MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA

T/2933.

számú

törvényjavaslat

a gázközmű-vagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről

Előadó: Dr. Dávid Ibolya

igazságügy-miniszter

Budapest, 2000. július

2000. évi …. törvény

a gázközmű-vagyonnal összefüggő önkormányzati igények rendezéséről

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a gázközmű-vagyonnal összefüggő nagyszámú és azonos jogi alapon nyugvó, törvényben ígért vagyonjuttatás végrehajtására irányuló önkormányzati igények – a jogbiztonság alkotmányos követelményét is szem előtt tartva –

- megalapozott számítások alapján,

- az időmúlás hatását a szabályozás általános megközelítési módjával ellensúlyozva,

- az érintettek által átlátható módon,

- rövid időn belül,

- végleges jelleggel

rendezésre kerüljenek, a következő törvényt alkotja:

1. §

E törvény célja, hogy eleget tegyen a Magyar Államot - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 107. § (1) bekezdésének c) pontja alapján terhelő alkotmányos kötelezettségének oly módon, hogy meghatározza az egyes települési önkormányzatokat megillető vagyoni értékű jogok (a továbbiakban: értékjog) értékét, és szabályozza az ennek megfelelő járandóságok teljesítésének módját, határidejét.

2. §

(1) Az 1. § szerinti értékjogok értékén alapuló járandóság mellett figyelembe kell venni a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról rendelkező 1962. évi IV. törvény és a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény módosításáról szóló – időközben hatályon kívül helyezett - 1993. évi LXXXII. törvény 4. §-ának (3) bekezdésében előírt kötelezettségekből származó igények értékét is.

(2) Az Ötv. 107. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel e törvény alapján juttatásban részesülnek az abban érintett települési önkormányzatok is, egymás között egyenlő arányban.

(3) Az Ötv. és az 1993. évi LXXXII. törvényben foglaltakra figyelemmel az önkormányzatokat megillető járandóság megállapítása során számításba kell venni az állami kötelezettség teljesítésének részbeni elmulasztása, illetve késedelmes teljesítése folytán az önkormányzatokat ért vagyoni hátrány ellentételezésére alkalmas értéket is.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapított értéket csökkenteni kell

a) az 1993. évi LXXXII. törvény 4. §-ának (3) bekezdése, valamint

b) az Ötv. - Alkotmánybíróság által utóbb megsemmisített - 107/A. § (2) bekezdésének b) pontja szerint már juttatott részvények értékével.

3. §

(1) Az egyes települési önkormányzatokat az 1-2. § alapján megillető járandóságok értékét a melléklet tartalmazza, amely a 2000. augusztus 12-i átszámított értékeket tünteti fel.

(2) Nem lehet üzleti titokra hivatkozni azon tények, adatok vonatkozásában, amelyek ismerete nélkül az (1) bekezdés szerinti járandóságok értékének megállapítására nem kerülhetett volna sor.

4. §

(1) A települési önkormányzatok e törvény szerinti járandóságát az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) teljesíti e törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül.

(2) A teljesítés 10 millió Ft összeghatárig készpénzben történik. Az ezt meghaladó igény 20%-át készpénzben, a fennmaradó részt a Magyar Állam által – a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 4. § (2) bekezdés ab) pontjában - erre a célra az ÁPV Rt. rendelkezésére bocsátott, zárt körben kibocsátott, szabadon átruházható államkötvényekkel kell kiegyenlíteni oly módon, hogy egyenlő arányban legyenek köztük a különböző lejáratúak.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés utolsó fordulata szerinti lejáratok szerinti arányos kiosztás nem biztosítható, az emiatt fennmaradó hányadot készpénzzel kell teljesíteni. Ugyanígy kell eljárni azokra a 10 ezer Ft-ot el nem érő hányadokra vonatkozóan is, amelyeket - az államkötvények 10 ezer forintos címletei miatt - más módon nem lehetne kifizetni. Ezekben az esetekben a készpénzben történő járandóságfizetés (2) bekezdésben meghatározott összeghatára túlléphető.

(4) Államkötvény esetében azt a piaci árfolyamot kell figyelembe venni, mely a (2) bekezdésben meghatározott állampapírokkal megegyező kamatbázisú, hátralévő futamidejét tekintve legközelebb álló, a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központ (a továbbiakban: ÁKK) által nyilvánosan értékesített államkötvényekre - az e törvény hatályba lépését megelőző legutolsó három aukción kialakult - átlagos nettó árfolyamok súlyozott átlaga.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésével való késedelembe esés esetén az önkormányzat a melléklet szerinti járandóságot a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten igényelheti.

(6) A (2) bekezdés szerinti államkötvények futamidejének lejártáig a Magyar Állam a (3) bekezdés szerinti piaci árfolyamon 2001-től nyilvános aukción évi kétszeri visszavásárlási kötelezettséget vállal az önkormányzatokat e törvény szerint megillető állampapírokra, évente legfeljebb 10 milliárd forint értékig. A visszavásárlás napja a kamatfizetések napját megelőző negyedik munkanap.

5. §

(1) Ez a törvény a kihirdetésétől számított 15. napon lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az 1997. évi CXLVI. törvény 4. § (2) bekezdés ab) pontjában meghatározott államkötvényekből - az e törvény 4. § (2)-(3) bekezdése szerinti készpénzigénynek megfelelő összeghatárig - az ÁPV. Rt-től névértéken visszavásárolhasson.

(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy közzétegye a 4. § (4) és (6) bekezdése szerint figyelembe vehető piaci árfolyamot.

Általános indokolás

ÉGAZ RT.


Sorszám		Megnevezés	1. Változat	2000. évi értéken
	Megye		2000. évi értéken
			május 31.	augusztus 12.

3	Győr-Sopron-Moson	Agyagosszergény	4 104 100	4188 234
7	Győr-Sopron-Moson	Beled	44 777 198	45695 131
11	Győr-Sopron-Moson	Bőny	5 365 228	5475 215
30	Győr-Sopron-Moson	Edve	2 414 982	2464 489
31	Győr-Sopron-Moson	Egyházasfalu	5 062 930	5166 720
34	Győr-Sopron-Moson	Fertőd	28 617 951	29204 619
35	Győr-Sopron-Moson	Fertőendrőd	773 942	789 808
38	Győr-Sopron-Moson	Fertőszentmiklós	34 236 610	34938 461
39	Győr-Sopron-Moson	Fertőszéplak	9 751 381	9951 284
47	Győr-Sopron-Moson	Győr	805 332 811	821842 133
71	Győr-Sopron-Moson	Kisfalud	47 401 810	48373 547
84	Győr-Sopron-Moson	Lövő	13 515 422	13792 488
92	Győr-Sopron-Moson	Mihályi	71 102 718	72560 323
99	Győr-Sopron-Moson	Nemeskér	3 978 392	4059 949
111	Győr-Sopron-Moson	Petőháza	10 813 249	11034 921
117	Győr-Sopron-Moson	Rábakecöl	31 036 643	31672 894
127	Győr-Sopron-Moson	Sarród	7 880 663	8042 217
131	Győr-Sopron-Moson	Sopron	883 453 420	901564 215
151	Győr-Sopron-Moson	Töltéstava	42 918 699	43798 533
157	Győr-Sopron-Moson	Vásárosfalu	2 623 152	2676 926
166	Győr-Sopron-Moson	Völcsej	900 515	918 976

6	Komárom-Esztergom	Bana	8 460 674	8634 118
26	Komárom-Esztergom	Dorog	153 786 517	156939 140
32	Komárom-Esztergom	Esztergom	48 164 561	49151 934
63	Komárom-Esztergom	K-E. m-i. Önk.	33 733 320	34424 853
70	Komárom-Esztergom	Kesztölc	5 981 445	6104 065
82	Komárom-Esztergom	Leányvár	3 614 165	3688 255
98	Komárom-Esztergom	Naszály	25 265 595	25783 539
112	Komárom-Esztergom	Piliscsév	7 343 419	7493 959
134	Komárom-Esztergom	Süttő	2 517 397	2569 004
146	Komárom-Esztergom	Tokod+Tokodaltáró	14 668 869	14969 580

12	Vas	Búcsú	3 607 522	3681 476
13	Vas	Bük	37 321 332	38086 419
14	Vas	Celldömölk	533 134 299	544063 552
23	Vas	Csörötnek	1 206 208	1230 935
41	Vas	Gencsapáti	172 255 116	175786 346
46	Vas	Gyöngyösfalu	9 920 397	10123 765
61	Vas	Jánosháza	114 123 499	116463 031
62	Vas	Káld	56 963 967	58131 729
78	Vas	Körmend	556 719 705	568132 459
80	Vas	Kőszeg	273 362 478	278966 408
85	Vas	Lukácsháza	7 564 685	7719 761
108	Vas	Perenye	4 022 756	4105 222
121	Vas	Répcelak	97 762 659	99766 793
128	Vas	Sárvár	475 435 576	485182 006
129	Vas	Sé	3 308 027	3375 841
138	Vas	Szombathely	2 301 037 019	2348208 277
139	Vas	Tanakajd	2 042 766	2084 643
141	Vas	Táplánszentkereszt	20 188 125	20601 981
159	Vas	Vasszécsény	140 765 962	143651 664
161	Vas	Vép	208 483 222	212757 128

MINDÖSSZESEN:			7 378 823 095	7530088 968

Sorszám

Megnevezés

Ötv. szerinti

gázvezeték vagyon

átalakuláskori értéke

Önk.-nak járó részvény értéke Ötv. Alapján

(D)

1980. - 1990.

1991.

1992.

1993. VIII. 3. - ig

1993. VIII. 4. - 1994. XII. 31.

1995.

Önkormányzatnak átaott részvény és készpénz (Ft)

1992. évi értéken

2000. évi értéken

Helykód

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

1. Változat

(D+F+H+J+L-Q)

2. Változat

(D+H+J+L-Q)

3. Változat

(D+F+H+J+L+N+P-Q)

4. Változat

(D+H+J+L+N+P-Q)

1. Változat

(D*P_0+(F+H+J+L)*P_G-Q*P_V-R*S)

2. Változat

(D*P_0+(H+J+L)*P_G-Q*P_V-R*S)

3. Változat

(D*P_0+(F+H+J+L+N+P)*P_G-Q*P_V-R*S)

4. Változat

(D*P_0+(H+J+L+N+P)*P_G-Q*P_V-R*S)

(Ft)

Részvény

(Q)

Készpénz

(R)

Szorzó

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

93-as szorzótényező	0,56
94-es szorzótényező	0,52
95-ös szorzótényező	0,52
Jegyzett tőke (J)	4984000000
Saját tőke (S)	6330654000
Hozzájárulások fájlnév	hozzajarulas_protokoll_egaz_2.xls
Összesítés fájlnév	Osszesites_protokoll_egaz_2.xls
P0	3,586
PG	3,598
PV	2,29

A program a fenti két fájl első sheet-jéből veszi az adatokat, és ezek alapján generálja a GeneraltTabla sheet adatait.
A fájlok elérési útja relatív út, amely a jelenlegi xls könyvtárához van viszonyítva.
A névvel ellátott cellák (pl. a B1 cella) neveit nem szabad megváltoztatni!
A Hozzájárulások táblának az alábbiak szerint kell kinéznie: A fejléc utáni első adatsornak a 7-dik sorban kell lennie.
Az adattábla és az alatta lévő összesítő sor között min. 1 db üres sornak kell lennie.
Ne legyenek üres sorok az adattáblán belül.
A Összesítés táblának az alábbiak szerint kell kinéznie: A fejléc utáni első adatsornak a 8-dik sorban kell lennie.
Az adattábla és az alatta lévő összesítő sor között tetszőleges számú üres sor lehet.
Az F oszlopban kizárólag helynevek szerepelhetnek, vagy üresen kell hagyni!!!
Lehetnek üres sorok az adattáblán belül.

KÖGAZ RT.


Sorszám		Megnevezés	1. Változat	2000. évi értéken
	Megye		2000. évi értéken
			május 31.	augusztus 12.

52	Fejér	Csór	4 286 913	4 374 795

1	Somogy	Ádánd	16 249 678	16 582 796
7	Somogy	Babócsa	6 370 127	6 500 715
10	Somogy	Balatonberény	71 625 315	73 093 634
11	Somogy	Balatonboglár	276 459 566	282 126 987
12	Somogy	Balatonendréd	3 918 366	3 998 693
13	Somogy	Balatonfenyves	29 670 496	30 278 741
15	Somogy	Balatonföldvár	77 488 568	79 077 084
18	Somogy	Balatonkeresztúr	43 449 721	44 340 441
19	Somogy	Balatonlelle	268 384 686	273 886 572
20	Somogy	Balatonmáriafürdő	11 779 334	12 020 810
22	Somogy	Balatonöszöd	1 754 896	1 790 871
23	Somogy	Balatonszabadi	53 927 937	55 033 460
24	Somogy	Balatonszárszó	34 321 251	35 024 837
25	Somogy	Balatonszemes	36 882 445	37 638 536
26	Somogy	Balatonszentgyörgy	33 332 086	34 015 394
27	Somogy	Balatonújlak	9 339 202	9 530 655
30	Somogy	Barcs	100 538 043	102 599 073
38	Somogy	Berzence	32 935 123	33 610 293
39	Somogy	Bodrog	1 262 482	1 288 363
41	Somogy	Bolhó	15 276 302	15 589 466
44	Somogy	Buzsák	2 771 065	2 827 872
49	Somogy	Csokonyavisonta	10 411 363	10 624 796
50	Somogy	Csombárd	6 096 498	6 221 476
55	Somogy	Csurgó	78 259 538	79 863 859
60	Somogy	Edde	1 537 632	1 569 153
64	Somogy	Fonyód	134 599 024	137 358 304
74	Somogy	Háromfa	7 343 197	7 493 733
77	Somogy	Hetes	13 235 551	13 506 880
79	Somogy	Hollád	2 825 925	2 883 857
81	Somogy	Juta	24 460 382	24 961 820
83	Somogy	Kaposfő	17 829 331	18 194 832
84	Somogy	Kaposmérő	29 357 248	29 959 072
87	Somogy	Kaposvár	473 189 031	482 889 406
91	Somogy	Kéthely	44 489 472	45 401 507
96	Somogy	Köröshegy	7 313 922	7 463 858
102	Somogy	Lengyeltóti	25 968 921	26 501 284
109	Somogy	Magyaregres	4 647 253	4 742 522
112	Somogy	Marcali	124 408 031	126 958 396
113	Somogy	Mernye	6 197 094	6 324 134
114	Somogy	Mezőcsokonya	27 038 673	27 592 966
120	Somogy	Nagyatád	96 281 448	98 255 218
121	Somogy	Nagybajom	56 988 604	58 156 871
135	Somogy	Orci	3 578 822	3 652 188
136	Somogy	Ordacsehi	6 595 654	6 730 864
138	Somogy	Osztopán	1 292 155	1 318 644
139	Somogy	Öreglak	2 942 699	3 003 024
155	Somogy	Rinyaújlak	407 392	415 744
158	Somogy	Sántos	3 007 235	3 068 883
161	Somogy	Siófok	245 881 852	250 922 430
162	Somogy	Siójut	2 690 636	2 745 794
165	Somogy	Somodor	588 592	600 658
166	Somogy	Somogyaszaló	5 351 359	5 461 062
169	Somogy	Somogyjád	5 568 420	5 682 573
170	Somogy	Somogysárd	32 905 853	33 580 423
175	Somogy	Somogyvámos	2 362 360	2 410 788
176	Somogy	Somogyvár	12 807 119	13 069 665
185	Somogy	Szentgáloskér	3 284 294	3 351 622
191	Somogy	Szólád	4 318 210	4 406 733
192	Somogy	Szőlősgyörök	49 764 167	50 784 332
194	Somogy	Tarany	11 901 517	12 145 498
195	Somogy	Taszár	20 289 207	20 705 135
208	Somogy	Várda	5 862 948	5 983 138
217	Somogy	Vörs	3 512 093	3 584 091
227	Somogy	Zamárdi	26 402 079	26 943 321

3	Veszprém	Ajka	44 492 007	45 404 093
9	Veszprém	Balatonalmádi	16 507 928	16 846 340
14	Veszprém	Balatonfőkajár	12 741 701	13 002 906
17	Veszprém	Balatonkenese	75 509 152	77 057 090
28	Veszprém	Balatonvilágos	29 747 642	30 357 469
37	Veszprém	Berhida	37 131 679	37 892 878
45	Veszprém	Csabrendek	13 683 505	13 964 017
46	Veszprém	Csajág	4 096 547	4 180 526
53	Veszprém	Csót	5 002 374	5 104 923
58	Veszprém	Devecser	17 153 116	17 504 755
66	Veszprém	Fűzfő	21 620 696	22 063 920
75	Veszprém	Herend	40 584 970	41 416 962
88	Veszprém	Káptalanfa	4 782 775	4 880 822
100	Veszprém	Küngös	2 565 615	2 618 210
110	Veszprém	Magyarpolány	12 136 653	12 385 454
129	Veszprém	Nagytevel	2 478 944	2 529 762
131	Veszprém	Nemesvámos	31 412 618	32 056 577
145	Veszprém	Papkeszi	7 588 698	7 744 266
142	Veszprém	Pápa	78 748 755	80 363 104
193	Veszprém	Tapolca	138 637 005	141 479 064
211	Veszprém	Veszprém	127 787 510	130 407 154

29	Zala	Bánokszentgyörgy	7 300 237	7 449 892
32	Zala	Bázakerettye	25 686 040	26 212 604
34	Zala	Becsehely	70 827 522	72 279 486
42	Zala	Borsfa	16 645 729	16 986 966
54	Zala	Csörnyeföld	4 719 393	4 816 141
59	Zala	Dobri	2 725 094	2 780 959
62	Zala	Eszteregnye	4 017 374	4 099 730
67	Zala	Galambok	12 159 423	12 408 691
68	Zala	Garabonc	5 885 191	6 005 837
69	Zala	Gellénháza	6 705 499	6 842 962
72	Zala	Gutorfölde	18 520 359	18 900 026
78	Zala	Hévíz	101 447 792	103 527 472
89	Zala	Kerkaszentkirály	182 903	186 653
90	Zala	Keszthely	164 042 311	167 405 179
93	Zala	Kiscsehi (Budafa)	13 213 063	13 483 930
103	Zala	Lenti	45 088 300	46 012 611
104	Zala	Letenye	98 410 761	100 428 182
105	Zala	Lispeszentadorján	17 540 145	17 899 718
107	Zala	Lovászi-Kútfej	17 118 836	17 469 772
118	Zala	Muraszemenye	2 772 707	2 829 548
124	Zala	Nagykanizsa	231 691 911	236 441 595
126	Zala	Nagylengyel	15 262 099	15 574 972
128	Zala	Nagyrecse	9 506 198	9 701 075
137	Zala	Ormándlak	1 593 137	1 625 797
151	Zala	Pusztaederics	368 544	376 099
152	Zala	Pusztamagyaród	363 610	371 064
153	Zala	Pusztaszentlászló	5 780 407	5 898 906
177	Zala	Sormás	5 251 477	5 359 132
189	Zala	Szepetnek	9 420 294	9 613 410
197	Zala	Teskánd	28 524 144	29 108 889
199	Zala	Tófej	2 459 014	2 509 423
201	Zala	Tornyiszentmiklós	15 255 210	15 567 942
204	Zala	Türje	32 619 767	33 288 472
206	Zala	Újudvar	14 813 487	15 117 164
209	Zala	Várfölde	5 346 026	5 455 619
219	Zala	Zalaegerszeg	279 715 233	285 449 396
221	Zala	Zalakaros	58 663 245	59 865 841
222	Zala	Zalakomár	68 257 866	69 657 153
224	Zala	Zalaszentgróf	63 329 600	64 627 856

MINDÖSSZEN:			4 983 456 242	5 085 617 095

Sorszám

Megnevezés

Ötv. szerinti

gázvezeték vagyon

átalakuláskori értéke

Önk.-nak járó részvény értéke Ötv. Alapján

(D)

1980. - 1990.

1991.

1992.

1993. VIII. 3. - ig

1993. VIII. 4. - 1994. XII. 31.

1995.

Önkormányzatnak átaott részvény és készpénz (Ft)

1992. évi értéken

2000. évi értéken

Helykód

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

1. Változat

(D+F+H+J+L-Q)

2. Változat

(D+H+J+L-Q)

3. Változat

(D+F+H+J+L+N+P-Q)

4. Változat

(D+H+J+L+N+P-Q)

1. Változat

(D*P_0+(F+H+J+L)*P_G-Q*P_V-R*S)

2. Változat

(D*P_0+(H+J+L)*P_G-Q*P_V-R*S)

3. Változat

(D*P_0+(F+H+J+L+N+P)*P_G-Q*P_V-R*S)

4. Változat

(D*P_0+(H+J+L+N+P)*P_G-Q*P_V-R*S)

(Ft)

Részvény

(Q)

Készpénz

(R)

Szorzó

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

93-as szorzótényező	0,56
94-es szorzótényező	0,52
95-ös szorzótényező	0,52
Jegyzett tőke (J)	6648000000
Saját tőke (S)	9852017000
Hozzájárulások fájlnév	hozzajarulas_protokoll_kogaz_2.xls
Összesítés fájlnév	Osszesites_protokoll_kogaz_2.xls
P0	2,341
PG	2,348
PV	1,581

A program a fenti két fájl első sheet-jéből veszi az adatokat, és ezek alapján generálja a GeneraltTabla sheet adatait.
A fájlok elérési útja relatív út, amely a jelenlegi xls könyvtárához van viszonyítva.
A névvel ellátott cellák (pl. a B1 cella) neveit nem szabad megváltoztatni!
A Hozzájárulások táblának az alábbiak szerint kell kinéznie: A fejléc utáni első adatsornak a 7-dik sorban kell lennie.
Az adattábla és az alatta lévő összesítő sor között min. 1 db üres sornak kell lennie.
Ne legyenek üres sorok az adattáblán belül.
A Összesítés táblának az alábbiak szerint kell kinéznie: A fejléc utáni első adatsornak a 8-dik sorban kell lennie.
Az adattábla és az alatta lévő összesítő sor között tetszőleges számú üres sor lehet.
Az F oszlopban kizárólag helynevek szerepelhetnek, vagy üresen kell hagyni!!!
Lehetnek üres sorok az adattáblán belül.

DÉGÁZ RT.


Sorszám		Megnevezés	1. Változat	2000. évi értéken
	Megye		2000. évi értéken
			május 31.	augusztus 12.

1	Bács-Kiskun	Ágasegyháza	49 061 605	50 067 368
4	Bács-Kiskun	Apostag	1 062 569	1 084 351
7	Bács-Kiskun	Bácsalmás	155 925 107	159 121 571
8	Bács-Kiskun	Bácsbokod	86 571 092	88 345 799
9	Bács-Kiskun	Bácsborsod	36 668 540	37 420 245
10	Bács-Kiskun	Baja	411 629 335	420 067 737
12	Bács-Kiskun	Ballószög	38 997 777	39 797 232
21	Bács-Kiskun	Borota	34 120 056	34 819 518
28	Bács-Kiskun	Császártöltés	55 553 132	56 691 971
30	Bács-Kiskun	Csávoly	38 768 594	39 563 350
33	Bács-Kiskun	Csólyospálos	21 831 193	22 278 732
45	Bács-Kiskun	Dunaegyháza	196 525	200 554
48	Bács-Kiskun	Dunavecse	1 522 361	1 553 570
52	Bács-Kiskun	Érsekhalma	18 217 204	18 590 656
56	Bács-Kiskun	Felsőlajos	7 055 665	7 200 306
57	Bács-Kiskun	Felsőszentiván	43 581 473	44 474 893
61	Bács-Kiskun	Fülöpháza	7 329 199	7 479 448
63	Bács-Kiskun	Fülöpszállás	143 230	146 166
68	Bács-Kiskun	Gátér	349 748	356 918
73	Bács-Kiskun	Hajós	97 215 577	99 208 496
74	Bács-Kiskun	Helvécia	47 915 955	48 898 232
80	Bács-Kiskun	Izsák	168 466 598	171 920 163
82	Bács-Kiskun	Jánoshalma	114 915 540	117 271 308
83	Bács-Kiskun	Jászszentlászló	40 782 349	41 618 388
90	Bács-Kiskun	Kecskemét	614 632 283	627 232 245
92	Bács-Kiskun	Kerekegyháza	130 984 660	133 669 846
97	Bács-Kiskun	Kiskunfélegyháza	66 957 593	68 330 223
98	Bács-Kiskun	Kiskunhalas	123 608 524	126 142 499
99	Bács-Kiskun	Kiskunmajsa	29 429 758	30 033 068
100	Bács-Kiskun	Kisszállás	39 455 120	40 263 950
106	Bács-Kiskun	Kunadacs	20 002 074	20 412 117
107	Bács-Kiskun	Kunfehértó	30 085 995	30 702 757
108	Bács-Kiskun	Kunszállás	1 684 464	1 718 996
109	Bács-Kiskun	Kunszentmiklós	150 778 931	153 869 899
110	Bács-Kiskun	Lajosmizse	123 189 177	125 714 555
111	Bács-Kiskun	Lakitelek	103 055 528	105 168 167
117	Bács-Kiskun	Mátételke	23 570 425	24 053 618
121	Bács-Kiskun	Mélykút	158 284 055	161 528 878
136	Bács-Kiskun	Nyárlőrinc	37 850 978	38 626 923
145	Bács-Kiskun	Pálmonostora	33 137 688	33 817 011
146	Bács-Kiskun	Petőfiszállás	189 863	193 756
152	Bács-Kiskun	Rém	62 585 683	63 868 689
158	Bács-Kiskun	Solt	629 547	642 453
159	Bács-Kiskun	Soltszentimre	652 987	666 373
162	Bács-Kiskun	Szabadszállás	180 209 796	183 904 097
164	Bács-Kiskun	Szalkszentmárton	706 158	720 635
165	Bács-Kiskun	Szank	14 651 515	14 951 871
173	Bács-Kiskun	Szentkirály	37 223 833	37 986 921
177	Bács-Kiskun	Tass	48 077 271	49 062 855
178	Bács-Kiskun	Tataháza	41 087 001	41 929 285
181	Bács-Kiskun	Tiszaalpár	113 424 774	115 749 982
182	Bács-Kiskun	Tiszakécske	233 460 885	238 246 833
190	Bács-Kiskun	Városföld	4 061 698	4 144 963
191	Bács-Kiskun	Vaskút	126 576	129 170

14	Békés	Battonya	66 373 297	67 733 950
16	Békés	Békés	340 771 649	347 757 468
17	Békés	Békéscsaba	519 327 229	529 973 437
22	Békés	Bucsa	5 010 456	5 113 171
25	Békés	Csanádapáca	108 272 902	110 492 497
27	Békés	Csárdaszállás	3 865 092	3 944 326
35	Békés	Csorvás	155 341 854	158 526 362
39	Békés	Dévaványa	3 331	3 399
40	Békés	Doboz	145 870 020	148 860 355
43	Békés	Dombegyháza	109 662 355	111 910 434
50	Békés	Ecsegfalva	38 850 288	39 646 719
64	Békés	Füzesgyarmat	13 446 324	13 721 974
65	Békés	Gábortelep	26 647	27 194
66	Békés	Gádoros	95 318 461	97 272 489
70	Békés	Gerendás	37 902 119	38 679 113
71	Békés	Gyomaendrőd	134 285 483	137 038 335
72	Békés	Gyula	566 326 569	577 936 263
78	Békés	Hunya	27 984 389	28 558 069
85	Békés	Kamut	17 903 394	18 270 413
86	Békés	Kardoskút	7 641 080	7 797 722
88	Békés	Kaszaper	47 486 842	48 460 323
94	Békés	Kétsoprony	15 744 213	16 066 970
95	Békés	Kisdombegyház	16 900 416	17 246 875
103	Békés	Kondoros	118 717 216	121 150 919
104	Békés	Köröstarcsa	71 901 389	73 375 368
105	Békés	Kötegyán	47 230 944	48 199 178
112	Békés	Magyarbánhegyes	47 738 368	48 717 005
113	Békés	Magyardombegyháza	12 718 783	12 979 518
118	Békés	Medgyesbodzás	22 914 873	23 384 628
119	Békés	Medgyesegyháza	69 428 093	70 851 369
120	Békés	Méhkerék	44 736 895	45 654 002
122	Békés	Mezőberény	132 117 921	134 826 338
123	Békés	Mezőhegyes	20 755 257	21 180 740
124	Békés	Mezőkovácsháza	134 151 034	136 901 130
129	Békés	Murony	12 531 143	12 788 031
130	Békés	Nagybánhegyes	88 657 663	90 475 145
134	Békés	Nagyszénás	181 940 718	185 670 502
141	Békés	Orosháza	303 959 027	310 190 187
149	Békés	Pusztaföldvár	51 771 611	52 832 929
156	Békés	Sarkad	179 246 481	182 921 034
157	Békés	Sarkadkeresztúr	57 989 740	59 178 529
161	Békés	Szabadkígyós	48 958 957	49 962 616
166	Békés	Szarvas	157 004 202	160 222 788
180	Békés	Telekgerendás	18 835 242	19 221 365
184	Békés	Tótkomlós	111 720 842	114 011 120
185	Békés	Újkígyós	107 282 965	109 482 266
192	Békés	Végegyháza	37 080 047	37 840 188

3	Csongrád	Ambrózfalva	31 650 584	32 299 421
5	Csongrád	Árpádhalom	9 966 664	10 170 981
6	Csongrád	Ásotthalom	916 007	934 786
11	Csongrád	Balástya	278 442	284 150
20	Csongrád	Bordány	51 960 480	53 025 670
24	Csongrád	Csanádalberti	4 764 626	4 862 301
26	Csongrád	Csanádpalota	87 076 445	88 861 512
34	Csongrád	Csongrád	84 122 479	85 846 990
37	Csongrád	Derekegyháza	18 987 646	19 376 893
38	Csongrád	Deszk	62 888 536	64 177 751
41	Csongrád	Dóc	14 024 240	14 311 737
42	Csongrád	Domaszék	39 959 922	40 779 100
51	Csongrád	Eperjes	7 143 910	7 290 360
53	Csongrád	Fábiánsebestyén	33 582 561	34 271 003
55	Csongrád	Felgyő	10 477 176	10 691 958
59	Csongrád	Forráskút	30 756 858	31 387 374
60	Csongrád	Földeák	58 786 390	59 991 511
76	Csongrád	Hódmezővásárhely	387 675 863	395 623 218
101	Csongrád	Kistelek	165 178 577	168 564 738
102	Csongrád	Kiszombor	90 502 725	92 358 031
114	Csongrád	Makó	284 466 809	290 298 378
115	Csongrád	Maroslele	53 492 076	54 588 664
125	Csongrád	Mindszent	108 561 051	110 786 552
127	Csongrád	Mórahalom	100 865 515	102 933 258
132	Csongrád	Nagyér	24 571 663	25 075 382
133	Csongrád	Nagymágocs	47 029 806	47 993 917
137	Csongrád	Óföldeák	12 690 030	12 950 176
138	Csongrád	Ópusztaszer	16 655	16 996
143	Csongrád	Öttömös	69 950	71 384
148	Csongrád	Pitvaros	54 135 223	55 244 995
150	Csongrád	Pusztamérges	139 899	142 767
151	Csongrád	Pusztaszer	49 811 265	50 832 396
153	Csongrád	Röszke	84 973 366	86 715 320
154	Csongrád	Rúzsa	33 645 092	34 334 817
155	Csongrád	Sándorfalva	229 611 392	234 318 425
167	Csongrád	Szatymaz	56 727 797	57 890 717
168	Csongrád	Szeged	682 584 650	696 577 635
170	Csongrád	Szegvár	50 781 522	51 822 544
171	Csongrád	Székkutas	35 568 741	36 297 900
172	Csongrád	Szentes	211 925 750	216 270 228
175	Csongrád	Szikáncs	3 331	3 399
183	Csongrád	Tiszasziget	49 784 751	50 805 339
186	Csongrád	Újszentiván	26 593 849	27 139 023
189	Csongrád	Üllés	21 855 064	22 303 093
193	Csongrád	Zákányszék	30 801 957	31 433 397
195	Csongrád	Zsombó	25 422 983	25 944 154

MINDÖSSZESEN:			11 922 209 403	12 166 614 696

Sorszám

Megnevezés

Ötv. szerinti

gázvezeték vagyon

átalakuláskori értéke

Önk.-nak járó részvény értéke Ötv. Alapján

(D)

1980. - 1990.

1991.

1992.

1993. VIII. 3. - ig

1993. VIII. 4. - 1994. XII. 31.

1995.

Önkormányzatnak átaott részvény és készpénz (Ft)

1992. évi értéken

2000. évi értéken

Helykód

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

1. Változat

(D+F+H+J+L-Q)

2. Változat

(D+H+J+L-Q)

3. Változat

(D+F+H+J+L+N+P-Q)

4. Változat

(D+H+J+L+N+P-Q)

1. Változat

(D*P_0+(F+H+J+L)*P_G-Q*P_V-R*S)

2. Változat

(D*P_0+(H+J+L)*P_G-Q*P_V-R*S)

3. Változat

(D*P_0+(F+H+J+L+N+P)*P_G-Q*P_V-R*S)

4. Változat

(D*P_0+(H+J+L+N+P)*P_G-Q*P_V-R*S)

(Ft)

Részvény

(Q)

Készpénz

(R)

Szorzó

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

93-as szorzótényező	0,56
94-es szorzótényező	0,52
95-ös szorzótényező	0,52
Jegyzett tőke (J)	12446000000
Saját tőke (S)	15016808000
Hozzájárulások fájlnév	hozzajarulas_protokoll_degaz_2.xls
Összesítés fájlnév	Osszesites_protokoll_degaz_2.xls
P0	2,195
PG	2,203
PV	1,674

A program a fenti két fájl első sheet-jéből veszi az adatokat, és ezek alapján generálja a GeneraltTabla sheet adatait.
A fájlok elérési útja relatív út, amely a jelenlegi xls könyvtárához van viszonyítva.
A névvel ellátott cellák (pl. a B1 cella) neveit nem szabad megváltoztatni!
A Hozzájárulások táblának az alábbiak szerint kell kinéznie: A fejléc utáni első adatsornak a 7-dik sorban kell lennie.
Az adattábla és az alatta lévő összesítő sor között min. 1 db üres sornak kell lennie.
Ne legyenek üres sorok az adattáblán belül.
A Összesítés táblának az alábbiak szerint kell kinéznie: A fejléc utáni első adatsornak a 8-dik sorban kell lennie.
Az adattábla és az alatta lévő összesítő sor között tetszőleges számú üres sor lehet.
Az F oszlopban kizárólag helynevek szerepelhetnek, vagy üresen kell hagyni!!!
Lehetnek üres sorok az adattáblán belül.

DDGÁZ RT.


Sorszám		Megnevezés	1. Változat	2000. évi értéken
	Megye		2000. évi értéken
			május 31.	augusztus 12.

9	Baranya	Babarc	4 372 133	4 461 762
13	Baranya	Bár	2 479 574	2 530 405
22	Baranya	Bogád	18 278 918	18 653 636
24	Baranya	Bóly	16 893 535	17 239 852
27	Baranya	Borjád	947 331	966 751
36	Baranya	Dunaszekcső	2 739 732	2 795 897
47	Baranya	Geresdlak	22 242 128	22 698 091
48	Baranya	Görcsönydoboka	5 390 682	5 501 191
53	Baranya	Hímesháza	30 677 183	31 306 065
68	Baranya	Kozármisleny	82 713 472	84 409 098
70	Baranya	Lánycsók	7 691 459	7 849 134
83	Baranya	Mohács	176 258 736	179 872 040
89	Baranya	Nagykozár	26 945 108	27 497 483
91	Baranya	Nagynyárád	4 692 996	4 789 202
98	Baranya	Palotabozsok	19 830 053	20 236 569
101	Baranya	Pécs	1 681 884 370	1 716 362 999
102	Baranya	Pécsvárad	54 671 807	55 792 579
111	Baranya	Romonya	16 948 173	17 295 610
121	Baranya	Sátorhely	1 306 998	1 333 791
124	Baranya	Somberek	31 083 566	31 720 779
131	Baranya	Szajk	1 977 822	2 018 367
133	Baranya	Szederkény	4 268 640	4 356 147
144	Baranya	Udvar	1 589 049	1 621 625
150	Baranya	Véménd	30 758 262	31 388 806

2	Fejér	Adony	95 810 409	97 774 522
3	Fejér	Agárd	131 137 128	133 825 439
5	Fejér	Alcsútdoboz	13 599 432	13 878 220
15	Fejér	Baracska	37 638 957	38 410 556
18	Fejér	Beloiannisz	29 520 311	30 125 477
20	Fejér	Besnyő	8 677 462	8 855 350
33	Fejér	Csosz	4 824 666	4 923 572
35	Fejér	Dég	15 733 872	16 056 416
37	Fejér	Dunaújváros	613 059 275	625 626 991
39	Fejér	Enying	140 347 484	143 224 607
40	Fejér	Ercsi	199 175 123	203 258 213
42	Fejér	Felcsút	11 215 512	11 445 430
44	Fejér	Füle	32 466 180	33 131 737
46	Fejér	Gárdony	43 207 335	44 093 085
49	Fejér	Gyúró	43 469 039	44 360 155
50	Fejér	Hantos	7 821 198	7 981 533
56	Fejér	Iváncsa	85 554 037	87 307 895
58	Fejér	Kajászó	4 951 494	5 053 000
60	Fejér	Káloz	20 561 653	20 983 167
61	Fejér	Kápolnásnyék	81 388 035	83 056 490
64	Fejér	Kisapostag	13 242 462	13 513 933
66	Fejér	Kisláng	14 066 274	14 354 632
67	Fejér	Kőszárhegy	8 549 541	8 724 807
69	Fejér	Lajoskomárom	11 053 350	11 279 944
76	Fejér	Martonvásár	111 372 178	113 655 308
79	Fejér	Mezőkomárom	7 888 419	8 050 132
81	Fejér	Mezőszentgyörgy	4 335 408	4 424 284
80	Fejér	Mezőszilas	17 529 557	17 888 913
86	Fejér	Nadap	4 659 732	4 755 257
90	Fejér	Nagylók	10 917 522	11 141 331
93	Fejér	Nagyvenyim	111 009 977	113 285 681
104	Fejér	Perkáta	17 971 970	18 340 395
106	Fejér	Polgárdi	17 449 336	17 807 047
107	Fejér	Pusztaszabolcs	14 143 646	14 433 591
109	Fejér	Rácalmás	13 680 580	13 961 032
117	Fejér	Sárosd	16 717 932	17 060 650
122	Fejér	Seregélyes	123 341 572	125 870 074
125	Fejér	Soponya	11 590 368	11 827 971
128	Fejér	Szabadbattyán	20 601 046	21 023 367
129	Fejér	Szabadegyháza	7 227 297	7 375 457
130	Fejér	Szabadhidvég	4 705 470	4 801 932
136	Fejér	Székesfehérvár	2 155 762 610	2 199 955 743
139	Fejér	Tabajd	6 143 459	6 269 400
140	Fejér	Tác	8 420 643	8 593 266
142	Fejér	Tordas	26 822 080	27 371 932
145	Fejér	Úrhida	7 999 299	8 163 285
147	Fejér	Vál	8 345 488	8 516 571
149	Fejér	Velence	207 268 392	211 517 394

16	Tolna	Báta	46 439 761	47 391 776
17	Tolna	Bátaszék	157 749 280	160 983 140
25	Tolna	Bonyhád	241 174 399	246 118 474
34	Tolna	Decs	56 095 038	57 244 987
51	Tolna	Harc	3 061 086	3 123 838
59	Tolna	Kakasd	9 442 246	9 635 812
95	Tolna	Őcsény	64 161 010	65 476 311
118	Tolna	Sárpilis	2 363 529	2 411 981
123	Tolna	Sióagárd	7 276 383	7 425 549
137	Tolna	Szekszárd	528 969 960	539 813 845
141	Tolna	Tolna	83 734 338	85 450 892
148	Tolna	Várdomb	23 719 027	24 205 267
155	Tolna	Zomba	10 619 565	10 837 266

MINDÖSSZESEN:			8 084 421 560	8 250 152 202

Sorszám

Megnevezés

Ötv. szerinti

gázvezeték vagyon

átalakuláskori értéke

Önk.-nak járó részvény értéke Ötv. Alapján

(D)

1980. - 1990.

1991.

1992.

1993. VIII. 3. - ig

1993. VIII. 4. - 1994. XII. 31.

1995.

Önkormányzatnak átaott részvény és készpénz (Ft)

1992. évi értéken

2000. évi értéken

Helykód

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

1. Változat

(D+F+H+J+L-Q)

2. Változat

(D+H+J+L-Q)

3. Változat

(D+F+H+J+L+N+P-Q)

4. Változat

(D+H+J+L+N+P-Q)

1. Változat

(D*P_0+(F+H+J+L)*P_G-Q*P_V-R*S)

2. Változat

(D*P_0+(H+J+L)*P_G-Q*P_V-R*S)

3. Változat

(D*P_0+(F+H+J+L+N+P)*P_G-Q*P_V-R*S)

4. Változat

(D*P_0+(H+J+L+N+P)*P_G-Q*P_V-R*S)

(Ft)

Részvény

(Q)

Készpénz

(R)

Szorzó

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

93-as szorzótényező	0,56
94-es szorzótényező	0,52
95-ös szorzótényező	0,52
Jegyzett tőke (J)	5446000000
Saját tőke (S)	6857454000
Hozzájárulások fájlnév	Hozzajarulas_protokoll_ddgaz_2.xls
Összesítés fájlnév	Osszesites_protokoll_ddgaz_2.xls
P0	2,448
PG	2,473
PV	1,78

A program a fenti két fájl első sheet-jéből veszi az adatokat, és ezek alapján generálja a GeneraltTabla sheet adatait.
A fájlok elérési útja relatív út, amely a jelenlegi xls könyvtárához van viszonyítva.
A névvel ellátott cellák (pl. a B1 cella) neveit nem szabad megváltoztatni!
A Hozzájárulások táblának az alábbiak szerint kell kinéznie: A fejléc utáni első adatsornak a 7-dik sorban kell lennie.
Az adattábla és az alatta lévő összesítő sor között min. 1 db üres sornak kell lennie.
Ne legyenek üres sorok az adattáblán belül.
A Összesítés táblának az alábbiak szerint kell kinéznie: A fejléc utáni első adatsornak a 8-dik sorban kell lennie.
Az adattábla és az alatta lévő összesítő sor között tetszőleges számú üres sor lehet.
Az F oszlopban kizárólag helynevek szerepelhetnek, vagy üresen kell hagyni!!!
Lehetnek üres sorok az adattáblán belül.

TIGÁZ RT.

Sorszám		Megnevezés	1. Változat	2000. évi értéken
	Megye		2000. évi értéken
			május 31.	augusztus 12.

7	Borsod-Abaúj-Zemplén	Alsózsolca	29 453 832	30 057 635
12	Borsod-Abaúj-Zemplén	Arnót	10 549 500	10 765 765
27	Borsod-Abaúj-Zemplén	Berzék	6 938 836	7 081 082
32	Borsod-Abaúj-Zemplén	Boldva	13 639 538	13 919 149
33	Borsod-Abaúj-Zemplén	Borsodnádasd	78 001 173	79 600 197
34	Borsod-Abaúj-Zemplén	Borsodszirák	7 800 248	7 960 153
35	Borsod-Abaúj-Zemplén	Bőcs	58 439 031	59 637 031
40	Borsod-Abaúj-Zemplén	Bükkábrány	6 853 039	6 993 526
69	Borsod-Abaúj-Zemplén	Edelény	345 460 673	352 542 617
72	Borsod-Abaúj-Zemplén	Egerlövő	6 176 093	6 302 703
93	Borsod-Abaúj-Zemplén	Gesztely	12 932 787	13 197 909
118	Borsod-Abaúj-Zemplén	Hernádkak	25 535 163	26 058 634
119	Borsod-Abaúj-Zemplén	Hernádnémeti	150 716 022	153 805 701
139	Borsod-Abaúj-Zemplén	Kazincbarcika	159 801 977	163 077 917
145	Borsod-Abaúj-Zemplén	Kistokaj	19 762 114	20 167 237
159	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mályi	33 973 974	34 670 440
166	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mezőkeresztes	28 526 312	29 111 102
167	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mezőkövesd	359 898 475	367 276 394
169	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mezőnagymihály	27 810 718	28 380 838
170	Borsod-Abaúj-Zemplén	Mezőnyárád	1 400 898	1 429 616
173	Borsod-Abaúj-Zemplén	Miskolc	977 934 045	997 981 692
189	Borsod-Abaúj-Zemplén	Nyékládháza	170 367 488	173 860 021
205	Borsod-Abaúj-Zemplén	Onga	51 825 771	52 888 199
209	Borsod-Abaúj-Zemplén	Ózd	99 293 422	101 328 937
245	Borsod-Abaúj-Zemplén	Rudabánya	7 497 439	7 651 137
247	Borsod-Abaúj-Zemplén	Sajóecseg	29 614 350	30 221 444
248	Borsod-Abaúj-Zemplén	Sajóhídvég	0	0
250	Borsod-Abaúj-Zemplén	Sajókeresztúr	34 140 719	34 840 603
251	Borsod-Abaúj-Zemplén	Sajólád	17 514 284	17 873 327
253	Borsod-Abaúj-Zemplén	Sajópálfala	21 236 191	21 671 532
254	Borsod-Abaúj-Zemplén	Sajópetri	7 354 434	7 505 200
256	Borsod-Abaúj-Zemplén	Sajószentpéter	51 071 899	52 118 872
260	Borsod-Abaúj-Zemplén	Sály	88 282 164	90 091 949
262	Borsod-Abaúj-Zemplén	Serényfalva	184 590	188 374
277	Borsod-Abaúj-Zemplén	Szentistván	104 461 553	106 603 014
283	Borsod-Abaúj-Zemplén	Szirmabesenyő	86 284 857	88 053 697
304	Borsod-Abaúj-Zemplén	Tiszalúc	48 582 119	49 578 052
306	Borsod-Abaúj-Zemplén	Tiszapalkonya	26 220 391	26 757 909
310	Borsod-Abaúj-Zemplén	Tiszaújváros	176 537 055	180 156 065

18	Hajdú-Bihar	Balmazújváros	243 375 978	248 365 185
61	Hajdú-Bihar	Debrecen	1 396 868 149	1 425 503 946
67	Hajdú-Bihar	Ebes	98 777 724	100 802 668
73	Hajdú-Bihar	ELEP	2 948 065	3 008 501
85	Hajdú-Bihar	Földes	96 585 386	98 565 386
108	Hajdú-Bihar	Hajdúböszörmény	371 101 566	378 709 148
109	Hajdú-Bihar	Hajdúdorog	38 358 629	39 144 981
111	Hajdú-Bihar	Hajdúnánás	276 378 172	282 043 924
112	Hajdú-Bihar	Hajdúszoboszló	359 339 072	366 705 523
124	Hajdú-Bihar	Hortobágy	18 610 002	18 991 507
133	Hajdú-Bihar	Kaba	68 995 304	70 409 708
179	Hajdú-Bihar	Nádudvar	87 552 988	89 347 824
181	Hajdú-Bihar	Nagyhegyes	39 526 174	40 336 461
229	Hajdú-Bihar	Polgár	100 063 229	102 114 526
235	Hajdú-Bihar	Püspökladány	139 770 528	142 635 823
298	Hajdú-Bihar	Tetétlen	21 025 175	21 456 191
331	Hajdú-Bihar	Újszentmargita	16 186 734	16 518 562

23	Heves	Bélapátfalva	84 714 004	86 450 641
28	Heves	Besenyőtelek	18 713 323	19 096 946
30	Heves	Bodony	15 190 162	15 501 561
31	Heves	Boldog	21 619 845	22 063 052
41	Heves	Bükkszék	59 532 131	60 752 540
70	Heves	Eger	606 613 817	619 049 400
76	Heves	Erdőkövesd	13 932 643	14 218 262
77	Heves	Erdőtelek	89 119 510	90 946 460
87	Heves	Füzesabony	117 344 439	119 750 000
99	Heves	Gyöngyös	321 031 779	327 612 931
100	Heves	Gyöngyöshalász	19 953 741	20 362 793
115	Heves	Hatvan	465 830 750	475 380 280
121	Heves	Heves	171 739 849	175 260 516
135	Heves	Kál	5 490 640	5 603 198
150	Heves	Kompolt	12 732 888	12 993 912
156	Heves	Lőrinci	174 026 459	177 594 001
164	Heves	Mátraderecske	103 604 305	105 728 193
185	Heves	Nagyréde	91 719 351	93 599 598
213	Heves	Parád	78 410 128	80 017 535
215	Heves	Parádsasvár	22 014 624	22 465 924
223	Heves	Pétervására	87 588 005	89 383 559
224	Heves	Petőfibánya	27 447 462	28 010 135
240	Heves	Recsk	74 075 663	75 594 214
267	Heves	Szajla	28 032 633	28 607 302
297	Heves	Terpes	3 402 889	3 472 648
348	Heves	Zagyvaszántó	33 981 009	34 677 620

26	Jász-Nagykun-Szolnok	Berekfürdő	34 276 761	34 979 434
80	Jász-Nagykun-Szolnok	Fegyvernek	48 082 233	49 067 919
130	Jász-Nagykun-Szolnok	Jászberény	372 547 815	380 185 045
131	Jász-Nagykun-Szolnok	Jászfényszaru	35 842 694	36 577 469
137	Jász-Nagykun-Szolnok	Karcag	327 400 218	334 111 923
140	Jász-Nagykun-Szolnok	Kenderes	74 026 063	75 543 597
146	Jász-Nagykun-Szolnok	Kisújszállás	188 017 004	191 871 353
151	Jász-Nagykun-Szolnok	Kunhegyes	107 647 363	109 854 134
152	Jász-Nagykun-Szolnok	Kunmadaras	57 879 699	59 066 233
153	Jász-Nagykun-Szolnok	Kunszentmárton	108 575 237	110 801 029
161	Jász-Nagykun-Szolnok	Martfű	141 197 542	144 092 092
165	Jász-Nagykun-Szolnok	Mezőhék	9 853 555	10 055 553
171	Jász-Nagykun-Szolnok	Mezőtúr	216 218 168	220 650 641
268	Jász-Nagykun-Szolnok	Szajol	43 182 560	44 067 802
284	Jász-Nagykun-Szolnok	Szolnok	466 684 700	476 251 736
302	Jász-Nagykun-Szolnok	Tiszaföldvár	252 636 071	257 815 110
317	Jász-Nagykun-Szolnok	Tószeg	80 863 877	82 521 586
320	Jász-Nagykun-Szolnok	Törökszentmiklós	302 383 187	308 582 042
323	Jász-Nagykun-Szolnok	Túrkeve	167 306 657	170 736 444
330	Jász-Nagykun-Szolnok	Újszász	190 283 238	194 184 044
347	Jász-Nagykun-Szolnok	Zagyvarékas	114 785 602	117 138 707

15	Nógrád	Balassagyarmat	408 213 856	416 582 240
21	Nógrád	Bátonyterenye	95 269 231	97 222 250
217	Nógrád	Pásztó	92 347 127	94 240 243
241	Nógrád	Rétság	148 838 207	151 889 390
243	Nógrád	Romhány	72 209 603	73 689 900
259	Nógrád	Salgótarján	424 902 907	433 613 417

1	Pest	Abony	217 259 794	221 713 620
5	Pest	Alsónémedi	103 753 089	105 880 027
37	Pest	Budakalász	111 479 601	113 764 932
38	Pest	Budakeszi	178 491 577	182 150 654
39	Pest	Budaőrs	291 765 079	297 746 263
45	Pest	Cegléd	364 990 526	372 472 832
55	Pest	Csomád	29 008 811	29 603 492
56	Pest	Csömör	153 423 851	156 569 040
57	Pest	Dabas	370 987 130	378 592 367
59	Pest	Dány	73 268 428	74 770 431
62	Pest	Diósd	51 716 444	52 776 631
65	Pest	Dunaharaszti	410 667 050	419 085 725
66	Pest	Dunakeszi	447 894 036	457 075 864
68	Pest	Ecser	52 395 051	53 469 149
74	Pest	Érd	505 265 253	515 623 191
75	Pest	Erdőkertes	89 205 590	91 034 305
84	Pest	Fót	325 485 216	332 157 663
89	Pest	Galgahévíz	805 292	821 800
95	Pest	Göd	418 948 666	427 537 113
96	Pest	Gödöllő	580 347 351	592 244 472
97	Pest	Gyál	361 866 834	369 285 104
114	Pest	Halásztelek	61 859 196	63 127 309
117	Pest	Hernád	77 542 762	79 132 389
122	Pest	Hévízgyörk	17 958 408	18 326 555
126	Pest	Inárcs	2 970 015	3 030 901
127	Pest	Isaszeg	270 083 669	275 620 384
134	Pest	Kakucs	51 535 762	52 592 245
142	Pest	Kerepestarcsa	375 368 581	383 063 637
149	Pest	Kóka	33 672 815	34 363 108
175	Pest	Monor	439 322 732	448 328 848
183	Pest	Nagykovácsi	28 649 123	29 236 430
184	Pest	Nagykőrös	196 339 666	200 364 629
186	Pest	Nagytarcsa	59 686 779	60 910 358
204	Pest	Ócsa	158 008 600	161 247 776
211	Pest	Örbottyán	80 143 724	81 786 671
212	Pest	Örkény	146 858 465	149 869 063
221	Pest	Pécel	104 103 450	106 237 571
225	Pest	Pilisborosjenő	27 793 924	28 363 699
227	Pest	Pilisszentiván	126 483 807	129 076 725
228	Pest	Pilisvörösvár	52 645 299	53 724 527
230	Pest	Pomáz	214 767 992	219 170 736
236	Pest	Ráckeve	200 842 964	204 960 245
263	Pest	Solymár	185 862 088	189 672 261
273	Pest	Százhalombatta	128 491 236	131 125 306
276	Pest	Szentendre	205 064 575	209 268 399
279	Pest	Szigetcsép	52 614 086	53 692 674
280	Pest	Szigethalom	137 884 583	140 711 217
281	Pest	Szigetszentmiklós	149 737 819	152 807 445
285	Pest	Sződ	18 314 084	18 689 523
289	Pest	Táborfalva	78 543 976	80 154 128
293	Pest	Tárnok	535 643 368	546 624 057
318	Pest	Tököl	172 494 667	176 030 807
322	Pest	Tura	48 338 884	49 329 831
327	Pest	Újhartyán	96 839 794	98 825 010
329	Pest	Újlengyel	49 827 677	50 849 145
334	Pest	Üröm	22 209 215	22 664 504
335	Pest	Vác	517 604 518	528 215 411
338	Pest	Vácszentlászló	23 684 977	24 170 520
340	Pest	Valkó	19 779 262	20 184 736
345	Pest	Vecsés	283 832 862	289 651 435
346	Pest	Veresegyház	217 576 581	222 036 901
349	Pest	Zsámbok	23 066 873	23 539 744

11	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Aranyosapáti	27 534 601	28 099 061
17	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Balkány	28 545 201	29 130 377
24	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Beregdaróc	23 142 590	23 617 013
25	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Beregsurány	89 762 206	91 602 331
44	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Cégénydányád	27 188 907	27 746 279
47	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Csaroda	18 945 066	19 333 439
50	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Csenger	114 236 336	116 578 180
81	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Fehérgyarmat	53 989 612	55 096 399
107	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Gyüre	1 391 158	1 419 677
132	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Jéke	15 649 791	15 970 612
147	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Kisvárda	276 151 498	281 812 603
162	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Mátészalka	337 722 881	344 646 200
192	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Nyírbátor	94 592 696	96 531 846
194	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Nyíregyháza	948 104 571	967 540 715
202	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Nyírtelek	88 987 668	90 811 916
220	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Pátyod	5 474 261	5 586 483
231	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Porcsalma	105 117 582	107 272 493
271	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Szamosújlak	12 741 117	13 002 310
300	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Tímár	34 752 882	35 465 316
311	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Tiszavasvári	207 772 316	212 031 649
324	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Túrricse	17 269 626	17 623 654
325	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Tyukod	6 817 426	6 957 183
328	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Újkenéz	12 326 161	12 578 848
341	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Vámosoroszi	13 117 672	13 386 585
343	Szabolcs-Szatmár-Bereg	Vásárosnamény	71 479 357	72 944 683

MINDÖSSZESEN:			27 552 755 983	28 117 587 480

Sorszám

Megnevezés

Ötv. szerinti

gázvezeték vagyon

átalakuláskori értéke

Önk.-nak járó részvény értéke Ötv. Alapján

(D)

1980. - 1990.

1991.

1992.

1993. VIII. 3. - ig

1993. VIII. 4. - 1994. XII. 31.

1995.

Önkormányzatnak átaott részvény és készpénz (Ft)

1992. évi értéken

2000. évi értéken

Helykód

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

Hozzájárulás

Redukált összeg

1. Változat

(D+F+H+J+L-Q)

2. Változat

(D+H+J+L-Q)

3. Változat

(D+F+H+J+L+N+P-Q)

4. Változat

(D+H+J+L+N+P-Q)

1. Változat

(D*P_0+(F+H+J+L)*P_G-Q*P_V-R*S)

2. Változat

(D*P_0+(H+J+L)*P_G-Q*P_V-R*S)

3. Változat

(D*P_0+(F+H+J+L+N+P)*P_G-Q*P_V-R*S)

4. Változat

(D*P_0+(H+J+L+N+P)*P_G-Q*P_V-R*S)

(Ft)

Részvény

(Q)

Készpénz

(R)

Szorzó

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

(+)

(-)

93-as szorzótényező	0,56
94-es szorzótényező	0,52
95-ös szorzótényező	0,52
Jegyzett tőke (J)	17000000000
Saját tőke (S)	23907546000
Hozzájárulások fájlnév	hozzajarulas_protokoll_tigaz_keves.xls
Összesítés fájlnév	Osszesites_protokoll_tigaz_2.xls
P0	3,968
PG	4,01
PV	3,018

A program a fenti két fájl első sheet-jéből veszi az adatokat, és ezek alapján generálja a GeneraltTabla sheet adatait.
A fájlok elérési útja relatív út, amely a jelenlegi xls könyvtárához van viszonyítva.
A névvel ellátott cellák (pl. a B1 cella) neveit nem szabad megváltoztatni!
A Hozzájárulások táblának az alábbiak szerint kell kinéznie: A fejléc utáni első adatsornak a 7-dik sorban kell lennie.
Az adattábla és az alatta lévő összesítő sor között min. 1 db üres sornak kell lennie.
Ne legyenek üres sorok az adattáblán belül.
A Összesítés táblának az alábbiak szerint kell kinéznie: A fejléc utáni első adatsornak a 8-dik sorban kell lennie.
Az adattábla és az alatta lévő összesítő sor között tetszőleges számú üres sor lehet.
Az F oszlopban kizárólag helynevek szerepelhetnek, vagy üresen kell hagyni!!!
Lehetnek üres sorok az adattáblán belül.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

1. A törvényjavaslat célja az, hogy a gázközmű-vagyonnal kapcsolatos önkormányzati igényeket megalapozott számítások alapján, az időmúlás hatását a szabályozás általános megközelítési módjával ellensúlyozza, az érintettek által átlátható módon, rövid időn belül, végleges jelleggel rendezze.

A megalapozott számítások az alkotmányossági követelmények kielégítését, illetve azt célozzák, hogy a jelen szabályozással megállapított értékek a lehető legteljesebb mértékben megközelítsék azt az értéket, amelyhez az önkormányzatok akkor jutottak volna, ha az ígért vagyonjuttatás az eredeti időpontban végrehajtásra kerül.

Az Ötv. hatályba lépése óta sor került a gázszolgáltató vállalatok gazdasági társasággá történő átalakulására, privatizációjára, majd az önkormányzati és a munkavállalói részvényjuttatás eredményeképpen az állam tulajdonú vagyonrész a gáztársaságokban – egy darab szavazat elsőbbséget biztosító részvény kivételével – megszűnt. Jelenleg már nem állapítható meg, hogy az önkormányzatok mit tettek volna az eredeti vagyonjuttatás alapján részükre átadott vagyonnal. A jelen szabályozás valamennyi lehetséges döntést figyelembe véve – és azok egyenlő súlyozásával – az önkormányzatok számára az általában véve legkedvezőbb megoldást tartalmazza; egyben számol az elmaradt, illetve késedelmes részvényjuttatás miatt az államot terhelő polgári jogi jogkövetkezményekkel is.

A számítás módszertanát és az egyes önkormányzatoknak járó értéket a törvényjavaslat, illetve annak indokolása tartalmazza, így az valamennyi érintett számára megismerhető.

A szabályozás a kiszámított értékek szerinti teljesítést – az elhúzódó és eltérő időpontban lezáruló peres eljárások helyett – a törvényjavaslat hatályba lépésekor egységesen biztosítja, és egyértelműen meghatározza a kifizetés teljesítésének határidejét.

2. A jelen szabályozásra az Alkotmánybíróság 36/1998. (IX. 18.) AB döntésére figyelemmel kerül sor. Az AB. döntés lényege az alábbiakban foglalható össze:

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 107. § (1) bekezdésének c) pontja kimondta, hogy az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerülnek a lakossági szükségleteket kielégítő közművek építményei, vonalas létesítményei, berendezései a település belterületi határán belül (az állam kizárólagos tulajdonába tartozó létesítmények kivételével).

A gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény módosításáról rendelkező 1993. évi LXXXII. törvény ugyancsak vagyonjuttatásban részesítette az önkormányzatokat, de más jogcímen, mert a jogosultságot az önkormányzati vagy lakossági forrásból megépített belterületi vagy külterületi gázvezetékek után mondta ki, s mértéke a hozzájárulás fizetésének időpontja és annak mértéke szerint lineárisan nőtt.

A gázszolgáltató vállalatok privatizációjának előkészítésekor, 1995-ben az Országgyűlés az Ötv-t kiegészítette egy új 107/A. §-sal, mely szerint az (1) bek. c) pontja alapján az önkormányzatokat megillető gázközmű-vagyon a közművet üzemeltető gazdasági társaság vagyonának része, a szolgáltatásba bekapcsolt önkormányzatok a törvény erejénél fogva a gázszolgáltató társaságok állami tulajdonú részvényeiből 40 %-nyi részvényjuttatásra jogosultak. A 107/A. § azt is kimondta, hogy amennyiben az érintett települési önkormányzatok több mint fele 1995. november 30-ig másképp nem állapodik meg, a vagyonrészt az önkormányzatok lakosságszámának arányában kell kiadni.

Az Ötv. és az 1993. évi LXXXII. törvény összehangolatlansága (a két jogcímen juttatandó vagyoni kör részben fedte egymást, amit a 107/A. § (3) bekezdése sikertelenül próbált feloldani), továbbá a vagyonjuttatás végrehajtásának elmaradása, késedelme, illetve nehézségei a tulajdoni igénnyel érintett önkormányzatok érdekeit sértették, ezért – miután az egyedi peresítések nem vezettek eredményre - az Alkotmánybírósághoz fordultak.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Ötv. 1995-ben beiktatott 107/A. §-ából azt a rendelkezést, mely szerint a 107.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti jogcímen a gázszolgáltató társaságok állami tulajdonú vagyonából 40 %-nyi részvényt kell kiadni az önkormányzatoknak. Alkotmányellenesnek ítélte továbbá azt a rendelkezést is, mely szerint az érintett önkormányzatok megegyezésének hiányában a vagyonrészt a lakosságszám szerint kell megosztani. Alkotmányos követelményként határozta meg végül az Ötv. 107. § (1) bekezdés végrehajtásának lehetséges módjait.

Az Alkotmánybíróság abból indult ki, hogy a törvényhozónak 1990-ben “szabad keze” volt az állami tulajdonból az önkormányzatoknak átadandó vagyoni kör megállapítására. Az Országgyűlés szükségesnek tartotta, hogy az önkormányzatok tulajdonosi érdekeltséggel is részt vegyenek a közszolgáltatások szervezésében és nyújtásában, ezért rendelkezett az állami tulajdon terhére történő vagyonjuttatásról az Ötv. 107. §-ban. Az Állam az Ötv. 107. § (1) bekezdésével a vagyon kijelölését megtette, ezzel az önkormányzatok javára szerzési jogcímet alkotott, amely úgy értelmezhető, hogy kijelölte a közhatalom cselekvésének további irányát, melytől utóbb önkényesen nem térhet el. Törvényellenes volt tehát, hogy az Ötv. alapján az önkormányzatokat megillető gázközmű-vagyon 1993-ban a gázszolgáltató társaságok tulajdonába került, mert ezzel az önkormányzatok igényének természetbeni fedezete (kielégítési alapja) visszavonhatatlanul elvonásra került. Ugyancsak sértette az önkormányzatok igényeit, hogy a privatizációs tárgyú kormánydöntések és a privatizációs törvény “elfeledkeztek” az önkormányzatok vagyoni igényéről, s az állam szabadon értékesíthette a gázszolgáltató társaságokban levő részvényeit.

A fentiek következtében végérvényesen meghiúsult az önkormányzatok részére a törvény alapján járó vagyon természetbeni átadása, a tulajdon védelmének alkotmányos elve alapján joguk keletkezett azonban az elmaradt juttatás értékének megtérítésére. Ez annak ellenére így van, hogy az Ötv. nem biztosított számukra közvetlenül érvényesíthető és kikényszeríthető tulajdoni jogcímet. Tulajdoni jogcím hiányában inkább arról lehet beszélni, hogy az önkormányzatok joggal várják el az Ötv. szerinti jogalkotói ígéret végrehajtását, azaz vagy olyan eljárást – vagyonátadó bizottságok közbenjöttével, bírósági jogérvényesítési lehetőséggel vagy más módon – amely elvezet az őket illető juttatás értékének megállapítására, vagy olyan törvényhozatali aktust, amely igényeiket megfelelően számszerűsíti, s a törvény erejénél fogva biztosítja az elmaradt juttatás értékének megtérítését.

Az Alkotmánybíróság az önkormányzatok egyfajta közjogi alapú vagyoni értékű jogaként (értékjogként) nevesíti az előzőekben meghatározott önkormányzati igényeket, s megállapítja, hogy alkotmányossági követelmény egyfelől az értékjog értékének megállapítása, másfelől az annak megfelelő járandóság juttatása.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az időmúlás folytán nehézségekbe ütköző egyéni igényérvényesítés helyett törvényben megállapított módon és mértékben, magával a törvényhozói aktussal szálljon át a tárgybeli vagyoni érték az önkormányzatokra. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy amennyiben az állam törvénnyel kívánja orvosolni a jogsérelmet, az egyedi igényektől - az igények standardizálásával együtt járó – eltérések nem haladhatják meg a szükséges mértéket, továbbá a törvényalkotásnak is megközelítően arra az eredményre kell vezetnie, mintha az önkormányzatok időben megkapták volna a részükre juttatandó vagyont. Az Alkotmánybíróság tehát azért semmisítette meg az állami tulajdonú részvények 40 %-os mértékében teljesítendő vagyonjuttatást, mert annak nem volt olyan számítással alátámasztott megalapozottsága, amely igazolta volna, hogy az önkormányzatok várománya teljes egészében kielégítést nyert.

Az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy az államnak számolnia kell mind az Ötv., mind az 1993. évi LXXXII. törvény szerinti vagyonjuttatás késedelmének jogkövetkezményeivel, hiszen az önkormányzatok nem gyakorolhatták tulajdonosi jogosítványaikat sem a közműveken, sem a helyettük juttatandó részvényeken, így pl. nem élvezhették annak hozadékait. Mindezek elbírálása azonban nem tartozik az alkotmánybírósági normakontroll körébe, ezért ezeket az indítványokat az Alkotmánybíróság visszautasította.

3. A jelen szabályozást elsődlegesen az Ötv. 107. § (1) bekezdés c) pontja alapján fennálló állami kötelezettségek teljesítését szolgálja.

Tekintettel azonban arra, hogy az 1993. évi LXXXII. törvény is juttatást állapított meg az önkormányzatok számára, melynek kiadására akkor nem került sor, az 1995. évi LXX. törvény pedig a végrehajtás során az Ötv. és a 1993. évi LXXXII. törvény alapján járó juttatás “összekapcsolta”; a jelen szabályozás során a 1993. évi LXXXII. törvény alapján még fennálló igények, és az elmaradt (illetve késedelmesen teljesített) részvényjuttatás miatti polgári jogi jogkövetkezmények rendezése sem kerülhető meg.

Ezért a törvényjavaslat az Ötv. és az 1993. évi LXXXII. törvény alapján járó értékek megállapításáról egyaránt rendelkezik, emellett kimondja, hogy a járandóság megállapítása során számításba kell venni az Ötv. és a 1993. évi LXXXII. törvény alapján fennálló állami kötelezettség teljesítésének részbeni elmulasztása, illetve késedelmes teljesítése folytán az önkormányzatokat ért vagyoni hátrány ellentételezésére alkalmas értéket is.

Rendezést igényel továbbá, az Ötv. 107. § (6) bekezdése által felvetett probléma is. (Eszerint a több helyi önkormányzat szükségletét kielégítő közművek települések közötti építményei, vonalas létesítményei, berendezései – ha az érintett helyi önkormányzatok másként nem állapodnak meg – a vagyonátadó bizottság döntése alapján a megyei önkormányzat tulajdonába, vagy az érintett települési önkormányzatok közös tulajdonába kerülnek.)

E rendelkezés – szemben az önkormányzatok/önkormányzati szövetségek értelmezésével - nem állapít meg tulajdonszerzési jogcímet, hanem a 107. § (1) bekezdése szerinti jogcímek alapján járó vagyon megosztási szabályát jelenti (lásd e tekintetben az állam tulajdonában álló egyes vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXI. törvény rendelkezéseit is).

Tekintettel azonban arra, hogy e rendelkezést az önkormányzatok kezdettől fogva szerzési jogcímként értelmezték; és az ennek megfelelő vagyonjuttatás végrehajtása a törvény előkészítés megkezdése óta alapvető önkormányzati igényként jelentkezik; illetőleg annak érdekében, hogy az Ötv. alapján a nem egyértelmű megfogalmazásból eredő bizonytalanság terhét ne az önkormányzatok viseljék; a törvényjavaslat (előkészítéséhez felhasznált szakmai anyag) e rendelkezést “értelmezi” és az önkormányzatokat ezen értelmezésnek megfelelő – de e törvény alapján járó – vagyonjuttatásban részesíti.

4. A fentiekből következően – az önkormányzatok/önkormányzati érdekszövetségek igényétől eltérően – a törvényjavaslat nem foglalkozik:

a) az Ötv. hatályba lépése, 1990. szeptember 30. és 1993. augusztus 3 között kizárólag állami forrásból létesült belterületi közművagyonnal

- az államnak ugyanis “szabad keze” van a tekintetben, hogy saját vagyonából milyen vagyontárgyakat, mikor és milyen mértékben ad át másnak (pl. az önkormányzatoknak),

- az Ötv. a hatálybalépésekor (1990. szeptember 30-án) állami tulajdonban lévő belterületi gázközmű-vagyon önkormányzati tulajdonba adásáról rendelkezik,

- a jelen törvényi szabályozással az Ötv. vonatkozó rendelkezésének végrehajtására kerül sor,

- nem volt olyan későbbi törvényi rendelkezés, amely az Ötv. hatályba lépése után keletkezett állami tulajdonú vezetékeket átadta volna az önkormányzatoknak,

- az Ötv. – a fentiek szerint – a hatálybalépésekor állami tulajdonban lévő belterületi gázvezetékek átadásáról szólt; ugyanakkor nem született olyan rendelkezés, amely kimondta volna, hogy ettől kezdve belterületi gázvezeték csak önkormányzati tulajdonban lehetne. A működtető vagyon – az állami tulajdonban lévő – gázszolgáltató vállalatoknál maradt. Az akkori gáztörvény kimondta, hogy elosztó vezetéket és csatlakozó vezetéket csak a gázszolgáltató üzemeltetheti. Nem lett volna akadálya tehát – még abban az esetben sem, ha a belterületi gázvezetékeket az önkormányzatok természetben megkapták volna -, hogy az állam vagy a gázszolgáltató belterületi gázvezetéket létesítsen és önkormányzati tulajdonban lévő gázvezetékkel együtt üzemeltessen.

b) az 1993. augusztus 3. és 1995. december 31. között önkormányzati és/vagy lakossági hozzájárulással létesített közművagyonnal

- Az 1993. évi LXXXII. törvény 1993. augusztus 3-án lépett hatályba és az 1992-vel bezárólag teljesített hozzájárulások után állapított meg részvényjuttatást. (Eltérő értelmezés legfeljebb az 1993. augusztus 3-ig teljesített hozzájárulás esetében lehetséges; eszerint tehát juttatatás – esetlegesen – még az 1993. augusztus 3-ig teljesített hozzájárulás alapján is jár).

- A gázvezeték helyi erőből történő létesítésével kapcsolatos korábbi szabályokat a gázenergiáról szóló 1979. évi VII. törvény 11. és 19. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet 23. és 24. §-a tartalmazta. E szabályok szerint a gázkorlátozásba újonnan bekapcsolt települések esetén a lakossági/tanácsi forrásból kiépített elosztó vezetékek és a csatlakozó vezeték közterületre eső részét, illetve a gázszolgáltatásba már bekapcsolt települések esetén az új fogyasztó által kiépített csatlakozó vezeték közterületre eső részét az állam tulajdonába és a gázszolgáltató kezelésébe kellett adni.

Az elsőként említett kötelezettség a Vhr. 23. §-ának (1) és (4) bekezdésének hatályon kívül helyezésével, 1992. szeptember 25-ével megszűnt. A másodikként említett kötelezettséget – a gáztörvény 19. §-a hatályon kívül helyezésével – az 1993. évi LXXXII. törvény törölte el. A lakossági/tanácsi forrásból kiépített gázvezetékek kötelező állami tulajdonba (és a gázszolgáltatók kezelésébe) adására vonatkozó kötelezettség tehát 1993. augusztus 3-mal valamennyi vezeték vonatkozásában törlésre kerül.

(Az 1993. évi LXXXII. törvény a részvényjuttatást éppen e korábban kötelezően állami tulajdonba vett közművekhez nyújtott tanácsi/lakossági hozzájárulás kompenzációjaként állapította meg.)

Ezt követően tehát nem volt olyan rendelkezés, amely alapján az önkormányzatok kötelesek lettek volna az általuk finanszírozott közművek átadására, ilyen átadásra tehát kizárólag az önkormányzatok akarat elhatározása alapján kerülhetett sor. Emellett nem született olyan további törvényrendelkezés sem, amely az 1993. után – bármely megfontolásból átadott vagyon tekintetében – vagyonjuttatást állapított volna meg az önkormányzatok számára.

c) Nem foglalkozik továbbá a törvényjavaslat valamennyi, több település közötti, külterületi közművagyonnal

A törvényjavaslat (előkészítéséhez felhasznált szakmai anyag) a 107. § (6) bekezdése szerinti “több helyi önkormányzat szükségletét kielégítő közművek települése közötti építményein, vonalas létesítményein, berendezésein” azon gázközműveket érti, amelyek a nagyközépnyomású fogadóállomás kilépőcsonkja után több települést látnak el. Ez a definíció az érintett hatóság tájékoztatásán, illetve azon alapul, hogy a több települést ellátó közmű a fogadóállomás fogalmához kapcsolódik. A régi gáztörvény Vhr-jének mellékletét képező gáz és olajipari műszaki biztonsági szabályzat 2. § (15) bekezdése szerint gázfogadó állomás az a létesítmény, amely az átadó állomástól érkező gáz nyomását szükséges kisebb nyomásra csökkenti és az átvett gáz mennyiségét méri és egész városok, lakótelepülések, vagy ipartelepek gáz ellátását szolgálja.

5) A jelen törvény szabályozása szükséges vagyonfelmérési és vagyonértékelési munka elvégzésére közbeszerzési pályázat kiírására került sor. A pályázatot a PricewatarhouseCoopers-Interauditor Konzorcium nyerte el. A törvényjavaslat a lehető legteljesebb mértékben a Konzorcium jelentésében foglaltakon alapul.

A Konzorcium által alkalmazott eljárás és módszertan legfontosabb vonásai a következők:

a) A Konzorcium a rendelkezésre álló átalakulási vagyonmérleg vezetékleltárából leválasztotta az 1991 és 1992-ben részesített vezetékeket, az ennek eredményeképpen előállított adatbázis csak az 1990. december 31-ig aktivált vezetékeket tartalmazza. Ezután szétválasztották a belterületi és a külterületi vezetékeket, illetőleg a belterületi vezetékekből leválasztották a lakossági célú, a külterületi vezetékek közül pedig a 107. § (6) bekezdésének hatálya alá eső vezetékeket. Ennek eredményeképpen megállapították az egyes önkormányzatok járandóságának számítási alapját képező vezetékvagyont.

b) A Konzorcium megállapította e vezetékvagyon átalakuláskori értékét. A vagyonértékelés a vezetékek újraelőállítási költsége és a megfelelő műszaki állapot figyelembe vételével történt. Az újraelőállítási költség megállapítására a csővezeték építési normák, a megfelelő műszaki állapot megállapítására pedig a vagyonértékelés időpontjáig (1992. december, 1993. június) eltelt időtartam alatti értékcsökkenés nemzetközileg elfogadott “kulcsai” alapján került sor. Ezen elveket egységesen alkalmazták valamennyi gázszolgáltató vállalatnál, de a helyi munkaerőviszonyok, valamint a talajadottságok miatti földmunka nehézségek eltérései miatt – az újraelőállítási költség megállapításánál – ún. vállalati tényezővel való szorzás révén vagyonértékű korrekciót végeztek. Az értékcsökkenésnél pedig, mivel településenként a talajviszonyok eltérőek, továbbá vegyi szennyeződés, talajmozgások, kóbor áramlatok stb. a korróziós és egyéb amortizációs folyamatokat meggyorsíthatják, településenként olyan “szorzó tényezőt” alkalmaztak, amely a gyorsabb tönkremenetel miatti értékcsökkenést figyelembe veszi.

c) A Konzorcium – az elméletileg lehetséges változatok (a gázvagyon megtartása és annak üzemeltetése önkormányzati tulajdonú közüzemi vállalkozások keretein belül; a gázvagyon átadása üzemeltetésre a gázszolgáltató társaságoknak üzleti, illetve koncessziós díj fejében; a gázvagyon eladása a gázszolgáltatóknak vagy másoknak) közül – abból indult ki, hogy az önkormányzatok az Ötv. 107. § (1) bekezdés c) pontja alapján nekik átadott vagyont apportként bevitték volna a gázszolgáltató társaságba, és a vagyonért eszközarányos részesedést (részvényt) szerezhettek volna. Ez a változat közgazdaságilag vagy azonos, vagy kedvezőbb az egyéb – elméletileg lehetséges – változatoknál. E konstrukció kiválasztása az egyes változatok jogi és ésszerűségi szempontokat figyelembe vevő vizsgálatán, illetve azon a feltételezésen alapult, hogy az önkormányzatok racionális befektetőként vagyonuk maximálására törekedtek volna.

d) Az 1993. évi LXXXII. törvény alapján az önkormányzatok eleve részvényjuttatásra voltak jogosultak, az Ötv. – 1995. évi LXX. törvénnyel beiktatott – 107/A. §-a szintén részvényjuttatást állapított meg az önkormányzatok számára. A fenti c) pont szerinti változat szerint az önkormányzatok az Ötv. 107. §-a alapján szintén részvényjuttatásra lennének jogosultak.

e) A Konzorcium ezt követően azt vizsgálta, hogy mennyi lett volna az Ötv., illetve az 1993. évi LXXXII. törvény alapján kiadott részvények piaci értéke, ha azokat megfelelő időben megkapják az önkormányzatok, valamint mennyit értek a ténylegesen átadott részvények. A Konzorcium az önkormányzati kompenzáció számítását két nemzetközi módszer [diszkontált cash-flow (DCF) és összehasonlító piaci tranzakció (OTC)] segítségével háromféle módon számolták ki:

- Az első számítási módnál azt feltételezték, hogy az önkormányzatok az átalakulást követően, illetve az 1993. évi LXXXII. törvény alapján járó részvények esetén 1993. december 31-én eladják a részvényeiket. A részvények értékét az átalakuláskor számolja az ún. diszkontált cash-flow (DCF) módszer segítségével. A kapott értékről feltételezik, hogy azt az önkormányzatok állampapírokba fektették volna, így megkapták a járandóság mai értékét.

- A második számítási mód azt feltételezi, hogy az önkormányzatok részvényeiket a privatizáció időpontjáig megtartják és az állammal egyidejűleg értékesítik. Ennél az értékelésnél feltételezték, hogy az így értékesített csomag közel 100 % lehetett volna. Ebben az esetben azonban nem a stratégiai befektetők által a részvények 50 %-áért fizetett árat vetítették ki 100 %-ra, hanem figyelembe vették a tőzsdén kívüli kereskedelemben fizetett árat az átlagos privatizációs árfolyam meghatározásánál (az OTC és a privatizációs árfolyamokat 50-50 % súllyal vették figyelembe). Az átszámítás mai értéke ugyanúgy történt, mint az előző esetben.

- A harmadik számítási mód azt feltételezi, hogy az önkormányzatok részvényeiket 2000. május 31-ig megtartják. Erre az időpontra szintén DCF módszerrel végezték el az értékelést.

Tekintettel arra, hogy mindhárom számítási mód egyformán valószínűsíthető, így a végleges érték megállapításánál a három számítási mód átlagával számoltak.

Az önkormányzatoknak átadott részvények értékelését azonos módszerek (DCF és piaci tranzakciós árfolyamok) segítségével végezték. Ennek során

- meghatározták a részvények értékét, azok 1997. I. félévében történt átadásakor. Az értékelésnél a gázszolgáltató társaságok részvényeinek a tőzsdén kívüli kereskedelemben elért átlagos piaci árfolyamát vették figyelembe. A mai értéknek történő átszámításnál az államkötvényhozamokat vették figyelembe.

- a másik számítási mód azt feltételezi, hogy az önkormányzatok részvényeiket a mai napig megtartják és azokat most egyben értékesítik. Ez esetben a DCF módszerrel végezték a részvények értékelését.

6) A törvényjavaslat a törvény erejénél fogva, ex lege járó juttatást állapít meg az önkormányzatok számára. Ezért a szabályozás, illetve a megállapított érték megtámadása kizárólag az Alkotmánybíróság előtt lehetséges.

Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a nagytömegű és azonos jogi alapon nyugvó igény törvényi rendezését a közérdek indokolja, és a juttatás megalapozott számításokon alapul, melynek eredményeként az önkormányzat olyan értékhez jutna, mintha időben megkapta volna a részükre eredetileg juttatandó vagyont, a szabályozás megfelel az alkotmányossági követelményeknek.

(Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint alkotmányosan megengedhető, hogy az időmúlás és a körülmények megváltozása folytán, vagy ha az egyedi igény érvényesítés nehézségekbe ütközik, vagy bizonytalanná vált, nagytömegű és azonos alapú igényt ne egyedi hatósági döntéssel, hanem törvényben megállapított módon és mértékben elégítsen ki az állam.)

7) Az AB. döntés értelmében az önkormányzatok tulajdoni igényt, illetve várományt (a tulajdonszerzésre) nem szereztek. Az önkormányzatok ugyanakkor alkotmányosan védett joga áll fenn az Ötv. szerinti eljárás lefolytatására. E jog mai állapotában értékjog, az önkormányzatoknak ezen értékjog értékének megtérítésére van joguk. Ebből következően a tulajdon, a tulajdonelvonás kérdése, illetve az azzal járó azonnal, feltétlen és teljes kártalanítás szükségessége fel sem merül.

Az érték megtérítése készpénzben, és amellett pl. forgalomképes értékpapírral egyaránt lehetséges. A törvényjavaslat – az állam pénzügy-politikai szempontjait is figyelembe véve – az önkormányzati igények készpénzben és államkötvényben történő kielégítéséről rendelkezik.

8) A konzorcium jelentése két számítást tartalmaz. A 2. számítás az Ötv. és az 1993. évi LXXXII. törvény szerinti juttatás közötti “duplikáció” kiküszöbölésére tesz kísérletet.

Tekintettel arra, hogy a 2. számítás – az 1990. szeptember 30. előtti időszak vonatkozásában – nemcsak a belterületi, hanem az önkormányzati, lakossági hozzájárulással épült külterületi vezetékek értékét is levonásba helyezi, az e számítás szerinti összeg biztosan nem elégíti ki az önkormányzati jogos igényeket. Ezért a törvényjavaslat az 1. számítás szerinti értékeket tartalmazza.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §-hoz:

A törvény célja a Magyar Államot a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 107. § (1) bekezdésének c) pontja alapján terhelő alkotmányos kötelezettség teljesítése.

Az említett törvényhely ugyanis kimondta, hogy az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerülnek a lakossági szükségleteket kielégítő közművek építményei, vonalas létesítményei, berendezései a település belterületi határán belül (az állam kizárólagos tulajdonába tartozó létesítmények kivételével). Ezzel a jogalkotó az önkormányzatok javára kijelölte a közhatalom cselekvésének további irányát, melytől utóbb önkényesen nem lehet eltérni még akkor sem, ha a piacgazdaság kiépítésével megváltozott a gazdasági-jogi környezet. Ezt szem előtt tartva mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy törvényellenes volt az Ötv. alapján az önkormányzatokat megillető gázközmű-vagyon gázszolgáltató társaságok tulajdonába kerülése 1993-ban, mert ezzel az önkormányzatok igényének természetbeni fedezete (kielégítési alapja) visszavonhatatlanul elvonásra került. Ugyancsak sértette az önkormányzatok igényeit, hogy a privatizációs tárgyú kormánydöntések és a privatizációs törvény figyelmen kívül hagyta az önkormányzatok vagyoni igényét, s az állam szabadon értékesítette a gázszolgáltató társaságokban levő részvényeit. Az Ötv. - 1995-ben beiktatott - 107/A. §-a ugyan kimondta, hogy a gázszolgáltató részvénytársaságok állami tulajdonú részvényeiből 40 %-nyi törvény erejénél fogva az érintett települési önkormányzatokat illeti meg, s történt is ilyen címen részvényjuttatás, ám az önkormányzatok a részvényjuttatási szabályt aggályosnak találták, s az Alkotmánybírósághoz fordultak.

Az Alkotmánybíróság az Ötv. 107/A. § (2) bekezdés b) pont szerinti részvényjuttatás törvényi mértékét és az érintett önkormányzatok közötti megosztásának szabályát 38/1998. (IX. 16.) AB sz. határozatával megsemmisítette, mert az önkormányzati igények kielégítésére a - minden számítási alapot nélkülöző - pausál juttatást nem tartotta alkalmasnak. Kimondta továbbá az Alkotmánybíróság, hogy az önkormányzatok joggal várják el az Ötv. szerinti jogalkotói ígéret végrehajtását, azaz vagy olyan eljárást – vagyonátadó bizottságok közbejöttével, bírósági jogérvényesítési lehetőséggel vagy más módon – amely elvezet az őket illető juttatás értékének megállapítására, vagy olyan törvényhozatali aktust, amely igényeiket megfelelően számszerűsíti, s a törvény erejénél fogva biztosítja az elmaradt juttatás értékének megtérítését.

A törvényjavaslat az utóbbi megoldást követi. Miután a közművagyon természetbeni átadása meghiúsult, s nincs már mód a gázszolgáltató társaságok részvényeivel történő kompenzációra sem, a törvényjavaslat – az Alkotmánybíróság álláspontjából kiindulva – az előzőekben meghatározott önkormányzati igényeket egyfajta közjogi alapú, vagyoni értékű jogként (ún. értékjogként) nevesíti, s rendelkezik minden egyes érintett települési önkormányzat értékjoga 2000. évi értékének - szakértői számításokkal alátámasztott - megállapításáról, továbbá az annak megfelelő járandóság teljesítéséről.

A járandóságok törvényhozói aktussal történő juttatása azon a megfontoláson alapul, hogy az önkormányzati igények – az időmúlás nehézségei ellenére – megalapozott, objektív, egységes elvű számítások alapján, az érintettek számára átlátható módon, rövid időn belül, végleges jelleggel rendezésre kerüljenek. Az Alkotmánybíróság szerint sincs alkotmányos akadálya annak, hogy az időmúlás folytán nehézségekbe ütköző egyéni igényérvényesítés helyett törvényben megállapított módon és mértékben, magával a törvényhozói aktussal szálljon át a tárgybeli vagyoni érték az önkormányzatokra, ám a törvényalkotásnak is – figyelemmel az igények szükségszerű standardizálásával együttjáró kisebb eltérésekre is – közel arra az eredményre kell vezetnie, mintha az önkormányzatok időben megkapták volna a részükre juttatandó vagyont. A törvényjavaslat a számítási módszertannál ezt az alkotmányos követelményt figyelembe veszi.

2. §-hoz:

Annak érdekében, hogy a gázközművel kapcsolatos, jogszabályon alapuló önkormányzati igények véglegesen rendezésre kerüljenek, a törvényjavaslat arról rendelkezik, hogy az önkormányzatok járandóságának megállapításánál figyelembe kell venni a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról rendelkező 1962. évi IV. törvény és a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény módosításáról szóló – időközben hatályon kívül helyezett - 1993. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: GETm.) 4. §-ának (3) bekezdésében előírt kötelezettségekből származó igények értékét is. Ez a törvényhely szintén gázközmű részvényeket juttatott az önkormányzatoknak, de az Ötv-től független, egyéb jogcímen, mert a jogosultságot az önkormányzati vagy lakossági forrásból megépített belterületi vagy külterületi gázvezetékek után mondta ki, s a részvényjuttatás mértékét az önkormányzatok által a gáztársaságoknak – igazoltan - teljesített hozzájárulás fizetésének időpontja és mértéke szerint határozta meg. A GETm. szerinti ex lege vagyonjuttatás jogi alapja tehát olyan kompenzáció, amely a korábbi gáztörvény alapján kötelezően állami tulajdonba került, de nem állami pénzeszközökből létesített közművek után illette meg az önkormányzatokat.

A GETm. és az Ötv. rendelkezéseinek összehangolatlansága azt eredményezte, hogy a két jogcímen történő önkormányzati juttatás részben fedte egymást, amit az Ötv.1995-ben beiktatott 107/A. § (3) bekezdése sikertelenül próbált feloldani.

A fentiek következtében az ÁPV Rt. ugyan teljesítette az Ötv. 107/A. §-a szerinti 40%-os részvényjuttatást, azonban késedelemben van a GETm. szerint még járó részvények tekintetében. Mivel - a gázszolgáltató társaságok privatizációja miatt - ezen a jogcímen is véglegesen meghiúsult a részvényjuttatás, a jogalkotónak a jelen törvényjavaslatban olyan kompenzációt kell alkalmaznia, mely alkalmas arra, hogy kiküszöbölje azt a vagyoni hátrányt, amely abból adódik, hogy az önkormányzatok nem vagy késve gyakorolhatták részvényesi jogaikat, nem élvezhették azok hozadékait.

A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az egyes önkormányzatokat e törvény alapján megillető járandóságokat csökkenti a már teljesített részvényjuttatások értéke.

Néhány település az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett - 40 %-os mértékű, s a lakosságszám szerint megosztott - részvényjuttatás folytán több járandósághoz jutott, mint amennyire az e törvényt megalapozó módszertan alapján jogosult lenne. Mivel azonban az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 43. §-a szerint az alkotmányellenes jogszabály megsemmisítése nem érinti a közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, s a belőlük származó jogokat, figyelemmel továbbá a jogbiztonság alkotmányos elvére, a többletjárandóság visszafizettetéséről a törvényjavaslat nem rendelkezik.

3. §-hoz:

Az egyes települési önkormányzatokat a törvényjavaslat szerint megillető járandóságokat a melléklet sorolja fel. Ebben már a 2000. augusztus 12-i értékre felszorzott értékek szerepelnek, de a számítás kiindulópontját az önkormányzatoknak a gáztársaságok létrejöttének időpontjára (azaz az átalakulási vagyonmérlegből kiindulva) visszaszármaztatható igénye jelenti.

Az önkormányzati igényeket megalapozó felmérésekkel, a törvényi jogcímek szerinti juttatás kiszámításával (ide értve az önkormányzati értékjog értékének kiszámítása alapjául szolgáló számítási és vagyonértékelési módszertan kialakítását is) közbeszerzési eljárásban kiválasztott szakértői cégekből álló konzorcium lett megbízva. A konzorcium az önkormányzatokat, a gázszolgáltatókat és az illetékes állami szerveket bevonva tette le javaslatát. Az önkormányzati igényeket akkor vette figyelembe, ha dokumentumokkal alá voltak támasztva, továbbá ha megfeleltek a törvényi jogcímeknek. Az egyeztetések során minden önkormányzat hozzájutott az őt érintő kimutatásokhoz és a számítások levezetéséhez. Ezenkívül a konzorcium az országos önkormányzati szövetségeket is tájékoztatta feladata végrehajtásáról, az általa kidolgozott számítási és értékelési módszertanról.

A törvényjavaslat kimondja, hogy nem lehet üzleti titokra hivatkozni azon tények, adatok vonatkozásában, amelyek ismerete közvetlenül szükséges a járandóságok értéke megállapításához. Ez egyértelművé teszi, hogy az önkormányzati juttatások kiinduló adatainak, a számítási és értékelési módszertannak a megismerhetőségét a jogalkotó biztosítani kívánta, s deklarálja azt a szándékot, hogy átlátható, korrekt szabályozást kíván teremteni az igények végleges rendezésének igényével.

4. §-hoz:

A törvény végrehajtása alapvetően az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV. Rt.) feladata. Az ÁPV Rt. teljesíti a járandóságok kifizetését készpénzben, illetve értékpapírban, nincs azonban a juttatásokra nézve sem igényelbírálási, sem mérlegelési joga, tekintettel arra, hogy az e törvény szerinti juttatások ex lege járandóságok. A megoldás előnye, hogy az önkormányzatok számára szükségtelenné teszi az egyedi igényérvényesítési eljárásokat, s az ezekkel járó többletkiadásokat (pl. ügyvédi megbízások díja), elkerüli továbbá az egyedi eljárások időveszteségét.

Az 1998. évi költségvetési törvény módosítása a jelen törvény szerinti önkormányzati igények kielégítésének fedezetére államkötvényeket bocsátott az ÁPV. Rt. rendelkezésére 10 ezer forintos címletekben. Az önkormányzatok járandóságának kielégítése elsősorban ebből történik. A törvényjavaslat meghatározza az átadandó államkötvényeknek azt a piaci árfolyamát, amely biztosítja, hogy az önkormányzatok e törvény szerinti kompenzációja megvalósulhasson, a kiszámított értékjog ne sérüljön.

Az államkötvények szabadon átruházhatóak (a másodpiacon korlátozás nélkül értékesíthetőek.) A másodpiaci értékesítési lehetőségeket maga a törvényjavaslat javítja azzal, hogy az Állam évi kétszeri visszavásárlási kötelezettséget vállal, évente legfeljebb 10 milliárd forint értékig.

A törvényjavaslat minden jogosult önkormányzat számára a járandósága egy részének (10 millió Ft és az ezt meghaladó rész 20 %-a) kifizetését készpénzben rendeli el, csak az e feletti járandóság teljesítendő állampapír formájában.

A jogszabály az ÁPV. Rt.-nek - a jogszabály hatályba lépésétől számított - 30 napos határidőt szab a járandóságok teljesítésére. Ez az időszak elegendő arra, hogy a kötelezett felkészüljön a törvény végrehajtására.

A jelen törvény szerinti juttatás az önkormányzatok olyan jogszabályon alapuló vagyoni igényévé vált, amely a Ptk. 2-3. §-a és 198. §-a alapján is védelemben részesül. Ezért az ÁPV. Rt. késedelme esetén az önkormányzat a járandóságát a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti évi 20 %-os késedelmi kamattal növelten követelheti. Mivel azonban az önkormányzat ebben az eljárási szakaszban a Ptk. szerinti jogosult fél helyzetében van, az ő késedelme az ÁPV Rt. egyidejű késedelmét kizárja (Ptk. 303. § (3) bekezdés).

5. §-hoz:

A törvény a kihirdetésétől számított 15 napon lép hatályba, ami biztosítja a jogszabály megismeréséhez és alkalmazásához szükséges időt.

Annak érdekében, hogy az ÁPV. Rt.-nél rendelkezésre álljon a készpénzben történő járandóság fedezete, a törvény felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek arra, hogy visszavásárolhasson az ÁPV. Rt.-nél levő államkötvényekből.

A törvény továbbá felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy közzétegye azt a piaci árfolyamot, amelyet a 4. § szerint figyelembe kell venni mind az önkormányzatok járandóságának kifizetésénél, mind pedig az állam által vállalt visszavásárlási kötelezettségnél. Ezzel a rendelkezéssel válik teljessé az a garanciális szabály, amely biztosítja, hogy az önkormányzatok ne legyenek kitéve az e törvény szerinti állampapírok hátrányos árfolyamváltozásának.