TÖRVÉNYJAVASLAT
egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával
összefüggésben szükséges törvénymódosításokról
|
|
Előadó: |
dr. Stumpf István |
|
|
|
a Miniszterelnöki Hivatalt |
|
|
|
vezető miniszter |
Budapest, 2000. május
2000. évi …. törvény
egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával
összefüggésben szükséges törvénymódosításokról
Egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. §
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény 1. §-ában a “Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium” elnevezés “Közlekedési és Vízügyi Minisztérium” elnevezésre változik.
2. §
A postáról szóló 1992. évi XLV. törvény 3. §-ának (1) bekezdésében, a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 4. §-ának (1) bekezdésében, a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 52. §-ának (1) és (2) bekezdésében a “közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter” szövegrész helyébe a “Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” szövegrész lép.
3. §
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a tulajdonosi jogokat gyakorlóként feltüntetett “közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter” elnevezés “közlekedési és vízügyi miniszter” elnevezésre változik.
4. §
Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően hatályba lépett törvény, törvényerejű rendelet, vagy ezekkel kihirdetett nemzetközi egyezmény Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot, illetőleg közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert említ, ott a hírközlési feladatok (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) tekintetében a Miniszterelnöki Hivatalt, illetőleg a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, az egyéb feladatok tekintetében a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumot, illetőleg a közlekedési és vízügyi minisztert kell érteni.
5. §
A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a hírközlési tevékenységgel kapcsolatos jogköreit – a rendeletalkotás és az egyéb át nem ruházható jogkörök kivételével – a Kormány által kijelölt személy útján gyakorolja.
6. §
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 14. §-a (1) bekezdése d) pontjának alkalmazásában, a hírközlési feladatkör ellátása tekintetében a Miniszterelnöki Hivatal a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium jogutódja.
II. Fejezet
A foglalkoztatási és munkaügyi szakterületet érintő törvénymódosítások
7. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Ha a MAT a megbízatásának lejártát követő munkanapig nem alakul meg, a Munkaerőpiaci Alap
a) foglalkoztatási alaprészével kapcsolatos döntési jogkörét a gazdasági miniszter,
b) rehabilitációs alaprészével kapcsolatos döntési jogkörét a szociális és családügyi miniszter
gyakorolja.”
8. §
Az Flt. 10/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A MAT tagjait a munkaadók képviselői tekintetében az OMT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviselői tekintetében az OMT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek jelölik, egyéb megegyezés hiányában az általuk képviseltek részéről teljesített munkaadói, illetve munkavállalói járulékfizetés arányának figyelembevételével. A MAT tagjait a gazdasági miniszter bízza meg, valamint hívja vissza. A Kormány képviseletét ellátó tagok közül a megbízásra, illetőleg a visszahívásra két-két tag esetében a gazdasági miniszter és az oktatási miniszter, egy-egy tag esetében a szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter tesz javaslatot.”
9. §
Az Flt. 13/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy rendeletben határozza meg az egyes munkaerőpiaci szolgáltatásokat – ideértve az egyes munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat – a szolgáltatások szakmai követelményeit, a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának feltételeit és a szolgáltatások, valamint a (3) bekezdésben meghatározott támogatás nyújtásának feltételeit. A gazdasági miniszter a rendeletnek a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatására vonatkozó szabályait a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben adja ki.”
10. §
Az Flt. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A szociális és családügyi miniszter a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében foglalkoztatásuk támogatására e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg, továbbá meghatározhatja a támogatások és szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos eljárást. Az erről szóló rendeletet a gazdasági miniszterrel egyetértésben adja ki.”
11. §
(1) Az Flt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A gazdasági miniszter – a MAT véleményének meghallgatásával – rendeletben határozza meg a 14-18/A. §-ban, valamint a 19/B. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének és visszakövetelésének részletes szabályait.”
(2) Az Flt. 20. §-a a következő új, (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A szociális és családügyi miniszter a gazdasági miniszterrel egyetértésben – a MAT véleményének meghallgatásával – rendeletben határozza meg a 19. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás további feltételeit, odaítélésének és visszakövetelésének részletes szabályait.”
12. §
(1) Az Flt. 39/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Munkaerőpiaci Alappal a gazdasági miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát
a) a (2) –(5) bekezdésben foglaltak szerint a MAT-tal,
b) a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprésze tekintetében az oktatási miniszterrel, valamint
c) a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprésze tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel
megosztva gyakorolja.”
(2) Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében]
“d) véleményezi a Kormány foglalkoztatási koncepciójának és irányelvének tervezetét, a munkanélküli ellátásokra, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a Munkaerőpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, a gazdasági miniszter egyedi döntéseinek tervezetét. A gazdasági miniszter a munkanélküli ellátásokra, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a munkahelyteremtést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást elősegítő programok és támogatások szabályaira vonatkozó, a szociális és családügyi miniszter a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből nyújtható támogatásra vonatkozó, valamint a 19. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletet a MAT véleményének meghallgatása nélkül adja ki, ha a MAT álláspontja az erről szóló előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül nem született meg.”
(3) Az Flt. 39/A. §-a (4) bekezdésének bevezető szövege, valamint a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A gazdasági miniszter
a) az éves költségvetési törvényjavaslathoz kapcsolódóan benyújtja a Kormánynak a Munkaerőpiaci Alap éves – a rehabilitációs alaprész tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel, a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszterrel egyetértésben kialakított -, a MAT javaslatának megfelelő költségvetését. A MAT javaslatától eltekinthet, ha az a tárgyévet megelőző év szeptember 15-ig nem született meg, feltéve, hogy az előterjesztést legkésőbb augusztus 16-ig a MAT megkapta. Amennyiben a MAT javaslata nem született meg, a gazdasági miniszter a Kormánynak benyújtott előterjesztéshez csatolja a munkaadói és munkavállalói oldal véleményét;”
(4) Az Flt. 39/A. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A gazdasági miniszter]
“c) a foglalkoztatási alaprész tekintetében dönt a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról, a decentralizálás elveiről, ha a MAT döntése
1. jogszabályba ütközik,
2. nem születik meg a tárgyév január 30-ig, illetve az előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül;”
(5) Az Flt. 39/A. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(8) A Munkaerőpiaci Alap összesített bevételi és kiadási előirányzatát és annak az alaprészek, valamint a 39. § (5) bekezdésében meghatározott célelőirányzat közötti megosztását az Országgyűlés összevont jogcímenként (kiemelt előirányzatokként) az éves költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belüli további jogcímeket a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszter, a rehabilitációs alaprész tekintetében a szociális és családügyi miniszter, a többi alaprész tekintetében a gazdasági miniszter állapítja meg.”
(6) Az Flt. 39/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(9) A Munkaerőpiaci Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait a gazdasági miniszter – a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszterrel, a rehabilitációs alaprész tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben – határozza meg.”
(7) Az Flt. 39/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
“(10) A szociális és családügyi miniszter dönt
a) a rehabilitációs alaprész tekintetében a központi és decentralizált pénzeszközök arányáról és a decentralizálás elveiről, ha a MAT döntése
1. jogszabályba ütközik,
2. nem születik meg a tárgyév január 30-ig, illetve az előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül,
b) a rehabilitációs alaprész központi pénzeszközeinek felhasználásáról.”
13. §
Az Flt. 39/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A Munkaerőpiaci Alap javára fennálló, behajthatatlan követeléseket az ellátást, támogatást megállapító munkaügyi központ igazgatója, illetőleg a hatáskörébe tartozó támogatások esetében az Oktatási Minisztérium törli, a Gazdasági Minisztérium és a Szociális és Családügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó támogatások esetében pedig a Gazdasági Minisztérium törli.”
14. §
Az Flt. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A foglalkoztatást elősegítő képzések lebonyolítására az oktatási miniszter munkaerőfejlesztő és -képző központokat (a továbbiakban: képző központ) létesíthet.”
15. §
Az Flt. 57/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Gazdasági Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, az OMKMK, az OMMF és a munkaügyi központ a munkanélküli ellátásokkal, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a munkaerőpiaci szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenysége, valamint hatósági ellenőrzése során, továbbá a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ-számot alkalmazhatja.”
16. §
Az Flt. 7. §-ának (1), (3), (5), (6) bekezdésében,19/B. §-ának (3) bekezdésében, 22. §-ában, 36/A. §-ában, 39/A. §-a (5) bekezdésének bevezető szövegében, 39/B. §-ának (1) bekezdésében, 43. §-ának (5) bekezdésében, 48. §-a (2) bekezdésében, 49. §-a (3) bekezdésében, 52. §-ában, 56. §-ának (3) bekezdésében, 56/A. §-ának (4) bekezdésében “a szociális és családügyi miniszter” szövegrész “gazdasági miniszter” szövegrészre, 8. §-a (5) bekezdésének b) pontjában, 21. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 48. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 49. §-a (3) bekezdésében, 51/A. §-a (7) bekezdésében, 55. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, 56. §-a (3) bekezdésében, 57. §-ában a “Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész “Gazdasági Minisztérium” szövegrészre, 39/A. §-a (6) bekezdésének c) pontjában, 42. §-a (8) bekezdésében a “ Szociális és Családügyi Minisztériumot” szövegrész “Gazdasági Minisztériumot” szövegrészre, 39/A. §-a (6) bekezdésének a) pontjában a “szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben” szövegrész “gazdasági miniszterrel egyetértésben” szövegrészre változik.
17. §
Ahol a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény Szociális és Családügyi Minisztériumot, illetőleg szociális és családügyi minisztert említ, ott Gazdasági Minisztériumot, illetőleg gazdasági minisztert kell érteni.
18. §
Az e törvény alapján a szociális és családügyi minisztertől a gazdasági miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében – ideértve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 14.§-a (1) bekezdése d) pontjának alkalmazását is – a Gazdasági Minisztérium a Szociális és Családügyi Minisztérium általános jogutódja.
19. §
A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A szakképzési alaprész felhasználásáról és a támogatásról, ha]
“b) a megyei (fővárosi) szakképzési bizottság tesz javaslatokat, a javaslat alapján az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont igazgatója”
[dönt.]
III. Fejezet
Záró rendelkezések
20. §
Az e törvényben meghatározott állami feladatok átadásával egyidejűleg az ezek végrehajtására a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló CXXV. törvényben megállapított előirányzatokat is – figyelemmel az államház-tartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 39. §-ának (1) bekezdésére – át kell csoportosítani.
21. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba; egyidejűleg a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény 2. §-a (1) bekezdésének c) pontjából a “Szociális és Családügyi Minisztériumot, illetőleg a szociális és családügyi minisztert,” szövegrész, továbbá az Flt. 39/A. §-a (4) bekezdésének d) pontja a hatályát veszti.
(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően alapított munkaerőfejlesztő és -képző központok tekintetében – e törvény hatálybalépésétől – az alapítói jogokat az oktatási miniszter gyakorolja. Az e rendelkezés hatálya alá tartozó munkaerőfejlesztő és -képző központok esetében a jogutódlás tényét az alapító okiratok szövegében legkésőbb 2000. augusztus 1-jéig át kell vezetni.
I N D O K O L Á S
egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kormányzás közel kétéves tapasztalatai és a kor, a társadalom változásaihoz való folyamatos igazodás követelménye szükségessé tették a kormányzati struktúra és feladatellátási rend egyes elemeinek újragondolását.
Változtatási igények alapvetően két területen, a hírközléssel (informatikával), valamint a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos kormányzati tevékenység irányítását és szervezeti struktúráját illetően jelentkeznek.
1. A kormányzati tevékenységet érintő változtatások egyik eleme, hogy a hírközlési szakterület irányítása a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül.
Az informatika és a hírközlés rohamos fejlődésének a társadalom egészének életét alapjaiban befolyásoló, legszembetűnőbben a gazdaság, az oktatás és a tudomány területén érzékelhető követelményei és hatásai vannak. E folyamatban a Kormánynak nap mint nap, a közigazgatás minden területén, fokozódó mértékben kell szembesülnie az információs társadalom kihívásaival, hazai és nemzetközi követelményrendszerével.
Az információs társadalom és a kormányzati informatika, illetőleg a hírközlés és az informatika kérdésköre egymástól elválaszthatatlanok. E, szoros kölcsönhatásban fejlődő területek összehangolt kormányzati kezelése, a hatékony és összefogott fejlesztést célzó magas szintű stratégiák kialakítása, valamint az összkormányzati érdekek egységes képviseletének igénye a vonatkozó kormányzati struktúra terén is új megközelítést igényel. Az ágazati érdekeken túlnyúló szempontokat is érvényesítő, az összkormányzati érdekek elsődlegességén nyugvó koordinált kormányzati irányítás hatásköri szempontból leghatékonyabban a Miniszterelnöki Hivatalnál biztosítható.
2. A gazdaságpolitika sikere jelentős mértékben összefügg a foglalkoztatási helyzet alakulásával és a foglalkoztatási, munkanélküliségi helyzet is nagyban függ a gazdaságpolitika eredményességétől. E megállapításból adódó strukturális követelmények már az 1998-as kormányalakítás és kormányzati munkamegosztás kialakítása során is döntő súllyal jelentkeztek.
A gazdaságpolitika eredményei és az ezekből adódó további feladatok a foglalkoztatáspolitikával, illetőleg a munkanélküliség kezelésével kapcsolatos kormányzati tevékenység továbbfejlesztését indokolják.
Az eddigi szociális szempontú foglalkoztatási, munkanélküliségi politikát fel kell váltani a gazdasági növekedés által motivált, a rendelkezésre álló eszközrendszert alapvetően egy kézben összpontosító foglalkoztatáspolitikával. A foglalkoztatáspolitika stratégiájának kialakítását, a munkaerőpiaci szervezet irányítását, az ehhez kapcsolódó elkülönített állami pénzalap feletti rendelkezési jogot és a jogi szabályozási feladatokat együttesen kell megvalósítani. Ez – kormányzati szervezeti szempontból – a foglalkoztatáspolitika egységes irányítását, a kormányzati feladatok egy minisztériumba, nevezetesen a Gazdasági Minisztériumba integrálását feltételezi.
A kormányzati szerkezet-átalakítás jelzett irányai és gyakorlati megvalósítása szükségessé teszik a hírközlési ágazattal és a foglalkoztatáspolitikával összefüggő törvények hatásköri szempontból történő módosítását.
A törvényjavaslatban szereplő módosítások alapvetően “technikai” jellegűek abban az értelemben, hogy az érintett ágazati törvények érdemét, lényegi tartalmát nem, illetőleg csak a hatáskörátadással elkerülhetetlenül együtt járó mértékben érintik, így kizárólag a feladat-átcsoportosítás miatti hatásköri változtatások átvezetését célozzák. A Javaslat ennek megfelelően azokat a névváltozási és hatásköri kérdéseket rendezi, amelyek hiányában az adott feladat-ellátás törvényeknek való maradéktalan megfelelése nem biztosítható, vagy az új struktúrának megfelelő hatáskörgyakorlást eltérő törvényi előírás akadályozná.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.
A hírközlési szakterületet érintő törvénymódosítások
Az 1. §-hoz
A hírközlési szakterületnek a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól a Miniszterelnöki Hivatalhoz történő átkerülése a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényben a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium elnevezésének Közlekedési és Vízügyi Minisztériumra történő módosítását igényli.
A 2-6. §-hoz
A hírközlési ágazatot érintő hatáskör-átcsoportosítás a postáról, a távközlésről, a frekvenciagazdálkodásról, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény “technikai” jellegű módosítását teszik szükségessé, miszerint az említett törvényekben a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez telepített feladatokat a jövőben a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter látja el. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény módosítására csak az új minisztériumi elnevezésnek megfelelő névváltozás átvezetése érdekében kerül sor, a módosítás nem érinti a Magyar Posta Rt. feletti tulajdonosi joggyakorlás hatályos törvényi rendezését.
A hírközlési (informatikai) tevékenység az összkormányzati nézőpontú, központi feladatellátás mellett is mutat ágazati sajátosságokat, emellett számos területen hatósági jogkörök gyakorlását is feltételezi. Mindezekre tekintettel – a hatékonyabb feladatellátás érdekében, a miniszteri felelősség elvének egyidejű érvényesülése mellett – a Javaslat 5. §-a kimondja, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a hírközlési tevékenységgel kapcsolatos jogköreit, a rendeletalkotás és az egyéb át nem ruházható jogkörök kivételével, a Kormány által kijelölt személy útján gyakorolja.
A Javaslat 6. §-a a feladat-átcsoportosítással érintett köztisztviselői állomány helyzetének rendezését célzó jogutódlási rendelkezést tartalmaz.
II.
A foglalkoztatási és munkaügyi szakterületet érintő törvénymódosítások
A 7-16. és 19. §-hoz
A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladatok túlnyomó többségének ellátása, így a munkaerőpiaci politika irányítása, a Munkaerőpiaci Alap működtetése, a munkaügyi központok, valamint az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ irányítása, a foglalkoztatásjogi szabályozás, valamint a nemzetközi foglalkoztatáspolitikai tevékenység ellátása a jövőben a Gazdasági Minisztériumhoz kerül. A Munkaerőpiaci Alapon belül a rehabilitációs alaprész működtetését továbbra is a Szociális és Családügyi Minisztérium látja el. A regionális munkaerőfejlesztő és -képző központok létrehozása és irányítása – a szakképzéssel kapcsolatos jelenlegi hatáskörének változatlanul hagyása mellett – az oktatási miniszter feladata lesz. A Javaslat a vázolt szabályozási elveknek megfelelően módosítja a foglalkoztatási törvénynek az egyes szervek feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályait.
A 17. §-hoz
A foglalkoztatásjogi és a munkajogi szakterület elválaszthatatlan tartalmi összefüggéseire tekintettel a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, az alkalmai munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény jogalkotási feladatai a Szociális és Családügyi Minisztérium feladat- és hatásköréből a Gazdasági Minisztérium feladat- és hatáskörébe kerülnek.
A 18. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a szociális és családügyi minisztertől a gazdasági miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében – az érintett köztisztviselők helyzetének rendezésére is kiterjedően – a Gazdasági Minisztérium a Szociális és Családügyi Minisztérium általános jogutódja.
Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatási szakterületet érintő feladat-átcsoportosításnak a személyi viszonyok rendezésén túlmutató vagyoni és megállapodási vonzatai is vannak, a jogutódlás tágabb értelmű megfogalmazása szükséges mint a 6. § esetében.
III.
Záró rendelkezések
A 20-21. §-hoz
A Javaslat 20. §-a a minisztériumok közötti feladatátadáshoz kapcsolódóan a költségvetési előirányzatok átcsoportosítását célzó rendelkezést, 21. §-a pedig a törvény hatálybalépésével és a hatályukat vesztő törvényi előírásokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.