MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2663.
számú
törvényjavaslat
a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2000. május
2000. évi .... törvény
a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről
Az Országgyűlés a gépjárművezetők önkéntes jogkövető magatartásának erősítése, a közúti közlekedés biztonságának javítása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. §
(1) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén
a) magyar vezetői engedéllyel rendelkező, illetve
b) járművezetéstől eltiltás, illetőleg a vezetői engedély visszavonásának hatálya alatt álló
személy által - a vezetői engedéllyel vezethető járművekkel elkövetett - a közúti közlekedéssel összefüggő bűncselekmény és a közúti közlekedés biztonságát fokozottan veszélyeztető szabálysértés esetén (a továbbiakban együtt: szabályszegés) kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálya kiterjed arra a gépjárművezetőre is, aki a szabályszegés elkövetésekor olyan járművet vezetett, amelyre vezetői engedélye nem érvényes.
2. §
A közúti közlekedési előéleti pontrendszer (a továbbiakban: pontrendszer) olyan rendszer, amely a külön jogszabályban meghatározott szabályszegés elkövetése esetén kiszabható pontok e törvényben meghatározott számának elérése esetén a vezetői engedély visszavonását teszi lehetővé.
3. §
(1) A pontrendszer alapján - a külön jogszabályban meghatározott - olyan szabályszegésre állapítható meg pont, amely miatt az elkövetőt a bíróság, a szabálysértési hatóság, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 30. §-ában meghatározott fegyelmi hatóság jogerős határozatával elmarasztalta vagy az elkövető a helyszíni bírság kiszabását a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után tudomásul vette.
(2) A szabálysértési ügyben eljáró hatóság és a fegyelmi hatóság által hozott határozatban, helyszíni bírság esetén az elismervényben tájékoztatni kell az elkövetőt az elbírált cselekményhez - külön jogszabályban - rendelt pontok számáról.
(3) A bírósági határozattal elbírált cselekményhez rendelt pontok számáról az elkövetőt a belügyminiszter irányítása alatt álló, a közúti közlekedési nyilvántartást végző központi hivatal (a továbbiakban: Hivatal) szervezeti egysége (a továbbiakban: Nyilvántartó) tájékoztatja.
(4) Nem állapítható meg pont olyan szabályszegés elkövetése esetén, amely miatt a bíróság vagy a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást, meghatározott járműkategória, alkategória, kombinált kategória (a továbbiakban: járműkategória) vezetésétől való eltiltást alkalmazott.
(5) A gépjárművezetőnek az eltiltás jogerőre emelkedésének időpontjáig nyilvántartásba vett pontjait törölni kell, ha a vezetői engedély visszaadására utánképzést követően kerülhet sor.
4. §
(1) Az 1. § (1) bekezdése alapján pontrendszerbe vonható szabályszegésekhez rendelhető pontok száma:
a) bűncselekmény gondatlan elkövetése esetén 6,
b) gondatlanul elkövetett bűncselekmény minősített eseténél 7,
c) bűncselekmény szándékos elkövetése esetén 8,
d) szándékosan elkövetett bűncselekmény minősített eseteinél 9, illet-
ve 10,
e) szabálysértés elkövetése esetén 1-5 pont.
(2) A pontrendszer hatálya alá tartozó több szabályszegés egy eljárásban történő elbírálása esetén az elbírált cselekmények közül a legmagasabb pontszámmal járó szabályszegéshez rendelt pontértéket 2 ponttal kell növelni.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kormányrendelet határozza meg a szabályszegés tárgyi súlyához és gyakoriságához igazodóan a pontrendszerbe tartozó büntetőjogi, szabálysértési tényállásokat és az azokhoz rendelt pontok számát.
5. §
(1) A Nyilvántartó a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 8. §-a szerinti vezetői engedély nyilvántartás részeként vezeti a pontrendszer következő adatait:
a) az elkövető személyazonosító adatát (családi és utónév, nők esetén a leánykori családi és utónév, anyja leánykori családi és utóneve, születési hely és idő),
b) vezetői engedélyének okmányazonosító jelét,
c) az elbírált cselekmény jogszabály szerinti megnevezését, minősítését, továbbá a KRESZ megszegett rendelkezéseire való hivatkozást,
d) járművezetéstől eltiltás, járműkategória vezetésétől eltiltás alkalmazását, időtartamát,
e) a határozat jogerőre emelkedésének idejét, helyszíni bírság kiszabásának idejét,
f) a határozat, elismervény ügyszámát, illetve sorszámát,
g) az eljáró bíróság, hatóság megnevezését,
h) a szabályszegéshez rendelt pontszámot,
i) a vezetői engedély visszavonásának időpontját,
j) a vezetői engedély leadásának időpontját,
k) a vezetői engedély visszaadásának időpontját,
l) az utánképzés igazolásának időpontját.
(2) A pontrendszer hatálya alá tartozó szabályszegést elbíráló szabálysértési hatóság, fegyelmi hatóság és a helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság az (1) bekezdés a)-h), a bíróság az (1) bekezdés a)-g) pontjaiban megjelölt adatokról a jogerőre emelkedéstől számított nyolc napon belül értesíti a Nyilvántartót.
(3) A Nyilvántartót az (1) bekezdés j)-l) pontjaiban megjelölt adatokról a vezetői engedély átvételére, kiadására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóság az okmány leadását, kiadását, az igazolás bemutatását követő három napon belül értesíti.
(4) A Nyilvántartó a (2) bekezdés szerinti értesítésben megnevezett szabályszegéshez külön jogszabályban rendelt pontszámot nyilvántartásba veszi.
6. §
(1) A nyilvántartásba vett pontszámot a pontszám alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb két évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni.
(2) A Nyilvántartó értesíti a gépjárművezetőt, ha pontjainak száma 14-et elérte, tájékoztatja a pontok csökkentését eredményező önkéntes utánképzés lehetőségéről, továbbá figyelmezteti a felső pontérték elérésének következményeire.
7. §
Ha a gépjárművezető nyilvántartott pontjainak száma eléri vagy meghaladja a 18-at, vezetői engedélyét a Nyilvántartó határozattal visszavonja és az addig nyilvántartott pontokat nullára csökkenti.
8. §
(1) A 7. § alapján visszavont vezetői engedélyt annak leadásától számított hat hónapot követően vissza kell adni, ha
a) a gépjárművezető igazolja, hogy a vezetői engedély visszavonását követően utánképzésen vett részt és
b) a vezetési jogosultság külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételei fennállnak.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt hat hónapos időtartamba be kell számítani azt az időt, amely alatt a visszavonást megelőző szabályszegés miatt a vezetői engedély a hatóság birtokában volt. Amennyiben ez az időtartam a hat hónapot elérte vagy meghaladta, a vezetői engedélyt a hatóság az utánképzés igazolását követően visszaadja.
(3) Amennyiben a bíróság, szabálysértési hatóság a vezetői engedély pontrendszer alapján történő visszavonásának időtartama alatt járművezetéstől eltiltást alkalmazott, a vezetői engedély visszaadására legkorábban az eltiltás elrendelését követő utánképzés igazolása esetén kerülhet sor, kivéve ha a bíróság a járművezetés ismételt gyakorlását a jártasság meghatározott formájának igazolásához kötötte.
9. §
(1) A gépjárművezető nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Az utánképzés igazolásakor nyilvántartott pontok számát 14 pontig 9 ponttal, 15-17 pont között 5 ponttal kell csökkenteni.
(2) A nyilvántartott pontok száma az önkéntes utánképzésen való részvétel igazolásától számított egy éven belül ismételt önkéntes utánképzéssel nem csökkenthető.
(3) A Nyilvántartó értesíti a gépjárművezetőt az önkéntes utánképzés alapján történt pontcsökkentés mértékéről és a fennmaradó pontok számáról.
10. §
A Nyilvántartó
a) a pontrendszer adatait a b) pontban foglaltak kivételével a nyilvántartásba vételtől számított három évig kezeli,
b) ha a vezetői engedély visszaadására nem kerül sor a visszavonás alapját képező adatokat a járművezető haláláig kezeli,
c) a pontrendszer alapján visszavont vezetői engedélyt a visszaadásáig, de legfeljebb a leadásától számított tíz évig tárolja.
11. §
(1) A pontrendszerre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályait a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A pontok nyilvántartásba vétele ellen fellebbezésnek és bírósági felülvizsgálatnak, a vezetői engedély visszavonását elrendelő határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.
(3) A Nyilvántartó határozata ellen benyújtott fellebbezést a Hivatal vezetője bírálja el.
(4) A pontrendszer nyilvántartási, adatvédelmi, adatszolgáltatási szabályaira, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Kknyt. szabályait kell alkalmazni.
12. §
A közúti közlekedési nyilvántartásban 2001. január 1-jén szereplő, illetve a nyilvántartásba későbbiekben felvett gépjárművezetőt 0 ponttal rendelkezőnek kell tekinteni, a pontszám ez alá nem csökkenhet.
13. §
(1) Ez a törvény 2001. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett szabályszegések esetében kell alkalmazni.
(2) Az e törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény ( a továbbiakban: Kkt.) 48. §-a (3) bekezdése a) pontjának 7. alpontja hatályát veszti.
14. §
(1) A Kkt. 18. §-ának (4) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(4) Utánképzésen kell részt vennie annak a gépjárművezetőnek
a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább hat hónapra, illetve
b) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt
a járművezetéstől, illetve járműkategória, alkategória, kombinált kategória (a továbbiakban: járműkategória) vezetésétől eltiltott, továbbá
c) akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta.
(5) A vezetői engedély, illetve a járműkategória vezetésére való jogosultság csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.”
(2) A Kknyt. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A jármű üzembentartója (tulajdonosa), ha törvény eltérően nem rendelkezik, köteles a jármű vezetőjéről a rendőrhatóság - adatkérés célját tartalmazó - felhívására adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettség legfeljebb az adatkérést megelőző hat hónap időtartamra terjed ki.”
(3) A Kknyt. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Ha a jármű új tulajdonosa az (1) bekezdés b) pontjában, a jármű üzembentartója a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének önhibájából nem tett eleget, a járművet a rendőrhatóság a külön jogszabályban meghatározott időtartamra kivonja a forgalomból.”
15. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a pontrendszer alkalmazásának részletes szabályait,
b) a pontrendszer hatálya alá tartozó szabálysértéseket és közúti közlekedéssel összefüggő bűncselekményeket, továbbá
c) az egyes bűncselekményekhez és szabálysértésekhez rendelt pontok számát.
I N D O K O L Á S
a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről
szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közúti baleseti helyzet az utóbbi években javuló tendenciát mutat, azonban a halálos áldozatok fajlagos számát, valamint a balesetek súlyosságát tekintve további megelőző intézkedésekre van szükség. Nemzetközi összehasonlításban közlekedésbiztonsági jellemzőink még mindig kedvezőtlenek.
Hazánkban a közúti közlekedés szabályait megszegő járművezetők szankcionálása jelenleg a büntető, illetve a szabálysértési törvényen alapul. Bár e szankciórendszereknek is van megelőző ereje (hiszen a büntetések és intézkedések egyik célja a visszatartó hatás), a megtorló jelleg mellett mindez kevésbé érvényesül. Ugyanakkor a szankciórendszeren belül a vezetői engedély visszavonása olyan súlyos joghátrány - különösen szabálysértés esetén -, amely mellett szükség lehet egy alternatívát jelentő szankcionálási megoldásra.
A pontrendszer a járművezető magatartásától függően szabályozza a vezetői engedély érvényességét olyan módon, hogy a vezetői engedély visszavonása helyett, mintegy annak megelőzéseként a szabályszegő járművezető a felelősségét megállapító jogerős határozat következményeként az adott jogsértés súlyához, gyakoriságához igazodó számú pontokat kap, amelynek következtében - meghatározott számú pont elérése esetén - elkerülhetetlenül sor kerül a vezetői engedély visszavonására. Ha a kapott pontok száma meghatározott időn belül a felső ponthatárt nem éri el, a joghátrány nem következik be.
A szabályozás alapvető célja, hogy a közlekedési szabályszegések rendszeres elkövetőit - egy objektív, előrelátható "figyelmeztetési" szisztéma alkalmazásával - közlekedési magatartásuk megváltoztatására ösztönözze.
A fenti célból az alábbiak következnek:
a) egyetlen közlekedési szabályszegés megvalósítása nem eredményezheti a vezetői engedély pontrendszer alapján történő visszavonását;
b) ha bírósági vagy szabálysértési határozat alapján járművezetéstől eltiltásra kerül sor nem lehet pontot adni, ha járművezetéstől eltiltás olyan tartalmú, amely utánképzést von maga után és az addig szerzett pontokat is törölni kell;
c) a közlekedési szabályok megszegésével elkövetett bűn-cselekmények esetén - a jogsértések, illetve következményeik kiemelkedő súlyára tekintettel - a járművezetéstől eltiltás lehetősége a Btk. alapján fennáll. Ezzel szemben, ha valamennyi szabálysértés elkövetése a járművezetéstől eltiltás alkalmazását tenné lehetővé, úgy a célként megjelölt kiszámíthatóság és fokozatosság szenvedne csorbát. Ezért a pontrendszer nem fogja érinteni a Btk. és a szabálysértési tényállást maghatározó jogszabály által lehetővé tett járművezetéstől eltiltás, illetve a közlekedés igazgatási intézkedésként alkalmazott vezetői engedély visszavonás jogintézményét.
A közúti közlekedés biztonságára valóban veszélyt jelentő, meghatározott súlyú szabályszegéseket kell a pontrendszerbe bevonni. Kisebb fokú jogsértés esetén ugyanis a "deviancia" nem olyan mértékű, hogy megváltoztatásuk az állami apparátus mozgásba hozatalát szükségessé tenné, a legsúlyosabb esetekben pedig az elkövetőt azonnal indokolt kizárni a közúti közlekedésből.
A pontrendszer megelőző hatása és szerepe hosszú távon nem vitatható, azt számos európai országban alkalmazzák. Bevezetését több nemzetközi szervezet - többek között az Európa Tanács, az EU, a Világbank Szakértőinek Bizottsága - is ajánlja.
A pontrendszer alkalmazása a közlekedési morál javulásához, a járművezetésre alkalmatlan személyek kiszűréséhez, ezáltal a közlekedésbiztonság további javulásához vezethet.
A közúti közlekedésben gépjárművezetőként való részvétel nem alkotmányos alapjog, így a korlátozásához kapcsolódó rendelkezések önmagukban nem igényelnének törvényi szintű szabályozást.
Ugyanakkor a pontrendszer bevezetésével kapcsolatos egyes főbb elemeket (alkalmazásának legfontosabb anyagi- és eljárásjogi feltételeit, az alkalmazható igazgatási szankciókat, adatkezelési szabályokat stb.) törvényben javasolt szabályozni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A pontrendszer a magyar vezetői engedéllyel rendelkező és közlekedési szabályszegést elkövető gépjárművezetőkre, továbbá azokra terjed ki, akiktől az illetékes hatóság (bíróság) az engedélyt visszavonta, illetve a járművezetéstől eltiltotta, járműkategória, alkategória, kombinált kategóriába tartozó jármű vezetésétől eltiltotta és ennek ellenére járművet vezetnek.
A törvény tárgyi hatálya a közúti közlekedéssel összefüggő bűncselekményekre és a közúti közlekedés biztonságát fokozottan veszélyeztető szabálysértésekre terjed ki.
A 2-3. §-okhoz
A jogerősen elbírált szabályszegésekre adható pont, függetlenül attól, hogy azt mely hatóság (bíróság), milyen eljárás (büntetőeljárás, szabálysértési eljárás, helyszíni bírság, fegyelmi eljárás) keretében bírálta el.
Az eljáró hatóság köteles az elkövetőt tájékoztatni az elkövetett szabályszegéshez jogszabály által rendelt pontok számáról, bírósági eljárás esetén az értesítési kötelezettség a nyilvántartót terheli.
A javaslat kizárja a pont megállapítását azon szabályszegések után, ahol az eljáró hatóság (bíróság) járművezetéstől eltiltást, járműkategória eltiltást alkalmazott. Az elkövető nyilvántartott pontjainak számát viszont az ilyen tartalmú döntés csak akkor érinti (törlése), ha a vezetői engedély visszaadására a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerint utánképzést követően kerülhet sor. Ellenkező esetben az addig szerzett pontjai megmaradnak (elévülés folyik), melyek a közlekedési magatartására figyelemmel változnak.
A 4. §-hoz
A javaslat garanciális szempontból meghatározza a pontrendszer hatálya alá vonható szabályszegésekhez rendelhető pontok számát.
A bűncselekmények esetében a pontok száma a bűnösség alakzatainak függvénye, illetve a tényállás minősítéséhez igazodik. Figyelemmel társadalmi veszélyességére, a szabálysértésekhez rendelhető pontok száma alacsonyabb.
A pontrendszer hatálya, figyelemmel a törvényjavaslat 1. §-ára, nem terjed ki minden közlekedési bűncselekményre, viszont olyan bűncselekmény is hatálya alá tartozik, melyet a Btk. nem a közlekedési bűncselekmények közé sorol (segítségnyújtás elmulasztása).
A cselekmény tárgyi súlyához, gyakoriságához igazodóan kormányrendelet fogja megnevezni (leválogatni) a pontrendszer alá vont egyes büntetőjogi, szabálysértési tényállásokat és hozzárendelni az alkalmazandó pontok számát.
A szabálysértési tényállásoknál a jogalkotónak - figyelemmel arra, hogy a törvény aránylag széles mozgásteret biztosít (1-5 pont között) - lehetősége lesz akár egy szabálysértési tényálláson belül is differenciálni.
Ha az elkövetőt egy eljárásban több közlekedési szabályszegés miatt vonják felelősségre az elbírált szabályszegések pontszámai nem összegződnek, hanem a legsúlyosabbhoz rendelt pontszámot két ponttal kell megemelni.
Az 5. §-hoz
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
(a továbbiakban: Kknyt.) rendelkezéseire figyelemmel a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal Közlekedési Nyilvántartó Osztálya (Nyilvántartó) a vezetői engedély nyilvántartás részeként vezeti a pontrendszer adatait. A Kknyt. a pontrendszer adatainak felsorolását nem tartalmazza, ezért a javaslat tételesen meghatározza azokat az adatokat, melyek a jogintézmény működéséhez szükségesek.
A javaslat a szabályszegést elbíráló bíróság, szabálysértési hatóság, fegyelmi hatóság kötelezettségévé teszi a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok Nyilvántartónak történő továbbítását, melyet vagy a határozat, vagy az elismervény egy példányának megküldésével, vagy egyéb módon (on-line, stb) teljesíthet.
A Nyilvántartó az értesítésben megjelölt adatokon kívül nyilvántartásba veszi az elbírált szabályszegéshez a kormányrendeletben meghatározott pontszámot, azaz regisztrál.
A 6. §-hoz
A pontrendszerben a szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől, a helyszíni bírság tudomásulvételétől (elismervény átvétele) számított két évig lehet a cselekményhez rendelt pontot figyelembe venni.
Egyrészt a cselekmény közlekedési magatartást befolyásoló szerepének időben erősen korlátozott volta miatt, másrészt a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) nyilvántartásra vonatkozó szabályaira figyelemmel került sor a nyilvántartási idő meghatározására. Ez azt jelenti, hogy a szabályszegéshez - az annak tényét jogerősen megállapító határozat keltétől (elismervény átvételétől) - rendelt pontokat két évig kell beszámítani, ha a vezetői engedély bevonására ez idő alatt nem került sor.
A Nyilvántartó értesíti az ügyfelet a jogszabályban meghatározott pontérték elérésekor, ezzel mintegy tájékoztatást ad a közlekedési múltjáról és a további szabályszegés várható jogkövetkezményéről.
A határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálására a Hivatal vezetője jogosult.
A 7. §-hoz
A vezetői engedélyt a Nyilvántartó vonja vissza. A visszavonással egy időben a nyilvántartott pontokat törli.
A 8. §-hoz
A vezetői engedély legkorábban a visszavont vezetői engedély leadásától számított hat hónapot követően adható vissza, melynek feltétele az utánképzésen való részvétel igazolása. A vezetői engedély visszaadását utánképzéshez indokolt kötni, mert ha a járművezető eléri a maximális pontszámot, már több olyan szabályszegést is elkövetett, amelyek magatartászavarra, a szabályismeret hiányára, vagy hibás alkalmazására utalnak. Az utánképzés célja a közúti közlekedésben tanúsított magatartási zavarok, szabályismeret hiányának vagy a szabályok hibás gyakorlati alkalmazásának megszüntetése, korrigálása.
A vezetői engedélynek a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelet alapján a helyszínen történő elvétele, illetve visszavonásának időtartama a hat hónapba beszámít.
A javaslat szerint járművezetéstől eltiltás és a vezetői engedély pontrendszer alapján történő visszavonásának “ütközése” esetén az engedély visszaadásánál az utánképzés szabályait figyelembe kell venni.
A 9. §-hoz
A pontrendszer lehetőséget biztosít a szerzett pontok számának a gépjárművezető elhatározásából történő csökkentésére, amennyiben az utánképzésen önként részt vesz. Az önkéntes utánképzés eredményeként csökkenthető pontszámoknál a javaslat különbséget tesz aszerint, hogy arra hány pontnál kerül sor. A javaslat ezzel is ösztönözni kívánja a gépjárművezetőt, hogy minél előbb kiküszöbölje “deviáns” magatartását. A maximális pontszám közelében, a vezetői engedély visszavonásának kilátásba helyezése előtti utánképzésre jelentkezésnél az önkéntesség és a jogalkotó által elérni kívánt cél eltávolodik egymástól.
A javaslat a szerzett pontok önkéntes utánképzés alapján történő csökkentését nem kívánja parttalanná tenni, ugyanis a rövid időközön belüli többszöri utánképzés nem eredményez olyan “beállítódást”, mely a közlekedésbiztonság javulását számottevően befolyásolná.
A 10. §-hoz
A javaslat Kknyt. rendelkezéseivel összhangban meghatározza a pontrendszer adatai kezelésének időtartamát.
A 11. §-hoz
A pontok nyilvántartásba vétele ellen a tervezet fellebbezési és bírósági felülvizsgálati lehetőséget nem biztosít. A pontrendszer alapját képező jogsértéseket az arra rendelt szerv már jogerősen elbírálta és az elkövetőnek lehetősége volt a jogorvoslati eszközök igénybevételére.
Amennyiben pedig a jogszabály adott szabályszegéshez pontot rendel, s a jogerős elkövetést az eljáró hatóság megállapította, akkor a pontok nyilvántartásba vétele a eljáró hatóság regisztratív cselekménye. A pontok cselekményhez történő hozzárendelése nem az eljáró hatóság akaratából, hanem “ex lege” áll be, így rajta nincs mit “orvosolni”.
A francia pontrendszer alkalmazásának egy konkrét ügyben történő vizsgálata során a Strassbourgi Bíróság ítéletében megállapította, hogy a pontrendszer elleni jogorvoslat lehetőségének kizárása nem ütközik az Európai Konvenció VI. Cikkébe.
A vezetői engedély visszavonását elrendelő határozattal szemben a tervezet csak a bírósági felülvizsgálat lehetőségét zárta ki, nem érintve az egyéb jogorvoslati formákat.
Figyelemmel arra, hogy a pontrendszer adatai a vezetői engedély nyilvántartás részét képezik, így ahol a javaslat eltérően nem rendelkezik, ott vonatkoznak rá a Kknyt. rendelkezései.
A 12. §-hoz
A javaslat célja, hogy a törvény hatálybalépésekor a közúti közlekedési nyilvántartásban lévő gépjárművezetők adataihoz ne kelljen a 0 pontot regisztrálni, másrészt utal a csökkenthetőség legalsó mértékére.
A 13. §-hoz
A törvény 2001. január 1-jén történő hatálybalépésével megfelelő időt biztosít a jogalkalmazóknak a felkészülésre. A pontok kiszabásának visszatartó hatása csak úgy lehet, ha az elkövető tisztában van szabályszegésének várható jogkövetkezményével, ezért a jogintézmény csak a hatálybalépését követő jogsértésekre terjed ki.
A 14. §-hoz
A pontrendszernél alkalmazásra kerülő utánképzés bevezetéséhez módosítani szükséges a Kkt.-t mivel a jogintézményt ez a törvény szabályozza.
A módosítást indokolja továbbá, hogy a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény a bíróságokat is felhatalmazza szabálysértés elbírálására, így a járművezetéstől eltiltás kiszabására is, ebben az esetben ugyanúgy kell eljárni mintha a szabálysértési hatóság alkalmazta volna ezt az intézkedést, tehát a vezetési jogosultság visszaadását utánképzéshez kell kötni. A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a járművezetéstől eltiltáshoz hasonlóan a kategória eltiltás is utánképzést vonjon maga után.
Az elmúlt években elterjedt az a magatartás, hogy azokban az esetekben, amikor a szabálysértés elkövetése kapcsán a járművezető adatai nem állapíthatóak meg, a rendőrségi adatkérésre nem érkezik válasz, illetve járműtulajdonosok nem adják meg a járművezető adatait. Így a hatóság nem tudta az elkövetőt felelősségre vonni.
A jogbiztonság elve, illetve a szabálysértések visszaszorításához fűződő érdek sérül, ha ezekben az esetekben az eljárást nem lehet megindítani.
Mivel a közlekedés veszélyes üzem, indokolt a jármű üzembentartójának (tulajdonosának) olyan kötelezettséget meghatározni, mely szerint a rendőrhatóság felhívására, ha törvény eltérően nem rendelkezik (pl. önmagára nem köteles terhelő vallomást tenni, tanúvallomás akadálya áll fenn), köteles a gépjármű vezetőjéről adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettség időintervallumát a szabálysértés elévülési idejéhez kell kötni. A rendőrhatóságnak meg kell jelölni az adatkérés célját.
Ha a jármű tulajdonosa adatszolgáltatási kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget (jogos indok nélkül megtagadja), az szabálysértési eljárást von maga után, valamint lehetőség lesz a jármű forgalomból történő ideiglenes kivonására.
A pontrendszer alkalmazásához kiemelten fontos a jogsértést elkövető gépjárművezető személyének a megállapítása, mivel a személyhez kapcsolódó utánképzés nevelő, magatartást formáló hatása csak így érvényesülhet.
A szabályozás a Kknyt. módosításával kerül bevezetésre.
A 15. §-hoz
A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a törvényi szabályozás alapján rendeletben határozza meg a pontrendszer alkalmazásának részletes szabályait, továbbá azoknak a jogellenes cselekményeknek a körét, amelyre a pontrendszer kiterjed, valamint a törvényjavaslatban meghatározott keretek között megállapítsa a szabályszegésekhez rendelhető pontok számát.