t ö r v é n y j a v a s l a t
a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a közoktatásról
szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
oktatási miniszter
Budapest, 2000. április
2000. évi ………… törvény
a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
módosításáról
Az Országgyűlés a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt (a továbbiakban: Ftv.) , valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt ( a továbbiakban: Kt.) a következők szerint módosítja:
I.
1. §
Az Ftv. 9/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A hallgatók állami támogatásának előirányzatát az (1) bekezdésben megjelöltek létszáma, a költségvetési törvényben az egy főre megállapított hallgatói normatíva és a doktori képzésben résztvevők támogatási normatívája határozza meg. A hallgatói előirányzat másik részét képezi a hallgatók pénzbeli és természetbeni juttatásaira fordítható egyéb állami támogatás: a köztársasági ösztöndíj, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés vagy az ezt kiváltó lakhatási támogatás is.”
2. §
Az Ftv. 9/H. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Az egyházi jogi személyek által létesített államilag elismert felsőoktatási intézmények (a továbbiakban: egyházi felsőoktatási intézmények) működéséhez, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvényben meghatározott kárpótlásban érdekelt egyházak jogi személyei által létesített egyházi felsőoktatási intézmények fenntartásához és fejlesztéséhez – a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény rendelkezéseinek szem előtt tartásával, továbbá a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló 1999. évi LXX. törvényre, és az abban foglaltaknak az azonos jogok érvényesítése érdekében az érintett egyházakra történő kiterjesztésére tekintettel – az állam a költségvetési támogatásokat azonos mértékben, a felsőoktatási célú pályázatokon való részvétel lehetőségét ugyanazon elvek szerint biztosítja, mint az állami felsőoktatási intézményeknek. Az egyházi felsőoktatási intézmények hittudományi és hitélettel összefüggő egyetemi szintű képzésére vonatkozó képzési és fenntartási normatíva megegyezik az egyetemi szintű bölcsész szakokra, a főiskolai szintű képzésben pedig a főiskolai szintű bölcsész-tanár szakokra nyújtott képzési és fenntartási normatívával.”
3. §
(1) Az Ftv. 10/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) E törvény alapján pályázati rendszerben Széchenyi István ösztöndíjban részesíthetők azok a minősített oktatók, akiket az oktatási miniszter által létrehozott kuratórium tudományos és oktatói teljesítményeik alapján arra érdemesnek ítél.”
(2) Az Ftv. 10/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Az ösztöndíj odaítélésének részletes rendjét, az ösztöndíjra jogosultak körét és a pályázat feltételeit miniszteri rendeletben kell megállapítani.”
4. §
Az Ftv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - doktori fokozattal és habilitációval rendelkezik, tudományágának, illetve művészeti területének mértékadó hazai és nemzetközi körei előtt ismert, kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki, iskolateremtő egyéniség, oktató és tudományos, illetve művészi tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, továbbá, aki idegen nyelven is képes előadás megtartására. Habilitált pályázó egyetemi tanárrá, a főiskolai tanács előterjesztése alapján, főiskolán is kinevezhető.”
5. §
Az Ftv. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Főiskolai tanárrá az nevezhető ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - doktori fokozattal rendelkezik, szakmai (művészeti) tevékenysége kiemelkedő és szakterületének mértékadó körei előtt ismert, oktató, tudományos vagy szakmai, illetőleg művészeti tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására.”
6. §
Az Ftv. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A Szabályzat tartalmazza és meghatározza a felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási feladatait, az intézmény oktatóinak, tudományos kutatóinak, hallgatóinak jogait és kötelességeit, az intézmény vezetésének, ezen belül az önkormányzati szervek, a testületek és a vezetők feladat- és hatáskörét, az intézményi testületekben a képviselet és a választás rendjét, az intézmény szervezeti tagozódását, a hatáskörök intézményen belüli megoszlását, az intézményhez tartozó szervezeti egységeket; a működés és más intézményekkel létesített együttműködés szabályait, az intézmény által meghatározott más feladatok ellátásának szabályait; a Szabályzatba e törvény szerint tartozó más rendelkezéseket, így különösen a gazdasági vezető más jogszabályokban meghatározott jogainak gyakorlását. A felsőoktatási intézmény Szabályzatában a felsőoktatás minőségpolitikai követelményrendszerének megfelelően meghatározza minőségbiztosítási rendszerét.”
7. §
(1) Az Ftv. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A felsőoktatási intézmény az általa ellátott, a 7. § (1) és (2) bekezdésében rögzített feladatai folyamatos – a felsőoktatási minőségpolitikai követelményrendszernek megfelelő – ellenőrzésére külön bizottságot hoz létre. A bizottság az intézményi tanács javaslattevő testülete, elnökét és tagjait az oktatók és kutatók köréből a tanács három évre választja. A hallgatói önkormányzat e bizottságba – az intézményi tanács egyetértésével – képviselőt delegálhat.”
(2) Az Ftv. 59. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A felsőoktatási intézményben – a Szabályzatában meghatározott módon – a társadalmi-gazdasági szféra képviselőiből és külső szakemberekből tanácsadó testületként Társadalmi Tanács működik. Feladata a társadalmi-gazdasági igények kielégítésére irányuló intézményi tevékenység figyelemmel kísérése, értékelése, a képzés és képzésfejlesztés véleményezése, az intézmény oktató és tudományos munkájával, fejlesztési tervével kapcsolatos javaslatok kidolgozása és a fejlesztési tervek véleményezése. Azon felsőoktatási intézményekben, amelyek kizárólag a 114. § szerinti hitélettel összefüggő képzést végeznek, a Társadalmi Tanács megalakításának kötelezettségétől a fenntartó egyetértésével el lehet térni.”
8. §
(1) Az Ftv. 67/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A felsőoktatási intézmények hallgatóinak országos képviseletét a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (a továbbiakban: HÖOK), doktoranduszainak országos képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége látja el. A testületek véleményt nyilváníthatnak, illetve javaslatot tehetnek a felsőoktatást irányító közigazgatási és egyéb szervek részére a felsőoktatást érintő bármely kérdésben, továbbá ellátják a hallgatók és a doktoranduszok képviseletét a felsőoktatás országos szervezeteiben.”
(2) Az Ftv. 67/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A HÖOK működésének pénzügyi fedezetére az éves hallgatói normatíva országos keretösszege egy ezrelékének megfelelő összeget kell az Oktatási Minisztérium fejezetében előirányzatként biztosítani.”
9. §
Az Ftv. 72. §-a az alábbi o) ponttal egészül ki:
[A Kormány a felsőoktatással kapcsolatos feladatai körében]
“o) meghatározza a felsőoktatás minőségpolitikai követelményrendszerét.”
10. §
Az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének c), g) és i) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, illetve az alábbi s), t) és u) ponttal egészül ki:
[(1) Az oktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében]
“c) törvényességi felügyeletet lát el a felsőoktatási intézmények felett, és ebben a jogkörében megsemmisíthet minden olyan intézményi szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik, továbbá a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében intézkedhet. A nem állami felsőoktatási intézményeknél a jogsértő állapot megszüntetését a fenntartónál kezdeményezi;
g) az FTT állásfoglalása alapján dönt a különféle képzési szintek első évére felvehető államilag finanszírozott hallgatói létszámról, annak szakok, szakcsoportok és intézmények közötti megosztásáról. Az egyházi felsőoktatási intézmények esetében, az egyházi fenntartókkal – a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között, valamint a Kormány és az egyházak között létrejött megállapodásokban rögzített létszámarányokat figyelembe véve – előzetes egyeztetést folytat az államilag finanszírozott hallgatói létszám intézmények közötti megosztásáról, majd ennek alapján az államilag finanszírozott intézményi létszámról megállapodást köt az egyházi felsőoktatási intézmények vezetőivel;
i) ellenőrzi az állam által rendelkezésre bocsátott támogatások és eszközök felhasználásának hatékonyságát, továbbá jogszerűségét és a képesítési követelményeknek való megfelelést. Kialakítja az ellenőrzés szervezetét és biztosítja az ellenőrzés eredményeinek – a vizsgált intézmény állásfoglalásának is helyet adó – nyilvánosságra hozatalát;
s) az állami felsőoktatási intézményekben az intézményi tanács előterjesztése és a MAB egyetértő véleménye alapján – a törvényi feltételek fennállása esetén – előterjeszti az egyetemi és főiskolai tanárok kinevezését. A MAB ellenvéleménye esetén az előterjesztést újabb megfontolásra az intézménynek visszaküldi;
t) meghatározza az egyetemi és a főiskolai szintű alapképzési szakokból álló szakcsoportokat;
u) meghatározza a képzéssel, illetve az intézmény működésével kapcsolatos intézményi nyilvántartások és adatszolgáltatások körét és feltételeit.”
11. §
Az Ftv. 76. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) Az FTT és annak szakbizottságai stratégiai jelentőségű állásfoglalásaik meghozatalakor, illetve a munkaerő-piaci prognózisokra alapozott államilag finanszírozott hallgatói létszámkeretek kialakításakor kötelesek konzultálni az Oktatási Minisztérium, és a képzésben érdekelt egyes minisztériumok képviselőivel, és véleményüket kikérve, velük egyetértésben alakítják ki állásfoglalásukat. Ugyanez az eljárási rend érvényesül a karok alapításával, szakok képesítési követelményeinek kialakításával, szakok indításával kapcsolatos állásfoglalások meghozatalakor.”
12. §
Az Ftv. 77. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az FTT huszonegy tagból áll. Az FTT tíz tagja a felsőoktatás által választott tudományos fokozattal rendelkező szakértő. Az FTT további tíz tagja a különböző felhasználói szervezetek szakértő képviselője, akiket a szakmai kamarák, a munkaadók, tudományos testületek (Magyar Tudományos Akadémia, kutatóintézetek), a budapesti és vidéki önkormányzatok választanak annak az elvnek a figyelembevételével, hogy a bizottságban bekövetkező személyi változások esetén minden képviselt csoportnak legalább egy képviselője maradjon. Az FTT egy tagja az oktatási miniszter küldötte. Az FTT tagja nem lehet a MAB tagja.”
13. §
Az Ftv. 78. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Az FTT-nek és szakbizottságainak a működését az FTT Titkársága segíti. A Titkárság dolgozói közalkalmazottak. A Titkárság vezetője pályázat útján, az FTT javaslata alapján az oktatási miniszter által kinevezett főtitkár. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés kivételével - az FTT elnöke gyakorolja.”
14. §
(1) Az Ftv. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A felsőoktatásban a képzés és a tudományos tevékenység minőségének hitelesítésére és a minősítés elvégzésére a Kormány Magyar Akkreditációs Bizottságot hoz létre. A MAB a felsőoktatási intézmények, a tudományos kutatóintézetek és a felhasználói szféra legalább doktori fokozattal rendelkező képviselőiből áll. A MAB tagjai közül maga választja elnökét, aki nem lehet köztisztviselő.”
(2) Az Ftv. 80. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A MAB külső tagok bevonásával szakbizottságokat hoz létre. A szakbizottságokban a felhasználói szféra képviselői és esetenként külföldi személyek is részt vesznek.”
(3) Az Ftv. 80. §-ának (7), bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(7) A MAB szervezetének, működésének, valamint akkreditációs eljárásának szabályait, a képesítési követelmények egységes irányelveit, szerkezeti és elkészítési rendjét kormányrendelet állapítja meg. A MAB működése felett a törvényességi felügyeletet az oktatási miniszter gyakorolja.”
15. §
(1) Az Ftv. 81. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[(2) A MAB az oktatási miniszter, az FTT vagy felsőoktatási intézmény felkérésére véleményt nyilvánít]
“j) az egyetemi, illetve a főiskolai tanárok
kinevezéséről a 17. § (4) bekezdése, illetve a
18. § (2) bekezdése alapján.”
(2) Az Ftv. 81. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A MAB rendszeresen, de legalább nyolcévenként hitelesíti (akkreditálja) az egyes felsőoktatási intézményekben a képzés és a tudományos tevékenység minőségét. Az alapképzési és a szakirányú továbbképzési szakok, továbbá az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések, valamint a doktori iskolák működése alapján véleményt nyilvánít arról, hogy az egyetemen mely tudományterületen, művészeti területen, főiskolán mely tudományágban, művészeti területen van meg az alapképzés, a szakirányú továbbképzés, az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, továbbá a doktori képzés feltétele. Az oktatási miniszter felkérésére soron kívül folytatja le az említett körbe tartozó és felkérésben megjelölt vizsgálatot, és adja meg értékelését. Ha a MAB azt állapítja meg, hogy a képzés színvonala miatt a felsőoktatási intézmény vagy annak bizonyos szakjai, programjai nem felelnek meg a képzési célnak, dönt a doktori iskola működésének felfüggesztéséről, illetve javaslatot tesz
a) az adott szakon (szakokon) a záróvizsgáztatási és oklevél kiadási jog gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztésére vagy visszavonására, illetve nem állami intézmények esetében az állami elismerés visszavonására;
b) a felsőoktatási intézmény megszüntetésére vagy az állami elismerés visszavonására;
c) a szükséges intézkedések végrehajtásának meghatározott időn belüli ellenőrzésére.”
(3) Az Ftv. 81. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A MAB ügyintézésének feladatait titkárság látja el. A titkárság vezetőjét - a MAB elnökének egyetértésével - az oktatási miniszter nevezi ki és menti fel, és adja ki részére a magasabb vezetői (főtitkári) megbízást. A titkárság dolgozói közalkalmazottak, a velük kapcsolatos munkáltatói jogokat – a gazdasági igazgató esetében a kinevezés és felmentés kivételével – a főtitkár, a főtitkár esetében – a kinevezés és a felmentés kivételével – a MAB elnöke gyakorolja. A titkárság vezeti az országos habilitációs és az országos doktori nyilvántartást, amelyek nyilvánosak.”
(4) Az Ftv. 81. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(7) A MAB az (1), (2), (3), (4) bekezdésekben foglalt feladatai ellátásának módjáról és követelményeiről részletes folyamatleírást és eljárási időtartamot is tartalmazó eljárásrendet, valamint akkreditációs követelményrendszert dolgoz ki. A kidolgozott eljárási rendet és követelményrendszert nyilvánosságra hozza. Ezen szabályok megsértése esetén az Oktatási Minisztérium az eljárás megismétlésére kötelezheti a MAB-ot.”
16. §
(1) Az Ftv. 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A felsőoktatási intézmény a felvételt az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl – külön jogszabályokban meghatározott módon – további követelményhez, különösen az érettségi minősítéséhez, a középiskolai tanulmányok, középiskolai tanulmányi versenyek, illetve a felvételi vizsga, továbbá az e törvény szerinti akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés során elért eredményekhez, alkalmassági vizsgálatokhoz, munkaviszonyhoz, meghatározott munkakör betöltéséhez, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlathoz, végzettséghez kötheti. A felsőoktatási intézmény a felvételi vizsgakövetelményeket legalább két évvel, az egyéb feltételeket legalább egy évvel a bevezetésük előtt nyilvánosságra hozza. Az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzésre jelentkezők azonos követelmények alapján nyernek felvételt a felsőoktatási intézménybe.”
(2) Az Ftv. 83. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A felsőoktatási intézmény – az oktatási miniszternek az első évre felvehető államilag finanszírozott hallgatói létszám képzési szintek, valamint szakok, szakcsoportok szerinti megosztásáról az FTT állásfoglalásának figyelembevételével hozott döntése alapján – évenként állapítja meg a szakra, szakcsoportra, karra, intézménybe felvehető hallgatók létszámát.”
(3) Az Ftv. 83. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(8) A felvételi eljárás általános szabályait és a felsőoktatási intézmények feladatait az FTT állásfoglalása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg. A felvételi vizsgák megszervezése és lebonyolítása – a rendeletben meghatározottak szerint – a felsőoktatási intézmények feladata. A kormányrendelet meghatározza azokat a minőségi követelményeket, amelyeket mind az államilag finanszírozott hallgatói létszámkeretre, mind a költségtérítéses képzésre történő felvétel esetében teljesíteni kell, továbbá a külföldi állampolgárok magyar felsőoktatási intézménybe történő felvételi eljárásának általános szabályait. A hitéleti képzés tekintetében a kormányrendelet nem tartalmazhat előírást.”
(4) Az Ftv. 83. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
“(10) Az érettségi vizsga évében a felsőoktatási intézmény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 9. § (8) bekezdése alapján nem írhat elő írásbeli felvételi vizsgát a jelentkezőnek abból a vizsgatárgyból, amelyből az a magasabb szintű követelmények alapján tett érettségi vizsgát. A jelentkező azonban kérheti, hogy részt vehessen az írásbeli felvételi vizsgán.”
17. §
Az Ftv. 84. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Távoktatásban a képesítési követelményekkel meghatározott, illetve szakindítási engedéllyel rendelkező alapképzési vagy szakirányú továbbképzési szakok vagy akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések akkor indíthatók, ha a Magyar Akkreditációs Bizottság a felsőoktatási intézmény kérésére a képzés tananyaga, az oktatásban alkalmazott ismeretátadási, tanulási módszerek, az ehhez készített speciális taneszközök alapján azokat olyannak ítélte, amelyek birtokában a képesítési, illetve képzési követelmények teljesíthetők.”
18. §
Az Ftv. 108. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) Az elismert oklevél birtokosa, az Oktatási Minisztérium döntésében foglaltak szerint eredeti címét, illetőleg szakképesítését vagy annak magyar megfelelőjét viselheti.”
19. §
(1) Az Ftv. 114. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az egyházi egyetemek, főiskolák, teológiai karok, illetőleg szakok állami elismerésekor a hitélettel összefüggő tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható. A hitéleti képzés tekintetében a képesítési követelményeket az egyházi egyetemek és főiskolák a rájuk vonatkozó egyházi szabályok alapján határozzák meg.”
(2) Az Ftv. 114. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A hittudományi képzést folytató egyházi egyetemek és főiskolák tekintetében a 3. § (1) bekezdésének bevezető szövegrészében és a) pontjában, valamint 4. § (1) bekezdésének bevezető szövegrészében, valamint a) és c) pontjaiban meghatározott feltételektől el lehet tekinteni.”
20. §
(1) Az Ftv. 114/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az egyházi felsőoktatási intézmények nem hitéleti képzésben részesülő államilag finanszírozott hallgatólétszámáról - az egyházak javaslatainak figyelembevételével – az oktatási miniszter évente dönt a 74. § (1) bekezdésének g) pontjában biztosított hatáskörében annak az elvnek a figyelembevételével, hogy a fenntartó egyházanként évente felvehető államilag finanszírozott hallgatói helyek aránya nem lehet kisebb, mint az 1997/98-as tanévre az adott egyház összes intézményébe felvett hallgatóknak az összes államilag finanszírozott hallgatókhoz viszonyított aránya. Finanszírozás az állami intézményekkel azonos rend szerint felvételt nyert hallgatók után jár.”
(2) Az Ftv. 114/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az (1) bekezdés szerinti (az egyházakkal kötött megállapodások szerint változó) arányok betartását – a 74. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint, a fenntartó egyházakkal folytatott előzetes egyeztetést követően – az oktatási miniszter érvényesíti az egyházi felsőoktatási intézmények vezetőivel évenként kötendő megállapodásában.”
(3) Az Ftv. 114/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A hitéleti, illetve hitélettel összefüggő képzésben részesülő hallgatók államilag finanszírozott létszámát, beleértve a határon túl élő magyar nemzetiségű hallgatókat is - az egyházakkal való megállapodások szerinti felső létszámhatár keretei között -, az intézmények az Oktatási Minisztériumnak évente jelentik be olyan időpontban, hogy a létszámok a költségvetési tervezés során figyelembe vehetők legyenek.”
21. §
Az Ftv. 124/E. §-ának d), l) és m) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek illetve az alábbi n), o), p), q), r), s), t), u), v) és z) pontokkal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
“d) első alapképzés: alapképzési szakon az első egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzésére irányuló, az első alapképzési oklevél megszerzéséig tartó képzés, amelyre állami támogatás csak egy szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamig biztosítható;
l) tudományág: a felsőoktatási képzés szempontjából a tudományágakat kormányrendelet sorolja fel;
m) tudományterület: a bölcsészettudományok, a hittudomány, az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok, a társadalomtudományok, a természettudományok és a művészetek;
n) diákotthon (kollégium): a felsőoktatási intézmény, továbbá annak fenntartója által létesített intézmény, amely azok hallgatóinak elhelyezésére, lakhatására szolgál, valamint minden olyan diákotthon (kollégium) amellyel, vagy amelynek fenntartójával az Oktatási Minisztérium megállapodást köt az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók elhelyezésére szolgáló férőhelyek költségvetési támogatásáról. A megállapodás tartalmi követelményeit jogszabályban kell rögzíteni;
o) közös képzés: felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett – egyik szakon nem hitéleti, másik szakon hitoktató, illetve hittanár – két szakos képzés. A hallgató mindkét intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll, a két szak tanulmányi követelményeinek eredményes teljesítéséről külön-külön oklevelet kap. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám után a hallgatói normatívára az állami felsőoktatási intézmény, képzési és fenntartási normatívára mindkét intézmény jogosult;
p) minőségbiztosítási rendszer: az egész intézményre kiterjedő, tudatos és szervezett tevékenységek rendszere, amely a felsőoktatási intézmény szakmai céljainak és tényleges működésének állandó közelítését szolgálja, és amelynek középpontjában a közvetlen és közvetett partnerek igényeinek kielégítése áll, különös tekintettel a hallgatókra (beleértve a továbbtanuló felnőtteket), a munkaadókra, a kutatások megrendelőire, és a nemzetközi és hazai tudományos közösségre;
q) minőségellenőrzés: a felsőoktatási intézmény működésének a hatályos jogszabályoknak, illetve belső dokumentumoknak való megfelelését vizsgálja törvényességi, gazdasági és képzési-képesítési szempontokból;
r) minőségértékelés: szakmai célkitűzéseket vet össze a tényleges intézményi működéssel, eredményességi, hatékonysági és a minőségi szempontok szerint, az érintett szakmai közösség bevonásával elkészített mutatórendszer alapján;
s) minőséghitelesítés (akkreditáció): a MAB azon eljárása, melynek során – intézményi és programakkreditáció keretében – vizsgálja, hogy a felsőoktatási intézmény képzési és tudományos tevékenysége, illetve a képzési programok szakmai és infrastrukturális színvonala, valamint az intézmény személyi és szervezeti feltételei megfelelnek-e a MAB által kidolgozott és nyilvánosságra hozott akkreditációs követelményeknek;
t) párhuzamos képzés: a hallgatónak több felsőoktatási intézményben vagy karon vagy szakon egyidejűleg folyó, főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési oklevél
megszerzésére irányuló tanulmánya, amelyben a szakokra való felvétel eltérő időpontban történt, kivéve, ha a két szak eltérő időpontban való felvételét külön jogszabály írja elő. A hallgatónak csak egyik képzése lehet államilag finanszírozott és legfeljebb a szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamig;
u) szakcsoport: az egyetemi vagy főiskolai szintű szakok szakterület szerinti csoportosítása, amelyben a felvételi eljárás azonos elvek alapján történik. Az egyes szakcsoportba tartozó szakokat az oktatási miniszter határozza meg;
v) székhelyen kívüli képzés: valamely szakindítási engedéllyel rendelkező alapképzési szaknak olyan képzése, amelynek során az oktatás (konzultáció) és/vagy a vizsgáztatás (beleértve a záróvizsgát is) részben vagy teljes egészében a képzést folytató egyetem/főiskola székhelyén (karokra tagozódó, több városban működő intézmény esetében az egyetem/főiskola karainak működési helyén) kívül folyik;
z) távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelynek időtartamát, az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenőrzésének formáit a hallgatóval kötött – egyéni tanulmányi rendre vonatkozó – megállapodásban a felsőoktatási intézmény határozza meg.”
II.
22. §
(1) A Kt. 94. §-ának (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[94. § (1) Az oktatási miniszter szabályozza]
“l) azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést meg kell állapítani, valamint a kereset-kiegészítés legkisebb összegét.”
(2) A Kt. 118. §-a (10) bekezdésének utolsó mondata a következők szerint módosul:
“118. § (10) A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.”
III.
23. §
(1) Ez a törvény a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
(2) A felsőoktatási intézményeknek az Ftv. 51. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerinti minőségbiztosítási rendszerüket 2001. december 31-ig kell bevezetniük.
(3) Ezen törvény 4. és 5. §-át, továbbá az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének s) pontját és az Ftv. 81. §-a (2) bekezdésének j) pontját az e törvény hatályba lépésének napján folyamatban lévő kinevezési javaslatok tekintetében abban az esetben kell alkalmazni, ha az oktatási miniszterhez történő előterjesztés a hatálybalépés napja után érkezett meg.
24. §
2000. szeptember 1-től hatályát veszti az Ftv. 32. §-ának (4) bekezdése, valamint 2001. szeptember 1-től 113. §-ának (4) bekezdése.
Az Országgyűlés 1999. június 15-én fogadta el a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló 1999. évi LXX. törvényt. Ugyancsak 1999-ben kormányhatározatok rögzítették a Magyar Köztársaság Kormánya és a történelmi egyházak közötti megállapodásokat. Indokolt, hogy a megállapodások felsőoktatási vonatkozású fejezetei, valamint a felsőoktatási törvény között az összhangot megteremtsük az államilag finanszírozott férőhelyek meghatározásának rendjében, a fenntartói feladatkörökben, a finanszírozási kérdésekben, a hittudományi és a hitéleti képzés fogalmának használatában.
A Kormányprogram tartalmazza a felsőoktatás fejlesztésének főbb irányait és a megvalósítás jelentős állomása volt az Országgyűlés által elfogadott 1999. évi LII. törvény a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) módosításáról. 2000. január elsejével létrejöttek az új regionális felsőoktatási intézmények, amelyek befogadói és megvalósítói a felsőoktatási fejlesztési törekvéseknek. A megindult tartalmi és szervezeti változások igénylik, hogy a képzési struktúra, az államilag finanszírozott férőhely-elosztás, a tudományterületi és tudományági besorolások, valamint az intézményrendszer bővülésének jogi garanciális rendszerét a felsőoktatási törvény módosításával megteremtsük.
A tudás alapú társadalom a felsőoktatási intézményekben folyó képzéstől és kutatástól a minőséget, a minőségelvű fejlesztést várja el. Az európai gyakorlattal összhangban a minőségbiztosítás rendszerén belül a minőségértékelés és minőségbiztosítás feladataival kell kiegészíteni a felsőoktatási törvény vonatkozó fejezeteit.
A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között történt 1997. évi megállapodás, valamint a Kormány és a magyarországi egyházak között 1999-ben aláírt megállapodások, a 2000. január 1-jével létrejött új felsőoktatási intézményhálózat kialakításának tapasztalatai, az egyetemek és főiskolák intézményfejlesztési tervekben megfogalmazott feladatok, valamint a minőségbiztosítás rendszerének bevezetése indokolják a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítását.
1. §
Az Ftv. 9/A. §-ának (2) bekezdése a hallgatók állami támogatása előirányzatának elemeit határozza meg, és felsorolja azokat a feladatokat, amelyek ellátása alapján biztosítható az állami támogatás. A kollégiumi (diákotthonok) elhelyezés szerint történő költségvetési támogatásnál nem a létesítő vagy a fenntartó megjelölése, hanem a felsőoktatási célokat szolgáló kollégiumi elhelyezés alapján biztosítható az előirányzat.
2. §
Az egyházi felsőoktatási intézmények anyagi támogatásáról szóló Ftv. 9/H. §-ának (4) bekezdésében javasolt pontosítások rögzítik, hogy költségvetési támogatásban csak az állam által elismert egyházi felsőoktatási intézmények részesülhetnek. A törvény a különböző normatív támogatások mellett – a kialakult gyakorlatnak megfelelően – biztosítja a felsőoktatási pályázatokon való részvételt és rögzíti a hittudományi és hitéleti képzésnek a megfelelő világi szakokkal azonos csoportba történő besorolásával a finanszírozási egyenértékűséget.
A törvénymódosítás a fenntartási (központi felújítási), valamint a fejlesztési (beruházási) feladatok költségvetési támogatási kötelezettségével bővíti a jelenlegi finanszírozandó feladatokat.
Az egyházi felsőoktatási intézmények fenntartási (központi felújítási) és fejlesztési (beruházási) jellegű támogatásának forrása jelenleg a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény értelmében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma XXIII. fejezet 10/3/2. címen áll rendelkezésre. Amennyiben az egyházi felsőoktatási intézmények fenntartásának és fejlesztésének támogatása a jövőben az Oktatási Minisztérium feladatkörébe tartozna, akkor ennek forrását – átcsoportosítással vagy többletforrásként – a tárca költségvetésében kell biztosítani.
A javaslat hatálya alá a fenntartási és fejlesztési célú támogatások tekintetében kizárólag azok az egyházak tartoznak, amelyek a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (Etv.) szerint a vallásgyakorlás alkotmányos jogában az 1948 utáni államosítás idején sérelmeket szenvedtek. Az Etv. a volt egyházi ingatlanok tulajdonviszonyainak újrarendezését és az egyházak működőképességének elősegítését tűzte ki célul. Ez a rendezés egyúttal az egyházaknak okozott jogsérelmek bizonyos mértékű orvoslását is jelenti, bár a hangsúly a működőképesség tárgyi előfeltételeinek megteremtésén van (funkcionalitás elve).
A javaslatban meghatározott fenntartási és fejlesztési támogatások az Etv. 1. és 2. §-a
alapján bonyolított ingatlankárpótlásra jogosult egyházak számára nyújtott vagyoni
kárpótlás egyik formáját jelentik. A támogatás alapvető célja az 1948 után az egyház szabad vallásgyakorlásában, ezen belül a felsőfokú oktatásban betöltött egyházi szerepvállalás - a tényleges vallásgyakorlás és oktatás tárgyi feltételeinek elvonásán keresztül történő - állami korlátozásával és megszüntetésével okozott sérelmekért nyújtott pénzbeli kárpótlás. A javaslat - az Etv. céljával is összhangban - a sérelmet szenvedett, felsőoktatási intézményt fenntartó egyházakat hozza tehát a jogszerű "kiinduló helyzetbe" a működőképesség szempontjából (a mai viszonyok és lehetőségek szerint).
3. §
Az egyetemi autonómiának a professzori minősítéssel és a professzori megbízással összefüggő jogait sérti az, hogy az Ftv.-ben, valamint a miniszteri rendeletben szabályozott és egyetemen kívüli testület által odaítélhető ösztöndíj elnevezésében a “professzori” jelző szerepel, jóllehet ebben az ösztöndíjban nemcsak professzorok részesülhetnek. Ezt erősítette meg az Alkotmánybíróság 31/1997 (XI. 19.) határozata is.
Az oktatói életpálya állomásait olyan módon kell kialakítani, hogy minden pontján – a megfelelő alapilletmény mellett – a legkiválóbbak számára biztosítható legyen a minőségi tevékenység elismerésének lehetősége. Ennek megvalósításában a Széchenyi István ösztöndíj mellett a posztdoktori ösztöndíjrendszert is célszerűnek tartjuk bevezetni. Ahhoz, hogy a teljes életpályát átívelő rendszert lehessen létrehozni, a Széchenyi István ösztöndíjra jogosultak körének miniszteri rendeletben való pontosítása szükséges.
4-5. §
Az Ftv. 17. és 18. §-ának módosítása olyan változást jelent, amely a köztársasági elnök, illetve a miniszterelnök által kinevezendő egyetemi, illetve főiskolai tanárok kinevezésének feltételeit pontosítja és teszi egyértelművé, biztosítva ezzel a professzori és főiskolai tanári kar minőségét. A hazai és külföldi szakmai összehasonlító megmérettetés indokolt és kiegészítő szempontokat ad a Magyar Akkreditációs Bizottság új feladatához, az egyetemi és főiskolai kinevezési javaslatok véleményezéséhez.
6. §
A felsőoktatási intézmények szervezetét és működését az intézményi tanácsok által alkotott Szabályzat határozza meg. Minden lényegi, az intézmény egészét érintő kérdést – és ilyennek tekintjük az intézményi minőségbiztosítás kérdését – az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának tartalmaznia kell.
7. §
A jelenleg hatályos szabályozáshoz képest a módosítás az intézményi minőségbiztosítás vizsgálandó tartalmi elemeiként jelöli meg a felsőoktatási intézmények valamennyi alapfeladatát.
Az újonnan kialakított felsőoktatási központok térségi kötődését a régió-kohézió, valamint a szakmai-intellektuális társadalmi támogatás megerősítését szolgálja az egyetemek és főiskolák szervezetébe illeszkedő Társadalmi Tanácsok kötelező jellegű működtetése. A tanácsok összetételüknél fogva leginkább alkalmasak arra, hogy az intézmények képzésfejlesztésében a társadalmi, gazdasági, munkaerőpiaci szempontok érvényesüljenek, ezért a tanácsoknak meghatározott oktatási és tudományos feladatokban véleményezési jogosultságot biztosít a törvény.
8. §
A módosítás pontosítja azt, hogy a HÖOK a graduális képzésben részt vevő hallgatók, míg a DOSZ a doktoranduszok képviseletét látja el. Az elmúlt évek tapasztalata bebizonyította, hogy e két csoport szervezhetősége, tényleges érdekeik és képviseleti rendszerük szerint eltér egymástól. Indokolt, hogy a képviseletet két szervezet lássa el. A módosítás meghatározza, hogy a HÖOK működési támogatását a költségvetés mely fejezetében kell megtervezni.
9. §
A felsőoktatás minőségbiztosítási feladatai az előzőekben rögzítettek alapján szükségessé teszik az ennek kereteit meghatározó követelményrendszer kormányrendeletben történő szabályozását.
10. §
A nem állami intézmények esetében az oktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében a jogsértő állapot feltárásában és annak megszüntetésében egyaránt hangsúlyozni kell a fenntartó felelősségét, és ezért a miniszter – összhangban az Ftv. 74/A. §-ában foglaltakkal – a fenntartót bevonja az eljárásba.
Az oktatási miniszter hatásköre, a képzési szintek (egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzés, szakirányú továbbképzés, akkreditált iskolai rendszerű szakképzés) első évére felvehető államilag finanszírozott hallgatói létszám intézményekre lebontott meghatározása. A mostani módosítással a társadalmi érdekeket országos szinten lefedő képzési szerkezet alakítható ki az egyes szakokra, szakcsoportokba felvehető államilag finanszírozott létszámra vonatkozólag.
A finanszírozási megállapodásokat a felsőoktatási intézmények vezetőivel köti meg a minisztérium. Az egyházi felsőoktatási intézmények fenntartóinak jogos igénye és egyúttal kötelezettsége a magas szintű megállapodásokban rögzített létszámok megtartása. Fontos ez akkor, amikor egy fenntartóhoz több felsőoktatási intézmény tartozik, ezért szükséges, hogy az intézményekkel kötött megállapodásokat megelőzze az egyházakkal történő egyeztetés a finanszírozás alapjául szolgáló államilag finanszírozott létszámokról.
A jelenlegi szabályozás csupán az eszközök ellenőrzéséről szól. Indokolt, hogy az új minőségbiztosítási rendszerben olyan ellenőrzés történjen, amely egyidejűleg vizsgálja a támogatások, az infrastruktúra, és a képzés feltételrendszerét, valamint működésük eredményességét, hatékonyságát. A képesítési követelmények betartásának ellenőrzése a felsőoktatási intézmények jogszerű oklevél-kiadásának elengedhetetlen feltétele.
A tudományos minősítés rendszerének változásával egyidejűleg az egyetemi és főiskolai tanári kinevezések alkalmával indokolt, hogy az intézményi tanácsok javaslatára és a MAB egyetértésével – ahol az intézményi autonómia elvének sérelme nélkül az intézmény javaslatát a MAB szakmai testülete véleményezi – küldje meg az oktatási miniszter a kinevezési javaslatot a köztársasági elnöknek, illetőleg a miniszterelnöknek.
Az oktatási miniszter hatásköre a képzési szintek (egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzés, szakirányú továbbképzés, akkreditált iskolai rendszerű szakképzés) első évére felvehető államilag finanszírozott hallgatói létszámának az intézmények közötti
megosztására terjedt ki, ami kiegészül e rendelkezéssel, mely szerint a miniszter határozza meg az egyetemi és főiskolai szintű alapképzési szakok szakcsoportjait.
Az oktatási miniszter felelős az intézmény működésével kapcsolatos nyilvántartások és adatszolgáltatások előírásáért és ellenőrzéséért. Így egységes elvek alapján kell meghatározni a nyilvántartások és adatszolgáltatások körét és feltételeit.
11. §
A több szakon képzést folytató egyetemek és főiskolák esetében mind az átfogó fejlesztési kérdésekben, mind a képzési keretszámok meghatározásában az oktatási tárcának is jelen kell lenni a döntés-előkészítő folyamatokban, így az előkészítő szakaszban lehetőség nyílik a konszenzus megteremtésére. Az Ftv. 76. §-ának (5) bekezdésében szabályozott kérdésekben a döntést a Kormány, illetve az oktatási miniszter hozza.
12. §
A Felsőoktatási és Tudományos Tanács a továbbiakban is az Ftv. által meghatározott összetételben működik, a módosítás csupán a delegáló miniszter pontosítását jelenti.
13. §
Az oktatási miniszter tanácsadó szerveként működő FTT titkárságának működésében, a munkajogi összefüggések miatt indokolt pontosítani a főtitkár kinevezésének rendjét.
14. §
A MAB feladatrendszerének változásával – a minőségpolitikán belül a minőséghitelesítés (akkreditáció) a MAB, a minőségbiztosítás az intézmények feladata – indokolttá válhat a bizottsági tagok létszámának módosítása. Ezért törvény szabályozza azt, hogy milyen körből kerülnek ki a bizottsági tagok, de létszámuk meghatározását a MAB-ról szóló kormányrendelet hatáskörébe utalja. Az integrált felsőoktatási intézmények képzési kínálata rendkívüli mértékben kibővült, és a kredit rendszerű oktatás bevezetése is indokolttá teszi a képesítési követelmények szerkezetének és elkészítésének az Ftv. 86. §-ában megfogalmazottakon túli szabályozását.
15. §
A tudományos minősítés rendszerének változásával, a kinevezések esetében az intézményi autonómia biztosításával egyidejűleg az egyetemi és főiskolai tanári kinevezések előkészítése alkalmával hiányzik az a fórum, amely az intézményi érdekeken túl a kinevezési követelmények országos (szaktudományonkénti) összehasonlítása alapján foglal állást az intézmények által javasolt személyekről. Indokolt, hogy a felsőoktatás minőséghitelesítéséért felelős MAB nevesítve kapjon jogosultságot az egyetemi és főiskolai tanárok kinevezési előterjesztésének véleményezésére.
A minőségbiztosítási feladatok pontosításával a MAB feladatköre is változik, továbbá szükséges, hogy a MAB eljárásai és akkreditációs elvárásai nyilvánosságot kapjanak /81. § (4) és (7) bekezdés/. A MAB titkárság működésében, a munkajogi összefüggések miatt indokolt, hogy a titkárság vezetője megjelölés helyett a jelenlegi gyakorlatnak megfelelő főtitkár szerepeljen /81. § (6) bekezdés/.
16. §
Az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének módosításával a miniszter jogköre a szakcsoport meghatározása, az első évre felvehető államilag finanszírozott hallgatói létszám képzési szintek, szakok, szakcsoportok, intézmények közötti megosztása. A fenti módosítás alapján az intézmény hatásköre a szakra, szakcsoportra történő felvétel /88.§ (5) bekezdés/. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a felsőoktatási intézmények csak a kormányrendeletben foglaltak szerint folytathatják le a felvételi vizsgát /83.§ (8) bekezdés/.
A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXX. törvény az érettségit illetően a felsőoktatásra vonatkozó követelményt szabályozott 1996-ban, amelyet szükséges a felsőoktatási törvénybe is beiktatni.
17. §
Az Ftv. 84. §-sának (1) bekezdése a nappali tagozatos képzéstől eltérő, más oktatási formákat határoz meg, így az esti és a levelező képzés mellett a távoktatást. E paragrafus új bekezdéssel egészül ki, mely szerint egy szak végzése csak akkor folyhat távoktatási formában, ha azt módszerét tekintve a MAB akkreditálta.
18. §
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998-ban megszűnt, így indokolt, hogy az Ftv. a hatályos Oktatási Minisztérium megjelölést használja.
19. §
Az egyházi felsőoktatási intézmények jellegét meghatározó hittudományi képzés mellett a hitéleti képzés ma már több szak gyűjtőfogalmaként jelenik meg. Ezért fontos, hogy az intézmény létesítésekor és elismerésekor pontosan történjen a fogalmak használata.
20. §
A hitéleti szakokon tanulók létszámának, – amelyet magas szintű megállapodások rögzítenek – részét képezik határon túli magyar nemzetiségű hallgatók is. A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között, valamint a Kormány és az egyházak között létrejött megállapodások alapján történik a törvény pontosítása. Ennek értelmében a világi szakokon egyes egyházak fenntartásában működő felsőoktatási intézmények összlétszámát kell alapul venni az államilag finanszírozott hallgatói létszám megállapításakor, és az intézményi megállapodások előtt szükséges az egyházakkal történő egyeztetés.
21. §
Az intézményhálózat átalakítását követően létrejött új, több profilú felsőoktatási intézményekben a képzési rendszer átjárhatóságát biztosítják az új képzési formák. Az új képzési formákban az államilag finanszírozott hallgatók is részt vesznek, és ennek finanszírozási következményei vannak. A normatív finanszírozással összefüggésben ezért indokolt az első alapképzés, a székhelyen kívüli képzés, a párhuzamos képzés, a közös
képzés, a szakcsoport és távoktatás fogalmának meghatározása (124/E. §. d), n), o), t), u), v), z) pontja). Továbbá az Európai Uniós csatlakozás előkészítése részeként indokolt, hogy az OECD ún. “Frascati Kézikönyvében” szereplő tudományterületi felosztásból kiindulva – a hazai felsőoktatás képzési sajátosságainak figyelembevételével – határozzuk meg a tudományterületeket (124/E. § m) pontja), és a tudományági besorolásokról a hazai felsőoktatási kutatási és képzési struktúra alapján kormányrendeletet alkossunk (124/E. § l) pontja). A felsőoktatásban tervezett intézményi minőségbiztosítási rendszer céljait a 124/E.§ p), q), r), s) pontja adja meg.
22. §
A közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (10) bekezdésében szabályozott kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés juttatásának feltételeiről és annak legkisebb mértékéről a módosítás szerint elsődlegesen jogszabály rendelkezik. Az oktatási miniszter szabályozási hatáskörének bővítésével a módosítás szerint erről – a jogalkotásról szóló törvénynek megfelelően a belügyminiszter egyetértésével kiadott - miniszteri rendelet is rendelkezhet. A hatályos rendelkezések szerint a kiemelt munkavégzésért járó juttatás feltételeit ma az intézmények helyben a kollektív szerződés keretei között, ennek hiányában az SzMSz-ben határozzák meg.
23. §
A hatálybaléptető rendelkezés a minőségbiztosítási rendszer bevezetésére 2001. december 31-i időpontot határoz meg és rendelkezik a folyamatban lévő ügyekben alkalmazandó eljárásról a 74. § (1) bekezdés s) pontja, valamint a 81. § (2) bekezdés j) pontja esetében.
24. §
Az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdése szerint: “A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen … vallás, politikai vagy más vélemény … szerinti különbségtétel nélkül.” Az Alkotmány nem tiltja a megkülönböztetés minden formáját – az ún. “indokolt megkülönböztetést” –, csak az emberi méltósághoz való jogot sértő megkülönböztetéseket tiltja. A hatályon kívül helyezett rendelkezés első mondata pontatlanul idézi az Alkotmányban meghatározott diszkriminációs tilalmat. A második mondat a hitéleti képzésre szűkíti a megengedett megkülönböztetés esetét. A 70/A. §-ban foglalt elv érvényesülésének nem feltétele az Ftv. érintett szakasza. Sőt a rendelkezés egésze veszélyezteti az alkotmányos alapelv érvényesülését azáltal, hogy mind a tilalom, mind a kivételek tekintetében egy kiragadott körre szűkített értelmezést rögzít.
Az Ftv. 1997. évi módosítása alkalmával a 113. § (4) bekezdése a magán felsőoktatási intézmények számára mind az állami, mind az egyházi felsőoktatási intézményektől eltérően kedvezményt biztosítottak. A magán felsőoktatási intézmények az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóiktól – a képesítési követelményekben rögzített feladatok teljesítéséért – díjakat szedhettek. Ennek indoka az volt, hogy az 1996. előtt felvett hallgatóik után a magán felsőoktatási intézmények nem az új, a szakoknak megfelelő képzési normatívában részesültek, hanem az évfolyamok kifutó rendszerben, az 1999/2000-es tanév végéig a korábban meghatározott 80 ezer Ft-os támogatást kapták. A 2000/2001-es tanévtől a magán felsőoktatási intézmények minden államilag finanszírozott hallgató után megkapják az állami intézményekkel azonos mértékű normatív támogatást.