T/2593.
Képviselői önálló indítvány!
Törvényjavaslat
a köztársasági elnök, a
miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke,
az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke
tiszteletdíjáról és juttatásairól
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított 1949. évi XX. törvény 20.§-a (4) bekezdésének, 30.§-a (2) bekezdésének, 32/A.§-a (6) bekezdésének, 39.§-a (2) bekezdésének, és 50.§-a (5) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja:
A köztársasági elnök
1.§
A köztársasági elnök havi tiszteletdíja a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerint megállapított köztisztviselői illetményalap hét és félszerese, továbbá ennek az összegnek a 180%-a.
2.§
(1) A köztársasági elnök társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók, azzal, hogy tiszteletdíja társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, továbbá egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.
(2) A köztársasági elnök megbízatásának időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
3.§
A köztársasági elnök minden naptári évben külön juttatásként egyhavi tiszteletdíjára jogosult.
4.§
A köztársasági elnöknek minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár.
5.§
A köztársasági elnök elnöki rezidencia használatára jogosult, amelyet köteles igénybe venni.
6.§
A köztársasági elnök külön
jogszabályban meghatározottak szerint két
– személyi, illetőleg hivatali célra szolgáló – személygépkocsi használatára
jogosult.
7.§
A köztársasági elnök jogosult az állami vezetők részére külön jogszabályban biztosított zártcélú távközlő hálózat használatára.
8.§
(1) A köztársasági elnök hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre és ellátmányként költségtérítésre, illetve – szükség esetén – különjáratú légiutazásra jogosult.
(2) A költségtérítés magában foglalja
a) az állami vezetőkre irányadó külön jogszabály szerinti külföldi napidíjat, továbbá
b) a kiküldetés teljesítésével összefüggésben felmerülő indokolt költségek számlával igazolt összegét.
(3) Ha a külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel, illetőleg vonattal történik, a köztársasági elnök első osztályt, vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott juttatások és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokat a Külügyminisztérium látja el.
(5) A köztársasági elnök külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén – ideértve a magáncélú utazást is –, illetőleg külföldi állami vezetők és más hivatalos külföldi küldöttségek fogadása (kísérése) céljából jogosult a repülőtéri kormányváró helyiségek használatára.
9.§
A köztársasági elnök – hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően – külön jogszabály szerint személyi védelemre jogosult.
10.§
(1) A köztársasági elnököt feladatainak ellátásában a Köztársasági Elnöki Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) segíti.
(2) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Hivatal vezetője állapítja meg és a köztársasági elnök hagyja jóvá.
(3) A Hivatal vezetőjét és vezetőhelyettesét a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.
(4) A Hivatal vezetője államtitkári, vezetőhelyettese pedig helyettes államtitkári illetményre, illetőleg juttatásokra jogosult, jogállására egyébként a közigazgatási államtitkárra, illetőleg a helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) A Hivatal működési költségeit a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezete állapítja meg.
11.§
(1) A köztársasági elnök jogosult a Kormány Központi Üdülőjének használatára.
(2) Az üdülőt a köztársasági elnökkel együtt üdülő házastársa (élettársa), gyermeke, gyermekének házastársa, továbbá szülője és unokája is igénybe veheti.
(3) A köztársasági elnök a saját és hozzátartozója üdüléséért térítési díjat fizet.
(4) A térítési díj a szállás- és étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját foglalja magában.
12.§
A köztársasági elnök halála esetén özvegyét
(ennek hiányában örökösét)
– egy összegben – a köztársasági elnök hat havi tiszteletdíjának megfelelő
összegű juttatás illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulékot fizetni nem kell, továbbá az a hozzátartozói nyugellátás
megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként sem vehető
figyelembe.
13.§
A köztársasági elnököt és a volt köztársasági elnököt a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a Hivatal külön megállapodása szerint térítésmentes egészségügyi ellátás illeti meg.
14.§
(1) A volt köztársasági elnököt havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű juttatás illeti meg, amely személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelem. Amennyiben a volt köztársasági elnök öregségi nyugellátásban részesül, a juttatás és a nyugellátás együttes havi összege nem haladhatja meg a mindenkori köztársasági elnök havi tiszteletdíjának összegét.
(2) Arra az időszakra, amíg a volt köztársasági elnök rendszeres kereső tevékenységet folytat, az (1) bekezdés szerinti juttatás nem illeti meg.
(3) A volt köztársasági elnök halála esetén az özvegyének járó hozzátartozói nyugellátás megállapítása szempontjából az (1) bekezdés szerinti juttatást kell a volt köztársasági elnök öregségi nyugdíjaként figyelembe venni.
15.§
(1) A volt köztársasági elnököt – kérelmére – ha e tisztségét legalább két éven át betöltötte, megfelelő lakáshasználati jog illeti meg. E jogosultság a köztársasági elnök, illetve a volt köztársasági elnök halála esetén az özvegyét is megilleti.
(2) Az (1) bekezdésben említett lakást – amelyhez legalább három lakószoba tartozik – a Hivatal biztosítja.
16.§
(1) A volt köztársasági elnököt a megbízatása megszűnését követően annyi ideig, ameddig e tisztségét betöltötte, évi harmincezer km keretig személyes gépkocsihasználat illeti meg.
(2) A személyes gépkocsihasználathoz a megfelelő színvonalú személygépkocsit és a gépjárművezetőt a rendőrség biztosítja.
17.§
(1) A volt köztársasági elnököt a megbízatása megszűnését követően annak az időtartamnak a felére, ameddig e tisztségét betöltötte – a Kormány által meghatározott helyen – kétfős titkárság alkalmazása illeti meg.
(2) A titkárság alkalmazásának személyi és dologi feltételeit a Hivatal biztosítja.
18.§
Ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnt, jogosult e megbízatására utaló elnevezést használni.
19.§
A volt köztársasági elnököt nem illetik meg az e törvény szerinti jogosultságok, ha megbízatása az Alkotmány 31.§-a (1) bekezdésének d) vagy f) pontja alapján szűnt meg.
A miniszterelnök
20.§
(1) A miniszterelnök havi illetménye a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerint megállapított köztisztviselői illetményalap hét és félszerese, továbbá ennek az összegnek a 180%-a.
(2) A miniszterelnököt egyebekben az e törvény 2-9.§-ában, továbbá 11. és 13.§-ában meghatározott juttatások illetik meg.
(3) A miniszterelnök halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) a miniszterelnök hat havi illetményének megfelelő összegű juttatás a 12.§-ban foglalt feltételek szerint illeti meg.
21.§
(1) A volt miniszterelnök,
ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és megbízatása az újonnan
megválasztott Országgyűlés megalakulása miatt, vagy annak következtében szűnt
meg, hogy az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonta és új
miniszterelnököt választott, további hat hónapon
– lemondása, illetőleg a Kormány lemondása esetén három hónapon – keresztül a
havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult, amely
társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.
(2) Amennyiben a miniszterelnök megbízatása az (1) bekezdésben megjelölt okokból két évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, akkor az (1) bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult.
22.§
A volt miniszterelnök az e törvény 16.§-a szerinti gépkocsihasználatra, 17.§-a szerinti titkárság alkalmazására, továbbá 18.§-a szerinti, a megszűnt tisztségére utaló elnevezés használatára jogosult.
23.§
A volt miniszterelnököt nem illetik meg az e törvény szerinti juttatások, ha megbízatása az Alkotmány 33/A.§-ának d) vagy e) pontja alapján szűnt meg.
Az Országgyűlés elnöke
24.§
(1) Az Országgyűlés elnöke és volt elnöke a miniszterelnököt, illetőleg a volt miniszterelnököt e törvény alapján megillető tiszteletdíjra és juttatásokra jogosult, a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) Az Országgyűlés volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és megbízatása az Országgyűlés működésének befejezése miatt szűnt meg, további hat hónapon – lemondása esetén három hónapon – keresztül a havi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatásra jogosult. A juttatásra egyebekben a 21.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az e törvény szerinti juttatások nem illetik meg az Országgyűlés volt elnökét, ha megbízatása az Alkotmány 20/A.§ (1) bekezdésének c) vagy e) pontja alapján szűnt meg.
(4) Az Országgyűlés elnökének halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) az Országgyűlés elnöke hat havi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás a 12.§-ban foglaltaknak megfelelően illeti meg.
25.§
(1) Az Alkotmánybíróság elnöke és volt elnöke a miniszterelnököt, illetőleg a volt miniszterelnököt e törvény alapján megillető illetményre és juttatásokra jogosult, a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) Az Alkotmánybíróság
volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, és e tisztsége a
megbízatási időtartam letelte miatt, vagy az Alkotmánybíróságban betöltött
tagsága a 70. életévének betöltése, a megbízatási időtartam letelte vagy
felmentése miatt szűnt meg, további hat hónapon
– lemondása esetén három hónapon – keresztül a havi illetményének megfelelő
összegű juttatásra jogosult. A juttatásra egyebekben a 21.§ rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
(3) Az Alkotmánybíróság volt elnökét – ha egyúttal alkotmánybírósági tagsága is megszűnt – a megbízatása megszűnésétől számított további két évig illeti meg évi 30 ezer km keretig a személyes gépkocsihasználat.
(4) Az Alkotmánybíróság volt elnökét – ha egyúttal alkotmánybírósági tagsága is megszűnt – a megbízatása megszűnésétől számított további két évig illeti meg a kétfős titkárság alkalmazása.
(5) Az Alkotmánybíróság volt elnökét nem illetik meg az e törvény szerinti juttatások, ha az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 15.§ (1) bekezdés e) vagy g) pontja alapján szűnt meg.
(6) Az Alkotmánybíróság elnökének halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) az Alkotmánybíróság elnöke hat havi illetményének megfelelő összegű juttatás a 12.§-ban foglalt feltételek szerint illeti meg.
26.§
(1) A Legfelsőbb Bíróság elnöke és volt elnöke a miniszterelnököt, illetőleg a volt miniszterelnököt e törvény alapján megillető illetményre és juttatásokra jogosult, a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, és e megbízatása a megbízatási időtartam letelte, vagy bírói tisztsége a 70. életévének betöltése miatt szűnt meg, további hat hónapon – e tisztségéről vagy bírói tisztségéről való lemondása esetén három hónapon – keresztül a havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult. A juttatásra egyebekben a 21.§-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét a megbízatása megszűnésétől számított további két évig illeti meg évi 30 ezer km keretig a személyes gépkocsihasználat, ha egyúttal a bírói szolgálati viszonya is megszűnt, vagy az új bírói beosztásában gépkocsihasználati jogosultság nem illetné meg.
(4) A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét – ha egyúttal bírói szolgálati viszonya is megszűnt – a megbízatása megszűnésétől számított további két évig illeti meg a kétfős titkárság alkalmazása.
(5) Az e törvény szerinti juttatások nem illetik meg a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, ha e megbízatása a vezetői tisztségre való alkalmatlansága miatt vagy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 57.§-a (1) bekezdésének d), f) vagy i) pontja alapján, illetőleg azért szűnt meg, mert a tisztségének ellátására szakmai okból tartósan alkalmatlanná vált.
(6) A Legfelsőbb Bíróság elnökének halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) a Legfelsőbb Bíróság elnöke hat havi illetményének megfelelő összegű juttatás a 12.§-ban foglalt feltételek szerint illeti meg.
27.§
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó közjogi tisztségviselőt megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetésnek az adott tisztségviselő hivatali szervezetét tartalmazó fejezete fedezi.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó közjogi tisztségviselő köteles a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat – ideértve az adatok megváltozását is – haladéktalanul közölni az érintett szervvel. Az érintett a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles visszafizetni.
28.§
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, egyidejűleg az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Oktv.) 1.§-ának (5) bekezdése, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 45. §-a (1) bekezdésének a) pontjából a “miniszterelnök és” szövegrész, 46. §-a (2) bekezdésének a) pontja, a köztársasági elnök tiszteletdíjáról szóló 1992. évi XXXVI. törvény, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kátv.) 44-48.§-ai és 53.§-ának (3) bekezdése, továbbá (6) bekezdése, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 3. számú mellékletének 1. pontja, továbbá a köztársasági elnök és a Kormány tagjai megbízatásának megszűnésével kapcsolatos egyes kérdések átmeneti rendezéséről szóló 98/1994.(VI.24.)Korm. rendelet a hatályát veszti.
(2) A Ktv. 2.§-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(e törvény hatálya nem terjed ki)
“a) az illetményrendszer kivételével a miniszterre és a politikai államtitkárra, valamint a jogállásukról szóló törvényben meghatározott kivételekkel a miniszterelnökre, a miniszterre és a politikai államtitkárra;
(3) A Kátv. 40.§-ának (1) bekezdésében a “Kormány tagja” szövegrész helyébe a “miniszter” szövegrész lép.
(4) A Kátv. 51.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“51. § (1) Ha a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár megbízatása nyugdíjazása miatt szűnik meg, az e megbízatására utaló elnevezést nyugdíjasként is használhatja.
(2) Ha a politikai tisztséget betöltő vezető megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy a megbízatása a miniszter esetében nem az Alkotmány 33/B.§ e) vagy f) pontja, illetőleg a politikai államtitkár esetében nem a 21.§ d) vagy e) pontja alapján szűnt meg.”
(5) A Kátv. 50.§-a (1) bekezdésében és 52.§-a (1) bekezdésében “Az állami vezető” szövegrész helyébe “A politikai tisztséget betöltő vezető, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár” szövegrész lép.
(6) Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 13.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“13.§ Az Alkotmánybíróság elnökének illetményét és juttatásait külön törvény határozza meg. Az Alkotmánybíróság többi tagja – köztük a helyettes elnök – a miniszterrel azonos illetményben, illetőleg juttatásokban részesül.”
(7) Az Oktv. 8.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“8.§ A miniszterelnöki, miniszteri vagy politikai államtitkári tisztséget betöltő képviselő az 1.§ (2) bekezdésében meghatározott alapdíj 50%-ára jogosult; díjazására és egyéb juttatásaira a miniszterelnök esetében a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény, a miniszter és a politikai államtitkár esetében a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(8) A Bjt. 101.§-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A tisztséghez fűződő juttatások
tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese a miniszterrel, az OIT
Hivatalának vezetője az államtitkárral, helyettese pedig – függetlenül attól,
hogy a beosztást bíró vagy nem bíró tölti
be – a helyettes államtitkárral azonos beosztásúnak minősül.”
(9) A Bjt. 104.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét – szolgálati idejétől függetlenül – a legmagasabb fizetési fokozatba kell besorolni.”
Budapest, 2000. április 19.
I N D O K O L Á S
a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az
Országgyűlés elnöke,
az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke
tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmányban meghatározott legfőbb közjogi tisztségviselők - a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke - illetményét és egyéb juttatásait a különböző jogszabályok elszórtan tartalmazzák. A köztársasági elnök esetében emellett alkotmányos szempontból aggályos az az állapot, hogy csak a tiszteletdíjáról rendelkezik törvény, egyes juttatásait kormányrendelet szabályozza, más juttatások pedig szabályozatlanok. Az Alkotmány 30.§-ának (2) bekezdése ugyanis előírja, hogy a köztársasági elnök tiszteletdíját, kedvezményeit és az őt megillető költségtérítést a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvényben kell szabályozni.
Indokolt ezért, hogy az alkotmányos rendszerünkben megkülönböztetett fontosságú legfőbb közjogi tisztségekhez tapadó, a tiszteletdíjjal és a juttatásokkal összefüggő kérdéseket önálló törvény egységesen és teljeskörűen szabályozza.
A törvényjavaslat ennek megfelelően átfogó jelleggel rendelkezik a legfőbb közjogi méltóságokat megillető juttatások mértékéről és feltételrendszeréről.
A Javaslat értelmében - tekintve, hogy az öt közjogi méltóság között az Alkotmány alapján merev rangsor nem állítható fel - a szabályozás a hatálya alá tartozó közjogi méltóságok esetében a hivatali működésük idejére járó juttatások körét azonosan állapítja meg. Lényeges változtatás ebben a körben, hogy illetményüket is azonos szintre emeli, megszüntetve ezzel azt az ellentmondásos helyzetet, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének illetménye jelentősen meghaladja a másik négy közjogi méltóság illetményét, miközben a szóbanforgó kiemelt jelentőségű közjogi tisztségek alkotmányos szerepének fontossága érdemi különbséget nem mutat.
A Javaslat ugyanakkor - szűk körben - differenciált szabályozást tartalmaz, figyelembe véve az egyes közjogi méltóságok sajátos alkotmányjogi pozícióját. Ennek egyik eleme, hogy a nemzet egységét megtestesítő köztársasági elnököt tekinti a legfőbb közjogi méltóságnak, elsőnek az egyenlők között. Ennek megfelelően a köztársasági elnök részére biztosítja a legszélesebb körű juttatásokat. Az eltérés abban áll, hogy a köztársasági elnök részére a megbízatása megszűnését követően szélesebb körű juttatásokat biztosít, mint a többi közjogi méltóságnak.
Ezen túlmenően a Javaslat bizonyos különbséget tesz a hatálya alá tartozó többi közjogi méltóság között is. A társadalmi és gazdasági élet alapvető kereteit az Országgyűlés és a Kormány tevékenysége szabja meg. Megkülönböztetett hatalmi súlyukra - és ezzel összefüggésben a megbízatás megszűnését követően továbbra is felmerülő protokolláris feladatok valószínűsíthető nagyságrendjére - tekintettel ezért az Országgyűlés elnökének mint a legfőbb államhatalmi szerv vezetőjének, továbbá a miniszterelnöknek mint az operatív irányítást végző végrehajtó hatalom vezetőjének, a megbízatásuk lejártát követő juttatások feltételrendszerét illetően kedvezőbb előírásokat állapít meg, mint az Alkotmánybíróság elnökének, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének.
A szabályozás alapelvei között említendő, hogy a hatályos szabályozáshoz képest az öt közjogi méltóságot megillető juttatások köre lényegében nem bővül, a kiindulási alapot pedig valamennyiük esetében a miniszterelnökre irányadó hatályos szabályok jelentik.
A törvényjavaslat azt a módszert követi, hogy a köztársasági elnökre és a miniszterelnökre vonatkozóan részletes szabályozást ad, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökére vonatkozóan pedig a miniszterelnökre irányadó szabályozásra való utalással történik a juttatások meghatározása, természetesen az egyes közjogi tisztségek sajátosságaiból adódó eltérések külön rendezésével. A szabályozás tehát mindannyiuk tekintetében teljeskörű, csak a szabályozási módszerben van különbség a fölösleges ismétlések elkerülése érdekében.
A Javaslat elfogadásával járó költségvetési kihatások mértékét meghatározza, hogy a hivatalban lévő közjogi méltóságokat megillető juttatások köre alapvetően nem változik. A köztársasági elnök részére évente biztosítandó egyhavi tiszteletdíjnak megfelelő külön juttatás költségkihatása a társadalombiztosítási vonzatokkal együtt mintegy 900 ezer forintot tesz ki, a volt köztársasági elnök részére biztosítandó - a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíjnak megfelelő - juttatás pedig évi mintegy 7,1 millió forintot igényel. A közjogi méltóságok illetményének rendezésével összefüggő többletköltség mintegy 7,3 millió forint. Ez mindösszesen évi mintegy 15,3 millió forint költségvetési igényt jelent, a 2000. évre irányadó köztisztviselői illetményalappal számolva.
Ezzel összefüggésben azonban megemlítendő, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása 2000. nyarán jár le, így a volt köztársasági elnök részére biztosítandó juttatás iránti igény első ízben 2000. II. félévben jelentkezhet és legfeljebb mintegy 3,5 millió forinttal terheli a költségvetést az idei évben. A törvény várható hatálybalépésének időpontjára tekintettel pedig a többi költségigény is ugyancsak 2000. II. félévétől terheli a költségvetést.
A költségkihatások további összetevőjeként kell figyelembe venni azt is, hogy a köztársasági elnök kivételével a közjogi tisztségviselők részére biztosítandó juttatások köre - a megbízatásukat követő időre – csökken. Az utóvédelem, a lakáshasználati jog megszűnése, a gépkocsihasználat időbeli korlátozása stb. hosszabb távon jelentős költségmegtakarításokat eredményez, amelynek mértéke jelenleg azonban pontosan nem állapítható meg.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A köztársasági elnök
Az 1.§-hoz
A Javaslat meghatározza a köztársasági elnök tiszteletdíját, amelyet a számítás módját tekintve a hatályos szabályozásnak megfelelően a miniszterelnökével azonosan, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerinti rendelkezésekre utalva állapít meg. A tiszteletdíj összegét azonban a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelenlegi illetményéhez igazítja, tekintettel arra, hogy a Javaslat hatálya alá tartozó öt közjogi méltóság Alkotmány szerinti pozíciója nem indokolja, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének illetménye jelentősen magasabb legyen a másik négy kiemelkedő közjogi tisztségviselő illetményénél. E tekintetben tehát szükséges a hatályos szabályozás megváltoztatása. Ennek megfelelően a Javaslat szerinti szabályozás alapján a 2000. évben a köztársasági elnök tiszteletdíjának összege 591.150. forint lenne.
A 2-4.§-hoz
A Javaslat - jelentős szabályozási hiányt pótolva - rendezi a köztársasági elnök társadalombiztosítási jogállását, az elnöki megbízatás idejének közszolgálati jogviszonyba való beszámíthatóságát. Biztosítja továbbá a köztársasági elnök részére a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint évente egyhavi tiszteletdíjnak megfelelő külön juttatást, illetve meghatározza szabadságának mértékét is, amely kérdések jelenleg szintén szabályozatlanok.
Az 5-9.§-hoz
A köztársasági elnököt megillető juttatások meghatározásakor a Javaslat tekintettel van a nemzetközi gyakorlatra és a korábbi tapasztalatokra. A Javaslat biztosítja a köztársasági elnök számára az elnöki rezidencia használatát, ezt azonban a biztonsági és a protokolláris igényekre tekintettel egyúttal kötelezővé is teszi. A Javaslat rendezi továbbá a személyi, illetőleg hivatali használatra szolgáló személygépkocsik, a zártcélú távközlő hálózat, a különjáratú légiutazás, a kíséret, valamint a köztársasági elnököt ideiglenes külföldi kiküldetése alatt megillető költségtérítés és a személyi védelem kérdéskörét.
A szabályozás tartalmilag megfelel egyrészt a hatályos szabályozás alapján a miniszterelnök részére biztosított juttatásoknak, másrészt az erre utaló törvények alapján a többi közjogi méltóságot megillető juttatásoknak.
A 10.§-hoz
A Javaslat rendelkezik a Köztársasági Elnöki Hivatalról: annak rendeltetését, feladatát a köztársasági elnök feladatainak segítésében jelöli meg. Rendelkezik továbbá a Hivatal vezetőjének és helyettesének kinevezéséről (felmentéséről), Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásáról, valamint arról, hogy a Hivatal a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezetének részét képezi. Ezzel a Javaslat megszünteti azt az alapvető hiányosságot, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal létét és feladatait jelenleg jogszabály nem határozza meg.
A 11-13.§-hoz
A Javaslat szabályozza a köztársasági elnöknek a Kormány Központi Üdülője használatára vonatkozó jogosultságát, amelyet maga és hozzátartozói számára - a jelenlegi gyakorlatnak is megfelelően, egyben azonosan a többi közjogi méltóságra vonatkozó hatályos szabályokkal - térítés ellenében vehet igénybe.
Biztosítja továbbá a Javaslat a köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök részére a térítésmentes egészségügyi ellátást. A köztársasági elnök kiemelkedő alkotmányos szerepe és felelőssége ugyanis szükségessé teszi, hogy a legmagasabb színvonalú ellátásban részesüljön. Ennek költségeit a központi költségvetés fedezi az érintett egészségügyi szolgáltató és a Köztársasági Elnöki Hivatal megállapodása szerint.
A Javaslat előírja továbbá, hogy a köztársasági elnök halála esetén özvegyét (örökösét) egy összegben a köztársasági elnök hat havi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg.
A 14.§-hoz
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően bizonyos kiemelkedő jelentőségű közjogi tisztséget betöltő személyek részére indokolt egyes juttatások biztosítása megbízatásuk megszűnését követően is meghatározott ideig, vagy életük végéig. A tárgykört jelenleg a miniszterelnök vonatkozásában a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló, 1997-ben megalkotott törvény, a köztársasági elnök tekintetében pedig a köztársasági elnök és a Kormány tagjai megbízatásának megszűnésével kapcsolatos egyes kérdések átmeneti rendezéséről szóló 98/1994.(VI.24.) Korm. rendelet még hatályos rendelkezései szabályozzák. A Javaslat a jelenlegi szabályozást alapul véve a tárgykör rendezését törvényi szintre emeli.
Ugyanakkor új elemként rendelkezik arról, hogy a volt köztársasági elnököt havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő juttatás illeti meg, ha pedig öregségi nyugellátásban részesül, a juttatás összegébe be kell számítani a nyugdíj összegét. Nem jár azonban e juttatás arra az időre, amíg a volt köztársasági elnök rendszeres kereső tevékenységet folytat.
E juttatás célja - a köztársasági elnöki megbízatást betöltött személy megbecsülése mellett - az, hogy hozzájáruljon a volt köztársasági elnök esetleges protokolláris feladataival járó költségekhez. Ugyanakkor a juttatás biztosítása nem indokolt, ha rendszeres kereső tevékenységből származó jövedelme is van, a nyugdíj "beszámítása" pedig azért szükséges, mert enélkül a volt köztársasági elnök lényegesen több jövedelemmel rendelkezne, mint a hivatalban lévő köztársasági elnök, ami indokolatlan.
A Javaslat gondoskodik arról, hogy a volt köztársasági elnök halála esetén az özvegyének járó hozzátartozói nyugellátás megállapítása szempontjából a juttatást a volt köztársasági elnök nyugdíjaként kell figyelembe venni. A Javaslat ezzel biztosít méltányos hozzátartozói nyugdíjat a volt köztársasági elnök özvegyének.
A 15.§-hoz
A Javaslat a hatályos kormányrendeleti szintű szabályozásnak nagyrészt megfelelően - kérelmére - biztosítja a volt köztársasági elnök részére, illetve a köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök özvegye részére a térítésmentes lakáshasználati jogot. A hatályos szabályozást azonban - amely pusztán "megfelelő lakás" biztosításáról rendelkezik - annyiban pontosítja, hogy a lakásnak legalább háromszobásnak kell lennie. A lakáshasználatot a volt köztársasági elnök (illetve özvegye) élete végéig tartó jogosultságként szabályozza a Javaslat. Ez a juttatás a Javaslat szerint kizárólag a köztársasági elnöki megbízatáshoz kötődik.
A 16-18.§-hoz
A volt köztársasági elnöknek a korábban betöltött tisztségéből eredő esetleges protokolláris feladataira is tekintettel a Javaslat - a hatályos kormányrendeleti szintű szabályozásnak megfelelően - biztosítja a személyes gépkocsihasználatot. Ennek időbeli hatályát azonban a hatályos szabályozástól eltérően állapítja meg, oly módon, hogy a gépkocsihasználatot annyi időre biztosítja, ameddig a volt köztársasági elnök ezt a tisztséget betöltötte. Az éves km keret változatlanul évi 30 ezer km-ben kerül meghatározásra.
Hasonló célú a volt köztársasági elnök részére biztosítandó kétfős titkárság, amely a korábbi feladatkörével összefüggésben fennmaradt, titkársági tevékenységet igénylő feladatok (pl. levelezések) ellátását kívánja előmozdítani. Ez a juttatás – eltérően a hatályos szabályozástól - feleannyi időre illeti meg a volt köztársasági elnököt, ameddig e tisztségét betöltötte.
A Javaslat emellett - igazodva a nemzetközi gyakorlathoz, illetve a többi közjogi méltóságra irányadó hatályos szabályozásokhoz - biztosítja a volt köztársasági elnök részére, hogy a korábbi tisztségére utaló megjelölést használja.
A 19.§-hoz
A Javaslat meghatározza azokat az eseteket (Alkotmány 31.§-a (1) bekezdésének d) és f) pontjai), amikor a volt köztársasági elnököt nem illetik meg a Javaslat szerint egyébként járó juttatások. Ezekben az esetekben az elnöki megbízatás megszűnésének okára tekintettel nem indokolt a juttatások biztosítása, mert a megbízatás megszűnése a köztársasági elnök felróható magatartására vezethető vissza (összeférhetetlenség kimondása, az elnöki tisztségtől való megfosztás).
A miniszterelnök
A 20-22.§-hoz
Jelenleg a miniszterelnököt megillető egyes juttatások részletes feltételeit kormányrendelet rendezi. A Javaslat ezzel szemben teljeskörűen, törvényi szinten szabályozza a miniszterelnök illetményét és az őt megillető juttatások körét. Ez azért nélkülözhetetlen, mert az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tekintetében a miniszterelnöki juttatások köre szolgál a felsorolt közjogi tisztségviselőkre irányadó jogi szabályozás kiindulási alapjául. Miután a hivatkozott közjogi méltóságok nem tartoznak a Kormány alárendeltségébe, aggályos lenne, ha rájuk akár csak áttételesen is törvénynél alacsonyabb szintű szabályozás határozná meg a juttatások feltételrendszerét.
A Javaslat a hatályos szabályokhoz képest a hivatalban lévő miniszterelnök juttatásait tekintve érdemi változtatást - a miniszterelnök illetménye összegének kivételével - nem tartalmaz. Az illetmény számításának módszerét a hatályos szabályozásnak megfelelően állapítja meg, azonban a miniszterelnök illetményének összegét a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelenlegi illetményének összegéhez igazítja. Ilymódon megszűnik az az alkotmányjogilag nem indokolható helyzet, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének illetménye jelenleg – a bírák illetményére irányadó speciális rendelkezések folytán – jelentősen meghaladja a törvény hatálya alá tartozó másik négy közjogi méltóság illetményének mértékét.
A Javaslat ezen túlmenően meghatározza, hogy a köztársasági elnökre irányadó juttatások közül melyekre jogosult a miniszterelnök is. A szabályozás értelmében a megbízatási idejük alatt a köztársasági elnök és miniszterelnök azonos juttatásokra jogosultak, ugyanakkor a miniszterelnököt a megbízatása megszűnését követően kevesebb juttatás illeti meg, mint amit a Javaslat a köztársasági elnök részére biztosít. A Javaslat ezzel is hangsúlyt ad annak a megközelítésnek, hogy a köztársasági elnököt kell a legfőbb közjogi méltóságnak tekinteni. Mindebből eredően a volt miniszterelnök részére a hatályos szabályokhoz képest szűkebb körben járnak juttatások
Az így kialakított juttatási rendszer alapján a megbízatási ideje alatt a miniszterelnököt megilleti a köztársasági elnökének megfelelő társadalombiztosítási jogállás, évente egyhavi illetményének megfelelő külön juttatás, negyven munkanap szabadság, a rezidencia, a személyi és hivatali használatú gépkocsi, a zártcélú távközlő hálózat használata, a külföldi kiküldetés során kíséret, a költségtérítés, a különjáratú légiutazás, illetőleg más közlekedési eszközön az első osztályú komfortfokozat, a kormányváró használata, továbbá a személyi védelem, a Kormány Központi Üdülőjének használata, és a térítésmentes egészségügyi ellátás.
A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a miniszterelnök halála esetén özvegyét (örökösét) a miniszterelnök hat havi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg.
A Javaslat a megbízatása megszűnését követően a volt miniszterelnök részére további hat (lemondás esetén három) havi miniszterelnöki illetménynek megfelelő összegű juttatást biztosít, feltéve, hogy a tisztsége megszűnése az újonnan választott Országgyűlés megalakulása vagy a bizalom megvonása miatt szűnt meg és a tisztségét legalább két évig betöltötte. Ha a megbízatás ideje ennél kevesebb, de legalább egy év volt, a juttatás felére jogosult a volt miniszterelnök.
A Javaslat a volt miniszterelnöknek ezen túlmenően biztosítja a volt köztársasági elnökre irányadó gépkocsihasználatot és titkárságot, továbbá lehetővé teszi a korábbi tisztségére utaló megjelölés használatát.
Ugyanakkor a Javaslat nem tartalmazza a hatályos szabályozás szerint a volt miniszterelnöknek járó juttatások közül a kedvezményes öregségi nyugdíjra, a térítésmentes lakáshasználatra és a személyi védelemre való jogosultságot. Az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján ugyanis a hatályos szabályozás által biztosított ezen lehetőségek túlzott mértékű kedvezményekre jogosították fel a volt miniszterelnököt, amelyek nem igazolhatók a hivatali időn túlnyúló, korlátozott ideig jelentkező feladatokkal.
A 23.§-hoz
A Javaslat a volt miniszterelnök esetében is meghatározza a megbízatása megszűnésének azon okait, amelyek esetében a megszűnés felróhatóságára való tekintettel nem indokolt biztosítani a volt miniszterelnök részére egyébként járó juttatásokat (Alkotmány 33/A.§ d) és e) pontja: választójog elvesztése, összeférhetetlenség megállapítása).
Az Országgyűlés elnöke
A 24.§-hoz
A Javaslat - utaló szabályozást tartalmazva - rögzíti, hogy az Országgyűlés elnöke és volt elnöke a miniszterelnököt, illetve a volt miniszterelnököt megillető tiszteletdíjra és juttatásokra jogosult, kifejezve, hogy az alkotmányos berendezkedésben alapvetőn azonos szintű közjogi méltóságokról van szó.
A Javaslat ugyanakkor meghatározza azokat a szükségszerű eltéréseket is, amelyek a jogállás különbözőségéből fakadnak. Így megállapítja, hogy az Országgyűlés működésének befejezése esetén jogosult az Országgyűlés volt elnöke hat havi tiszteletdíjának megfelelő juttatásra, ugyanakkor a megbízatás neki felróható okból való megszűnése (választójog elvesztése, összeférhetetlenség kimondása, Alkotmány 20/A.§ (1) bekezdés c) és e) pont) esetén nem jogosult a Javaslat szerinti juttatásokra.
Az Alkotmánybíróság elnöke
A 25.§-hoz
A Javaslat az Alkotmánybíróság elnöke esetében is a miniszterelnökre vonatkozó rendelkezésekre utalva állapítja meg a tisztségéhez fűződő tiszteletdíjat és juttatásokat, beleértve a megbízatás megszűnése után járó juttatásokat is. A Javaslat ugyanakkor az öt közjogi méltóság államszervezetben betöltött bizonyos fokig eltérő szerepére, illetve hatalmi súlyára figyelemmel, az Alkotmánybíróság elnöke vonatkozásában egyes juttatásokat szűkebb körűen biztosít, mint a köztársasági elnök, a miniszterelnök és az Országgyűlés elnöke esetében. Érdemi különbség az Alkotmánybíróság volt elnökét megillető gépkocsihasználat és a részére biztosítandó titkárság esetében áll fenn. Eszerint az Alkotmánybíróság volt elnökét a megbízatása megszűnésétől számított további két évig, és csak akkor illeti meg a gépkocsihasználat, ha egyúttal alkotmánybírósági tagsága is megszűnt. Ugyanezekkel a feltételekkel biztosított számára megbízatása megszűnését követően a két fős titkárság alkalmazása.
Az Országgyűlés volt elnökéhez hasonlóan önálló rendelkezésben határozza meg a Javaslat a megbízatása megszűnésének azon okait, amelyek hat havi tiszteletdíjnak megfelelő juttatásra jogosítják fel az Alkotmánybíróság volt elnökét, továbbá azon egyéb megbízatás-megszűnési okokat, amelyekre tekintettel a Javaslat szerinti juttatásokra való jogosultság is megszűnik az alkotmánybírói tisztség megszűnése összeférhetetlenség és kizárás folytán az Alkotmánybíróságról szóló törvény 15.§ (1) bekezdés e) és g) pontja alapján.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke
A 26.§-hoz
A Javaslat a Legfelsőbb Bíróság elnökének illetményét és juttatásait is – főszabályként – a miniszterelnökre irányadó szabályokra való hivatkozással állapítja meg (beleértve a volt miniszterelnökre vonatkozó szabályokat is). Jelentős változtatást tartalmaz a Javaslat ugyanakkor a tekintetben, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének illetménye a továbbiakban nem a bírák illetményére irányadó rendelkezések alapján kerül megállapításra, hanem annak mértéke a jövőben megegyezik a többi közjogi méltóság illetményével. Ennek oka, hogy a törvény hatálya alá tartozó közjogi tisztségviselők között az Alkotmány alapján nem állítható fel merev rangsor, nem indokolható tehát, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének illetménye jelentősen meghaladja a törvény hatálya alá tartozó többi közjogi méltóság díjazását.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy mindez nem érinti hátrányosan a Legfelsőbb Bíróság jelenleg hivatalban lévő elnökét, hiszen illetményének összege nem csökken, miután a többi közjogi méltóság illetményének emelése a Legfelsőbb Bíróság elnökét jelenleg megillető illetmény szintjére történik.
A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét az Alkotmánybíróság volt elnökére irányadó szabályoknak megfelelően illeti meg a gépkocsihasználat, illetve a kétfős titkárság alkalmazása.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke jogállásának sajátosságaira figyelemmel önálló szabályozás szól a megbízatás megszűnése esetén járó hat havi illetménynek megfelelő juttatás folyósításának feltételeiről, illetve a juttatásokra való jogosultság elvesztésével járó, neki felróható megbízatás-megszűnési okokról.
Közös szabályok
A 27.§-hoz
A Javaslat meghatározza azokat a közös, technikai jellegű szabályokat, amelyek a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tekintetében egységesen érvényesülnek. Így rendelkezik a juttatások költségvetési forrásáról (amelyet az érintett költségvetési fejezethez telepít), továbbá előírja a közjogi méltóságoknak, hogy a juttatások igénybevételéhez szükséges adatközlési kötelezettségnek kötelesek eleget tenni. E szabályok előírása elengedhetetlen a juttatások biztosításának zökkenőmentes és folyamatos lebonyolítása érdekében.
A 28.§-hoz
A Javaslat a hatálya alá tartozó öt közjogi méltóság tiszteletdíjának és juttatásainak feltételrendszerét egy törvényben rendezi. Erre tekintettel a Javaslat - a párhuzamos szabályozásokat is kiiktatva - elvégzi a közjogi méltóságok juttatásait és tiszteletdíját szabályozó jogszabályok megfelelő módosítását, illetőleg hatályon kívül helyezését.