KORMÁNYA
TÖRVÉNYJAVASLAT
a külügyminiszter feladat- és hatáskörének a külgazdasági feladatokkal történő kiegészítésével összefüggésben szükséges törvénymódosításokról
|
|
Előadó: |
dr. Martonyi János külügyminiszter |
Budapest, 2000. május
2000. évi ...... törvény
a külügyminiszter feladat- és hatáskörének a külgazdasági feladatokkal történő kiegészítésével összefüggésben szükséges törvénymódosításokról
Az Országgyűlés a külgazdaság-politika irányítása és a külgazdasági tevékenység irányításával kapcsolatos egyes feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. §
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 14. § (1) bekezdése d) pontjának alkalmazása szempontjából, a külgazdaság-politika irányítását, valamint a külgazdasági tevékenység irányításával kapcsolatos egyes feladatokat illetően a Külügyminisztériumot a Gazdasági Minisztérium jogutódjának kell tekinteni.
2. §
a) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. § (9) bekezdésében;
b) a vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvény 13. §-ában, a 16. § (1) bekezdésében, 17. §-ában, 22. §-ában;
c) az Államok és más Államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, Washingtonban, 1965. március 18-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1987. évi 27. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdésében
a “gazdasági miniszter” szövegrész helyébe a “külügyminiszter” szövegrész lép.
3. §
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 5. § (2) bekezdésének felsorolása a “gazdasági miniszter” szövegrészt követően a “külügyminiszter” szövegrésszel; a 12. § (3) bekezdésének felsorolása a “pénzügyminiszterrel” szövegrészt követően “a külügyminiszterrel” szövegrésszel egészül ki; a 17. § (2) bekezdésében a “gazdasági miniszterrel” szövegrész helyébe a “külügyminiszterrel” szövegrész lép; a 24. § (2) bekezdése a “beavatkozást” szövegrészt követően “a külügyminiszterrel és” szövegrésszel egészül ki.
4. §
A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény
a) 5. § (4) bekezdésében, a 15. § c) pontjában, a 173. § (5) bekezdés első fordulatában, a 212. § (5) bekezdésében a “gazdasági miniszter” szövegrész helyébe a “külügyminiszter” szövegrész lép, a 173. § (5) bekezdés második fordulatában a “gazdasági miniszterrel” szövegrész helyébe a “külügyminiszterrel” szövegrész lép;
b) 90. § (3) bekezdése a “központi szerve” szövegrészt követően “a Külügyminisztériummal” szövegrésszel, a 155. § (3) bekezdésének b) pontja a “Gazdasági Minisztériumnak” szövegrészt követően, a 155. § (3) bekezdésének c) pontja a “piacvédelmi elemzésre” szövegrészt követően “a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalának, a Külügyminisztériumnak” szövegrésszel egészül ki.
5. §
A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (3) bekezdés a) pontjában a “ gazdasági miniszterrel” szövegrész helyébe a “külügyminiszterrel” szövegrész lép.
6. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok szervezetei közötti áruszállítások általános feltételeinek közzétételéről szóló 1968. évi 35. törvényerejű rendelet;
b) a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak külkereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított szervezetei között szállításra kerülő gépek, berendezések és egyéb cikkek műszaki szolgálata általános feltételeinek közzétételéről szóló 1973. évi 30. törvényerejű rendelet;
c) a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő országok szervezetei között gépek és berendezések szállításával kapcsolatos szerelési és egyéb műszaki szolgáltatások teljesítése általános feltételeinek közzétételéről szóló 1973. évi 31. törvényerejű rendelet;
d) a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok szervezetei közötti áruszállítások 1968. évi Általános Feltételei kiegészítéseinek és módosításainak közzétételéről szóló 1975. évi 27. törvényerejű rendelet;
e) a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szabványainak alkalmazásáról szóló Egyezmény és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szabványáról szóló Szabályzat kihirdetéséről szóló 1976. évi 29. törvényerejű rendelet;
f) a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok szervezetei közötti áruszállítások 1968/1975. évi Általános Feltételei kiegészítéseinek és módosításainak közzétételéről szóló 1979. évi 23. törvényerejű rendelet;
g) a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok szervezetei közötti termelés-szakosítás és kooperáció Általános Feltételeinek közzétételéről szóló 1979. évi 24. törvényerejű rendelet;
h) a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak külkereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított szervezetei között szállításra kerülő gépek, berendezések és egyéb cikkek műszaki szolgálata általános feltételei kiegészítéseinek és módosításainak közzétételéről szóló 1982. évi 13. törvényerejű rendelet;
i) a KGST-tagországok szervezetei közötti áruszállítások 1968/1988. évi általános feltételeinek kihirdetéséről szóló 1989. évi 4. törvényerejű rendelet.
INDOKOLÁS
A külgazdasági feladatoknak a külügyminiszter feladat- és hatáskörébe való integrálása következtében a gazdasági miniszter részére külgazdasági feladatokat megállapító jogszabályokat felül kellett vizsgálni. E vizsgálat során kiderült, hogy a feladatátcsoportosítással érintett törvények vonatkozásában olyan generális rendelkezés, miszerint a külgazdasági feladatokat megállapító valamennyi jogszabályhelyen a gazdasági miniszter helyett a külügyminisztert kell érteni, nem fogalmazható meg. Ennek oka abban keresendő, hogy a külgazdasági tevékenység irányításával kapcsolatos feladatok átvételére nem teljes körűen került sor, s az egyes jogszabályhelyeken megfogalmazott feladatokhoz eltérő módon kell felelősöket rendelni.
A törvényalkotási lehetőséget megragadva célszerű a még hatályos törvényerejű rendelettel kihirdetett áruszállítási és hasonló tárgyú nemzetközi magánjogi szerződések feltételrendszerét szabályozó, KGST jogi dokumentumokat is hatályon kívül helyezni. Mint ismeretes ennek a joganyagnak a hatályon kívül helyezése ez ideig azért nem történhetett meg, mert a Szovjetunió utódállamainak és a térségben létrejövő más utódállamoknak az áruk nemzetközi adásvételéről szóló Bécsi Egyezményhez való csatlakozása váratott magára, s az ezen államokbeli szerződő féllel kötendő nemzetközi magánjogi szerződést – megfelelő nemzetközi egyezmény hiányában – legfeljebb valamely nemzeti jog uralma alá lehetett volna utalni. A KGST jogi dokumentumok jelentősége azonban a Bécsi Egyezmény részes államai körének bővülésével egyre inkább csökken. Hatályban tartásukat már az a körülmény sem indokolja, hogy még mindig van olyan állam, amelyik nem csatlakozott az említett Konvencióhoz, mivel a szerződő felek – akarati autonómiájukkal élve – érdekeik függvényében, bármely hatályon kívül helyezett KGST jogi dokumentum rendelkezéseit, kereskedelmi szokásként, a jövőben is kiköthetik szerződéseikben.