(2) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai és biztonsági tőkéje fedezetét nem képezheti kötelezettséggel vagy jelzáloggal terhelt, illetve korlátozott rendelkezési jogú eszköz.”
62. §
A Bit. 87. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés lép:
“87. § (1) A matematikai tartalék és a biztonsági tőke fedezetéül szolgáló pénzeszközök összegének legalább harminc százalékát a 86. § (1) bekezdés aa), ab), és ak) pontjában meghatározott eszközökbe kell befektetni.
(2) A matematikai tartalék és a biztonsági tőke fedezetéül szolgáló pénzeszközök összegének legfeljebb harminc százaléka lehet a 86. § (1) bekezdés ad) pontjában meghatározott eszközökben.
(3) A biztosítónál a matematikai tartalék és biztonsági tőke pénzeszközeinek
a) legfeljebb huszonöt százaléka lehet a 86. § (1) bekezdés b) és g),
b) legfeljebb húsz százaléka lehet együttesen a 86. § (1) bekezdés dd), de) és e) pontja szerinti,
c) legfeljebb tizenöt százaléka lehet a 86. § (1) bekezdés ad) és ca) pontja szerinti,
d) legfeljebb tíz-tíz százaléka lehet a 86. § (1) bekezdés ae), af), ah), ai) aj) és cb) pontja szerinti, illetve
e) legfeljebb öt-öt százaléka lehet együttesen a 86. § (1) bekezdés cc), cd), cf), da) és db) pontjai szerinti, illetve dc) és i) pontjai szerinti befektetésekben.
(4) A 86. § (1) bekezdés h) pontja szerinti származtatott ügyletek a 86. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti befektetési típusokra köthetők.
(5) A 86. § (1) bekezdés h) pontja szerinti származtatott ügyletre vonatkozó szerződést csak fedezeti céllal köthet a biztosító. Fedezeti ügylet csak a biztosító tulajdonában lévő és maradó eszközre köthető. Egy eszköz egy kockázatára csak egy ügylet köthető.”
63. §
A Bit. 88. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“88. § (1) A matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsődlegesen a likviditás szempontját kell szem előtt tartani. A befektetendő tartalék legalább negyven százalékát készpénzben és a tőzsdén forgalmazott állampapírban, illetve a magyar állampapír esetében az elsődleges forgalmazói rendszerbe tartozó értékpapírban kell tartani, illetőleg a 86. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti befektetési lehetőségek egy évet meg nem haladó lekötést igénylő formáiban kell elhelyezni.
(2) Nem vonatkoznak az (1) bekezdés rendelkezései a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartalékaira, melyeket a biztosító fennálló kötelezettségeinek megfelelő szerkezetben kell befektetni.
(3) A befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a biztosító köteles lehetővé tenni, hogy a szerződő tájékozódhasson a befektetés elhelyezéséről, azaz a szerződő befektetéseinek fedezetéül szolgáló befektetési formák egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint a szerződő befektetéseinek aktuális értékéről.”
64. §
A Bit. 88. §-a után a következő 88/A. §-sal egészül ki:
“88/A. § (1) A biztosító befektetési céllal megszerzett ingatlanának értékét csak az összes biztosítástechnikai tartalék 10%-áig veheti figyelembe fedezetként. E szabályt kell alkalmazni több egymáshoz közel eső olyan ingatlanra is, amelyek egy befektetésnek minősülnek.
(2) A biztosító az összes biztosítástechnikai tartaléka 5%-át meghaladó mértékben nem fektethet be ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, vagy egyéb pénz- és tőkepiaci eszközébe.
(3) A biztosító által egy adósnak nyújtott kölcsön nem haladhatja meg a biztonságtechnikai tartalék 5%-át.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott mérték legfeljebb 10 %-ig növelhető, ha a befektetések és a kölcsön együttes összege sem haladja meg a bruttó biztosítástechnikai tartalékok 40 %-át.
(5) A biztosító a biztosítástechnikai tartalékának 3%-át meghaladó részét nem tarthatja készpénzben.”
65. §
A Bit 89. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Ha a biztosító hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) öt százalékát, akkor annak főbb jellemzőit köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni.
(2) A biztosító köteles a matematikai tartalék nagyságáról és annak befektetéséről év közben negyedévenként jelentést készíteni, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 15. munkanapjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó jelentést pedig a tárgyévet követő év február 25-ig a Felügyelet részére megküldeni.”
66. §
A Bit. 90. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) A biztosító köteles azon ingatlanairól, illetve gazdasági társaságban való részesedéseiről nyilvántartást vezetni, amelyek biztosításüzemi működését szolgálják.”
67. §
A Bit. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A biztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait - a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven köteles vezetni.”
68. §
A Bit. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
“(2) A biztosító köteles éves beszámolójának tervezetét a Felügyeletnek a közgyűlés - egyszemélyes részvénytársaság esetén a részvényes – döntését megelőző harminc nappal megküldeni.
(3) Ha a Felügyelet részére a (2) bekezdés szerint megküldött éves beszámoló tervezetét (mellékelve ahhoz a könyvvizsgálói jelentést is) a biztosító igazgatósága a közgyűlés, illetve annak elfogadása előtt megváltoztatta, a biztosító igazgatósága köteles erről a közgyűlés – egyszemélyes részvénytársaság esetén a részvényes - írásbeli döntésének időpontját megelőzően legalább öt munkanappal a Felügyeletet írásban tájékoztatni, a változtatást részletesen bemutatni, dokumentumokkal, könyvvizsgálói észrevételekkel alátámasztani és indokolni.
(4) A Felügyelet a (2) és (3) bekezdés szerint megküldött éves beszámoló tervezetre jogosult észrevételt tenni, legkésőbb a közgyűlés – egyszemélyes részvénytársaság esetén a részvényes - írásbeli döntésének időpontját megelőző munkanappal. Ez esetben a Felügyelet észrevételeit az éves beszámoló előtt a könyvvizsgálóval, a közgyűléssel és a részvényessel ismertetni kell.”
69. §
A Bit 93. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A biztosító köteles a közgyűlés által elfogadott - a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező - éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított 120 napon belül a Felügyelet és az MNB részére megküldeni.
(2) Amennyiben a biztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a Felügyelet és az MNB részére ezt megküldeni.”
70. §
(1) A Bit. 94. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A biztosítónak – a százötvenmillió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület kivételével – könyvvizsgálót kell választania.”
(2) A Bit 94. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan bejegyzett könyvvizsgálót választhat, aki]
“a) biztosítási és az 51. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő aktuáriusi szakértelemmel rendelkezik, ez utóbbi hiánya esetén az e feltételnek megfelelő aktuáriust köteles foglalkoztatni;”
(3) A Bit 94. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosító könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan bejegyzett könyvvizsgálót választhat, aki]
“d) legalább a vizsgált biztosítónként káreseményenkénti százmillió forintos, más biztosítónál megkötött felelősségbiztosítással vagy azzal azonos összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezik.”
(4) A Bit. 94. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A biztosító természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a biztosítónál.”
71. §
A Bit. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“95. § (1) A könyvvizsgáló köteles a biztosító első számú vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, ha e törvény vagy a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, így különösen, ha a biztosítástechnikai tartalékok mértéke, vagy eszközfedezete nem kielégítő.
(2) A könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a biztosítóval egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a) a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé,
b) bűncselekmény elkövetésére vagy a biztosító belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetőleg az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel,
c) e törvény vagy más jogszabályokban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,
d) a biztosító kötelezettségének teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak,
e) a biztosító belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságát vagy elégtelenségét állapítja meg, vagy
f) jelentős véleménykülönbség alakul ki közte és a biztosító vezetője között a biztosító fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a biztosító működését lényegesen érintő kérdésekben.
(3) Az első számú vezető köteles az (1) bekezdésben meghatározottakról a Felügyeletet tájékoztatni.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl a könyvvizsgáló
a) a Felügyelet kérésére köteles tájékoztatást adni,
b) kérésére a Felügyelet köteles konzultációt tartani.
(5) A biztosító könyvvizsgálója az éves könyvvizsgálói jelentésében köteles arra is kitérni, hogy a biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és a biztosítónak a 90. § szerinti eszköznyilvántartásában szereplő eszközeinek értéke eléri-e a matematikai tartalék és a biztonsági tőke nagyságát.
(6) A biztosító könyvvizsgálója köteles a biztosító biztosítástechnikai tartalékait tartalékfajtánként és ágazatonként elkülönítetten is értékelni.
(7) A biztosító köteles könyvvizsgálójának lemondásáról vagy választása időtartamának lejártáról a Felügyeletet két munkanapon belül tájékoztatni, és két hónapon belül új könyvvizsgálót választani. A könyvvizsgáló megválasztását a Felügyeletnek egy hónapon belül be kell jelenteni. A Felügyelet határozat formájában, indokolással jogosult a biztosítót más könyvvizsgáló megbízására felszólítani, és a biztosító ennek három hónapon belül köteles eleget tenni.”
72. §
A Bit. 95. §-a után a következő alcímmel és 95/A. §-sal egészül ki:
“A felügyelő bizottság elnökének bejelentési kötelezettsége”
“95/A. § A felügyelő bizottság elnöke - a bizottsági ülést követő 10 napon belül - a Felügyeletnek megküldi azon jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetőleg jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak, amelynek tárgya a biztosító belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.”
73. §
A Bit. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“96. § (1) Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Ha a biztosítási szerződés bármilyen okból nem jött létre, a biztosítónak az ezzel kapcsolatosan rendelkezésére álló valamennyi adatot törölnie kell.
(2) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.”
74. §
A Bit. 97. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A titoktartási kötelezettség nem áll fenn]
“h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal”
[szemben.]
75. §
A Bit. a 97. §-a után a következő 97/A. §-sal egészül ki:
“97/A. § Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a külföldi biztosítóhoz vagy külföldi adatfeldolgozó szervezethez (külföldi adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a külföldi adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.”
76. §
A Bit. 99. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A biztosító, a biztosítási alkusz és a biztosítási ügynök a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni:
a) a biztosított (szerződő, kedvezményezett és károsult) személyi adatait,
b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,
c) a biztosítási összeget,
d) élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatokat,
e) a kifizetett biztosítási összeg mértékét és a kifizetés idejét,
f) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tényt és körülményt.”
77. §
A Bit. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A biztosítók egymás közötti adatszolgáltatása a 99. § (1) bekezdésében foglaltak körére terjedhet ki.”
78. §
A Bit 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“101. § A biztosító köteles a biztosított (szerződő, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerződő, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.”
79. §
A Bit. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“102.§ (1) A biztosítónak a szerződés megkötése előtt írásban, közérthető módon, egyértelmű és részletes tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfélnek a biztosító főbb adatairól (a társaság neve, jogi formája, címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosítási szerződésre vonatkozó tájékoztatás fontosabb jellemzőit a 6. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt.
(3) A biztosító a szerződés megkötése előtt köteles beszerezni az ügyfél arra vonatkozó külön írásbeli nyilatkozatát, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megkapta. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél a szerződés megkötése előtt milyen más írásbeli dokumentumot kapott meg.
(4) Ha a biztosító elfogadó nyilatkozatát bélyeg, igazoló jegy vagy pecsét tanúsítja, a biztosító köteles a biztosítás megkötésének helyén az (1) bekezdésben meghatározottakat tartalmazó tájékoztatót kifüggeszteni.
(5) A biztosítási szerződés megkötését követően a biztosító évente legalább egyszer köteles írásban tájékoztatni ügyfelét az életbiztosítási szerződése szolgáltatási értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről és a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékéről.”
80. §
A Bit. Nyolcadik részének címe helyébe a következő cím lép:
“A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER FELÜGYELETE”
81. §
A Bit. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“106. § (1) A Felügyelet feladata, hogy - mint szakmai felügyeletet gyakorló szerv - e törvény előírásainak megfelelően
a) elősegítse a biztosítottak (szerződők, kedvezményezettek, károsultak) érdekeinek megóvását,
b) ellenőrizze és értékelje e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, a Ptk. és az Szmt. rendelkezéseinek teljesítését,
c) elbírálja az engedélykérelmeket,
d) nyilvántartsa a biztosítási tevékenységgel összefüggő adatokat, így különösen a 43. §-ban és a 138-139. §-ban foglaltakat.
(2) A Felügyelet e törvény előírásainak megfelelően ellenőrzi és értékeli
a) a biztosító pénzügyi helyzetét, a minimális szavatoló tőke szükséglet és a biztonsági tőke fedezet előírt mértékeinek meglétét, a biztosító mindenkori fizetőképességét,
b) a biztosítástechnikai tartalékok képzését és felhasználását,
c) a biztonsági tőke és a biztosítástechnikai tartalékok befektetési szabályainak betartását, az előírásszerű fedezet meglétét,
d) a személyi feltételekben bekövetkezett változások szabályszerűségét,
e) az üzletmenethez szükséges tárgyi feltételek a biztosító által meghatározott üzletpolitikának való megfelelését,
f) a terméktervekben foglaltak megvalósulását, a díjkalkulációk szakmai elfogadhatóságát, a biztosítási szerződési feltételeket és azok érvényesítésének jogszerűségét,
g) a biztosítottak (szerződők, kedvezményezettek, károsultak) biztosító általi pontos, közérthető és időbeni tájékoztatásának a megvalósítását,
h) a kártalanítási számlát kezelő szervnek a számla kezelésével kapcsolatos tevékenységét.
(3) A Felügyelet az engedély nélküli biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki, illetőleg biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató személyt felszólítja a helyzet tisztázásához szükséges szerződés, okirat, jelentés, kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatására, továbbá helyszíni ellenőrzést rendelhet el minden olyan helyen, ahol a rendelkezésére álló adat alapján ilyen tevékenység folyt, illetőleg folyik.
(4) Engedély nélküli biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki, illetőleg biztosítási szaktanácsadói tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet
a) bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozóhatóságnál,
b) azonnali hatállyal megtiltja az engedély nélküli biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki, illetőleg biztosítási szaktanácsadói tevékenység végzését, továbbá
c) felügyeleti intézkedést hoz.”
82. §
A Bit. 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“107. § (1) A Felügyelet biztosítókat érintő ellenőrzésének típusai:
a) a folyamatos ellenőrzés,
b) az átfogó ellenőrzés,
c) a rendkívüli ellenőrzés,
d) a felügyeleti biztos kirendelése.
(2) A Felügyelet a biztosítási alkuszokat, a többes biztosítási ügynököket és a biztosítási szaktanácsadókat érintő ellenőrzésére az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározottak keretében kerülhet sor.
(3) A Felügyelet az ellenőrzés lefolytatására külső szakértőt is megbízhat. A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott külső szakértő eljárása során hivatalos személynek minősül.
(4) A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök, a biztosítási szaktanácsadó az ellenőrzés során a Felügyelet felhívására köteles nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelő bizottsági, és közgyűlési előterjesztéseit, valamint azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani. A belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit az átfogó és rendkívüli ellenőrzés során köteles magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.
(5) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott ellenőrzések lefolytatásának szükséges időtartamát a Felügyelet elnöke határozza meg, mely ellenőrzési típusonként 9 hónapnál nem lehet hosszabb.”
83. §
A Bit 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“108. § (1) A Felügyelet részére a biztosító köteles
a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,
b) negyedévenként a biztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó - a nagykockázatokat és a nagykárokat is felölelő - gyorsjelentést
megküldeni.
(2) A Felügyelet folyamatosan ellenőrzi, hogy a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó tevékenysége megfelel-e
a) az e törvényben és e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a biztosítási tevékenységre illetve szerződésekre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak,
b) a Felügyelet által kiadott határozatoknak.
(3) A biztosító - külön jogszabályban meghatározott rendszerességgel - köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit), vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kiszervezéseit értékelni és minősíteni.
(4) A segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító éves beszámolójában és negyedéves gyorsjelentésében köteles ismertetni az általa vállalt segítségnyújtási szolgáltatások teljesítéséhez rendelkezésére álló pénzügyi és egyéb eszközöket.
(5) A biztosítási alkusz köteles a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező éves beszámolót a Felügyeletnek a tárgyévet követő év május 31-éig megküldeni.”
84. §
A Bit. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“109. § A Felügyelet a folyamatos ellenőrzés keretében a 108. §-ban foglaltak vizsgálata érdekében jogosult bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartást, dokumentumot, okmányt (a továbbiakban együtt: irat) a helyszínen megtekinteni vagy bekérni, szóban vagy írásban bármilyen információt megkérni.”
85. §
A Bit 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“110. § (1) A Felügyelet - szakmai felügyeleti jogkörében eljárva - kétévente átfogó ellenőrzést köteles tartani a biztosítónál.
(2) Az átfogó ellenőrzés kiterjed a biztosító teljes üzletmenetére, az e törvény alapján kiadott felügyeleti határozatoknak megfelelő működésre és az e törvényben valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a Ptk.-ban és az Szmt-ben foglalt szabályok betartására.”
86. §
A Bit 113. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A megállapításokat a biztosítóval az ellenőrzés lezárását követő 30 napon belül írásban kell közölni.”
87. §
(1) A Bit. 114. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet rendkívüli ellenőrzést akkor rendelhet el, ha]
“b) megalapozott gyanú merül fel arra, hogy a biztosítási szolgáltatások teljesítésének biztonsága, a biztosítottak érdeke veszélyben van.”
(2) A Bit. 114. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A Felügyelet elnöke a rendkívüli ellenőrzés időtartama alatt három munkanapon belül jogosult az érintett biztosító első számú vezetőjét, a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki tevékenység irányítóját vagy a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítóját, illetve a biztosítási szaktanácsadót, annak akadályoztatása esetén teljes jogkörrel felruházott helyettesét személyes meghallgatás céljából a Felügyelet székhelyére berendelni.”
88. §
A Bit. 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“115. § (1) Rendkívüli ellenőrzést lehetőség szerint munkaidőben a biztosítónál, a biztosítási alkusznál, a többes biztosítási ügynöknél és a biztosítási szaktanácsadónál vagy a Felügyelet székhelyén kell lefolytatni, kivéve, ha fennáll annak a veszélye, hogy a vizsgálat alá vont iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményét megváltoztatják.
(2) A rendkívüli ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel kell ellátni, amelyben az ellenőrzés tárgyát meg kell jelölni, és amelyet a biztosító első számú vezetőjének, illetve a biztosító ellenőrzés alá vont szervezeti egysége - fiók, kirendeltség stb. - vezetőjének, a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki tevékenység irányítójának vagy a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítójának, illetve a biztosítási szaktanácsadónak be kell mutatni.
(3) A rendkívüli ellenőrzést végző személy az ellenőrzéssel összefüggően a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó bármely dolgozójától, illetve a biztosítási szaktanácsadótól szóban vagy írásban az ellenőrzéssel összefüggésben bármilyen információt kérhet, a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó minden iratába betekinthet, azokról másolatot készíthet.”
89. §
(1) A Bit. 116. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Felügyeleti biztost lehet kirendelni a 143. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzetben.
(2) A felügyeleti biztost a Felügyelet elnöke rendeli ki, és hívja vissza. A felügyeleti biztos legfeljebb hat hónapra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható [146. § (3) bekezdés].”
(2) A Bit. 116. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(8) A felügyeleti biztosnak kirendelésekor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ő maga, vagy közeli hozzátartozója valamely biztosítónál, biztosítási alkusznál, többes biztosítási ügynöknél, biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató társaságnál milyen és mekkora név-, illetve forgalmi értéket képviselő tulajdoni hányaddal rendelkezik.”
90. §
A Bit 121. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Ha a Felügyelet az (1) bekezdés b) pontja alapján adatot ad át, erről negyvennyolc órán belül tájékoztatnia kell az érintett biztosító első számú vezetőjét vagy az alkuszi tevékenység irányítóját.”
91. §
A Bit. 122. §-a után a következő 122/A. §-sal egészül ki:
“122/A. § (1) Külföldi székhelyű kérelmező csak kézbesítési megbízottja útján fordulhat a Felügyelethez.
(2) A Felügyelethez idegen nyelven benyújtott dokumentumhoz mellékelni kell annak hivatalos magyar nyelvű fordítását.”
92. §
A Bit. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“123. § (1) A Felügyelet a hozzá beérkezett engedélykérelmeket beérkezésüktől - hiánypótlás esetén az e törvény rendelkezéseinek megfelelő engedélykérelem beérkezésétől - számított kilencven napon belül köteles elbírálni.
(2) A Felügyelet elnöke az (1) bekezdésben meghatározott határidőt egy alkalommal legfeljebb kilencven nappal meghosszabbíthatja.
(3) A bíróság a tárgyaláson a Felügyelet által benyújtott és a határozat megalapozásához szükséges biztosítási titkot tartalmazó iratot zárt tárgyalás keretében ismertetheti. A bíróság az ilyen iratokról másolatokat nem adhat ki, az eljárás jogerős befejezése után az iratokat a Felügyeletnek visszaküldi.”
93. §
(1) A Bit. 124.§-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Felügyelet a hozzá beérkezett, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység folytatóját érintő írásos bejelentéseket köteles az érintettnek érdemi ügyintézésre továbbítani.
(2) Az érintett köteles a Felügyelettől továbbított írásos bejelentést harminc napon belül érdemben kivizsgálni és annak eredményéről az ügyfelet és a Felügyeletet tájékoztatni.”
(2) A Bit. 124. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Amennyiben a tájékoztatás alapján a Felügyelet az e törvényben foglaltaktól, a biztosítási tevékenységet szabályozó egyéb jogszabályoktól vagy a biztosítási feltételektől való rendszeres, illetve súlyos eltérést tapasztal, a 126. §-ban meghatározott intézkedések megtételére jogosult.”
94. §
A Bit 126. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“126. § A Felügyelet a biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási ügynök, valamint a biztosítási szaktanácsadó kötelezettségének teljesítése, a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek) érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység e törvénynek, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet engedélyeinek megfeleljen, a következő határozatokat hozhatja:
a) az e törvényben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti engedélyekben meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével - kötelezhet,
b) felügyeleti bírság (128-130. §) megfizetésére kötelezhet,
c) határidő megjelölésével előírhatja e törvény szerinti szanálási terv, illetve pénzügyi terv benyújtását,
d) felfüggesztheti valamely termék terjesztését,
e) megtilthatja egyes biztosítási termékek terjesztését,
f) korlátozhatja, illetve megtilthatja a biztosítónak a biztosítástechnikai tartalékai és a szavatoló tőke feletti szabad rendelkezési jogát,
g) a kiadott tevékenységi engedélyt részben vagy egészben felfüggesztheti,
h) a kiadott tevékenységi engedélyt visszavonhatja.”
95. §
(1) A Bit. 127. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő c) és d) pontokkal egészül ki:
[A biztosítási tevékenység folytatására adott engedély egészben vagy részben való visszavonására csak akkor kerülhet sor, ha a biztosító]
“b) a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti, és a 126. §-ban meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre,
c) a biztosítási tevékenységi engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek már nem felel meg,
d) tevékenységi engedélyét a Felügyelet megtévesztésével vagy más, jogszabályt sértő módon szerezte meg.”
(2) A Bit. 127. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó tevékenységi engedélyének teljes vagy részleges visszavonása előtt ki kell kérni az érintett szakmai érdekképviseleti szervezet véleményét.”
96. §
(1) A Bit. 128. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Felügyelet a biztosítót, a biztosító első számú vezetőjét, a biztosítási alkuszt, a többes biztosítási ügynököt és a biztosítási szaktanácsadót, illetve a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki tevékenység irányítóját és a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítóját felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az
a) megsérti e törvény vagy egyéb, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait,
b) a felügyeleti határozatban előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti, vagy
c) a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási kötelezettségének nem tesz eleget.”
(2) A Bit. 128. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két éven, illetve az elkövetéstől számított öt éven túl, vagy ha a mulasztás vagy kötelezettségszegés bűncselekményt valósít meg.”
97. §
(1) A Bit. 129. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó terhére kiszabható bírság összege százezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.
(3) A biztosító első számú vezetőjének, a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki és a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítójának a terhére kiszabható bírság összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A biztosító egyesület első számú vezetőjének terhére kiszabható bírság összege negyvenezer forinttól egymillió forintig terjedhet.”
(2) A Bit. 129. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az e törvényben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen]
“b) jogszabálysértő termék terjesztése,”
(3) A Bit. 129. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) Az e törvényben vagy az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott határidő, vagy a felügyeleti határozatban meghatározott határidő nem teljesítése esetén a késedelem minden napja után napi ötvenezer forint bírság szabható ki.”
98. §
A Bit. 131. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“131. § (1) A Felügyelet az általa kiadott biztosítási tevékenységre vonatkozó engedélyről, annak módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a pénzügyminiszternek, az MNB-nek, a cégbíróságnak, az egyesületek nyilvántartását végző fővárosi (megyei) bíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók szakmai érdekképviseleti szervezeteinek.
(2) A Felügyelet az általa kiadott biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatot haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak és az érintett szakmai érdekképviseleti szervezeteknek.
(3) A Felügyelet ellenőrzésének általános tapasztalatait és a biztosítók, biztosítási alkuszok, többes biztosítási ügynökök és biztosítási szaktanácsadók tevékenységét évente értékeli. A részletes írásos beszámolót a Felügyelet a pénzügyminiszternek, a beszámoló főbb, összefoglaló jellegű megállapítását az MNB-nek, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók, biztosítási alkuszok, többes biztosítási ügynökök és biztosítási szaktanácsadók illetékes szakmai érdekképviseleti szervezeteinek megküldi.”
99. §
(1) A Bit. 132. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó és a képviselete felügyeleti díjat köteles fizetni az egyéb költségek terhére.”
(2) A Bit. 132. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felügyeleti díj mértékét]
“a) a biztosítási alkusz és a többes biztosítási ügynök,”
[esetén a pénzügyminiszter rendeletben határozza meg.]
(3) A Bit. 132. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felügyeleti díj mértékét]
“c) a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító részvénytársaság, valamint”
[esetén a pénzügyminiszter rendeletben határozza meg.]
100. §
A Bit. 133. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A Bizottság ülésein a Felügyelet elnöke vagy az általa megbízott személy állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.”
101. §
A Bit 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“134. § (1) A Felügyelet elnökének előzetesen ki kell kérnie a Bizottság véleményét
a) a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó tevékenységi engedély iránti kérelmének elutasításáról, valamint a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó tevékenységi engedélyének visszavonásáról,
b) a biztosítási tevékenység módosítása iránti kérelem elutasításáról,
c) az állományátruházási engedély iránti kérelem elutasításáról,
d) a részesedésszerzés iránti kérelem elutasításáról,
e) a felügyeleti bírság címén befolyt pénzösszegek felhasználási elveiről,
f) a 126. § d), f) és g) pontjaiban meghatározott intézkedések alkalmazásáról,
g) a 143. § (1) bekezdése szerinti szükséghelyzetben hozott intézkedésekről,
h) a biztosítók egyesülésére és szétválására vonatkozó engedély megtagadása előtt,
i) a 10. számú melléklet II. pontjában meghatározott feladatkörökön túli tevékenységre vonatkozó egyéb kiszervezési szerződés elutasítása előtt.
(2) A Felügyelet elnöke tizenöt napon belül köteles tájékoztatni a Bizottságot, ha a 126. § e) és h) pontja szerinti intézkedéssel élt.
(3) A Felügyelet elnöke harminc napon belül köteles tájékoztatni a Bizottságot, ha
a) a biztosítót szanálási terv készítésére kötelezte,
b) a biztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezte,
c) rendkívüli ellenőrzést rendelt el,
d) felügyeleti biztost rendelt ki,
e) a biztosító első számú vezetőjét felügyeleti bírsággal sújtotta.
(4) A jogorvoslati kérelemre tekintet nélkül azonnal végrehajtandó határozatairól a Felügyelet a határozat meghozatalát követő tizenöt napon belül köteles tájékoztatni a Bizottságot.
(5) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakat nem kell figyelembe venni, ha az engedély visszavonása az engedély jogosultjának kérelmére történik.”
102. §
A Bit. 136. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok tervezetét a 133. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy köteles véleményezésre megküldeni a Bizottság részére.”
103. §
A Bit. VII. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
104. §
A Bit. 138. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“138. § (1) A biztosító köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni, ha
a) fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni,
b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, és a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő,
c) a biztonsági tőkéje és a szavatoló tőkéje nem éri el az előírt mértéket,
d) más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének, részjegytőkéjének vagy induló tőkéjének tíz százalékát meghaladó tulajdoni hányadot szerez,
e) a 49. § (1) bekezdésében meghatározott vezetők személyében változás történt,
f) székhelyének címe megváltozott,
g) tevékenységét szünetelteti,
h) könyvvizsgálója tevékenységét megszünteti,
i) hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének (részjegy-tőkéjének, induló tőkéjének) 5 %-át,
j) a biztosítói ügymenet kiszervezésére szerződést kötött.
(2) A biztosító köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni:
a) a jegyzett tőkéjének felemelését vagy leszállítását, valamint az induló tőkéjének felemelését,
b) a biztosítóban 5%-ot meghaladó, de a 71. § (1) bekezdése szerint engedélykötelesnek nem minősülő részesedés megszerzését,
c) az 54. § (2) bekezdés szerinti, a belső ellenőr személyére vonatkozó megállapodást,
d) új hálózati egység megnyitását, illetve hálózati egység megszüntetését,
e) a vállalt nagykockázatokat,
f) a nagykárokat,
g) a viszontbiztosítási partnereinek nevét,
h) külföldi állandó képviseletének megnyitását, annak áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó kiküldöttek személyében történő változást,
i) az alapszabály módosítását,
j) a vezérügynök személyét,
k) a biztosítási alkusszal, a többes biztosítási ügynökkel, a biztosítási szaktanácsadóval és a biztosító könyvvizsgálójával kötött felelősségbiztosítási szerződés megszűnését,
l) a 70. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi szerződések 4. számú melléklet szerinti adatait.
(3) A biztosító köteles a Felügyeletnek a biztosítási termék terjesztésének megkezdéséig megküldeni a 4. számú melléklet szerinti adatokat.
(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben foglaltak alapján hozzá beérkezett adatokat minden évben az első negyedéves tájékoztatójában közzéteszi.
(5) A biztosítók a megkötést követő harminc napon belül kötelesek bejelenteni a Felügyeletnek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 17. és 18. §-ában, illetőleg a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 50/1997. (III.19.) Korm. rendeletben meghatározott megállapodást.
(6) Aki a biztosító részvénytársaságban fennálló tulajdonosi részarányát csökkenteni kívánja, köteles a szerződés megkötése előtt 15 nappal a Felügyeletet értesíteni a tervezett szerződésről.
(7) A biztosító részvénytársaság a tudomásszerzést követően 15 munkanappal köteles a Felügyeletnek bejelenteni a tulajdoni viszonyaiban történt változásokat.”
105. §
A Bit. 139. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni
a) a biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki tevékenységet irányító személyében, a vezető szaktanácsadó személyében történt változást, továbbá a felelősségbiztosítási szerződés megszűnését,”
106. §
(1) A Bit. 143. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a biztosító]
“c) biztonsági tőkéjének fedezete nem elegendő, illetve az előírt mérték alá csökkent, vagy”
[a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a biztosítottak érdekében szükségintézkedést tehet.]
(2) A Bit. 143. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
“Szükséghelyzetben a Felügyelet - a 126. §-ban meghatározottakon túlmenően - a következő intézkedéseket teheti:”
107. §
A Bit. 161. §-ának (5) bekezdésében “a munkáltató által átvállalt” szövegrész helyébe a “nyújtott” szövegrész lép.
108. §
(1) A Bit. 168. §-ának (1) bekezdése a következő d)-f) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
“d) a Lloyd’s szervezeti formájára, alapítására és működésére vonatkozó külön szabályokat,
e) a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit,
f) a biztosító egyesületek összeolvadásának részletes szabályait”
[rendeletben szabályozza.]
(2) A Bit. 168. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a “módozatok” szövegrész helyébe a “termékek” szövegrész lép.
(3) A Bit. 168. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyére a következő rendelkezés lép:
“d) a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki jelentés szabályait,”
(4) A Bit. 168. §-ának (2) bekezdése a következő k)-m) pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy]
“k) az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit,
l) a biztosító eszközei, kötelezettségei és egyéb kiszervezései értékelésének és minősítésének rendszerességét,
m) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő adatszolgáltatás formáját és tartalmát”
[rendeletben szabályozza;]
109. §
(1) A Bit. 50. §-ának d) pontjában, az 51. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, az 52. §-a (1) bekezdésének f) pontjában és az 53. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a “jó üzleti hírnévvel” szövegrész helyébe a “szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal” szövegrész lép.
(2) A Bit. 7. §-a (2) bekezdésének c) pontjában “a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.)” szövegrész, valamint a Bit. 9. §-ának (2) bekezdésében, a 41. §-ában és a 91. §-ának (2) bekezdésében “az Szt.” szövegrész helyébe “az Szmt.” szövegrész lép.
(3) A Bit. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a “47. § (1) bekezdésének d) pontjában” szövegrész helyébe a “47. §-a (1) bekezdésének c) pontjában” szövegrész, valamint a Bit. 160. §-a (1) bekezdésének a) pontjában “a 33. § (4) bekezdése,” szövegrész helyébe “a 33. §-ának (5) bekezdése” szövegrész lép.
110. §
( 1) A Bit.
a) 2. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“3. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás.”
b) 6. számú mellékletének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:]
“8. a biztosító mentesülésének feltételeit, az alkalmazott kizárásokat;”
c) A Bit. 7. számú mellékletének címe és bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
“A biztosító egyesület nyugdíjbiztosítási szerződéseinek minimális tartalmi követelményei
A biztosító egyesület által nyújtható nyugdíjbiztosításnak – a 48. §-ban rögzítetteken kívül – legalább az alábbi feltételeket kell tartalmaznia:”
(2) A Bit. 1., 5., 8., és 9. számú melléklete e törvény 1-4. számú melléklete szerint módosul.
(3) A Bit. 3. és 4. számú melléklete helyébe e törvény 5. és 6. számú melléklete lép.
(4) A Bit. az e törvény 7-11. számú mellékletében szereplő 10-14. számú melléklettel egészül ki.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
111. §
(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2000. július 1. napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazhatóak, ha azok az ügyfélre, kérelmezőre kedvezőbb szabályt tartalmaznak.
(2) E törvény 6. § és 13. §-a 2000. december 31. napján lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
112. §
Az e törvény hatályba lépésekor az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító a két biztosítási ág szavatoló tőkéjét köteles legkésőbb 2001. január 1. napjáig szétválasztani.
113. §
(1) Az e törvény hatályba lépése napján a hatályba lépést megelőzően hatályos szabályok szerint terjesztett, vagy már nem terjesztett, de még meg nem szűnt szerződéssel rendelkező biztosítási termékek a Bit. e törvénnyel módosított 1. és 2. számú mellékletében szereplő új ágazati és kockázati csoportok szerinti besorolását a biztosítónak legkésőbb 2000. december 31. napjáig kell elvégeznie és azt a Felügyelet részére megküldenie.
(2) A Bit. 62. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételnek meg nem felelő életbiztosítási termékek legfeljebb 2000. december 31. napjáig terjeszthetőek.
114. §
(1) A Bit. - e törvény 21. §-ával megállapított – 37. §-ának (9) bekezdésében foglalt nyilvántartási kötelezettségnek a biztosító legkésőbb 2001. július 1. napjáig köteles eleget tenni.
(2) A Bit. – e törvény 24. §-ával módosított – 39. §-a (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott személyi feltételeknek meg nem felelő biztosítási szaktanácsadó vagy a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítója e tevékenységét legkésőbb 2000. december 31. napjáig folytathatja.
(3) A Bit. – e törvény 26. §-ával módosított – 42. §-ának (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő elnevezéseket legkésőbb 2000. december 31. napjától kell alkalmazni.
(4) A Bit. – az e törvény 33. §-ával módosított – 49. §-a (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek meg nem felelő személyek legkésőbb 2000. december 31. napjáig kötelesek az igazgatóság engedélyét a Felügyelet részére megküldeni.
(5) A Bit. – az e törvény 33. §-ával megállapított – 49. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a vezető orvos alkalmazásához szükséges engedélyt a biztosító legkésőbb 2000. december 31. napjáig köteles beszerezni, azzal, hogy a Bit. - e törvény 39. §-ával megállapított – 54/A. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott feltételeknek meg nem felelő személy vezető orvosként legfeljebb 2003. december 31. napjáig foglalkoztatható.
115. §
(1) A Bit. – e törvény 70. §-ának (2) és (3) bekezdésével módosított – 94. §-a (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározottaknak meg nem felelő könyvvizsgáló legkésőbb 2000. december 31. napjáig foglalkoztatható.
(2) A Bit. – e törvény 70. §-ának (4) bekezdésével megállapított – 94. §-ának (3) bekezdésében meghatározott öt éves időtartamot e törvény hatályba lépésének napjától kell figyelembe venni.
(3) A Bit. – e törvény 79. §-ával megállapított – 102. §-ának (5) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségnek első ízben 2001. július 1. napjáig kell eleget tenni.
116. §
A biztosító egyesületek a Bit. – e törvény 56. §-ának (2) bekezdésével módosított – 80. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott biztonsági tőke teljes összegét legkésőbb 2002. december 31. napjáig kötelesek elérni, úgy, hogy annak egyharmadát legkésőbb 2000. december 31. napjáig, kétharmadát legkésőbb 2001. december 31. napjáig kell biztosítani.
117. §
Az e törvény hatályba lépése napján már működő biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök, illetve biztosítási szaktanácsadó a Bit. – e törvény 19. §-ával, 22. §-ával és 24. §-ával megállapított – 33. §-ának (2) bekezdésében, 37/A. §-ának (1) bekezdésében, illetve 39. §-ának (3) bekezdésében meghatározott mértékű felelősségbiztosítási szerződés vagy vagyoni biztosíték igazolása hiányában tevékenységét legkésőbb 2000. december 31. napjáig folytathatja. E szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök, biztosítási szaktanácsadó tevékenységét - a 111. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével - e törvény hatályba lépését megelőzően benyújtott kérelem alapján engedélyezték.
Hatályukat vesztő rendelkezések
118. §
(1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Bit. 5. §-a (8) bekezdésének utolsó mondata, 27. §-a, 28.§-a, 36. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja, 36. §-ának (3) bekezdése, a 74. §-a és az előtte álló alcím, 105. §-ának (4) bekezdése, 132. §-a (3) bekezdésének d) pontja, 137. §-a, valamint 164. §-a hatályát veszti.
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a) a Bit. 45. §-ának (2) bekezdésében az “életbiztosítási kockázatokkal együtt, egy szerződésben történő együttes”,
b) a Bit 46. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az “és folytatásakor”
szövegrész hatályát veszti.
(3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 32. §-a;
b) a Bit. módosításáról szóló 1997. évi CXLVIII. törvény 3. §-a, 4. §-ának (1) bekezdése, 7. §-a, 9. §-a, 12. §-a, 13. §-ának (1) bekezdése, 14. §-a, 15. §-a és 18. §-a;
c) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 98. §-ának (1) bekezdése.
Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés
119. §
E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
1. A Tanács 1973. július 24-i, 73/239/EGK számú első irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó jogszabályok és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;
2. A Tanács 1979. március 5-i, 79/267/EGK számú első irányelve a közvetlen életbiztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó jogszabályok és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;
3. A Tanács 1992. június 18-i, 92/49/EGK számú irányelve az életbiztosítástól különböző közvetlen biztosításról szóló törvények, rendeletek és határozatok összehangolásáról és a 73/239/EGK számú és a 88/357/EGK számú irányelvek módosításáról (harmadik nem életbiztosítási irányelv);
4. A Tanács 1992. november 10-i, 92/96/EGK számú irányelve a közvetlen életbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos törvények, rendeletek és határozatok összehangolásáról és a 79/267/EGK számú és a 90/619/EGK számú irányelvek módosításáról (harmadik életbiztosítási irányelv);
5. A Tanács 1987. június 22-i, 87/344/EGK számú irányelve a jogvédelmi biztosításra vonatkozó jogszabályok és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;
6. A Tanács 1984. december 10-i, 84/641/EGK számú irányelve a 73/239/EGK számú, az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó jogszabályok és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló első irányelv módosításáról, különös tekintettel a turistákat érintő segítségnyújtásra;
7. A Tanács 1976. december 13-i, 77/92/EGK számú irányelve az ISIC 630 csoportba tartozó biztosítási ügynökök és biztosítási alkuszok tevékenységével összefüggő szabad letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának megkönnyítését biztosító intézkedésekről, különösképpen az ilyen tevékenységekkel összefüggő átmeneti intézkedésekről;
8. A Bizottság 1991. december 18-i, 92/48/EGK számú ajánlása a biztosításközvetítőkről;
9. A Tanács 1991. december 19-i, 91/674/EGK számú irányelve a biztosítótársaságok éves és összevont (konszolidált) mérlegéről.
1. számú melléklet a 2000. évi … törvényhez
A Bit. 1. számú mellékletének módosítása
1. A Bit. 1. számú melléklete A. részének 17. és 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az A. rész a következő 19. ponttal egészül ki:
“17. Jogvédelem
A jogvédelmi biztosítás a jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási fedezetből fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történő elvállalása, így különösen
- a biztosított által elszenvedett kár peren kívüli egyezséggel vagy polgári, illetve büntető eljárás során történő megtérülésének biztosítása,
- a biztosított polgári, büntető, államigazgatási vagy egyéb eljárásban, illetve a biztosítottal szemben támasztott kártérítési igény esetében való védelme vagy képviselete.
18. Segítségnyújtás
19. Temetési biztosítás”
2. A Bit. 1. számú melléklete B. részének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az engedély egyszerre érvényes]
“a) az 1. és 2. ágazatokra, akkor a “Baleset és Betegség” vagy “Egészségbiztosítás”,”
[elnevezést kell használni]
3. A Bit. 1. számú melléklet C. része 3. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A jogvédelmi biztosítást ugyancsak kiegészítő kockázatnak lehet tekinteni az 1. pontban jelzett feltételek teljesülése esetén, amennyiben a jogvédelmi biztosítás a tengeri hajók használatából eredő vagy e használattal kapcsolatban lévő peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozik.”
2. számú melléklet a 2000. évi … törvényhez
A Bit. 5. számú mellékletének módosítása
1. A Bit. 5. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:
“A MINIMÁLIS SZAVATOLÓ TŐKE SZÜKSÉGLET SZÁMÍTÁSA”
2. A Bit. 5. számú melléklet A) részének címe helyébe a következő cím lép:
“A) Nem-életbiztosítási ág”
3. A Bit. 5. számú melléklet A) I. Eredmény számítása részében a “Bruttó kárfelhasználás” meghatározása helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő “Saját kárfelhasználás” meghatározással egészül ki:
“Bruttó kárfelhasználás = a direkt és a viszontbiztosításba vett üzletek kárfizetéseinek és a bruttó függőkártartalék változásának együttes összege a viszontbiztosítói kár- és tartalékrészesedés levonása nélkül az utolsó üzleti évben.
Saját kárfelhasználás = a direkt és a viszontbiztosításba vett üzletek kárfizetéseinek és a bruttó függőkártartalék változásának együttes összege a viszontbiztosítói kár- és tartalékrészesedés levonásával az utolsó üzleti évben.”
4. A Bit. 5. számú mellékletének A) II. Eredmény számítása (Kárindex) része a következő meghatározással egészül ki:
“A d mutató értéke megegyezik az I. eredmény számításánál alkalmazott c mutató értékével.”
5. A Bit. 5. számú melléklet B) részének címe helyébe a következő cím lép:
“B) Életbiztosítási ág”
6. A Bit 5. számú melléklet B) II. Az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó, nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete című részben a “Bruttó kárfelhasználás” meghatározása helyébe a következő rendelkezés lép:
“A c mutató definíciója megegyezik az A) Bevételi Index számításánál alkalmazott meghatározással.”
7. A Bit 5. számú melléklete B) részének III. címében az “alapokhoz” szövegrész helyébe az “egységekhez” szövegrész lép.
8. A Bit. 5. számú melléklete B) részében a “II. Eredmény: acd” sor utáni “III.A befektetési alapokhoz kapcsolódó életbiztosítások minimális szavatoló tőke szükséglete” címben az “alapokhoz” szövegrész helyébe az “egységekhez” szövegrész lép.
9. A Bit. 5. számú mellékletének “Az életbiztosítási ág összes minimális szavatoló tőke szükséglete” cím utáni szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
“Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete (I.) + az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő biztosítások minimális szavatoló tőke szükséglete (II.) + a befektetési egységekhez kapcsolódó életbiztosítások minimális szavatoló tőke szükséglete (III.)
Amennyiben a biztosító egyesület díjbevétele nem haladja meg a 150 millió forintot, abban az esetben a minimális szavatoló tőke szükséglet számításánál a viszontbiztosítói viszonyszám meghatározásakor a teljes (50%-nál, illetve 15%-nál nagyobb) viszontbiztosítást is figyelembe vehet.”
10. A Bit. 5. számú melléklete az “ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT” részének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A biztosító összes minimális szavatoló tőke szükséglete (Az élet ág és a nem-élet ág minimális szavatoló tőke szükségletének összege.)”
3. számú melléklet a 2000. évi … törvényhez
A Bit. 8. számú mellékletének módosítása
A Bit. 8. számú mellékletének 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával.
2. A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a közvetlen és a köztes tulajdon együttes aránya nem éri el a befolyásoló részesedés mértékét.”
4. számú melléklet a 2000. évi … törvényhez
A Bit. 9. számú mellékletének módosítása
1. A Bit. 9. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:
“Egyéb törvényben nem szabályozott szerződéskötési kötelezettségek”
2. A Bit. 9. számú mellékletének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 9-13. ponttal egészül ki:
“8. Gázszolgáltatási és gázértékesítési tevékenység;
9. Egyéni vagy társas vállalkozó által egészségügyi vállalkozás folytatása;
10. Orvosi magángyakorlat folytatása;
11. Orvosbiológiai beavatkozás;
12. Értékpapír előállítása;
13. Gépjárműverseny rendezése.”
5. számú melléklet a 2000. évi … törvényhez
“3. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez
A biztosítási termékterv
A biztosítási termékekhez olyan terméktervet kell készíteni, amely a következőket tartalmazza:
1. A biztosítási szerződési feltételeket
2. A díjkalkulációt
A díjkalkulációnak a következők egyértelmű és részletes leírását kell tartalmaznia:
2.1. Az életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén
2.1.1. az alkalmazott halandósági táblázatokat,
2.1.2. a díj számításának módját, a díjtáblázatokat,
2.1.3. az életbiztosítási díjtartalék számítási módszerét,
2.1.4. a díjmentes leszállítás számításának módját,
2.1.5. a visszavásárlási összeg meghatározásának módját,
2.1.6. a befektetési hozam számítását, a többlethozam számítását és visszajuttatásának mértékét és módját;
2.2. A nem-életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén
2.2.1. kár- és kockázateloszlásokat vagy egyéb statisztikákat,
2.2.2. a díjkalkulációs elv leírását,
2.2.3. a díjszámítás elemeinek és tervezett paramétereinek megadását, beleértve a díjtáblázatokat is.
2.3. Az esetleges értékkövetés módszerét.
A 2.2. alponthoz tartozó díjkalkulációnak tartalmaznia kell a kalkuláció utólagos ellenőrzését szolgáló adatgyűjtésbe vont adatok körét is.
3. Kiegészítő adatokat
A kiegészítő adatoknak három évre előre becsülve - évenkénti bontásban - a következőket kell tartalmazniuk:
3.1. a tervezett állomány darabszámot és állománydíjat,
3.2. a termék várható költségfelhasználását: a szerzési, a kárrendezési, az igazgatási költségeket,
3.3. a várható díjbevételt,
3.4. a várható kárkifizetést.”
6. számú melléklet a 2000. évi … törvényhez
“4. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez
A biztosítási termékek terjesztésének megkezdéséig a Felügyeletnek benyújtandó adatok
A Felügyeletnek a termék terjesztésének megkezdéséig be kell nyújtani:
1. a termék nevét, megjelölését (pl. jelzőszámát),
2. a termék ágazati besorolását,
3. a termék kockázati csoportját,
4. a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját,
5. a termék rövid leírását, így különösen
- nem-életbiztosítási ágba tartozó termék esetén a biztosítható vagyontárgyak körét és a biztosítási eseményt,
- életbiztosítási ágba tartozó termék esetén a biztosítási eseményt.”
7. számú melléklet a 2000. évi … törvényhez
“10. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez
A biztosítói ügymenet kiszervezésének szabályai
I. Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a biztosítónál.
II. A biztosító által ki nem szervezhető feladatok:
1. a biztosító szervezeti kialakításával kapcsolatos feladatok;
2. a kockázat elvállalása;
3. ügyfélszolgálati tevékenység;
4. belső ellenőrzési tevékenység;
5. mérlegelemzés és szavatoló tőke számítás;
6. személyzeti ügyekben való döntés;
7. viszontbiztosítási szerződés megkötése.
III. A Felügyelet külön engedélyével kiszervezhető tevékenységek:
1. aktuáriusi feladatok;
2. elektronikus adatfeldolgozás.
IV. A Felügyelet külön engedélye nélkül kiszervezhető feladatkörök:
1. a biztosító szervezetének kialakításával kapcsolatos előkészítő feladatok;
2. kárrendezéssel kapcsolatos feladatok;
3. könyvvitel;
4. személyzeti ügykezelés, bérszámfejtés, társadalombiztosítási feladatok;
5. vagyonbefektetés és kezelés;
6. peres képviselet, cégügyek;
7. marketingtevékenység;
8. ajánlatok és szerződések kidolgozása;
9. a biztosító épületeinek üzemeltetésével kapcsolatos tevékenység;
10. értékesítési tevékenység.
V. További feltétele a II/2. és II/3. pontban foglalt tevékenység kiszervezésének, hogy a szerződő (biztosított, kedvezményezett), illetve károsult aláírásával hozzájáruljon ahhoz, hogy a biztosítási titoknak minősülő adatait a biztosító az általa megjelölt szervezetnek átadhassa.
VI. A III. pontban felsorolt kiszervezhető feladatkörökön túl - indokolt esetben - egyéb kiszervezési szerződést is engedélyezhet a Felügyelet.
VII. Az ügymenet kiszervezési szerződésben a biztosító köteles előírni, hogy bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti ellenőrzést végző személyeknek az ügymenet kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt (elektronikus adathordozón is) megadni (szükség esetén a helyszínen is).”
8. számú melléklet a 2000. évi … törvényhez
“11. számú melléklet az 1995. évi CXVI. törvényhez
Az ügynöknyilvántartás részletes szabályai
1. Az ügynöknyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazhatja:
a) személyes adatok (név, születési hely és idő, anyja neve és lakhelye, iskolai végzettsége stb.),
b) biztosítóval fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
c) jutalék elszámolások,
d) az ügynöki tevékenység terjedelme (biztosításközvetítői, nyugdíjpénztári, jelzálog- hitelintézeti, pénzintézeti-szolgáltatási tevékenység stb.),
e) a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei.
2. Az ügynök írásbeli hozzájárulása kell ahhoz, hogy az 1. pontban meghatározott adatokat a biztosítók egymásnak átadhassák.”
9. számú melléklet a 2000. évi … törvényhez
“12. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez
Megfeleltetési szabályok
Azt a pénznemet, amelyben a biztosító kötelezettségeit teljesíteni köteles, a mindenkori devizajogszabályoknak megfelelően a következő rendelkezések alapján kell meghatározni:
1. Ha szerződésben meghatározott fedezetet egy meghatározott pénznemben fejezték ki, akkor a deviza megfeleltetési szabályok szempontjából a biztosítók kötelezettségeit ebben a pénznemben fennállónak kell tekinteni.
2. A biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetéül szolgáló eszközöket az 1. pontban meghatározott pénznemben fennálló követelésekbe kell fektetni.
3. A biztosító mentesülhet a 2. pontban előírt kötelezettség alól, amennyiben annak végrehajtása azt eredményezi, hogy az adott pénznemben köteles lenne a más pénznemekben lévő eszközeinek 7 %-át meg nem haladó eszközt tartani.
4. A biztosítónak lehetősége van arra, hogy egy bizonyos pénznemben fennálló kötelezettségei 20 %-át meg nem haladó összeget ne a 2. pont szerinti eszközökben tartson. A különböző pénznemekben tartott eszközök összege azonban nem lehet kisebb a különböző pénznemekben lévő összes kötelezettség összegénél.”
10. számú melléklet a 2000. évi … törvényhez
“13. számú melléklet az 1995. évi XCVI. törvényhez
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvénynyilvántartás minimális szabályai
A Belügyminisztérium központi gépjármű-nyilvántartása tartalmazza a biztosított üzembentartó, a jármű és a szerződés alább felsorolt adatait:
- a szerződő (biztosított) nevét, lakcímét (telephelyét),
- a gépjármű forgalmi rendszámát és alvázszámát,
- rendszámváltozás esetén annak időpontját és a korábbi rendszámot,
- a biztosító nevét, a kötvény azonosítóját (kötvényszám),
- a kockázatviselés kezdetének időpontját, megszűnése esetén annak dátumát és a megszűnés okát.
A nyilvántartásból adatot kaphat: a gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók, a Kártalanítási Számla kezelője, a nemzeti iroda, a Felügyelet, a rendőrhatóság, a szerződő (biztosított) és a károsult.
A biztosító a saját kötvényadatait korlátozás nélkül, míg más biztosítóval kötött szerződés adatait a szerződőre (biztosítottra) vonatkozó adatok kivételével kaphatja meg. A szerződő (biztosított) csak saját adatait, míg a károsult csupán a biztosító nevét és a kötvényazonosítót ismerheti meg.”
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1996. január 1-jén lépett hatályba a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.). A Bit.-tel ismét törvényi szintű szabályozás határozza meg azokat a kereteket, amelyek között a biztosítók, a biztosításközvetítők és a biztosítási szaktanácsadók, illetve a biztosítási piac egyéb más szereplői tevékenységüket kifejthetik. A Bit. jól szolgálta a magyar biztosítási piac konszolidációját, azt a konszolidációt, amelynek eredményeként immáron véglegesen átalakult az állami biztosítási monopólium következményeit még a monopólium felszámolását követően is évekig elszenvedő biztosításügyünk.
Az elmúlt időszakban a Bit. által életre hívott szabályrendszer gyakorlati működése során szerzett tapasztalatok és a biztosítási piac változásai szükségessé teszi a Bit. egyes rendelkezéseinek a módosítását.
A törvényjavaslat pontosítja a Bit. számos rendelkezését, egyes esetekben ugyanakkor szükségessé vált tartalmi változások végrehajtása is. Ezek sorából kiemelendők azok a módosítások, amelyek (pl. a jogvédelmi biztosítással és a segítségnyújtási tevékenységgel összefüggésben) az Európai Unió biztosítási irányelveivel, illetve az OECD tagságunkból fakadó egyes követelményekkel összhangban álló rendelkezéseket iktatnak be a Bit.-be.
Az Európai Unió biztosítási jogához való igazodás áll egyes fogyasztóvédelmi célzatú módosítások hátterében. A nem valamely közösségi szabályra reagáló, fogyasztói érdekeket védő rendelkezések elsődleges célja a biztosító, a biztosítási alkuszok és a biztosítási szaktanácsadók ügyfelei érdekeinek a megóvása.
A pénzügyi szolgáltatásokra vonatozó jogszabályok tartalmának összehangolása felé tesz lépéseket a törvényjavaslat, amikor más jogszabályokkal, így mindenekelőtt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Hpt.) azonos vagy hasonló módon szabályoz egyes kérdéseket.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1.§-hoz
A törvényjavaslat a Bit. hatályát kiterjeszti a biztosítói ügymenet kiszervezése tárgyában megkötött szerződéssel érintett szervezetek által végzett kiszervezett tevékenységre. A módosítás lehetővé teszi, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) ellenőrzése kiterjedjen olyan (egyébként nem a Bit. hatálya alá tartozó tevékenységet folytató) szervezetekre is, amelyek a biztosítói ügymenet kiszervezése révén a biztosítási ügykezelés valamely részét (pl. az üzletszerzési, állománykezelési, kárrendezési tevékenységet) ténylegesen, a biztosító megbízásából végzik.
A 2.§-hoz
Az autóklubok hagyományosan, immáron több évtizede nyújtanak különböző segítségnyújtási szolgáltatásokat tagjaik számára. Az Európai Unió segítségnyújtásról szóló, 84/641/EGK számú irányelve alapvetően erre figyelemmel egyes segítségnyújtási tevékenységeket kizár hatálya alól, ezzel a nemzeti jogszabályokra utalva e tevékenységek szabályozását. A törvényjavaslat - élve az irányelv nyújtotta lehetőséggel - módot ad arra, hogy egyes, a törvény által szigorúan meghatározott esetekben bizonyos segítségnyújtási szolgáltatásokat a Bit. hatálya alá nem tartozó vállalkozások, illetőleg intézmények (így elsősorban az autóklubok) is végezhessenek. E kivételes szabályozás ugyanakkor az egyébként a Bit. hatálya alá tartozó vállalkozásokra nem vonatkozik, azaz ha ők folytatnak valamely, a törvényjavaslatban meghatározott tevékenységet, akkor erre csak a Bit. szabályai szerint van lehetőségük.
A 3.§-hoz
A Bit. hatályba lépése óta szerzett tapasztalatok indokolttá teszik, hogy egyes, a Bit. 3.§-ában meghatározott fogalmak pontosításra kerüljenek. Ugyancsak ez, illetőleg (pl. a mintafeltételek engedélyezésének, mint az előzetes termékengedélyezés egy csonka formájának a megszüntetése kapcsán) a közösségi biztosítási joggal harmonizált biztosítási közjog megteremtésének a célja teszi szükségessé, hogy egyes fogalmi meghatározások hatályon kívül helyeződjenek.
A segítségnyújtási tevékenységről szóló 84/641/EGK számú irányelvnek Bit.-be történő beemelése teszi szükségessé, hogy a törvényjavaslat definiálja a segítségnyújtási tevékenység fogalmát, ezzel egyebek között lehetővé téve a Bit. hatálya alá tartozó tevékenységek körének határaival összefüggő későbbi viták megelőzését.
Szintén az Európai Unió rendelkezései teszik szükségessé az alárendelt kölcsöntőke intézményének a magyar biztosítási közjogba történő bevezetését, s ezáltal fogalmának megadását.
A jogbiztonság érdekében a törvényjavaslat a fentieken túlmenően meghatároz egyéb, a Bit.-ben a módosítást követően szereplő fogalmat [szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság, származtatott (derivatív) ügylet, alügynök, hirdetés stb.].
A 4.§-hoz
Az Európai Unió segítségnyújtási tevékenységről szóló 84/641/EGK számú irányelvével összhangban álló magyar szabályozás megteremtésének igényétől vezérelten a törvényjavaslat egyértelműen leszögezi, hogy a segítségnyújtási tevékenység biztosítási tevékenységnek minősül. Ennek megfelelően - mindenekelőtt egyrészt az ügyfelek érdekeinek védelme, másrészt (későbbi csatlakozásunkat szem előtt tartva) az uniós tagállamokban székhellyel rendelkező, biztosítási tevékenységet folytató vállalkozások és a magyarországi honos vállalkozások közötti azonos versenyfeltételek megteremtése érdekében - segítségnyújtási tevékenységet kizárólag a Bit. hatálya alá tartozó, s így egy fokozott állami felügyelet által ellenőrzött vállalkozás, biztosító végezhet.
Ezen túlmenően a törvényjavaslat pontosítja a biztosítási tevékenység fogalmát.
Az 5.§-hoz
Biztosításközvetítői tevékenység folytatására a biztosítási alkuszok és a biztosítási ügynökök jogosultak. A törvényjavaslat pontosítja a szabályozást, figyelemmel arra, hogy csak a biztosítási alkuszi és a többes ügynöki tevékenység feltételezi egy előzetes hatósági engedély megszerzését.
A fokozott állami felügyelet alá tartozó pénzügyi szervezetek esetében hazánkban is érvényesül a szektorális zártság elve, amely a biztosítási szektor esetében egyebek között azt jelenti, hogy biztosító kizárólag biztosítási tevékenységet végezhet. E szabály alól - a nemzetközi gyakorlatnak és szabályozásoknak megfelelően - több kivétel van, melyek körét a törvényjavaslat bővíti, lehetővé téve, hogy biztosító más pénzügyi szervezetek termékeinek a terjesztésében részt vehessen.
A törvényjavaslat nem kíván módosítani a Bit. azon rendelkezésén, amely szerint belföldi külföldi biztosítóval biztosítási szerződést nem köthet, mindazonáltal végre kívánja hajtani azokat az elsősorban nem tartalmi, sokkal inkább formai, a korábbi értelemzavaró megfogalmazásokat érintő pontosításokat, amelyek az ezen főszabály alóli kivételeket meghatározó rendelkezésekkel kapcsolatban szükségesnek mutatkoznak. Itt egyebek között a törvényjavaslat arra is figyelemmel van, hogy valamely tevékenység folytatójának terhére megállapított biztosítási kötelezettség nemcsak felelősségbiztosítási szerződés megkötését, illetőleg fenntartását írhatja elő, hanem egyéb nem-életbiztosítási szerződést is.
A 6.§-hoz
A Bit. korábban csak a biztosítási alkuszokkal kapcsolatban tilalmazta olyan módszer alkalmazását, amellyel más személyek terhére ígér a biztosítási alkusz különleges előnyöket arra az esetre, ha a biztosított vagy a szerződő fél más személyt azonos vagy hasonló biztosítási szerződés megkötésére bír rá, vagy ha az alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaság és biztosítási alkuszi fióktelep a biztosításközvetítés során a megbízótól olyan befektetést igényel, amelyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket hasonló vagy azonos biztosítási szerződésre kell rábírnia. A törvényjavaslat általános jelleggel, a biztosítási piac valamennyi szereplőjével szemben fogalmazza meg a tilalmat, tekintettel a biztosítási termékek sajátosságaira, a különleges fogyasztóvédelmi igényekre és a meghatározott terjesztési módszerekben rejlő veszélyekre.
A 7.§-hoz
A Bit. hatálybalépését követően került az Országgyűlés által elfogadásra a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény. Az egyértelműség érdekében a törvényjavaslat immáron az új jogszabályt tünteti fel mint a biztosító részvénytársaság alapítása és működése szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró háttérjogszabályt.
A 8.§-hoz
A biztosítási tevékenység, illetve a biztosítási piacra történő belépés felett (egyebek között a biztosítottak érdekeinek védelmében és a társadalmi-gazdasági szempontból nagy jelentőségű biztosítási szektor hosszú távú megbízható működésének megteremtése céljából) gyakorolt fokozott állami felügyelet egyik kulcskérdése a biztosítók tulajdonosai ellenőrzésének a mikéntje. Tekintettel a gazdasági társaságok szabályozásában időközben bekövetkezett változásokra és az Európai Unió biztosítási jogának vonatkozó rendelkezéseire, a törvényjavaslat módosítást hajt végre abban a kérdésben, hogy egy biztosító részvényeiben való részesedésszerzés milyen esetekben feltételezi a Felügyelet előzetes engedélyének a meglétét, s mikor elégséges csupán a bejelentése a részesedésszerzésnek.
A 9-16.§-hoz
A kölcsönösségi alapon működő biztosítók meghatározó szereplői a világ biztosításügyének. Annak ellenére, hogy hazánkban a biztosító egyesületek piaci részesedése jelenleg nem tekinthető jelentősnek, igen fontos piaci szereplőknek minősíthetők az egyesületi formában működő biztosítók. A Bit. elfogadása óta eltelt évek során szerzett tapasztalatok rámutattak arra, hogy egyes, a biztosító egyesületekre vonatkozó különleges szabályok vonatkozásában elkerülhetetlen a módosítás. Ennek megfelelően a törvényjavaslat hatályon kívül helyez olyan rendelkezéseket, amelyek máshol már szabályozást nyernek, valamint egyéb pontosításokat is végrehajtani rendel. A törvényjavaslat - figyelemmel egyebek között az Európai Unió előírásaira is - megszünteti a szakosított biztosító egyesületek intézményét.
A 17-23.§-hoz
A biztosítási piac, illetőleg általában a pénzügyi szolgáltatások piacának egyre fontosabb szereplői a biztosításközvetítők, azaz a biztosítási szerződés létrehozatalára közvetlenül irányuló rendszeres üzletszerű tevékenységet folytató biztosítási alkuszok és biztosítási ügynökök. Tekintettel e jelentőségre, valamint az elmúlt időszakban a biztosításközvetítéssel kapcsolatban jelentkező egyes problémákra a törvényjavaslat több ponton pontosítja a biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályozást. A módosítás célja egyrészt az ügyfelek érdekeinek a fokozott védelme (pl. a biztosítási alkuszok felelősségbiztosítása kapcsán megkövetelt minimális biztosítási összeg felemelésekor, a biztosítási alkuszi tevékenység irányítójával szemben támasztott követelmények meghatározásakor), másrészt az Európai Unió biztosításközvetítőkről rendelkező szabályainak a jelenlegi lehetőségekkel összhangban lévő beépítése a magyar biztosítási közjogba (pl. az egyes és többes biztosítási ügynök megkülönböztetésének a bevezetése). A törvényjavaslat a két biztosításközvetítői tevékenység egyértelműbb elhatárolását teremti meg, amikor - pótolva a korábbi hiányosságot - kimondja, hogy az ügynök alkuszi tevékenységet nem végezhet. A törvényjavaslat megjeleníti a szabályozásban az alügynököt is, mint a biztosítási ügynök által a tevékenysége során igénybe vett személyt.
Kiemelendő, hogy többes biztosítási ügynök két vagy több biztosítóval fennálló jogviszony alapján végzi a biztosításközvetítői tevékenységet, azzal, hogy erre csak a Felügyelet engedélyének birtokában, egyes, a biztosítási alkuszra szólóan előírt feltételek teljesítése esetén van lehetősége.
A 24-25.§-hoz
Egyre nagyobb számban vannak jelen a magyar biztosítási piacon a biztosítási szaktanácsadók, akik díj ellenében a biztosítási tevékenységgel összefüggő szaktanácsot adnak ügyfeleiknek, legyenek azok biztosítók vagy a biztosítók ügyfelei. A biztosítási szaktanácsadók szolgáltatásait igénybevevők érdekeinek a védelme indokolja azt, hogy a törvényjavaslat a biztosítási szaktanácsadói tevékenységhez szükséges előzetes felügyeleti engedélyt szigorúbb feltételekhez köti: az engedély megszerzésének előfeltétele a megfelelő felelősségbiztosítás vagy vagyoni biztosíték megléte (és nem utólagos bemutatása), valamint a biztosítási szaktanácsadóval, illetve a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítójával szemben meghatározott személyi feltételek esetében a megfelelő szakmai gyakorlatot feltételező előírás is rögzítésre kerül. A korábbi előírásoktól eltérően a biztosítási szaktanácsadónak káreseményenként már nem tizenöt, hanem legalább ötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással vagy ötvenmillió forint összegű vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie.
A 26.§-hoz
A piac biztonságos működése és átláthatósága, valamint a fogyasztók (a biztosítási piac szereplői által kínált szolgáltatásokat igénybevevők) érdekei megóvása megköveteli az elnevezés védelme intézményének az érvényesülését. Noha a Bit. már hatályba lépése óta szól az elnevezés védelméről, egyes rendelkezések pontosítása vált szükségessé. A pontosítások mellett a törvényjavaslat arra is kötelezi a biztosítókat, biztosítási alkuszokat, egyes és többes biztosítási ügynököket (biztosításközvetítőket) és biztosítási szaktanácsadókat, hogy cégnevükben szerepeltessék a végzett tevékenységi formájukat, ezzel mintegy felhívva a figyelmet arra, hogy tevékenységüket fokozott állami kontroll és a Bit. hatálya alatt folytatják.
A 27.§-hoz
A biztosítási termékek terjesztésének fontos, s a biztosítók ügyfelei szempontjából számos probléma forrását jelentő része a hirdetések biztosítók általi alkalmazása. A törvényjavaslat a más pénzügyi szervezetekre a hirdetések kapcsán irányadó rendelkezések szem előtt tartásával rögzíti a hirdetések igénybevételének egyes szabályait.
A 28.§-hoz
A Bit. 43.§-ának (1) bekezdése célját tekintve taxatív jelleggel tartalmazza a Felügyelet engedélyezési tárgyköreit. Mivel a bekezdés taxativitása nem tekinthető teljesnek (a jogszabály egyes rendelkezéseinek pontosítása mellett), az új engedélyezési tárgykörök mellett (pl. a többes biztosítási ügynöki tevékenység megkezdésének az engedélyezése) szükségessé vált a felsorolás kiegészítése, itt is feltüntetve azokat az engedélyezési tárgyköröket, amelyek a Bit. más helyén már rögzítésre kerültek.
A 29-30.§-hoz
A Bit. a jogbiztonság érvényre juttatása érdekében meghatározza, hogy melyek a biztosítási tevékenység megkezdésének a feltételei, illetve azt, hogy a Felügyelet milyen esetekben utasíthatja vissza a biztosítási tevékenység engedélyezése iránt benyújtott kérelmet. A törvényjavaslat a magyar biztosítási piacra belépni szándékozó új biztosítók hatékonyabb kontrollját elősegítendő kiegészíti a Bit. jelenlegi szabályait, lehetővé téve, hogy a Felügyelet akkor is elutasítsa a kérelmet, ha a kérelmező nem rendelkezik megfelelő gazdasági háttérrel, veszélyeztetve ezzel az általa vállalt kötelezettségek jövőbeli teljesítésének a biztonságát, illetőleg akkor, ha a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt az engedélyezési eljárásban, valamint nincs kézbesítési megbízottja.
Ahhoz, hogy egy új biztosító sikerrel és mindenekelőtt biztonságosan tudjon belépni a biztosítási piacra, rendelkeznie kell olyan pénzeszközökkel, amelyek garantálják azt, hogy a biztosító megfelelő tárgyi, személyi stb. háttérrel kezdi meg tevékenységét. A Bit. e célból írja elő, hogy a tevékenységi engedély megszerzéséhez a biztosítónak rendelkeznie kell a törvényben meghatározott mértékű minimális organizációs tőkével. A törvényjavaslat a biztosító egyesületek szabályozásának a közösségi előírásokra figyelemmel történő átalakítása során - nem feledkezve meg a Bit. hatálybalépése óta bekövetkezett gazdasági változásokról és a Felügyelet e téren szerzett tapasztalatairól sem - módosítja a biztosító egyesületek esetében megkövetelt minimális organizációs tőkerész mértékét. A szakosított biztosító egyesület intézményének a megszüntetése ezen túlmenően szükségessé teszi az ezen intézményre megállapított mértéket tartalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezését.
A törvényjavaslat mindemellett több ponton pontosítja a jelenlegi szabályozást, illetve kimondja, hogy az organizációs tőke a tevékenységi engedély kiadásáig kizárólag a működés Bit.-ben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel, megakadályozva ezzel az organizációs tőke céljával ellentétes idő előtti felemésztését.
A 31.§-hoz
A biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez csatolni kell egyebek között a biztosító üzleti tervét. Mint azt a Bit. megfogalmazza, az üzleti terv tartalmazza a biztosítási tevékenység terjedelmét, illetve a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat. A törvény meghatározza az üzleti terv egyes tartalmi elemeit is. E körben pontosítások váltak szükségessé, pl. az előzetes termékengedélyezés megszűnésével immáron kiüresedett rendelkezés hatályon kívül helyezésével, valamint a segítségnyújtási tevékenységet folytatni szándékozó biztosító üzleti tervével összefüggő követelmények kiegészítése (az Európai Unió 84/641/EGK számú biztosítási irányelvével módosított első nem-életbiztosítási irányelv rendelkezéseit követve).
A 32.§-hoz
A Bit. 48.§-a határozza meg, hogy egy biztosítási szerződésnek milyen minimális tartalmi követelményeknek kell eleget tennie, minimálisan milyen kérdéseket kell rendezni. Ennek a fogyasztók szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró szakasznak a kiegészítését, illetőleg pontosítását hajtja végre a törvényjavaslat, egyrészt előírva a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárások szerepeltetését, másrészt pontosítva a többlethozam visszatérítésével kapcsolatos megfogalmazást és a rendelkezés címét.
A biztosítók ügyfelei érdekeinek védelmében kiemelkedő jelentőséggel bír a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely előírja, hogy a biztosítási szerződésben rögzíteni kell a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről való napi tájékozódási lehetőséget.
Az adatvédelmi rendelkezések tiszteletben tartását elősegítendő a törvényjavaslat kimondja, hogy a biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat.
A 33.§-hoz
A biztosító jogszabályokkal összhangban lévő működéséhez elengedhetetlen, hogy megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek irányítsák. Ezt szolgálja a Bit. Harmadik Részének II. fejezete, amely (a törvény máshol található egyéb rendelkezéseivel egyetemben) meghatározza a biztosító által teljesítendő személyi feltételeket, illetőleg a biztosító legfontosabb vezető személyeivel szemben állított követelményrendszert. A törvényjavaslat néhány pontosító módosítást hajt végre. Rögzítésre kerül, hogy a biztosító törvényben meghatározott vezető személyei csak két részvénytársaságnál tölthetik be vezetői funkciójukat (az igazgatóság engedélyével), azzal, hogy az azonos többségi tulajdonlás esetén e személyek nem kettő, hanem három részvénytársaságnál tölthetnek be vezető pozíciót. A vezető személyek körét - kiküszöbölve a Bit. e téren megmutatkozó hiányosságát - kimondja azt is, hogy a vezető orvos alkalmazásához a Felügyelet engedélye szükséges.
A törvényjavaslat pontosítja a Bit.-et, a személyi feltételek kapcsán, hogy a vonatkozó előírások nemcsak a belső ellenőr, hanem a biztosító belső ellenőrzési vezetőjére is irányadók.
A Bit. eddig is lehetővé tette, hogy a százmillió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület a biztosítók egyes vezetői által ellátandó feladatok ellátásával egy más szervezetet bízzon meg. A törvényjavaslat most a vezetőkkel szemben támasztott, egyébként irányadó követelmények teljesülése érdekében előírja, hogy ennek a szervezetnek az adott tevékenység ellátására alkalmas személlyel kell rendelkeznie. A törvényjavaslat immáron nem a százmillió forint, hanem a százötvenmillió éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesületnek kívánja megadni a külső szervezet megbízásának a lehetőségét.
A 34.§-hoz
A törvényjavaslat pontosítja, hogy biztosító részvénytársaság esetében ki lehet a biztosító első számú vezetője.
A 35.§-hoz
A törvényjavaslat pontosítja a vezető biztosításmatematikussal szemben állított végzettségbeli követelményeket.
A biztosító vezető biztosításmatematikusának legfontosabb feladatait (és ezáltal felelősségének körét) a Bit. határozza meg. A törvényjavaslat ezzel összefüggésben mondja ki, hogy a vezető biztosításmatematikus köteles benyújtani a biztosító éves aktuáriusi jelentését, amely egy a biztosító működését bemutató legfontosabb dokumentumok közül.
A 36.§-hoz
A biztosító vezető jogtanácsosa leglényegesebb feladatainak meghatározása kapcsán a törvényjavaslat figyelembe kívánja veszi azt, hogy a Felügyelet előzetes termékellenőrzési tevékenysége megszűnt, illetve a biztosítókat a biztosítási termékekkel kapcsolatban terhelő rendszeres bejelentési kötelezettség tartalma lényegesen megváltozik. Ennek megfelelően a biztosító által alkalmazott biztosítási szerződési feltételek megküldésére nem kerül sor.
A 37.§-hoz
A biztosító számviteli rendjéért felelős vezető rendkívül jelentős szerepet tölt be a biztosító életében. Ennek megfelelően szükséges, hogy az ezen vezetővel szemben támasztott követelmények egyértelműen kerüljenek meghatározásra. Ezt kívánja szolgálni a törvényjavaslatban szereplő módosítás. A törvényjavaslat a számviteli rendért felelős vezető által aláírandó dokumentumok körét is pontosítja.
A 38.§-hoz
A biztosító megfelelő, a jogszabályi előírásokkal és a biztosító belső szabályzataival összhangban lévő működésének biztosításában nagy szerepe van a biztosító belső ellenőrének, illetve a belső ellenőrzési szervezetet működtető biztosító esetén - mint azt a törvényjavaslat által végrehajtott módosítás egyértelműsíti - a belső ellenőrzési vezetőnek. Ezt a szerepet megerősítendő - a jogszabály szövegének pontosításán túlmenően - a törvényjavaslat megköveteli a belső ellenőrzés éves jelentésének Felügyelet részére történő megküldését. A törvényjavaslat azt is előírja, hogy a belső ellenőrzés jelentéseinek magyar nyelven is rendelkezésre kell állniuk, s ezeket az átfogó és a rendkívüli ellenőrzés alkalmából rendelkezésre kell bocsátani.
A 39.§-hoz
A Bit. nem tartalmazott külön rendelkezéseket a biztosító vezető orvosára. A törvényjavaslat pótolja ezt a hiányosságot, meghatározva, hogy milyen feltételek teljesülése esetén lehet valaki egy biztosító vezető orvosa. A törvényjavaslat - egyes felelősségi szabályok rögzítésével - szól a vezető orvos legfontosabb feladatairól is.
A 40.§-hoz
A biztosítási piacon tevékenykedőkkel szembeni elvárások körében kiemelkedő jelentőséggel bírnak azok a rendelkezések, amelyek egyes személyek vonatkozásában az üzleti életben, illetve a biztosítás területén elfogadott (etikai és szakmai) követelményeknek, normáknak való megfelelést írják elő. A korábbi “jó üzleti hírnév” megkövetelése helyett a törvényjavaslat az egyértelműbb szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság követelményének a teljesülését írja elő. A megfogalmazás pontosításán túlmenően a törvényjavaslat a jogbiztonság követelményét szem előtt tartva meghatározza, hogy milyen esetekben nem lehet valakit szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni.
A 41.§-hoz
Az ügyfeleiről jelentős számú információval rendelkező biztosítók vonatkozásában kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy tevékenységük során az adatvédelmi előírások maradéktalan tiszteletben tartásával járjanak el. Ennek érdekében a törvényjavaslat előírja, hogy a biztosítónak olyan irattározással kell rendelkeznie (legyen az kézi vagy gépi), amely a biztosítási titok védelmét megvalósítja.
A 42.§-hoz
A biztosítási tevékenység megkezdését követően a biztosító egyebek között oly módon módosíthatja tevékenységi körét, hogy korábban nem művelt biztosítási ágazatban, illetve kockázati csoportban is tevékenykedni kíván. Amennyiben a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély erre nem ad lehetőséget, ehhez a biztosítónak be kell szereznie a Felügyelet engedélyét. A törvényjavaslat néhány pontosítást hajt végre a szabályozásban.
A 43.§-hoz
A biztosítási jogviszony vonatkozásában is változás következhet be a felek személyében. Ennek az egyik legkülönlegesebb esete az, amikor a biztosítói pozícióban egy állományátruházás révén következik be változás. Az állományátruházás szabályait a Bit. tartalmazza, ugyanakkor szükségessé vált az előírások pontosítása, így különösen azzal, hogy a biztosítási szerződés felmondására kizárólag a szerződő fél jogosult, s ilyen jogosítvánnyal a biztosítási szerződést felmondani egyébként sem tudó biztosított nem rendelkezik.
A 44.§-hoz
A biztosítási módozatok előzetes engedélyezése - a biztosítók szakmai érdekképviselet által kidolgozott mintafeltételek kivételével - 1999. január 1-jével megszűnt. Ez a magyar biztosítási piacon az Európai Unió biztosítási irányelveivel összhangban történő igen jelentős változás indokolja, hogy a Bit.-nek még az előzetes termékengedélyezéssel kapcsolatos rendelkezései hatályon kívül kerüljenek. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás sajátosságai ugyanakkor szükségessé teszik, hogy - hasonlóan más külföldi országokhoz - ezen a területen megmaradjon a különleges rendelkezések meghozatalának és alkalmazásának a lehetősége.
Fontos, az ügyfelek érdekét szolgáló szabályt vezet be a törvényjavaslat: a biztosító haladéktalanul köteles intézkedni, ha a biztosítási módozata terjesztésének a körülményeiben jogszabálysértés jut a tudomására. A biztosító intézkedési kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a módozat terjesztésében biztosítási alkusz vesz részt.
A törvényjavaslat a korábbi biztosítási módozat megfogalmazás helyett - összhangban az Európai Unió szabályaival és a gyakorlatban ténylegesen alkalmazott szóhasználattal - a biztosítási termék kifejezést vezeti be.
A törvényjavaslat pontosítást eszközöl egyrészt a biztosítási termék terméktervét aláírni köteles személyek meghatározásánál, az érintett biztosítási ágazat vezetője helyett az érintett biztosítási ág vezetőjének aláírását követelve meg, másrész a biztosítási módozat kifejezés biztosítási termékre történő változására tekintettel.
Míg a Bit. csak az életbiztosításokkal kapcsolatban rendelkezett a technikai kamatlábról, a törvényjavaslat a baleset- és betegségbiztosítási (egészségbiztosítási) termékek esetében is előírja, hogy a termék díjkalkulációjában és a járadékszámításoknál alkalmazható technikai kamatláb mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg. A törvényjavaslat a szabályozás körébe vonja a tartalékolásnál alkalmazható technikai kamatlábat is.
Nagy jelentőségű rendelkezése a Bit.-nek az a szabálya, amely szerint az életbiztosítási ág matematikai tartalékai befektetési hozamának legalább nyolcvan százalékát a biztosítottaknak vissza kell juttatni. A többlethozam visszajuttatásának megfelelőbb ellenőrzése, s ezáltal a biztosítottak érdekeinek védelme céljából a törvényjavaslat előírja az aktuáriusi jelentésben a többlethozamra vonatkozó információk szerepeltetését.
A törvényjavaslat egyértelműen szabályozza a biztosítási termékek kapcsán a Felügyelet rendelkezésére álló eszközök felhasználásának a feltételeit. Amennyiben a biztosítási termék terjesztésének megkezdését követően a törvényben meghatározott problémákat észlel, akkor felfüggesztheti az adott biztosítási termék terjesztését, felszólítva egyben a biztosítót a probléma meghatározott időpontig történő megszüntetésére. Amennyiben a biztosító nem tesz eleget a Felügyelet felszólításának, azaz a termék vagy a terjesztés körülményei továbbra is jogszabálysértők vagy sértik a biztosító ügyfeleinek az érdekét, esetleg a termék díjkalkulációja nem felel meg a biztosításmatematikai elveknek vagy a biztosító nem az előírásoknak megfelelően készítette el a termék terméktervét, a Felügyelet megtilthatja a biztosítási termék terjesztését.
Annak érdekében, hogy a termék terjesztésének a felfüggesztése vagy megtiltása a biztosító ügyfelei előtt is ismertté váljék, a felfüggesztő és a megtiltó határozatában testet öltő döntését a Felügyelet két országos napilapban közzéteszi.
A 45-46.§-hoz
A Bit. jogvédelmi biztosításról szóló rendelkezései az Európai Unió 87/344/EGK számú irányelvére figyelemmel kerültek megállapításra. A közösségi joggal való harmonizáció további kiteljesítése céljából, illetve a biztosítók ügyfelei érdekének a védelmében a törvényjavaslat előírja, a biztosító nemcsak a biztosítási szerződés megkötése előtt köteles tájékoztatni ügyfelét arról, hogy a biztosítóval való véleményeltérés esetében milyen intézmények segítségével érvényesítheti érdekeit (egyeztető eljárás igénybevétele, ez utóbbi sikertelenségét követően jogi képviselő megválasztása), hanem a biztosító a szolgáltatásával kapcsolatban jelentkező véleményeltéréskor az ügyfél jogaira ismételten, írásban köteles felhívni a figyelmet.
A törvényjavaslat az Európai Unió irányelvével összhangban szól azokról az esetekről, amelyek nem követelik meg a 67.§ különleges szabályainak az alkalmazását.
Azt elősegítendő, hogy a biztosító ügyfeleinek figyelmét megfelelő módon irányítsák rá a jogvédelmi biztosítási fedezet létére és így a jogvédelmi biztosítással összefüggésben alkalmazni rendelt különleges, az ügyfeleknek számos garanciát biztosító rendelkezésekben rejlő lehetőségekre, a törvényjavaslat szerint a biztosító valamennyi dokumentumon köteles felhívni ügyfele figyelmét arra, hogy ő egy jogvédelmi biztosítási fedezettel rendelkezik. Ezt szolgálja annak előírása is, hogy külön fel kell tüntetni a jogvédelmi biztosítási fedezet biztosítási díját.
A 47.§-hoz
Fontos garanciális szabály, hogy biztosítási szerződéskötési kötelezettséget csak törvényben lehet előírni. A törvényjavaslat pontosítja a Bit. ezzel kapcsolatos rendelkezését.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás különleges jelentőséggel bír a magyar biztosítási piacon, úgy a piaci súlyát, mint az iránta megmutatkozó társadalmi érdeklődést és érzékenységet illetően, de kiemelendők a szakmai és szabályozásbeli sajátosságok is. Más biztosítási kötelezettség alapján létrejövő biztosítás esetében ilyen különlegesség nem tapasztalható, ezért a - néhány megfogalmazásbeli, illetve az időközbeni jogszabályi változásokat tükröző pontosítást is végrehajtó - törvényjavaslat csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében írja elő a költségek és a biztosítástechnikai tartalékok számvitelileg történő elkülönítését.
A 48.§-hoz
A törvényjavaslat - a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel - nem az egyetlen biztosított, hanem az egyetlen szerződő fél sajátos biztosítási igényeihez köti az egyedi biztosítás fogalmát. Meghatározott éves díjbevétel esetén a törvényjavaslat szükségesnek ítéli az egyébként az egyedi szerződésekre nem, csak a biztosítási termékekre irányadó szabályok alkalmazásának az előírását.
A törvényjavaslat a biztosítási módozat kifejezés helyett a biztosítási termék megfogalmazást vezeti be, ezért e helyen is szükséges volt a Bit. módosítása.
A 49-50.§-hoz
A biztosítók feletti fokozott állami felügyelet eszköztárában egyre nagyobb jelentőséggel bír a biztosítók tulajdonosai felett gyakorolt kontroll. A Bit. 71.§-a rendelkezik a biztosítóban való részesedésszerzés engedélyezéséről. A törvényjavaslat néhány pontosítást hajt végre, figyelemmel a Hpt. vonatkozó rendelkezéseire is, valamint több új rendelkezést iktat be, azzal a céllal, hogy Magyarországon tevékenykedő biztosítók tulajdonosi szerkezete (pl. a bejelentési kötelezettség részletes szabályozása által) világos, áttekinthető és ellenőrizhető legyen, illetve a tulajdonosok oldalán jelentkező esetleges problémák ne veszélyeztessék a biztosító ügyfeleinek érdekeit.
Az 51.§-hoz
A törvényjavaslat pontosítja az arra vonatkozó szabályokat, hogy a Bit.-ben meghatározott személyeket a biztosító irányában mely esetekben terheli bejelentési kötelezettség.
Az 52.§-hoz
Úgy a magyar, mint a nemzetközi életbiztosítási piacokon egyre elterjedtebbek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások. Jelenlegi szabályozásunk az elmúlt években megjelent biztosítási fajta tartalékolását illetően nem ad megfelelő iránymutatást, ezért - tekintettel az Európai Unió ezzel kapcsolatos rendelkezéseire - indokolt a biztosítástechnikai tartalékok között külön nevesíteni a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát, összhangot teremtve ezzel a Bit. és az egyéb jogszabályok között is.
A biztosítástechnikai tartalékok szabályozásában pontosításokat végrehajtó törvényjavaslat a nem-életbiztosítási ág vonatkozásában meghatározza a biztosítástechnikai tartalékok viszontbiztosítással történő fedezetének maximális mértékét, illetve - figyelemmel az Európai Unió szabályozására - kimondja, hogy a hitel- és kezesi biztosítást végző biztosító a kockázat terjedelmével arányosan külön tartalékot képezhet, egy külön jogszabályban meghatározottak szerint.
Az 53-56.§-hoz
A biztosítók működését célzó állami szabályozás egyik legfontosabb rendeltetése az, hogy a biztosítók hosszú távú, biztonságos működésének a feltételei megteremtődjenek, s ezáltal a biztosítók fizetőképességének problémái folytán ne kerüljön veszélybe az általuk a biztosítási szerződések megkötésével vállalt kötelezettségek teljesítése. A biztosítók fizetőképességét megóvni szándékozó intézmények között szerepel a szavatoló tőke, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet. A törvényjavaslat pontosítja a Bit. szavatoló tőkére vonatkozó rendelkezéseit. A pontosításokon túl a szavatoló tőke kiszámítása kapcsán - figyelemmel az Európai Unió, illetve a Hpt. rendelkezéseire - a törvényjavaslat beiktatja az alárendelt kölcsöntőke figyelembevételének az intézményét is.
A biztosító egyesületek által folytatott biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásoknak az egész biztosítási piac biztonságos működése szempontjából történő módosítása és a biztosítottak érdekében történő szigorítása, ezzel együtt az Európai Unió biztosítási irányelveiben foglaltakhoz való közelítése jegyében elkerülhetetlen a biztosító egyesületek minimális biztonsági tőkéje mértékének a megemelése. Emellett a törvényjavaslat pontosítja a Bit. rendelkezéseit.
Az 57-58.§-hoz
A biztosító működésében jelentkező pénzügyi, fizetőképességbeli problémák kezelését szolgálja a szanálási terv és a pénzügyi terv intézménye. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolták a szabályozás helyességét, ugyanakkor néhány esetben szükséges egyes rendelkezéseket pontosítani.
Az 59-65.§-hoz
A biztosító által eszközölt befektetések biztonsága és jövedelmezősége érdekében a Bit. számos rendelkezést tartalmaz, egyebek között meghatározva a biztosítástechnikai tartalékok és a biztonsági tőke befektetésénél alkalmazható eszközöket és az egyes eszközök igénybevételének arányszámait.
A pénzügyi szolgáltatások piacán az elmúlt években bekövetkezett nemzetközi és hazai fejlemények indokolttá teszik, hogy a biztosító hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vagy befektetés-kezelési vállalkozásban való részesedésszerzését illetően meglévő korlátokat - összhangban a Hpt. vonatkozó rendelkezéseivel - fel kell oldani, lehetővé téve, hogy egy biztosító kizárólagos tulajdonosa legyen egy hitelintézetnek, pénzügyi, befektetési vagy befektetés-kezelési vállalkozásnak.
A biztosítástechnikai tartalékok és a biztonsági tőke befektetésének szabályozásában a törvényjavaslat az Európai Unió, az OECD, illetve a hazai devizajogszabályok rendelkezései alapján határozza meg a biztosítók által igénybe vehető eszközöket, valamint a befektetési arányokat.
A befektetéshez kötött életbiztosítás sajátosságai (mindenekelőtt az, hogy itt a biztosító által meghatározott keretek között a szerződő fél határozza meg a befektetési eszközöket és ezek arányát) miatt szükséges külön, az Európai Unió rendelkezéseit szem előtt tartó szabályt megalkotni erre a biztosításra.
Mindezen túl a törvényjavaslat némely esetben pontosítja a Bit. rendelkezéseit, illetve előírja, hogy a biztosítástechnikai tartalék befektetésénél alkalmazandók a Bit. új, 12. számú mellékletének a rendelkezései is.
A 66.§-hoz
Az eszközök nyilvántartásának jobb áttekinthetősége érdekében a törvényjavaslat előírja, hogy a biztosító köteles nyilvántartást vezetni azon ingatlanairól és gazdasági társaságban való részesedéseiről, amelyek biztosításüzemi működését szolgálják.
A 67.§-hoz
Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a biztosító az üzleti tevékenységére vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven tudja ellenőrzésre bocsátani. A törvényjavaslat a magyar nyelvűség előírásakor figyelembe vette a Hpt. rendelkezéseit is.
A 68-69.§-hoz
A törvényjavaslat az éves beszámoló tervezetének megküldését előíró kötelezést az egyszemélyes részvénytársaságra is egyértelműen kiterjeszti, valamint korlátozza a Felügyeletnek megküldött beszámoló tervezettől való eltérés lehetőségét, illetve további előírásokat tartalmaz a közgyűlés vagy a részvényes döntésének alapját képező beszámoló tervezetével összefüggésben. Ezen túlmenően a törvényjavaslat néhány pontosító rendelkezéssel is módosítja a Bit.-et, mindenekelőtt a Hpt. és a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályainak megfelelően rendelkezve a biztosítókat terhelő egyes kötelezettségek teljesítésének az időpontjáról.
A 70-71.§-hoz
A biztosító működésének ellenőrzésében fontos szerepet tölt be a biztosító könyvvizsgálója. A biztosító biztonságos működése, s ezáltal a biztosítottak érdekében a törvényjavaslat rögzíti a könyvvizsgáló által teljesítendő követelményeket. A Hpt. rendelkezéseivel összhangban előírja, hogy egy adott biztosító számára a könyvvizsgálói feladatokat csak öt évig láthatja el ugyanaz a természetes személy. A törvényjavaslat pontosítja a Bit. egyes rendelkezéseit, valamint szélesíti a könyvvizsgáló feladatait, előírva számára, hogy a biztosító biztosításmatematikai tartalékait tartalékfajtánként és ágazatonként elkülönítetten vizsgálja meg.
A törvényjavaslat meghatározza a könyvvizsgáló által teljesítendő feladatokat és az őt a Felügyelet irányában terhelő tájékoztatási kötelezettség legfontosabb szabályait.
A 72.§-hoz
A Felügyelet tevékenysége hatékonyságának növelése érdekében a törvényjavaslat a biztosító felügyelő bizottságának elnökét arra kötelezi, hogy egyes esetekben dokumentumokat küldjön meg a Felügyeletnek.
A 73-78.§-hoz
Tevékenységének folytatása során a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó az ügyfelek széles körével kerül kapcsolatba. A Bit. nem rendelkezett egyértelműen a felelősségbiztosítási szerződések esetében ügyféllé váló károsulttal kapcsolatos titokvédelmi szabályokról. Ezt pótolja a törvényjavaslat, amikor leszögezi, hogy a károsult ügyfélnek minősül, s ennek megfelelően az ő vonatkozásában is alkalmazandók a biztosítási titkot szabályozó rendelkezések.
A törvényjavaslat szól arról is, hogy a külföldi biztosítóhoz vagy külföldi adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás milyen feltételek fennállása esetén nem sérti a biztosítási titkot.
A feladatkörében eljáró gyámhatóság vonatkozásában a törvényjavaslat szerint nem áll fenn a titoktartási kötelezettség. Ezzel a módosítással a korábbi szabályozás jelentős hiányossága nyer orvoslást.
A 79.§-hoz
A Bit. 102.§-a szól a biztosítókat az ügyfeleik irányában terhelő tájékoztatási kötelezettségről. A törvény szerint a biztosító a szerződés megkötése előtt köteles beszerezni az ügyfél arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, hogy a meghatározott tájékoztatást megkapta. Az elmúlt évek tapasztalatai a fogyasztói érdekek védelmében indokolják annak előírását, hogy a biztosító különálló, csak ezt tartalmazó iraton legyen köteles beszerezni az ügyfél nyilatkozatát, valamint hogy ezen az iraton pontosan kerüljön feltüntetésre, hogy az ügyfél milyen írásbeli dokumentumokat kapott meg a szerződés megkötése előtt. Szintén az ügyfelek érdekeinek a védelme teszi szükségessé a biztosítók arra történő kötelezését, hogy a biztosítási szerződésre vonatkozó írásbeli tájékoztatóban külön, szembeötlő módon (pl. a nyomtatványok megfelelő szerkesztésével) kell felhívni a figyelmet az ügyfelek számára hátrányos rendelkezésekre.
A biztosítási szerződés létrejöttét követő időszakra szólóan, mintegy a biztosítót ügyfelei irányában egyébként is terhelő együttműködési, tájékoztatási kötelezettség nevesített megnyilvánulási formájaként szükséges azt előírni, hogy a biztosító évente legalább egyszer adjon tájékoztatást ügyfeleinek az életbiztosítási szerződés szolgáltatási értékéről, az aktuális visszavásárlási értékről és a visszajáró többlethozam jóváírásának a mértékéről.
A 80.§-hoz
A biztosításfelügyeleti hatóság jogállásában bekövetkezett változás folytán szükségessé vált a Bit. e része címének a módosítása.
A 81.§-hoz
A Bit. 106.§-a határozza meg a Felügyelet feladatait. A törvényjavaslat egyes pontokon pontosítja a rendelkezéseket, pl. a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottja által a biztosítóval kapcsolatba kerülő károsult érdekeinek megóvását is a Felügyelet feladatának minősítve.
A törvényjavaslat a korábbinál pontosabban határozza meg a Felügyelet feladatait, így különösen egyértelműen rögzíti az engedély nélküli biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki vagy biztosítási szaktanácsadói tevékenység engedély nélküli folytatása kapcsán megteendő intézkedéseket.
A 82.§-hoz
A Felügyelet ellenőrzésének típusai között található a folyamatos, az átfogó és a rendkívüli ellenőrzés, illetőleg a felügyeleti biztos kirendelése. A törvényjavaslat kiegészíti a szabályozást, rögzítve, egyebek között, hogy ezen ellenőrzések lefolytatásának szükséges időtartamát a Felügyelet határozza meg, s kimondja, hogy a Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minősül, valamint figyelemmel van a többes biztosítási ügynök megjelenése által kiváltott módosítási igényekre. Meghatározásra kerülnek az ellenőrzöttet terhelő egyes együttműködési, tájékoztatási kötelezettségek szabályai.
A 83-84.§-hoz
A biztosító működésének áttekinthetősége és ellenőrizhetősége érdekében előírásra kerül, hogy a biztosító köteles eszközeit, vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit értékelni és minősíteni.
A törvényjavaslat pontosítja a Bit. egyes megfogalmazásait, valamint a segítségnyújtási tevékenység vonatkozásában - az Európai Unió rendelkezéseinek megfelelően - kiegészíti a korábbi szabályozást. A biztosítási alkuszok esetében a gazdasági társaságokról szóló törvényre figyelemmel kerül sor módosításra.
A 85-86.§-hoz
A Felügyelet által lefolytatott átfogó ellenőrzések szabályozásában a törvényjavaslat pontosítja az átfogó ellenőrzések gyakoriságára és az ellenőrzés tartalmára vonatkozó rendelkezéseket, illetve meghatározza az átfogó ellenőrzés keretében vizsgálandó jogszabályi előírások körét.
A törvényjavaslat az elmúlt évek tapasztalataira figyelemmel akként rendelkezik, hogy a Felügyelet az ellenőrzés lezárását követően nem 15, hanem 30 napon belül köteles megállapításait írásban közölni a biztosítóval.
A 87-88.§-hoz
A törvényjavaslat pontosítja, hogy a Felügyelet elnöke a rendkívüli ellenőrzés alatt hány napon belül rendelhet be személyes meghallgatásra egyes meghatározott személyeket, illetőleg végrehajtja a többes biztosítási ügynök intézménye kapcsán szükséges módosításokat.
A törvényjavaslat a biztosítottak érdekeit veszélyeztető helyzetben is lehetőséget ad rendkívüli ellenőrzés elrendelésére.
A 89.§-hoz
A törvényjavaslat immáron nemcsak egy, hanem több felügyeleti biztos biztosítóhoz történő kirendelését is lehetővé teszi, illetve pontosítja, hogy a kirendelés mint lehetőség áll a Felügyelet rendelkezésére. A törvényjavaslat meghatározza a felügyeleti biztos által teendő nyilatkozat tartalmát.
A Bit. hatálybalépését követően szerzett tapasztalatok rámutattak, hogy az eredeti időtartam nem mutatkozik elégségesnek a biztosítónál keletkezett problémák megoldására, ezért a törvényjavaslat a korábbi kilencven nap helyett hat hónapban határozza meg a felügyeleti biztos kirendelésének maximális időtartamát.
A 90.§-hoz
A törvényjavaslat pontosítja, hogy a Felügyelet és egy külföldi biztosításfelügyeleti hatóság között nemcsak egy biztosító, hanem egy biztosítási alkusz vonatkozásában is sor kerülhet adatszolgáltatásra.
A 91.§-hoz
A törvényjavaslat - az eljárás gyors és sikeres lefolytatását elősegítendő - kimondja, hogy külföldi székhelyű kérelmezőnek kézbesítési megbízottat kell igénybe vennie.
A Felügyelet rendelkezésére álló iratok megbízhatósága céljából szükséges azt előírni, hogy kizárólag hiteles magyar fordítással ellátva lehet benyújtani az idegen nyelvű dokumentumokat.
A 92.§-hoz
Tekintettel arra, hogy a Felügyelethez beérkező engedélykérelmek általában hosszadalmas eljárást feltételeznek, a törvényjavaslat ezek elbírálására 90 napot kíván biztosítani a Felügyeletnek. Ezt a határidőt a Felügyelet egy alkalommal meghosszabbíthatja.
A törvényjavaslat a biztosítási titok megőrzéséhez fűződő érdekeket szem előtt tartva rendelkezik arról, hogy a bíróság miként köteles eljárni a biztosítási titkot tartalmazó iratok kapcsán.
A 93.§-hoz
A Bit. 124.§-a tartalmazza a Felügyeletre érkező írásos bejelentésekkel kapcsolatos teendőket, a Felügyeletet e téren megillető jogokat. E cikkelyben a Bit. kizárólag a biztosítóval szembeni eljárás szabályaira tér ki, miközben egyre gyakrabban érkeznek olyan írásos bejelentések a Felügyeletre, amelyek más piaci szereplők tevékenységével függnek össze. Tekintettel erre a törvényjavaslat olyan módosítást tesz a szabályozásban, hogy a biztosítási piac bármely szereplőjét [biztosítási alkuszokat, biztosítási szaktanácsadókat, a Bit. 1.§-a (1) bekezdésének új d) pontjában meghatározott tevékenységek folytatóját] érintő írásos bejelentések Felügyelet általi kezelése egyértelműen szabályozott legyen.
A törvényjavaslat pontosítja az írásos bejelentésekkel kapcsolatban a Felügyelet rendelkezésére álló intézkedési lehetőségeket.
A 94.§-hoz
A törvényjavaslat nemcsak a biztosítók, hanem a biztosításközvetítők, a biztosítási alkuszok, a többes biztosítási ügynökök és a biztosítási szaktanácsadók esetében is lehetővé teszi a 126.§-ban meghatározott intézkedések alkalmazását.
Az előzetes termékengedélyezés teljes körű megszüntetése és a biztosítókat a biztosítási termékekkel összefüggésben terhelő bejelentési kötelezettség szabályainak a megváltoztatása szükségessé teszi, hogy a Felügyelet megfelelő intézkedési lehetőségekkel bírjon a biztosítási termékekkel kapcsolatban. A törvényjavaslat más helyeken szól bővebben a biztosítási termékek terjesztésének felfüggesztéséről és megtiltásáról.
A Felügyelet rendelkezésére álló eszközök közé ugyancsak indokolt beemelni a biztosító tevékenysége felfüggesztésének a lehetőségét.
A 95.§-hoz
A biztosítási piac szereplőivel szemben alkalmazott szankciók közül a legsúlyosabb a tevékenységi engedély visszavonása. A Bit. hatálybalépését követően szerzett tapasztalatok szükségessé tették, hogy - a biztosítottak és a biztosítási piac egésze érdekének védelmében - a törvényjavaslat pontosítsa, illetve kiegészítse a tevékenységi engedély Felügyelet általi visszavonásának a szabályait.
A 96-97.§-hoz
A törvényjavaslat több ponton módosítja a felügyeleti bírságra vonatkozó rendelkezéseket, egyebek között figyelemmel a többes biztosítási ügynök szabályozásban történő megjelenésére. A Hpt. szabályozásához közelítve rendelkezik arról, hogy a Felügyelet a felügyeleti bírság kiszabását indokolttá tevő magatartás tanúsításától és az elkövetés Felügyelet tudomására jutásától számított milyen időtartamon belül jogosult bírságfizetési kötelezettséget megállapítani. A felügyeleti bírság kiszabását szükségessé tevő magatartások súlyosságának megfelelőbb, differenciáltabb értékelését teremti meg a törvényjavaslat azzal, hogy módosítja a felügyeleti bírság legkisebb összegét.
A Hpt. vonatkozó rendelkezésére van figyelemmel a törvényjavaslat, amikor előírja, hogy jogszabályban vagy a Felügyelet határozatában meghatározott határidő nem teljesítése esetén a késedelem minden napja után ötvenezer forint felügyeleti bírság szabható ki.
A 98.§-hoz
A törvényjavaslat arra figyelemmel módosítja a Bit.-et, hogy a biztosító egyesületeket nem a cégbíróság, hanem a székhely szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. Ennek megfelelően a Felügyeletet ezen bíróság irányában terheli tájékoztatási kötelezettség.
A Bit. számos rendelkezésének módosítását a többes biztosítási ügynök intézményének a bevezetése tette szükségessé.
A 99.§-hoz
A többes biztosítási ügynök intézményének bevezetésével összefüggésben a törvényjavaslat rendelkezik a felügyeleti díj kapcsán megválaszolandó kérdésekről.
A 100-102.§-hoz
A Bit. hatálybalépését követően alakult meg a Felügyelet előtt folyamatban lévő konkrét ügyekben véleményt nyilvánító Biztosításfelügyeleti Bizottság. A törvényjavaslat elsősorban a Bit. más módosuló rendelkezései folyományaként változtat a Biztosításfelügyeleti Bizottságra vonatkozó szabályokon, illetve néhány pontosító jellegű kiegészítést hajt végre.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a Biztosításfelügyeleti Bizottság ülésén a Felügyelet elnöke helyett az általa megbízott személy is tanácskozási joggal részt vegyen.
Az OECD és az Európai Unió által a diszkriminációmentességgel kapcsolatban megfogalmazott követelményekre figyelemmel hatályon kívül helyeződik az a rendelkezés, amely a külföldi által történő alapítás vagy részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelem Biztosításfelügyeleti Bizottság elé vitelét írta elő. A Biztosításfelügyeleti Bizottság jogköre ugyanakkor kiegészül más ügyekkel.
A törvényjavaslat összehangolja a Biztosításfelügyeleti Bizottság véleményezési jogát azon követelménnyel, amely a Felügyelet gyors, soron kívüli intézkedését kívánja meg. Ennek megfelelően kerül meghatározásra azon ügyek köre, ahol a Felügyelet intézkedéséről csak 15 napon belül, utólag köteles tájékoztatni a Biztosításfelügyeleti Bizottságot.
A Bit. értelmében a Biztosításfelügyeleti Bizottságnak meg kell küldeni a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok tervezetét. A törvényjavaslat - megszüntetve az eddigi bizonytalanságot - meghatározza, hogy ki köteles eljuttatni a Biztosításfelügyeleti Bizottságnak ezeket a jogszabálytervezeteket.
A 103-104.§-hoz
A Felügyelet engedélyezési tárgykörei mellett egyre nagyobb szerepet játszik a biztosítókat és más piaci szereplőket terhelő bejelentési kötelezettség. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a törvényjavaslat a Bit. több rendelkezését pontosítja.
Az előzetes termékengedélyezés megszüntetésével párhuzamosan oldódik a biztosítókat a biztosítási termékeikkel összefüggésben terhelő bejelentési kötelezettség is. A biztosítási termék terjesztésének megkezdéséig a biztosító a törvény 4. számú mellékletében foglaltakat köteles bejelenteni a Felügyeletnek. Az e kötelezettség teljesítése révén rendelkezésre álló, a biztosítási piacon fellelhető biztosítási termékekre vonatkozó alapadatokat a Felügyelet évente köteles közzétenni.
A versenyjogban a Bit. hatálybalépését követően bekövetkezett változásokra tekintettel a törvényjavaslat szabályozza egyes biztosítók közötti megállapodások Felügyelet részére történő bejelentését.
A biztosítók tulajdonosai feletti felügyelet erősítése érdekében a törvényjavaslat arra kötelezi a biztosító részvénytársaságokat, hogy 15 napon jelentsék be a tulajdoni viszonyaikban a 71.§ alapján bekövetkezett módosulásokat.
A 106.§-hoz
A törvényjavaslat pontosítja a Bit. egyes szükséghelyzettel kapcsolatos rendelkezéseit.
A 107.§-hoz
A törvényjavaslat pontosítja a Bit. megfogalmazását.
A 108.§-hoz
A törvényjavaslat által eszközölt módosítások, illetve az Európai Unió biztosítási irányelveihez való közelítés igénye szükségessé teszik, hogy a Kormány és a pénzügyminiszter felhatalmazást kapjon újabb rendeletek kibocsátására.
A felhatalmazó rendelkezések sorában a Kormány lehetőséget kap arra, hogy a Lloyd’s esetében az Európai Unió biztosítási irányelveiben foglaltakkal összhangban lévő különleges szabályokat alkosson.
A 109.§-hoz
A törvényjavaslat több személy (mindenekelőtt a biztosítási piac szereplőinek egyes vezetői és a biztosítóban részesedést szerezni kívánók vonatkozásában) a korábbi “jó üzleti hírnév” megkövetelése helyett az egyértelműbb szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság követelményének teljesülését írja elő. Ennek megfelelően szükséges a Bit. több rendelkezésének a módosítása.
A törvényjavaslat pontosítja a Bit. azon rendelkezéseit, amelyek a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvényre utalnak vissza.
A törvényjavaslat által megvalósított módosítások folytán a Bit. számos törvényen belüli hivatkozása esetén szükséges a változtatás.
A 110.§-hoz
A törvényjavaslat a Bit. mellékleteit több ponton módosítja. A 2. számú mellékletben pontosítja a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások elnevezését. A 6. számú mellékletben - a biztosító ügyfeleinek érdekében - a biztosító által alkalmazott kizárások feltüntetésével kibővíti a biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztató minimális tartalmi elemeit. Pontosítja a 7. számú melléklet címét, illetve annak tartalmát.
A Bit. más mellékletei is módosulnak, illetőleg a Bit. új mellékletekkel egészül ki.
A 111.§-hoz
A törvényjavaslat fontos garanciális szabályként rögzíti, hogy a folyamatban lévő ügyekben rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha azok az ügyfélre, kérelmezőre kedvezőbb szabályt tartalmaznak.
A törvényjavaslat általános jelleggel, a biztosítási piac valamennyi szereplőjével szemben írja elő egyes termékterjesztési módszerek alkalmazásának a tilalmát, ugyanakkor szükséges, hogy ebben a piaci szereplők működését esetleg alapjaiban érintő kérdésben megfelelő határidő álljon az érintettek rendelkezésére ahhoz, hogy tevékenységük során megfeleljenek az új előírásoknak.
A törvényjavaslat valamennyi biztosító egyesület esetében alkalmazni rendeli azt a szabályt, amely szerint a biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében viszontbiztosításba, valamint lehetővé teszi a Felügyelet számára, hogy legfeljebb 90%-os viszontbiztosításba adási kötelezettséget írjon elő. A korábbi szabályozás jelentős megváltozása kapcsán itt is indokolt, hogy a törvényjavaslat egy átmeneti időszakot biztosítson az érintetteknek az új jogszabályi környezethez való alkalmazkodásra.
A 112.§-hoz
A Bit. hatályba lépését követően biztosító nem kaphat olyan tevékenységi engedélyt, amely élet- és nem-életbiztosítási ágban egyaránt feljogosít biztosítási tevékenység folytatására, ugyanakkor a korábban tevékenységi engedélyt szerzett biztosítók továbbra is működhetnek kompozit biztosítóként. A már korábban megalkotott jogszabályi rendelkezéseket kiegészítendő a törvényjavaslat kimondja, hogy az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító - a törvényjavaslat által meghatározott időpontig - köteles a két biztosítási ág szavatoló tőkéjét szétválasztani.
A 113.§-hoz
A Bit. 164.§-a szólt a törvény hatálybalépését megelőzően engedélyezett biztosítási módozatokról (termékekről). Mivel e rendelkezések fenntartása immáron nem indokolt, a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi ezeket. A biztosítási piacon fellelhető biztosítási termékek biztosítási ágazatok szerinti - fogyasztóvédelmi érdekeket is szolgáló - pontos megismerését megteremtendő a törvényjavaslat előírja, hogy a meghatározott időpont figyelembevételével a biztosító köteles biztosítási termékeit a Bit. 1. és 2. számú mellékletében rögzített ágazatai és kockázati csoportok szerint besorolni és ezt a Felügyeletnek megküldeni. Korábban a Bit. csak a törvény hatálybalépését megelőzően engedélyezett termékekre írt elő hasonló kötelezettséget, az 1996. január 1. után terjeszteni kezdett termékekre nem.
A Bit. 62.§-ának (2) bekezdése szerint az életbiztosítási ág matematikai tartalékai befektetési többlethozamának legalább nyolcvan százalékát a biztosítottaknak vissza kell juttatni, azzal, hogy a visszajuttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a biztosítási szerződésben foglaltaknál. A Bit. 165.§-a értelmében a biztosító a Bit. hatálybalépése előtt engedélyezett életbiztosítási szerződései után az 62. § (2) bekezdésben foglaltak helyett az életbiztosítási ág matematikai tartalékai befektetési eredményének legalább ötven százalékát köteles a biztosítottaknak visszajuttatni, amennyiben a biztosító nem vállalt egyéb kötelezettséget (a visszajuttatás azonban a biztosított számára nem lehet kedvezőtlenebb a szerződésben foglaltaknál, illetve a visszajuttatott rész magában foglalja a technikai kamatlábnak megfelelő bevételt is). A törvényjavaslat meghatározza, hogy a biztosítóknak milyen időpontig van lehetőségük a Bit. előírásainak meg nem felelő termék terjesztésére, a Bit. hiányosságát pótolandó lezárva az átmeneti időszakot.
A 114-117.§-hoz
A törvényjavaslat számos ponton módosítja a korábbi szabályozást. Rendelkezései között több olyan van, amelyekkel összefüggésben egy átmeneti időszakot indokolt biztosítani az érintetteknek. Az új rendelkezésekhez történő alkalmazkodást lehetővé tevő átmeneti időszak időtartamának meghatározása differenciáltan történik, az adott rendelkezés alkalmazása fontosságának és a lehetséges alkalmazási nehézségek kiküszöböléséhez szükséges időnek a figyelembevételével.
A 118.§-hoz
A törvényjavaslat a Bit. több rendelkezését helyezi hatályon kívül, mindenekelőtt az általa bevezetett új szabályokra figyelemmel, ugyanakkor a Bit. hatálybalépése óta eltelt évek során szerzett tapasztalatok más előírások megszüntetését is indokolják. Ezek sorából kiemelendő, hogy igen fontos, a jogbiztonság érvényesülését elősegítő módosítást hajt végre a törvényjavaslat, mikor megszünteti azt a szabályt, hogy a Felügyelet egy kiemelkedő jelentőségű kérdésben (valamely tevékenység biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül-e) hozott határozata ellen nincs helye bírósági felülvizsgálatnak, így az elkövetkezendőkben a Felügyelet ilyen tárgyú határozatával szemben megnyílik a jogorvoslat lehetősége. A törvényjavaslat - figyelemmel egyebek között az Európai Unió előírásaira is - megszünteti a szakosított biztosító egyesületek intézményét. A felügyeletet ellátó hatóság jogosítványai indokolatlan korlátozását megszüntetendő hatályon kívül helyeződik az az előírás, amely arra kötelezte a Felügyeletet, hogy egy biztosítási alkusz engedélyének visszavonása előtt kérje ki az alkuszok és a biztosítók érdekképviseleti szervének a véleményét. A Bit. 74.§-a szólt a minimális díj elvéről, ugyanakkor az Európai Unió biztosítási irányelvei, illetőleg az állam biztosítási termékek felett gyakorolt ellenőrzésében bekövetkezett gyökeres változás (az előzetes termékengedélyezés megszűnése, a bejelentési kötelezettség oldása) immáron indokolttá teszi a rendelkezés hatályon kívül helyezését. A törvényjavaslat megszünteti azt az immáron idejét múlt lehetőséget, amellyel élve a Felügyelet elnöke korábban egyes felügyeleti munkatársak esetében felmentést adhatott a szakképesítési előírások teljesítése alól. A Bit. nem teszi lehetővé, hogy biztosító szövetkezet kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet végezzen, ezért a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a felügyeleti bírsággal összefüggésben meghozott, ezzel nem összhangban lévő rendelkezést. A Bit. hatálybalépését követően alapvetően megváltozott a versenyjogi szabályozás, amely tartalmilag mintegy kiüresítette a Bit. 137.§-át, amelyet a törvényjavaslat hatályon kívül helyez. A törvényjavaslat rendelkezik a hatálybalépését megelőzően terjesztett biztosítási termékekről, így szükségessé vált a Bit. ezzel kapcsolatos rendelkezésének, a 164.§-nak a hatályon kívül helyezése.
A törvényjavaslat az Európai Unió életbiztosítási irányelveinek rendelkezéseit szem előtt tartva pontosítja azt, hogy egy életbiztosítási tevékenységre engedéllyel rendelkező biztosító mikor nyújthat fedezetet a nem-életbiztosítási ágba tartozó baleset és betegség kockázatokra. Pontosításra kerül a minimális biztonsági tőkerészre vonatkozó szabály is.
A Bit. módosítása szükségessé teszi, hogy a törvényjavaslat a Bit. mellett más, a Bit.-et korábban módosító jogszabályok egyes rendelkezéseit is hatályon kívül helyezze.
A 119.§-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy rendelkezései az Európai Unió vonatkozó szabályaival összhangban állnak.
Az 1. számú melléklethez
Az Európai Unió rendelkezéseinek megfelelően a törvényjavaslat egyrészt megadja a jogvédelmi biztosítás fogalmát, másrészt egyes uniós tagállamok, így különösen Spanyolország példáját követve - új ágazatot is nevesít a nem-életbiztosítási ágon belül, a temetési biztosítást.
A törvényjavaslat pontosítja a Bit. rendelkezését, említést téve az egészségbiztosításról is, illetve szintén pontosítja a jogvédelmi biztosítással kapcsolatban megfogalmazott szabályt.
A 2. számú melléklethez
A törvényjavaslat - figyelemmel az elmúlt években e téren szerzett tapasztatokra - pontosítja a biztosítók minimális szavatoló tőke számításának a szabályait, illetőleg az OECD és az Európai Unió által állította követelményeknek történő megfelelés céljából megszünteti a hazai biztosítóval megkötött viszontbiztosítási szerződés kedvezőbb elbírálásának a lehetőségét. Ezen túlmenően pontosítja a melléklet más szabályait is.
A 3. számú melléklethez
A közvetett tulajdon megállapításának, illetve kiszámításának a szabályozásában a korábbinál egyértelműbben határozza meg a törvényjavaslat azt, hogy a köztes vállalkozásokon keresztül fennálló közvetett tulajdont a számításnál mikor nem kell figyelembe venni.
A 4. számú melléklethez
A Bit. 9. számú mellékletében és a külön törvényben meghatározott tevékenységek gyakorlásának a feltétele, hogy a tevékenységből eredő esetleges kártérítési kötelezettségek fedezetére a tevékenység folytatására jogosult felelősségbiztosítási szerződést kössön. A törvényjavaslat a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezésekben foglaltakra figyelemmel az esetleges károsultak érdekében újabb tevékenységeket tüntet fel azok között, amelyek folytatásának feltétele a biztosítási fedezet léte.
Az 5. számú melléklethez
Arra figyelemmel, hogy - az Európai Unió biztosítási irányelveivel összhangban - megszűnt a biztosítási termékek előzetes engedélyezése, a Bit. korábbi, az engedélyköteles biztosítási termékek (módozatok) terméktervéről (módozattervéről) szóló mellékletének fenntartása már indokolatlan. A törvényjavaslat ennek megfelelően a valamennyi biztosítási termék kapcsán elkészítendő (de a Felügyeletre be nem küldendő, csak pl. egy ellenőrzés alkalmából bemutatandó) termékterv tartalmát határozza meg.
A 6. számú melléklethez
A törvényjavaslat leegyszerűsíti a biztosítási termékekkel kapcsolatban a biztosító részéről teljesítendő bejelentési kötelezettség szabályait. A biztosítási termékek terjesztésének megkezdéséig a Felügyeletnek benyújtandó adatok körét meghatározva a törvényjavaslat ugyanakkor - mindenekelőtt fogyasztóvédelmi szempontok alapján - lehetővé teszi, hogy továbbra is ismert legyen, milyen jellegű biztosítási termékek találhatók a magyar biztosítási piacon.
A 7. számú melléklethez
A nemzetközi változásokkal összhangban a magyar biztosítási piacon is megfigyelhető, hogy a biztosítók egyre gyakrabban veszik igénybe a biztosítói ügymenet kiszervezésében rejlő lehetőségeket. Azt elősegítendő, hogy ez a folyamat szabályozott keretek között zajlódjék, a törvényjavaslat - miután aláhúzza: a kiszervezésnek az a feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a biztosítónál - meghatározza a kiszervezhető feladatköröket. A meghatározott feladatokon túl egyéb kiszervezési szerződés csak a Felügyelet engedélyével köthető.
A 8. számú melléklethez
A törvényjavaslat arra kötelezi a biztosítókat, hogy az általuk foglalkoztatott egyes biztosítási ügynökökről nyilvántartást vezessenek. A nyilvántartás részletes szabályait a melléklet határozza meg, figyelemmel az adatvédelmi előírásokra.
A 9. számú melléklethez
A törvényjavaslat az Európai Unió rendelkezéseire figyelemmel iktatja be a megfelelési szabályokat, amelyek rögzítik, hogy miként kell meghatározni azt a pénznemet, amelyben a biztosító köteles kötelezettségeit teljesíteni, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközöket milyen pénznemben fennálló követelésekbe kell befektetni.
A 10. számú melléklethez
Az adatvédelmi követelmények teljesülésének szándékától vezérelten a törvényjavaslat meghatározza, hogy a Belügyminisztérium központi gépjármű-nyilvántartása milyen adatokat tartalmaz, s ki jogosult ezen adatok megismerésére.