TÖRVÉNYJAVASLAT
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény
módosításáról
pénzügyminiszter
2000. augusztus
2000. évi….. törvény
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról
A pénz- és tőkepiac biztonságos működése, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése érdekében az Országgyűlés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) módosításáról a következő törvényt alkotja:
1. §
(1) A Hpt. 1. §-a az alábbi d) és e) ponttal egészül ki:
[Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:]
“d) a bankcsoport, a pénzügyi holding, illetőleg a vegyes tevékenységű csoport – e törvényben meghatározott – összevont alapú felügyelete érdekében a bankcsoporthoz, a pénzügyi holdinghoz, illetőleg a vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó, pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozásra,
e) a kiszervezéssel kihelyezett ügyviteli tevékenységet folytató gazdasági társaságok e törvény szerinti felügyeletére.”
(2) A Hpt. 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
“(2) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:
a) a pénzügyi intézmények Magyar Köztársaság területén történő alapítására, létesítésére, működésére,
b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény külföldi leányvállalatának, fióktelepének létesítésére, külföldi pénzügyi intézményben történő tulajdonszerzésére,
c) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön létesített leányvállalat, fióktelep e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, illetve bankképviseleti tevékenységének (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,
d) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,
e) a Magyar Köztársaság területén bankképviselet létesítésére, illetve működésére,
f) az e törvényben meghatározott betétbiztosításra,
g) a külföldön székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény által a Magyar Köztársaság területén történő, határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásra, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnyújtásra.”
2. §
A Hpt. 2.§-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]
“ d) a postai pénzforgalmi közvetítő és a posta által végzett készpénzátutalási tevékenységre;”
3. §
(1) A Hpt. 3. § (1) bekezdésének b), e), i), l) és m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés az alábbi n) ponttal egészül ki:
[Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:]
“b) hitel és pénzkölcsön nyújtása;”
“e) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;”
“i) letétkezelés kollektív befektetések részére;”
“l) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés;
m) készpénzátutalás;
n) magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés.”
(2) A Hpt. 3. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában:]
“b) az elszámolásforgalom lebonyolítása (elszámolásforgalmi ügylet);”
(3) A Hpt. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) bekezdés a)-d), f)-l) és n) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.”
(4) A Hpt. 3. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) Pénzügyi szolgáltatásnak devizában, valutában való végzését, valamint az (1) bekezdés d), e) és m) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az MNB előzetes véleményének kikérésével engedélyezi.
(6) A (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenységet az MNB engedélyezi, ellenőrzi, illetve az ilyen engedélyt az MNB vonja vissza.”
(5) A Hpt. 3. §-a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
“(9) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont b) alpontja szerinti tevékenységet végző ügynök személyét a hitelintézet a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal a Felügyeletnek bejelenti.
(10) A pénzügyi vállalkozás a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontja szerinti ügynök személyét a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal a Felügyeletnek bejelenti.”
4. §
(1) A Hpt. 3/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Külföldi vállalkozás [a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pont] pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon – a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – kizárólag fióktelepe útján végezhet.”
(2) A Hpt. 3/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepére a törvény 11-12.§-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésének c) pontjában, 20-21. §-ában, a 23-25. §-ában, 37-43. §-ában, 64-67. §-ában, 73. §-ában, 74. § (2) bekezdésében, 75. § (1) és (4) bekezdésében, 90-96. §-ában, 153. § (2) bekezdése b) pontjának 6. alpontjában, 153. § (2) bekezdése c) pontjának 1., 3. és 4. alpontjában, 158-160. §-ában, valamint 193. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”
(3) A Hpt. 3/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott tevékenységet a hatályos deviza jogszabályoknak megfelelően határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére.”
(4) A Hpt. 3/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, illetőleg a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.”
5. §
A Hpt. a következő 3/B. §-sal egészül ki:
“3/B.§ A 3.§ (4)-(6) bekezdés szerinti engedélyt nem kell beszerezni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, illetőleg a 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, illetve magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.”
6. §
(1) A Hpt. 5. §-a előtt álló cím helyébe a következő cím lép:
“ A hitelintézet és szervezeti formái”
(2) A Hpt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a 3. §-ban meghatározott tevékenységek közül legalább betétet gyűjt, vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.”
(3) A Hpt. 5. § (2) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ Kizárólag hitelintézet jogosult]
“a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben – bank vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül – más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,”
“c) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására, a 6. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel.”
(4) A Hpt. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.”
(5) A Hpt. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) bekezdésének a)–f), h), j) és m) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint kizárólag forintban a 3. § (1) bekezdésének g) pontjában, illetőleg a 3.§ (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet.”
(6) A Hpt. 5. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(9) Külföldi hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének a)-h) és j)-m) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.”
(7) A Hpt. 5. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(9) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének a)-h) és j)-m) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.”
7. §
(1) A Hpt. 6. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A pénzügyi vállalkozás
a) az a pénzügyi intézmény amely - az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez, illetve
b) a pénzügyi holding társaság.
(2) A 3. § (1) bekezdésének m) pontjában és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet - hitelintézet kivételével - pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti.”
(2) A Hpt. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
“(3) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás e tevékenysége keretében a 3. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenységet is végezheti.”
8. §
(1) A Hpt. 9. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Pénzügyi vállalkozás – kivéve a pénzügyi holding társaságot - legalább ötvenmillió forint jegyzett tőkével alapítható.
(5) Pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés l) illetőleg n) pontjában meghatározott tevékenységet, ha a kezelt pénztári vagyon eléri vagy meghaladja a kettőmilliárd forintot, csak akkor végezhet, ha legalább ötszázmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik.”
(2) A Hpt. 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
“(8) Pénzügyi holding társaság legalább kettőmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható.”
9. §
(1) A Hpt. 10. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
“Hitelintézet jegyzett tőkéje a működési engedély kiadásáig kizárólag az alapítás, illetőleg a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel.”
(2) A Hpt. 10. § (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“Ha a Magyar Állam hajt végre alaptőke-emelést új részvények jegyzésével, akkor az alaptőke emelését állampapír rendelkezésre bocsátásával is végre lehet hajtani olyan esetben, amikor egy hitelintézet fizetésképtelensége az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági érdekeit, vagy a bankrendszer megbízható működését súlyosan veszélyeztetné, és a fizetésképtelenség, illetve a felszámolás csak az állam beavatkozásával hárítható el.”
10. §
(1) A Hpt. 13. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak]
“f) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv”
[(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható.]
(2) A Hpt. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A pénzügyi intézmény – a pénzügyi holding társaság kivételével – csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott biztonsági és ügyfélszolgálati követelményeknek.”
11. §
“Kiszervezés
13/A. § (1) A pénzügyi intézmény által kiszervezhető ügyviteli tevékenységek körét, valamint azt, hogy ezek közül melyek kiszervezését kell a Felügyelet részére bejelenteni pénzügyi felügyeleti rendelkezés állapítja meg.
(2) A bejelentéshez kötött tevékenységek kiszervezését a szerződéskötés előtt harminc nappal kell a Felügyelethez bejelenteni. A bejelentéshez a hitelintézetnek mellékelnie kell:
a) a kiszervezésre vonatkozó szerződés tervezetét;
b) az adatvédelemre vonatkozó előírások érvényesülésének bemutatását illetve a hitelintézet nyilatkozatát arról, hogy ennek teljesülését belső ellenőrzése útján látja el;
c) a kiszervezési tevékenységre vonatkozó szerződéstől eltérő tevékenység végzéséből eredő rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervet;
d) a kiszervezés indokolását.
(3) A hitelintézet és a gazdasági társaság között kötött szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a gazdasági társaság hozzájárulását a kiszervezett tevékenység hitelintézet belső ellenőrzése, külső könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez,
b) a gazdasági társaság felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért illetve a szerződés hitelintézet részéről történő azonnali felmondási lehetőségét a szerződés gazdasági társaság által történő ismételt vagy súlyos megsértése esetére,
c) a gazdasági társaságtól elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket,
d) a gazdasági társaság részéről a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.
(4) A Felügyelet a kiszervezést megtilthatja, ha a szerződés nem tartalmazza a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat.
(5) A hitelintézet belső ellenőrzése köteles a kiszervezett tevékenységnek a szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését legalább évente megvizsgálni.
(6) A hitelintézet felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.
(7) A Felügyelet a hitelintézet (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(8) Az a gazdasági társaság, amely egyidejűleg több hitelintézet részére végez tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot elkülönítetten kezelni. A kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság alvállalkozót nem alkalmazhat.
(9) A hitelintézet nem szervezheti ki a tevékenységet olyan gazdasági társasághoz, amelyben a hitelintézet vezető tisztségviselőjének vagy annak közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van.
(10) A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni.”
12. §
(1) A Hpt. 14. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Felügyelet engedélye szükséges – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a hitelintézet:”
(2) A Hpt. 14. § (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a hitelintézet:]
“h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a 2. számú melléklet I. fejezet 12. a) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosult (a továbbiakban: ügynök) igénybevételével történő végzéséhez;”
(3) A Hpt. 14. § (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet engedélye szükséges – a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a hitelintézet:]
“i) képviseletének, fióktelepének – a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti – leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, vagy egyéb vállalkozás) harmadik országban történő létesítéséhez;”
(4) A Hpt. 14. § (1) bekezdése a következő o) és p) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet engedélye szükséges – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a hitelintézet:]
“o) alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg öt év előtt történő visszafizetéséhez;
p) kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg kettő év előtt történő visszafizetéséhez.”
(5) A Hpt. 14. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem szükséges hitelintézet fióktelepének az Európai Unió másik tagállamában történő létesítéséhez.
(4) A (2) bekezdés szerinti engedély nem szükséges olyan hitelintézet fióktelepe esetén, amelynek székhelye az Európai Unió másik tagállamában van.”
13. §
A Hpt. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A (2) bekezdésben meghatározott engedély nem szükséges, ha a pénzügyi vállalkozás székhelye az Európai Unió másik tagállamában van és
a) a pénzügyi vállalkozás
1. leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan hitelintézetnek, melynek székhelye a pénzügyi vállalkozás székhelyével azonos tagállamban van vagy
2. leányvállalata vagy közös vezetésű vállalata olyan pénzügyi vállalkozásnak, amely megfelel az 1. pontban meghatározott feltételnek és székhelye a leányvállalatával azonos tagállamban van, valamint
b) tevékenységét abban a tagállamban végzi, ahol a székhelye van,
c) az anyavállalat a szavazati jog legalább kilencven százalékát gyakorolja,
d) az anyavállalat a Felügyeletnek bemutatja a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatósága igazolását arról, hogy a pénzügyi vállalat irányítását óvatos és körültekintő módon látja el,
e) az anyavállalat – az illetékes felügyeleti hatósága hozzájárulásával – egyetemleges felelősséget vállal a pénzügyi vállalkozás kötelezettségéért és
f) a pénzügyi vállalkozás az anyavállalatával összevont felügyelet alatt áll.”
14. §
(1) A Hpt. 16. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban: hitelintézeti elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy]
“b) az elszámolásforgalmi tevékenységet – cégjegyzékben feltüntetett – főtevékenységként végzi, és egyéb tevékenysége a főtevékenységet kiegészíti, illetőleg a főtevékenység ellátását nem befolyásolja hátrányosan,”
(2) A Hpt. 16. § (8) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére a pénzügyi vállalkozás a 3. § (4)-(5) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy]
“a) legalább ötvenmillió forint készpénzből álló jegyzett tőkével rendelkezik,
b) kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként vagy fióktelep formájában működik,”
15. §
(1) A Hpt. 17. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell]
“d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza;”
(2) A Hpt. 17. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell]
“g) a vegyes tevékenységű csoporthoz vagy pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény esetében a csoporton belüli információ átadás rendjének bemutatását, és az alapítók nyilatkozatát arról, hogy a vegyes tevékenységű holding társaság vagy a pénzügyi holding társaság a pénzügyi intézmény felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.”
(3) A Hpt. 17. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
“(4) Az alapítási engedély kiadásának feltételeként nyilatkozatot kell adni arról, hogy a pénzügyi intézmény irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik.
(5) A pénzügyi holding társaság engedély iránti kérelméhez mellékelni kell
a) az (1) bekezdés a) és c)-e) pontjában foglaltakat,
b) a középtávú – az első három évre vonatkozó – üzleti tervet,
c) a 18. § (2) bekezdés f) és h) pontjában foglaltakat,
d) nyilatkozatot arról, hogy a holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény a felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt, információt, megoldást a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.”
16. §
(1) A Hpt. 17/A. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő d) pont lép, továbbá a következő e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi e) – k) pont jelölése f) – l) pontra változik:
[Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítása esetén a 17. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell]
“d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő külföldi pénzügyi intézménynek a magyarországi és a székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,
e) a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának igazolását arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi intézmény irányítását végző főiroda a székhely szerinti államban van,”
(2) A Hpt. 17/A. § (2) bekezdésének b) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg - az (1) bekezdésben és a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett -, ha]
“b) a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeknek megfelelő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,”
“f) a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a pénzügyi intézmények prudens, biztonságos működését.”
17. §
(1) A Hpt. 18. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:]
“g) az Országos Betétbiztosítási Alap nyilatkozatát – hitelszövetkezet esetében e mellett önkéntes intézményvédelmi alap nyilatkozatát is – arról, hogy a kérelmezőt felveszi tagjai közé, kivéve, ha a fióktelep formában működő hitelintézet a Felügyelet 97. § (3) bekezdése alapján adott engedélye szerint nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz,”
(2) A Hpt. 18. § (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a következő o) ponttal egészül ki:
[A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:]
“j) valamely, a hitelintézetek közötti országos elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történő csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,”
“o) a szervezeti felépítését, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjét, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatát, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza.”
(3) A Hpt. 18. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
[A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:]
“p) külföldi hitelintézet fióktelepe esetén, ha az a Felügyelet 97. § (3) bekezdés szerinti engedélye alapján nem csatlakozik az Országos Betétbiztosítási Alaphoz
1. az ügyfelek - biztosított betéti formákról történő - magyar nyelvű tájékoztatására vonatkozó kötelezettségvállalását,
2. az anyavállalatnak a betétesek Magyarországon történő kártalanítására vonatkozó kötelezettségvállalását,
3. a kártalanítás feltételeit, módját, az eljárás menetének rendjét, illetőleg a kártalanítás kifizetését biztosító megállapodásokat.”
18. §
A Hpt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“21.§ (1) Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi vállalkozás hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Hitelintézet csak abban az esetben alakítható át pénzügyi vállalkozássá, ha betétállományát az átalakítást eldöntő közgyűlési határozatot megelőzően teljes egészében átruházta.”
19. §
A Hpt. 22. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“Hitelintézetbe más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, járulékos vállalkozás és befektetési vállalkozás olvadhat be, illetve hitelintézet más hitelintézettel olvadhat össze.”
20. §
A Hpt. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A Felügyelet a hitelintézet alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt hitelintézet
a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény leányvállalata,
b) az Európai Unió másik tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet anyavállalatának a leányvállalata,
c) ellenőrző részesedéssel rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetben ellenőrző részesedéssel rendelkezik.”
21. §
A Hpt. 29. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet az engedélyt visszavonhatja, ha]
“j) a 17. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott információ átadás nem biztosított.”
22. §
(1) A Hpt. 30. § (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét - a 29. §-ban felsorolt eseteken felül - akkor is visszavonhatja, ha a hitelintézet]
“c) nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, illetőleg vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet,
d) az Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló tagsági jogviszonya kizárással megszűnt.”
(2) A Hpt. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A Felügyelet az engedély visszavonásával egyidejűleg határozatot hoz a pénzügyi intézmény végelszámolásáról vagy kezdeményezi felszámolását.”
23. §
A Hpt. 31. §-ának számozása (1) bekezdésre változik, továbbá a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
“(2) Pénzügyi holding társaság engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy semmilyen kötelezettsége nincs.”
24. §
A Hpt. a 32. §-t követően a következő címmel és 32/A. §-sal egészül ki:
“Az Európai Unió másik tagállamában történő fióktelep létesítés szabályai
32/A. § (1) A hitelintézet köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a) annak az Európai Uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a hitelintézet a fióktelepet létesíteni kívánja,
b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,
c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,
d) az üzleti tervet,
e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését,
f) a fióktelep címét.
(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő hitelintézet irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.
(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő hitelintézet szavatoló tőkéjének és tőkemegfelelési mutatójának mértékét, valamint a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítás részletes szabályait.
(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő hitelintézettel. A határozatot meg kell indokolni.
(6) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága írásban tájékoztathatja az érintett hitelintézetet a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről.
(7) A fióktelep a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után létrehozható és megkezdheti működését.
(8) Ha a működés során a (2) bekezdés b)–f) pontjaiban meghatározott információkban, illetőleg a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítási feltételekben változás következik be, a hitelintézet legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni a Felügyeletet és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát.
(9) A Felügyelet tájékoztatja az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban fiókteleppel rendelkező hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta.”
25. §
A Hpt. a következő 32/B. §-sal egészül ki:
“32/B. § (1) A 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű pénzügyi vállalkozás köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a) annak a tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzügyi vállalkozás a fióktelepet létesíteni kívánja,
b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat,
c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,
d) az üzleti tervet,
e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését,
f) a fióktelep címét.
(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzügyi vállalkozás irányítási struktúrája és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett tagállam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.
(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatásban a Felügyelet közli a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő pénzügyi vállalkozás szavatoló tőkéjének összegét és az anyavállalatának konszolidált tőkemegfelelési mutatóját. A tájékoztatáshoz mellékelni kell a Felügyelet igazolását a 15. § (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról.
(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás elküldését megtagadja, ezt legkésőbb három hónapon belül határozatban közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással. A határozatot meg kell indokolni.
(6) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága írásban tájékoztathatja az érintett pénzügyi vállalkozást a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről.
(7) A fióktelep a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetőleg a tájékoztatásra rendelkezésre álló két hónapos időtartam eltelte után megalapítható és megkezdheti működését.
(8) A Felügyelet tájékoztatja az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét visszavonta.”
26. §
A Hpt. a következő címmel és 32/C. §-sal egészül ki:
“Határon átnyúló tevékenység végzésének szabályai
32/C. § (1) A hitelintézet, ha határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván pénzügyi szolgáltatást, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, a Felügyeletnek előzetesen bejelenti a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a hitelintézet tervezett tevékenységéről. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is.
(3) A hitelintézet a tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik tagállamban.”
27. §
A Hpt. a következő 32/D. §-sal egészül ki:
“32/D. § (1) A pénzügyi vállalkozás határon átnyúló szolgáltatást az Európai Unió másik tagállamában abban az esetben nyújthat, ha kielégíti a 15. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeket.
(2) A pénzügyi vállalkozás, ha határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván pénzügyi szolgáltatást, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, előzetesen bejelenti a Felügyeletnek a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.
(3) A Felügyelet az (2) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a pénzügyi vállalkozás tervezett tevékenységéről. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzügyi vállalkozással is.
(4) A pénzügyi vállalkozás a tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik tagállamban.”
28. §
A Hpt. a következő 32/E. §-sal egészül ki:
“32/E. § Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett hitelintézet Magyarországon fióktelepet nyit, a Felügyelet tájékoztatja a hitelintézetet a XXIX. Fejezetben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekről, így különösen:
a) a hirdetés szabályairól,
b) az ügyfelek valamint a betétesek magyar nyelven történő tájékoztatásáról,
c) az üzletszabályzat követelményéről, valamint
d) a fogyasztási kölcsön nyújtásának szabályáról.”
29. §
A Hpt. a következő címmel és 32/F. §-sal egészül ki:
“ Kapcsolat az Európai Bizottsággal
32/F. § (1) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak
a) a hitelintézet részére kiadott működési engedélyt,
b) az olyan fióktelep formájában működő hitelintézet létesítésére kiadott engedélyt, amelynek anyavállalata harmadik országban bejegyzett hitelintézet,
c) harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben történő olyan részesedés szerzést, amelynek eredményeképpen a magyar hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik,
d) a pénzügyi holding társaság számára kiadott engedélyt.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a működési engedélyt olyan hitelintézetnek adták ki, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több, harmadik országban bejegyzett hitelintézet leányvállalata, továbbá részletesen be kell mutatni ebben az esetben a vállalatcsoport struktúráját.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést a Tanács 89/646/EGK irányelvében meghatározott Banki Tanácsadó Bizottságnak is meg kell küldeni.”
30. §
A Hpt. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
“(7) Az (1) és (4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek – ha a kérelmező vegyes tevékenységű holding társaság, vagy pénzügyi holding társaság – az (5) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell:
a) a vegyes tevékenységű csoporton, illetve a pénzügyi holdingon belüli információ átadás rendjének bemutatását,
b) a vegyes tevékenységű csoporthoz, illetve a pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény felügyelete érdekében szükséges adat, tény Felügyelet rendelkezésére bocsátására vonatkozó nyilatkozatot.”
31. §
A Hpt. a 37. §-t követően a következő 37/A. §-sal egészül ki:
“37/A. § Ha a kérelmező az Európai Unió másik tagállamában bejegyzett hitelintézet, vagy egy ilyen hitelintézet anyavállalata, és a 37. § (1)-(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem olyan részesedés, illetőleg befolyás szerzésére irányul, amelynek eredményeképpen a hitelintézet a kérelmező leányvállalatává, vagy a kérelmező által ellenőrzött vállalkozássá válik, a Felügyelet kikéri a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.”
32. §
(1) A Hpt. 43. §-ának bevezető szövegrésze, továbbá (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“A pénzügyi intézmény igazgatósága a névre szóló részvényekről és a részvények tulajdonosáról olyan részvénykönyvet vezet, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:”
“ c) a részvény értékpapírkódját, illetőleg sorozatát és névértékét,”
(2) A Hpt. 43. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesítő tulajdonos szavazati jogának gyakorlását a kötelezettség teljesítéséig a Felügyelet felfüggeszti.
(5) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény vezető állású személye köteles a tulajdonában lévő, a pénzügyi intézmény által kibocsátott részvényét a pénzügyi intézmény igazgatóságának bejelenteni.”
33. §
(1) A Hpt. 44. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A Felügyelet a természetes személy megválasztására, illetőleg kinevezésére irányuló engedélykérelmet akkor utasítja el, ha a (4)-(5) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll, illetőleg ügyvezető esetén, ha a javasolt személy a 68. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg.”
(2) A Hpt. 44. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Vezető állású személynek nem választható meg, továbbá annak nem nevezhető ki az, aki]
“b) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította;”
(3) A Hpt. 44. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) Aki ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. címében, illetve a XVII. és a XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt az ügyész vádat emelt, illetőleg külföldön vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás van folyamatban, a jogerős bírósági határozat meghozataláig, illetőleg a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni.”
34. §
(1) A Hpt. 47. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra]
“a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető,”
[együttesen jogosult.]
(2) A Hpt. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az (1) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - együttes aláírási jogként átruházható. A hitelintézet ügyfelének kérésére be kell mutatni a hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot.”
35. §
(1) A Hpt. 48. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vezető állású személy, illetőleg a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha]
“a) fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységből származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.), a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásainak,”
(2) A Hpt. 48. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:
[A vezető állású személy, illetőleg a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha]
“d) a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke visszafizetésekor a pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje nem éri el a rá vonatkozó tőkekövetelmény 120 %-át,
e) a pénzügyi intézmény azért nem fizette vissza a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét, mert ennek következményeként a rá vonatkozó tőkekövetelménynek nem felelne meg.”
36. §
(1) A Hpt. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Üzleti titok - minden olyan, a pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó - tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénzügyi intézménynek méltányolható érdeke fűződik és amelynek titokban tartása érdekében a pénzügyi intézmény a szükséges intézkedéseket megtette.”
(2) A Hpt. 49. § (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
“g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal,”
[szemben.]
(3) A Hpt. 49. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró]
“a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében,”
37. §
(1) A Hpt. 51. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
“a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal,”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
(2) A Hpt. 51. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha az adóhatóság nemzetközi szerződés alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot .
(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve ha a feladatkörében eljáró Felügyelet vagy az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.”
(3) A Hpt. 51. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
“(7) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot.”
(4) A Hpt. 51. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
“(8) A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban, jegybanki rendelkezésben, illetőleg pénzügyi felügyeleti rendelkezésben a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.”
38. §
(1) A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének b)- e) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő j) és k) ponttal egészül ki:
[Nem jelenti a banktitok sérelmét]
“b) a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,
c) a pénzügyi intézmény és befektetési társaság (a továbbiakban együtt: hiteladat-szolgáltató) részéről az általuk működtetett központi hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a hiteladat-szolgáltatónak a (2)-(10) bekezdésben meghatározott és a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás,
d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítóintézetnek a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
e) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,”
“i) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza a külföldi felügyeleti hatóság által aláírt titoktartási záradék szükségességét,”
“j) a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság részére,
k) a bankcsoporton, pénzügyi holdingon, vegyes tevékenységű csoporton belül, a 90-95. §-ban foglalt előírások teljesítése érdekében történő adatátadás. ”
(2) A Hpt. 54. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A központi hitelinformációs rendszer az adósnak a hiteladat-szolgáltatóval kötött hitel szerződéseire, valamint a hitel-adatszolgáltatónak a bankkártya vagy csekkelfogadóval kötött szerződéseire vonatkozóan kizárólag a hiteladat-szolgáltatótól kapott adatot tarthat nyilván, és adhat át az érintett adósnak, valamint a hiteladat-szolgáltatónak.
(3) A központi hitelinformációs rendszer a természetes személy hiteladósokra vonatkozóan a hitelszerződés megkötéséhez vagy módosításához szükséges - a 3. számú mellékletben meghatározott - azonosító adatot, valamint az érintett szerződésben vállalt kötelezettség mibenlétére és az attól való eltérésre vonatkozó lényeges adatot kezelhet és tarthat nyilván, ha az adós a szerződésben vállalt kötelezettségeinek kilencven napot meghaladóan, összegszerűségében pedig a minimálbért meghaladóan nem tesz eleget.”
(3) A Hpt. 54. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(7) bekezdés (7)-(10) bekezdésre változik:
“(4) A központi hitelinformációs rendszer a bankkártya- vagy csekkbirtokos természetes személyekre vonatkozóan a szerződés megkötéséhez vagy módosításához szükséges – a 3. sz. melléklet 1. pontjában meghatározott – azonosító adatot, továbbá a bankkártyára és használatára a 3. sz. melléklet 3. pontjában meghatározott adatot, valamint az érintett szerződésben meghatározott kötelezettség mibenlétére és az attól való eltérésre vonatkozó lényeges adatot kezelhet és tarthat nyilván, az alábbiakban meghatározott esetekben:
a) visszautasított bankkártyaigénylés, illetve a bankkártya használata körében
1. ha az igénylő, illetve a kártyabirtokos valótlan adatot közöl, vagy
2. ha az igénylő, illetve a kártyabirtokos más személy adatait használja fel az igénylés, vagy a kártyahasználat során,
b) bankkártyára vonatkozó szerződés megszegése körében
1. a bankkártya minimálbér összegét meghaladó fedezet nélküli használata esetén, vagy
2. ha a bankkártya letiltását követően a kártyabirtokos a letiltott bankkártyával tranzakciót hajt végre,
c) a kártyabirtokos megalapozatlan reklamációja esetén, ha a reklamáció egy év alatt legalább három esetben fordul elő,
d) bankkártyával összefüggő büntetőeljárás esetén,
e) ha a bankkártya- vagy csekkbirtokos a szerződésben vállalt kötelezettségeinek hatvan napot meghaladóan, összességében pedig a minimálbér összegét meghaladóan nem tesz eleget.
(5) A központi hitelinformációs rendszer a bankkártya vagy csekk elfogadókra vonatkozó – a 3. sz. melléklet 2. és 4. pontjában meghatározott – adatot, valamint az érintett szerződés tartalmára, az attól való eltérésre, az érintett szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítésére, a kötelezettség megszegésére vagy a joggal való visszaélésre vonatkozó adatot és a bankkártya vagy a csekk elfogadása körülményeit tartalmazó statisztikai adatot kezelhet és tarthat nyilván.
(6) A központi hitelinformációs rendszer kezeli azon vállalkozások 3. számú melléklet 5. pontja szerinti sorbanállási adatait, amelyek bankszámláján – fedezethiány miatt – harminc napot meghaladó időszak alatt, egymillió forintnál nagyobb összegű sorbanállást tartanak nyilván.”
39. §
A Hpt. 55.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelintézet által kezelt üzleti, illetőleg banktitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.”
40. §
A Hpt. az 55. §-t követően a következő 55/A. §-sal egészül ki:
“55/A. § Üzleti-, illetőleg banktitokra tekintettel sem korlátozható a közérdekű adatok nyilvánossága:
a) a központi költségvetés készfizető kezességvállalásával, illetőleg a központi költségvetést terhelő egyéb állami garanciavállalással kapcsolatos, a költségvetésre vonatkozó,
b) a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatásával, annak felhasználásával összefüggő,
c) a központi, illetőleg helyi önkormányzati költségvetést érintő
pénzügyi szolgáltatással, kiegészítő pénzügyi szolgáltatással közvetlenül kapcsolatos adatok tekintetében.”
41. §
A Hpt. 56. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vezető állású személy a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha]
“b) vállalkozásban befolyásoló részesedést szerez, vagy az ilyen részesedését megszünteti,”
42. §
(1) A Hpt. 60. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet – a (2)-(3) bekezdés kivételével – nem vállalhat kockázatot
a) a hitelintézet, illetve amennyiben a hitelintézet bankcsoport, pénzügyi holding, illetőleg vegyes tevékenységű csoport tagja, a csoporton belül működő vállalkozás vezető állású személye és könyvvizsgálója,”
[részére, vagy]
(2) A Hpt. 60. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott korlátozást
a) a hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeretre,
b) a munkáltató által adott fizetési előleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsön esetében
a belső szabályzatban meghatározott mértékig.”
43. §
(1) A Hpt. 66. (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ A felügyelő bizottság feladata különösen:]
“d) a belső ellenőrzési szervezet irányítása, melynek keretében a felügyelő bizottság
1. elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét,
2. legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
3. szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,
4. javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására.”
(2) A Hpt. 66. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
“(6) A belső ellenőrzési szervezeti egység számára az éves tervhez képest további ellenőrzési feladatokat csak a felügyelő bizottság, a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetője, illetőleg a felügyelő bizottság egyetértésével vagy utólagos tájékoztatásával az ügyvezető határozhat meg.
(7) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az ügyvezető gyakorolja.”
44. §
A Hpt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“67. § (1) A bank és a szakosított hitelintézet belső ellenőrzési rendszert működtet.
(2) A belső ellenőrzési rendszer működtetésének célja:
a) a hitelintézet jogszabályoknak megfelelő működésének elősegítése,
b) a hitelintézet belső szabályzataiban foglalt előírások betartásának ellenőrzése,
c) a jogszabályoktól és a belső szabályzatokban foglaltaktól való eltérések feltárása, jelentése, továbbá javaslattétel a feltárt hiányosságok kijavítására,
d) a döntéshozatalhoz szükséges pénzügyi és egyéb információk biztosítása,
e) a hitelintézet és ügyfelei eszközeinek és a tulajdonosok érdekeinek védelme.
(3) A belső ellenőrzési rendszer elemei a belső ellenőrzés (a folyamatba épített ellenőrzés, a vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzési szervezet), valamint a vezetői információs rendszer.
(4) A belső ellenőrzési rendszert a hitelintézet által folytatott szolgáltatási tevékenységek sajátosságaival, kiterjedtségével, összetettségével és kockázataival összhangban kell kialakítani.
(5) A szövetkezeti hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A szövetkezeti hitelintézet, illetőleg a pénzügyi vállalkozás írásban megállapodhat arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emel kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három szövetkezeti hitelintézetnél, illetőleg pénzügyi vállalkozásnál foglalkoztatható belső ellenőrként.
(6) A belső ellenőrzés szervezetét, hatáskörét, feladatait, a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményt és eljárási szabályokat belső szabályzatban kell rögzíteni.
(7) A pénzügyi intézménynél működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata
a) a pénzügyi intézmény belső szabályzatnak megfelelő működésének, valamint
b) a pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő
vizsgálata, továbbá
c) mindaz, amit külön jogszabály a feladatkörébe utal.
(8) A belső ellenőrzés
a) a jelentését megküldi
1. a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak,
2. fióktelep esetén az alapító felügyelő bizottságának és igazgatóságának vagy ezek megfelelő szervének; továbbá
b) gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.
(9) A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével csak olyan személy bízható meg, aki
a) a 68. § (3) bekezdésben meghatározott szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább három éves szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b) büntetlen előéletű.”
45. §
(1) A Hpt. 68.§-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze és c) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézetnél ügyvezetőnek, fióktelep formájában működő hitelintézetnél vezető állású személynek az nevezhető ki, illetőleg az választható meg, aki”
[c) rendelkezik]
“3. szakirányú felsőfokú végzettséggel és - vállalkozásnál vagy a közigazgatásban szerzett – legalább hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal, vagy”
46. § A Hpt. 68.§-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Pénzügyi vállalkozás ügyvezetőjének az nevezhető ki, aki:
a) megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 44.§-ban meghatározott általános követelményeknek;
b) akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a Felügyeletnek – az előzetes engedély megszerzése érdekében – bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta, vagy a 44.§ (2) bekezdése alapján megadottnak kell tekinteni;
c) rendelkezik
1. felsőfokú iskolai végzettséggel,
2. pénzügyi intézménynél, az MNB-nél, a Felügyeletnél vagy az államigazgatásban szerzett legalább három éves szakmai gyakorlattal, vagy
3. más gazdasági területen szerzett legalább három éves vezetői gyakorlattal.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a kinevezni tervezett személy szakmai önéletrajzát, valamint a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.”
47. §
A Hpt. 69. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet ügyvezetését legalább két ügyvezetőnek, harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének ügyvezetését legalább két vezető állású személynek munkaviszony keretében kell ellátnia.
(2) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén a vezető állású személyek között legalább egy olyan magyar állampolgárságú devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.”
48. §
A Hpt. III. részének címe helyébe a következő cím lép:
“A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNY PRUDENS MŰKÖDÉSE”
49. §
A Hpt. 71. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb a 9. §-ban előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.
(2) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben előírt legalacsonyabb szint alá csökken, a saját tőke feltöltésére a Felügyelet legfeljebb tizennyolc hónapra meghatározott időt biztosíthat.”
50. §
A Hpt. 72. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökken, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézmény igazgatóságát a közgyűlés összehívására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közgyűlés dönt arról, hogy a pénzügyi intézmény jegyzett tőkéjét leszállítja, vagy a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosok gondoskodnak arról, hogy a pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege legalább a jegyzett tőkére előírt mértéknek megfelelően helyreálljon.”
51. §
A Hpt. 73. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) Ha a pénzügyi intézmény saját tőkéjének elemei között negatív értékű szerepel, akkor elsődlegesen a negatív értéket kell megszüntetni a saját tőke jegyzett tőkén felüli elemeinek – Szmt. szerinti – átcsoportosításával, illetve veszteségrendezés érdekében a saját tőke más elemeinek növelése céljából megvalósuló tőkeleszállítással és csak a fennmaradó jegyzett tőke tekintetében rendelkezhetnek a tulajdonosok tőkekivonási célú tőkeleszállításról.”
52. §
A Hpt. 77. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“ (1) A pénzügyi intézmény – ide nem értve a pénzügyi holding társaságot – köteles a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő – igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.
(2) Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügyleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni.”
53. §
A Hpt. 78. §-a (3) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el:]
“b) bankcsoporthoz, pénzügyi holdinghoz, illetve vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,
c) a hitelintézet vagy a bankcsoporthoz, pénzügyi holdinghoz, vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás a Gt.-ben meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét,”
54. §
(1) A Hpt. 79. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A 2. számú melléklet III. 10.1 pont c) alpontjában foglalt kötelezettségeket – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – ötvenszázalékos értéken kell figyelembe venni, amennyiben azt a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló külön jogszabály alacsony ügyletkockázatú vagy kockázatmentes ügyletként határozza meg.
(5) A hitelintézet által kötött határidős ügyleteket a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe venni.”
(2) A Hpt. 79. §-a a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:
“(7) Ha az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport a hitelintézet anyavállalata vagy leányvállalata, az adott anyavállalat leányvállalata, a hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos, vagy olyan vállalkozás, amelyben a hitelintézet vagy a hitelintézet tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a (2) bekezdésben meghatározott arány húsz százalék.
(8) A hitelintézet a (7) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásáról az igazgatóság jelen lévő tagjainak több mint kétharmados többségével dönt, az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat alapján. A hitelintézet a kockázatvállalásokról elkülönített nyilvántartást vezet.
(9) A kockázatvállalásról a (8) bekezdésben meghatározott döntésnek tartalmaznia kell a kamat- és törlesztési feltételeket is.
(10) Ha a hitelintézet ügyfelei tulajdonosi struktúrájának, vagy szervezeti változásának következtében lépi túl a (2) és (3), illetőleg (7) bekezdésében foglalt korlátozást, a Felügyelet – meghatározott feltételek előírásával – legfeljebb egy éves időtartamra felmentést adhat a túllépés összegének a szavatoló tőkéből történő levonása alól.
(11) A hitelintézet haladéktalanul jelenti a Felügyelet részére, amennyiben a (7) bekezdés szerinti kockázatvállalás legalább átlag alatti minősítésű.
(12) Vitás esetben a Felügyelet dönt arról, hogy a kockázatvállalás a (7) bekezdés szerinti kockázatvállalásnak minősül-e.”
55. §
(1) A Hpt. 80. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, továbbá a) valamint d)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“A 79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni
a) a központi költségvetéssel (államkincstárral), a külön törvényben szabályozott elkülönített állami pénzalapokkal, az MNB-vel és az Országos Betétbiztosítási Alappal, továbbá az “A” zónába tartozó országokkal, vagy központi bankokkal szemben vállalt kockázatokra,”
“d) a központi költségvetés készfizető kezességével, az MNB, az “A” zónába tartozó országok vagy központi bankok, illetve az Európai Közösségek garanciavállalásával biztosított kockázatvállalásra,
e) az “A” zónába tartozó ország pénznemében levő, óvadékként lekötött összeg vagy óvadékul adott betétokirat, “A” zónába tartozó ország állampapírja, értékpapírja illetve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír által fedezett kockázatvállalásra, kivéve, ha az óvadék letevőjével szemben felszámolási eljárás van folyamatban,
f) a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság nem-piacképes kockázatú biztosításával fedezett exporthitel-szerződéseknél a biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékéig abban az esetben, ha az export árbevételt a hitelintézetre engedményezték és a biztosítási szerződésből eredő kárfizetés jogosultja a hitelintézet, valamint”
(2) A Hpt. 80. §-ának (1) bekezdése a következő h)- i) ponttal egészül ki:
[A 79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni]
“h) az Európai Közösségekkel szembeni kockázatvállalásra,
i) arra a kockázatvállalásra, melynek biztosítéka az “A” zónába tartozó országok vagy központi bankok, illetve az Európai Közösségek által kibocsátott, külön jogszabály alapján nulla kockázati súlyozásúnak minősülő értékpapír,”
(3) A Hpt. 80. §-ának (1) bekezdése a következő j)- l) ponttal egészül ki:
[A 79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni]
“j) arra a kockázatvállalásra, amelynek biztosítéka hitelintézet által forgatott egy éves vagy rövidebb lejáratú váltó,
k) hitelintézettel szemben vállalt egy évet meg nem haladó lejáratú olyan kockázatvállalásra, amely nem része a kötelezett hitelintézet szavatoló tőkéjének,
l) a hitelintézet anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a hitelintézet saját leányvállalatával szemben vállalt kockázatra, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan összevont alapú felügyelet vonatkozik, amelybe a hitelintézet is beletartozik.”
56. §
A Hpt. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél a hitelintézet vagy a bankcsoporthoz, vegyes tevékenységű csoporthoz, pénzügyi holdinghoz tartozó más vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogot megtestesítő értékpapírt vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő értékpapírt vásároljon.”
57. §
A Hpt. 87. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók kockázatainak fedezetére nem képezhető ráfordításként elszámolt kockázati céltartalék illetőleg nem számolható el értékvesztés.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hitelintézet a kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére - a korrigált mérlegfőösszeg legfeljebb 1,25 százalékáig - általános kockázati céltartalékot képezhet, amelyet a kockázati céltartalékok között, elkülönítetten kell nyilvántartani.
(3) A hitelintézet a kockázati céltartalékot, ideértve az általános kockázati céltartalékot is, ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot, illetőleg az általános kockázati céltartalékot kell felhasználni.”
58. §
A Hpt. 88. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“88.§ Hitelintézet forrásgyűjtés céljából – betét elfogadásán kívül – kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki.”
59. §
A Hpt. 89. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe legalább százszázalékos eszközfenntartási mutatót köteles folyamatosan teljesíteni.”
60. §
(1) A Hpt XIV. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
“A BANKCSOPORT, A PÉNZÜGYI HOLDING ÉS A VEGYES TEVÉKENYSÉGŰ CSOPORT ÖSSZEVONT FELÜGYELETE”
(2) A Hpt. 90. §-a előtt álló cím és a 90.§ helyébe a következő rendelkezés lép:
“Az összevont felügyelet terjedelme
90. § (1) Az irányító hitelintézet, a pénzügyi holding társaság és a vegyes tevékenységű holding társaság akkor is köteles e fejezet rendelkezéseit teljesíteni, ha
a) az Szmt. alapján konszolidált éves beszámoló készítésére nem kötelezett,
b) leányvállalata egy belföldi székhelyű hitelintézetnek.
(2) A Felügyelet a következő vállalkozások körében lát el összevont felügyeleti feladatokat:
a) az irányító hitelintézet,
b) a bankcsoportba tartozó vállalkozás,
c) olyan pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosítóintézet, járulékos és más vállalkozás, amely jegyzett tőkéjének legalább húsz százaléka közvetlenül vagy közvetve a bankcsoporthoz tartozó vállalkozás tulajdonában van,
d) olyan pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosítóintézet, járulékos és más vállalkozás, amely nem tartozik a bankcsoporthoz, de amely olyan személy ellenőrzése alatt áll, aki a bankcsoportot vagy annak valamely hitelintézet tagját is ellenőrzi,
e) pénzügyi holding társaság,
f) a pénzügyi holdingba tartozó vállalkozás,
g) vegyes tevékenységű holding társaság,
h) a vegyes tevékenységű csoportba tartozó vállalkozás,
i) külföldi felügyeleti hatósággal együttműködve ellenőrzött vállalkozás.
(3) A Felügyelet feladata a bankcsoporthoz, a pénzügyi holdinghoz és a vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, biztosítóintézetek prudens működésének felügyelete.”
(3) A Hpt. 90. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Nem köteles a Felügyelet a bankcsoport, a pénzügyi holding, illetőleg a vegyes tevékenységű csoport összevont felügyeletét ellátni, ha az a 96/A.§ (2)-(4) bekezdése alapján az Európai Unió másik tagállama felügyeleti hatóságának összevont felügyelete alatt áll. Ebben az esetben is köteles azonban a Felügyelet ellátni az e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységet a Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézmény illetőleg befektetési vállalkozás tekintetében.”
61. §
A Hpt. 91. §-a előtt álló cím és a 91.§ helyébe a következő rendelkezés lép:
“A bankcsoport és a pénzügyi holding összevont felügyelete
91. § (1) A Felügyelet a bankcsoportokról és a pénzügyi holdingokról nyilvántartást vezet.
(2) Az irányító hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság köteles haladéktalanul kérni a Felügyelettől a bankcsoport, illetőleg a pénzügyi holding létrejöttének, valamint a bankcsoport, illetőleg a pénzügyi holding összetételében bekövetkezett módosulásoknak nyilvántartásba vételét, függetlenül attól hogy a bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézményt, illetőleg befektetési vállalkozást Magyarországon jegyezték-e be.
(3) A nyilvántartásba való bejegyzés előtt a Felügyelet ellenőrizheti a bejegyzés iránti kérelemben foglalt adatokat, illetőleg információkat és a bejegyzést ennek alapján teljesíti.
(4) Vitás esetben a Felügyelet dönt arról, hogy valamely vállalkozás a bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozónak minősül-e.
(5) A bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézményeknek, biztosító intézeteknek, befektetési vállalkozásoknak és járulékos vállalkozásoknak okmányaikban fel kell tüntetniük, hogy melyik – a Felügyelet által bejegyzett – bankcsoporthoz, pénzügyi holdinghoz tartoznak.”
62. §
A Hpt. 92. §-a előtt álló cím és a 92.§ helyébe a következő rendelkezés lép:
“A bankcsoport és a pénzügyi holding prudens működése
92. § (1) Az irányító hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság köteles úgy irányítani és összehangolni az ellenőrzés alatt álló pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, biztosítóintézetek, járulékos és más vállalkozások tevékenységét, hogy a bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások és biztosítóintézetek számára külön-külön, valamint a bankcsoport, illetőleg a pénzügyi holding egészére együttesen is biztosított legyen a prudens működés.
(2) Az irányító hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság felelős a bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások, valamint a csoport egészének összevont alapon számított tőkemegfeleléséért, valamint a prudens tevékenység végzésére vonatkozó előírások csoportszintű betartásáért.
(3) Az irányító hitelintézet, valamint a pénzügyi holding társaság igazgatósága az ellenőrzött pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás és biztosítóintézet vezetésére vonatkozóan az V. fejezetben, valamint a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében utasíthatja az ellenőrzött pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás és biztosítóintézet igazgatóságát, amely köteles az utasítást végrehajtani.
(4) Az irányító hitelintézet igazgatósága köteles megjelölni, hogy mely ügyvezető tagja felelős a bankcsoport egészének prudens működéséért.”
63. §
A Hpt. 93. §-a előtt álló cím és a 93.§ helyébe a következő rendelkezés lép:
“A bankcsoport és a pénzügyi holding kockázatvállalása és tőkemegfelelése
93. § (1) Az azonos bankcsoporthoz illetőleg pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások által együttesen vállalt kockázatokra is alkalmazni kell a 77-85.§-ban foglalt korlátozásokat.
(2) Az azonos bankcsoporthoz, illetőleg pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézményeknek és befektetési vállalkozásoknak együttesen - külön jogszabályban meghatározott módon - meg kell felelniük a 76. § előírásainak.
(3) Az irányító hitelintézet ingatlanba történő befektetéseibe - a 84.§ (1) bekezdésében foglaltakon kívül - nem kell beszámítani a járulékos vállalkozás által a járulékos vállalkozás működéséhez használt ingatlanokat.”
64. §
A Hpt. 94. §-a előtt álló cím és a 94.§ helyébe a következő rendelkezés lép:
“A prudens előírásoknak való összevont megfelelés számítása során alkalmazható módszerek
94. § (1) A 93.§ előírásainak való megfelelés érdekében az összevont limiteket az irányító hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó hitelintézet számítja ki. Ha a pénzügyi holdinghoz több hitelintézet tartozik, a pénzügyi holding társaság bejelenti a Felügyeletnek, hogy melyik, a pénzügyi holdinghoz tartozó hitelintézet végzi az összevont limitek számítását.
(2) Az összevont limitek számításába a bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézményeket a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével teljes körűen kell bevonni.
(3) Az összevont limitek számítása során a Szmt.-ben meghatározott tőkerészesedés szerinti konszolidálásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni:
a) a 90.§ (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott vállalkozásra,
b) az olyan vállalkozásra, amelyben a bankcsoport valamely tagja befolyásoló részesedéssel rendelkezik,
c) a bankcsoport valamely tagjához tartozó közös vezetésű vállalkozásra (függetlenül attól, hogy a társtulajdonosok a 90. § (3) bekezdés szerinti összevont felügyelet alá tartoznak-e vagy sem), ha szerződés garantálja, hogy az anyavállalatot kötelezettség csak tulajdoni hányada arányában terheli, és a bankholding társaság megítélése alapján a társtulajdonosok pénzügyi helyzete kielégítő.
(4) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján mentesítést adhat az irányító hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság részére az (1) és (2) bekezdésben meghatározott vállalkozás összevont felügyeletbe történő bevonása alól, amennyiben:
a) az összevont limitek számításához szükséges adatok, információk nem állnak rendelkezésre, mert a vállalkozás olyan országban található, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé azok átadását,
b) a csoport egészének megítélését tekintve az adott vállalkozás bevonása az összevont limitek számításába félrevezető eredményre vezetne.
(5) A bankcsoport összevont szavatoló tőkéjének számítása során az irányító hitelintézet szavatoló tőkéjéhez az ellenőrzött pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás és biztosítóintézet szavatoló tőkéjének olyan hányadát kell hozzáadni, amely megegyezik az általa ellenőrzött vállalkozásban közvetlenül és közvetve birtokolt tulajdoni, illetve szavazati hányaddal.
(6) Ha a bankcsoportba tartozó pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás és biztosítóintézet nem közli a 95.§ (4) bekezdése szerinti adatokat, az irányító hitelintézet az összevont szavatoló tőke számítása során az (5) bekezdés szerinti tőkeértéket nem veheti figyelembe.”
65. §
A Hpt. 95. §-a előtt álló cím és a 95.§ helyébe a következő rendelkezés lép:
“Adatszolgáltatási követelmények
95. § (1) Az összevont felügyelettel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében a Felügyelet - rendszeresen vagy esetenként - jelentést, adatot, illetőleg információt kérhet a 90. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozástól, amely azt köteles a Felügyeletnek megadni.
(2) A 90. § (2) bekezdésében meghatározott, pénzügyi intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítóintézetnek vagy járulékos vállalkozásnak nem minősülő vállalkozásokról – irányító hitelintézeten, pénzügyi holding társaságon, vegyes tevékenységű csoport esetében a vele azonos csoportba tartozó pénzügyi intézményen keresztül – a Felügyelet csak olyan adatot és információt kérhet, amely valamely pénzügyi intézmény illetőleg befektetési vállalkozás felügyeletének ellátása érdekében szükséges. A Felügyeletnek rendszeresen szolgáltatandó adatok körét külön jogszabály határozza meg.
(3) A pénzügyi intézménynek, befektetési vállalkozásnak és járulékos vállalkozásnak nem minősülő vállalkozás köteles - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a (2) bekezdésben meghatározott adatokat és információkat a vele azonos bankcsoportba, pénzügyi holdingba vagy vegyes tevékenységű csoportba tartozó holding társaság, illetve hitelintézet részére is megadni.
(4) A 90. § (2) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott vállalkozás köteles - ha jogszabály másként nem rendelkezik – az irányító hitelintézet részére megadni az összevont alapú (konszolidált) limitek számításához és az összevont felügyelet ellátásához szükséges jelentést, adatot, illetőleg információt.
(5) A pénzügyi holdingba tartozó vállalkozás köteles – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a pénzügyi holding társaság részére megadni az összevont alapú limitek számításához szükséges és az összevont felügyelet ellátásához szükséges jelentést, adatot, illetőleg információt.
(6) Az irányító hitelintézet, illetőleg a pénzügyi holding társaság köteles gondoskodni arról, hogy a bankcsoporthoz, illetőleg a pénzügyi holdinghoz tartozó, az összevont felügyelet hatálya alá tartozó vállalkozás rendelkezzen az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges adatok, információk biztosításához szükséges információs rendszerrel, illetőleg a szolgáltatott adatok, információk megbízhatóságát biztosító belső ellenőrzési rendszerrel.”
66. §
A Hpt. 96. §-a előtt álló cím, és a 96.§ helyébe a következő rendelkezés lép:
“Ellenőrzés
96. § Az összevont felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatok ellátása érdekében a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások körében a Felügyelet jogosult adatszolgáltatás útján és helyszíni ellenőrzés során ellenőrizni a 90-95.§-ban foglalt rendelkezések megtartását.”
67. §
(1) A Hpt. a 96. §-t követően a következő címmel és 96/A. §-sal egészül ki:
“A Felügyelet nemzetközi együttműködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont felügyelet tekintetében
96/A. § A Felügyelet – külföldi felügyeleti hatóság kérésére - elvégezheti a 96.§ szerinti vizsgálatot, a viszonosság elérhetőségének mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azokat a hozzájárulást kérő külföldi felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.”
(2) A Hpt. 96/A. §-a a következő (2)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
“(2) Ha az irányító hitelintézetet, illetőleg a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézményt és befektetési vállalkozást az Európai Unió különböző tagállamaiban jegyezték be, az összevont felügyeletet azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben az irányító hitelintézetet bejegyezték.
(3) Ha a pénzügyi holding társaságot és a pénzügyi holdinghoz tartozó hitelintézetet az Európai Unió különböző tagállamaiban jegyezték be, az összevont felügyeletet azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben a hitelintézetet bejegyezték.
(4) Ha egy pénzügyi holdinghoz több hitelintézet tartozik, és ezeket az Európai Unió különböző tagállamaiban jegyezték be, az összevont felügyeletet azon tagállam felügyeleti hatósága látja el, amelyben a pénzügyi holding társaságot és legalább egy, a pénzügyi holdinghoz tartozó hitelintézetet bejegyezték. Amennyiben a pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállamban nincs bejegyezve a pénzügyi holdinghoz tartozó hitelintézet, az érintett tagállamok felügyeleti hatóságai megállapodnak abban, hogy melyikük látja el az összevont felügyeletet.
(5) A Felügyelet együttműködik az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságaival az összevont felügyelet ellátása területén. E feladatkörében
a) a Felügyelet az összevont felügyelet ellátásához szükséges adatot, információt adhat át másik tagállam felügyeleti hatóságának, illetőleg ilyen adatokat, információkat másik tagállam felügyeleti hatóságától átvehet, kezelhet;
b) a Felügyelet másik tagállam felügyeleti hatóságának felkérésére a Magyarországon bejegyzett, de másik tagállamban összevont felügyelet alá tartozó vállalatoktól információkat kérhet, illetőleg ellenőrzést folytathat;
c) a Felügyelet másik tagállam felügyeleti hatóságát megbízhatja a területén bejegyzett, de a Felügyelet összevont felügyelete alatt álló vállalatok ellenőrzésével, illetőleg ilyen vállalatokra vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását kérheti;
d) másik tagállam felügyeleti hatóságának hozzájárulásával a Felügyelet összevont felügyelete alatt álló, a másik tagállamban bejegyzett vállalatnál ellenőrzést folytathat, illetőleg az ellenőrzéssel könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt megbízhat;
e) a Felügyelet hozzájárulhat, hogy a Magyarországon bejegyzett, de a másik tagállam felügyeleti hatóságának összevont alapú felügyelete alatt álló vállalatnál a másik tagállam felügyeleti hatósága, illetőleg az általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő ellenőrzést folytasson.
(6) A Felügyelet az általa engedélyezett pénzügyi holding társaságok jegyzékét közli a többi tagállam felügyeleti hatóságával.”
68. §
(1) A Hpt. 97. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A hitelintézet – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni.”
(2) A Hpt. 97. §-a a következő (3)- (5) bekezdéssel egészül ki:
“(3) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EGK számú irányelve által előírt betétbiztosítással. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Alap által nyújtott biztosítással egyenértékű betétbiztosítással.
(4) A betétbiztosítás egyenértékűségének (3) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen:
a) a betétbiztosítással lefedett betétek körét;
b) a betétbiztosítással érintett ügyfélkört;
c) a betétbiztosítás mértékét;
d) a betétbiztosítás eljárásrendje alapján a betétkifizetés várható időigényét;
e) a betétkövetelés érvényesítésének lehetőségét.
(5) Fióktelep önként az Alaphoz csatlakozhat.”
69. §
A Hpt. 97/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“97/A. § Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe által gyűjtött betétre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.”
70. §
A Hpt. 98. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Alap feladata]
“d) a betétes magyar nyelvű tájékoztatása, illetőleg magyarországi székhelyű hitelintézet külföldön létrehozott fióktelepe esetén annak az országnak a nyelvén történő tájékoztatása, amelyben a fióktelepet létrehozták.”
71. §
(1) A Hpt. 100. § (1) bekezdésének j)-l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő n) ponttal egészül ki:
[Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki]
“j) a befektetési vállalkozás, tőzsdetag,
k) kötelező vagy önkéntes intézmény-, illetve befektetővédelmi alap,
l) a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább öt százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói,”
“n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap”
[betéteire.]
(2) A Hpt. 100. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(2) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá]
“c) olyan betétre, melyet nem euróban, vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el.”
72. §
(1) A Hpt. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az ötszáz forintnál kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki. Devizabetét esetén a devizában kifizetett kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.”
(2) A Hpt. 101. §-ának (2) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az Alap a befagyott tőkeösszeg után a kártalanításra jogosult személy részére a kártalanítás kifizetésének a 105.§ (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjáig járó, még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig, a szerződés szerinti kamatlábbal, de legfeljebb a kamattérítés időtartama alatt alkalmazott - az idővel súlyozott - átlagos jegybanki alapkamatlábbal számítottan téríti meg.”
“(7) Hitelintézetek egyesülése esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából továbbra is külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés időpontja előtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevő hitelintézetnél elhelyezett betétei – a lakástakarékpénztári betétek kivételével - legfeljebb öt évig.”
73. §
A Hpt. 105. §-ának (1), (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az Alap a betétek befagyását követő legfeljebb harminc nap elteltével, illetve felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után tizenöt napon belül - a két időpont közül a korábbiban – megkezdi és három hónapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Az Alap legfeljebb két alkalommal kérheti a Felügyelettől a kifizetési határidő meghosszabbítását alkalmanként legfeljebb három hónappal.”
“(3) Ha a kártalanításra jogosult a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és azok a (4) bekezdés szerinti nyilvántartás adataival megegyeznek, az Alap gondoskodik a neki vagy az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy részére járó kártalanítás kifizetéséről.”
“(5) A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg más hitelintézethez betétként való áthelyezése, postai átutalás, csekk kiállítása vagy közvetlen kifizetés útján történik.”
74. §
A Hpt. 107. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A (2) bekezdés alkalmazásában a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerülő költség a kifizető hitelintézet díja, az átutalások költsége, a nyomdaköltség és a kommunikációs költség.”
75. §
A Hpt. 110. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
“A 111. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott intézkedések nem alkalmazhatóak, ha azt az igazgatótanács bármelyik tagja ellenzi.”
76. §
(1) A Hpt. 115. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“ (3) Az Alaphoz csatlakozott fióktelep vezető állású személye az Alapnak haladéktalanul – írásban – bejelenti, ha a külföldi hitelintézet, vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált.”
(2) A Hpt. 115. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) Az (5) bekezdés szerinti vizsgálat során az Alap vagy az általa megbízott személy betekinthet a hitelintézet könyveibe, számláiba, nyilvántartásaiba, a hitelintézet vezető állású személyeitől, alkalmazottaitól, könyvvizsgálójától, végelszámolójától vagy felszámolójától információt kérhet.”
77. §
A Hpt. 121. §-ának (1) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az Alap tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló, az Alap által a 99. § és 100. § szerint biztosított betétek teljes összegét, a hitelintézet önkéntes betétbiztosítási illetve intézményvédelmi alapban fennálló tagságát, illetve az Alap szabályzata által megállapított egyéb szempontokat. Az Alap az éves díj megállapítása során figyelembe veheti a más jogszabályban meghatározott minősítő szervezet által a hitelintézetre, illetve annak kötelezettségeire meghatározott minősítéseket.”
“(10) A hitelintézet végelszámolása vagy felszámolása kezdő évében a végelszámolás vagy felszámolás kezdő napjáig az e §-ban meghatározottak szerint köteles időarányos éves díjat fizetni. A díj vetítési alapja a befizetést megelőző negyedév átlagos biztosított betétállománya.”
78. §
A Hpt. 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A felszólítást követő harminc nap elteltével - ha a hitelintézet az (1) bekezdés szerinti jogsértő magatartást nem szüntette meg - az Alap kezdeményezheti a Felügyeletnél a hitelintézettel szemben intézkedés, bírság alkalmazását, vagy a Felügyelet egyetértésével a hitelintézetet tagjai sorából kizárja legalább tizenkét hónappal az erre vonatkozó intézkedés bejelentése után, ha ez alatt az idő alatt a hitelintézet továbbra sem szüntette meg a jogsértő magatartást. Az Alap a felügyeleti intézkedés kezdeményezéséről egyidejűleg értesíti az MNB-t.”
79. §
A Hpt. a 128. §-t követően a következő címmel és 128/A. §-sal egészül ki:
“Az önkéntes alap megalakítása
128/A. § (1) Az önkéntes alap megalakítása céljából alakuló közgyűlést kell tartani, amelynek feladata a tagok névjegyzékének megállapítása, a létesítő okirat megalkotása, az e törvényben meghatározott belső szabályzatok elfogadása, valamint tisztségviselők megválasztása.
(2) Az alakuló közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatalra egyebekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Önkéntes alapot kizárólag határozatlan időre lehet alapítani.”
80. §
A Hpt. a következő 128/B. §-sal egészül ki:
“128/B. § (1) Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlés által választott elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá, valamint két tag hitelesít.
(2) Az alakuló közgyűlés által elfogadott létesítő okiratot valamennyi tag által aláírt közjegyzői hitelesítéssel ellátott okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.”
81. §
A Hpt. a következő 128/C. §-sal egészül ki:
“128/ C. § (1) Az önkéntes alap alapítását a létesítő okirat elfogadásától számított tizenöt napon belül engedélyezés végett
a) az alakuló közgyűlésről felvett hitelesített jegyzőkönyv,
b) a létesítő okirat, valamint
c) a tagok névjegyzékének
megküldésével be kell jelenteni a Felügyeletnek.
(2) Az engedélyt – a 194. §-tól eltérően – megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el.
(3) A Felügyelet az engedélykérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a benyújtott iratok nem felelnek meg a jogszabályokban foglalt előírásoknak.
(4) Az engedély megadását – illetve a (2) bekezdésben meghatározott esetben a határidő lejártát – követő harminc napon belül az önkéntes alap megalapítását – az (1) bekezdésben meghatározott iratok benyújtásával – nyilvántartásba vétel kérése céljából be kell jelenteni az önkéntes alap székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnak (a továbbiakban: bíróság).
(5) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az önkéntes alap képviseletére jogosult személy nyújtja be. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát a Felügyeletnek is kézbesíti.
(6) Az önkéntes alap nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek.
(7) Az önkéntes alap a bíróság nyilvántartásba vételével, az alakuló közgyűlés napjára visszamenő hatállyal jön létre.
(8) Az önkéntes alap nyilvántartásba vételére egyebekben a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló jogszabályt kell megfelelően alkalmazni.”
82. §
A Hpt. a következő címmel és 128/D. §-sal egészül ki:
“A létesítő okirat
128/D §. (1) Az önkéntes alap szervezetének és működésének rendjét a létesítő okirat tartalmazza.
(2) A létesítő okiratban meg kell határozni:
a) az önkéntes alap nevét és székhelyét,
b) az alapítókat,
c) az önkéntes alaphoz történő csatlakozás és az abból történő kilépés, kizárás rendjét,
d) az önkéntes alap szervezetét,
e) a közgyűlésen történő szavazás rendjét, a tagok szavazati arányát,
f) az önkéntes alap feladatait és az azokhoz kapcsolódó jogokat,
g) az önkéntes alap tagjának jogait és kötelezettségeit,
h) az önkéntes alap által kezelt vagyon kezelésének szabályait,
i) a tagok díjfizetési rendjét,
j) a tagok kilépése, kizárása esetén történő elszámolás rendjét.
(3) Az önkéntes alap létesítő okiratának elfogadásához, valamint a létesítő okirat módosításához, az önkéntes alap megszűnéséhez – a 128/C. § megfelelő alkalmazásával – a Felügyelet jóváhagyása szükséges.”
83. §
A Hpt. a következő címmel és 128/E. §-sal egészül ki:
“A tagok névjegyzéke
128/E. § (1) Az önkéntes alap tagjairól névjegyzéket kell készíteni és az abban bekövetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell. A névjegyzéket az igazgatóság vezeti.
(2) A névjegyzékben legalább a tag nevének (cégének), székhelyének, valamint a tagok kirendeltségei címének és vezető állású személyei nevének szerepelnie kell.
(3) A tagsági viszony a névjegyzékbe történt felvétellel, a közgyűlés döntésének napjára visszamenő hatállyal jön létre.”
84. §
A Hpt. a következő címmel és 128/F. §-sal egészül ki:
“Közgyűlés
128/F. § (1) Az önkéntes alap legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
(2) Az önkéntes alap minden tagja jogosult a közgyűlés tevékenységében részt venni.
(3) A közgyűlés hatáskörét a létesítő okiratban kell meghatározni. A közgyűlés kizárólagos hatásköre
a) a létesítő okirat megalkotása és módosítása,
b) döntés tagfelvételről valamint kizárásról,
c) az önkéntes alap éves költségvetésének megállapítása és az éves beszámoló elfogadása,
d) az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása,
e) a könyvvizsgáló megválasztása,
f) döntés egyesülés, szétválás és a megszűnés kérdésében, továbbá
k) amelyet törvény hatáskörébe utal.
(4) A közgyűlést a létesítő okiratban meghatározott időközönként, de évente legalább kettő alkalommal össze kell hívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg a tagok – létesítő okiratban meghatározott hányada – az ok és a cél megjelölésével indítványozzák.
(5) A közgyűlést a kitűzött időpont előtt legalább tizenöt nappal az igazgatóságnak írásban kell összehívnia. A határozathozatal és a választás rendjét a létesítő okiratban kell meghatározni, azzal, hogy - az e törvényben rögzítettek figyelembe vételével - valamennyi határozat meghozatalához legalább az összes tag szótöbbsége szükséges.
(6) A közgyűlés - ha a létesítő okirat eltérően nem rendelkezik - az ülésére szóló meghívóban nem szereplő kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha az önkéntes alap tagjainak legalább kétharmada hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához.”
85. §
A Hpt. a következő címmel és 128/G. §-sal egészül ki:
“Igazgatóság
128/G. § (1) A közgyűlés – a létesítő okiratban meghatározott létszámú - de legalább öt, legfeljebb tizenegy tagból álló igazgatóságot, s ennek tagjai közül elnököt választ.
(2) Az önkéntes alapot harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt az elnök képviseli. A létesítő okirat a képviseletre az elnökön kívül más tagot is feljogosíthat.”
86. §
A Hpt. a következő 128/H. §-sal egészül ki:
“128/H. § (1) Az igazgatóság a közgyűlés határozatai szerint irányítja az önkéntes alap működését, dönt minden olyan ügyben, amelyet törvény vagy a létesítő okirat nem utal az önkéntes alap más testületének vagy tisztségviselőjének hatáskörébe.
(2) Az igazgatóság a létesítő okiratban meghatározott gyakorisággal, de legalább kéthavonta ülésezik. Tevékenységéről legalább évente beszámol a közgyűlésnek.
(3) Az igazgatóság határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
(4) Az igazgatóság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az önkéntes alap érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével az önkéntes alapnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
(5) Nem terheli a (4) bekezdés szerinti felelősség azt az igazgatósági tagot, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelő bizottságnak bejelentette.”
87. §
A Hpt. a következő címmel és 128/I. §-sal egészül ki:
“Felügyelő bizottság
128/I. § (1) A közgyűlés - a létesítő okiratban meghatározott létszámú - de legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló felügyelő bizottságot, s ennek tagjai közül elnököt választ.
(2) A felügyelő bizottság a közgyűlés részére ellenőrzi az önkéntes alap ügyvezetését.
(3) A felügyelő bizottság
a) az önkéntes alap szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat,
b) felhívhatja az igazgatóságot, hogy a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy más belső szabályzatnak megfelelően járjon el,
c) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását, valamint a közgyűlés rendkívüli összehívását,
d) a Felügyelet egyidejűleg történt értesítésével összehívja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének,
e) véleményt nyilvánít a közgyűlés elé terjesztett éves költségvetésről, valamint éves beszámolóról, amely nélkül ezen tárgyakban érvényes határozat nem hozható,
f) javaslatot tesz a közgyűlésnek az igazgatósági tagok díjazásának megállapítására.”
88. §
A Hpt. a következő 128/J. §-sal egészül ki:
“128/J. § (1) A felügyelő bizottság - ha a tagok érdekei megkívánják - az igazgatóság működését átmeneti időre felfüggesztheti.
(2) Az igazgatóság felfüggesztésével egyidejűleg a felügyelő bizottság köteles
a) harminc napon belül rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezni,
b) a közgyűlés összehívásáig gondoskodni az ügyvezetésről.”
89. §
A Hpt. a következő 128/K. §-sal egészül ki:
“128/K. § (1) A felügyelő bizottság testületként jár el.
(2) A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van.
(3) A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
(4) A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az önkéntes alapnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.”
90. §
A Hpt. a következő címmel és 128/L. §-sal egészül ki:
“Könyvvizsgáló
128/L. § (1) Az önkéntes alap könyvvizsgálót bíz meg.
(2) Az önkéntes alap könyvvizsgálóját a pénzügyi intézmények könyvvizsgálatára jogosultak közül választja a közgyűlés.
(3) A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg.
(4) A könyvvizsgáló feladata az önkéntes alap könyvviteli nyilvántartásának és éves beszámolójának felülvizsgálata, továbbá véleménynyilvánítás az önkéntes alap gazdálkodásával, a vagyonkezeléssel és felhasználással kapcsolatos közgyűlési előterjesztések hitelességéről. A könyvvizsgáló véleménye és jelentéstételi kötelezettsége nélkül e kérdésekben nem hozható határozat.”
91. §
A Hpt. a következő címmel és 128/M. §-sal egészül ki:
128/M. § (1) Az önkéntes alap valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított harminc napon, de legkésőbb a határozat keltétől számított kilencven napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.
(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtásának nem akadálya, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.”
92. §
A Hpt. a következő 128/N. §-sal egészül ki:
“128/N. § (1) Az önkéntes alap törvénysértő határozata esetén a Felügyelet – ha a működés törvényessége másként nem biztosítható – bírósághoz fordulhat. A Felügyelet keresete alapján a bíróság
a) megsemmisítheti az önkéntes alap törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el,
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az önkéntes alap közgyűlését,
c) felfüggesztheti az önkéntes alap működését.
(2) Az önkéntes alap tagja (128/M. §), valamint a Felügyelet által indított perek a nyilvántartásba vétel szerinti bíróság hatáskörébe tartoznak.”
93. §
A Hpt. 131. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények:
a) tegye lehetővé a pénzügyi intézmény belső ellenőrzését,
b) biztosítsa a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek tevékenységének a megítélését, valamint a tulajdonosok, a könyvvizsgáló, a Felügyelet és az MNB által történő ellenőrzést, továbbá segítse a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének.”
94. §
(1) A Hpt. 132. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A pénzügyi intézmény köteles az Szmt. szerint elkészített, az arra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, az arról készített könyvvizsgálói jelentést, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek a tárgyévet követő év május 31-éig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót szeptember 30-áig megküldeni.
(2) A 3.§ (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végző jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára a 131-137. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
(2) A Hpt. 132. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Magyarországon fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredmény-kimutatásának hivatalos magyar nyelvű fordítását a jóváhagyását követő harminc napon belül két országos napilapban köteles közzétenni.”
95. §
(1) A Hpt. 133. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, valamint b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Pénzügyi intézmény esetén - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha”
“b) a Felügyelet az általa vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót határozattal nyilvántartásba vette,”
(2) A Hpt. 133. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
“(6) Pénzügyi intézmény nem adhat könyvvizsgálói megbízást a Felügyelet alkalmazottjának, illetőleg annak közeli hozzátartozójának.”
96. §
A Hpt. a 133. §-t követően a következő 133/A. §-sal egészül ki:
“133/A. § (1) A Felügyelet a könyvvizsgálót akkor veszi a pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók névjegyzékébe, ha
a) a könyvvizsgáló legalább három éven át pénzügyi intézménynél számviteli, ellenőrzési vagy a Felügyeletnél bankfelügyelői, ellenőri, az MNB-nél ellenőri, önkéntes intézményvédelmi alapnál ellenőri munkakörben dolgozott és legalább két éves könyvvizsgálói gyakorlata van, vagy
b) legalább három éven át könyvvizsgálói tevékenységet folytatott és pénzügyi intézményi minősítésű könyvvizsgáló mellett legalább két évig beosztott könyvvizsgálóként tevékenykedett.
(2) A Felügyelet a könyvvizsgálót a pénzügyi intézményi minősítésű könyvvizsgálók nyilvántartásából határozattal törli, ha
a) a könyvvizsgáló a jegyzékbe vétel követelményeinek már nem felel meg,
b) a könyvvizsgáló a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.
(3) Ha a Felügyelet a könyvvizsgálót a névjegyzékből törli, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez.
(4) Ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara pénzügyi intézményi minősítésű könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez, egyidejűleg értesíti erről a Felügyeletet.”
97. §
A Hpt. 134. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, valamint b) és d)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A pénzügyi intézmény által választott könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a pénzügyi intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján”
“b) bűncselekmény elkövetésére vagy a pénzügyi intézmény belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetőleg az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel,”
“d) a pénzügyi intézmény kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak, vagy
e) a pénzügyi intézmény belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg,
f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a pénzügyi intézmény vezetése között a pénzügyi intézmény fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a pénzügyi intézmény működését lényegesen érintő kérdésekben.”
98. §
A Hpt. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“135. § A Felügyelet a 151. § (3) bekezdésének k) pontjában meghatározott esetben jogosult arra, hogy a hitelintézetet más könyvvizsgáló választására kötelezze és a névjegyzékből a könyvvizsgálót törölje.”
99. §
A Hpt. 137. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A pénzügyi intézmény köteles a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a pénzügyi intézmény igazgatóságát kötelezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről és ismételt közzétételéről.
(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló helytelen adatot tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézmény igazgatóságát az adatok felülvizsgáltatására, könyvvizsgálóval való hitelesíttetésére. A felülvizsgált és könyvvizsgálóval hitelesített adatot - a közgyűlés elé történt beterjesztés előtt - a pénzügyi intézmény köteles a Felügyeletnek bemutatni.”
100. §
A Hpt. 139. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A pénzügyi intézmények által fizetett éves felügyeleti díj a pénzügyi intézmény mérlegfőösszegének háromtized ezreléke, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás által fizetett éves felügyeleti díj évi hatvanezer forint, melyet negyedéves részletekben, a negyedévet követő hónap huszadik munkanapjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni.”
101. §
A Hpt. 141. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység folytatóját a Felügyelet felszólítja a helyzet tisztázásához szükséges szerződés, okirat, jelentés, kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatására, továbbá helyszíni ellenőrzést rendelhet el minden olyan helyen, ahol a rendelkezésére álló adat alapján ilyen tevékenység folyt, illetőleg folyik.”
102. §
A Hpt. 142. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ A hitelintézet igazgatósága köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül - írásban – bejelenteni]
“c) az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek szüneteltetését, korlátozását, megszüntetését.”
103. §
A Hpt. 148. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A Felügyelet által kiküldött – helyszíni ellenőrzésre jogosult – alkalmazott vagy megbízott az ellenőrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratokat, adathordozókat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, a vizsgált iratokról, adathordozókról másolatot készíthet, felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet, próbavásárlást végezhet.”
104. §
A Hpt. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“150. § E törvény és a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályok, jegybanki rendelkezések, illetve pénzügyi felügyeleti rendelkezések továbbá a Felügyelet határozatai maradéktalan betartása, a jogsértések vagy hiányosságok megelőzése, illetőleg megszüntetése érdekében a Felügyelet a pénzügyi intézménnyel szemben - az MNB egyidejű értesítése mellett - intézkedést, kivételes intézkedést és bírságot alkalmazhat.”
105. §
(1) A Hpt. 151. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, továbbá e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:
“A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, a pénzügyi felügyeleti rendelkezések, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásait, illetőleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen”
“e) tőkemegfelelési mutatója vagy szavatoló tőkéje alacsonyabb az e törvényben vagy a Felügyelet határozatában meghatározott mértéknél,”
“j) a pénzügyi intézmény a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény 2. §-ának (1)-(2) bekezdésében, valamint a 3.§-ának (1) bekezdésében megfogalmazott kötelezettségeit nem teljesíti.”
(2) A Hpt. 151. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze, továbbá c ) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a következő m) ponttal egészül ki::
“A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, a pénzügyi felügyeleti rendelkezések, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok, továbbá a jegybanki rendelkezések előírásainak jelentős megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155-156. §), ha a pénzügyi intézmény”
“c) tőkemegfelelési mutatója a törvényben vagy a Felügyelet határozatában számára meghatározott érték hetvenöt százalékánál alacsonyabb,”
“e) nem rendelkezik elégséges céltartalékkal illetve eszközei értékelése nem megfelelő és emiatt szavatoló tőkéjét csökkentenie kell az el nem számolt céltartalékképzés illetve értékvesztés összegével,”
“m) a rá vonatkozó tőkemegfelelési előírásnak csak úgy tud megfelelni, hogy nem fizeti vissza lejáratkor a kiegészítő alárendelt kölcsönt.”
(3) A Hpt. 151. §-a (3) bekezdésének bevezető szövegrésze, továbbá a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, a pénzügyi felügyeleti rendelkezések, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásainak súlyos megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha a hitelintézet”
“a) tőkemegfelelési mutatója a törvényben vagy a Felügyelet határozatában számára meghatározott érték ötven százalékánál alacsonyabb,”
“c) nem tesz eleget céltartalékképzési kötelezettségének, illetőleg nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetőleg eszközeit nem megfelelően értékelte és emiatt az el nem számolt céltartalékképzés illetve értékvesztés összegével csökkentett szavatoló tőke következtében tőkemegfelelési mutatója négy százalék alá csökken,”
(4) A Hpt. 151. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ A Felügyeletnek a (3) bekezdésen kívül akkor is meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha]
“a) a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének eszköz fenntartási mutatója száz százalék alá csökken,”
(5) A Hpt. 151. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A Felügyelet intézkedést tehet továbbá, ha a harmadik országbeli hitelintézet székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott hitelintézettel vagy annak bármely államban működő fióktelepével szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, szankciót, amely a fióktelep biztonságos működését érinti.”
106. §
A Hpt. 153. §-a (2) bekezdésének b) pontja a következő 9. alponttal egészül ki:
[ A 151. § (2) bekezdése szerinti esetekben - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:
b) kötelezheti a pénzügyi intézményt]
“9. nyolc százaléknál magasabb, de legfeljebb a törvényi követelmény kétszeresét meg nem haladó tőkemegfelelési mutató elérésére, illetőleg fenntartására,”
107. §
A Hpt. 157. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetében az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg a Felügyelet értesíti a harmadik országbeli hitelintézetet és annak felügyeleti hatóságát.”
108. §
A Hpt. 161. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz – az átadó és az átvevő hitelintézet közötti megállapodás alapján – a Felügyelet engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz nem szükséges a szerződő fél hozzájárulása. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti engedélyét.”
109. §
(1) A Hpt. 163. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ Az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzet különösen akkor áll fenn, ha a hitelintézet tőkemegfelelési mutatója két százalék alá csökken, valamint]
“b) a tulajdonos vagy a harmadik országbeli hitelintézet nem képes, illetőleg nem hajlandó a hitelintézet saját tőkéjét, illetve tőkemegfelési mutatóját a jogszabályban vagy a Felügyelet határozatában előírt szintre felemelni, vagy”
(2) A Hpt. 163. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) Felügyeleti biztosnak olyan természetes személy nevezhető ki, aki megfelel a hitelintézeti ügyvezetőkkel szemben támasztott, a 68. §-ban meghatározott követelményeknek.”
110. §
A Hpt. 168.§ (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
Nem minősül befagyott betétnek a Felügyelet 176/B.§ (5) bekezdése alapján elrendelt kifizetési tilalma miatt nem kifizethető betét, a végelszámolást kimondó határozat meghozatalától számított tizenöt napig.”
111. §
A Hpt. XXIV. fejezete a következő címmel és 168/A. §-sal egészül ki:
“Az Európai Unió másik tagállama fióktelepének felügyelete
168/A. § (1) Ha az Európai Unió másik tagállama pénzügyi intézményének fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.
(2) Ha a fióktelep a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről illetőleg kezdeményezi, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.
(3) A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. A Felügyelet ilyen jellegű intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja és annak jogosságát utólagosan mérlegeli.”
112. §
A Hpt. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“169. § (1) A pénzügyi szolgáltatásokra és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok, jegybanki rendelkezések és pénzügyi felügyeleti rendelkezések előírásainak megsértése esetén a Felügyelet bírságot szabhat ki.
(2) A Felügyelet bírságot alkalmazhat a törvényben felsorolt intézkedések, illetőleg a kivételes intézkedések mellett, azokkal egyidejűleg is.
(3) A bírság megállapításakor a Felügyelet mérlegeli:
a) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázat, illetőleg kár mértékét,
b) a felelős személyek által a Felügyelettel, illetőleg az Alappal kapcsolatban tanúsított együttműködést,
c) az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségét, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyt, kárenyhítési hajlandóságát,
d) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve annak szándékát,
e) a szabályok megsértésének ismétlődését, illetőleg gyakoriságát.”
113. §
A Hpt. XXVI. fejezetének címe helyébe a következő cím lép, továbbá a 176. §-t követően a következő 176/A. §-sal egészül ki:
“Pénzügyi intézmény jogutód nélküli megszűnése
176/A. § (1) A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására a Cstv. és a gazdasági társaságokról szóló törvény, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Pénzügyi intézmény felszámolójának, vagy végelszámolójának csak a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki.
(3) A (2) bekezdés szerinti közhasznú társaságot – ha törvény másként nem rendelkezik – kizárólag pénzügyi intézmény felszámolására illetve végelszámolására lehet kijelölni.”
114. §
A Hpt. a következő címmel és 176/B. §-sal egészül ki:
“Végelszámolás
176/B. § (1) Pénzügyi intézményre vonatkozóan végelszámolást kimondó határozatot a Felügyelet hozhat.
(2) A Felügyelet végelszámolást kimondó határozatot hoz, ha
a) a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét visszavonja, kivéve, ha az engedély visszavonása a 30.§ (1) bekezdésének c) pontja alapján történik, vagy
b) tudomására jut, hogy a külföldi pénzügyi intézmény alapítási, tevékenységi (működési) vagy a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapításra vonatkozó, a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság által kiadott engedélye hatályát veszti.
(3) A Felügyelet végelszámolással történő megszűnést kimondó határozata meghozatalához nem kell beszerezni a Cstv. 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértést.
(4) A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozatában kijelöli a végelszámolót és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.
(5) A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozat meghozatalával egyidejűleg – ha a végelszámolás kezdő időpontja későbbi, mint a határozat kelte - felügyeleti biztost rendelhet ki, - ha korábban ez nem történt meg - akinek megbízatása a végelszámoló tevékenységének megkezdéséig tart, és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.
(6) A végelszámolási eljárás befejezésének feltétele, ha a jogosult számára ki nem fizetett betétek állományátruházása megtörtént.”
115. §
A Hpt. a következő 176/C. §-sal egészül ki:
“176./C § (1) A cégbíróság a végelszámolást kimondó határozat kézhezvételét követően soron kívül hoz végzést és rendeli el annak Cégközlönyben való közzétételét.
(2) A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a pénzügyi intézménynek a Cstv. 70. §-ának a) pontja szerinti éves beszámolója szerinti eszközök könyvszerinti értékének fél százalékát.
(3) Pénzügyi intézmény végelszámolása során a hitelezők a végelszámolás közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek bejelenteni követeléseiket.”
116. §
A Hpt. a 177. § előtt a következő címmel egészül ki, egyidejűleg a § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“Felszámolási eljárás”
“(2) Pénzügyi intézmény felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.”
117. §
A Hpt. 178. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A hitelintézet esetében a Cstv. II. fejezete nem alkalmazható. Egyszerűsített felszámolási eljárás pénzügyi intézmény esetében nem alkalmazható.”
“(3) A pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelések esetében a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.”
118. §
(1) A Hpt. 179. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Pénzügyi intézmény illetve a külföldi pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a felszámolási eljárás megindítását - a (2) bekezdésben meghatározott esetben – a Felügyelet kezdeményezheti.
(2) A Felügyelet felszámolási eljárást kezdeményez,
a) ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét a 30.§ (1) bekezdésének c) pontja alapján vonja vissza, vagy
b) fióktelep esetében, ha a Magyarországon fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény ellen fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.”
(2) A Hpt. 179. § (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A bíróság a felszámolást]
“a) a részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény,
b) a fióktelepet működtető külföldi pénzügyi intézmény”
[fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles elrendelni.]
119. §
A Hpt. 181. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
“(1) Ha a Felügyelet már a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztost rendelt ki, a megbízatás mindaddig tart, amíg a bíróság a felszámolás elrendeléséről szóló határozatában a felszámolót nem rendeli ki.”
“(3) Pénzügyi intézmény felszámolása során a hitelezők a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni.”
120. §
A Hpt. 182. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál.”
121. §
A Hpt. 184. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A felszámolási eljárás során a felszámoló, illetőleg az Alap indokolt kérelme alapján - a felszámolás alatt álló pénzügyi intézmény számára - a Felügyelet a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körére ideiglenes tevékenységi engedélyt adhat.
(2) A pénzügyi intézmény felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele a pénzügyi intézmény további működése, hitelintézetként vagy pénzügyi vállalkozásként.”
122. §
A Hpt. 186. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze, továbbá k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő l) ponttal egészül ki:
“A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény, a bankcsoport, illetőleg a pénzügyi holding következő adatait:”
“k) a 3. § (9) és (10) bekezdésében meghatározott ügynökök;
l) az a)-k) pontokban felsorolt adatokban történt változások.”
123. §
A Hpt. 189. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“189. § A Felügyelet saját feladatai ellátására szolgáló banktitkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy információt kizárólag az 51. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt szerveknek - a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben - valamint nemzetközi együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint szolgáltathat. A külföldi felügyeleti hatóságtól származó bank- vagy üzleti titoknak minősülő adatot és információt a Felügyelet nem közölhet harmadik féllel, azt csak a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kezelheti és kizárólag az érintett külföldi felügyelet hozzájárulásával továbbíthatja.”
124. §
(1) A Hpt. 190. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A Felügyelet az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a 186-187. §-ban meghatározott, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:]
“a) a pénzügyi intézményeket, a bankcsoportokat, pénzügyi holdingokat és bankképviseleteket,”
(2) A Hpt. 190. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi vállalkozás, valamint a hitelintézet ügynökét.”
125. §
A Hpt. 198. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Felügyelet az általa kiadott engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát, ideértve a 14. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti engedélyét is, haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak.”
126. §
A Hpt. a következő 198/A. §-sal egészül ki:
“198/A.§ A 3.§ (9) és (10) bekezdésben meghatározott ügynökök jegyzékét a Felügyelet félévente a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi.”
127. §
(1) A Hpt. 201. §-ának (3) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A hitelintézet által közzétett hirdetésben egyértelműen szerepelnie kell a betét, illetve a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír jogszabályban előírt módon számított egy évre vonatkozó átlagkamata, illetőleg átlaghozama mértékének.”
“(6) E § alkalmazásában hirdetés: a pénzügyi intézményre, bankképviseletre, illetőleg a pénzügyi, valamint a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó, kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az az országban megjelenő sajtótermék vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, az ország területén sugárzott, belföldi műsorszolgáltató rendelésére közvetített televízió- vagy rádióműsor előadásával vagy bármi más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a pénzügyi intézmény kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre.”
(2) A Hpt. 201. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
“(7) Hirdetést csak Magyarországon bejegyzett és pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény tehet közzé.”
(3) A Hpt. 201. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(7) Hirdetést csak Magyarországon bejegyzett és pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, valamint az Európai Unióban székhellyel rendelkező hitelintézet és a 15.§ (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás tehet közzé.”
128. §
A Hpt. a 206. §-t követően a következő 206/A. §-sal egészül ki:
“206/A. § (1) A 201-202. § tekintetében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek (a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi felügyelőség) járnak el a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény szabályai szerint.
(2) A 203., 206. § tekintetében a fogyasztóvédelmi felügyelőség a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szabályai szerint jár el.”
129. §
“(1) A fogyasztási kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell a külön jogszabály alapján megállapított éves százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutatót.
(2) A teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb - a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő - költséget.
(3) A teljes hiteldíj mutató az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és teljes hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel.”
130. §
A Hpt. 213. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“213. § (1) Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza
a) a szerződés tárgyát,
b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,
c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,
d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,
e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,
f) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint
g) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését.
(2) A fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis.
(3) A szerződés semmiségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
(4) A hitelező köteles a fogyasztót a fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé.”
131. §
A Hpt. a következő 214/A.§-sal egészül ki:
“214/A.§ (1) Ha a fogyasztó a kölcsönt olyan, a hitelező és az áru vagy szolgáltatás értékesítője közötti előzetes megállapodásra tekintettel kapja, melynek értelmében a fogyasztónak kizárólag az adott hitelező nyújthat kölcsönt az értékesítőtől áru vásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére, és
a) az értékesítő a fogyasztóval kötött szerződés teljesítésével késedelembe esik vagy hibásan teljesít, és
b) a fogyasztó késedelemből, illetve hibás teljesítésből eredő követeléseinek az értékesítő nem tett határidőben eleget,
a fogyasztó a fogyasztási kölcsönszerződés alapján esedékessé váló fizetést visszatarthatja az igénye kielégítéséig. Erre az időszakra kamat nem számítható fel. A visszatartási jog gyakorlását megalapozó körülményekről a fogyasztó az erre vonatkozó okiratok megküldésével köteles írásban tájékoztatni a hitelezőt. A visszatartási jog a tájékoztatást követően illeti meg a fogyasztót.
(2) Ha a fogyasztó a szerződéstől az értékesítő szerződésszegése miatt eláll, egyúttal jogosult a fogyasztási kölcsönszerződéstől is elállni. Az elállás alapján a hitelező köteles a fogyasztó által addig kifizetett összeg azonnali visszafizetésére. A hitelező az általa folyósított kölcsön visszafizetését csak az értékesítőtől követelheti, kivéve, ha az a vételárat a fogyasztónak visszafizette. A fogyasztótól az elállásra, illetve az eredeti állapot helyreállítására tekintettel kamat, költség, kártérítés nem követelhető.”
132. §
A Hpt. a következő 214/B.§-sal egészül ki:
“214/B.§ Fogyasztási kölcsönszerződés esetén a Ptk. 329.§-ában foglaltaktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet.”
133. §
A Hpt. a következő 214/C.§-sal egészül ki:
“214/C.§ (1) A fogyasztó nem kötelezhető arra, hogy a hitelezőnek a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelései ellenében váltókötelezettséget vállaljon.
(2) A hitelező a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelése biztosítására csekket a fogyasztótól nem fogadhat el.
(3) A fogyasztó bármikor követelheti a hitelezőtől az olyan váltó vagy csekk visszaadását, amelyet az (1) vagy (2) bekezdéssel ellentétben bocsátott ki.
(4) A hitelező felel minden olyan kárért, amely a fogyasztót az (1) vagy a (2) bekezdéssel ellentétes váltó- vagy csekk-kibocsátással összefüggésben érte.”
134. §
A Hpt. 220. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“220. § (1) Az MFB Rt. esetében - a 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a szavatoló tőke harmincöt százalékát meghaladó kockázat minősül nagykockázatnak.
(2) Az MFB Rt. esetében - a 79.§ (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg az MFB Rt. szavatoló tőkéjének negyvenöt százalékát.
(3) A 79.§ (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni az MFB Rt. által a hitelintézetek számára nyújtott fejlesztési célú közép- és hosszú lejáratú hitelek esetében.
(4) Az MFB Rt. esetében a 79. § (7) bekezdésében foglalt korlátozást azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy olyan vállalkozással szemben, amelyben az MFB Rt. befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a vállalt kockázatok együttes összege nem érheti el az MFB Rt. szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.
(5) Az MFB Rt. esetében a 83. § (1) bekezdésében foglalt, a közvetlen és közvetett befektetések mértékére vonatkozó korlátozást azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az MFB Rt. – más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosítóintézet, illetve a járulékos vállalkozás kivételével – egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában szavatoló tőkéjének húsz százalékát meghaladó – nettó értéken számított – közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetést.
(6) Az MFB Rt. esetében a 83. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
(7) Az MFB Rt. esetében a 83. § (3) bekezdésében foglalt, a részesedések összegére vonatkozó korlátozást azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az MFB Rt. egyéb – más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, biztosítóintézeten, valamint járulékos vállalkozáson kívüli – vállalkozásokban meglévő befolyásoló részesedéseinek teljes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének hetvenöt százalékát.
(8) Az MFB Rt. esetében a szavatoló tőke kiszámításánál (5. számú melléklet II. fejezet 2. pont) a járulékos tőkeelemek az alapvető tőkeelemek összegét ötven százalékkal meghaladhatják, amennyiben a többletet alárendelt kölcsöntőke képezi.
(9) Évente a költségvetési törvényben kell meghatározni a Kormány által a központi költségvetési keret terhére, az MFB Rt. fejlesztési célú közép- és hosszú lejáratú nemzetközi hitelfelvételből, illetve kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségeinek teljesítéséért vállalt készfizető kezességállományának felső határát.”
135. §
A Hpt. 228. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A Pit. 5. §-ának (2) bekezdése, illetve 35. §-a szerinti szakosított pénzintézet saját tőkéjének 1999. december 31-ig el kell érnie az egymilliárd forintot és 2002. december 31-ig bankká, szakosított hitelintézetté vagy pénzügyi vállalkozássá köteles átalakulni. Tevékenységére és felügyeletére - az átalakulásig - e törvénynek a bankra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
136. §
(1) A Hpt. 235. § (2) bekezdése a következő o) és p) ponttal egészül ki:
[(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg]
“o) az országkockázat tőkekövetelményére,
p) a banki értékesítői, az értékpapír értékesítői, a szakképesített banktisztviselői és a befektetési tanácsadói képesítés szakmai és vizsgakövetelményeire”
[vonatkozó részletes szabályokat]
(2) A Hpt. 235. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy pénzügyi felügyeleti rendelkezésben állapítsa meg:
a) az azonnali fizetőképesség alapelveire és az esedékességi napok nyilvántartási rendszereire,
b) a belső ügyintézésre, eljárásokra vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmára, ideérve a nyilvántartások vezetésére vonatkozó előírásokat is,
c) a Felügyeletnek szolgáltatandó rendszeres jelentések tartalmára, formájára, a jelentésadás módjára és időpontjára,
d) a hitelintézetek követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak összhangjával kapcsolatosan a lejárati szerkezetre,
e) a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére, behatárolására, kezelésére és csökkentésére, a kockázatvállalás ellenőrzésére,
f) az információs és ellenőrzési rendszerek megfelelő működtetésére,
g) a hitelintézet szolgáltatásához kapcsolódó ügyviteli tevékenység Felügyelethez történő bejelentéssel illetve bejelentés nélkül kiszervezhető körére, valamint a kiszervezés követelményére
vonatkozó részletes szabályokat.”
137. §
A Hpt. a következő 243. §-sal egészül ki:
“243.§ E törvény - az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény, a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint ezen törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok irányadó rendelkezéseivel együtt - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a 6. számú mellékletben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
138. §
(1) A Hpt. 1. számú melléklet 6. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény hatálya alól kivett nemzetközi pénzügyi intézmények]
“6. Északi Beruházási Bank”
“8. Európa Tanács Fejlesztési Bankja”
(2) A Hpt. 4.számú melléklete a következő 6. ponttal egészül ki:
“6. A számításnál a tulajdoni vagy szavazati hányad közül a magasabb értékűt kell figyelembe venni.”
139. §
A Hpt. 2., 5. és 6. számú melléklete e törvény 1., 2. és 3. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.
140. §
A Hpt. 3. számú mellékletének helyébe e törvény 4.számú melléklete lép.
141. §
(1) A Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 31. és 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“31. Külföldi hitelintézet: az a hitelintézet, amelynek székhelye Magyarországon kívül van.
32. Külföldi pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amelynek székhelye Magyarországon kívül van.”
(2) A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 44-46. ponttal egészül ki:
“44. Harmadik országbeli hitelintézet: az a hitelintézet, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdése a), b) d) vagy e) pontjában foglaltaknak és amelynek székhelye nem az Európai Unió tagállamában van.
45. Harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás: az a pénzügyi vállalkozás, amely a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és f)-l) pontjában, valamint a (2) bekezdésében foglaltaknak és amelynek székhelye nem az Európai Unió tagállamában van.
46. Harmadik országbeli pénzügyi intézmény: a harmadik országbeli hitelintézet és a harmadik országbeli pénzügyi vállalkozás.”
Átmeneti és záró rendelkezések
142. §
(1) Ez a törvény – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2001. január 1-én lép hatályba.
(2) E törvény 3.§- ának (4) bekezdése 2002. január 1-én lép hatályba.
(3) E törvény 1. §-ának (2) bekezdése, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése, 5.§-a, 6. §-ának (7) bekezdése, 12. §-ának (3) és (5) bekezdése, 13.§-a, 17.§-ának (1) és (3) bekezdése, 20. §-a, 24-29.§-a, 31. §-a, 46. §-a, 58. §-a, 59.§-ának (3) bekezdése, 66.§-ának (2) bekezdése, 67.§-a, 68. §-a, 71. §-ának (1) bekezdése, 93.§-ának (2) bekezdése, 104.§-ának (4) és (5) bekezdése, 106.§-a, 108.§-ának (1) bekezdése, 110.§-a, 126. §-ának (3) bekezdése, 140. §-a, 150. §-a, 151. §-a és 154. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján lép hatályba.
143. §
(1) E törvény hatálybalépésekor már engedéllyel rendelkező, illetőleg engedélyezési eljárás alatt levő pénzügyi vállalkozás 2001. december 31-ig köteles eleget tenni a Hpt. – e törvény 10. §-ával beiktatott – 13. § (1) bekezdés f) pontjában, a Hpt. – e törvény 14. §-ának (2) bekezdésével, 44. §-ával és 94. §-ának (1) bekezdésével módosított – 16. § (8) bekezdésének a) pontjában, 67. §-ának (7)-(9) bekezdésében, 133. §-ának (1) bekezdésében foglalt előírásnak, illetve saját tőkéjének 2002. december 31-ig el kell érnie legalább az ötvenmillió forintot.
(2) Ha e törvény hatálybalépésekor a részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás megválasztott, kinevezett ügyvezetője nem felel meg a Hpt. – e törvény 45.§-ának (2) bekezdésével beiktatott – 68.§ (4) bekezdésében előírt követelményeknek, határozott idejű megbízatásának, kinevezésének lejártáig tisztségét betöltheti.
(3) E törvény hatálybalépésekor már működési engedéllyel rendelkező önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alap 2001. június 30-ig köteles létesítő okiratát a Hpt. XX. fejezetében meghatározottak szerint módosítani.
(4) Az Országos Betétbiztosítási Alapnak a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő kártalanítási eljárása esetében a betétek befagyásának napján hatályos jogszabályokban előírt feltételek az irányadók.
(5) Pénzügyi intézménynek e törvény hatályba lépésekor folyamatban levő felszámolási eljárására a felszámolási eljárás kezdeményezésekor hatályos jogszabályi előírásokat kell alkalmazni.
144. §
A Hpt. – e törvény 70. §-ával módosított, illetőleg beiktatott – 100.§-ának (1) és (2) bekezdése nem érinti a hatályba lépés előtt elhelyezett betéteket.
145. §
A Hpt. – e törvény 71. §-ával módosított – 101.§ (7) bekezdésében meghatározott időbeli korlátozás kizárólag az e törvény hatályba lépését követően elhelyezett betétre vonatkozik.
146. §
A Hpt. – e törvény 116. §-ával módosított – 178. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezést e törvény hatályba lépését követően indított felszámolási eljárásra kell alkalmazni.
147. §
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napjáig a Hpt. – e törvény 53. §-ának (2) bekezdésével beiktatott – 79. §-ának (7) bekezdésében meghatározott korlát tizenöt százalék.
148. §
E törvény 150. és 154. §-ában foglalt rendelkezés nem érinti a hatályba lépése előtt elhelyezett bemutatóra szóló takarékbetét szerződés érvényességét.
149. §
Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter a Hpt. - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - szövegének a Magyar Közlönyben történő közzétételére.
150. §
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény az 51/A. §-t követően a következő címmel és 51/B. §-sal egészül ki:
“ Pénzügyi felügyeleti rendelkezés
51/B. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke a külön törvényben meghatározott körben pénzügyi felügyeleti rendelkezésként a hatáskörébe tartozó szervezetekre kötelező előírásokat adhat ki. A felügyeleti rendelkezést a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.”
151. §
A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 15. §-t követően a következő 15/A.§-sal egészül ki:
“15/A.§ Új bemutatóra szóló takarékbetétszerződést kötni, ilyen takarékbetétkönyvet nyitni, továbbá bemutatóra szóló takarékbetétkönyvbe, illetve bemutatóra szóló takarékbetétszerződés alapján új befizetést (betételhelyezést) teljesíteni nem lehet. Ezt a rendelkezést az egyéb megkötéssel, fenntartással elhelyezett takarékbetétre is alkalmazni kell.”
152. §
A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény 2. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
“Bemutatóra szóló, vagy az egyéb megkötéssel, fenntartással elhelyezett takarékbetétkönyvből kért kifizetés esetén az ügyfél azonosítását összeghatárra tekintet nélkül el kell végezni.”
153. §
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 19. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“Szövetkezet esetében a jegyzett tőke változását évente egy alkalommal kötelező – legkésőbb a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül – a cégbíróságnak bejelenteni, a beszámoló fordulónapja szerinti állapotnak megfelelően.”
154. §
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a “ Fogyasztási kölcsön” alcím alatt a következő 7/A. §-sal egészül ki:
“7/A.§ (1) Fogyasztási kölcsönszerződés esetében a Ptk. 329.§-ában foglaltaktól a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet.
(2) A fogyasztó nem kötelezhető arra, hogy a hitelezőnek a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelései ellenében váltókötelezettséget vállaljon.
(3) A hitelező a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelése biztosítására csekket a fogyasztótól nem fogadhat el.
(4) A fogyasztó bármikor követelheti a hitelezőtől az olyan váltó vagy csekk visszaadását, amelyet a (2) vagy (3) bekezdéssel ellentétben bocsátott ki.
(5) A hitelező felel minden olyan kárért, amely a fogyasztót a (2) vagy (3) bekezdéssel ellentétes váltó- vagy csekk- kibocsátással összefüggésben érte.”
155. §
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 533. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A takarékbetétet névre szólóan lehet elhelyezni. A takarékbetét elhelyezhető a pénzintézetnél más kedvezményezett részére is.”
156. §
(1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A Felügyelet határozatát felügyeleti jogkörben megváltoztatni, módosítani vagy megsemmisíteni nem lehet, és ellene - a közigazgatási eljárás keretében - fellebbezésnek nincs helye.”
(2) A Psztv. 8. §-a az alábbi g) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet elnöke:]
“g) külön törvényben meghatározott körben pénzügyi felügyeleti rendelkezést ad ki.”
157. §
(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Hpt. 2. §-a (2) bekezdésének g) pontja, 3. § (5) bekezdésének második és harmadik mondata, 4. §-a (3) bekezdésének e) pontja, 5. §-ának (8) bekezdése, 17/A. §-ának (3) bekezdése, 61. §-a, 61/A. §-a, 63. §-ának (2) bekezdése, 66. § (3) bekezdésének f) pontja, 78.§ (2) bekezdése, 106. §-a, 124. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 129. § (1) és (2) bekezdése, 133. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 170. §-ának (1) bekezdése, a 177. §-ának (1), (3) és (4) bekezdése, a 184. §-ának (3) bekezdése, a 185. §-ának (2) bekezdése, 188. §-a, 195. §-ának (2) bekezdése, 218. §-ának (3) bekezdése, 219.§-a (1) bekezdésének b) pontja, 235. §-a (2) bekezdésének d), e), g), i), j) és k) pontja, 2. számú melléklet III. fejezet 35. pontja;
b) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 127. §-ának (1) és (4) bekezdése;
c) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 184. §-a;
d) a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 67. §-ának (2) bekezdése,
e) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 126. §-ának (2) bekezdése.
(2) 2002. január 1-én hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 33/B. §-ának (1) bekezdése.
1.számú melléklet a 2000. évi … törvényhez
A Hpt. 2. számú mellékletének módosítása
1. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“3. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni. Nem minősül betétgyűjtésnek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása, illetve igénybevétele során fizetőeszközként használható.
Nem minősül visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő gyűjtésének a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátás.”
2. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“5. a) Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: elektronikus fizetési eszköz, csekk vagy egyéb dolog, amely birtokosa számára lehetővé teszi, hogy pénzügyi intézménnyel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, annak terhére készpénzt vegyen fel vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítse. E törvény alkalmazásában nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely legfeljebb egy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas és készpénz felvételére nem ad lehetőséget.
b) Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: elektronikus fizetési eszköznek a pénzügyi intézmény által a birtokossal kötött szerződés alapján a birtokos rendelkezésére bocsátása.
c) Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtás: csekk esetében a pénzügyi intézmény által a csekkjogi szabályok közzétételéről szóló jogszabály és a pénzforgalmi előírások alapján nyújtott, illetőleg az ügyféllel kötött csekkszerződésben elvállalt szolgáltatások összessége, elektronikus fizetési eszköz kibocsátására és használatára vonatkozó jogszabályok alapján nyújtott, illetőleg a birtokossal kötött szerződésben elvállalt szolgáltatások összessége. Nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak az elektronikus fizetési eszköz használatával összefüggő elszámolásforgalom lebonyolítása.”
3. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“10. Hitel és pénzkölcsön nyújtása:
10.1. Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelintézet kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére.
10.2. Pénzkölcsön nyújtás
a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni;
b) követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi;
c) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet.
10.3. A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja.
10.4. Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának
a) a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal - esetileg - adott kölcsön,
b) az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg, ide nem értve a hitelintézet által kötött ilyen ügyleteket,
c) a biztosítóintézet által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön,
d) az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön,
e) külön törvény alapján folytatott zálogházi tevékenység keretében nyújtott zálogkölcsön,
f) az ellenőrző részesedéssel rendelkező vállalkozásnak az ellenőrzött vállalkozásokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletet.”
4. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 11. pontja a következő mondattal egészül ki:
“Nem minősül pénzügyi lízingnek az ellenőrző részesedéssel rendelkező vállalkozás és az ellenőrzött vállalkozás közötti lízing.
5. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 12. és 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“12. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység):
a) pénzügyi intézmény javára, nevében, felelősségére és kockázatára folytatott tevékenység, amelynek célja a pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének megbízási szerződés keretében történő végzése,
b) pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenység, amelynek során az ügyfél pénzét, illetve eszközét nem kezelik és a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak.
13. Pénzügyi ügynöki tevékenység bankközi piacon: bankközi piaci résztvevők közötti forint-, illetve devizahitel- és betétügylet, deviza-adásvétel közvetítése annak érdekében, hogy a hitelintézetek, továbbá más bankközi piaci résztvevők az erre irányuló jogügyleteket egymással közvetlenül megkössék.”
6. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezete a következő 17. ponttal egészül ki:
“17. Kollektív befektetés: külön törvényben meghatározott befektetés-kezelési tevékenységet végző szervezet által előre meghatározott szabályok alapján befektetési eszközökbe, tőzsdei termékekbe vagy ingatlanokba történő befektetés céljából a befektetők általános megbízása alapján nyilvánosan vagy zártkörűen létrehozott és a befektetők érdekében működtetett vagyon:”
7. A Hpt. 2. számú melléklet II. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
“Az összevont felügyelethez kapcsolódó fogalommeghatározások”
8. A Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő 4-7. ponttal egészül ki:
“1.Bankcsoport: az irányító hitelintézet és az általa ellenőrzött (III.3.pont) pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, biztosítóintézetek illetőleg járulékos vállalkozások összessége.
2. Irányító hitelintézet: olyan hitelintézet, amely hitelintézet, biztosítóintézet, befektetési vállalkozás, továbbá más pénzügyi, illetőleg járulékos vállalkozás közül legalább egyet ellenőriz (III. 3. pont).”
“4. Vegyes tevékenységű csoport: a vegyes tevékenységű holding társaság vagy természetes személy és az általa ellenőrzött (III. 3. pont) pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, biztosítóintézetek, járulékos és más vállalkozások összessége.
5. Vegyes tevékenységű holding társaság: olyan nem hitelintézet és nem pénzügyi holding társaság, amely legalább egy hitelintézetet ellenőriz. (III. 3. pont)
6. Pénzügyi holding társaság: olyan pénzügyi vállalkozás, amelynek kizárólagos tevékenysége pénzügyi intézmények, illetőleg befektetési vállalkozások tulajdonlása, közöttük legalább egy hitelintézet ellenőrzése.
7. Pénzügyi holding: a pénzügyi holding társaság és az általa ellenőrzött (III.3. pont) pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, biztosítóintézetek, járulékos és más vállalkozások összessége.”
9. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 3. b) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[3. Ellenőrző részesedés: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolat, amely alapján
b) a pénzügyi, üzleti, szervezeti kapcsolat következtében a következő feltételek valamelyike fennáll]
“3. olyan mértékű szavazati, irányítási jog birtoklása, amely a tulajdoni részesedés mértékét meghaladja és egyidejűleg legalább befolyásoló részesedésnek is minősül,”
10. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“9. Közvetlen banküzemi célt szolgáló vállalkozás: egy vagy több hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás üzemviteléhez, zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen fejlesztést, beszerzést, értékesítést, ipari szolgáltatást és termék-előállítást végző illetve biztonsági feladatokat ellátó vállalkozás.”
11. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 10. pontjának számozása 10.1. pontra változik, egyidejűleg a következő h) alponttal egészül ki:
[10.1. Kockázat, illetőleg kockázatvállalás:]
“h) más hitelintézetnél elhelyezett betét.”
12. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet a következő 10.2. ponttal egészül ki:
“ 10.2 A 79.§ alkalmazásában nem minősül kockázatvállalásnak
a) mindazon tétel, amelyet a szavatoló tőke kiszámítása során a prudenciális előírások túllépése miatt a hitelintézet levont, ha a levonással csökkentett szavatoló tőkével számítva is megfelel a nyolc százalékos tőkemegfelelési mutató fenntartására vonatkozó, valamint a szavatoló tőkéhez rendelt más korlátozó előírásnak;
b) valutában bonyolított ügyletek esetében a fizetést követő negyvennyolc órát meg nem haladóan fennálló követelés;
c) értékpapír adás-vételi ügyletek esetében a fizetést vagy az értékpapír leszállítását követő öt munkanapot meg nem haladóan fennálló követelés.”
13. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 13. és 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“13. Lakossági kölcsön: a fogyasztási kölcsön, valamint a lakás, illetőleg üdülő vagy egyéb ingatlan vásárlására, építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, továbbá közműfejlesztésre a természetes személy által igénybe vehető kölcsön.”
“16. Nettó érték: kizárólag a 79. § (2) és (7) bekezdés, a 83. § (1)-(3) bekezdés, valamint a 85. § (1) bekezdés alkalmazásában az adott eszközből, illetve kötelezettségvállalásból kifolyólag fennálló kockázatvállalás könyv szerinti bruttó értékének (az eszközök bekerülési értékének, illetve a kötelezettségvállalás szerződés szerinti értékének) az elszámolt értékvesztéssel, értékcsökkenéssel, illetőleg a megképzett kockázati céltartalékkal csökkentett összege.”
14. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 20. pontjának bevezető szövegrésze, továbbá a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“20. Ügyfélcsoport (kapcsolatban álló ügyfelek csoportja): két vagy több ügyfél, akikkel szemben a pénzügyi intézmény (vagy a bankcsoport, a vegyes tevékenységű csoport, a pénzügyi holding társaság tagja) kockázatot vállalt, és ez egyetlen kockázatnak minősül, mert”
“a) az egyik ügyfél közvetve vagy közvetlenül az Szmt. 8/A. §-a szerinti meghatározó befolyást gyakorol a csoport másik tagja felett,”
15. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 25. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[25. Vezető állású személy]
“c) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető;”
16. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“27. Főiroda: az a hely, ahol a pénzügyi intézmény főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik.”
17. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezete a következő 36. és 37. ponttal egészül ki:
“36. Sorban állás: a hitelintézetek által vezetett folyószámlára, bankszámlára érkező jogszerű rendelkezések (megbízások, megkeresések) fedezethiány miatt történő nem teljesítése (függőben tartása) és a megbízás várakozási sorba helyezése a hatályos pénzforgalmi szabályok szerint, a jövőbeni teljesítés céljából.
Nem tartozik ezen fogalmi körbe azon eljárás, amely szerint a bankszámla szerződésben foglaltak alapján a számlatulajdonos saját elhatározásból, az ütemezett fizetések céljából, a beérkezett rendelkezések tervszerű teljesítése érdekében sorba helyezésre ad megbízást a hitelintézetnek.
37. Sorban álló számla: olyan bankszámla, amellyel szemben benyújtott és fedezethiány miatt függőben tartott (sorba állított) rendelkezéseket tart a hitelintézet nyilván.”
18. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezete a következő 38-41. ponttal egészül ki:
“38. Anyavállalat: az Szmt. meghatározása szerinti anyavállalat.
39. Leányvállalat: az Szmt. meghatározása szerinti leányvállalat.
40. Közös vezetésű vállalat: az Szmt. meghatározása szerinti közös vezetésű vállalat.
41. Kiszervezés: ha hitelintézet a szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyviteli tevékenységet nem önállóan végzi, hanem annak elvégzésére tőle szervezetileg független, önálló gazdasági társaságot bíz meg.”
19. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezete a következő 42. és 43. ponttal egészül ki:
“42. "A" zónába tartozó ország: minden ország, amely teljes jogú tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek vagy az Európai Uniónak, vagy amely speciális megállapodást kötött arra, hogy hitelt nyújtson a Nemzetközi Valuta Alapnak annak Általános Kölcsönnyújtási Megállapodása szerint, és amely a megelőző öt év során hitelfelvételből származó külső adósságát nem ütemezte át, illetőleg nem függesztette fel.
43. Határon átnyúló szolgáltatás: a pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik és a szolgáltatást igénybevevő ügyfél telephelye, állandó lakóhelye sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe.”
20. A Hpt. 2. számú melléklet IV. fejezetének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“7. Befagyott betét: az olyan betét, amelyre a hitelintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő öt munkanapon belül a kifizetést teljesíteni.”
21. A Hpt. 2. számú melléklet IV. fejezete a következő 8. ponttal egészül ki:
“8. Névre szóló betét: Az a betét, amelynek tulajdonosa a betétszerződés, a takarékbetét- szerződés vagy a bankszámlaszerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható.”
2.számú melléklet a 2000. évi ….törvényhez
A Hpt. 5. számú mellékletének módosítása
1. A Hpt. 5. számú mellékletének I. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
“ I. A szavatoló tőke elemei
1. A pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje a következő tőkeelemekből áll:
a) jegyzett tőke,
b) tőketartalék,
c) eredménytartalék,
d) lekötött tartalék,
e) mérleg szerinti eredmény,
f) általános tartalék,
g) általános kockázati céltartalék,
h) értékelési tartalék,
i) alárendelt kölcsöntőke,
j) kiegészítő alárendelt kölcsöntőke
Az a)-g) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: alapvető tőkeelemek, a h) és i) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: járulékos tőkeelemek.
2. A törvény alkalmazásában az 1. pont i) alpontjában foglalt alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő pénzügyi intézmény számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő pénzügyi intézmény mérlegében szerepel;
b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a pénzügyi intézmény adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek előtti legutolsó helyen áll;
c) a kölcsön eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve - ha a lejárat nincs meghatározva - a kölcsön csak a szerződésben rögzített, legkevesebb öt év múlva mondható fel, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi felmondást;
d) az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző öt év során - évente, fokozatosan - csökkenteni kell;
e) a hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.
3. A törvény alkalmazásában az 1. pont j) alpontjában foglalt kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
a) megfelel a 2. pont a)-b) és e) alpontjában foglalt feltételeknek,
b) a kölcsön eredeti futamideje két évet meghaladó lejáratú,
c) lejárata előtt kizárólag a Felügyelet engedélyével mondható fel,
d) kölcsönszerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a pénzügyi intézmény adósságának rendezésébe, a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek előtti legutolsó helyen áll, valamint lejáratát követően csak abban az esetben fizethető vissza, ha a pénzügyi intézmény megfelel a rá vonatkozó tőkekövetelménynek.
4. A szavatoló tőke számítása során az általános kockázati céltartalék a mindenkori társasági adó mértékével csökkentett összegben vehető figyelembe.
5. Évközi szavatoló tőke számítás esetén az évközi pozitív eredmény összege szavatoló tőke elemként nem vehető figyelembe, az évközi negatív eredmény összege az alapvető tőkeelemek összegét csökkenti.
6. Értékelési tartalékként a számviteli jogszabályok alapján képzett tartalék 0,7-szeres tényezővel módosított értéke vehető figyelembe.
7. Ha a közgyűlés a jegyzett tőke emeléséről dönt, a megemelt összegű jegyzett tőke a szavatoló tőkébe a közgyűlési határozat és a tőkeemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek való bemutatásától kezdődően számítható be.
8. Ha a közgyűlés a jegyzett tőke leszállításáról dönt, a hitelintézetnek a szavatoló tőke számítása során a jegyzett tőkét leszállított értéken kell figyelembe venni.”
2. A Hpt. 5. számú mellékletének II. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
“II. A szavatoló tőke kiszámítása
1. A szavatoló tőke számítása során az alapvető tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni:
a) a jegyzett tőke be nem fizetett összegét,
b) a számviteli jogszabályokban meghatározott immateriális javak értékét, a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló vásárolt bérleti jog számviteli jogszabályok szerinti értékét kivéve,
c) a visszavásárolt saját részvény Szmt. szerinti értékét,
d) a más pénzügyi intézményben, biztosítóintézetben, illetve befektetési vállalkozásban lévő részesedéseket, amennyiben a befektetés mértéke (a tulajdoni hányad a másik vállalkozás jegyzett tőkéjében) – külön-külön – a tíz százalékot meghaladja, valamint az ilyen pénzügyi intézmény, biztosítóintézet, illetve befektetési vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét,
e) a d) pontban figyelembe nem vett, más pénzügyi intézményben, biztosítóintézetben, illetve befektetési vállalkozásban lévő részesedéseket, valamint az ilyen pénzügyi intézmény, biztosítóintézet, illetve befektetési vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét, amennyiben a részesedések és a nyújtott alárendelt kölcsöntőkék együttes összege meghaladja a hitelintézet szavatoló tőkéjének tíz százalékát,
f) a kockázati céltartalék hiányát illetve az eszközök helytelen értékelése miatt el nem számolt értékvesztés összegét (ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt is, illetve az el nem számolt értékvesztést),
g) az évközi negatív eredményt, valamint
h) az országkockázati limit túllépése miatt megállapított, külön jogszabály alapján számított tőkekövetelmény összegét.
A levonandó tételeket a megképzett céltartalékkal illetve az elszámolt értékvesztéssel csökkentett értéken kell figyelembe venni.
2. A szavatoló tőke számításánál a járulékos tőkeelemeket csak olyan mértékig lehet figyelembe venni, amíg azok nem érik el az alapvető tőkeelemek összegét.
3. Az alárendelt kölcsöntőke szavatoló tőkébe beszámított összege nem lehet magasabb, mint az alapvető tőkeelemek ötven százaléka.
4. a) A kiegészítő alárendelt kölcsöntőke csak a kereskedési könyvben nyilvántartott kockázatok fedezetére vehető számításba.
b) A kereskedési könyvben nyilvántartott kockázatok fedezetére szolgáló szavatoló tőkében a kiegészítő alárendelt kölcsön tőkeelemek csak olyan mértékben vehetők figyelembe, hogy azok összege ne haladja meg az ugyanezen kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvető tőkeelemek összegének százötven százalékát.
5. A fentieknek megfelelően kiszámított szavatoló tőke összeget csökkenteni kell a befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak fedezetéül szolgáló, külön jogszabályban meghatározottak szerint számított tőke összegével.
6. Az ily módon számított tőke képezi a 79. § (2) és (7) bekezdésében, illetőleg a 83. § (1)-(3) bekezdésében foglalt prudenciális előírások számítási alapját.
7. Az előző pontban meghatározott tőkeértékből le kell vonni a prudenciális előírások túllépéseinek összegeit a 79. § (2) és (7) bekezdésében, illetőleg a 83. § (1)-(3) bekezdésében foglalt előírás miatt, és ez az érték adja a többi prudenciális előírás számítási alapjául szolgáló szavatoló tőkét.”
3. számú melléklet a 2000. évi …. törvényhez
A Hpt. 6. számú mellékletének módosítása
1. A Hpt. 6. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:
“E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3.§-ával összhangban az Európai Közösségeknek a Következőkben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”
2. A Hpt. 6. számú mellékletének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“12. A Tanács 87/102/EGK irányelve a tagállamok fogyasztói hitelre vonatkozó jogszabályai és közigazgatási rendelkezései közelítéséről, illetve az ezt módosító 90/88/EGK irányelve, valamint a Tanács 98/7/EK irányelve.”
3. A Hpt. 6. számú melléklete a következő 13. ponttal egészül ki:
“13. Az Európai Parlament és a Tanács 1995. július 18-án kelt 95/26/EK irányelve a 77/780/EGK és a 89/646/EGK, a hitelintézetekre vonatkozó irányelve, a Tanács 93/22/EGK irányelve az értékpapírok területén érvényesülő befektetési szolgáltatásokról és az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra vonatkozó 85/611/EGK irányelv módosításáról, a prudenciális felügyelet megerősítése érdekében.”
4. számú melléklet a 2000. évi ….törvényhez
“3. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez
1. Természetes személy személyazonosító és lakcím adatai: név, leánykori név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma.
2. A pénzügyi intézményt, céget, elfogadót azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása.
3. A bankkártyával és annak használatával, valamint a bankkártyára vonatkozó szerződéssel összefüggő adatok: a bankkártya száma, a bankkártya típusa, a szerződéskötés dátuma, a szerződés megszűnésének dátuma, a bankkártya letiltásának dátuma, a központi hitelinformációs rendszerbe kerülés oka, a bankkártyahasználattal okozott kár összege.
4. Az elfogadóval kötött szerződésre vonatkozó adatok: a szerződés megkötésének és megszűnésének dátuma, a megszűnés oka.
5. A sorban álló bankszámlák számlatulajdonosainak nyilvántartható adatai a következők:
a) a számlavezető hitelintézet rövid megnevezése.
b) a személy megnevezése, adószáma, 24 karakteres bankszámla száma.
c) a fedezetlenség legmagasabb tárgyhavi összege millió Ft-ban.
d) a sorban állás kezdetének időpontja (év, hónap, nap).”
Általános indokolás
I.
Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy a piacgazdaságra való áttérés következtében Magyarországon is a gazdasági fejlődés egyik kulcstényezőjévé vált egyrészt a pénz és tőkepiac fejlettségi szintje, képessége a gazdaság egyéb szereplőinek finanszírozására, másrészt a pénz- és tőkepiac résztvevőinek felügyelete. Ennek a folyamatnak nagyjelentőségű résztvevői a hitelintézetek, melyek alaptevékenységük révén, az általuk gyűjtött források leghatékonyabb kihelyezésével segítik elő a gazdaság fejlődését.
A kétszintű bankrendszer kialakulása óta eltelt több mint egy évtized alatt nemcsak kialakult, átalakult de meg is erősödött a magyar bankszektor. A hitelintézetekre vonatkozó szabályozás átfogó újra kodifikálására 1996-ban került sor. Ezt követően 1998-ban történt újabb lényeges módosítás.
A törvény soron következő módosításának alapvető célja az, hogy hazánk tervezett Európai Uniós (a továbbiakban: EU) csatlakozásával az európai egységes piac által támasztott magas követelményekhez a magyar hitelintézeti szektor minél hamarabb alkalmazkodni tudjon. Az egységes piacon ugyanis alapvetően más piaci környezetben kell helytállniuk a magyar piaci szereplőknek. A szolgáltatások szabad áramlásának követelménye megköveteli, hogy a valamely EU tagországban letelepedett, ott engedéllyel rendelkező szolgáltatók számára teljes mértékben liberalizáltak legyenek a határon átnyúló szolgáltatások, illetőleg a szabad fióknyitás lehetősége. Mindezek azt is megkövetelik, hogy a magyar szabályozás ne legyen szigorúbb mint a közösségi szabályozás, ez ugyanis komoly versenyhátrányt jelenthet a magyar piaci szereplők számára, nem csak a külföldi piacokon, hanem itthon is.
Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozását követően a szabályozásban elválik az Európai Unió tagországa és a harmadik ország fogalma. Minden külföldi ország, amely nem EU tagország, harmadik országnak minősül a csatlakozás után. A harmadik országok és az EU tagországok intézményi vonatkozásában a törvény eltérő rendelkezéseket tartalmaz.
A jelen Javaslat (a továbbiakban: Javaslat) támaszkodhat a már kialakult intézményrendszerre, és a hatályos törvény alkalmazása nyomán kikristályosodott joggyakorlatra, amelyek megőrzése a jövő szempontjából is fontos célként jelenik meg a Javaslatban. Ugyanakkor az új törvény megalkotását két kiemelt szempont indokolja. Elsőként kell megemlíteni a pénzügyi intézményrendszer jelentős és sokrétű megváltozását, amely követi a nemzetközi gyakorlatot, másik jelentős tényező pedig az EU csatlakozás elősegítése.
II.
A Javaslat alapvető szándéka szerint beépül az európai jogharmonizációs programba. Ennek érdekében a Javaslat figyelembe veszi az Európai Közösségek jogának a hitelintézeti szabályozás területén hatályban lévő valamennyi irányelvét. Túl azon, hogy az Európai Unióhoz való jövőbeni csatlakozás érdekében szükség van e normák teljes körű alkalmazására, a szabályozás kidolgozásakor azok alapulvételét indokolta még az is, hogy azok hosszú szabályozási fejlődés eredményei, s ezáltal az elért eredmények felhasználásával elkerülhetővé válnak azok a problémák, amelyek a szabályozás fejletlenségéből származhatnának.
Részletes indokolás
Az 1.§-hoz
A törvény hatálya kiegészül ( (1) bekezdés) azzal, hogy bankcsoport, pénzügyi holding, illetve a vegyes tevékenységű csoport összevont alapú felügyelete tekintetében a bankcsoporthoz, a pénzügyi holdinghoz, illetőleg a vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozásra is a Hpt. rendelkezéseit kell alkalmazni, de csak abban az esetben ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
Újdonság, hogy a kiszervezéssel kihelyezett ügyviteli tevékenységet folytató gazdasági társaságok e Javaslatban meghatározottak szerinti felügyelete is szabályozásra kerül.
A módosítást az indokolja, hogy a Posta a készpénzátutalással tartalmában gyakorlatilag megegyző szolgáltatást végez.
A 3.§-hoz
A pénzügyi és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások pontosítását tartalmazza ez a paragrafus, hiszen a korábbi szabályozásban a fogalmak gyakorlati alkalmazásában felmerült gondokra, problémákra próbál a jogalkotó pontosabb a valós élethez közeli szabályt alkotni.
A hitel és pénzkölcsön nyújtást - a Ptk.-val történő összhang megteremtése miatt- szükséges kettéválasztani, így a pénzkölcsön nyújtása - amely a hitelezési tevékenység résztevékenysége - mellett a hitelnyújtást is önállóan be kellett venni a felsorolás közé.
A külföldi pénzügyi intézmények fióktelepei számára - összhangban az OECD felé vállalt kötelezettségeinkkel - lehetővé válik az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak számára történő vagyonkezelés. A pénzügyi szolgáltatások felsorolásának köre ugyanakkor az n) pont esetében kiegészül a magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezeléssel.
Megszűnik az elszámolásforgalmi ügylet és a bankközi piacon végzett ügynöki tevékenység kizárólagossága, sőt ez utóbbi a korábbi szabályokhoz eltérően - de az EU tevékenységi listával összhangban - a hitelintézetek számára is végezhető tevékenységgé válik.
A pénzügyi szolgáltatások közvetítését (ügynök) a korábbi szabályozás igen tágan határozta meg, és ilyen tevékenység végzését mind a hitelintézet, mind pedig az ügynök oldaláról engedélyhez kötötte. A pénzügyi piacokon elsősorban a lakossági bankszolgáltatások piacán kialakulóban levő versenyben az egyes intézmények széles körben alkalmazzák az ügynököket. A törvény kétféle ügynököt definiál, az egyik az az ügynök, aki a pénzügyi intézmény nevében felelősségére, kockázatára maga köt üzleteket, a másik az, aki teljesítési segédként működik közre a szolgáltatás nyújtásában, azonban a pénzügyi intézmény kockázatára saját döntésként üzletet nem köt és az ügyfelek pénzét sem kezeli.
A 4. §-hoz
A jogalkotó itt szabályozza azt, hogy mely szabályokat nem kell alkalmazni harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepeire.
A 6-7.§-hoz
A Javaslat ebben a paragrafusban a hitelintézet fogalmát és szervezeti formáit szabályozza. Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjt, vagy a nyilvánosságtól más visszafizetendő pénzeszközt fogad el, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt.
Módosul azon tevékenységek köre, amelyet kizárólag hitelintézet végezhet. Így a betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben (bank vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül) más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására csak hitelintézet jogosult.
A Javaslat a bank által végezhető tevékenységeket is módosítja, hiszen a bank az a hitelintézet, amely- és itt vissza utal a pénzügyi szolgáltatások a 3.§.-ban meghatározott körére - meghatározott tevékenységeket üzletszerűen végez és csak a bank kaphat a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére engedélyt. A pénzügyi vállalkozás fogalmát is módosítja a javaslat, hiszen egyrészt jelenti azon pénzügyi intézményt, amely – a Hpt 5.§ (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével – egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez, másrészt jelenti a pénzügyi holding társaságot.
A 8.§-hoz
A jogalkotó a pénzügyi vállalkozás tőkekövetelményét ötvenmillió forintban határozza meg, ezt a szabályozást azonban a pénzügyi holding társaságra nem terjeszti ki.
A Javaslat pénzügyi intézmény esetében pedig meghatározott tevékenységek végzésekor (önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére, valamint magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés) a kettőmilliárd forint kezelt pénztári vagyon felett legalább ötszázmillió forint jegyzett és befizetett tőkét ír elő.
A pénzügyi holding társaság legalább kettőmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható.
A 9.§-hoz
A törvény pontosítja a korábbi szabályozást, hiszen itt szabályozza azt, hogy a hitelintézet a jegyzett tőkéjét a működési engedély kiadásáig kizárólag az alapítási, illetőleg a működés törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használhatja fel.
Itt szabályozza a jogalkotó a Magyar Állam által végrehajtott alaptőke-emelést új részvények jegyzésével, ezt állampapír rendelkezésre bocsátásával is végre lehet hajtani, olyan esetben, amikor egy hitelintézet fizetésképtelensége egy nagyobb régió gazdasági érdekeit vagy az egész országot, vagy a bankrendszer megbízható működését súlyosan veszélyeztetné és a fizetésképtelenség, felszámolás csak az állam beavatkozásával hárítható el.
A 10.§-hoz
A Javaslat személyi és tárgyi feltételei bővülnek egy újabb f) ponttal, amely a működési kockázatok minimalizálását szolgáló információs és ellenőrzési rendszert, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó tervet is a pénzügyi szolgáltatási tevékenység feltételeként szabja meg.
A pénzügyi intézmény működési követelményeinél további feltétel az, hogy olyan helyiségben működhet, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek.
A 11.§-hoz
A módosítás indoka egyrészt a Felügyelet az utóbbi időszakban a hitelintézeteknél lefolytatott vizsgálatának eredménye, másrészt az a nemzetközi (német, angol, stb.) gyakorlat, amelynek megfelelően a közelmúltban bekövetkezett munkaszervezési, költségracionálizáló változásokhoz igazodva szabályozni kell azt, hogy mely a hitelintézeteknél jelentkező ügyviteli tevékenységek hogyan, milyen feltételekkel végezhetők más szervezet által.
A szabályozás kettős, egyrészt a Hpt. rögzíti a kiszervezéssel kapcsolatos felelősségi szabályokat, míg a konkrét tevékenységek felsorolását alacsonyabb szintű jogszabályok tartalmazzák.
A 14.§-hoz
A pénzügyi vállalkozás kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére akkor kaphat engedélyt, ha az elszámolásforgalmi tevékenységet főtevékenységként végzi és egyéb tevékenysége nem befolyásolja hátrányosan a főtevékenység ellátását.
A pénzügyi vállalkozás kiegészítő pénzügyi szolgáltatásként pénzügyi ügynöki tevékenységet a bankközi piacon akkor végezhet, ha legalább ötvenmillió forint készpénzből álló jegyzett tőkével rendelkezik és kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként vagy fióktelep formájában működik.
A 15.§-hoz
A jogalkotó az alapítási engedély iránti kérelemhez szükséges mellékleteket pontosítja ebben a paragrafusban.
Az (1) bekezdésben a szervezeti felépítésre, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendre vonatkozó szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását is csatolni kell, a (2) bekezdésben a vegyes tevékenységű csoporthoz vagy pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény esetében a csoporton belüli információ átadás rendjének bemutatását és az ezzel kapcsolatos alapítói nyilatkozatokat. Az alapítási engedély kiadásának feltételénél további feltételeket szab a jogalkotó, így például nyilatkozatot kell adni arról, hogy a pénzügyi intézmény irányítása a hazánkban létesítendő főirodában történik-e, mellékelni kell például pénzügyi holding társaság esetén az első három évre vonatkozó üzleti tervet is.
Az alapítási engedély megítéléséhez elégségesnek látszik a szervezeti felépítés stb. tervezetének benyújtása, tekintettel arra, hogy az engedélyt kérő az eljárás ezen fázisában még nem rendelkezik pontos elképzeléssel a hitelintézet felépítéséről, irányítási mechanizmusairól. A szervezeti és működési szabályzatra való utalás pedig egyértelműsíti a Felügyelet elvárását.
A 16.§-hoz
Ez a paragrafus a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítására vonatkozó korábbi szabályokat pontosítja, így az alapítási engedély iránti kérelemhez csatolni kell a harminc napnál nem régebbi igazolást arra nézve, hogy sem a magyar sem pedig a székhelye szerinti államban lévő adó,- vám,- és társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, valamint az arról szóló - székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóság - igazolását, hogy a pénzügyi intézmény irányítását végző főiroda a székhely szerinti államban van.
A paragrafus (2) bekezdése azt szabályozza, hogy a Felügyelet mely esetekben adja meg a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítási engedélyét. Ezt a már korábban is létező szabályt egészíti ki a Javaslat, illetve módosítja azzal, hogy a kérelmező székhelye szerinti államnak rendelkeznie kell a magyar jogszabályoknak megfelelő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal valamint a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a prudens, biztonságos működését.
A 17.§-hoz
A hitelintézetek tevékenységi engedély megadásához szükséges nyilatkozatok, adatok körét bővíti a Javaslat ebben a paragrafusban és itt szabályozza a külföldi hitelintézetek fióktelep formájában történő működéséhez szükséges adatok, nyilatkozatok körét is.
A 18-19.§-hoz
Ezen paragrafusok a pénzügyi intézmények átalakítási, egyesülési és szétválási szabályait módosítják. Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, illetve pénzügyi vállalkozás hitelintézetté történő átalakítása során az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A 20. §-hoz
A paragrafus Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával lép hatályba. A vonatkozó irányelvnek megfelelően a Javaslat előírja, hogy hitelintézet alapítására vonatkozó kérelem esetén meghatározott esetekben a magyar felügyeleti hatóságnak ki kell kérnie az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.
A 21-23.§-hoz
A Felügyelet az engedélyt visszavonhatja, ha a vegyes tevékenységű csoporthoz vagy pénzügyi holdinghoz tartozó pénzügyi intézmény esetében a csoporton belüli információ átadás nem biztosított. A Felügyelet hitelintézet esetén az engedélyt akkor is visszavonhatja, ha az nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki, illetőleg vagyona az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújt fedezetet, illetve a hitelintézet az OBA-val fennálló tagsági jogviszonya kizárással szűnt meg. A Felügyelet az engedély visszavonásával megindítja a pénzügyi intézmény végelszámolását vagy kezdeményezi a felszámolását.
Pénzügyi holding esetében a Javaslat kimondja, hogy az engedélyét csak akkor adhatja vissza a Felügyeletnek, ha bizonyítja, hogy semmilyen kötelezettsége sem áll fenn.
E rendelkezések Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával lépnek hatályba. Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, valamint pénzügyi vállalkozás fióktelepének – amennyiben a pénzügyi vállalkozásra meghatározott feltételeknek eleget tesz - letelepedéséhez, valamint tevékenységének végzéséhez Magyarországon nem kell külön engedélyt szereznie. Az Európai Unió szabályrendszere szerint az EU-ban engedéllyel rendelkező hitelintézet, valamint pénzügyi vállalkozás külön engedély nélkül nyithat fióktelepet egy másik EU tagállamban. A fióktelep létesítésének feltétele, hogy a hitelintézet, illetve pénzügyi vállalkozás kötelezően bejelenti a fióktelepítés létesítésének szándékát. A bejelentésnek tartalmaznia kell mindazon információkat, melyeket az EU irányelv előír: annak az Európai Uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a hitelintézet a fióktelepet létesíteni kívánja, a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat, a végezni kívánt tevékenységek megnevezését, az üzleti tervet, a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését, valamint a fióktelep címét. A befogadó tagállam illetékes felügyelete köteles a beérkezett információkat három hónapon belül elbírálni és határozatáról tájékoztatni a székhely ország illetékes felügyeletét, valamint a hitelintézetet. Ha a befogadó ország felügyelete egyetért a fióktelep létesítésével, akkor a fióktelep a tájékoztatás kézhezvételét követő 2 hónapot követően létrehozható és megkezdheti működését.
A befogadó ország felügyelete közli a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával a fióktelepet létesítő hitelintézet szavatoló tőkéjének és tőkemegfelelési mutatójának mértékét, valamint a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítás részletes szabályait.
Amennyiben a működés során a tájékoztatóban megadott információkban, illetőleg a fióktelep által gyűjtött betétekre vonatkozó betétbiztosítási feltételekben változás következik be, a hitelintézet legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni a Felügyeletet és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát. Továbbá a befogadó tagállam illetékes felügyelete tájékoztatja az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát, ha a tagállamban fiókteleppel rendelkező hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta.
Az EU-hoz történő csatlakozást követően a másik tagország hitelintézetei, illetve pénzügyi szolgáltatásai számára – amennyiben a pénzügyi vállalkozás meghatározott feltételeknek eleget tesz - lehetővé válik, hogy Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást nyújtsanak. Az Európai Unióban érvényes szabályrendszer szerint a határon átnyúló szolgáltatásnyújtáshoz a szóban forgó hitelintézetnek, illetve pénzügyi vállalkozásnak nem kell külön engedélyt beszereznie, hanem a hitelintézet, amennyiben határon átnyúló tevékenységként első ízben kíván pénzügyi szolgáltatást, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtani az Európai Unió másik tagállamában, a befogadó ország illetékes felügyeletének előzetesen bejelenti a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket. A felügyelet a bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a hitelintézet tervezett tevékenységéről. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő hitelintézettel is és a hitelintézet a tevékenységét a befogadó ország felügyelete tájékoztatásának kézhezvételét követően kezdheti meg a másik tagállamban.
Az Európai Unióhoz való csatlakozását követően Magyarország köteles a vonatkozó irányelvekben meghatározott kérdésekben az Európai Unió Bizottságával együttműködni, illetve tájékoztatni őt.
A 30.§-hoz
Az engedély iránti kérelemhez szükséges adatokat bővíti a jogalkotó a korábbi szabályozáshoz képest. Megköveteli a vegyes tevékenységű csoporton belüli illetve a pénzügyi holdingon belüli információ átadás rendjének bemutatását, illetve ezen szervezetek azon nyilatkozatát, hogy a Felügyelet felügyeleti tevékenységéhez szükséges adatokat, tényeket a Felügyelet rendelkezésére bocsátják.
A paragrafus Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával lép hatályba. Az Európai Unió vonatkozó irányelve előírja, hogy abban az esetben, ha az Európai Unió egyik tagállamában bejegyzett hitelintézet, vagy egy ilyen hitelintézet anyavállalata nyújt be befolyásoló részesedés megszerzésére, illetve módosítására vonatkozó kérelmet egy másik tagországban, továbbá a részesedés, illetőleg befolyás megszerzésének eredményeképpen a hitelintézet a kérelmező leányvállalatává, vagy a kérelmező által ellenőrzött vállalkozássá válik, akkor a befogadó ország felügyelete kikéri a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.
A 32.§-hoz
A paragrafus pontosításokat tartalmaz.
A 33.§-hoz
A módosítás pontosító jellegű, rögzíti, hogy a Felügyeletnek el kell utasítania a Hpt. 68. §-ának nem megfelelő ügyvezető kinevezését vagy megválasztását.
A Javaslat értelmében vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni - a jogerős bírósági határozat meghozataláig, illetőleg a büntetőeljárás bejezéséig - aki ellen az ügyész a Btk. a Javaslatban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt vádat emelt, illetőleg külföldön vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás van folyamatban.
A 34-35.§-hoz
A cégjegyzéssel kapcsolatos szabályok változnak, a szövetkezeti vagy részvénytársasági formában működő hitelintézet esetében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető együttesen jogosult. (Ezzel megszűnik a külső és belső tagok aránya.)
Az együttes aláírási jog - amelyet egyébként az igazgatóság által jóváhagyott belső szabályzat rögzít - átruházható. Az ügyfél kérésére az aláírási joggal kapcsolatos szabályokat tartalmazó belső szabályzatot meg kell mutatni.
A 35.§ a vezető állású személyekkel illetőleg a könyvvizsgálóval kapcsolatos szabályokat tartalmazza, kimondja, hogy ha fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni az előírásoknak, akkor ezen személyek haladéktalanul be kell, hogy ezt jelentsék a Felügyeletnek.
A 36.§-hoz
Az üzleti titok pontosítása, kiterjesztése szerepel ebben a paragrafusban, igazodva a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény által használt fogalomhoz is. Az üzleti titokkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség megtartására vonatkozó szabályoknál, valamint a nyomozóhatósággal, ügyészséggel szemben fennálló mentességet pontosítja a jogalkotó.
A 37.§-hoz
Ebben a paragrafusban a banktitok megtartásának kötelezettsége alóli mentességet módosítja, pontosítja a jogalkotó, novum a külföldi adóhatóság megkeresése esetén a titoktartási záradék, valamint a külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében kiadható, egyébként banktitoknak minősülő adatok köre.
A Felügyelet és az MNB a jogszabályokban illetőleg jegybanki rendelkezésekben a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során jogosult banktitokhoz jutni.
A 38.§-hoz
A Hpt. - korábbi szabályozásában - taxatíven felsorolta, hogy mely esetek megléte nem jelenti a banktitok sérelmét. Ez a felsorolás módosul illetve pontosabbá, egyértelműbbé válik ebben a paragrafusban. Új a kiszervezéssel kapcsolatos illetve az ahhoz szükséges adatátadás, a bankcsoporton, pénzügyi holdingon, vegyes tevékenységű csoporton belüli - a Javaslat által meghatározott körben és módon történő - adatátadás.
Pontosító jellegű az a változás, ami a központi hitelinformációs rendszerrel kapcsolatos bekezdéseket érinti, egyrészt kiterjed a bankkártya vagy csekkelfogadóval kötött szerződésekre, szabályozzák a bekezdések az ügyfél azonosításra alkalmas adatok illetve azok kezelését, valamint a hitelinformációs-rendszerbe való bekerülést, így az a bankkártya vagy csekkbirtokos kerül be ebbe a nyilvántartásba, aki 30 napon túl, a minimálbér összegét meghaladóan nem tesz eleget a szerződésben vállalt kötelezettségeinek.
A központi hitelinformációs rendszerbe azon vállalkozások adatai is bekerülnek, amelyek bankszámlája – fedezethiány miatt – 30 napon túl, egy millió forintnál nagyobb összegű sorbanállást mutat.
A 39-40.§
A paragrafusokban módosításokra, apróbb pontosításokra kerül sor. Így a hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén azon iratok, amelyek üzleti vagy banktitkot tartalmaznak, az irat keletkezésétől számított 60 év múlva válnak a levéltári kutatások céljára felhasználhatókká. A szabályozással a jogalkotó a tudósok, kutatók munkáját is könnyíti, hiszen nem indokolt ezen iratokhoz a hozzáférést a végtelenségig tiltani.
A 40.§ szabályozza az üzleti illetőleg banktitokra tekintettel sem korlátozható közérdekű adatokat, ezek egyrészt a központi költségvetéssel, másrészt a helyi önkormányzati költségvetéssel függnek össze.
A 41. §-hoz
A vezető állású személy Felügyelet felé történő befolyásoló részesedéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségeit pontosítja.
A 42.§-hoz
Ezen paragrafus a belső hitel szabályait pontosítja, amikor kimondja, hogy hitelintézet - a hitelszövetkezet kivételével - nem vállalhat kockázatot a paragrafusban meghatározott intézmények, személyek részére.
A korlátozások feloldását jelenti a (2) bekezdés, hiszen a korlátozás nem vonatkozik a pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeretre, a munkáltató által adott kölcsönökre, fizetési előlegekre. Ezek mértékét azonban a belső szabályzatra bízza jogalkotó.
A 43-44.§
A felügyelő bizottság (továbbiakban: fb) belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatai kerülnek módosításra, így az fb fogadja el a belső szervezeti egység éves ellenőrzési tervét, félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, ellenőrzi az intézkedések végrehajtását, külső szakértők felkérésével segítheti a belső ellenőrzés munkáját, javaslattételi lehetőséggel élhet a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására is.
További ellenőrzési feladatok meghatározása is a 44.§-ban került szabályozásra.
A 44. § a bank és szakosított hitelintézet belső ellenőrzési rendszerének működtetését szabályozza. A Javaslat a belső ellenőrzési rendszer céljának meghatározásánál taxatív felsorolást ad. Itt kerül meghatározásra az is, hogy a belső ellenőrzési rendszernek milyen elemei vannak (belső ellenőrzés, vezetői információs rendszer). A Javaslat a belső ellenőrrel szemben támasztott szakmai követelményeket és eljárási szabályokat a belső szabályzatra bízza. A pénzügyi intézménynél működő belső ellenőr feladataira a)-c) pontok alatt részletes meghatározást tartalmaz.
A 45.§-hoz
Szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél gyakorlat, hogy az ügyvezetőt nem kinevezik, hanem megválasztják, ezért ezt a pontosítást célszerű a Hpt-ben is átvezetni.
A korábbi “államigazgatás” terminus technicus közigazgatásra módosul, illetve a gazdasági szó kikerül a szövegből.
A 46.§-hoz
A hitelintézetek ügyvezetése változik ezen paragrafussal, hiszen a javaslat kimondja, hogy legalább két ügyvezetőnek, nem Európai Unió tagállamainak fióktelepe esetében pedig két vezető állású személynek munkaviszony keretében kell ellátnia. Nem Európai Unió tagállamainak fióktelepének vezető állású személyeire a javaslat megszorítást tartalmaz, amikor kimondja, hogy legalább egy olyan magyar állampolgárságú devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik
Az 51. §-hoz
A Javaslat – összhangban a 47-50. §-sal – a pénzügyi vállalkozásokra is kiterjeszti a megalapozott kockázatvállalást célzó belső szabályzatok szükségességét.
A rendelkezésre – pontosító jelleggel – a bankcsoport szabályozás kiterjesztése, a vonatkozó EU irányelvek átvétele, valamint a Gt.-ben szereplő konszern-szabályok miatt van szükség.
Az 53-54. §-hoz
A rendelkezések célja, hogy az ún. kapcsolódó hitelezés, illetve a nagykockázat-vállalás szabályai megfeleljenek a hitelintézetek nagykockázatainak megfigyeléséről és ellenőrzéséről szóló 92/121/EGK. irányelvnek.
A rendelkezés pontosító jellegű, amely összhangban van a bankcsoportokra vonatkozó szabályok kiterjesztésével.
Az 56. §-hoz
A rendelkezés elfogadására a számviteli törvény kapcsolódó módosítása miatt van szükség, mivel a tervek szerint megszűnik az eszköz oldali céltartalékképzés.
A 57. §-hoz
A rendelkezés pontosító jellegű, amelyre egyrészt az értékpapírokra vonatkozó szabályok átfogó módosítása, másrészt a betétgyűjtés fogalmának tervezett változása miatt van szükség.
A 58. §-hoz
A rendelkezésre a határon átnyúló szolgáltatások – EU csatlakozást követő – megjelenése miatt van szükség, mivel a jövőben külön kell kezelni az EU tagállamok, illetve a harmadik országok hitelintézeteinek fióktelepeit.
A 59-66.§-hoz
A szöveg kidolgozása során kiinduló pontként az Európa Tanács 92/30/EEC sz. irányelve szolgált. A módosítás egyik célja az irányelvben foglalt szabályok harmonizálása. Továbbá a piaci tendenciák miatt is szükséges a módosítás, ugyanis a vállalat csoportoknak több típusa is létezik, nemcsak olyanok, melyeknek hitelintézet áll a csúcsán, hanem olyanok is melyek tulajdonosa egy holding társaság, amely maga nem hitelintézet. Első lépésben ez utóbbiakra is ki kellett terjeszteni az összevont alapú felügyeletet.
A korábbi szabályozásnál pontosabban szükséges rögzíteni, hogy a Felügyeletnek a bankcsoportok egyes tagjaival szemben milyen információ kérési, illetve ellenőrzési jogosítványai vannak. Az információ szolgáltatási kötelezettséget a vegyes tevékenységű holdingokra is elő kellett írni. A 92/30/EEC direktíva is egyértelműen meghatározza, hogy a felügyeleti hatóságok csak a pénzügyi intézményekkel kapcsolatos felügyeleti feladatuk ellátása érdekében szükséges információkat kérhetnek a pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozásoktól. Az átadott információkat pedig csak olyan szempontból ellenőrizhetik, hogy azok pontatlansága nem akadályozza-e a felügyelt intézmények helyzetének pontos megítélését. Egyes paragrafusok Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával lépnek hatályba. Az összevont felügyelet tekintetében az Európai Unióhoz történő csatlakozással különválik a harmadik országok, illetve az Európai Unió tagországainak felügyeleti hatóságaival való együttműködésre vonatkozó szabályozás. Harmadik országok vonatkozásában a magyar felügyelet – a külföldi felügyeleti hatóság kérésére – elvégezheti a Javaslatban meghatározott vizsgálatot. Továbbá érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy azokat a hozzájárulást kérő külföldi felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el. Az Európai Unió tagországai esetében a felügyelet illetékességére vonatkozóan a Javaslat, az Európai Unió irányelvének megfelelően meghatározza, hogy mely esetekben melyik tagállam felügyeleti hatósága gyakorolja az összevont felügyeletet. A Javaslat kötelezően előírja, hogy a magyar felügyeleti hatóságnak együtt kell működnie az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságaival az összevont felügyelet ellátása területén és meghatározza az együttműködés formáját és tartalmát. A Javaslat előírja, hogy a magyar felügyeletnek az általa engedélyezett pénzügyi holding társaságok jegyzékét közölnie kell a többi tagállam felügyeleti hatóságával.
Ezen kívül meghatározásra került a prudenciális szabályok csoport szintű konszolidált módon történő alkalmazásának módja.
A 67. §-hoz
Az Országos Betétbiztosítási Alapra (a továbbiakban: Alap) vonatkozó módosítások egyik fő célja, hogy Magyarország tagországgá válásának időpontjától biztosítsa a teljes összhangot az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-án kelt, a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvével. Az irányelv szabályozásával összhangban a Javaslat kimondja, hogy az Európai Unió tagországában székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepe nem köteles csatlakozni az Alaphoz, ha rendelkezik az irányelv által megkövetelt betétbiztosítással. E fióktelepek betéteire az anyavállalat székhelye szerinti ország hivatalosan elismert betétbiztosítási rendszere nyújt fedezetet. A Javaslat ugyanakkor nem tiltja meg, hogy e fiókok csatlakozzanak az Alaphoz, amennyiben a magyarországi hitelintézetekkel azonos biztosítást kívánnak ügyfeleik részére kínálni.
Nem tagország hitelintézetének fióktelepe csak abban az esetben mentesülhet az Alaphoz való csatlakozás alól, ha a Felügyelet megítélése szerint az Alappal egyenértékű betétbiztosítással rendelkezik. A Javaslat meghatározza azokat a szempontokat, amiket az egyenértékűség elbírálásánál a Felügyeletnek figyelembe kell vennie. E szabályok csak Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása után lépnek hatályba.
A 68. §-hoz
A Javaslat magyarországi hitelintézetek versenyhátrányának elkerülése érdekében harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe számára megtiltja, hogy az Alapnál magasabb mértékű betétbiztosítást alkalmazzon betéteire. Miután az Európai Unió 1999. végén megszüntette tagországai tekintetében a betétbiztosítás exportjának tilalmát, a korlátozás csak harmadik országok hitelintézeteinek fióktelepeire vonatkozhat. Az új szabályozás csak Magyarország csatlakozása után lép hatályba.
A 69. §-hoz
Az Európai Unió szabályozásával összhangban pontosítja az Alapnak a betétesek tájékoztatására vonatkozó kötelezettségét. Eszerint magyarországi székhelyű hitelintézet külföldi fióktelepe esetén a fióktelep szerinti ország nyelvén is biztosítani kell a betétes megfelelő tájékoztatását.
A 70. §-hoz
A paragrafus pontosítja, illetve kiegészíti azoknak az intézményeknek a körét, amelyekre nem terjed ki az Alap biztosítása. Az Alap biztosítása eszerint nem vonatkozik a kötelező vagy önkéntes intézmény-, illetve befektetővédelmi alapokra és a tőzsdetagokra sem. Nem terjed ki a betétbiztosítás a kockázati tőkealap, illetve kockázati tőketársaság betéteire sem. Az említett szervezetek esetében elvárható a befektetések gondos megválasztása. Az Európai Unió szabályozásával összhangban a Javaslat kizárja a biztosított betétkörből a hitelintézetben legalább öt százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy, illetve közeli hozzátartozói betétjét.
Az Európai Unió irányelve által biztosított lehetőséggel élve a Javaslat kizárja az Alap betétbiztosításából azokat a betéteket, amelyeket nem euróban, vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el. Az Unió szabályozása csak a tagállamok törvényes fizetőeszközeire és az euróra írja elő kötelezően a betétbiztosítás alkalmazását.
A 71. §-hoz
A betétbiztosítás összeghatára az Alap 1993-as létrehozása óta nem változott. A felemelés az elértéktelenedés mellett a teljes harmonizálás biztosítása miatt is elkerülhetetlenné vált. A Javaslat az Európai Unió előírását figyelembe véve felemeli a befagyott tőke és kamat összegére vonatkozó kifizetési összeghatárt 1 millió forintról 6 millió forintra a csatlakozás időpontjától.
A Javaslat az emeléssel párhuzamosan az egymillió forintnál magasabb betétek esetén bevezeti az önrészesedést, eszerint a befagyott betét egymillió forintot meghaladó részének csak 90%-át fizeti meg az Alap, a fennmaradó 10% a betétes kára. A szabályozás célja az, hogy a befektetőket óvatos betételhelyezésre ösztönözze, mérsékelje az ún. moral hazard problémát. Miután az önrészesedés csak az 1 millió forint feletti betétrészre vonatkozik, a meglévő jogok nem szenvednek sérelmet, nem kell különbséget tenni a módosítás előtt és a hatálybalépést követően elhelyezett betétek között.
A Javaslat 100 Ft-ról 500 Ft-ra emeli azt az összeghatárt, ami alatt az Alap nem fizet kártalanítást.
A Javaslat 70. § (2) bekezdésében foglalt megszorítás – miszerint a biztosítás nem terjed ki azokra a betétekre, amelyeket nem euróban, vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el – következtében szükségtelenné válik az MNB által nem jegyzett devizák árfolyamának megállapítására vonatkozó rendelkezés.
Hitelintézetek egyesülése, illetve a betétek átruházása esetén egyazon betétes – korábban különböző hitelintézeteknél elhelyezett - betéteit legfeljebb öt évig kell külön betétnek minősíteni a betétbiztosítás szempontjából. Öt év alatt a betétesnek módjában áll rendelkezni a betétje felett annak érdekében, hogy egy esetleges kártalanítási eljárásban a betétek összevonása ne jelentsen hátrányt számára. Ez a korlátozás nem vonatkozik a lakástakarékpénztárakra, ahol a megtakarítási időhöz különböző jogkövetkezmények fűződnek. A lakástakarékpénztárak esetében tehát az említett betéteket külön betétként kell figyelembe venni a betétek megszűnéséig.
A 72. §-hoz
Az Európai Unió szabályozásával összhangban nemcsak a kártalanítás megkezdésének idejét határozza meg, hanem azt is, hogy három hónapon belül be kell fejezni a kifizetést. A határidő a Felügyelet engedélyével legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható újabb három-három hónappal. A kifizetési eljárás tehát összesen legfeljebb 9 hónapig tarthat.
A Javaslat az Alap kifizetési rendszerének egyszerűsítése érdekében eltörli azt az előírást, hogy a jogosultnak a kártalanítás előfeltételeként rendelkezésre kell bocsátania a betéti szerződést.
A 73. §-hoz
A hitelintézetnek meg kell fizetnie az Alapnak a betéteseknek kifizetett kártalanítást és a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerült költségeket. A Javaslat meghatározza, hogy a kifizetéshez kapcsolódó költségek megállapításánál milyen költségeket lehet figyelembe venni.
A 74. §-hoz
A Javaslat kimondja, hogy a kártalanítás kifizetésének megelőzését célzó intézkedések nem alkalmazhatóak, ha azt az igazgatótanács bármelyik tagja ellenzi.
A 75. §-hoz
Pontosításokat tartalmaz.
A 76. §-hoz
Ez a paragrafus kiegészíti azokat a szempontokat, amelyeket az Alapnak figyelembe kell vennie a hitelintézetek éves befizetési kötelezettségének megállapításánál. A módosítás szerint figyelembe kell venni a hitelintézet önkéntes betétbiztosítási illetve intézményvédelmi alapban fennálló tagságát. Kimondja, hogy a végelszámolás vagy felszámolás kezdő évében a hitelintézet időarányos, a felszámolás kezdő időpontjáig számított betétbiztosítási díjat fizet. Az egész évre vonatkozó díjfizetés indokolatlan, csökkenti a hitelezők kielégítésére fordítható vagyontömeget.
A 77. §-hoz
A 94/19/EGK irányelv előírásaival összhangban a Javaslat kimondja, hogy az Alap a hitelintézet jogsértő magatartása esetén a Felügyelet egyetértésével a hitelintézetet kizárja legalább 12 hónappal az erről szóló intézkedés bejelentése után, ha addig a hitelintézet nem szünteti meg a jogsértő magatartását.
A 78-80. §-hoz
Az önkéntes alap megalakítása a Javaslat értelmében alakuló közgyűlésen történik, amelynek feladatai a társasági joggal analóg módon vannak meghatározva (a tagok névjegyzékének megállapítása, a létesítő okirat megalkotása, stb).
A 81-82. §-hoz
Az önkéntes alap legfontosabb alapokmánya a létesítő okirat, ennek megfelelően a legfontosabb tartalmi követelményeit a Javaslat külön felsorolja (az önkéntes alap neve és székhelye, az alapítók, az önkéntes alaphoz történő csatlakozás és kilépés, az önkéntes alap szervezete, stb.). Az önkéntes alap felügyeletéhez kapcsolódik, hogy a létesítő okirat elfogadásához, módosításához a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
A 83-91. §-hoz
Az önkéntes alap szervezeteként a Javaslat kizárólag az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság megválasztását, feladatait rögzíti. Ennek megfelelően a Javaslatban csak két vezető tisztségviselő jelenítődik meg: az igazgatóság elnöke, valamint a felügyelő bizottság elnöke. Ezen felállás természetesen nem jelenti azt, hogy az önkéntes alapnak további vezető tisztségviselői nem lehetnek.
Tekintettel arra, hogy az önkéntes alap legfőbb szerve, a tagok összességéből álló közgyűlés viszonylag ritkán ülésezik, a Javaslat szélesebb jogosítványokkal kívánja felhatalmazni a felügyelő bizottságot. Meghatározott esetekben a felügyelő bizottság lényegében a közgyűlést is helyettesítheti, ennek részeként - ha a tagok érdekei megkívánják - például felfüggesztheti az igazgatóság működését.
A 92.§-hoz
Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények pontosítása jelenik meg ebben a paragrafusban, hiszen elvárás ezekkel szemben, hogy tegyék lehetővé a belső ellenőrzést pénzügyi intézmény esetében, valamint biztosítsák a gondos és megbízható irányítást, vezetést és a javaslatban meghatározott továbbiakat.
A 93.§-hoz
A pénzügyi intézményekkel szembeni követelményként jelenik meg, hogy a számviteli törvénynek megfelelő beszámolót, könyvvizsgálói jelentést, adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatát a Felügyeletnek hogyan és milyen módon küldje el.
A nem EU tagállam fióktelepe tekintetében a pénzügyi intézmény saját joga szerint készíti mérlegét és eredménykimutatását, amelyet könyvvizsgálóval hitelesített és a hivatalos magyar nyelvű fordítását országos napilapban közzéteszi.
A 94-95.§-hoz
A Javaslat a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályain túl - pénzügyi intézmény esetén - a könyvvizsgáló feladat ellátására az általános könyvvizsgálókkal szembeni követelményeken túl, többlet szabályként a Felügyelet határozatával nyilvántartásba vételét követeli meg. Ezzel a paragrafussal tehát a pénzügyi intézmény könyvvizsgálókra vonatkozó szabályai válnak egyértelműbbé azzal, hogy a Felügyeletnek határozattal kell a nyilvántartásba vételről dönteni, illetőleg előírásra kerül a megfelelő szakmai gyakorlat is a 133/A. §-ban. A korábbi szabályozás nem rögzítette azt az összeférhetetlenségi szabályt, hogy a Felügyelet alkalmazottja, illetőleg annak közeli hozzátartozója végezhet-e könyvvizsgálatot a Felügyelet által felügyelt pénzügyi intézménynél. A jelen Javaslat ezt a lehetőséget kívánja egyértelműen kizárni. Azt, hogy ki tekinthető a Felügyelet alkalmazottjának a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény mondja meg.
A 96-98.§-hoz
A Javaslat célja, hogy pontosan rögzítse a pénzügyi intézményi könyvvizsgálóval szemben elvárt szakmai követelményeket, a minősítés elnyerésének módját, illetőleg megszűnésének lehetőségeit.
A 99.§-hoz
Ebben a paragrafusban a jogalkotó a felügyeleti díj befizetési határidejét módosítja összhangban a felügyeleti jelentések határidejével.
A 100-104.§-hoz
A Felügyelet azon jogosítványait szabályozza, hogy mit tehet az engedély nélkül pénzügyi szolgáltatási illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység folytatójával szemben, milyen iratokba tekinthet be, hol rendelhet el helyszíni ellenőrzést.
A Felügyelet által helyszíni ellenőrzésre kiküldött (alkalmazott vagy megbízott) személy az ellenőrzés során szükséges jogait biztosítja a 102.§.
A Felügyelet diszkrecionális joga jelenik meg a 104.§-ban, hiszen bizonyos helyzetekben a Felügyeletnek az intézkedés szükségességét mérlegelnie kell, így pl. ha a tőkemegfelelési mutató vagy szavatoló tőke a Javaslatban meghatározott mérték alá megy.
A 105-106.§-hoz
A 105.§-ban a Felügyelet kötelező intézkedése egy újabb alponttal egészül ki, azzal, hogy a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézményt a nyolc százaléknál magasabb tőkemegfelelési mutató elérésére, illetőleg fenntartására.
A 106. § a nem Európai Unió tagállamának hitelintézeti fióktelepe esetében a Felügyelet a kivételes intézkedésekkel egyidejűleg értesíti a fióktelep hitelintézetet és annak felügyeleti hatóságát.
A 107.§-hoz
Ez a paragrafus pontosítást tartalmaz.
A 108. §-hoz
A paragrafus pontosító jellegű, egyrészt megjelenik a harmadik országok hitelintézete és az EU tagállamok hitelintézete közötti elkülönítés, másrészt a javaslat egyértelműsíti, hogy a Felügyelet kizárólag olyan természetes személyt nevezhet ki felügyeleti biztosnak, aki megfelel a hitelintézeti ügyvezetőkkel szemben támasztott követelményeknek is.
A 109.§-hoz
A Javaslat szorosan kapcsolódik a hitelintézetek végelszámolásának lehetővé tételéhez, amikor kimondja, hogy a főszabálytól eltérően legfeljebb 15 napig nem minősül befagyott betétnek, ha a Felügyelet a végelszámolást kimondó határozatával kifizetési tilalmat rendel el.
Az Európai Unió másik tagállamának Magyarországon alapított fióktelepének prudenciális felügyelete a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának a felelőssége. Mindazonáltal a magyar felügyeleti hatóság, ha a fióktelep működésében rendellenességet észlel, illetve ha a fióktelep megsérti a hatályos magyar jogszabályokat, felszólítja a fióktelepet a rendellenes helyzet megszüntetésére. Ha a rendellenes helyzet ezt követően is fennáll, akkor a magyar felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát, amely intézmény meghozza a szükséges intézkedéseket. Ezen paragrafusban meghatározott kivételes esetekben a magyar felügyeleti hatóság is hozhat szankciókat a fióktelep ellen, azonban ezen intézkedések jogosságát az Európai Bizottság mérlegelheti.
A 111. §-hoz
A korábbi szabályozáshoz képest ennél a paragrafusnál a Javaslat bővíti a Felügyelet által alkalmazható szankciók körét. A Felügyelet mindhárom szankciót egyidejűleg is alkalmazhatja, így a pénzbírság mellett intézkedéseket és kivételes intézkedéseket is foganatosíthat.
A bírság kiszabásánál a Felügyelet mérlegeli egyrészt a kár illetve kockázat mértékét, a felelős személy együttműködési kötelezettségét, a szabályok megsértésének gyakoriságát, az intézkedéssel érintett személy jó- vagy rosszhiszeműségét, kárenyhítési hajlandóságát stb.
A 112.§-hoz
Pénzügyi intézmények végelszámolója ill. felszámolója csak a Felügyelet által létrehozott Kht. lehet, egyrészt annak érdekében, hogy jogutód nélküli megszűnés a megszűnő szervezet számára kisebb költséggel járjon, mivel a végelszámoló ill. a felszámoló díja alacsonyabb a Cstv.-ben meghatározottaknál, másrészt az eljárás egységes szervezeti keretek között történjen, amelynek különösen akkor van jelentősége, ha a hitelintézet és a vele egy csoportba tartozó pénzügyi vállalkozás egyszerre kerül megszüntetésre.
A 113-114.§-hoz
A Javaslat a végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnés lehetőségének megteremtésével a felszámoláshoz viszonyítva rövidebb, egyszerűbb, kisebb költséggel történő eljárást kíván lehetővé tenni. Végelszámolást a Felügyelet indíthatna abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyét visszavonja vagy hatályát veszti a külföldi felügyeleti hatóság külföldi pénzügyi intézmény alapítására, működésére ill. a fióktelepe alapítására vonatkozó engedélye és nem áll fenn fizetésképtelenség. Fontos előírás, hogy a végelszámolás csak akkor fejezhető be, ha minden betétes számára biztosított, hogy teljes mértékben hozzájut a pénzéhez.
A 115-116.§-hoz
A pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelések nyilvántartásba vételéhez nem kell befizetni a követelés 1%-át, mivel döntően betétesekről ill. magánszemély hitelezőkről van szó.
A 117-120.§-hoz
Pénzügyi intézmény felszámolását csak a Felügyelet kezdeményezheti, mégpedig abban az esetben, ha az fizetésképtelen, vagy ha a Magyarországon fióktelepet működtető pénzügyi intézmény ellen fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indul.
A 121-125.§-hoz
A paragrafusok egyrészt a Felügyelet nyilvántartásainak kiegészítésére, módosítására irányulnak, valamint pontosítják, hogy a Felügyelet saját feladatainak ellátásához bank-üzleti titkot és egyéb adatot, információt hogyan adhat, milyen módon és mely szervezeteknek, másrészt azt szabályozzák, hogy a Felügyelet a kiadott, visszavont engedélyekről értesítési a cégbíróságot.
A 126-132.§-hoz
A fogyasztóvédelem napjainkban a legdinamikusabban változó terület, hiszen újabb termékek és szolgáltatások, valamint a technikai eszközök folyamatos fejlődésével párhuzamosan a fogyasztók érdekeit és védelmét is figyelembe kell venni.
A fogyasztóvédelmi rendelkezések módosulásának célja a fogyasztók (banki ügyfelek) komplexebb védelme, amely indokolttá teszi annak változását, hogy a fogyasztói panaszok kivizsgálását a hirdetés, a tiltott hirdetés, az ügyfelek tájékoztatása, és az időszakos tájékoztatás tekintetében a fogyasztóvédelmi felügyelőségek végezzék a reklámtörvény illetve a fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályai szerint.
Az EU csatlakozással kapcsolatban módosítani kell a fogyasztási kölcsön Hpt. szabályait. A jogharmonizációs programban is szereplő, a tagállamok fogyasztói hitelre vonatkozó jogi és közigazgatási előírásainak összehangolásáról szóló 87/102/EGK tanácsi irányelv 11. cikke azt a követelményt támasztja az összhangot teremtő nemzeti szabályozásokkal szemben, hogy biztosítsák, a fogyasztási kölcsönszerződés ne hátráltassa a fogyasztót az áru értékesítőjével, illetve a szolgáltatás nyújtójával szemben ez utóbbi nem szerződésszerű teljesítése, illetve nem teljesítése esetére biztosított jogai érvényesítésében. A fogyasztót nem érheti hátrány amiatt, hogy két külön szerződést kötött, egyet az adásvételről (vagy szolgáltatásról) az értékesítővel, egy másikat pedig az ellenszolgáltatás finanszírozására a hitelezővel, s ennek megfelelően a hitelezővel szemben helytállni tartozna akkor is, ha az értékesítő az ő részére nem vagy nem megfelelően teljesít (azaz fizetne, de szolgáltatást nem kapna). E célból a fogyasztóval áru szállítására vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződéses kapcsolatban álló gazdálkodó szervezet és a hitelező előzetes kizárólagossági megállapodásán alapuló kölcsönnyújtás esetében a hitelező mögöttes felelősségét írja elő az irányelv. A Javaslat e követelményeknek való megfelelést célozza, oly módon, hogy visszatartási, elállás esetén pedig visszakövetelési jogot ír elő a fogyasztó javára a hitelezővel szemben.
Az irányelv előírja azt is, hogy ha a hitelező a fogyasztási kölcsönszerződésből eredő követeléseit harmadik személyre ruházza át (engedményezi), a fogyasztó az engedményessel szemben is érvényesíthesse azokat a kifogásokat, amelyek őt az eredeti hitelezővel szemben megilletik, ideértve a beszámítási kifogásokat is. Ezen előírásnak való megfelelés érdekében a Ptk. azonos tartalmú, ám diszpozitív szabályának egyoldalú kógenciáját írja elő, tekintettel az irányelv ilyen kógenciát megkövetelő 14. cikkére.
Az irányelv a nemzeti jogszabályok számára előírja a fogyasztó védelmének megfelelő biztosítását a fogyasztási kölcsönszerződéshez kapcsolódó csekk- és váltóhasználattal kapcsolatban. A 214/C.§. összhangot teremtő rendelkezései egyben a 214/B.§-ban rögzített alapgondolat következetes továbbvitelét jelentik, amely a kötelezettet a fogyasztási kölcsönszerződésből megillető kifogások védelmét célozza. Az irányelv 10. Cikkében előirányzott megfelelő védelem a fogyasztási kölcsönszerződés és a váltó- vagy csekk-kibocsátás közötti járulékosság hiánya, valamint a bemutatóra szóló értékpapírok forgalomképessége miatt csak oly módon biztosítható, ha a hitelezőnek megtiltjuk, hogy a fogyasztót a hitelszerződésből származó követelései fejében váltókötelezettség elvállalására kötelezze. A csekk tekintetében, amely mint fizetési eszköz továbbra is használható, a (2) bekezdés tilalmat állít fel annak biztosítékkénti elfogadására nézve. Az (1) vagy (2) bekezdés ellenére kikényszerített váltó-, illetve csekk-kötelezettségvállalás önmagában nem lesz érvénytelen. A semmisség mint jogkövetkezmény ellentétben állna az 1930. június 7-i, váltójogi, és az 1931. március 19-i, csekkjogi genfi egyezményekkel (vö. 1965. évi 1. és 2. törvényerejű rendeletek). A fogyasztó azonban a hitelezőtől a (3) bekezdés szerint a váltó vagy csekk kiadását, a (4) bekezdés szerint pedig kártérítést követelhet.
A 133.§-hoz
A javaslat a Magyar Fejlesztési Bank speciális státuszára, különleges helyzetére való tekintettel néhány könnyítést fogalmaz meg a prudenciális szabályok teljesítése alól.
A 134.§-hoz
A javaslat célja az, hogy ezen paragrafussal lehetővé váljon a korábbi Pit. szabályai szerint engedélyezett szakosított pénzintézet pénzügyi vállalkozássá történő átalakítása.
A 135.§-hoz
Két pénzügyminiszteri rendelet megalkotására ad felhatalmazást ez paragrafus, az egyik az országkockázat tőkekövetelményeit szabályozza, másik pedig a Felügyelet engedélyével kiszervezhető tevékenységekkel kapcsolatos.
A 136.§-hoz
Ez a paragrafus a jogalkotási törvény rendelkezésének megfelelően a jogalkotás során figyelembe vett EU irányelveknek való megfelelésre utalást tartalmaz.
A 137.§-hoz
A Javaslat hatálya alól ez a paragrafus tovább bővíti a nemzetközi pénzügyi intézmények körét. Így nem terjed ki a Javaslat hatálya az Északi Beruházási Bankjára és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjára.
Pontosítja a tulajdoni hányaddal kapcsolatos számítást is.
A 138-139.§-hoz
A Hpt. átfogó módosítása miatt szükség van arra, hogy a Javaslat mellékletében is pontosítások, kiegészítések legyenek.
A 140.§-hoz
Új definíciók szabályozására kerül sor ebben a paragrafusban. Az EU-hoz való csatlakozással válik hatályossá.
A 141-142.§-hoz
A Javaslat átmeneti szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmények, önkéntes alapok eleget tudjanak tenni a Javaslatban szereplő prudenciális szabályoknak.
A 143-144.§-hoz
A javaslat az OBA által biztosított betétek körének módosulása érdekében határoz meg átmeneti rendelkezéseket.
A 145.§-hoz
A hitelezők követeléseinek felszámoló általi nyilvántartásba vételéhez szükséges 1%-os díjat a Javaslat hatályba lépése előtt indított felszámolási eljárásokba történő bejelentkezés esetén be kell fizetni.
A 146.§-hoz
Hazánk EU-hoz történő csatlakozásáig átmeneti szabályt fogalmaz meg a nagykockázat vállalás korlátozásának tekintetében.
A 147.§-hoz
Az átmeneti szabályra az anonim betétek megszüntetése érdekében van szükség, a Javaslat egyértelműsíti, hogy a bemutatóra szóló betétek elhelyezésének tilalma nem érinti a korábban elhelyezett betétek érvényességét.
A 148.§-hoz
Tekintettel arra, hogy jelen Javaslat a Hpt. második nagy volumenű módosítása, itt ad felhatalmazást a jogalkotó a pénzügyminiszternek arra, hogy a változásokat átvezetve egységes szerkezetbe foglalja a hatályos Hpt.-t.
A bankrendszer biztonságos működése, a betétesek, befektetők védelme szempontjából alapvető fontosságú az erős, megfelelő hatáskörrel és intézkedési eszközökkel rendelkező felügyelet. Fontos továbbá, hogy a felügyelet munkájában nagyobb súlyt kapjon a preventív jelleg: olyan felügyeleti módszereket kell kialakítani, olyan intézkedési lehetőségeket kell biztosítani a hatóság számára, amelyek alapján a problémák első jelentkezésekor, még súlyos helyzet kialakulását megelőzően lehet lépéseket tenni azok megakadályozása érdekében. A felügyeleti módszerekben tovább kell lépni a jogszabályokban meghatározott prudenciális szabályok betartásának utólagos ellenőrzéséről az intézmények működésének, kockázatainak komplex értékelése felé.
A gyorsan változó, fejlődő pénzügyi piacokon a felügyeleti munka fontos eszköze a felügyelet szabályozási, rendelkezés alkotási jogosítványa. A jogszabályok – amelyeknek célja a piacokon jelentkező kockázatok megfelelő kezelésének biztosítása a betétesek, befektetők védelmében – a piacokon végbemenő fejlődést, az innovációk gyors térhódítását, ezzel a kockázatok fokozott megjelenését csak késve, a közigazgatási egyeztetési folyamat szabályai szerint képesek követni. A felügyeleti munka szempontjából kiemelt fontossága van annak, hogy a felügyeleti hatóság gyorsan, rugalmasan, a problémák észlelését követő lehető legrövidebb időn belül tudjon reagálni a piaci folyamatokra. Ezért szükséges az, hogy a Felügyelet meghatározott kérdésekben rendelkezzen rendelkezés-alkotási joggal, aminek alapján a felügyelt intézmények számára kötelező előírásokat fogalmazhat meg.
A 150-151.§-hoz
Ezen a paragrafusokkal egyrészt a takarékbetétről szóló törvényerejű rendelet módosul. A pénzmosásról szóló törvény és hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően a jövőben - a Javaslat hatálybalépését követően - új bemutatóra szóló takarékbetétszerződést már nem lehet kötni, illetőleg a már elhelyezett betétekhez újabb összeget nem lehet hozzátenni. Másrészt a takarékbetétről szóló törvényerejű rendelet módosításával párhuzamosan és ennek megfelelően a pénzmosásról szóló törvényt is szükséges módosítani.
A 152.§-hoz
A pontosításra a szövetkezetekre vonatkozó változó tőke elve miatt van szükség.
A 153.§-hoz
Az EU irányelveknek megfelelően a Hpt. fogyasztóvédelmi illetve fogyasztási kölcsönre vonatkozó szabályainak változásával párhuzamosan a fogyasztóvédelemről szóló törvényt is módosítani kell a belső jog összhangja miatt is.
A 154.§-hoz
Ez a paragrafus kapcsolódik a 150-151.§-okhoz hiszen a Ptk. takarékbetétre vonatkozó szakaszát is módosítani kell.
A törvény módosítása a Felügyelet hatáskörébe tartozó eljárás egységes szabályozása, valamint a pénzügyi felügyeleti rendelkezés bevezetése miatt szükséges.
A 156.§-hoz
A hatályukat vesztő jogszabályok felsorolását tartalmazza.