ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

T/2574.

Képviselői önálló indítvány

Törvényjavaslat

az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről

és a Magyar Szabadság napjáról

            Mohács óta csak kivételesen adatott meg a nemzetnek az idegen hatalomtól való függetlenség, az ország szabadsága. A Pragmatica Sanctio kötelékeinek megszűntével 1918-ban korlátlanná vált állami szuverenitásunk sem bizonyult hosszú életűnek. 1944. március 19-én az ország német megszállás alá került, s ennek következményeként hazánk átélte a háború és a nemzetiszocialista-nyilas uralom okozta borzalmakat és szenvedéseket.

            A szövetséges hatalmak katonai győzelme véget vetett ugyan a német megszállásnak és az ennek árnyékában létrejött diktatúrának, az ország azonban szabadságát nem nyerte vissza. A korábbi megszállást szovjet megszállás váltotta fel, és a szovjet szuronyok árnyékában az idegen uralom lehetővé tette az ugyancsak felmérhetetlen szenvedéseket és károkat okozó kommunista diktatúra létrejöttét és négy évtizedes korszakát.

            Népünk Európától való leszakadással, gazdasági és társadalmi zsákutcába kerüléssel és a morális értékek megrendülésével sínylette meg szuverenitása legutóbbi, közel fél évszázados hiányát.

            Az 1956-os forradalom és szabadságharc kisugárzásától is alakítva történelmünk legújabb fordulata a nemzetet ismét megajándékozta a szabadság kincsével: az ország szuverenitása visszanyerésével.

            1991. június 19-én az utolsó szovjet katona is elhagyta a Magyar Köztársaság területét. Ennek folytán az ország népe minden idegen erőtől függetlenül és minden korlátozástól mentesen maga tartja kezében saját sorsát.

            A Magyar Szabadság visszaszerzésével valóra vált a Zrinyiek és Thököly, a Rákócziak és Kossuth, forradalmaink és szabadságharcaink hőseinek és velük a magyar nép egészének álma.

            Az Országgyűlés attól a meggyőződéstől indíttatva, hogy szuverenitásunk visszaszerzésével és a magyar nép százados szabadságvágya valósággá válásával a nemzet a legnagyobb értéknek: a szabadságnak jutott ismét a birtokába, az alábbi törvényt alkotja:

1. § Az Országgyűlés az ország szuverenitása visszaszerzésének emlékét és jelentőségét törvényben örökíti meg.

2. § 1991. június 19-ének, az utolsó idegen megszálló katona hazánkból történt eltávozása napjának emlékére június 19-ét nemzeti emléknappá nyilvánítja.

3. § Szabadságküzdelmeink vívmányának, a kivívott szabadságnak tiszteletére június hó utolsó szombatját a Magyar Szabadság napjává nyilvánítja.

I n d o k o l á s

            1991. június 19-én az utolsó szovjet katona is elhagyta az ország területét, és ezzel véget ért a haza negyvenhét esztendeig tartó idegen megszállása.

            Szuverenitásunk visszanyerése történelmünk jelentős sorsfordulója.

            Ettől az időtől kezdve megszűnt  az a helyzet és lehetőség, hogy az ország népét saját sorsának alakításában idegen megszálló hatalom korlátozhassa. Magyarország a nemzetek közösségének teljes szuverenitással bíró tagjává vált, szabad élvezőjévé mindazon jogoknak, mely a szabad nemzeteket a szabad népek világában megilleti.

            Indokolt és illő, hogy a Magyar Országgyűlés ezt a nagy jelentőségű eseményt törvénybe iktassa, és az erről szóló emléknap megörökítéséről gondoskodjék.

            A törvényjavaslat meggyökeresedő hagyománynak kíván eleget tenni, amikor június utolsó szombatját a szabadság eszménye előtt tisztelegve a Magyar Szabadság napjává nyilvánítja.

Budapest, 2000. április 10.

Dr. Gémesi György MDF

Dr. Orosházi György FKGP

Dr. Salamon László Fidesz Magyar Polgári Párt