T/2917. számú
törvényjavaslat
az egészségügyi közvetítői eljárásról
igazságügy-miniszter
2000. évi .... törvény
az egészségügyi közvetítői eljárásról
1. §
(1) A közvetői eljárás célja, hogy az egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban szolgáltató) és a beteg között a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvita peren kívüli egyezséggel történő rendezését elősegítse.
(2) A közvetítői eljárás lefolytatását kérheti a beteg, a beteg halála esetén annak közeli hozzátartozója vagy örököse, és a szolgáltató (a továbbiakban: felek). A kérelmet a beteg lakóhelyéhez, vagy az igénybevett egészségügyi szolgáltatás helyéhez legközelebb eső területi igazságügyi szakértői kamaránál (a továbbiakban: kamara) kell előterjeszteni. (A kamarák listáját az 1. sz. melléklet tartalmazza.)
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a beteg nevét, lakóhelyét, a szolgáltató nevét, székhelyét, a sérelmezett beavatkozás megnevezését és időpontját, következményeinek leírását, valamint a szolgáltatóval szembeni igényt.
2. §
A szolgáltató biztosítja, hogy a közvetítői eljárás igénybevételére jogosultak az eljárás kezdeményezésének módját, illetve a közvetítői eljárás lényegét megismerhessék. A közvetítői eljárás lehetőségéről a betegjogi képviselő is tájékoztatást ad.
3. §
(1) A kamara a közvetítői eljárás lefolytatása iránti kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül megküldi a kérelmet a másik félnek. A másik fél a kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül nyilatkozik arról, hogy hozzájárul-e a közvetítői eljárás lefolytatásához.
(2) Ha mindkét fél az eljárás lefolytatása mellett dönt, a kamara felhívja a feleket a kamarát megillető általános eljárási költség fele-fele arányban történő megfizetésére.
(3) Ha a felek az általános eljárási költséget megfizették, a kamara a feleket meghívja abból a célból, hogy a közvetítői eljárást lefolytató egészségügyi közvetítői tanács (a továbbiakban: tanács) összetételében megállapodjanak.
4. §
(1) A felek a tanács tagjait a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) által vezetett közvetítői névjegyzékből (a továbbiakban: névjegyzék) jelölik ki.
(2) A tanács egyik tagját a jogász, másik tagját az orvosi vagy más felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező közvetítők közül jelölik ki a felek. Ha a felek a közvetítő személyében nem tudnak megállapodni, mindkét fél jelöltje tagja lesz a tanácsnak. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a tanács eljárását egy közvetítő folytassa le.
(3) A közvetítőt a kijelölésről a kamara értesíti. A közvetítő az értesítéstől számított 8 napon belül írásban nyilatkozik a jelölés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a jelölés elfogadása esetén arról is, hogy az ügyben érdektelen, illetve nem elfogult. A jelölés visszautasítása esetén a kamara haladéktalanul újabb egyeztetést hív össze a tanács összetételére vonatkozóan.
5. §
(1) A MISZK a névjegyzékbe kérelmére azt veszi fel, aki jogi, orvosi vagy egyéb felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkezik, legalább 8 éves szakmai gyakorlata van, és a külön jogszabályban meghatározott közvetítői tanfolyamot elvégezte.
(2) A névjegyzékbe csak cselekvőképes és büntetlen előéletű személy vehető fel. Nem vehető fel a névjegyzékbe a bíró, az ügyész, továbbá az a személy, aki közszolgálati jogviszonyban áll, a jogviszonya fennállása alatt.
(3) Törölni kell a névjegyzékből azt, akit a bíróság jogerősen cselekvőképességet érintő gondokság alá helyezett, vagy szabadságvesztésre ítélt, illetve a foglalkozása gyakorlásától eltiltott.
6. §
(1) A közvetítői eljárás megindulása esetén a szolgáltató értesíti az eljárásról azt a biztosítót, akivel felelősségbiztosítást kötött (a továbbiakban: biztosító) és a biztosító nevéről és székhelyéről tájékoztatja a kamarát. A tanács üléseire a biztosítót is meg kell hívni, és részére észrevételezési jogot kell biztosítani.
(2) A tanács ülésének időpontját a kamara a közvetítőkkel történt egyeztetés után tűzi ki, legkésőbb a közvetítők személyében történt megállapodást követő 30. napra. Erre a feleket - személyes megjelenésre - meghívja.
(3) A meghívóban tájékoztatni kell a feleket a képviselet lehetőségéről illetve módjáról, továbbá fel kell hívni a feleket arra, hogy az üggyel kapcsolatos ismereteiket és irataikat lehetőleg az első ülésen tárják a tanács elé.
(4) A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy, illetve jogi képviselő (ügyvéd vagy a szolgáltatót a jogtanácsosa) képviselheti.
7. §
(1) A tanács az ülését a kamara helyiségében tartja. A felek kihelyezett ülés tartásában is megállapodhatnak, ha ezt az ügy körülményei indokolják.
(2) Az első ülésen a tanács tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás menetéről, annak lényeges elemeiről, így különösen annak költségeiről, illetve a titoktartási kötelezettségről. Ha a felek változatlanul kérik az eljárás lefolytatását, a 2. sz. mellékletben foglalt nyilatkozatot teszik.
(3) Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a költségek előlegezése a szolgáltatót terheli. A nyilatkozat aláírásával egyidejűleg a felek előzetesen megállapodhatnak az eljárás során felmerülő költségek viselésének módjáról is.
(4) Ha a felek között ugyanabból a jogalapból származó bírósági eljárás folyik, a felek a nyilatkozat aláírását követően kötelesek az eljárás szünetelése iránti kölcsönös megegyezésüket a bíróságnak 8 napon belül bejelenteni.
8. §
(1) A nyilatkozat aláírását követően a tanács a feleket részletesen meghallgatja. Ennek során a felek kifejtik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat. A felek az első ülésen a rendelkezésükre álló okiratokat is kötelesek bemutatni
(2) A tanács az ülésen elhangzottak lényegét írásban rögzíti.
(3) A tanács a felek kérésére, a tényállás tisztázása érdekében az ügyről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.
9. §
(1) A tanács a felek egyetértése esetén szakértőt vehet igénybe. Szakértőként bárki eljárhat, aki a kérdés elbírálása szempontjából szakértelemmel rendelkezik és akinek a személyében a felek meg tudnak egyezni. A felek az igazságügyi szakértők jegyzékéből is választhatnak szakértőt.
(2) A szakértő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban értesíti a kamarát a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a felkérés elfogadása esetén arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen, illetve nem elfogult.
(3) A szakértő a szakértői véleményt lehetőség szerint a meglévő egészségügyi dokumentáció alapján készíti el, szükség esetén személyesen is megvizsgálja a beteget.
(4) A szakértő a véleményét a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő. A határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható.
10. §
(1) A közvetítőket valamint a szakértőket titoktartási kötelezettség terheli a közvetítői eljárás alatt, illetve az eljárás befejezését követően is.
(2) A feleket és a biztosítót titoktartási kötelezettség terheli az eljárás folyamán. A titoktartási kötelezettség az eljárás befejezését követően akkor áll fenn, ha a felek között egyezség jött létre, kivéve, ha az egyezség megtámadása iránt bármelyik fél bírósághoz fordul.
(3) A titoktartási kötelezettség kiterjed a felek között létrejött egyezség tartalmára, valamint az eljárás folyamán elhangzottakra is.
11. §
(1) A felek által megkötött egyezséget a tanács írásba foglalja, azt a tanács tagjai és a felek is aláírják.
(2) Az egyezség a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, vagy részben tudomásul vette. Ez utóbbi esetben meg kell jelölni, hogy a biztosító milyen mértékben (összegben) veszi tudomásul a felek egyezségében foglaltakat.
(3) Ha a fél az egyezségben foglaltakat a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a másik fél kérheti a bíróságtól az egyezség végrehajtási záradékkal történő ellátását.
(4) Ha az első üléstől számított négy hónapon belül nem sikerül egyezséget létrehozni, a tanács az eljárást megszünteti.
12. §
(1) A közvetítői eljárás költségének elemei: az általános eljárási költség, a felek és képviselőik illetve az eljárás más résztvevőinek költsége, a fél jogi képviselőjének óradíja és a közvetítőknek járó közvetítői díj, valamint a szakértői díj.
(2) A fél jogi képviselőjét az üléseken való részvétel idejére óradíj illeti meg. Ha a szolgáltatót jogszabály vagy a biztosítóval kötött szerződés alapján a közvetítői eljárásban a biztosító képviseli, az óradíj a biztosító jogi képviselőjét illeti meg.
(3) A szakértőnek szakértői díj, a közvetítőknek az üléseken való részvétel idejére számítva közvetítői díj jár.
(4) Az eljárásban résztvevő személyek felmerült utazási költségét meg kell téríteni.
(5) Az általános eljárási költséget, továbbá a (2)-(3) bekezdésben foglalt költségek összegét külön jogszabály állapítja meg.
13. §
(1) Az eljárás során felmerült költségek viselése a felek szabad megállapodásának tárgya. Ha ebben e kérdésben a felek nem tudnak megállapodni, akkor a (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha a felek között legalább a szolgáltató kötelezettségvállalása tekintetében létrejön a megegyezés, vagy a szolgáltató eláll a közvetítői eljárástól, a szolgáltató viseli az eljárás teljes költségét, ideértve az általános eljárási költséget is.
(3) Ha a szolgáltató kötelezettségvállalása tekintetében sincs megegyezés, vagy a beteg az eljárás során eláll a közvetítői eljárástól, mindkét fél maga viseli a felmerült költségeit. A jogi képviselőket ilyen esetben óradíj nem illeti meg. A közvetítők közvetítői díja, a szakértői díj, illetve az eljárás más résztvevői költségének egyharmadát a beteg, kétharmadát pedig a szolgáltató viseli. Az általános eljárási költség fele-fele arányban oszlik meg a felek között.
14. §
A közvetítői eljárás során keletkezett iratokat a kamara az eljárás befejezését követő 10 évig megőrzi. A iratok őrzése során az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
15. §
(1) Ez a törvény 2001. január 1-jén lép hatályba, kivéve az 5.§ (1) és (2) bekezdését, amely 2000. november 1-jén lép hatályba. A közvetítői eljárás a törvény hatálybalépése előtt keletkezett ügyekben is igénybe vehető az elévülési időn belül.
(2) Az 5.§ (1) bekezdése alapján a kérelmezőt a névjegyzékbe a közvetítői tanfolyam elvégzésének igazolása nélkül is fel kell venni, 2002. január 1. napját követően azonban a közvetítői tanfolyam elvégzése igazolásának hiányában a közvetítőt törölni kell a névjegyzékből.
(3) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter és az igazságügy-miniszter, hogy a közvetítői képesítés megszerzésének módját meghatározza, továbbá hogy a közvetítői eljárás költségelemeinek összegét rendeletben megállapítsa.
(4) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“23/A. § Az ügyben eljárt fogyasztóvédelmi békéltető testület, illetve egészségügyi közvetítői tanács székhelye szerint illetékes helyi bíróság a tanács kötelező határozatát továbbá az egészségügyi közvetítői tanács előtt kötött egyezséget - a feltételek megléte esetén - végrehajtási záradékkal látja el.”
1. számú melléklet
igazságügyi szakértői kamarák
Budapesti igazságügyi szakértői kamara
1126. Budapest, Szoboszlai u. 2-4.
Debreceni igazságügyi szakértői kamara
4024. Debrecen, Wesselényi u. 31/b
Győri igazságügyi szakértői kamara
9022. Győr, Pf. 430
kecskeméti igazságügyi szakértői kamara
6001. Kecskemét, Pf. 11.
miskolci igazságügyi szakértői kamara
3501. Miskolc, Pf. 364.
pécsi igazságügyi szakértői kamara
Baranya Megyei Bíróság
7623. Pécs, Rákóczi út 34.
szegedi igazságügyi szakértői kamara
5600. Békéscsaba, Bartók B. u.4.
veszprémi igazságügyi szakértői kamara
8200. Veszprém, Pf. 372.
2. számú melléklet
Alulírottak ____________________ beteg (képviselője: _____________) és ___________________ egészségügyi szolgáltató (képviselője:________________) kijelentik, hogy jogvitájukat közvetítői eljárás keretében egyezséggel kívánják rendezni.
A felek kijelentik, és egyben igazolják, hogy rendelkeznek a vitás helyzet megoldásához és az egyezség megkötéséhez szükséges felhatalmazással.
A felek elfogadják a közvetítői tanács által ismertetett közvetítői eljárás szabályait és azok betartásával vesznek részt az eljárásban.
Tudomásul veszik, hogy az eljárás bizalmas, az ott elhangzottakat - ha törvény másként nem rendelkezik - titokban tartják. A felek kötelezik magukat arra, hogy esetleges későbbi bírósági eljárás során a közvetítőket nem nevezik meg az eljárás alatt elhangzottak tanújaként.
A felek az alábbiak szerint állapodnak meg a felmerülő költségek előlegezésében;*
___________________________________________________________________
A felek az alábbiak szerint állapodnak meg a felmerülő költségek viselésében; *
___________________________________________________________________
A biztosító nyilatkozata*:
A biztosító kijelenti, hogy
a) az üléseken részt kíván venni,
b) észrevételezési jogával élni kíván
c) a szolgáltatót az eljárásban képviseli.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 34. §-a a betegek és az egészségügyi szolgáltatók között felmerülő jogviták peren kívüli rendezésére egy sajátos jogintézmény, eljárás bevezetését iktatta törvénybe. E szerint jogvita esetén a felek kezdeményezhetik annak közvetítői tanács előtt történő rendezését. Tekintettel a jogintézmény újszerű voltára és a kérdés jelentőségére, az egészségügyi törvény a közvetítői eljárás szabályainak és a közvetítői tanács összetételének meghatározását külön törvény rendelkezéseire bízta.
A közvetítői eljárás (külföldön ismert nevén: mediáció) hazánkban még alig ismert, általános törvényi szabályozására még nem került sor, részterületen is ez a törvényjavaslat az első. Külföldi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a közvetítői eljárás hatékony konfliktuskezelési mód. Az Egyesült Államokban már több évtizede minden jogvitára kiterjedően működik a közvetítő közreműködésével történő konfliktusmegoldás lehetősége, az utóbbi évtizedekben Európa országaiban is elterjedt.
A közvetítői eljárás legfontosabb alapelve, hogy az érintett felek mindegyike önkéntesen válassza ezt a lehetőséget, továbbá a bizalom és a titoktartási kötelezettség vállalása. A közvetítői tanács nem dönt, nem ad jogi tanácsot. A közvetítői eljárás keretében a jogvita gyors megoldására kerülhet sor, ami egyformán szolgálja mindkét fél érdekét. A beteg gyorsan jut hozzá a kártérítéshez, az egészségügyi szolgáltató, de még a felelősségbiztosító is előnyösebb helyzetbe kerül, hiszen a több évig elhúzódó per következtében súlyos kamatköltség is terhelné. Lényeges szempont az is, hogy a közvetítői eljárás - eltérően a választottbírósági eljárástól - nem zárja el eleve a feleket a bírósági út igénybevételétől.
A törvényjavaslat a közvetítés folyamatára nem állít fel részletes eljárási szabályokat, csak a garanciális szempontból alapvető kérdéseket szabályozza. A törvényjavaslat a közvetítői eljárás adminisztrációját a területi igazságügyi kamarákhoz telepíti, a közvetítői névjegyzékbe való felvételt, valamint a közvetítői névjegyzék vezetését pedig a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarára bízza.
A törvényjavaslat meghatározza a névjegyzékbe való felvétel képesítési, szakmai- gyakorlati feltételeit: jogi, orvosi egyetemi, vagy egyéb felsőfokú egészségügyi végzettség, speciális közvetítői tanfolyam elvégzése, büntetlen előélet, cselekvőképesség stb. A névjegyzékbe mindenkit fel kell venni, aki a törvényjavaslatban előírt követelményeknek megfelel. A törvényjavaslat összeférhetetlenségi szabályokat is tartalmaz, valamint arról is rendelkezik, hogy a feltételeknek egyébként megfelelő, de meghatározott beosztásban tevékenykedő személy nem vehető fel a névjegyzékbe.
A törvényjavaslat meghatározza az eljárás célját, tárgyát, alanyait, továbbá azt, hogy kik járhatnak el képviselőként. Biztosítja a szolgáltató felelősségbiztosítójának az eljárásban való részvételét, észrevételezési jogát, a jogvita speciális jellege miatt lehetőséget ad szakértő igénybevételére is. Az eljárás egész folyamára kiterjedően hangsúlyt kap a törvényjavaslatban a felek közötti konszenzus szükségessége, a titoktartási kötelezettség, a közvetítővel szembeni azon követelmény, hogy érdektelen és semleges legyen.
A törvényjavaslat határidőt állapít meg az eljárás befejezésére. Ha az első üléstől számított 4 hónapon belül nem tudnak a felek egyezséget, részegyezséget kötni, az eljárás célját veszíti, ezért meg kell szüntetni. Rendelkezik a törvényjavaslat az eljárás során kötött egyezség végrehajthatóságáról és meghatározza az eljárás költségelemeit. A költségek viselésének főszabálya a felek megegyezése, megegyezés hiányában pedig a költségviselés a törvényjavaslatban foglaltaknak megfelelően történik.
A törvényjavaslat kétlépcsős hatálybalépésről rendelkezik, ugyanis a közvetítői névjegyzéket még azt megelőzően ki kell alakítani, mielőtt a felek a közvetítői tanács eljárását a törvény szerint igénybe vehetnék. A törvényjavaslat emellett felhatalmazza az egészségügyi és az igazságügy-minisztert, hogy a közvetítői képesítés megszerzésének módját, valamint a közvetítői eljárás költségelemeinek összegét rendeletben állapítsa meg.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1-2. §-hoz
A törvényjavaslat 1. § (1) bekezdése meghatározza az eljárás célját. Az eljárás az egészségügyi szolgáltató (továbbiakban: szolgáltató) és a beteg között a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvita peren kívüli egyezséggel történő rendezését kívánja elősegíteni.
Az 1. § (2) és (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közvetítői eljárást a beteg, a beteg halála esetén annak közeli hozzátartozója vagy örököse és a szolgáltató kezdeményezheti, mégpedig a beteg lakóhelyéhez, vagy az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás helyéhez legközelebb eső területi igazságügyi szakértői kamaránál (továbbiakban: kamara). A törvényjavaslat ugyanis az adminisztratív hátteret a területi igazságügyi kamarákhoz telepíti. (A kamarák területi jegyzékét a törvényjavaslat 1. sz. melléklete tartalmazza.) A beteg és a szolgáltató együttesen is fordulhatnak kérelemmel a kamarához.
A törvényjavaslat felsorolja a kérelem tartalmi elemeit. A kérelemben szerepelnie kell a beteg nevének, lakóhelyének, illetve a szolgáltató nevének, székhelyének. Feltétlenül meg kell jelölni a sérelmezett beavatkozás megnevezését (mikor, milyen kezeléssel, beavatkozással összefüggésben keletkezett következmény miatt kíván igényt érvényesíteni a kérelem előterjesztője).
Ahhoz, hogy a betegek igénybe vehessék az új jogintézményt, szükséges, hogy ismerjék az erre vonatkozó lehetőségeket. Ezért a 2. § előírja a szolgáltatónak, hogy a közvetítői eljárás igénybevételére jogosultakat tájékoztassa az eljárás kezdeményezésének módjáról, a közvetítői eljárás lényegéről, lehetőségéről. A szolgáltató a tájékoztatást szórólappal, jól elhelyezett hirdetmény kifüggesztésével biztosítja, de tájékoztatást adhat a betegjogi képviselő is.
a 3-5. §-hoz
A törvényjavaslat 3. §-a rendelkezik a kamara teendőiről és a határidőkről. Ha csak az egyik fél terjeszti elő a kérelmet a kamaránál, a kamara a kézhezvételt követő 15 napon belül megküldi a kérelem egy példányát a másik félnek azzal a felhívással, hogy az 15 napon belül nyilatkozzon: egyetért-e a közvetítői eljárás igénybevételével. (Ha a másik fél nem ért egyet, az erről történő tájékoztatási kötelezettséggel a kamara feladata véget ér.)
Ha mindketten a közvetítői eljárás mellett döntenek, a kamara felhívására – az általa közölt módon – a feleknek a kamarához be kell fizetniük az általános eljárási költséget fele-fele arányban.
[Az általános eljárási költség összegét külön jogszabály állapítja majd meg. Az általános eljárási költség hivatott fedezni – többek között – a kamarának az eljárás lebonyolításához szükséges kiadásait (terembér, fűtés, levelezési költségek stb.)].
Az általános eljárási költség befizetése után a kamara meghívja a feleket, hogy a közvetítői tanács összetételében megállapodjanak. A közvetítői tanács általában két személyből áll. A két tagú tanács egyik tagja jogász, a másik orvosi vagy más felsőfokú egészségügyi végzettségű személy. Ha a felek a közvetítő személyében nem tudnak megállapodni, a tanács több, akár négy tagú is lehet, mindegyik fél jelöltje tagja lesz a tanácsnak. A felek együttes akarata alapján a közvetítő egy személy is lehet, akár jogász, akár egészségügyi végzettségű személy.
A törvényjavaslat a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarára bízza a közvetítői névjegyzék vezetését, illetve a névjegyzékbe történő felvételt is. A törvényjavaslat 5. §-a határozza meg azokat a feltételeket, amelyek alapján a jelentkező a közvetítői névjegyzékbe felvételt nyerhet. A névjegyzékbe minden pályázót fel kell venni, aki a felsorolt követelményeknek megfelel.
Fel kell venni tehát azt, aki jogi, orvosi vagy egyéb felsőfokú egészségügyi diplomával rendelkezik, a saját szakmájában 8 éves gyakorlata van, cselekvőképes, büntetlen előéletű és elvégezte a külön jogszabályban meghatározott közvetítői tanfolyamot. (A tanfolyam elvégzésére a törvényjavaslat 2002. január 1-ig ad haladékot, mert hazánkban eddig még csak igen szűk körben volt lehetőség a közvetítői tanfolyam elvégzésére. Eddig az időpontig tehát a tanfolyam elvégzését igazoló okirat nélkül is felvehető a névjegyzékbe az, aki a többi feltételnek megfelel.)
A pályázónak a végzettségét a diplomája hiteles másolatával, a szakmai gyakorlatát munkáltatói igazolással, a büntetlen előéletet három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia. A felvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy cselekvőképes, valamint arról, hogy munkavégzésre irányuló jogviszonya, beosztása alapján nem kizárt a névjegyzékbe történő felvétele. A törvényjavaslat ugyanis kizárja, hogy bíró, ügyész, továbbá közszolgálati jogviszonyban álló személy - a szolgálati jogviszonya fennállása alatt - szerepelhessen a névjegyzékben. A kizárás a közalkalmazotti jogviszonyra nem terjed ki, így a leginkább érintett, közalkalmazottként működő orvosok részt vehetnek a mediációs tevékenységben.
A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy azt, akit a bíróság jogerősen cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett, vagy szabadságvesztésre ítélt, illetve a foglalkozásától eltiltott, törölni kell a névjegyzékből. Ha a névjegyzékben szereplő személyt a megváltozott munkaviszony jellegű jogviszonyára tekintettel kellene törölni, erre nincs szükség, de ez a személy a szolgálati jogviszonya fennállása alatt nem válhat közvetítővé. Erre a névjegyzékben utalni kell.
A törvényjavaslat 4. §-ának utolsó bekezdése alapján a kamara értesíti a közvetítőket a kijelölésükről. A közvetítőknek 8 napon belül választ kell adniuk a jelölés elfogadásáról, vagy visszautasításáról. A törvényjavaslat fontos rendelkezése, hogy elfogadás esetén a jelölt egyben arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen, elfogulatlan, semleges. Visszautasítás esetén a kamara az előzőek szerint újabb kijelölő egyeztetést tart. Miután a visszautasítást nem kell megindokolni, célszerű, ha a felek több közvetítőt is kijelölnek azzal, hogy a sorban előbb megjelölt közvetítő kiesése esetében a kamara a következőt kérje fel a kijelölés elfogadására. Ez lényegesen gyorsíthatja a kijelölési eljárást.
A kijelölésben történt megállapodással egyidejűleg az ülések helyéről is dönteni kell, ha a felek nem a kamara helyiségében kívánják az eljárás lefolytatását. A 7. § szerint ugyanis az üléseket a kamara helyiségében kell tartani, de a felek megállapodhatnak ettől eltérően is.
a 6-7. §-hoz
A törvényjavaslat ezen szakaszai az érdemi eljárás alapvető elemeit szabályozzák. A szolgáltató feladata, hogy biztosítóját értesítse az eljárásról, illetve hogy biztosítója nevét, címét közölje a kamarával. (A kamara a tanács üléseire azzal a tájékoztatással hívja meg a biztosítót, hogy az eljárás során észrevételezési joga van.)
A közvetítői tanács ülésének időpontját a kamara tűzi ki, legkésőbb a közvetítő személyében történt megállapodást követő 30. napra. Erre a feleket személyes megjelenésre hívja meg. A kamara a meghívóban tájékoztatja a feleket arról, hogy képviselőt is meghatalmazhatnak, aki lehet jogi képviselő; ügyvéd vagy a szolgáltató jogtanácsosa, illetve meghatalmazhatnak más cselekvőképes nagykorú személyt (pld. szülő, barát, stb.) A meghatalmazást elég egyszerű magánokiratba foglalni.
A tanács első ülésén a szolgáltatónak, illetve a betegnek akkor is meg kell jelennie, ha egyébként képviselő jár el helyette. A kamara a szolgáltató biztosítóját is meghívja az ülésekre, azzal, hogy a jogvita érdemére, bizonyítékokra stb. észrevételeket tehet, kivéve, ha erre a biztosító nem tart igényt. (A biztosítót a perben is csak beavatkozó jogállása illeti meg.)
A kamara a feleket a meghívóban arra is figyelmezteti, hogy az üggyel kapcsolatos ismereteiket, irataikat már az első ülésen tárják a tanács elé.
A törvényjavaslat rendelkezik az ülések helyéről is. Az üléseket általában a kamara helyiségében kell megtartani, de a felek és a közvetítők megállapodhatnak másként is. Erről célszerű már a közvetítők személyében történt megállapodással együtt dönteni (4. § (2) bek.).
Az első ülésen a tanács tájékoztatja a feleket a közvetítői (mediációs) eljárás alapelveiről, menetéről, így a titoktartási kötelezettségről (10. § (1) bek.) továbbá arról, hogy a tanács nem dönt, csak közvetít a jogvitában, a feleknek kell megállapodniuk, a megállapodás tartalmáért a felek felelnek és nem a tanács, a tanács nem ad jogi tanácsot stb. A tanács tájékoztatja a feleket az eljárás várható költségeiről, illetve a költségek elemeiről (12. §) és azok viseléséről is, továbbá arról, hogy ha a viselés módjában nem tudnak megállapodni, vagy külön nem kívánnak megállapodni, akkor a 13. § szerinti viselési mód irányadó.
A költségek előlegezése – eltérő megállapodás hiányában – a szolgáltatót terheli.
Ha a felek a tanács tájékoztatását megértették, sor kerül a törvényjavaslat 2. számú mellékletében foglalt nyilatkozat aláírására. Ez a nyilatkozat rögzíti a felek titoktartási kötelezettségét, a költségek előlegezésére illetve viselésére vonatkozó esetleges megállapodásokat stb. A nyilatkozatot a biztosító is aláírja. Ennek során kell tisztázni, hogy a biztosító aktívan részt kíván-e venni az eljárásban, vagy majd csak a 11. § (2) bekezdésében foglalt jogával él, vagyis az egyezség tudomásulvétele során fontolja meg, hogy elfogadható-e számára a felek megállapodása. Miután a szolgáltatóval kötött megállapodás alapján a biztosítónak képviseleti joga is lehet, erre is utalni kell a nyilatkozat aláírása során. Ebben az esetben ugyanis a biztosító a fél nevében jár el, az észrevételezési jog külön gyakorlása felesleges.
Lényeges rendelkezés az is, hogy ha bírósági eljárás van folyamatban a felek között ugyanezen jogvita tárgyában, az eljárás szüneteltetése iránti közös kérelmet a bíróságnak 8 napon belül be kell jelenteniük. Ezzel elkerülhető, hogy a bírósági eljárás esetlegesen befejeződjön anélkül, hogy a közvetítői eljárás eredményes lett volna, vagy hogy a bírósági eljárásban további költségek merüljenek fel (a szünetelő per 6 hónap elteltével megszűnik). A közvetítői eljárás befejezésére előírt 4 hónap határidő biztosítja, hogy a szünetelő per – az eljárás eredménytelensége esetében – még felvehető legyen.
a 8-9. §-hoz
A nyilatkozat aláírását követően az érdemi munka a felek meghallgatásával kezdődik. A feleknek külön – külön, lehetőleg azonos tartamú időt kell biztosítani arra, hogy személyesen kifejtsék álláspontjukat. A meghallgatást követően a közvetítők írásban rögzítik az elhangzottak lényegét, a felek érdekeik alapján kialakított álláspontját.
A felek érdekei alapján kialakított álláspont nemzetközileg elfogadott szófordulat. Azt kívánja kifejezni, hogy az álláspontok nem feltétlenül igazodnak ahhoz, hogy valamelyik félnek a jogszabályok alapján mire lehetne igénye, illetve ahhoz, hogy a jogszabályok alapján várhatóan milyen kötelezettség terhelné. Ennél több vagy kevesebb is lehet az érdekeik alapján kialakított igény, vagy ígéret, amely éppen ezért nem jelenti a szolgáltató részéről a felelősség elismerését sem.
A világossá vált álláspontok közelítése érdekében a tanács a felek kérésére meghallgathat más, az ügyről közvetlen tudomással bíró személyt, pl. a beteget ápoló nővért, vagy a beteg szobatársát stb.
A felek egyetértése alapján a tanács szakértőt is meghallgathat, vagy írásbeli szakvéleményt is beszerezhet. A jogvita természete miatt általában olyan szakértő közreműködése szükséges, akiben a feleknek bizalma van. Nem előfeltétel, hogy a szakértőként eljáró személy bejegyzett igazságügyi szakértő legyen, lényeges az, hogy a jogvita eldöntése szempontjából szakértelemmel rendelkező legyen és véleményét a felek elfogadják.
A szakértőt a felek ugyancsak a kamara útján kérik fel az eljárásra, aki ha felkérést elfogadja egyben arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen és elfogulatlan. A felek természetesen az igazságügyi szakértői névjegyzékből is választhatnak szakértőt.
A szakértő visszautasíthatja a felkérést, pl. elfoglaltságára hivatkozással, ezért célszerű, ha a felek több, számukra elfogadható személyben állapodnak meg, akiket a kamara egymás után kér fel. A szakértő a véleményt az egészségügyi dokumentáció alapján készíti el, de szükség esetén a beteg hozzájárulásával személyesen is megvizsgálja a beteget.
A törvényjavaslat a szakértőnek a véleményadásra 30 napot ad, ez az idő a szakértő kérésére a felek egyetértése alapján, egyszer hosszabbítható meg további 30 nappal.
A közvetítői tanács az üléseken elhangzott, az ügy érdemét érintő nyilatkozatokat írásban rögzíti.
a 10. §-hoz
A törvényjavaslat a felekétől eltérően szabályozza a közvetítők, valamint a szakértő titoktartási kötelezettségét. Őket a közvetítői eljárás alatt és az eljárás befejezést követően is titoktartás terheli. A közvetítő az eljárás alatt megismert tényeket, dokumentumokat csak a felek együttes hozzájárulásával hozhatja nyilvánosságra.
A feleket és a biztosítót az eljárás folyamán terheli titoktartási kötelezettség, az eljárás befejezését követően pedig csak akkor, ha a felek között egyezség jött létre. A titoktartási kötelezettség az eljárás folyamán elhangzottakra, valamint az egyezség tartalmára terjed ki. Ugyanakkor, ha bármelyik fél az egyezséget a bíróság előtt megtámadja, a feleket és a biztosítót a továbbiakban titoktartás már nem terheli.
A titoktartási kötelezettség - a gyorsasága mellett - a leglényegesebb eleme a közvetítői eljárásnak. Különösen a szolgáltatónak fűződik nyomatékos érdeke ahhoz, hogy esetleges hibája, mulasztása ne kerüljön a széles nyilvánosság elé, ne rontsa a szolgáltató üzleti hírnevét. A magánszolgáltatók elterjedésével ennek a kérdésnek egyre fokozottabb jelentősége lesz. Adott esetben a szolgáltatónak megérheti nagyobb összegű kártérítés nyújtása annak érdekében, hogy az ügy csendben és gyorsan lezáruljon. Ugyanakkor ez a beteg érdekének is megfelel, ezért látszik remény arra, hogy a törvényjavaslatban kialakított új jogintézmény élő része lesz a jogrendszernek.
a 11. §-hoz
Ha a közvetítői eljárás eredményre vezet és a felek között létrejön az egyezség, azt a tanács írásba foglalja. Ennek során módot kell adni arra, hogy a felek, illetve képviselőik az egyezség tartalma mellett annak megszövegezésével kapcsolatban is megtehessék észrevételeiket. Az egyezséget a felek és a tanács tagjai írják alá. A felek részegyezséget is köthetnek.
A Ptk. szabályozásával összhangban a biztosítónak tudomásul kell vennie az egyezséget ahhoz, hogy reá kötelezettségek háruljanak. Ha a biztosító csak részben ért egyet az egyezséggel, akkor meg kell jelölnie azt az összeget, illetve mértéket, amelyet elismer. Ebben az esetben az el nem ismert részt a szolgáltatónak magának kell
teljesítenie.
Ha a fél az egyezségben foglaltakat határidőn belül nem teljesíti anélkül, hogy az egyezséget a bíróság előtt megtámadta volna, a másik fél kérheti a bíróságtól az egyezség végrehajtási záradékkal történő ellátását.
A közvetítői eljárás értelme a gyorsaság, ezért nem húzódhat el hosszú ideig. Ha az első üléstől számított négy hónapon belül nem jön létre egyezség, a tanács az eljárást megszünteti. A négy hónapos határidő meghatározása során a törvényjavaslat arra is figyelemmel volt, hogy a Polgári perrendtartás szerint a szünetelő per 6 hónap elteltével megszűnik (7. § (4) bek.).
a 12-14. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a közvetítői eljárás költségeinek elemeit. Erről már az első ülésen tájékoztatást kapnak a felek a 7. §-ban foglaltak szerint. A költségelemek a következőek: általános eljárási költség, a felek és képviselőik költségei és más résztvevők költségei, továbbá a fél jogi képviselőjének óradíja, a közvetítőknek járó közvetítői díj, valamint szakértői díj. Pl. más résztvevő költségeként merülhet fel a beteget ápoló, meghallgatott nővér utazási költsége.
A fél jogi képviselőjét az üléseken való részvétel idejére óradíj illeti meg. A szolgáltatót jogszabály vagy a biztosítóval kötött szerződés alapján a közvetítői eljárásban a biztosító is képviselheti, ilyen esetben az óradíj a biztosító jogi képviselőjét illeti meg. Egyébként a biztosítót óradíj akkor sem illeti meg, ha jogi képviselővel vesz részt az eljárásban. A biztosító nem fél, emellett a megkötött egyezség alapján viselendő költségeket általában amúgy is neki kell kifizetnie. Ha a fél képviselője nem ügyvéd, vagy a szolgáltató nevében nem ügyvéd vagy jogtanácsos jár el, a felmerült költségeit igényelheti. Az eljárásban résztvevő személyek utazási költségét minden esetben meg kell téríteni.
A szakértőnek szakértői, a közvetítőnek közvetítői díj jár. Az óradíjakat, a szakértőnek, valamint a közvetítőknek járó díjakat és a kamarát illető általános eljárási költséget külön jogszabály határozza meg.
A költségek előlegezéséről és viseléséről a felek szabadon állapodnak meg. A törvényjavaslat elősegíti a megegyezést azzal, hogy előzetesen irányt ad a költségelőlegezés, illetve viselés módjára, ha ebben a felek nem tudnak, vagy nem akarnak megállapodni sem előzetesen, sem az egyezség megkötésekor. Ennek szabályai a következőek:
A 7. § (3) bekezdése alapján a költségek előlegezése a szolgáltatót terheli.
Ha a felek között a szolgáltató kötelezettségvállalása alapján legalább részegyezség vagy egyezség jött létre, vagy a szolgáltató a kötelezettségvállalás indokoltságát elismeri, de ennek mértékében a felek nem tudnak megállapodni, továbbá, hogy ha a szolgáltató áll el a közvetítői eljárástól, a szolgáltató viseli az eljárás teljes költségét, az általános eljárási költséget is.
Ha nem jön létre egyezség a felek között, vagy a beteg áll el a közvetítői eljárástól az eljárás során, mindkét fél viseli a maga addig felmerült költségét.
Ilyenkor a jogi képviselők nem számíthatnak fel óradíjat, költségüket megállapodás alapján a megbízójuktól kérhetik. A közvetítők közvetítői díját, a szakértői díjat, illetve az eljárás más résztvevőinek költségeit pedig egyharmad részben a beteg, kétharmad részben pedig a szolgáltató köteles viselni. Az általános eljárási költség változatlanul fele-fele arányban terheli a feleket.
A közvetítői eljárás során keletkezett iratokat a kamara az eljárás befejezését követően 10 évig köteles megőrizni, mégpedig az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.
a 15. §-hoz
A törvényjavaslat 15. §-a a hatályba lépést és a záró rendelkezéseket, valamint a további szabályozáshoz szükséges felhatalmazást tartalmazza.
A törvény 2001. január 1-jén lép hatályba, de annak érdekében, hogy a hatályba lépéskor már működőképes is legyen a rendszer, a törvényjavaslat 5. § (1)-(2) bekezdésének hatályba lépését 2000. november 1-jében jelöli meg. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara a névjegyzékbe való felvétel iránti pályázatot tehát már 2000. november 1-jén kiírhatja. A 15. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a névjegyzékbe felvettek a közvetítői tanfolyam elvégzését 2002. január 1-jéig igazolhatják. Ennek elmulasztása a névjegyzékből való törlést vonja maga után.
Annak érdekében, hogy ez a perkímélő eljárás mielőbb hatályosulhasson, a közvetítői eljárás alkalmazható - az elévülési időn belül - a törvény hatályba lépése előtt keletkezett ügyekben is.
A törvényjavaslat 15. § (3) bekezdése felhatalmazza az egészségügyi minisztert és az igazságügy-minisztert, hogy a közvetítői képesítés megszerzésének módját, valamint a közvetítői eljárás költségelemeinek összegét rendeletben állapítsa meg.
Annak érdekében, hogy a felek által kötött egyezség végrehajtható is legyen, szükségessé vált a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/A. pontjának a kiegészítése azzal, hogy a fogyasztóvédelmi békéltető testületi tanács kötelező határozatához hasonlóan az egészségügyi közvetítői tanács előtt kötött egyezséget is végrehajtási záradékkal láthassa el a közvetítői tanács székhelye szerinti illetékes bíróság.