MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS
IFJÚSÁGI ÉS SPORTBIZOTTSÁG
T/2608.
számú
törvényjavaslat a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséről
2000. április
2000. évi …... törvény
a Budapest Sportcsarnok újjáépítéséről
Az Országgyűlés egyszeri és rendkívüli szabályozási feladatot vállalt, amikor célul tűzte ki, hogy - az egyébként alkalmazandó jogszabályoktól a lehetséges legkisebb mértékben eltérve, de a kialakult helyzetből adódó sajátos feladathoz alkalmazkodva - biztosítja a tűzvész sújtotta Budapest Sportcsarnok újjáépítéséhez szükséges eljárások meggyorsítását, az érdekeltek összefogását annak érdekében, hogy elősegítse az 1999. decemberében leégett Budapest Sportcsarnok helyébe egy sport, illetve kulturális események lebonyolítására alkalmas sportcsarnok felépítését.
A jelen törvény célja, hogy a megsemmisült Budapest Sportcsarnok minél előbb, biztonságos és nemzetközi színvonalú épületegyüttesben tudja ismét fogadni a sport és a művészetek kedvelőit, ugyanakkor a folyamatok gyorsítása ne okozza a biztonság, a szakszerűség és a jogállamiság követelményeinek csorbítását. E céloktól vezérelve, továbbá az államigazgatási eljárás általános szabályairól, az épített környezet alakításáról és védelméről, valamint a közbeszerzésekről szóló törvények és más jogszabályok rendelkezéseire figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A törvény alkalmazási köre és területi hatálya
1. §
(1) A törvény hatálya kiterjed a Budapest, XIV. kerület Stefánia út 2. szám alatt található Budapest Sportcsarnok építési munkáival (a továbbiakban: újjáépítés) összefüggő tevékenységekre és eljárásokra, illetőleg a 32533/1. és 6. helyrajzi számú ingatlanokra.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt tevékenységekre és eljárásokra vonatkozó külön jogszabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Országgyűlési és kormányzati feladatok
2. §
(1) A Budapest Sportcsarnokot újjá kell építeni úgy, hogy alkalmas legyen sport-, illetve kulturális események - valamint a kapcsolódó és egyéb szolgáltatások - nemzetközi színvonalú lebonyolítására.
(2) Az Országgyűlés az újjáépítéssel összefüggő költségek fedezetéről a központi költségvetés Ifjúsági és Sportminisztérium fejezetében nevesített fejezeti kezelésű központi beruházási előirányzatban gondoskodik.
(3) Az újjáépítéshez nyújtott adomány közérdekű kötelezettségvállalásnak (Ptk. 593. §) minősül és - a (2) bekezdésben meghatározott támogatást, valamint a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése m) pontja szerinti juttatásokat kiegészítve - kizárólag az újjáépítés költségeire használható fel.
(4) Az újjáépítés építtetője a Népstadion és Létesítményei Központi Edzőtábor (a továbbiakban: építtető). Az újjáépítés során az építtető ellátja a vagyonkezelői feladatokat is. Az építtető a (2) és (3) bekezdésben megjelölt források mértékéig jogosult éven túli fizetési kötelezettség vállalására.
(5) A Kormány az ifjúsági és sportminiszter útján legalább hat hónaponként, továbbá a használatbavételi engedély megadásától számított három hónapon belül tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságait az újjáépítés állásáról, valamint a költségvetési és egyéb támogatás felhasználásáról.
Pályáztatási szabályok
3. §
(1) Az építési engedélyezéshez szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció előkészítésére meghívásos építészeti tervpályázatot kell - tervezési versenypályázatként - kiírni két hónapos benyújtási határidővel és úgy, hogy a tervezési megbízást elnyerő pályamű benyújtója készíti el az építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítésén túl, az ajánlatkérési műszaki tervdokumentációt (tendertervet) is.
(2) A tervpályázat bírálóbizottságának tagjául - a feladathoz méltó magas szakmai színvonal biztosítása érdekében - az építtető felkéri a következő szervezetek által kijelölt egy-egy személyt:
a) Ifjúsági és Sportminisztérium;
b) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium;
c) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma;
d) Pénzügyminisztérium;
e) Belügyminisztérium
f) Budapest XIV. kerület (Zugló) Önkormányzata;
g) Budapest Főváros Önkormányzata;
h) Magyar Építész Kamara;
i) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara;
j) Magyar Építészek Szövetsége;
k) Magyar Mérnöki Kamara;
l) Magyar Olimpiai Bizottság;
m) Művészeti Szakszervezetek Szövetsége.
(3) A (2) bekezdésben felsoroltak legalább kétharmadának rendelkeznie kell a pályázókkal szemben szakmai követelményként előírt szakképesítéssel.
(4) A tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az Ifjúsági és Sportminisztérium, társelnöke a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kijelölt személy.
(5) A tervpályázat bírálóbizottsága munkafeltételeinek biztosítása, valamint a bizottsági tagok és szakértők díjazása költségeit a központi költségvetés Ifjúsági és Sportminisztérium fejezetének célelőirányzatából kell fedezni.
(6) A Budapest Sportcsarnok újjáépítése nem tartozik a területrendezési, településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet hatálya alá.
4. §
Az újjáépítés kivitelezőjének kiválasztása érdekében - előminősítési eljárást követően - a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 70. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel tárgyalásos eljárást kell lefolytatni.
Építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályai
5. §
Az építtető kérelmére, a kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül - az építési engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően - a szakhatóságok, a közművek, valamint a kéményseprő-ipari szolgáltató szervezet kötelesek dönteni az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletet (a továbbiakban: R.) 7. §-a szerinti szakhatósági hozzájárulásról, illetőleg az R. 8. §-a szerinti nyilatkozatról; ha határidőn belül nem nyilatkoznak, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
6. §
(1) Ha az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem nem felel meg az R.-ben foglaltaknak, illetőleg nem tartalmazza az 5. §-ban meghatározott szakhatósági hozzájárulásokat és nyilatkozatokat, akkor az építésügyi hatóság a kérelem benyújtásától számított öt napon belül, nyolc napos határidővel hiánypótlásra hívja fel az építtetőt.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a szakhatósági hozzájárulás, illetőleg a közművek és a kéményseprő-ipari szolgáltató szervezet nyilatkozata iránti kérelemmel kapcsolatos hiánypótlásra is.
7. §
Az R. 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott adatokat az illetékes földhivatal nyolc napon belül köteles megküldeni az építésügyi hatóságnak. Ez a határidő nem számít bele a 8.§-ban meghatározott ügyintézési határidőbe.
8. §
(1) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül kell meghozni. Az eljáró közigazgatási szerv vezetője a határidőt nem hosszabbíthatja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő eltelte után, ha az érdemi határozat meghozatalára nem került sor, a felettes szerv a kérelem elbírálását magához vonja; ezen intézkedéstől számított két napon belül a felettes szervhez az iratokat fel kell terjeszteni. A felettes szervnek az érdemi határozatot az iratok hozzá érkezésétől számított tizenöt napon belül kell meghoznia; ez a határidő nem hosszabbítható meg.
(3) A tervezési szerződés megkötése és az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása közötti időszakban az építtető köteles rendszeresen tájékoztatni az illetékes első fokú építésügyi hatóságot, valamint az illetékes szakhatóságot, közművet, kéményseprő-ipari szolgáltató szervezetet az építészeti-műszaki tervek tartalmáról.
9. §
Az építési engedély kiadásának nem akadálya, ha a terület beépítettsége a korábbi beépítettségi mértéket tíz százaléknál nem nagyobb mértékben meghaladja.
10. §
Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban hozott első fokú, a kérelemnek helyt adó határozat jogerős és végrehajtható, ellene fellebbezésnek helye nincs. A kérelmet elutasító vagy annak részben helyt adó határozat elleni fellebbezés elbírálása során a 8. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
11. §
(1) Amennyiben az építésügyi hatóság eljárása során jogszabályt sértett, a bíróságtól keresetben a határozat felülvizsgálata kérhető. A bíróság a határozatot megváltoztathatja.
(2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a fél azonban a keresetlevélben kezdeményezheti a végrehajtás felfüggesztését. A bíróság a határozat végrehajtását csak a közérdekre vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel függesztheti fel.
12. §
(1) A 8. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a használatbavételi engedélyezési eljárásban is.
(2) A szakhatóságok, a közművek, valamint a kéményseprő-ipari szolgáltató szervezet az építésügyi hatóság által kitűzött helyszíni szemlén, vagy az azt követő nyolc napon belül köteles nyilatkozni a használatbavételi engedély R. 30. §-ában meghatározott feltételei fennállásáról.
(3) Az eltérés engedélyezése iránti eljárásban (R. 25. §) az 5-11. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
Záró rendelkezések
13. §
(1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Ez a törvény a kihirdetésétől számított három év elteltével hatályát veszti azzal, hogy
a) a hatályvesztés nem érinti az e törvényen alapuló korábbi kötelezettségvállalásokat, valamint
b) a folyamatban levő eljárásokra azok jogerős befejezéséig e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) E törvény végrehajtása érdekében
a) felhatalmazást kap az ifjúsági és sportminiszter arra, hogy a Budapest Sportcsarnok újjáépítésével összefüggésben és kizárólag ahhoz kapcsolódóan - Budapest Főváros XIV. kerület (Zugló) Önkormányzatával egyetértésben - rendeletben engedélyezze e törvény szabályainak alkalmazását az 1. § (1) bekezdésében megjelölt ingatlannal szomszédos, önkormányzati vagy állami tulajdonban álló ingatlanra is;
b) Budapest Főváros XIV. kerület (Zugló) Önkormányzata a törvény hatálybalépésétől számított százhúsz napon belül megalkotott, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. § (2) és (10) bekezdésének megfelelő, helyi önkormányzati parkolási rendeletének előkészítéséhez szükséges közlekedési vizsgálatok költségeinek legalább ötven százalékát az Ifjúsági és Sportminisztérium fedezi a 2. § (2) bekezdésében megjelölt keretből.
Indokolás
Általános indokolás
A javaslat annak érdekében készült, hogy egyszeri és rendkívüli lehetőséget biztosítson a tűzvész sújtotta Budapest Sportcsarnok újjáépítéséhez. Megállapítja ezért a teendők pénzügyi kereteit, valamint az azok felhasználásával kapcsolatos különleges tájékoztatási előírást is tartalmaz. A javaslat rendelkezései nem módosítják az egyébként alkalmazandó jogszabályokat, hanem a feltétlenül szükséges pontokon és mértékben, kizárólag az újjáépítés idejére és csakis azzal kapcsolatban eltéréseket engednek meg. A javaslattal nem érintett jogszabályokat (ez a szóba jöhető rendelkezések túlnyomó többsége) változatlan tartalommal alkalmazni kell a Budapest Sportcsarnok újjáépítése során is.
Az eltérések egy része csak egy-egy ponton különbözik az általánosan követendő szabályoktól (pl. az ügyintézési határidő rövidítése), más esetekben a sok időt igénylő későbbi viták elkerülése érdekében egyértelműen meghatározza a javaslat az alkalmazandó eljárási rendet (pl. a kivitelező kiválasztásának a közbeszerzési törvény tárgyalásos eljárásra irányadó rendelkezései szerint kell megtörténnie). Ezek a pályáztatásra és az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó sajátos szabályok egyszerűsítik és gyorsítják a folyamatokat, biztosítják az érintett szervezetek összehangolt tevékenységét, ugyanakkor nem adnak felmentést a biztonság, a szakszerűség és a jogi garanciák terén.
Az egyszerűsítések és rövidítések szemléltetése érdekében az indokolás 1. számú melléklete az általánosan követendő eljárást vázolja fel, a 2. számú melléklet pedig bemutatja a javaslat szerinti folyamatokat.
Részletes indokolás
A törvény alkalmazási köre és területi hatálya
Az 1. §-hoz
A javaslat az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban város, kerület, út és házszám, valamint helyrajzi szám szerint pontosan megjelöli a Budapest Sportcsarnok területét, így egyértelművé teszi, hogy rendelkezései kizárólag az itt folyó építési munkával kapcsolatos tevékenységekre és eljárásokra terjednek ki.
Az egyébként alkalmazandó jogszabályok - pl. az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.), az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.), az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.) - vonatkoznak a Budapest Sportcsarnok újjáépítésére is, de egyes rendelkezéseiktől a javaslat eltéréseket állapít meg.
Országgyűlési és kormányzati feladatok
A 2. §-hoz
A javaslat előírja, hogy a Budapest Sportcsarnok újjáépítésének azt kell biztosítania, hogy az épület nemzetközi színvonalon alkalmas legyen a következő három fő célra: sport-, kultúra és az ezekhez kapcsolódó és egyéb szolgáltatások.
A javaslat meghatározza a Budapest Sportcsarnok újjáépítésének pénzügyi forrásait; ilyenként jelöli meg a központi költségvetési keretösszeget (amit kiegészítenek az adományozók közérdekű kötelezettség vállalásai és az un. “1%-os” juttatások). A központi költségvetés Ifjúsági és Sportminisztérium fejezetében indokolt szerepeltetni ezt az összeget, illetve annak évi részösszegét. A javaslat “nevesített fejezeti kezelésű központi beruházási előirányzat” fordulata azt szolgálja, hogy ez a pénzügyi forrás kizárólag a Budapest Sportcsarnok újjáépítésére legyen felhasználható.
A javaslat megjelöli, hogy melyik az a központi költségvetési szerv, amelyik jogosult és egyben köteles is az újjáépítés során az állam tulajdonosi jogait - köztük annak egyik itt nevesített részjogosítványát, az építtető jogait - gyakorolni és kötelezettségeit teljesíteni. Az újjáépítés több évig tart, ezért szükséges, hogy a javaslat lehetővé tegye az építtetőként eljáró Népstadion és Létesítményei Központi Edzőtábor számára az éven túli fizetési kötelezettség vállalását.
A rendkívüli feladat által megkívánt sajátos szabályozásba a javaslat egy speciális ellenőrzési fórumot is beiktat: az ifjúsági és sportminiszter számára előírja, hogy az építkezés idején legalább félévente, majd az építési engedély megadása után három hónapon belül ismét, beszámoljon az Országgyűlés illetékes bizottságainak. A jelenlegi Országgyűlés bizottsági struktúrája mellett ez a rendelkezés több állandó bizottságot is érint, a költségvetési, sport, kulturális, építési összefüggésekre figyelemmel. Az érintett bizottságok külön-külön vagy együttesen tartott ülésen is kérhetik a tájékoztatást az újjáépítés helyzetéről, valamint a támogatások felhasználásáról.
Pályáztatási szabályok
A 3. §-hoz
A tervpályáztatás rendjét a településrendezési és építészeti tervpályázatok részletes szabályairól szóló 16/ 1998. (VI. 3.) KTM rendelet (a továbbiakban: TR.) határozza meg. A rendelet abban az esetben teszi lehetővé meghívásos tervpályázat kiírását, ha a feladat eredményes megoldására csak meghatározott résztvevők alkalmasak. A javaslat 3. §-a egyértelművé teszi - figyelemmel arra, hogy az ilyen jellegű sport-, és kulturális létesítmény tervezésében csak néhány tervező rendelkezik a szükséges gyakorlattal -, hogy a Budapest Sportcsarnok újjáépítése érdekében, az építési engedélyezéshez szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció előkészítésére meghívásos tervpályázatot kell kiírni.
A javaslat azt is előírja, hogy két szóba jöhető lehetőség (tervezési ötletpályázat és tervezési versenypályázat) közül tervezési versenypályázatot kell kiírni. E pályázat célja a rendelet szerint: az építési engedélyezési eljárást megelőzően, a tervezési feladat megvalósítására alkalmas tervjavaslatok kiválasztása és ennek alapján a tervezői megbízás szakmai feltételeinek tisztázása. A gyors és összehangolt előkészítés érdekében a javaslat előírja, úgy kell kiírni a pályázatot, hogy a tervezési megbízást elnyerő pályázó feladata nem csak az építési engedélyezési tervdokumentáció, hanem az ajánlatkérési műszaki tervdokumentáció (az un. tenderterv) elkészítése is.
A TR.-nek a pályázat kiírására vonatkozó szabályaitól a javaslat nem tér el, pl. nem érinti azt a rendelkezést, hogy legalább öt meghívottat kell felkérni. Nem írja elő a javaslat a TR.-ben szabályozott egyszerűsített tervpályázati eljárás alkalmazását sem. Egy rendelkezést vesz át az egyszerűsített eljárásból: az egyébkénti három hónapos benyújtási határidő helyett két hónapot ír elő.
A TR. általános jelleggel és érvénnyel rendelkezik az építészeti tervpályázatok bíráló bizottságainak összetételéről (pl. szakmai szervezetek, szakminisztériumok felkért képviselői). A javaslat a Budapest Sportcsarnok újjáépítése követelményeiből, a magas színtű szakmai kontroll biztosításának igényéből kiindulva a 3.§ (2) bekezdésében pontosan megjelöli az adott esetre előírt résztvevői kört. A javaslat meghatározza a bírálóbizottság elnökét (a létesítmény rendeltetésére figyelemmel az Ifjúsági és Sportminisztérium által kijelölt személy), valamint társelnökét (a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kijelölt személy, e minisztérium Építésügyi Hivatalának az építésügyi hatósági eljárásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörére).
A javaslat átveszi a TR. azon rendelkezését, miszerint a felsoroltak legalább kétharmadának rendelkeznie kell a pályázókkal szemben szakmai követelményként előírt szakképesítéssel, vagyis az adott esetben építészmérnöknek kell lennie.
A TR., valamint a javaslat 2.§-ának előírásaival összhangban az építtetőnek, vagyis a pályázat kiírójának kell folyósítania a tervpályázat bírálóbizottságának működési költségeit, a bizottsági tagok és szakértők díjazását. Ennek forrását a központi költségvetés Ifjúsági és Sportminisztérium fejezetében kell biztosítani.
A javaslat a két testület hasonló feladataira és a tervpályázat bírálóbizottságának sajátos összetételére figyelemmel, a gyors és összehangolt véleményezés érdekében arról rendelkezik, hogy a - településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV. 23.) FVM rendeletben szabályozott - tervtanácsi feladatok ellátására a jelen esetben nincs szükség, mert a tervpályázat bíráló bizottságának összetétele, valamint a kiírásban meghatározásra kerülő követelmény-rendszer szakmai garanciát biztosít mindazon kérdések tisztázására, amelyeket a rendelet előír.
A 4. §-hoz
A Kbt. rendelkezéseitől a javaslat nem kíván eltérni; a viták elkerülése érdekében rögzíti, hogy tárgyalásos eljárás keretében kell kiválasztani az újjáépítés kivitelezőjét. A Kbt. 70.§ (1) bekezdés c) pontja ezt lehetővé teszi az ajánlatkérő által előre nem látható és nem az ajánlatkérő mulasztásából eredő okból előállt rendkívüli sürgősség esetén.
Annak ellenére, hogy a Kbt. 71.§-ánal (3) bekezdése értelmében a tárgyalásos eljárásban nem alkalmazhatóak az előminősítési eljárás szabályai, a javaslat a körültekintő, gondos kiválasztás érdekében előírja, hogy előminősítési eljárást kell tartani.
Építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályai
Az 5. §-hoz
A javaslat alapján az Áe. és az R. szabályaitól eltérően nem az építésügyi hatóságnak, hanem az építtetőnek - a helyette eljáró tervezőnek - kell beszereznie a szakhatóságok, közművek és a kéményseprő-ipari szervezet nyilatkozatát. E szervezeteknek - határidő meghosszabbítási lehetőség nélkül - tizenöt napon belül kell nyilatkozniuk, ennek elmulasztása esetén a hozzájárulás megadottnak tekintendő. Az Áe. a szakhatóságok számára ugyanezt az előírást tartalmazza, de nyolc napos meghosszabbítási lehetőséggel.
A 6. §-hoz
Ha hiányosan nyújtják be az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet, a javaslat értelmében az építésügyi hatóságnak a kérelem benyújtásától számított öt napon belül, nyolc napos határidővel hiánypótlást kell előírnia és ezt a szabályt kell alkalmazni az előző §-ban szabályozott - hiányos - kérelmekkel kapcsolatban is. A R. a benyújtástól számított nyolc napot ír elő és nem rendelkezik a hiánypótlás időtartamáról. A hiánypótlás ideje az ügyintézési határidőbe nem számít bele.
A 7. §-hoz
Az illetékes földhivatal feladata, hogy megkeresésre megküldje az építésügyi hatóságnak az érintett ingatlannal szomszédos ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait. Az R. és az Áe. alapján tizenöt, a javaslat értelmében nyolc napon belül kell a földhivatalnak teljesítenie a megkeresést úgy, hogy ez a határidő nem számít bele az ügyintézési határidőbe.
A 8. §-hoz
Az Áe. harminc napos ügyintézési határidőt és az eljáró közigazgatási szerv vezetője számára harminc napos meghosszabbítási lehetőséget ír elő azzal, hogy rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet állapíthat meg. Az Étv. ennek alapján hatvan napos határidőt ad az építésügyi hatóság számára az építésügyi hatósági engedélyre vonatkozó érdemi döntés meghozatalára. Figyelemmel az adott feladatokra, valamint arra, hogy az építtetőnek már a kérelemhez csatolnia kell a szakhatóságok, közművek és a kéményseprő-ipari szervezet nyilatkozatát, továbbá az építtető (a tervező) számára előírt konzultációs kötelezettségre, a javaslat ezt a határidőt tizenöt napban állapítja meg, meghosszabbítási lehetőség nélkül.
A javaslat az építési hatósági engedély iránti kérelem megfelelő szakmai megalapozottsága érdekében előírja az építtető (illetve a képviseletében eljáró tervező) számára, hogy a tervezési szerződés megkötése és az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása közötti időszakban köteles rendszeresen tájékoztatni az illetékes első fokú építésügyi hatóságot, szakhatóságot, közművet, kéményseprő-ipari szolgáltató szervezetet a tervekről.
Az Áe. értelmében, ha az eljáró közigazgatási szerv határidőben nem hoz határozatot, akkor a felettes szerv azonos hatáskörű másik szervet jelöl ki az eljárásra, öt napon belül az iratokat fel kell terjeszteni és az egyébként figyelembe veendő határidőben kell dönteni. Ettől eltérően a javaslat az eljáró közigazgatási szerv mulasztása esetére a felettes szerv eljárást írja elő, két napon belüli iratátadással, tizenöt napon belüli döntéssel.
A 9. §-hoz
A javaslat annak érdekében, hogy a korábbi beépítettségtől való kis mértékű eltérés ne akadályozza az építési engedély kiadását, az Étv. és az R. szabályaira figyelemmel úgy rendelkezik, hogy az építési engedély kiadásának nem akadálya, ha a terület beépítettsége a korábbi beépítettségi mértéket legfeljebb tíz százalékkal meghaladja.
A 10. §-hoz
Az Áe. alapján jogszabály a fellebbezést kizárhatja, ha a határozat megváltoztatását vagy megsemmisítését lehet kérni a bíróságtól. A javaslat erre figyelemmel minősíti az építésügyi hatóság első fokú, a kérelemnek helyt adó határozatát jogerősnek, kizárva a fellebbezést. Az Áe. 72. §-a értelmében a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, azonban a közigazgatási szerv határozatát a közérdekre, vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja. Mivel a Budapest Sportcsarnok esetében ezek a feltételek eleve fennállnak, a javaslat kimondja, hogy végrehajtható az építésügyi hatóság első fokú engedélyező határozta.
A javaslat rendelkezése tekintettel van az R. szabályára, amely szerint az építtető csak jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti műszaki tervdokumentáció alapján építkezhet.
A 11. §-hoz
Az Áe. 73. §-a értelmében a bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés esetén hatályon kívül helyezheti és szükség esetén az eljáró közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja. Az Áe. kimondja azt is, törvény úgy rendelkezhet, hogy a bíróság az államigazgatási határozatot megváltoztathatja. Erre figyelemmel a javaslat megváltoztatási jogot ad az eljáró bíróságnak.
A javaslat a 10. §-al összhangban rögzíti, hogy a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs és ugyanazokban az esetekben (közérdek vagy az ügyfél nyomós érdeke) teszi lehetővé kérelemre a végrehajtás felfüggesztését, amelyek alapján az Áe. értelmében a hatóság végrehajthatónak nyilváníthatja határozatát.
A 12. §-hoz
A javaslat előírja, hogy az építésügyi hatóságnak helyszíni szemlét kell tartania a szakhatóságok, a közművek és a kéményseprő-ipari szolgáltató részvételével, a használatbavételi engedély feltételei fennállásának ellenőrzése érdekében. Így egyidejűleg és egymásra tekintettel alakíthatják ki álláspontjukat és eljárásuk időtartama is lerövidül, ha a helyszínen (jegyzőkönyvbe diktálva) vagy a szemlét követő nyolc napon belül nyilatkoznak.
Az R. 25. §-ában szabályozott esetleges eltérés engedélyezési eljárásban is indokolt alkalmazni a javaslat által előírt eljárási rendet.
Záró rendelkezések
A 13. §-hoz
Mivel a javaslat végrehajtása sem az eljáró hatóságok, sem az építtetői oldalon eljárók részéről nem igényel felkészülési időt, ezért a 13. § úgy rendelkezik, hogy a törvény a kihirdetése napján hatályba lép.
A javaslat egy ritkán alkalmazott jogtechnikai megoldással arról is rendelkezik, hogy mikor veszti hatályát a törvény. Ezzel is jelezni kívánja a javaslat, hogy a rendkívüli helyzet által megkívánt egyszeri jogi szabályozás ez, amely a kihirdetéstől számított három év elteltével hatályát veszti. A törvény hatályvesztése idején folyamatban levő eljárásokat viszont a törvényben szabályozott eljárási rendben kell befejezni és természetesen a törvény hatályvesztése nem érinti a törvényen alapuló kötelezettségvállalásokat.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK.) 42. §-a tartalmazza az építkezések során biztosítandó parkolási lehetőségekre vonatkozó szabályokat. Ezeknek a rendelkezéseknek a korábban épült Budapest Sportcsarnok parkolóhelyei nem felelnek meg. A javaslat 13. §-ának (3) bekezdése két egymással összefüggő megoldást ad erre a problémára. Lehetővé teszi a javaslat, hogy amennyiben a Budapest Főváros XIV. kerületi Zuglói Önkormányzat egyetért ezzel, akkor az ifjúsági és sportminiszter rendeletben engedélyezze a törvény alkalmazását - kizárólag az újjáépítéssel összefüggésben és ahhoz kapcsolódóan - a törvény területi hatályán kívüli, szomszédos, önkormányzati tulajdonban álló területe. Egy ilyen tartalmú miniszteri rendelet biztosíthatja a Budapest Sportcsarnok közvetlen szomszédságában levő - önkormányzati tulajdonban álló - ingatlanon, vagy ingatlanokon a szükséges parkolóhelyek kialakítását az újjáépítéssel egyidejűleg és a javaslat által előírt eljárási rendben. A javaslat megfogalmazása ugyanakkor kizárja a törvény rendelkezéseinek távolabbi területekre történő kiterjesztését.
Az OTÉK. lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok - a szabályozott terület településen belüli elhelyezésére, használati sajátosságaira, tömegközlekedési ellátottságára és a terület forgalmi terheltségére kiterjedő közlekedési hatásvizsgálat alapján - önkormányzati parkolási rendeletben, az OTÉK által meghatározott korlátok között (melyeken a javaslat sem változtat) eltéréseket tegyenek lehetővé. A javaslat egy ilyen önkormányzati rendeletet megalapozásához szükséges közlekedési vizsgálat költségeit kívánja biztosítani.
A javasolt szabályozás figyelemmel van arra, hogy a helyi önkormányzati parkolási rendelet megalkotása részben a Budapest Sportcsarnok újjáépítése miatt vált szükségessé, ezért előírja, hogy a szükséges közlekedési vizsgálatok költségeinek legalább ötven százalékát az újjáépítést szolgáló keretből kell fedezni.