T/2989.
számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a sportról
Előadó: dr. Deutsch Tamás
ifjúsági és sportminiszter
2000. augusztus
2000. évi ... törvény
a sportról
A Magyar Köztársaság polgárai számára a sport mint önszerveződésre épülő autonóm civil tevékenység a magyar és az egyetemes kultúra része, a nemzeti egészségfejlesztés alapvető eszköze, valamint a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában, valamint hozzájárul a testi-lelki jóléthez.
Mindezeket figyelembe véve az állam aktív magatartásával elősegíti a polgárok sportoláshoz fűződő jogának gyakorlati érvényesülését, támogatja a tisztességes játék (fair play) és az esélyegyenlőség eszményének jegyében kifejtett sporttevékenységet, sportolóinknak a kiemelkedő nemzetközi sportrendezvényeken való részvételét, az olimpiai eszmét, valamint előmozdítja a mozgásgazdag életmód terjedését, a rendszeres testmozgás hagyománnyá válását. Az állam ösztönzi a sporttal kapcsolatos üzleti vállalkozásokat, elősegíti azon feltételrendszerek kialakítását, amelyek hozzájárulnak a sport piaci típusú átalakításához. Az állam további feladata a sportolással járó kockázatok csökkentése, a káros önveszélyeztető tendenciák (dopping- és drogfogyasztás) korlátozása, a sportrendezvények biztonságáról való gondoskodás, valamint a sporttevékenység összeegyeztetése a környezetvédelemmel.
Az Országgyűlés e célok jegyében és az Európai Sport Chartával összhangban a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
A SPORTOLÓ
I. FEJEZET
A sportolóra vonatkozó általános előírások
1.§
A sportoló köteles:
a) a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni;
b) a sportág jellegének megfelelő – külön jogszabályban meghatározott – sportorvosi vizsgálatokon részt venni;
c) a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat betartani;
d) annak a sportszervezetnek az érdekeit figyelembe venni, amellyel tagsági vagy szerződéses viszonyban áll.
2.§
(1) A sportoló nem használhat, illetve nem alkalmazhat külön jogszabályban meghatározott, tiltott teljesítményfokozó szereket, készítményeket, illetve módszereket (a továbbiakban együtt: doppingtilalom).
(2) A sportoló a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles részt venni a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálaton (a továbbiakban: doppingvizsgálat), valamint az egészségügyi alkalmassági és szűrővizsgálaton (a továbbiakban: sportegészségügyi ellenőrzés).
(3) A doppingvizsgálatot és a sportegészségügyi ellenőrzést az országos sportegészségügyi hálózat végzi.
(4) Az országos sportegészségügyi hálózat működtetése állami feladat, amelynek költségeire a fedezetet a központi állami, valamint társadalombiztosítási költségvetésben évente biztosítani kell.
(5) A doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály állapítja meg.
II. FEJEZET
Az amatőr sportolóra vonatkozó rendelkezések
Amatőr sportolói sportszerződés
3.§
(1) Amatőr sportoló sportszervezettel – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – amatőr sportolói sportszerződést (a továbbiakban: sportszerződés) köthet.
(2) Amatőr sportoló sportvállalkozás keretében csak sportszerződés alapján sportolhat.
(3) A sportszerződés érvényesen csak határozott időre, legfeljebb öt évre köthető, azonban érvényessége meghosszabbítható.
(4) A sportszerződést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a sportszervezet által az amatőr sportoló részére nyújtandó támogatás formáit, valamint a sportoló sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködési kötelezettségének részletes feltételeit.
(5) A sportszerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Az amatőr sportoló jogállása
4.§
(1) Az amatőr sportoló sporttevékenységéért a sportszervezettől díjazásban nem részesülhet.
(2) Nem minősül díjazásnak:
a) az amatőr sportoló versenyzéssel összefüggő indokolt költségeinek megtérítése,
b) a versenyzéssel, illetve az arra való felkészüléssel összefüggésben nyújtott természetbeni juttatás,
c) a kiemelkedő sportteljesítmény elérését követően adott eredményességi jutalom, valamint
d) a szponzorálási szerződés keretében nyújtott támogatás.
(3) A sportági országos szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) e törvény keretei között versenyszabályzatában szabályozza, hogy az amatőr sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai vagy nemzetközi szervezésű pénzdíjas versenyen, illetve hivatásos versenyrendszerben.
(4) Az amatőr sportoló által a tagsági vagy szerződéses jogviszony keretében a sportszervezetnek okozott kár megtérítésére a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó általános szabályai az irányadóak.
Amatőr versenyengedély
5.§
(1) Az amatőr sportoló versenyrendszerben szervezett versenyen csak akkor vehet részt, ha - a szakszövetség, illetve a sportszövetség szabályzatában meghatározott feltételek alapján megszerezhető - versenyengedéllyel rendelkezik.
(2) A sportág jellegéhez igazodva a szakszövetség határozza meg, hogy melyik versenyrendszer esetén írja elő a sportolóknak a versenyengedély megszerzésének feltételeként a sporttevékenységgel kapcsolatos élet- és balesetbiztosítást.
6.§
(1) Az amatőr sportoló a versenyengedélyt mint a sportegyesület tagja vagy mint a sportvállalkozással sportszerződés alapján szerződéses jogviszonyban álló személy kapja meg.
(2) A versenyengedély iránti kérelmet az amatőr sportoló csak a sportszervezeten keresztül nyújthatja be a szakszövetséghez, illetve a sportszövetséghez, kivéve, ha a szakszövetség, illetve a sportszövetség szabályzata szerint a hivatásos versenyrendszerben sportegyesülettel tagsági, vagy sportszerződési viszonyban nem álló amatőr sportolók is részt vehetnek.
(3) A versenyengedély kiállításáért a szakszövetség, illetve a sportszövetség által megállapított díjat kell fizetni.
(4) A versenyengedéllyel rendelkező amatőr sportolókról a szakszövetség, illetve a sportszövetség nyilvántartást vezet.
Átigazolás
7.§
(1) Az amatőr sportoló a sportszerződés érvényessége alatt csak a sportszervezet hozzájárulásával igazolható át másik sportszervezethez. A sportszervezet a hozzájárulás megadását nevelési költségtérítés megfizetéséhez kötheti.
(2) A sportszerződés érvényessége alatt az amatőr sportoló csak hozzájárulásával igazolható át, vagy adható ideiglenesen kölcsön más sportegyesületnek. Az amatőr sportoló a hozzájárulás megadását térítés megfizetéséhez nem kötheti. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(3) Érvényes sportszerződés hiányában az amatőr sportoló korábbi sportszervezetének az átigazolásért nevelési költségtérítés nem fizethető, az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(4) A nevelési költségtérítés az amatőr sportoló kinevelésének ellenértéke, amely az adózás szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül.
III. FEJEZET
A hivatásos sportolóra vonatkozó rendelkezések
A hivatásos sportoló sporttevékenysége
8.§
(1) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető;
b) a próbaidő a munkaszerződés időtartamának a felénél, de legfeljebb hat hónapnál hosszabb nem lehet, és ha a sportág versenyszabályzata átigazolási időszakot állapít meg, nem tarthat tovább az átigazolási időszak felénél. A próbaidő időtartama nem hosszabbítható meg;
c) ha a hivatásos sportoló részére a szakszövetség a hivatásos sportolói versenyengedélyt nem adja ki, vagy azt visszavonja, a munkáltató a munkaszerződést az Mt. 88.§ (2) bekezdésének alkalmazásával megszünteti azzal - kivéve az egészségügyi alkalmatlanság esetét -, hogy a hivatásos sportoló a szerződéséből még hátralevő időszakra az átlagkereset megtérítésére nem tarthat igényt;
d) a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. A heti pihenőnapra vonatkozó munkajogi rendelkezéseket nem kell alkalmazni, azonban legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidőt biztosítani kell, amelyet a felek eltérő megállapodása hiányában legfeljebb hat havonta összevontan is ki lehet adni. A munkaidő legfeljebb hat havi keretben is meghatározható a napi nyolc óra alapul vételével;
e) a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függő munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt (a továbbiakban: további jogviszony);
f) a hivatásos sportoló sporttevékenység folytatására sportágában további jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további jogviszony létesítéséhez a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges;
g) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeléshez a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása is szükséges;
h) a hivatásos sportoló egyéni szponzorálási szerződést a munkaviszony fennállása alatt csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása esetén köthet;
i) a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának kölcsönadása esetén rendelhető ki munkavégzésre más sportszervezethez;
j) a hivatásos sportoló e törvény szerint sportfegyelmi felelősséggel tartozik.
(2) A hivatásos sportolóval kötött munkaszerződés érvényesen csak akkor jön létre, ha az tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka-, és pihenőidőre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást.
(3) A hivatásos sportolóval a munkaviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt baleset üzemi balesetnek minősül. A munkáltató köteles a szakszövetség által megállapított követelmények figyelembe vételével a hivatásos sportoló javára élet- és balesetbiztosítást kötni.
(4) Semmis az a szerződés, amellyel sportszervezet a hivatásos sportoló sporttevékenységével összefüggésben harmadik személynek a hivatásos sportoló sporttevékenységre kötött munkaszerződésében, illetve munkavégzésre irányuló szerződésében foglaltakon túl díjazást, vagy más anyagi előnyt biztosít.
(5) Ha a munkajogi szabályok szerint a hivatásos sportolóval életkorára tekintettel munkaszerződés nem köthető, a tizenhatodik életévének betöltéséig csak megbízási szerződés keretében foglalkoztatható.
(6) Amennyiben a hivatásos sportolót munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében alkalmazzák:
a) a szerződés csak határozott időtartamra köthető;
b) a hivatásos sportoló csak a sportszervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet további jogviszonyt;
c) a hivatásos sportoló sporttevékenység folytatására sportágában további jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további jogviszony létesítéséhez a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges;
d) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szerepléséhez a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása is szükséges;
e) a hivatásos sportoló egyéni szponzorálási szerződést a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony fennállása alatt csak a sportszervezet előzetes írásbeli hozzájárulása esetén köthet;
f) a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának kölcsönadása esetén kötelezhető munkavégzésre más sportszervezetnél;
9.§
(1) A hivatásos sportoló játékjogának használati jogát érvényesen csak a munkaszerződés, vagy a munkavégzésre irányuló egyéb szerződés időtartamára ruházhatja át a sportszervezetre. A játékjog használati joga átruházásának további feltétele, hogy a hivatásos sportoló rendelkezzen a szakszövetség által kiállított hivatásos sportolói versenyengedéllyel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés érvényességi időtartama alatt a sportszervezet a hivatásos sportoló hozzájárulásával a játékjog használati jogát kölcsön adhatja (kölcsönadás), vagy más sportszervezetre átruházhatja.
(3) A játékjog használati jogának átruházásakor az új jogosultnak a hivatásos sportolóval munkaszerződést, vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződést kötő sportszervezetet kell tekinteni.
(4) A játékjog használati jogának kölcsönadása nem érinti a kölcsönadó sportszervezetnek a játékjog használati joga feletti rendelkezési jogát.
10.§
(1) A játékjog használati jogának hivatásos sportoló által történő átruházásáért a hivatásos sportoló a sportszervezettől térítésre (a továbbiakban: igazolási díj) tarthat igényt.
(2) A játékjog használati jogának sportszervezet által történő átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettől ellenérték (a továbbiakban: átigazolási díj) megfizetésére tarthat igényt. A játékjog használati jogát átruházó sportszervezet a hivatásos sportolónak az átigazolási díj külön megállapodásban foglalt százalékának megfelelő összeget (a továbbiakban: részesedés) fizethet.
(3) A 9.§ (1) bekezdés szerinti szerződés érvényessége lejártát követően a játékjog használati joga feletti rendelkezési jog ellenérték nélkül visszaszáll a hivatásos sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(4) A 9.§ (1)-(2) bekezdés szerinti szerződés érvényesen csak olyan kereskedelmi ügynök közvetítésével köthető meg, akit az adott sportág szakszövetsége nyilvántartásba vett. A nyilvántartásba vételre vonatkozó személyi és vagyoni követelményeket – a sportági nemzetközi szakszövetségek engedélyével rendelkező ügynökök kivételével – a szakszövetség szabályzata határozza meg.
(5) Semmis az a szerződés, amely a játékjog elidegenítésére, valamint megterhelésére irányul, továbbá a hivatásos sportolón, valamint a játékjog használati jogát átruházó sportszervezeten kívül más személy javára biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett igazolási, átigazolási díjból. E korlátozás nem érinti a kereskedelmi ügynök részére történő jutalék kifizetését.
(6) A játékjog használati jogának átruházásáért fizetett igazolási díj, illetve részesedés az adózás szempontjából bevételnek, az átigazolási díj szolgáltatásnyújtásnak minősül.
11.§
(1) A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A hivatásos sportolói versenyengedélyekről a szakszövetség külön nyilvántartást vezet.
(2) A hivatásos sportolói versenyengedély megadását a szakszövetség feltételhez kötheti. A hivatásos sportolói versenyengedélyre egyebekben az amatőr versenyengedélyre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A hivatásos sportoló – feltéve, hogy a szakszövetség átigazolási szabályzata azt nem zárja ki – a vele kötött szerződés érvényességi ideje alatt is átigazolható ahhoz a sportszervezethez, amelyre a játékjog használati jogát érvényesen átruházták.
(4) Az a hivatásos sportoló, aki hivatásos sportolói versenyengedéllyel rendelkezik, ugyanazon sportág amatőr versenyrendszerében nem vehet részt.
IV. FEJEZET
A sporttevékenységre vonatkozó általános előírások
12.§
(1) Sporttevékenység alkalmanként egyénileg, vagy szervezett formában egyaránt végezhető.
(2) Sporttevékenység szervezett formában sportszervezetek keretében végezhető.
(3) A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató sportoló számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti, továbbá a versenyszabályzatban meghatározott biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.
(4) A sportoló a sportszervezet és a saját adottságaihoz igazodó mértékben igényelheti a sportszervezettől az eredményes sporttevékenységéhez szükséges felkészülési, illetve versenyzési lehetőség biztosítását.
(5) A szervezett formában sportoló a (3)-(4) bekezdésben foglalt feltételek és lehetőségek biztosítása esetén a sportszervezet által meghatározottak szerint pénzeszközökkel is hozzájárul sporttevékenysége gyakorlásához.
13.§
(1) Sportegyesület keretében sportolni szabadidős vagy amatőr sportolóként tagként, illetve hivatásos sportolóként munkaszerződés, vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződés alapján lehet.
(2) Hivatásos sportoló sportegyesületben sporttevékenységet hivatásos versenyrendszerben csak akkor végezhet, ha abban a sportegyesület is részt vesz.
(3) Ha a sportegyesület hivatásos versenyrendszerben vesz részt, alapszabályában a sportágban tevékenykedő szakosztályát jogi személynek nyilváníthatja és gazdálkodását számvitelileg elkülönítheti.
(4) A (3) bekezdés szerinti szakosztály köteles a hivatásos versenyrendszer gazdasági és adminisztratív követelményeit teljesíteni.
(5) A (3) bekezdés szerinti szakosztálynak a sportegyesület többségi tulajdonában kell állnia.
A Magyar Sport Napja
14.§
A Magyar Sport Napja minden év május 6-a.
V. FEJEZET
A sportfegyelmi felelősség
15.§
(1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportolóval szemben, ha
a) a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség játék-, verseny-, igazolási, átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeket a sportoló;
b) a hivatásos sportoló a sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó kötelezettségeket;
c) az amatőr sportoló a tagsági vagy szerződéses jogviszonyból a sporttevékenységre vonatkozó kötelezettségeket
vétkesen megszegi.
(2) A sportszakemberrel szemben sportfegyelmi eljárást akkor lehet lefolytatni, ha
a) a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség szabályzataiban foglalt; illetve
b) a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó kötelezettségeit vétkesen megszegi.
(3) A sportfegyelmi eljárást a sportolóval szemben az (1) bekezdés a) pontja esetén a szakszövetség, az (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a sportszervezet folytatja le.
(4) A sportfegyelmi eljárást a sportszakemberrel szemben a munkáltatója (megbízója) folytatja le.
(5) A sportolóra és a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként
a) szóbeli figyelmeztetés;
b) írásbeli megrovás;
c) kedvezmények megvonása (csökkentése);
d) pénzbüntetés
szabható ki.
(6) A sportolóra az (5) bekezdésben foglaltakon kívül:
a) sporttevékenységtől,
b) átigazolástól,
c) kölcsönadástól
meghatározott időre való eltiltás büntetés is kiszabható.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglaltak mellett a sportegyesületi tag sportoló sportfegyelmi büntetésként a sportegyesületből kizárható. A szakszövetségnek a sportegyesületből való kizárásra vonatkozó indítványát a sportegyesületnek meg kell tárgyalnia és döntenie kell a kizárás kérdésében.
(8) A sportszakemberre az (5) bekezdésben foglaltakon kívül szakmai tevékenységtől, sportági sportesemény látogatásától meghatározott időre való eltiltás büntetés is kiszabható.
16.§
(1) A sporttevékenységtől eltiltás lehet:
a) versenyzéstől;
b) edzésen;
c) sportrendezvényen való részvételtől vagy
d) a szakszövetségen belüli tevékenységtől eltiltás.
(2) A szakmai tevékenységtől eltiltás lehet:
a) edzői;
b) versenybírói;
c) mérkőzésvezetői tevékenységtől;
d) sportrendezvényen való részvételtől; vagy
e) a szakszövetségen belüli tevékenységtől eltiltás.
(3) A büntetés időtartama a 15.§ (5) bekezdésének c) pontja esetében az egy évet, a 15.§ (6) bekezdése és a 15 .§ (8) bekezdése esetében a két évet nem haladhatja meg.
(4) A büntetés mértéke a 15.§ (5) bekezdésének d) pontja esetében a sportoló sporttevékenységből, a sportszakember szakmai tevékenységből származó éves átlagjövedelmének háromhavi összegét nem haladhatja meg.
(5) A szakszövetség a sportfegyelmi eljárást az általa kiírt vagy szervezett versenyen részt vevő sportszervezet hivatalos képviselőjeként megjelölt sportszakemberrel szemben folytathatja le.
17.§
(1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a versenyszabályzatban vagy a versenyzéssel kapcsolatban a szakszövetség egyéb szabályzataiban megállapított előírásokat megszegi.
(2) A szakszövetség a sportfegyelmi eljárást az általa kiírt vagy szervezett versenyen részt vevő sportszervezettel szemben folytathatja le.
(3) Sportszervezetre, illetve annak szervezeti egységére sportfegyelmi büntetésként
a) írásbeli figyelmeztetés;
b) a szakszövetség által adható juttatások csökkentése, megvonása;
c) a rendezői létszám felemelésére kötelezés;
d) szakszövetségi ellenőr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés;
e) sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben való megtartása vagy szektor lezárásának elrendelése;
f) pályaválasztási jog határozott időre való megvonása;
g) mérkőzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása;
h) büntetőpontok megállapítása;
i) nemzetközi sportrendezvényen való részvételtől eltiltás;
j) sportoló igazolásához, átigazolásához való jog megvonása;
k) a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás;
l) a versenyrendszerből vagy meghatározott számú versenyből kizárás;
m) a szakszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés;
n) a szakszövetségből kizárás;
o) pénzbüntetés
szabható ki.
(4) A büntetés időtartama
a) a (3) bekezdés b) pontja esetében a hat hónapot;
b) a (3) bekezdés e) pontja esetében a három alkalmat;
c) a (3) bekezdés f) pontja esetében a három hónapot;
d) a (3) bekezdés i), j) és l) pontja esetében a kilenc hónapot;
e) a (3) bekezdés n) pontja esetében az egy évet
nem haladhatja meg.
(5) A büntetés a (3) bekezdés m) pontja esetében teljes költségviselést jelent.
(6) A büntetés mértéke a (3) bekezdés o) pontja esetében az ötvenmillió forintot nem haladhatja meg.
18.§
(1) A sportszervezettel szerződéses viszonyban nem álló sportolóra, illetve sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki.
(2) Ha a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség a sportolóra, sportszervezetre vagy sportszakemberre sportfegyelmi büntetést szabott ki, ezt a sportszervezet köteles végrehajtani.
(3) A szakszövetségnek – e törvény alapján – sportfegyelmi szabályzatában kell meghatározni a sportszervezetnél betöltött azon munkaköröket, amelyek betöltőivel szemben a szakszövetség sportfegyelmi eljárást kezdeményezhet.
(4) A sportfegyelmi felelősségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
19.§
(1) A sportfegyelmi eljárást első fokon sportfegyelmi bizottság, másodfokon sportfegyelmi fellebbviteli bizottság folytatja le. A másodfokon hozott határozat a kihirdetésével a (2)-(3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására tekintet nélkül végrehajtható.
(3) Ha a sportfegyelmi eljárás lefolytatására a szakszövetség jogosult, annak másodfokon hozott döntése ellen a szakszövetség közgyűlésének fegyelmi bizottságához lehet kérelmet benyújtani, amely azt soron kívül elbírálja.
MÁSODIK RÉSZ
A SPORT SZERVEZETI ÉS VERSENYRENDSZERE
VI. FEJEZET
A sportszervezet
A sportegyesület
20.§
(1) Sportegyesület:
a) tagja csak természetes személy lehet, tiszteletbeli, illetve pártoló tagként jogi személy is részt vehet a sportegyesület működésében;
b) elnökségének nem lehet tagja, aki sportegyesületnél elnökségi tag, illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt az annak megszűnését megelőző három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták;
c) csak kiegészítő tevékenység keretében szerezheti meg sportlétesítmény tulajdonjogát, használhat, illetve működtethet sportlétesítményt, folytathat sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet vagy hasznosíthatja az ezzel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat, illetve végezhet sporttal össze nem függő tevékenységet;
d) közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni;
e) illetékes szerve köteles a gazdálkodás ellenőrzésére felügyelő bizottságot választani vagy könyvvizsgálót alkalmazni (választani).
(2) Ha sportegyesület megszűnése esetén – kivéve a másik sportegyesülettel való egyesülést – az alapszabály vagy a legfelsőbb szerv döntése nem rendelkezik a vagyonról, az
a) a sportegyesület szervezeti tagságától függően a Nemzeti Sportszövetség vagy a Nemzeti Szabadidősport Szövetség tulajdonába kerül, ha a sportegyesület több sportágban tevékenykedett;
b) a szakszövetséget illeti, ha a megszűnt sportegyesület csak egy sportágban tevékenykedett;
c) a települési önkormányzatot illeti, ha a megszűnt sportegyesület több szakosztállyal rendelkezett és kifejezetten egy település sportját szolgálta.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerint tulajdonába került vagyont a települési önkormányzat kizárólag sportcélra használhatja fel.
(4) A bírósági nyilvántartásba vétel során a társadalmi szervezet sportegyesületi jellegét kifejezetten jelölni kell.
(5) A sportegyesületre a Ptk., valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.) rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
21.§
A sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait kell alkalmazni.
A sportszervezet nyilvántartásba vétele
22.§
(1) A sportszervezet köteles nyilvántartásba vételét kérni és adatokat szolgáltatni az állami sportinformációs rendszerről szóló külön jogszabály szerint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartási és adatfelvételi eljárás díj- és illetékmentes.
A sportszervezet kártérítési felelőssége
23.§
(1) A sportszervezet a Polgári Törvénykönyvnek az alkalmazott által okozott kárért való felelősségi szabályai szerint felel minden kárért, amelyet a vele szerződéses viszonyban álló sportolói, illetve sportszakemberei szerződésben foglalt tevékenységükkel kapcsolatban harmadik személynek okoznak.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a nemzeti válogatott keret tagjai által okozott kár esetében a szakszövetség sportszervezetnek minősül.
VII. FEJEZET
24.§
(1) Az e törvényben, valamint a sportági nemzetközi szakszövetségek alapszabályaiban a sportági országos szakszövetségek számára meghatározott feladatok ellátására szakszövetség hozható létre, illetve működhet, ha az megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(2) A szakszövetség
a) sportági nemzetközi szakszövetsége a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (a továbbiakban: AGFIS) vagy a Nemzetközi Sakkszövetségnek (a továbbiakban: FIDE) tagja, illetve sportági nemzetközi szakszövetsége az AGFIS-nak vagy a FIDE-nek nem tagja, de a sportág a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) által elismert sportágak között szerepel;
b) legalább a sportágában tevékenykedő tíz sportszervezet taggal rendelkezik és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz főnyi versenyengedéllyel rendelkező sportoló vesz részt;
c) legalább három éve folyamatosan országos jellegű versenyrendszert működtet;
d) a Fővárosi Bíróságnál társadalmi szervezetként nyilvántartásba vették, és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben, illetve külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezővé tett szabályzatokkal.
(3) A társadalmi szervezetként való bírósági nyilvántartásba vétel után e szervezetet a Nemzeti Sportszövetség szakszövetségként nyilvántartásba veszi. Egy sportágban csak egy szakszövetség vehető nyilvántartásba.
(4) A Nemzeti Sportszövetség nyilvántartási eljárása díjköteles, a díj mértékét külön jogszabály határozza meg.
(5) A Nemzeti Sportszövetség szakmai szempontok alapján, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, illetve az olimpiai sportágakban a Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) javaslatára a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel során eltekinthet a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott követelményektől.
(6) A Nemzeti Sportszövetség vizsgálja a szakszövetségként történő nyilvántartásba vétel feltételeinek folyamatos meglétét és törli a szakszövetséget a nyilvántartásából, ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételekben bekövetkezett változás miatt a (2) bekezdésben meghatározott bármelyik feltétel nem teljesül és annak a szakszövetség a Nemzeti Sportszövetség felhívására egy éven belül ismét nem felel meg. A nyilvántartásból való törlés nem érinti az adott szervezet társadalmi szervezetként való további működését.
(7) Az Et. hatálya alá eső társadalmi szervezetként jogosultak a sportszövetség elnevezés használatára
a) a Nemzeti Sportszövetség szakszövetségi nyilvántartásából törölt szervezetek;
b) azok a sportszövetségek, amelyek nem felelnek meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek;
c) azok a sportszövetségek, amelyek nem kérik szakszövetségként történő nyilvántartásba vételüket.
(8) A szakszövetségnek az e törvényben meghatározott feladatait a Nemzeti Sportszövetség által nyilvántartott sportszövetség akkor láthatja el, ha a sportágban nincs a (3) bekezdés szerint nyilvántartásba vett szakszövetség.
25.§
(1) A szakszövetség társadalmi szervezet, amelyre a Ptk. egyesületekre vonatkozó, és az Et., valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A szakszövetségnek tagja lehet minden, sportági versenyrendszerben részt vevő sportszervezet.
(3) A szakszövetség alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy a szakszövetségben tiszteletbeli, illetve pártoló tagként természetes személyek is részt vehetnek.
(4) A szakszövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező a szakszövetség alapszabályát elfogadja és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.
(5) A szakszövetség jogosult elnevezésében a "magyar" megjelölés, továbbá a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.
A szakszövetség feladatai
26.§
(1) A szakszövetség sportágában kizárólagosan jogosult
a) megállapítani a verseny-, illetve játékszabályzatot, a sportolók nyilvántartására, igazolására és átigazolására vonatkozó szabályzatot, valamint a sportfegyelmi szabályzatot;
b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit;
c) maga vagy hivatásos és amatőr tagozata útján megrendezni a magyar (országos, nemzeti) bajnokságot, illetve a magyar (köztársasági) kupát;
d) meghatározni a hazai és - a sportági nemzetközi szakszövetség versenynaptárához igazodva - a nemzetközi versenynaptárt;
e) működtetni a nemzeti válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken;
f) megadni vagy megtagadni a sportági nemzetközi szakszövetség, illetve a sportági külföldi szakszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez;
g) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében;
h) szabályzatban rendezni az általa kiírt (szervezett, rendezett) sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának módjait és feltételeit;
i) a h) pont szerinti vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni, vagy a szerződéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni.
(2) A szakszövetség - az (1) bekezdésben megállapított kizárólagos feladatokon, illetve jogosítványokon kívül -
a) meghatározza a sportág fejlesztési céljait, erre koncepciókat dolgoz ki és gondoskodik ezek megvalósításáról;
b) a jogszabályok és az (1) bekezdés a) pontja szerinti szabályzatok alapján maga vagy hivatásos, illetve amatőr tagozatain keresztül gondoskodik a sportágban a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, illetve velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorol;
c) a jogszabályok alapján a versenyszabályokat megsértő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazza;
d) meghatározza a sportlétesítmények - a sportág szempontjából történő - használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket;
e) meghatározza a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos sportági szakmai szabályokat;
f) érvényesíti a doppingtilalmat;
g) a megfelelő feltételek fennállása esetén megköti a miniszterrel a támogatási szerződést;
h) a szakszövetség egészére kiterjedően szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében;
i) képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek felé;
j) az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését;
k) ellátja a sportági nemzetközi szakszövetség alapszabályában, a jogszabályokban, illetve saját alapszabályában megállapított feladatokat.
(3) A versenyszerű sportolót a szakszövetség tartja nyilván és ad részére versenyengedélyt, amennyiben megfelel a sportegészségügyi és a szakszövetség által meghatározott sportszakmai követelményeknek.
(4) A versenyszerű sportoló egyik sportszervezetből a másik sportszervezetbe való átigazolásának feltételeit és módját a sportág jellegéhez igazodva a szakszövetség állapítja meg.
(5) A nemzeti válogatott keretek működtetése során a szakszövetségekre a sportszervezetre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.
A szakszövetség legfelsőbb szerve
27.§
(1) A szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés.
(2) A közgyűlést az elnökségnek évente legalább egyszer rendes ülésre össze kell hívni.
(3) A közgyűlést az elnökségnek rendkívüli ülésre az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb harminc napon belüli időpontra össze kell hívnia, ha
a) a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével ezt kéri;
b) a bíróság azt elrendeli.
(4) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az elnökség éves szakmai beszámolójának és a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti beszámolójának, a következő évi szakmai és pénzügyi tervének, valamint a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása;
c) az elnökség és az ellenőrző testület elnökének, továbbá tagjainak megválasztása, illetve visszahívása;
d) a szakszövetség más szakszövetséggel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása;
e) a szakszövetség jogi személyiségű szervezeti egységeinek létrehozása;
f) a szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása;
g) mindaz, amit az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
(5) A közgyűlés határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges. A közgyűlés, ha az alapszabály másként nem rendelkezik, egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással határoz.
(6) A közgyűlés csak akkor mondhatja ki a szakszövetség feloszlását, ha a szakszövetség képes bármilyen jogcímen fennálló tartozásai kiegyenlítésére.
A szakszövetség szervezete
28.§
(1) A szakszövetség ügyintéző-képviselő szerve a legalább öt és legfeljebb tizenöt tagból álló elnökség.
(2) Az elnököt, az alelnököt (alelnököket) és az elnökség további tagjait a közgyűlés a tagjai közül legalább két és legfeljebb öt évre választja. Az elnökség tagjai újraválaszthatók.
(3) A szakszövetség hivatali munkáját és gazdálkodását az alapszabály rendelkezései szerint az elnökség által kinevezett főtitkár irányítja a közgyűlési és elnökségi határozatok keretei között.
(4) A szakszövetség közgyűlése legalább kettő és legfeljebb öt év időtartamra elnökből, továbbá legalább kettő és legfeljebb hat tagból álló ellenőrző testületet választ a szakszövetség gazdálkodásának folyamatos ellenőrzésére. Az ellenőrző testület elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet.
(5) Az ellenőrző testület írásbeli jelentésének hiányában a közgyűlés az Sztv. szerinti beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.
(6) Az a szakszövetség, amely hivatásos versenyrendszert működtet, köteles könyvvizsgálót is alkalmazni (választani) gazdálkodásának ellenőrzésére. A könyvvizsgáló írásbeli jelentésének hiányában a közgyűlés az Sztv. szerinti beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.
(7) A közgyűlés által jóváhagyott, Sztv. szerinti beszámoló hiányában új hivatásos versenyrendszer nem hirdethető meg.
A szakszövetség szabályzatai
29.§
(1) A szakszövetség alapszabályának biztosítania kell a szakszövetség demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését és a tagok jogainak érvényesülését.
(2) Az alapszabály rendelkezései szerint a közgyűlés vagy az elnökség az alábbi szabályzatokat köteles elfogadni:
a) a szervezeti és működési szabályzatot;
b) a versenyszabályzatot;
c) a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzatot;
d) a sportfegyelmi szabályzatot;
e) a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzatot,
f) a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzatot, valamint
g) a hivatásos versenyrendszer működtetése esetén a versenyrendszerrel kapcsolatos és az abban szereplő sportszervezetekkel, sportolókkal szembeni követelményekről szóló szabályzatot.
(3) A versenyszabályzatban kell a sportág jellegének megfelelően rendelkezni a sportolók élet-, baleset- és vagyonbiztosítására vonatkozó előírásokról.
(4) A szakszövetség szabályzatait az Ifjúsági és Sportminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(5) A szakszövetség a sportfegyelmi szabályzatát e törvény, valamint a sportfegyelmi felelősségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes előírásokat megállapító külön jogszabály alapján készíti el.
A szakszövetség gazdálkodása
30.§
(1) A szakszövetség elsősorban a tagdíjakból, a központi költségvetési, illetve egyéb támogatásokból, felajánlásokból és a szakszövetség kereskedelmi és egyéb vállalkozási tevékenységéből származó bevételekből gazdálkodik.
(2) A szakszövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, illetve olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott és e korlátozott felelősség mértéke nem haladja meg a vállalkozásba (gazdasági társaságba) vitt vagyonának mértékét.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás érvényes a szakszövetség által a vállalkozás (gazdasági társaság) alapítása és működtetése során tett kötelezettségvállalás mértékére is.
(4) Ha a szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti tárgyévi eredménye egymást követő két évben negatív, vagy a kötelezettségei ötven százalékkal meghaladják a számviteli jogszabályok szerinti saját tőkéjének összegét, az ügyész keresetére a bíróság hat hónapra felfüggesztheti a szakszövetség elnökségének és főtitkárának tevékenységét és a szakszövetség élére felügyelő biztost rendelhet ki.
(5) A felügyelő biztos javaslatot dolgoz ki a veszteség, illetve a tartozás megszüntetésére. Ha ez nem lehetséges, a felügyelő biztos javaslatot tesz az ügyésznek a szakszövetség feloszlatásának kezdeményezésére.
(6) A nemzeti válogatott kerettel kapcsolatos kereskedelmi jogok a szakszövetséget illetik, ugyanakkor terhelik az ezzel kapcsolatos költségek is.
(7) A sportoló által a nemzeti válogatott keret tagjaként, sporttevékenységével összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a szakszövetség felel a Ptk. rendelkezései szerint.
(8) A nemzeti válogatott keret felkészülésével és versenyzésével kapcsolatban a sportolók élet-, baleset- és vagyonbiztosításának költségeit a szakszövetség viseli.
(9) Ha a szakszövetség feloszlással, jogutód nélkül való megszűnése esetén az alapszabály a fennmaradó vagyonról nem rendelkezik, erről a közgyűlés dönt a feloszlásról szóló határozatban.
(10) Ha a bíróság a szakszövetséget megszünteti, a fennmaradó vagyont
a) a Nemzeti Sportszövetség vagy a Nemzeti Szabadidősport Szövetség rendelkezésére kell bocsátani attól függően, hogy a szakszövetség melyik szervezetnek a tagja;
b) egyenlő arányban megosztva a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség rendelkezésére kell bocsátani, ha a szakszövetség egyik szervezetnek sem tagja.
A szakszövetség törvényességi felügyelete
31.§
(1) A szakszövetség működése feletti törvényességi felügyeletet az ügyész gyakorolja.
(2) Az ifjúsági és sportminiszter (a továbbiakban: miniszter) kezdeményezheti az ügyésznél
a) vizsgálat lefolytatását a szakszövetségnél;
b) a szakszövetség rendkívüli közgyűlése összehívásának indítványozását a bíróságtól.
(3) A bíróság az ügyész keresetére:
a) megsemmisíti a szakszövetség jogszabálysértő határozatát és szükség szerint új eljárás lefolytatását, vagy új határozat hozatalát rendeli el;
b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a szakszövetség közgyűlését;
c) ha a szakszövetség működésének törvényessége másként nem biztosítható, legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti a szakszövetség elnökségének és főtitkárának működését és erre az időszakra a szakszövetséghez felügyelő biztost rendelhet ki, aki ellátja a szakszövetség törvényes képviseletét. Felfüggesztésnek a 30.§ (4) bekezdése szerinti esetben is helye van;
d) súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés esetén, ha a törvényes állapot helyreállítása a c) pontban meghatározott módon sem volt biztosítható, feloszlathatja a szakszövetséget. Feloszlatásnak a 30.§ (4) bekezdése szerinti esetben is helye van;
e) megállapítja a szakszövetség megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak létszáma tartósan tíz alá csökken.
(4) A nyilvántartási, igazolási, átigazolási és sportfegyelmi ügyekben hozott szakszövetségi határozat elleni törvényességi felügyelet iránti kérelmet az ügyész soron kívül, legkésőbb harminc napon belül köteles elbírálni és az eljárást lefolytatni.
A sport versenyrendszere
A versenyrendszeren való részvétel általános feltételei
32.§
(1) A hivatásos, az amatőr és a vegyes (nyílt) versenyrendszerben (továbbiakban együtt: bajnokság) csak az a sportszervezet indulhat (nevezhet), amelynek a nevezési határidő lejártakor nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása és illetékes szerve az Sztv. szerinti beszámolóját már elfogadta, valamint a sportvállalkozás az Sztv. szerinti letétbe helyezésre vonatkozó és közzétételi kötelezettségének eleget tett, és e tényeket igazolja.
(2) A Nemzeti Sportszövetség az indulási (nevezési) feltételek folyamatos meglétét a bajnokság alatt rendszeresen ellenőrzi. Ha a sportszervezet (1) bekezdés szerinti köztartozása a bajnokság alatt keletkezik, a sportszervezetet a bajnokságból ki kell zárni.
(3) A Nemzeti Sportszövetség kérelmére a bajnokságba nevező és abban résztvevő sportszervezetek kilencven napnál régebben lejárt köztartozásairól az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatást ad. A Nemzeti Sportszövetség a tájékoztatást az állami sportinformációs rendszerben közzéteszi. A sportszervezet neve, valamint az a tény, hogy kilencven napnál régebben lejárt köztartozása van, közérdekű adatnak minősül.
(4) Nem nevezhet a bajnokságba
a) az a sportvállalkozás, amellyel szemben a Cstv. szerint végelszámolási, csőd-, illetve felszámolási eljárás van folyamatban;
b) az a sportegyesület, amellyel szemben csőd-, illetve felszámolási eljárás van folyamatban;
c) az a sportegyesület, amellyel szemben a bíróság feloszlató határozatot hozott.
(5) A bajnokságban való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis.
(6) Az indulás (nevezés) jogával csak a megszűnő sportszervezet helyébe lépő általános jogutód sportszervezet vagy a megszűnt sportszervezet alapítója élhet a megszűnés kimondására jogosult testület határozatának meghozatalától számított hat hónapon belül. A határidő elmulasztása jogvesztő, az ellen igazolás nem nyújtható be.
(7) Ha a sportszervezet általános jogutód nélkül szűnik meg, az indulási (nevezési) jog megszűnik és a bajnokságban való részvétel sorsáról versenyszabályzata alapján a szakszövetség dönt.
A hivatásos versenyrendszer
33.§
(1) A szakszövetségi szabályzatban a hivatásos versenyrendszerben résztvevő sportszervezetekre azonos pénzügyi követelményeket kell megállapítani.
(2) A szakszövetségen belül, ha az hivatásos versenyrendszert működtet, kötelezően el kell különíteni az amatőr és a hivatásos tagozatot és e szervezeti egységeket jogi személyiséggel kell felruházni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak esetén a szakszövetség köteles a tagozatok megfelelő hatásköreit és a szakszövetségen belüli megfelelő önállóságát az alapszabályban, illetve szervezeti és működési szabályzatában rögzíteni.
(4) A szakszövetség a hivatásos versenyrendszerre vonatkozó szabályzatában
a) előírhatja a nevezés leadásával egyidejűleg meghatározott összegű óvadék letételét. Az óvadékot a szakszövetségnek kamatozó külön számlán kell kezelnie és azt a hivatásos versenyrendszer befejezésekor kamattal együtt haladéktalanul vissza kell fizetnie a sportszervezetnek. Ha a sportszervezet a hivatásos versenyrendszert nem fejezi be, az óvadék a szakszövetséget illeti;
b) a sportrendezvény rendezésével, illetve a sportlétesítmény technikai színvonalával kapcsolatban követelményeket állapíthat meg;
c) meghatározhatja a kötelezően foglalkoztatandó hivatásos sportolók legkisebb számát, valamint a sportszervezet által a különböző utánpótlás-bajnokságokba kötelezően nevezendő csapatok számát;
d) előírhatja a hivatásos versenyrendszerben induló sportszervezetek pénzügyi tervének, illetve az Sztv. szerinti előző évi beszámolójának a szakszövetség részére való benyújtását.
(5) A szakszövetség a hivatásos versenyrendszerről rendelkező versenyszabályzatában kimondhatja, hogy a hivatásos versenyrendszerben
a) csak sportvállalkozás; vagy
b) csak részvénytársaságként működő sportvállalkozás vehet részt, illetve
c) a részt vevő részvénytársaság alaptőkéjének a külön jogszabályban az alaptőkére megállapított legkisebb értéknél nagyobbnak kell lennie.
(6) Ha a szakszövetség a versenyszabályzatában nem korlátozza, a hivatásos versenyrendszerben induló sportvállalkozás amatőr sportolókat is foglalkoztathat, továbbá amatőr tartalék- vagy utánpótlás-csapatokkal is rendelkezhet, illetve a - szakszövetség előírásaitól függően - rendelkeznie kell.
(7) Ha a szakszövetség nem korlátozza, sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerben is részt vehet. Ez esetben a szakszövetségnek a versenyszabályzatában meg kell határoznia a sportvállalkozás által foglalkoztatható hivatásos sportolók számát.
34.§
(1) Ha a szakszövetség szabályzata előírja, a hivatásos versenyrendszerben részt vevő sportszervezetek kötelesek a szabályzatban meghatározott kereskedelmi jogaikat ellenérték fejében a szakszövetségre ruházni.
(2) A hivatásos versenyrendszerben részt vevő sportszervezet köteles könyvvizsgálót alkalmazni (választani), valamint a Nemzeti Sportszövetség könyvvizsgálójának lehetővé tenni a sportszervezet könyveibe való korlátlan betekintést.
(3) A sportszervezetnek felhatalmazást kell adnia az adóhatóság, valamint a számláját vezető bank számára, hogy a sportszervezet köztartozásairól, valamint pénzügyi forgalmáról a Nemzeti Sportszövetség könyvvizsgálóját kérelemre tájékoztathassa.
(4) A sportszervezetek a játékjog használati jogának átruházásáért egymásnak átigazolási díjat, valamint a hivatásos sportolónak igazolási díjat, illetve részesedést kizárólag szerződés alapján és sportolónként külön fizethetnek. A játékjog használati jogának átruházásáról szóló szerződés érvénybelépéséhez a szakszövetség ellenjegyzése szükséges.
(5) A játékjog használati jogát átruházó hivatásos sportoló, illetve sportszervezet - a szakszövetség által meghatározott határidőn belül - a játékjog használati joga átruházásáért szerződés szerint fizetendő igazolási díj, illetve átigazolási díj:
a) egy százalékának megfelelő összeget köteles átigazolási jutalékként a szakszövetségnek befizetni;
b) négy százalékának megfelelő összeget köteles az utánpótlás-nevelést támogató szakszövetségi alapba befizetni.
(6) Azok a sportszervezetek, amelyek a játékjog használati jogának egymás közötti átruházása során nem a (4)-(5) bekezdés szerinti igazolási, átigazolási előírásnak megfelelően járnak el, a hivatásos versenyrendszerben nem indulhatnak, illetve a hivatásos versenyrendszerből azokat ki kell zárni.
(7) Azoknak a hivatásos sportolóknak, akik a játékjog használati jogának átruházása során nem a (4)-(5) bekezdés szerinti igazolási, átigazolási előírásnak megfelelően járnak el, a hivatásos sportolói versenyengedélye e törvény alapján érvényét veszti.
(8) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott igazolási, átigazolási előírást a magyarországi sportszervezettől külföldi sportszervezethez igazolásra, valamint külföldi sportszervezettől magyarországi sportszervezethez való igazolásra is alkalmazni kell.
(9) Amennyiben a hivatásos sportoló, illetve a sportszervezet az (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget, a szakszövetség jogosult a hivatásos sportoló versenyengedélyének visszavonására, illetve a sportszervezetnek a hivatásos versenyrendszerből való kizárására.
Hivatásos versenyrendszer csapatsportban
35.§
(1) A csapatsportba tartozó sportágak esetében a hivatásos versenyrendszerben csak sportvállalkozás vehet részt.
(2) A szakszövetség hivatásos tagozata a sportág hivatásos versenyrendszerében kizárólagosan jogosult
a) kollektív szerződést kötni;
b) meghatározni, hogy a sportszervezet mikor, milyen feltételekkel köthet hivatásos sportolóval munkaszerződést, illetve munkavégzésre irányuló egyéb szerződést;
c) meghatározni, hogy a sportszervezet egy csapatnak havonta összesen mekkora összegű juttatást adhat;
d) a szakszövetség e törvény szerinti döntésétől függően a kereskedelmi jogokat hasznosítani.
(3) Csapatsport esetén a sportszervezet hivatásos sportolót csak akkor foglalkoztathat, ha a sportszervezet hivatásos versenyrendszerben vesz részt.
(4) Az igazolási, átigazolási díj felső határát a szakszövetség hivatásos tagozata szabályzatában megállapíthatja.
Vegyes (nyílt) versenyrendszer
36.§
(1) Vegyes (nyílt) rendszerű versenyrendszerben amatőr és hivatásos sportoló egyaránt részt vehet.
(2) Csapatsport esetén a szakszövetség vegyes (nyílt) versenyrendszert csak akkor írhat ki, ha hivatásos versenyrendszert is működtet.
IX. FEJEZET
A Magyar Olimpiai Bizottság
A Magyar Olimpiai Bizottság jogállása
37.§
(1) A Magyar Olimpiai Bizottság köztestület, amely a Kszt. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül.
(2) A MOB működése feletti törvényességi felügyeletet az ügyész gyakorolja.
(3) A MOB jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.
A Magyar Olimpiai Bizottság céljai és feladatai
38.§
(1) a MOB feladatai elsősorban:
a) a NOB alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok részére megállapított célkitűzések, feladatok végrehajtása;
b) a szakszövetségekkel együttműködve a sportolók olimpiai játékokra való felkészülésének, illetve részvételének szakmai elősegítése, az olimpiai mozgalom fejlesztése;
c) az olimpiai mozgalom feladataira biztosított állami támogatás felhasználásáról való döntés;
d) az olimpiai játékok jelképeinek védelme az olimpiai mozgalom érdekében;
e) az olimpiai mozgalom eszményének jegyében az ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének segítése, a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzés támogatása, fellépés a sportmozgalomban ható káros jelenségek ellen;
(f) együttműködés a miniszterrel a kiemelt sportstratégiai célok megvalósítása során.
(2) A MOB kizárólagosan jogosult a NOB előírásaival összhangban
a) sportágak és sportolók nevezésére az olimpiai játékokra;
b) olimpiai zászló, jelvény, jelmondat, valamint az "olimpia" és az "olimpiai" elnevezés kereskedelmi vagy egyéb célú használatára, illetve ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezésére.
A Magyar Olimpiai Bizottság szervezete
39.§
(1) A MOB elnökségének tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet.
(2) A MOB elnökségének tagja nem lehet országgyűlési képviselő, illetve olyan állami vezető, aki a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kátjátv.) személyi hatálya alá tartozik.
(3) A MOB elnökségének tagjait a közgyűlés választja meg. A MOB elnökségében az alapszabályban rögzített számú helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak szakszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy e képviselők számának meg kell haladnia a MOB taglétszámának ötven százalékát.
(4) A MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
(5) A MOB közgyűlésén a miniszter, valamint a Nemzeti Sportszövetség elnöke és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség elnöke tanácskozási joggal vesz részt.
(6) A MOB részletes szervezeti és működési szabályait a NOB szabályainak, valamint e törvény, a Ptk., az Et. és a Kszt. rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.
A Nemzeti Sportszövetség jogállása
40.§
(1) A Nemzeti Sportszövetség az általa nyilvántartásba vett szakszövetségek és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége részvételével működő köztestület.
(2) A Nemzeti Sportszövetség jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.
A Nemzeti Sportszövetség feladatai
41.§
(1) A Nemzeti Sportszövetség:
a) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik az állami támogatásnak a szakszövetségek és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége közötti felosztásáról;
b) képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a sportközalapítványok, a sportszövetségek és más társadalmi szervezetek irányába a szakszövetségek közös érdekeit;
c) koordinálja a szakszövetségek tevékenységét;
d) sportszakmai, gazdasági, jogi és egyéb szolgáltatásokat nyújt tagjai részére;
e) együttműködik a miniszterrel, a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a Nemzeti Szabadidősport Szövetséggel a magyar sport fejlesztésében;
f) véleményt nyilvánít a sportpolitikai kérdésekben, kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabály-tervezeteket;
g) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében;
h) működteti a Sport Állandó Választott Bíróságot;
i) segíti az utánpótlás-nevelést;
j) nyilvántartja a versenyszerű sporttal foglalkozó sportszövetségeket ;
k) végzi a szakszövetségek minősítését és azokat sportági országos szakszövetségként nyilvántartja.
(2) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a társadalmi szervezetként a bíróság által nyilvántartásba vett sportszövetség:
a) fő tevékenységként versenyszerű sporttal kapcsolatos, különösen sportszervező, sportot támogató, valamint a sporttal összefüggő érdekképviseleti tevékenységet végezzen;
A Nemzeti Szabadidősport Szövetség
A Nemzeti Szabadidősport Szövetség jogállása
42.§
(1) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség a Magyar Szabadidősport-szövetség, a Magyar Természetbarát Szövetség, a Magyar Kerékpáros Túrázók Szövetsége, a Magyar Technikai és Tömegsport Klubok Országos Szövetsége, a Magyar Diáksport-szövetség, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének részvételével működő köztestület.
(2) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.
A Nemzeti Szabadidősport Szövetség feladatai
43.§
(1) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség
a) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a szabadidő- és rétegsportok, valamint a fogyatékosok sportja állami támogatásának a tagok közötti felosztásáról;
b) képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a sportközalapítványok, a sportszövetségek és más társadalmi szervezetek irányába a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági sport, a nők és a családok, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, valamint más rétegsportok, továbbá a fogyatékosok sportjának érdekeit;
c) koordinálja a sportszövetségek tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt tagjai részére;
d) véleményt nyilvánít a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági, valamint más rétegsportokat, továbbá a fogyatékosok sportját érintő sportpolitikai kérdésekben, e területeken kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabály-tervezeteket;
e) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében;
f) együttműködik a miniszterrel, a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a Nemzeti Sportszövetséggel a magyar sport fejlesztésében;
g) segíti az utánpótlás-nevelést;
h) nyilvántartja a szabadidősporttal foglalkozó sportszövetségeket.
(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a társadalmi szervezetként a bíróság által nyilvántartásba vett sportszövetség:
a) fő tevékenységként szabadidősporttal, gyermek- és ifjúsági sporttal, a nők és a családok, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjával vagy egyéb rétegsporttal kapcsolatos, különösen sportszervező, sportot támogató, valamint a szabadidősporttal összefüggő érdekképviseleti tevékenységet végezzen;
b) fő tevékenységét országos jelleggel folytassa.
A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége
A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének jogállása
44.§
(1) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a Magyar Speciális Olimpia Szövetség, a Magyar Siketek Sportszövetsége, a Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége, valamint a Magyar Paralimpiai Bizottság részvételével működő köztestület.
(2) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége alanyi jogon tagja a Nemzeti Sportszövetségnek és a Nemzeti Szabadidősport Szövetségnek, amelyek közgyűlésein egy-egy szavazattal rendelkezik. Mindkét szervezet elnökségébe legalább egy-egy, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége által jelölt tagot kell választani.
(3) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.
45.§
(1) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége
a) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a fogyatékosok sportját támogató állami anyagi eszközöknek a tagok közötti felosztásáról;
b) képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a sportközalapítványok, a sportszövetségek és más társadalmi szervezetek irányába a fogyatékosok sportjának érdekeit;
c) koordinálja a sportszövetségek és az egyéb tagszervezetek tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt tagjai részére;
d) véleményt nyilvánít a fogyatékosok sportját érintő sportpolitikai kérdésekben, e területeken kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabály-tervezeteket;
e) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) és a fogyatékosok nemzetközi sportszervezetei tevékenységében;
f) elősegíti és koordinálja a magyar sportolóknak a speciális világjátékokon való részvételét;
g) kidolgozza a speciális világjátékokra való előkészületek és az azokon való részvétel pénzügyi tervét;
h) segíti az utánpótlás-nevelést;
i) nyilvántartja a fogyatékosok országos sportszövetségeit.
(2) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a társadalmi szervezetként a bíróság által nyilvántartásba vett sportszövetség:
a) fő tevékenységként a fogyatékosok sportjával kapcsolatos, különösen sportszervező, sportot támogató, valamint a fogyatékosok sportjával összefüggő érdekképviseleti tevékenységet végezzen;
b) fő tevékenységét országos jelleggel folytassa.
A nemzeti sportszövetségekre vonatkozó közös rendelkezések
Gazdálkodás
46.§
(1) A Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (a továbbiakban együtt: nemzeti sportszövetségek):
a) a tagok által fizetendő egyszeri hozzájárulásból; valamint
b) az állam által a létrehozáshoz nyújtott központi költségvetési támogatásból
származó bevételekből gazdálkodnak.
(2) A tagok éves tagdíj fizetésére kötelesek.
Szervezeti felépítés
47.§
(1) A nemzeti sportszövetségek legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés.
(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az elnök, az alelnök (alelnökök) és az elnökség tagjainak, valamint az ellenőrző testület elnökének és tagjainak a megválasztása, valamint visszahívása;
c) az elnökség Sztv. szerinti beszámolójának és szakmai beszámolójának, a közhasznúsági jelentésnek és az elnökség következő évi pénzügyi és szakmai tervének elfogadása;
d) az állami támogatás tagszervezetek közötti felosztásáról szóló döntés;
e) minden olyan kérdés, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
(3) A Nemzeti Sportszövetség esetében a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásakor tagszervezetek alatt kizárólag a szakszövetségek értendők.
(4) A nemzeti sportszövetségek ügyintéző-képviselő szerve az elnökség, amely
a) a Nemzeti Sportszövetség esetében tizenöt;
b) a Nemzeti Szabadidősport Szövetség esetében tizenegy;
c) a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége esetében kilenc
tagból áll.
(5) A nemzeti sportszövetségek irodáját az elnökség által kinevezett főtitkár vezeti. A gazdálkodás ellenőrzését a közgyűlés által választott ellenőrző testület végzi, amely a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség esetében öt, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége esetében három tagból áll.
(6) Az elnököt, alelnököt (alelnököket) és az elnökség tagjait, valamint az ellenőrző testület elnökét és tagjait a közgyűlés öt évre választja.
(7) A Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség közgyűlése a (6) bekezdés szerinti választást a 44.§ (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel folytatja le.
(8) Az elnökség és az ellenőrző testület tagja, valamint a főtitkár nem lehet országgyűlési képviselő, illetve olyan állami vezető, aki a Kátjátv. személyi hatálya alá tartozik.
48.§
(1) Az ellenőrző testület írásbeli jelentésének hiányában a közgyűlés az elnökség Sztv. szerinti beszámolójáról és szakmai beszámolójáról, a közhasznúsági jelentésről és az elnökség következő évi pénzügyi és szakmai tervének elfogadásáról nem dönthet.
(2) A nemzeti sportszövetségek kötelesek könyvvizsgálót alkalmazni (választani) gazdálkodásuk ellenőrzésére.
(3) A könyvvizsgáló írásbeli jelentésének hiányában a közgyűlés az elnökség Sztv. szerinti beszámolójáról, a közhasznúsági jelentésről és az elnökség következő évi pénzügyi tervének elfogadásáról nem dönthet.
(4) A nemzeti sportszövetségek közgyűlésein a miniszternek és a MOB elnökének képviselői tanácskozási joggal vesznek részt.
(5) A közgyűlésen a (4) bekezdés szerint vesznek részt
a) a Nemzeti Sportszövetség esetében a Nemzeti Szabadidősport Szövetség;
b) a Nemzeti Szabadidősport Szövetség esetében a Nemzeti Sportszövetség;
c) a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége esetében a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség
elnökének képviselői.
(6) A nemzeti sportszövetségek részletes szervezeti és működési szabályait az alapszabály határozza meg.
(7) A nemzeti sportszövetségeket társadalmi szervezetként a bíróság nyilvántartásba veszi és e nyilvántartásba vétellel válnak köztestületté.
(8) A nemzeti sportszövetségek működésére és megszűnésére a Ptk. és az Et. előírásai is irányadóak.
A miniszter törvényességi felügyeleti eljárásának szabályai
49.§
A nemzeti sportszövetségek működése feletti törvényességi felügyeletet a miniszter gyakorolja.
50.§
(1) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy
a) a nemzeti sportszövetségek alapszabályai jogszerűek-e;
b) a nemzeti sportszövetségek más szabályzatai, a nemzeti sportszövetségek szerveinek és tisztségviselőinek a határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, illetve az alapszabályt.
(2) A nemzeti sportszövetségek az alapszabály és más szabályzatok elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb határozatot pedig felhívásra - az elfogadástól, illetve a felhívástól számított tizenöt napon belül - törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátják. A miniszter álláspontjáról a nemzeti sportszövetségeket a döntés, határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül tájékoztatja.
(3) A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetve egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.
(4) Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy az alapszabály, a nemzeti sportszövetségek más szabályzata vagy szervének, illetve tisztségviselőjének határozata jogszabálysértő, illetőleg alapszabály-ellenes (a továbbiakban együtt: jogsértő), megfelelő határidő kitűzésével felhívja a nemzeti sportszövetségek érintett szervét, tisztségviselőjét a jogsértés megszüntetésére. A nemzeti sportszövetségek szerve (tisztségviselője) köteles - a miniszter felhívásában megadott határidőn belül - a jogsértést megszüntetni vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.
(5) Ha a nemzeti sportszövetségek érintett szerve (tisztségviselője) a jogsértést nem szüntette meg, a miniszter - a felhívásban megadott határidő lejártától számított harminc napon belül - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a közigazgatási perekre irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet a jogsértő nemzeti sportszövetséggel szemben kell benyújtani.
(6) Ha a bíróság az (5) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként jogsértést állapít meg:
a) a jogsértő alapszabályt, más szabályzatot vagy határozatot, illetve annak jogszabálysértő részét hatályon kívül helyezi, és új döntés meghozatalát rendeli el;
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogsértés orvoslására vagy a nemzeti sportszövetségek jogsértően működő szervének (tisztségviselőjének) választására jogosult másik szerv összehívását;
c) a nemzeti sportszövetségek jogsértő szerve (tisztségviselője) működését felfüggesztheti, vagy a nemzeti sportszövetségek szervének ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki, ha a működés törvényessége másként nem biztosítható.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott intézkedések közül a bíróság az adott esetben leginkább megfelelő bármely intézkedést alkalmazhatja, illetve több intézkedés együttes alkalmazását is elrendelheti.
51.§
(1) A felügyelő biztos - szükség esetén - köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a nemzeti sportszövetségek illetékes szervét.
(2) A felügyelő biztost kirendelő bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, a felügyelő biztos feladatait meghatározhatja, szükség szerint - a felügyelő biztos felmentésével vagy anélkül - új felügyelő biztost rendelhet ki.
(3) A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a kirendelő bíróságot és a minisztert. A felügyelő biztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és az ellenőrzött nemzeti sportszövetség viseli.
(4) A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható.
A sportközalapítványok
52.§
(1) A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány (a továbbiakban: Wesselényi Közalapítvány) és a Mező Ferenc Közalapítvány (a továbbiakban együtt: sportközalapítványok) a sport támogatási rendszerének működtetésével összefüggésben az e törvényben meghatározott feladatokat látnak el.
(2) A sportközalapítványok kuratóriumai kilenc-kilenc tagból állnak és megbízatásuk ideje öt év.
(3) A sportközalapítványok kuratóriumainak tagjait a miniszter javaslatára a Kormány kéri fel. A kuratóriumi tagok a közalapítványnál végzett tevékenységükkel kapcsolatban felmerült igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.
(4) A sportközalapítványok kuratóriumainak tevékenységét az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága által megválasztott három-három személyből álló felügyelő bizottságok ellenőrzik, amelyek megbízatási ideje három év.
(5) A kuratóriumok és a felügyelő bizottságok tagja nem lehet országgyűlési képviselő, illetve olyan állami vezető, aki a Kátjátv. személyi hatálya alá tartozik.
(6) A sportközalapítványok szervezeti és működési szabályzatait a kuratóriumok állapítják meg.
(7) A sportközalapítványok minden évben az Sztv. előírásainak megfelelő beszámolót kötelesek készíteni az előző évi tevékenységükről. A beszámolót a miniszter véleményezi.
XV. FEJEZET
A Sport Állandó Választott Bíróság
53.§
(1) A Sport Állandó Választott Bíróság az e törvényben megállapított eltérésekkel a választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény rendelkezései szerint működik, a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata alapján az alábbi ügyekben:
a) a szakszövetségek egymás közötti, illetve a Nemzeti Sportszövetséget, a Nemzeti Szabadidősport Szövetséget, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségét vagy a Magyar Olimpiai Bizottságot érintő, sporttal kapcsolatos jogvitákban;
b) a szakszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti - sporttal kapcsolatos - jogvitáiban;
c) a szakszövetségek és a sportolók, illetve sportszakemberek közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákban;
d) a sportszervezetek és a sportolók, illetve sportszakemberek közötti, valamint a sportszövetségek és a sportolók, illetve sportszakemberek közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákban.
(2) A Sport Állandó Választott Bíróság hatásköre az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott körben kiterjed a sportfegyelmi ügyekre is azokban az esetekben, amikor bírósági eljárásnak helye van.
(3) A Sport Állandó Választott Bíróság tagjait a miniszternek, a MOB elnökének, a Nemzeti Sportszövetség elnökének, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség elnökének és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége elnökének együttes javaslatára a Nemzeti Sportszövetség elnöksége választja a sporttal kapcsolatban álló elismert jogászok közül.
(4) A Sport Állandó Választott Bíróság a tagok közül három évre elnököt és alelnököt választ.
(5) A Sport Állandó Választott Bíróság eljárásának alapvető célja a felek kölcsönös érdekeinek figyelembevételével egyezség létrehozása. Ha egyezség nem jön létre, a Sport Állandó Választott Bíróság kötelező döntést hozhat.
(6) A Sport Állandó Választott Bíróság a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül köteles tárgyalást tartani és a tárgyalástól számított harminc napon belül az ügyet döntéshozatallal befejezni.
HARMADIK RÉSZ
AZ ÁLLAM ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SPORTTAL KAPCSOLATOS FELADATAI
XVI. FEJEZET
Az állam sporttal kapcsolatos feladatai
A sport szabályozása és ellenőrzése
54.§
A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam:
a) meghatározza a szervezett formában történő sporttevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeit;
b) az alsó-, a közép-, és a felsőfokú oktatás során közreműködik a rendszeres testedzés feltételeinek megteremtésében a nevelési-oktatási intézményekben, a felsőoktatási intézményekben és a kollégiumokban;
c) elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport feltételeinek megteremtését;
d) e törvénybe foglaltak szerinti különleges eszközökkel is támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és a családok sportját, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportját;
e) törvényességi felügyeletet gyakorol a köztestületek, a szakszövetségek, a sportszövetségek és a sportszervezetek működése felett;
f) korlátozza a sport önveszélyeztető, káros megnyilvánulását és ellenőrzi a doppingtilalom betartását;
g) ösztönzi a sportvállalkozásokat, a sportpiac kialakulását és rendeltetésszerű működését;
h) a környezetvédelmi, egészségügyi és az esélyegyenlőséget biztosító egyéb követelmények figyelembevételével sportrendezvények lebonyolítására alkalmas létesítményeket hoz létre;
i) gondoskodik a kincstári vagyon részét képező, valamint az állam vállalkozói vagyonába tartozó sportlétesítmények fenntartásáról és rendeltetésszerű hasznosításáról;
j) támogatja a nem állami tulajdonban lévő sportlétesítmények karbantartását, korszerűsítését, illetve fejlesztését;
k) közreműködik a sportrendezvények biztonságos lebonyolításában;
l) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben;
m) támogatja az olimpiai mozgalmat, a Magyar Köztársaság sportolóinak, sportszervezeteinek részvételét az olimpiákon és más, kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportversenyeken, ideértve a speciális világjátékokat, valamint a fogyatékosok más kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sportversenyeit is;
n) támogatja a sportszakember-képzést, a sportorvosi tevékenység fejlesztését, és a sporttal kapcsolatos tudományos tevékenységet;
o) működteti az állami sportinformációs rendszert.
Az Országgyűlés feladatai
55.§
Az Országgyűlés megalkotja a sporttevékenység gyakorlásának feltételeit érintő törvényeket, illetve határozatokat és folyamatosan ellenőrzi azok végrehajtását.
A Kormány feladatai
56.§
(1) A Kormány kialakítja a hosszú távú sportstratégiát, fejlesztési tervet és ennek alapján javaslatot tesz az Országgyűlésnek a sporttal kapcsolatos törvények, határozatok megalkotására, illetve egyéb döntések meghozatalára.
(2) A Kormány az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban megalkotja a szükséges jogszabályokat és meghozza az egyéb döntéseket, amelyek keretében:
a) a költségvetésről szóló törvénnyel összhangban meghatározza a sport állami támogatásának alapvető célkitűzéseit, rendszerét, módszereit;
b) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben, ideértve a sporttal kapcsolatos feladatokat ellátó nemzetközi szervezetek munkájában való részvételt, valamint előkészíti, illetve megköti a sporttal kapcsolatos tárgykörbe tartozó nemzetközi szerződéseket;
c) koordinálja a miniszterek és az országos hatáskörű szervek sporttal kapcsolatos tevékenységét.
57.§
(1) A sport irányításával, szabályozásával és ellenőrzésével kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátásáról a miniszter gondoskodik.
(2) A miniszter:
a) előkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket;
b) ellátja a sportcélú központi állami pénzeszközök elosztásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat, ellenőrzi e pénzeszközök felhasználását, gondoskodik a jogosulatlanul igénybevett állami támogatás visszafizettetéséről;
c) a Kormány döntése alapján, illetőleg az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében rendeletet ad ki;
d) gondoskodik a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásáról;
e) szervezi a nemzetközi sportkapcsolatokkal összefüggő állami feladatok ellátását;
f) szakmai támogatást nyújt a helyi önkormányzatok sporttal összefüggő feladatainak ellátásához;
g) részt vesz az Országos Területfejlesztési Tanács és a regionális fejlesztési tanácsok munkájában, valamint kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanácsokkal, illetve a térségi fejlesztési tanácsokkal;
h) együttműködik a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Nemzeti Sportszövetséggel, a Nemzeti Szabadidősport Szövetséggel és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségével, valamint kapcsolatot tart a szakszövetségekkel, a sportszövetségekkel, a sportközalapítványokkal és a sport területén működő érdekképviseletekkel;
i) irányítja a felügyelete alá tartozó intézményeket;
j) gyakorolja az e törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott hatósági jogköröket;
k) programokat dolgoz ki a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági sportnak, a nők és a családok sportjának, a fogyatékosok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, a köz- és felsőoktatás sportjának, valamint a sporttal foglalkozó vállalkozásoknak a támogatására;
l) vagyonkezelési szerződés alapján gondoskodik az állami tulajdonú sportlétesítmények fenntartásáról, felújításáról, korszerűsítéséről és kommunikációs, valamint építészeti akadálymentesítéséről;
m) a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok bevonásával, valamint a helyi önkormányzatok, a szakszövetségek és a sportszövetségek közreműködésével kialakítja és működteti az állami sportinformációs rendszert;
n) ellátja a részére jogszabályban, valamint a Kormány által meghatározott egyéb feladatokat;
o) gondoskodik a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben hatáskörébe tartozó feladatok teljesítéséről;
p) együttműködik más minisztériumokkal a sport szakmai hátterének biztosításában;
q) ellenőrzi az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény alapján tulajdonba adott ingatlanok működtetését és a tulajdonba adás alapjául előírt feltételek folyamatos meglétét.
A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal feladatai
58.§
(1) A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal:
a) közreműködik - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98.§-a (2) bekezdésének g) pontja alapján - a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatainak ellátásában;
b) a külön jogszabályban meghatározott módon közreműködik az állami sportinformációs rendszer kialakításában, működtetésében.
(2) A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok sporttal kapcsolatos tevékenységének sportszakmai irányítását a miniszter látja el.
XVII. FEJEZET
A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai
A települési önkormányzat feladatai
59.§
(1) A települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat kötelező feladata illetékességi területén a helyi sporttevékenység támogatása.
(2) Ennek formái különösen:
a) a sport hosszú távú fejlesztési céljainak megfelelő helyi sportkoncepció meghatározása és megvalósítása;
b) az a) pont szerinti célok alapján a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel való együttműködés;
c) a tulajdonában álló sportlétesítmények fenntartása, működtetése;
d) az önkormányzati iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtése.
(3) A megyei jogú városi önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladata keretében illetékességi területén a (2) bekezdésben foglaltak mellett - lehetőségei szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működésének feltételeit is.
60.§
(1) A települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat az 59.§-ban meghatározott kötelező feladatai mellett illetékességi területén a helyi sporttevékenységet elsősorban a következő módon támogathatja:
a) a tulajdonában álló sportlétesítmények fejlesztésével;
b) a külön jogszabályban meghatározott nemzeti sportszabvány alapján új sportlétesítmények építésével;
c) a szabadidősport feltételeinek fejlesztésével;
d) a gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának segítésével;
e) adottságainak megfelelő részvétel a nemzetközi sportkapcsolatokban;
f) az önkormányzati iskolán kívüli, önszerveződő sporttevékenység feltételeinek elősegítésével;
g) a nemzeti és a nemzetközi sport népszerűsítésében közreműködéssel.
(2) A megyei jogú városi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltak mellett illetékességi területén segítheti az olimpiai utánpótlás-műhelyek működését.
A megyei (fővárosi) önkormányzat feladatai
61.§
(1) A megyei (fővárosi) önkormányzat feladatai illetékességi területén, a sport hosszú távú fejlesztési céljaira figyelemmel, a következők:
a) a sporttal foglalkozó helyi szervezetek támogatása;
b) a területi versenyrendszerek kialakításának és működtetésének, sportrendezvények szervezésének segítése;
c) a szakszövetség területi szervei működésének segítése;
d) a szakszövetségekkel való együttműködés az éves verseny-, illetve szabadidősport-naptár összeállításában;
e) közreműködés a szakszövetségekkel együttműködve a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben, valamint az egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységben;
f) a sportorvosi tevékenység támogatása;
g) az 59.§ (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban foglalt feladatok ellátása.
(2) A megyei (fővárosi) önkormányzat illetékességi területén az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a helyi sporttevékenységet elsősorban a 60.§ (1) bekezdésének a)-e) és g) pontjaiban meghatározott módon támogathatja.
(3) A központi költségvetésben a helyi önkormányzatok részére biztosítani kell az (1) bekezdésben, az 59.§-ban és a 62.§ (1)-(2) bekezdésében foglalt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi eszközöket normatív támogatás, és a fejezetek ágazati, szakmai célú támogatási pénzeszközei terhére, az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok szerint, elsősorban pályázati rendszer keretében.
A SPORT SZABÁLYOZÁSA ÉS TÁMOGATÁSA
XVIII. FEJEZET
Az iskolai és egyetemi sport fejlesztése
Iskolafejlesztés
62.§
(1) Iskola nem építhető a lakosság és a tanulók számához viszonyított, külön jogszabályban meghatározott méretű tornaterem vagy tornaszoba nélkül.
(2) A tornateremmel nem rendelkező, már működő iskola fenntartója köteles a tanulók részére a külön jogszabályban meghatározott sportolási lehetőséget biztosítani.
Az iskolai és az egyetemi (főiskolai) sport
63.§
(1) A közoktatási intézményekben a tanulók szervezett formában való rendszeres testedzéséhez, sporttevékenységéhez szükséges feltételeket biztosítani kell.
(2) A felsőoktatási intézményekben a hallgatók intézményen belüli, szervezett formában való rendszeres testedzéséhez, sporttevékenységéhez (a továbbiakban: egyetemi sport) szükséges feltételeket biztosítani kell.
(3) Az állam az egyetemi sport feltételeinek megteremtését és folyamatos biztosítását a Nemzeti Szabadidősport Szövetségen keresztül támogatja.
(4) Az egyetemi sport támogatásának feltételeit – a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvénnyel összhangban –, valamint az iskolai sportkörök keretében megvalósuló sporttevékenység támogatási feltételeit külön jogszabály határozza meg.
XIX. FEJEZET
Sportlétesítmény építése, korszerűsítése
64.§
(1) Új sportlétesítmény csak úgy építhető, hogy a fogyatékos sportolók és nézők számára mind építészeti, mind pedig kommunikációs szempontból akadálymentes legyen. A sportlétesítmények korszerűsítésénél is figyelemmel kell lenni a fogyatékos személyek érdekeire.
(2) A sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelmi hatóság, a mentőszolgálat és a tulajdonos (üzemeltető) a versenyrendszer első sportrendezvénye előtt harminc nappal közösen ellenőrzi.
(3) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzés időpontjáról – azt legalább tizenöt nappal megelőzően – a sportlétesítmény üzemeltetője értesíti az érintett szervezeteket.
(4) A sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos részletes településrendezési, építésügyi, sportszakmai, egészségügyi, környezet- és természetvédelmi feltételeket külön jogszabály állapítja meg.
Állami tulajdonban lévő sportlétesítményekkel való gazdálkodás
65.§
(1) A külön jogszabályban olimpiai centrumnak minősített, védett természeti területnek nem minősülő, a kincstári vagyon körébe tartozó sportlétesítmények felett a vagyonkezelői jogokat – a 90.§-ban foglaltakra is figyelemmel – a miniszter gyakorolja és gondoskodik e vagyon hasznosításáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti sportlétesítményekkel való gazdálkodásra a miniszter közhasznú szervezetet hozhat létre, amely a vagyonkezelői jogot versenyeztetés nélkül, ingyenesen szerezheti meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti gazdálkodásra a kincstári vagyon hasznosítására és nyilvántartására vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, védett természeti területnek nem minősülő, kincstári vagyont képező és a minisztérium vagyonkezelésében lévő sportlétesítményeket - kivéve a 90.§ szerinti sportcélra szolgáló építményeket - a miniszter kezdeményezésére a kincstári vagyonért felelős miniszter
a) ingyenesen vagy kedvezményesen helyi önkormányzatok, szakszövetségek, sportszövetségek, illetve sportegyesületek, vagy kedvezményesen sportvállalkozások tulajdonába adhatja;
b) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.) meghatározott előírások megfelelő alkalmazásával értékesítheti.
(5) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó védett természeti területnek minősülő sportlétesítmény (4) bekezdés szerinti elidegenítése a külön jogszabályban meghatározottak szerint kizárólag a környezetvédelmi miniszter egyetértésével, a védelem célját nem veszélyeztetve, a védettségből eredő korlátozások, tilalmak maradéktalan betartásával és legalább azonos természetvédelmi értékű védett természeti területtel történő csere esetén lehetséges.
(6) Ingyenesen vagy kedvezményesen történő átruházás esetén a kedvezményezett legalább tizenöt évig csak a miniszter engedélyével idegenítheti el, illetve terhelheti meg az ingatlant, amelyet csak sportcélokra használhat. A tulajdon-átruházási szerződésben a kötelezettségek teljesítésére megfelelő biztosítékot és ellenőrzési lehetőséget kell kikötni.
(7) A kincstári vagyon körébe tartozó sportcélú ingatlan, illetve sportlétesítmény értékesítésére csak a miniszter egyetértése esetén kerülhet sor.
(8) A privatizációért felelős miniszter a tulajdonosi jogok gyakorlása során az állam vállalkozói vagyonába tartozó sportcélú ingatlan, illetve sportlétesítmény értékesítését megelőzően köteles a miniszter véleményét kikérni.
(9) Az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények értékesítéséből származó bevételnek az éves költségvetési törvényben meghatározott hányadát kizárólag sportlétesítmények építésére, illetve fejlesztésére lehet felhasználni.
66.§
(1) Az állami tulajdonban lévő sportlétesítményeket illetően a vagyonkezelő a sportszervezetekkel – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseire is figyelemmel – bérleti szerződést köthet.
(2) A bérleti szerződés csak határozott időtartamú lehet és legfeljebb tíz évre szólhat. A szerződésben megállapított időtartam után a bérlővel újabb bérleti szerződés köthető.
XX. FEJEZET
67.§
(1) Az állam a sporttevékenység folytatásához évente a költségvetési törvényben foglaltak szerinti összegű támogatást nyújt. A (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével a támogatás szerződés alapján vehető igénybe. A szerződés megkötésére, teljesítésére, az abban foglaltak ellenőrzésére, a támogatás igénybevételére az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(2) A bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának tizenkét és fél százaléka a Nemzeti Sportszövetséget, tizenkét és fél százaléka a Nemzeti Szabadidősport Szövetséget illeti meg. E játékadó huszonöt százalékát a minisztérium költségvetési fejezetében a sport támogatására felhasználható bevételként kell előirányozni.
(3) A sorsolásos játékok játékadójának tizenkét százaléka a Wesselényi Közalapítványt illeti meg.
(4) A totó játékadóját a minisztérium költségvetési fejezetében a labdarúgás támogatására felhasználható bevételként kell előirányozni.
A versenyszerű sport támogatása
68.§
(1) A szakszövetségek állami támogatása – a 70.§ (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – a Nemzeti Sportszövetségen keresztül történik. A miniszter évente rendeletben határozza meg a szakszövetségek részére nyújtandó támogatás feltételeit és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének tagjai részére nyújtandó együttes támogatás összegét.
(2) A szakszövetségek támogatására rendelkezésre álló összegnek a szakszövetségek közötti felosztásáról a Nemzeti Sportszövetség közgyűlése dönt.
(3) A miniszter a (2) bekezdés szerinti döntés és az (1) bekezdés szerinti rendeletben foglaltak alapján köt állami támogatási szerződést a szakszövetségekkel. A miniszter a szerződéskötést megtagadhatja, ha a közgyűlés döntése ellentétes az (1) bekezdés szerinti rendeletben foglaltakkal.
(4) A miniszter a szakszövetségekkel kötött támogatási szerződések végrehajtásának ellenőrzéséről folyamatosan gondoskodik.
A szabadidősport és a sportolók tanulmányainak támogatása
69.§
(1) A szabadidősport, valamint a fogyatékosok e keretek közötti sportjának állami támogatása alapvetően a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, valamint a Wesselényi Közalapítvány útján történik. A támogatás feltételeit a miniszter évente rendeletben állapítja meg.
(2) Az állam a sportolók tanulmányainak elősegítése érdekében sportiskola- és Gerevich Aladár tanulmányi ösztöndíj-rendszert tart fenn.
(3) A sportiskola-rendszer támogatása és a tanulmányi ösztöndíj-rendszer működtetése a Wesselényi Közalapítvány útján történik a miniszter által kiadott rendeletnek megfelelően.
(4) Tanulmányi ösztöndíj az iskolai rendszerben a következő iskolai végzettség megszerzése érdekében tanulmányokat folytató, kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó sportolók (ideértve a fogyatékos sportolókat is) részére adható:
a) első szakképzettség (szakképesítést igazoló szakmunkás-, szakiskolai vagy speciális szakiskolai bizonyítvány);
b) érettségi bizonyítvány;
c) első főiskolai, illetve egyetemi oklevél.
(5) Tanulmányi ösztöndíjban részesülő sportoló hivatásos sportolói szerződéses jogviszonyt sportszervezettel nem létesíthet.
(6) A tanulmányi ösztöndíj adásának részletes feltételeit, valamint a sportiskola-rendszer támogatásának feltételeit a Wesselényi Közalapítvány kuratóriuma határozza meg.
(7) A Wesselényi Közalapítvány a rendelkezésére álló forrásokat a következő célokra használhatja fel:
a) normatív támogatás;
b) feladathoz kötött fejlesztési támogatás;
c) pályázati rendszeren alapuló feladatellátás támogatás;
d) tanulmányi ösztöndíj-rendszer fenntartása.
(8) A Wesselényi Közalapítvány működési kiadásai nem haladhatják meg évente a központi költségvetési támogatás öt százalékát.
70.§
(1) Az olimpián szereplő sportágak, az olimpiai előkészületek és részvétel állami támogatása elsősorban a Magyar Olimpiai Bizottságon keresztül történik.
(2) A fogyatékosok sportja esetében a speciális világjátékokra való előkészületek és azokon történő részvétel állami támogatása elsősorban a Nemzeti Sportszövetségen keresztül történik.
(3) Az állam a hazai és nemzetközi versenyeken kimagasló teljesítmények elérését szolgáló sporttevékenységet, ideértve az utánpótlás-nevelést és a fogyatékosok sportját is, elsősorban a MOB, valamint a Nemzeti Sportszövetség rendelkezésére bocsátott pénzeszközökkel támogatja.
(4) A tanulmányokat nem folytató, a sportteljesítménye alapján az olimpián vagy a speciális világjátékokon kiemelkedő sporteredmény elérésére esélyes olimpiai vagy speciális világjáték-válogatott kerettag sportolók és azok edzői (a továbbiakban együtt: éremesélyesek) részére legfeljebb négy évre sportösztöndíj adható.
(5) A sportösztöndíj adásának feltételeit olimpiai éremesélyesek esetén – a szakszövetség javaslata alapján – a MOB, speciális világjátékokon éremesélyesek esetén a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége állapítja meg, amely azt folyósítja is.
(6) Az állam a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, valamint a kimagasló sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek megbecsülését a Mező Ferenc Közalapítvány útján biztosítja.
(7) A miniszter támogatja a hosszú távú sportstratégia alapján meghatározott sportfejlesztési programokat, így különösen a sportágfejlesztéseket, az olimpiai műhelyeket, a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és a családok, valamint a hátrányos helyzetűek és a fogyatékosok sportját, a sportlétesítmények korszerűsítését, továbbá a sportvállalkozásokat. E programokon kívül a miniszter sportszervezetek számára közvetlen támogatást nem nyújthat.
71.§
(1) Az állam évente központi költségvetési támogatást nyújt a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége tagszervezeteinek működési kiadásai részleges fedezésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatást az állam a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége részére a Nemzeti Sportszövetségen és a Nemzeti Szabadidősport Szövetségen keresztül nyújtja.
(3) A miniszter évente rendeletben határozza meg, hogy a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség költségvetéséből a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének tagjait együttesen mekkora összeg illeti meg. Ez az összeg az előző évi támogatásnál kisebb nem lehet. A rendeletben kell megállapítani azokat a szakmai feladatokat és szempontokat is, amelyek alapján a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a támogatást tagjai között felosztja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevételét biztosító szerződés megkötéséről és a támogatás folyósításáról a miniszter gondoskodik.
(5) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének tagjaival a miniszter a támogatási szerződést közvetlenül köti meg.
A támogatás igénybevételének feltételei
72.§
(1) A minisztérium, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, valamint a Wesselényi Közalapítvány csak akkor nyújthat szakszövetség, sportszövetség vagy sportszervezet részére támogatási szerződés alapján támogatást, ha annak
a) nincs lejárt köztartozása;
b) rendeltetésszerűen gazdálkodik; és
c) a korábban kapott támogatással megfelelő módon elszámolt.
(2) Nem kaphat támogatást
a) az a sportvállalkozás, amellyel szemben a Cstv. szerint végelszámolási, csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban;
b) az a szakszövetség, sportszövetség, illetve sportegyesület, amelynek működését a bíróság felfüggesztette, valamint amelynek megszüntetésére az Et. szerint eljárás van folyamatban;
c) az a sportegyesület, amellyel szemben a Cstv. szerint csődeljárás van folyamatban, vagy amely ellen a Cstv. szerinti felszámolási eljárás megindítása céljából kérelmet nyújtottak be.
(3) A miniszter a támogatási szerződéstől köteles elállni, ha a támogatott szervezet
a) a támogatás igénylésekor valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott,
b) köztartozása a szerződés megkötése óta lejárt és arra fizetési könnyítést sem kapott;
c) a támogatást nem a szerződésben megjelölt célra használta fel;
d) az (1) bekezdés szerinti feltételeket nem teljesítette;
e) a (2) bekezdés szerinti helyzetben van.
(4) Az a gazdasági társaság, amelynek működésében az állam többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik, csak az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szerv előzetes hozzájárulásával – a minisztérium egyidejű értesítése mellett – nyújthat bármilyen jogcímen támogatást sportszervezetnek, sportcélú köztestületnek, sportközalapítványnak, szakszövetségnek vagy sportszövetségnek, illetve szerezhet tulajdoni részesedést sportvállalkozásban.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak nem érintik a szponzorálási vagy reklámszerződés megkötését, ha annak értéke éves szinten és gazdasági társaságonként nem éri el a tízmillió forintot.
73.§
(1) Harmincötödik életévének betöltését követő év január 1. napjától kezdődően élete végéig a külön jogszabályban meghatározott mértékű olimpiai járadékra (a továbbiakban: járadék) jogosult az a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki a magyar nemzeti válogatott keret tagjaként
a) olimpiai játékokon; illetve
b) 1984-től kezdődően Paralimpián vagy a Siketek Világjátékain
első, második vagy harmadik helyezést ért el.
(2) Élete végéig járadékra jogosult az (1) bekezdésben meghatározott érmes halálának időpontjától annak özvegye.
(3) Élete végéig járadékra jogosult az (1) bekezdésben meghatározott érmes járadékra jogosultságának időpontjától annak edzője.
74.§
(1) A 73.§ (1) bekezdésében meghatározott érmes csak az ott meghatározottak szerinti legjobb eredménye után járó járadék egyszeri igénylésére jogosult.
(2) Az özvegy és az edző csak egy járadékra jogosult, amelyet az érmesnek az (1) bekezdés szerinti járadéka alapján kell megállapítani.
(3) A járadékot a minisztérium a jogosult kérelmére állapítja meg és gondoskodik annak havonta történő folyósításáról. A járadék fedezetét és a végrehajtás költségeit a minisztérium éves költségvetésében kell biztosítani.
(4) A járadékra jogosult edző személyét az érmes, a sportszervezet és a szakszövetség együttes javaslata alapján
a) a 73.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott verseny esetén a MOB;
b) a 73. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott verseny esetén a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége
állapítja meg.
(5) A járadékra való jogosultság és a járadék mértékének megállapítására, valamint a járadék folyósítására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
XXI. FEJEZET
A sporttal kapcsolatos szerződések, valamint a közvetítési jogok hasznosítása
Szponzorálási szerződés
75.§
(1) Szponzorálási szerződésben a szponzor kötelezi magát, hogy pénz vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sporttevékenységét, a szponzorált pedig köteles lehetővé tenni, hogy sporttevékenységét a szponzor a marketing munkája során felhasználja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti marketing és egyéb reklámtevékenység során a sporttevékenységet egészségre ártalmas termékkel, szolgáltatással, életmóddal összefüggésben tilos megjeleníteni.
(3) Szponzorálási szerződést jogi vagy természetes személlyel szakszövetség, sportszervezet és sportoló egyaránt köthet.
(4) A szponzorálási szerződésre egyebekben a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános rendelkezései az irányadóak.
Arculatátviteli (piacépítési) szerződés
76.§
(1) Arculatátviteli szerződés alapján a felhasználó a sportszervezet nevét, emblémáját, híres sportolóinak nevét és képmását, illetve a sporttevékenységével összefüggő más eszmei javakat használ fel dísztárgyakon, ruházati termékeken, ajándéktárgyakon, hirdetőtáblákon és más eszközökön ellenérték fejében marketing tevékenységének alátámasztására a fogyasztói döntések befolyásolása céljából.
(2) A sportoló nevét, képmását a sportszervezet arculatátviteli, reklám vagy egyéb szerződés keretében csak a sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával használhatja fel, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A sportoló jó hírnevének és személyiségi jogainak védelmére egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadóak.
(3) Az arculatátviteli szerződésre egyebekben a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános rendelkezései az irányadóak.
Televíziós és rádiós közvetítések engedélyezési jogának hasznosítása
77.§
(1) A sportági versenyek televíziós és rádiós közvetítése engedélyezési jogának hasznosításáról a szakszövetség szabályzatban rendelkezik. A szabályzat elfogadása a szakszövetség közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályzatban meg kell határozni:
a) hogy mely közvetítésekről, a szakszövetség melyik szerve jogosult a rádiós és televíziós műsorszolgáltatókkal szerződést kötni;
b) a hasznosításból származó bevételnek a szakszövetség tagjai közötti elosztási módját és arányát is.
(3) A közvetítés engedélyezésének vagyoni értékű joga gazdasági társaság törzs(alap)tőkéjébe nem pénzbeli hozzájárulásként nem vihető be és korlátolt felelősségű társaság, illetve közhasznú társaság esetében mellékszolgáltatásnak sem minősülhet. A szakszövetség jogosult azonban a közvetítés engedélyezési jogát ügynöki (bizományosi) szerződésen keresztül is hasznosítani.
(4) A nem a szakszövetség által kiírt vagy szervezett versenyek közé tartozó sportrendezvény közvetítésének engedélyezési joga a szervező sportszervezetet illeti meg.
(5) A sportági nemzetközi szakszövetség által Magyarországon szervezett verseny közvetítése engedélyezési jogának hasznosítására a sportági nemzetközi szakszövetséggel kötött szerződésben foglaltak az irányadók.
(6) A külön jogszabályban meghatározott kiemelkedő és a lakosság közérdeklődésére számot tartó sportrendezvényeket és azok közvetítésére vonatkozó eljárási szabályokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint csak közszolgálati és az ország területének legalább kilencven százalékán fogható adású, földi sugárzású műsorszolgáltató közvetítheti.
XXII. FEJEZET
Sportrendezvény szervezése
A szervezésre jogosultak
78.§
(1) Sportrendezvényt – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy (a továbbiakban együtt: szervező) szervezhet.
(2) Külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény szervezője csak sportszervezet, szakszövetség vagy sportszövetség lehet.
A szervező felelőssége
79.§
(1) A sportrendezvény helyszínén a szervező felel a sportrendezvény e törvényben, más jogszabályban, a versenykiírásban, valamint a szakszövetség és a sportági nemzetközi szakszövetség által meghatározott előírásoknak megfelelő és biztonságos megtartásáért.
(2) A sportrendezvény rendjének szabályozásáért, a szabályok betartásának ellenőrzéséért a szervező a felelős.
(3) A szervező köteles megtenni vagy az illetékes hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevők személyi, és vagyonbiztonságának megóvása érdekében szükséges.
(4) A szervező a sportrendezvény biztonságára vonatkozó előírások felróható megszegésével másnak okozott kárért a Ptk. általános szabályai szerint felel. Rendező szerv, rendező megbízása esetén a szervező és a rendező szerv, rendező felelőssége egyetemleges.
(5) A szervező felelőssége a nézőknek a sportrendezvény helyszínére történő beléptetése megkezdésétől addig tart, amíg a nézők a sportrendezvény helyszínét elhagyják.
(6) A szakszövetség az (1) bekezdésben meghatározott előírások be nem tartása esetén a szervezővel szemben a külön jogszabályban meghatározott joghátrányt alkalmazza.
A szervezés feltételei
80.§
(1) Sportrendezvény a szakszövetség, illetve a sportszövetség által meghatározott előírások, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint szervezhető. Ha a versenyt sportági nemzetközi szakszövetség szervezi, a szervezéskor a sportági nemzetközi szakszövetség által meghatározott előírásokat is alkalmazni kell.
(2) Sportrendezvény csak olyan sportlétesítményben szervezhető, amely a sportrendezvény jellegére is tekintettel a sportrendezvényen résztvevők személyét és vagyonát nem veszélyezteti.
(3) Ha a sportrendezvényt nem sportlétesítményben tartják, a sportrendezvény jellegének megfelelően köteles a szervező a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyoni biztonságára, valamint a környezet és a természet védelmére vonatkozó előírásokat teljesíteni.
(4) A szervező a sportrendezvény jellegének megfelelően köteles a fogyatékos nézőknek a helyszínre való akadálymentes bejutását, ott az akadálymentes közlekedést lehetővé tenni és a helyszín kommunikációs akadálymentesítését elvégezni.
(5) A fogyatékos sportolók részvételével tartandó sportrendezvények szervezésénél figyelembe kell venni a fogyatékos személyek különleges szükségleteit, amelyeket a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége állapít meg.
81.§
(1) A szervező köteles a külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény esetében a belépőjegy-eladást, a sportrendezvény helyszínére a beléptetést, a szurkolótáborok elhelyezését, valamint a sportrendezvény helyszínének elhagyását a szükséges műszaki és biztonsági intézkedéseket megtéve úgy megszervezni, hogy a szurkolótáborok elkülönítése biztosított legyen.
(2) A sportrendezvény biztonsága érdekében a szurkolótáborok sportrendezvényen való részvételének megszervezésekor, valamint a sportrendezvény időtartama alatt és a rendőrség igényei szerint a sportrendezvényt megelőzően, illetve követően a szervező köteles az illetékes rendőri vezetővel együttműködni és részére az igényelt segítséget megadni.
(3) Ha a sportrendezvényre kibocsátott belépőjegyek, bérletek száma alapján a nézőszám a háromezer főt eléri vagy meghaladja, vagy egyébként a körülmények alapján indokolt, a szervező köteles az illetékes rendőrkapitányságnál kezdeményezni a sportrendezvénynek a külön jogszabályban meghatározott szerződésben foglalt díj ellenében történő rendőri biztosítását.
(4) Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a sportrendezvényt megszakítani, illetve felfüggeszteni. A rendőrség kezdeményezésére a sportrendezvényt meg kell szakítani.
(5) Ha a rend a (4) bekezdésben meghatározott módon nem állítható helyre, a sporttevékenységet irányító személy (mérkőzésvezető) a sportrendezvényt befejezetté nyilváníthatja.
82.§
(1) A szervező a sportlétesítmény területén jól látható hirdetményben közzétett általános szerződési feltételekben köteles meghatározni a sportrendezvény megtekintésének feltételeit. Az általános szerződési feltételeket összefoglalva a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni.
(2) Ha a sportrendezvény elmarad, a belépőjegy ellenértékét három munkanapon belül vissza kell téríteni. Ha a sportrendezvény félbeszakad, a megismételt sportrendezvényre a belépőjegy érvényes.
(3) A szervező az általa szervezett sportrendezvény esetén jogosult a sportrendezvényről eltávolított személlyel szemben a belépőjegy-eladást megtagadni, illetve megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt vehessen (a továbbiakban együtt: sportrendezvény látogatásától eltiltás). A sportrendezvény látogatásától eltiltás lehetőségét az (1) bekezdésben megjelölt általános szerződési feltételekben fel kell tüntetni.
(4) A sportrendezvény látogatásától eltiltás időtartama, ha az a szervező által szervezett minden sportrendezvényre vonatkozik, a két évet, ha csak meghatározott sportlétesítményre érvényes, az öt évet nem haladhatja meg.
(5) A szervezőnek a sportrendezvény látogatásától eltiltásra vonatkozó döntése ellen a területileg illetékes fogyasztóvédelmi hatóságokhoz és a Sport Állandó Választott Bírósághoz lehet fordulni.
(6) A sportrendezvény látogatásától eltiltható az a személy is, akit a 84.§ (2) bekezdésének c) pontja alapján kizárólag azért nem távolítottak el, mert a sportrendezvény helyszínén való szervezői beavatkozás következtében várt nézői cselekmény a sportrendezvény biztonságát aránytalanul veszélyeztette volna.
A rendező
83.§
(1) A szervező a sportrendezvény lebonyolítására, valamint a helyszínen a rend fenntartására és a szervezési feltételek biztosítására (a továbbiakban: rendezés) szerződésben rendező szervet vagy rendezőt bízhat meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megbízásnak a rendező szerv esetében feltétele, hogy az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő rendezőt alkalmazzon.
(3) Rendező szervnek csak a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény hatálya alá tartozó egyéni vagy társas vállalkozás, rendezőnek csak büntetlen előéletű személy bízható meg.
(4) A rendezőnek e minőségében külsőleg azonosíthatónak kell lennie.
(5) A rendező szerv, rendező köteles a szervező utasításai szerint eljárni. A szervező szabályzatai és a versenykiírás utasításnak minősülnek.
(6) A sportrendezvényen való rendfenntartásra és a rendőrséggel való együttműködésre a szervező köteles a rendezőt rendszeresen felkészíteni. A felkészítéshez a szervező a rendőrség közreműködését a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatásként igénybe veheti.
(7) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a sportrendezvényeket,
a) amelyeken a rendezésre rendező szervet, rendezőt kell megbízni;
b) amelyek esetében a szervező köteles a sportrendezvény résztvevői számára felelősségbiztosítást kötni.
(8) A (7) bekezdés b) pontja alapján meghatározott sportrendezvények felelősségbiztosítás nélkül nem tarthatók meg. A felelősségbiztosítás meglétét a belépőjegyen fel kell tüntetni.
A beléptetés
84.§
(1) A néző a sportrendezvény helyszínére akkor léptethető be, ha:
a) érvényes belépőjeggyel, bérlettel vagy más, a sportrendezvény helyszínére való belépésre jogosító igazolással rendelkezik;
b) nem áll nyilvánvalóan alkohol, kábítószer vagy más bódító hatású szer befolyása alatt;
c) nem tart magánál szeszesitalt, kábítószert, valamint olyan tárgyat, amely a sportrendezvény megtartását, továbbá mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy amelynek a sportrendezvényre való bevitelét a szervező a belépőjegy vásárlását megelőzően megtiltotta, és erről a belépőjegy vásárlóját megfelelő módon tájékoztatta;
d) nem tart magánál mások iránti gyűlölet keltésére alkalmas feliratot, zászlót, vagy egyébként jogszabály által tiltott önkényuralmi jelképet;
e) nem tart magánál olyan tárgyat vagy eszközt, amelynek birtoklása esetén őt a külön jogszabály értelmében fegyveresen vagy felfegyverkezve megjelentnek kell tekinteni.
(2) A szervező köteles:
a) az (1) bekezdésben meghatározott bármelyik feltétel hiánya esetén, vagy az e bekezdés b) pontjában meghatározott magatartás tanúsítása esetén a résztvevőnek a sportrendezvényre való belépését megakadályozni;
b) azt a résztvevőt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti vagy rasszista, gyűlöletkeltő magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani;
c) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya esetén, vagy a b) pont szerinti felszólítás eredménytelensége esetén, illetve a 87.§ (1) bekezdésében foglaltak be nem tartása esetén a résztvevőt a sportrendezvény helyszínéről eltávolítani.
(3) A sportrendezvényen résztvevővel szemben a külön jogszabályban foglaltak szerinti kényszerítő eszköz alkalmazására, továbbá személy, illetve csomag átvizsgálására az eljáró rendőri szerv és a rendező szerv alkalmazottja jogosult.
(4) Arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazására a külön jogszabályban meghatározott esetekben a rendező szerv alkalmazottja is jogosult.
85.§
(1) A szervező a résztvevők személyi és vagyonbiztonsága érdekében köteles a külön jogszabályban meghatározott sportrendezvény ideje alatt annak helyszínét kamerával megfigyelni.
(2) A kamerával való megfigyelésről és rögzítésről a nézőt a sportlétesítmény területén jól látható hirdetményben és a belépőjegyen, bérleten is feltüntetve tájékoztatni kell.
(3) Szabálysértési vagy büntetőeljárás lefolytatásának megkönnyítése céljából a szervező
a) a sportrendezvény résztvevőit kamerával vagy más úton rögzítheti és a felvételeket harminc napig tárolja;
b) a nézők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert (a továbbiakban: beléptető rendszer) alkalmazhat;
c) a sportrendezvény látogatásától eltiltott személyeket nyilvántarthatja.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerint rögzített felvételeket, valamint a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásból adatot – a külön jogszabályban meghatározott állami szerveken kívül – az érintett személy és az azonos vagy hasonló jellegű sportrendezvényt szervező igényelhet. Az érintett kérelmére történő adatközlésre a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 12.§-ának (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(5) Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező a belépőjegy-eladáskor csak a néző nevére szóló belépőjegyet, illetve bérletet értékesíthet.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a szervező a rendező szerv alkalmazottja útján a belépőjegy, bérlet birtokosának kilétét ellenőrzi és egybeveti a belépőjegyen, bérleten szereplő személyi adatokkal. Ha az adatok nem egyeznek, a belépést meg kell tagadni.
(7) A szervező a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásban a rendbontás rövid leírását és a sportrendezvény látogatásától eltiltott személy, valamint a büntető- és szabálysértési jogszabályok szerinti kitiltás hatálya alatt álló személy azonosítására alkalmas következő személyi adatokat rögzíti:
a) név;
b) anyja neve;
c) születési hely és idő;
d) állandó és ideiglenes lakcím, tartózkodási hely címe;
e) személyi igazolvány száma;
f) személyleírás.
(8) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásnak a (7) bekezdésben foglaltakon kívül a sportrendezvény látogatásától eltiltás időtartamát, illetve a büntető- és szabálysértési jogszabályok szerinti kitiltás időtartamát is tartalmaznia kell.
(9) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartás nyomtatott és elektronikus formában egyaránt létrehozható.
(10) A szervező az (1) bekezdés szerint rögzített felvételeket a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartam elteltével köteles megsemmisíteni.
86.§
(1) A külön jogszabályban meghatározott sportrendezvények esetében a szervező köteles évente helyzetjelentésben összegezni az általa szervezett sportrendezvények rendezésének tapasztalatait, értékelni a tett és elmulasztott intézkedéseket, valamint azok hatásait.
(2) A helyzetjelentést a szervező január 31-ig köteles megküldeni a szakszövetségnek és a rendőrségnek.
(3) A szakszövetség a helyzetjelentéseket évente rendszeresen értékeli a rendőrség és a szervezők részvételével.
A néző részvétele a sportrendezvényen
87.§
(1) A néző köteles betartani a szervező által meghatározott biztonsági előírásokat és nem folytathat olyan tevékenységet, amely a sportrendezvényt megzavarja vagy meghiúsítja, illetve a sportrendezvényen résztvevők testi épségét, továbbá vagyoni javait károsítja vagy veszélyezteti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegéséből eredő kárért a néző, több károkozó esetén a károkozásban részt vevő nézők egyetemlegesen, a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó általános szabályai szerinti felelősséggel tartoznak. A kártérítési felelősség nem érinti a néző szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét.
(3) A néző a sportrendezvény befejezési időpontjában, illetve a szervezőnek, rendezőnek vagy a rendőrségnek a személyi és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet kialakulása miatt tett felhívására köteles a sportrendezvény helyszínét elhagyni.
(4) A sportrendezvény és a nézők biztonságára vonatkozó részletes előírásokat, ideértve a rendőrséget a sportrendezvényről tájékoztató szervezői bejelentés tartalmi elemeit, a sportrendezvény látogatásától eltiltás részletes feltételeit is, külön jogszabály állapítja meg.
ÖTÖDIK RÉSZ
ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
88.§
E törvény alkalmazásában:
1. amatőr sportoló: az a versenyszerű sportoló, aki sportegyesület tagjaként, illetve sportvállalkozással fennálló amatőr sportolói sportszerződés alapján sporttevékenységet folytat;
2. állami sportinformációs rendszer: a sportolókra, a sportszervezetekre, a sport célú köztestületekre és közhasznú szervezetekre, a sportközalapítványokra, ezek tevékenységére, valamint a sportlétesítményekre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - adatoknak az állam által rendszerezett és nyilvánosan hozzáférhetővé tett összessége.
3. csapatsport: azoknak a sportágaknak az összessége, amelyekben sporttevékenységet folytatni a játék jellegéből, valamint a versenyrendszer szabályaiból adódóan kizárólag úgy lehet, hogy legalább három természetes személy alkot egy részvevőt és a sportágnak nincs egyéni változata;
4. edző: a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkező sportolónak a sporttevékenységre való szakmai felkészítését végző természetes személy;
5. építészeti akadálymentesítés: annak biztosítása, hogy az épített környezet kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított legyen, ideértve azokat az egészségkárosodott személyeket is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.
6. fogyatékos: a mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személy;
7. hivatásos sportoló: az a versenyszerű sportoló, aki a sportszervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állva, jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen sporttevékenységet folytat;
8. játékjog: személyhez kötött vagyoni értékű jog, amely a hivatásos sportoló sporttevékenységéhez fűződik és fizikai, szellemi képességeinek összességét testesíti meg;
9. kincstári vagyon: az Áht. szerinti vagyoni kör.
10. kommunikációs akadálymentesítés: annak biztosítása, hogy a fogyatékos személy a sportrendezvény helyszínén információhoz hozzáférhessen, azt érzékelhesse és megfelelően értelmezhesse;
11. közterület: a mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető terület, út, utca, tér;
12. nyilvános hely: az olyan épület, építmény vagy a közterületnek sportrendezvény megtartása céljából lezárt része, ahová a sportrendezvény szervezője által meghatározott feltételek mellett bárki bemehet vagy ott tartózkodhat;
13. országos jellegű tevékenység: amelyet valamely szervezet legalább nyolc megyében, megyénként legalább két tagszervezettel folytat;
14. özvegy: a sportoló halálának időpontjában és legalább az azt megelőző hat hónapban vele közös háztartásban élő házastárs;
15. speciális világjátékok: a Paralimpia, a Speciális Olimpia, a Siketek Világjátékai és a Szervátültetettek Világjátékai;
16. sportegyesület: az e törvény, az Et. és a Ptk. alapján működő egyesület;
17. sportiskola:
a) az utánpótlás-nevelést végző alsó-, középfokú nevelési-oktatási intézmény, amelyben a képzés korcsoportos rendszerben történik, a tankötelezettség teljesíthető és alapműveltségi vizsga tehető; vagy
b) költségvetési szervként vagy közhasznú szervezetként működő intézmény, amelyben sport célú nevelés-oktatás folyik, a tankötelezettség nem teljesíthető és alapműveltségi vizsga nem tehető. A tanuló az utolsó évfolyam befejezését követően - a külön jogszabályban meghatározott - sportági képességfelmérő vizsgát, illetve szakmai ismereteket igazoló szakmai elméleti vizsgát tesz;
18. sportoló: az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez;
19. sportrendezvény helyszíne: az a nyilvános hely vagy a közterület meghatározott része, ahol a sportrendezvényt megtartják, és ahol néző tartózkodhat;
20. sportrendezvény résztvevője: az a természetes személy, aki a sportrendezvény helyszínén annak időtartama alatt, valamint a sportrendezvényt megelőzően vagy követően másfél órával tartózkodik. A néző (szurkoló) résztvevőnek minősül;
21. sportszakember: az a természetes személy, aki a KSH elnökének a foglalkozások egységes osztályozási rendszeréről (FEOR) szóló 9029/1993. (SK 1994.1.) KSH közlemény szerinti szakképesítéssel rendelkezik és sportszervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el. Sportszakember különösen a sportegyesületi vezető, az edző, a pályaedző, a mérkőzésvezető, a versenybíró, a sportorvos, a gyúró;
22. sportszervezet: a sportegyesület és a sportvállalkozás;
23. sporttevékenység: a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként vagy hivatásszerűen végzett testedzés, illetve szellemi gyakorlat, amely a fizikai, illetve szellemi erőnlét fejlesztését és megtartását szolgálja;
24. sportvállalkozás: a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint működő korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, illetve kivételesen közös vállalat formájában működő társaság, valamint a Ptk. szerint működő közhasznú társaság, amelyek keretében sporttevékenységet folytatnak és tevékenységi körükben a sporttevékenységet megjelölték;
25. szabadidős sportoló: az a természetes személy, aki szabadideje eltöltéseként nem szervezett formában végez sporttevékenységet, illetve, aki a szervezett formában folytatott sporttevékenysége során nem vesz részt a 30. pont szerinti versenyeken;
26. szakszövetségi tiszteletbeli, illetve pártoló tag: az a természetes személy, aki a szakszövetség alapszabályában, szabályzataiban foglalt célokkal egyetért és a szakszövetség tevékenységét személyes közreműködésével vagy pénzeszközökkel, anyagi javakkal támogatja;
27. versenyengedély: a sportolónak a versenyrendszerben szervezett versenyen való részvételhez jogot biztosító és a részvétel feltételeit meghatározó, a szakszövetség által kiállított és nyilvántartott hivatalos okirat;
28. versenyrendszer: a sportág nemzetközi sportszövetsége és a sportági országos szakszövetség által meghatározott szabályok szerint rendezendő (fizikai vagy szellemi) sportteljesítményt mérő erőpróba. A bajnokság versenyrendszernek minősül. A versenyrendszer hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) rendszerű lehet;
29. versenyszabályzat: a versenyrendszer keretében folytatott sporttevékenységre és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szakmai tevékenységekre vonatkozó előírások rendszerbe foglalt összessége, amely a versenyrendszerben résztvevő sportolók, sportszervezetek, sportszakemberek általános és sportági kötelezettségein kívül teljes körűen tartalmazza a versenyrendszert működtető szakszövetség eljárásának szabályait is;
30. versenyszerű sportoló: az a természetes személy, aki amatőr sportolóként vagy hivatásos sportolóként szakszövetség, illetve sportszövetség által kiírt, engedélyezett vagy szervezett versenyeken vesz részt. A nemzeti válogatott keret tagja versenyszerű sportolónak minősül.
Hatálybalépés
89.§
(1) E törvény 2001. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 41.§ (1) bekezdésének a) pontjában és a 68.§-ban meghatározott rendelkezéseket kötelezően 2001. július 1. napjától kell alkalmazni.
(3) A 85.§ (1) és (5) bekezdésében meghatározott rendelkezést kötelezően 2002. január 1. napjától kell alkalmazni.
90.§
(1) A törvény hatályba lépésekor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vagyonkezelésében lévő sportcélra szolgáló építmények vagyonkezelői jogának gyakorlására a miniszter és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megállapodásában foglaltak az irányadóak.
(2) A törvény hatályba lépésekor a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak képzési és kiképzési feladatait ellátó, sportcélra szolgáló építményekre e törvény rendelkezései nem alkalmazhatók.
Átmeneti rendelkezések
91.§
(1) A miniszter kérelmére a Fővárosi Bíróság a soron kívüli eljárás szabályai szerint a törvény hatályba lépésekor országos sportági szakszövetségként nyilvántartott szakszövetségeket - a jelenlegi nyilvántartásban foglalt adatokkal - a társadalmi szervezetek nyilvántartásába bevezeti.
(2) A szakszövetségek e törvény hatályba lépésétől számított kilencven napon belül kötelesek alapszabályukat e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani és megalkotni az e törvény szerinti szabályzatokat.
(3) A szakszövetségek köztestületi jogállása a törvény erejénél fogva akkor szűnik meg, amikor a Fővárosi Bíróság azokat a társadalmi szervezetek nyilvántartásába bevezeti.
(4) A szakszövetségek választott tisztségviselőinek megbízatása a szakszövetségnek társadalmi szervezetként, a bíróság által történő nyilvántartásba vételekor megszűnik, de a tisztségviselők feladataikat megbízottként, a korábbi feltételekkel, az új tisztségviselők bíróság általi bejegyzéséig ellátják.
(5) Az új tisztségviselők megválasztására a szakszövetségnek társadalmi szervezetként, a bíróság által történő nyilvántartásba vétele és a törvény hatályba lépésétől számított kilencvenedik nap között kerül sor.
(6) Az új főtitkárok kinevezéséről vagy a hivatalban lévő főtitkár megerősítéséről a szakszövetségnek a tisztújítást követően hivatalba lépő új elnöksége dönt.
92.§
(1) A Nemzeti Sportszövetséget, a Nemzeti Szabadidősport Szövetséget és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségét az alapító tagok a törvény hatályba lépésétől számított kilencven napon belül kötelesek megalapítani, alapszabályát megállapítani, ügyintéző-képviselő szervét (elnökséget) és az ellenőrző testületet megválasztani, valamint kérni a társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételét.
(2) A Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége elnöksége a szervezet bíróság általi nyilvántartásba vételéről szóló végzés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles a főtitkárt kinevezni. A főtitkár személyét a bíróságnak be kell jelenteni.
(3) A Sport Állandó Választott Bíróság 2001. augusztus 1. napján kezdi meg működését.
(4) Ötven százalékban nő tagot kell választani e törvény hatályba lépésekor a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, valamint e törvény hatályba lépése utáni első tisztújításkor a sportközalapítványok elnökségeibe, illetve kuratóriumaiba és ellenőrző testületeibe.
(5) Abban a sportágban, ahol a törvény hatályba lépésekor a hivatásos versenyrendszer már tart, a törvénynek a hivatásos versenyrendszerre, valamint a hivatásos sportolókra vonatkozó rendelkezéseit először a következő hivatásos versenyrendszer kiírásakor kell alkalmazni.
(6) Az e törvény hatályba lépése előtt kötött sportolói munkaszerződéseket és polgári jogi szerződéseket legkésőbb 2001. december 31. napjáig a törvény előírásai alapján módosítani kell, ha a szerződés a törvény hatályba lépésétől számított két vagy több évig hatályos. A szerződés érvénytelen, ha a módosításra nem kerül sor.
Felhatalmazások
93.§
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat;
b) a sportolók sportfegyelmi felelősségére, a sportfegyelmi eljárásra, valamint a szakszövetségek által a hivatásos versenyrendszerben részt vevő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben alkalmazható egyes büntetésekre vonatkozó részletes előírásokat;
c) a sportrendezvény és a nézők biztonságára vonatkozó részletes előírásokat, a rendőrséget a sportrendezvényről tájékoztató szervezői bejelentés tartalmi elemeit, a sportrendezvény biztonsági tervének tartalmi követelményeit, a sportrendezvény látogatásától eltiltás részletes feltételeit, a biztonsági szempontból különösen veszélyes sportrendezvények körét és a szakszövetség által a szervezővel szemben a szervezői feladatok elvégzésének elmulasztása miatt alkalmazható joghátrányokat;
d) az olimpiai centrumnak minősülő sportlétesítmények körét;
e) az olimpiai járadékra való jogosultság és a járadék mértékének megállapítására, valamint a járadék folyósítására vonatkozó részletes szabályokat;
f) a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékét és a szükséges képesítési előírásokat;
g) a sportorvoslás szabályait;
h) a szabálysértési eljárásban intézkedésként alkalmazható kitiltás esetére vonatkozó nyilvántartás és ellenőrzés szabályait;
i) az állami sportinformációs rendszer adattartalmát és a rendszerrel kapcsolatos államigazgatási feladatokat.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az állami támogatás e törvényben meghatározott felhasználásának, elosztásának részletes szabályait;
b) a kiemelkedő és a lakosság közérdeklődésére számot tartó sportrendezvényeket, valamint ezek közvetítésének eljárási szabályait;
c) az üzleti vállalkozás keretében sportrendezvényt rendező természetes személyekre és jogi személyiséggel rendelkező szervezetekre vonatkozó szakmai követelményeket;
d) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 5.§-ának (5) bekezdésében meghatározott méltányossági hozzájárulás iránti kérelemhez csatolandó okiratok, tervek és adatok körét, valamint a méltányossági eljárás szabályait;
e) a nemzeti sportszabványt.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel, valamint a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a nők, a családok és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egészségfejlesztési célú sporttevékenységével kapcsolatos szakmai szempontrendszereket.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, a környezetvédelmi miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a sportlétesítményekkel (sportingatlanokkal) kapcsolatos településrendezési, építésügyi, sportszakmai, egészségügyi, valamint környezet- és természetvédelmi feltételeket.
(5) Felhatalmazást kap az oktatási miniszter és a miniszter, hogy együttes rendeletben határozza meg:
a) az iskolai sportkörök keretében megvalósuló sporttevékenység részletes szabályait;
b) az a) pont szerinti sporttevékenység támogatásának feltételeit, különös tekintettel a központi költségvetésben meghatározott kötött közoktatási támogatási normatívára, valamint az egyetemi sport támogatásának feltételeit;
c) új iskola építése esetén a tornaterem vagy tornaszoba méretét;
d) a tornateremmel nem rendelkező iskola fenntartója által kötelezően biztosítandó sportolási lehetőség fajtáit;
e) a sportiskolában tehető sportági képességfelmérő vizsga, valamint szakmai ismereteket igazoló szakmai elméleti vizsga követelményeit, a vizsgázás rendjét.
(6) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter és a miniszter, hogy együttes rendeletben határozza meg a külföldi állampolgárságú hivatásos sportolók sportcélú munkavállalásának, valamint átigazolásának részletes szabályait.
Módosuló jogszabályok
94.§
E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény
a) a következő 4/A.§-sal egészül ki:
"4/A.§ (1) Az 1.§-ban meghatározott ingatlanra vonatkozó tulajdon-átruházási szerződés helyi önkormányzattal (önkormányzati társulással) –– a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor köthető meg, ha a helyi önkormányzat (önkormányzati társulás) az ingatlannak a sportszervezet általi sportcélú használatáról, használatának módjáról a sportszervezettel előzetesen írásban megállapodott.
(2) A helyi önkormányzat (önkormányzati társulás) köteles az ingatlant használó sportszervezetet a megállapodás megkötésére írásban felhívni.
(3) Ha a sportszervezet a (2) bekezdésben meghatározott felhívásra annak kézhezvételétől számított 120 napon belül nem válaszol, az ingatlanra vonatkozó tulajdon-átruházási szerződés a helyi önkormányzattal (önkormányzati társulással) megköthető."
b) 5.§-ának (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
"c) elidegenítéséhez vagy megterheléséhez, ha ezt helyi önkormányzat szociális, egészségügyi, oktatási vagy művelődési feladatainak megvalósítása érdekében kéri."
c) 5.§-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"5.§ (6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság iránti kérelemhez a külön jogszabály szerinti okiratokat, terveket és adatokat kell csatolni. A méltányossági eljárás szabályait külön jogszabály határozza meg. "
d) 5.§-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"5.§ (7) Repülőtér esetében az (5) bekezdés szerinti méltányosság gyakorlásának feltétele a közlekedési és vízügyi miniszter egyetértése."
e) 5.§-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"5.§ (8) Az (5) bekezdés szerinti méltányosság gyakorlásakor a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseit figyelembe kell venni."
f) 5.§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"5.§ (9) Az (5) bekezdés b)-c) pontja alapján szerzett vagy épített ingatlanra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
95.§
E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény
a)13.§-ának (2) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:
[(2) A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések]
“e) kitiltás”
b) az alábbi címmel és 22/A. §-al egészül ki:
“Kitiltás
22/A. § (1) A szabálysértési hatóság a büntetés alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja a sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből.
(2) A kitiltás legrövidebb időtartama hat hónap, leghosszabb időtartama pedig két év."
c) 27.§-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A kitiltás hatálya alatt az érintett sportrendezvény szervezője részére az (1) bekezdés szerinti adatok közül az eljárás alá vont személy neve, anyja neve, születési ideje kérelemre kiadható. A sportrendezvény szervezőjét személyes adatkezelőnek kell tekinteni, aki a kitiltás hatályának megszűnését követően haladéktalanul köteles a személyes adat megsemmisítéséről gondoskodni.”
d) 142.§ (1) bekezdésének felvezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
" Aki közterületen, nyilvános helyen vagy sportrendezvényen"
96.§
E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 11.§-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Országgyűlési képviselő nem lehet)
"g) a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány és a Mező Ferenc Közalapítvány ügyintéző-képviselő, kezelő, illetve ellenőrző szervének tagja."
97.§
A törvény hatályba lépésével egyidejűleg a fiatalkorú munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó szabályok kiterjesztéséről a fiatalkorúak munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok keretében történő foglalkoztatására tárgyú 1998. évi XXIII. törvény
a) 1.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A foglalkoztatás alsó korhatárát meghatározó rendelkezések nem vonatkoznak a külön jogszabályban meghatározott művészeti és sporttevékenység keretében végzett munkára."
b) 1.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"Felhatalmazást kap az ifjúsági és sportminiszter, hogy rendeletben határozza meg a (2) bekezdés szerinti sporttevékenység körét."
98.§
E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény
a) 2.§-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) E törvénynek a csődeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a sportegyesületekre is megfelelően alkalmazni kell.”
b) 3.§-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár. Gazdálkodó szervezetnek minősül az egyesülés és a sportegyesület is;”
c) 3.§-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, sportegyesületnél az ügyintéző-képviseleti szerv;”
d) 57.§-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“e) a társadalombiztosítási tartozások, az adók – kivéve a (2) bekezdés c) pontja szerinti adótartozásokat – és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak; ”
99.§
E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 4/A. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:
“(2) Sportegyesület, valamint sportági országos szakszövetség esetén e törvény társadalmi szervezetre vonatkozó rendelkezéseit a sportról szóló külön törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
Hatályukat vesztő jogszabályok
100.§
A törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény, valamint az annak módosításáról rendelkező 1998. évi II. törvény és 1998. évi XXXl. törvény, továbbá a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény 65-75. §-a és 77.§ (2) bekezdésének i) pontja, a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 75. §-a, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény 39. § (2) bekezdésének h) pontja;
b) az olimpiai járadékról szóló 1997. évi XXII. törvény, valamint az annak módosításáról rendelkező 1998. évi LXXXI. törvény, és a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 86.§-a;
c) az olimpiai járadék megállapításáról és folyósításáról szóló 70/1999. (V.21.) Korm. rendelet;
d) a fogyatékos sportolók világversenyein eredményesen szereplők járadékáról szóló 71/1999. (V.21.) Korm. rendelet;
e) a sportesemények rendezéséről és a nézők biztonságáról szóló 28/2000. (III.8.) Korm. rendelet.
Indokolás
Általános indokolás
A kilencvenes években a sportszférában is jelentős változások következtek be, ám a valódi társadalmi-gazdasági átalakulás elmaradt. Tovább működik ugyanakkor a korábbi évtizedek korszerűtlen, idejétmúlt ágazati rendszere, amelynek egyik legfőbb jellemzője a felelőtlen, veszteséges gazdálkodás.
A sportszféra mindezideig kimaradt az 1990-es évek nagy gazdasági átalakulásából, a privatizációból, a kedvezményes hitelekből, a befektetési és társasági adókedvezményekből; ehelyett az áthárítás mechanizmusai működnek. A pénzügyi fegyelem fellazulásával, az adók és a társadalombiztosítási járulékok be nem fizetésével nagyobbrészt az állam, a szponzori és reklámbevételeknek - az adó- és járulékfizetési kötelezettség megkerülésével - a fekete-, valamint a szürkegazdaságban való megjelenése miatt pedig részben a gazdasági társaságok viselik a sportszféra költségeit, tartják el azt.
E káros tendenciák következtében 1990-92 között a sportágazatban mintegy egymilliárd forint köztartozás halmozódott fel, amely 1993–1995 között újabb hárommilliárd forinttal növekedett. Ennek megfizetésére a kormányzat fizetési haladékot adott, ám ennek eredménytelensége miatt 1997 végére a köztartozások összege meghaladta a bruttó 11 milliárd forintot.
A sportágazatban tapasztalható negatív folyamatok a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény hatályba lépésével sem szűntek meg. E sporttörvény ugyanis nem teljesítette a sport garantált támogatására vonatkozó elvárásokat. Nem rögzítette a sport kötelező állami támogatásának mértékét, a szerencsejátékok bevételének kisebb hányadából részesítette az ágazatot és az általános gazdasági szabályozáshoz képest nem fogalmazott meg külön előírásokat a sportszervezetekre. A törvény ugyan növelte az állami beavatkozás lehetőségeit, ám ezzel makroszinten szervezeti káoszt okozott: nem sikerült ugyanis tisztázni az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a Belügyminisztérium, a Sporttanács, a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány és a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány, továbbá a Magyar Olimpiai Bizottság, a nagyobb szak- és sportszövetségek, valamint egyesületek (és az utóbbiak hátterét biztosító minisztériumok), illetve a helyi önkormányzatok közötti viszonyt.
A nemzeti sportszabályozás korszerűsítését sürgetik a külföldi, elsősorban az Európai Unióban végbemenő sportgazdasági-jogi folyamatok, amelyek a sport nemzetközi jellege miatt rövid időn belül belföldön is észlelhetők. Magyarország EU-csatlakozásának közeledtével egyre nagyobb hangsúlyt kell adni az európai értékrendnek a sportban is: az Európai Sport Charta szemlélete új típusú megközelítést igényel a magyar sportszabályozástól.
Az elmúlt évtizedben a sportágazat jelentősen megváltozott. A sport gyakorlati területein, a sportszakmában számos olyan kezdeményezés született, amely sokkal inkább egy fogyasztóra összpontosító üzleti sport elemeit hordozta, mintsem a tervgazdasági sportét. A rájátszás, a sportágak kereskedelmi jogainak központi szabályozása és értékesítése, a sportgazdasági értelemben vett valódi hivatásos ligák megszervezésének gondolata, a vállalkozások megjelenése a látványsportokban olyan jelenségek, amelyek szétfeszítik a sport tervgazdasági modelljén alapuló törvényi szabályozást.
Az új sporttörvény biztosította jogi keretek között kiépítendő modern sportrendszer ezért alapvetően a polgárok szabad cserekapcsolatain alapszik. Az állampolgárok leginkább és meghatározó módon egyénileg élvezik a sportolásból és a sportlátványosságok megtekintéséből származó előnyöket és hasznokat, így ennek költségeiből is szívesen vállalnak nagyobb részt. Emiatt indokolatlan rosszul működő közintézményként fenntartani a jelenlegi sportrendszert és felelőtlenség az állami, félállami struktúrát az adófizetők rovására továbbfinanszírozni. A sportágazat alapműködését tekintve nem a központi kormányzatnak, hanem a polgárok szabad akaratának, a piac logikájának kell irányítania a gazdasági folyamatokat és dominálnia a sportban.
A sport jelenleg is létező poszt-tervgazdasági modellje átalakítását, a piaci rendszer kiépülését segíteni kell. Az átalakítás nem lesz zökkenőmentes és várhatóan a kialakuló sportpiac sem működik majd tökéletesen, ezért egyes helyzetek kezelésére fel kell készülnie. A sportszolgáltatások ugyanis fejlődésük korai szakaszában vannak és a szolgáltatóknak erős nemzetközi mezőnnyel kell versenyezniük. A jelenlegi belső és külső körülmények között a központi költségvetési támogatás jelentős csökkentése esetén összeomlana a magyar sport, s mivel működési ciklusai hosszú távúak, újraépítése igen költséges lenne. Ugyanakkor a sportágazat átalakítása azzal kecsegtet, hogy hosszú távon a sport nettó adófizető iparág lehet Magyarországon és a szociális jólét egyik meghatározó elemévé válik hazánkban is. Ezért célszerű és fontos támogatni a sportpiac kiépítését.
Az állami jelenlét a sportpiacon azért is elengedhetetlen, mert a piac működésének nyomon követésével a központi kormányzatnak jobb lehetősége adódik az aktív sportolásból származó hasznoknak a társadalom tagjai közötti méltányosabb elosztására. E méltányosság gyakorlására elsősorban azok esetében van szükség, akiknek a fogyasztói igénye nem tud fizetőképes keresletként megjelenni a sportpiacon.
A sportolás lehetőségének ily módon minél szélesebb rétegek számára való biztosítása nemcsak a komfortérzetet javítja, hanem a sport támogatásával elérhető gazdasági fejlesztés az állampolgárok anyagi jólétére is pozitívan hat. A közgazdasági elemzések szerint a sportágazat növekedése a következő években hazánkban is prognosztizálható. Akcelerációs hatásainál fogva ez a folyamat kedvezően hat mind a munkahelyteremtésre, mind az érintett iparágak helyzetére. A sportnak és az ahhoz a szabadidősporton keresztül kapcsolódó rekreációs iparnak különösen regionális és helyi szinten van jó hatása. A nagy nemzetközi versenyek jelentősen átalakítják és fejlődésnek indíthatják egy-egy város, illetve térség fejlődését. A turizmus fejlesztésének ugyancsak fontos részét képezi – a telekommunikációs, közlekedési, infrastrukturális adottságokhoz hasonlóan – a rekreációs "hátország" kiépítettsége.
A sportra vonatkozó új koncepció a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény megközelítésétől eltérően a szabadidősportot helyezi előtérbe. Az elérendő cél az, hogy mind a kínálati (létesítmények, szolgáltatók számának növekedése), mind a keresleti oldalon (a sportolás, a sportos életmód fontos értékké válása) javuljanak a szabadidőben való sportolás lehetőségei. A szabadidősporton belül kiemelt terület az iskolai sport és testnevelés. Ez biztosítja annak a folyamatnak az elindulását, amelynek eredményei várhatóan csak egy évtized múlva, az életmód-változással lesznek érzékelhetőek.
A szabadidősport kiemelt szerepének hangsúlyozása ugyanakkor nem jelenti a történelmi hagyományok és a nemzeti önazonosság-tudat erősítése szempontjából elsődleges fontosságú olimpiákra való felkészülés és a versenyszerű sport támogatásának háttérbe szorulását. A közvetlen olimpiai felkészülést és részvételt az állam ezért támogatja. Ezen a területen is érvényes ugyanakkor az az alapelv, hogy elsősorban a szolgáltatás fogyasztóinak kell a költségeket finanszírozniuk. A profitorientálttá nem tehető látványsportok eredményes fenntartására és támogatására egyidejűleg bevált megoldásként kínálkozik a különböző sportműhelyek működtetése.
Az 1996-ban elfogadott sporttörvény elsősorban az állam sportigazgatással kapcsolatos feladataira tartalmazott szabályozást, és nem is tűzte ki céljául, hogy a sporttal kapcsolatos valamennyi kérdést átfogóan szabályozzon. A gazdasági és társadalmi változások következtében napjainkra egyre sürgetőbb igényként jelentkezik, hogy a sport területén a szabályozási hiányosságokat megszüntessük.
A jogalkotónak a sportra vonatkozó szabályozás kidolgozásakor első sorban a sportoló érdekeinek védelméből kell kiindulnia, és a sportszervezetek, valamint az állam egyéb szerveinek tevékenységét e szemléletmódnak kell alávetnie. Erre figyelemmel szerepel a törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) első részében a sportoló jogállásával kapcsolatos alapvető kérdés rendezése, és minden további szabályozás csak ezt követően kerül kialakításra.
A Javaslat szintén a jogszabály szerkesztési elvek következetes alkalmazásával is jelezni szeretné, hogy a szélesebb értelemben vett sportot, tehát az amatőr sportot tekinti a jövőbeni eredmények bázisának. Az amatőr sportnak nyújtott széles körű támogatási rendszer kettős hatással is jár: egyrészt hozzájárul a polgárok általános egészségi színvonalának az emeléséhez, másrészt megteremti annak tömegbázisát, amelyből a minőségi sport is kialakulhat.
A Javaslat további szabályozási koncepciója abból indul ki, hogy a sport elsősorban önszerveződésre épülő autonóm civil tevékenység, a magyar és az egyetemes kultúra része, a nemzeti egészségfejlesztés alapvető eszköze. A sport az egészséges életmódra való nevelésen keresztül járul hozzá az ifjúság erkölcsi és fizikai neveléséhez, személyiségének formálásához.
Az elmúlt évtizedekben kialakult irányítási, és szervezeti rend, amely elsősorban a sportegyesületekre épített, napjainkban már több elemében meghaladottá vált. A sport korábban kialakult szervezeti, és finanszírozási rendjére vonatkozó szabályozási rendszer napjainkra alapvető változásokon ment keresztül. Az új szabályozási konstrukció kidolgozásakor már arra is figyelemmel kellett lenni, hogy a sport már nem csak a szabadidő eltöltésének az eszköze, hanem a látvány nyújtásán keresztül szórakoztatási célokat is szolgál, továbbá üzletileg is motivált.
Annak érdekében, hogy a sport körüli gazdasági viszonyok átláthatóak legyenek, a Javaslat számos új szabályozási elemet iktat a jogrendbe. Speciális módon szabályozza a hivatásos sportolók munkajogi kérdéseit, rendezi a sportegyesületek gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseket, a verseny tisztasága, valamint a befektetők érdekeinek védelme érdekében garanciális szabályokat tartalmaz a versenyrendszerben való részvételről. A javaslat a nézők biztonságára is hangsúlyt kíván helyezni, amikor a nézőtéri biztonsággal kapcsolatosan szigorú feltételeket állapít meg. Ennek részeként könnyít a Javaslat a sporteseményről, valamint a sportlétesítményből történő kitiltás feltételein. A jognak a sajátos eszközrendszerével ugyanis az eddigi kedvezőtlen tapasztalatok alapján határozottan fel kell lépnie a nézőtéri erőszak, és minden más olyan magatartás ellen, amely mások iránti gyűlölet keltésére alkalmas, vagy általában az erőszak elterjedését segítheti.
A Javaslat szintén a jog eszközeivel kíván fellépni minden olyan magatartás ellen, amely a fair play általánosan elfogadott szellemiségével ütközik. Ez érinti többek között a doppingtilalommal kapcsolatos rendelkezések kialakítását, valamint azok betartásának ellenőrzését.
A Javaslat széles teret szentel a sport állami támogatási rendszerének is. Az állami támogatási rendszer működtetésében mind a Magyar Olimpiai Bizottságnak, mind a sportági szakszövetségeknek, mind pedig a köztestületeknek meghatározó szerepet szán. E szervezetek rendelkezni fognak mindazokkal a jogosítványokkal, amelyek az állami támogatások elosztásában való eredményes közreműködést jelentik. Az állami támogatások esetében a Javaslat általános érvénnyel írja elő, hogy azok igénybevételére szerződés alapján van mód. A szerződéses rendszer pedig biztosítja annak lehetőségét, hogy a sportigazgatás az abban foglaltak teljesítését folyamatosan ellenőrizze, és érvényre juttassa mind a sportszakmai, mind pedig – az adófizetők által befizetett pénzzel való elszámolás biztosítása érdekében - az államháztartási szempontokat.
A külföldi joganyagból a Javaslat a Strasbourgban, 1985. augusztus 19-én elfogadott "a sporteseményeken, különös tekintettel a labdarúgó-mérkőzésekre, tapasztalható nézőtéri erőszakkal és rendzavarásokkal kapcsolatos intézkedésekről szóló Európai Egyezmény" előírásaira is figyelemmel volt.
A Javaslat prioritásainak meghatározásánál az előterjesztő az Európa Tanács által kiadott Európai Sport Charta következő alapelveit tekintette irányadónak:
a) a fiatalok számára biztosítani kell az “alapvető sportolási képességek megszerzését”.
b) a társadalom széles rétegei számára hozzáférhetővé kell tenni “a sportolási és rekreációs lehetőségeket”.
c) az átlagosnál tehetségesebb sportolók számára meg kell adni “az egyéni sportteljesítmények javításának lehetőségét”.
Részletes indokolás
ELSŐ RÉSZ
A SPORTOLÓ
I. FEJEZET
A sportolóra vonatkozó általános előírások
(1-2. §)
A Javaslat 1-2. §-a a sportolóra vonatkozó általános előírások közül elsőnek említi a fair play általánosan elfogadott előírásainak megfelelő felkészülést és versenyzést. A cél az, hogy a sport szellemiségének megfelelően a versenyen a sportolók közötti valódi felkészülés és tehetségbeli különbség, és ne pedig más, meg nem engedett befolyás döntsön. Ennek érdekében a Javaslat rendelkezik a doppingtilalomról is, biztosítva e rendelkezés betartásához szükséges ellenőrzés lehetőségét is. A Javaslat állami feladatként írja elő a sportolók egészségének folyamatos ellenőrzéséhez szükséges sportegészségügyi hálózat fenntartását.
II. FEJEZET
Az amatőr sportolóra vonatkozó rendelkezések
(3-7.§)
A Javaslat II. fejezete az amatőr sportolók jogállásával kapcsolatos kérdéseket rendezi.
Elsősorban az ún. nevelő egyesületek, valamint a tehetséges sportolók kölcsönös jogvédelmét kívánja a Javaslat 4.§-a rendezni akkor, amikor új jogintézményként bevezeti az amatőr sportolói szerződést. A szerződés keretében lehetőség nyílik arra, hogy a sportoló és a sportszervezet egymásközti kapcsolatrendszerét kellően szabályozza. Ez érinti mind a sportoló, mind pedig a sportszervezet jogait, kötelezettségeit. A szerződésben foglaltaknak elsősorban a sportversenyekre való felkészülés tekintetében van jelentősége. A sportszervezet ugyanis alkalmanként jelentős összeget fordít egy-egy sportoló felkészülésének a támogatására, amelyből természetszerűleg a siker függvényében – pl. a növekvő szponzorálási támogatásokon keresztül – részesedni akar. A szerződés ugyancsak előnyös lehet a sportolónak is, hiszen ennek keretében egyértelműen rendezni lehet a sikeres felkészüléssel kapcsolatos juttatások kérdését is.
Az amatőr sportolói szerződés speciális szerződéstípus. A törvényben foglalt eltérésekkel a Ptk-nak a megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell arra alkalmazni.
Az amatőr sportoló jogállásával foglalkozó 5.§ első sorban az anyagi juttatások körének pontos meghatározásával kívánja a sportoló jogi helyzetét tisztázni. A Javaslat a juttatások körének meghatározásán túl a sportoló kártérítési felelősségét is rögzíti. A rendelkezések alapján adott esetben arra is mód nyílik a jövőben, hogy amennyiben a sportoló pl. a doppingtilalomra vonatkozó szabályokat megszegi, és ezáltal a sportszervezetnek kárt okoz ( pl. felbontják a sportszervezettel kötött szponzorálási szerződést), a vétkes sportoló kártérítési felelősségét is meg lehessen állapítani.
A Javaslat a sportági szakszövetségekre bízza az amatőr versenyengedély kiadását, amely előfeltétele a versenyen való részvételnek. A sportoló a versenyengedély iránti kérelmét csak a sportszervezeten keresztül nyújthatja be az illetékes szakszövetséghez. A sportoló átigazolásához pedig elengedhetetlenül szükséges a sportszervezet hozzájárulása. Erre azonban csak akkor van szükség, ha a sportszervezet a sportolóval érvényes sportszerződést kötött. Ennek hiányában a sportoló szabadon igazolható. E rendelkezések a sportszervezetek jogvédelmét kívánják biztosítani. A sportoló jogvédelmét pedig az biztosítja, hogy a sportszerződés érvényességi ideje alatt csak hozzájárulásával lehet másik sportszervezethez átigazolni.
III. FEJEZET
A hivatásos sportolókra vonatkozó rendelkezések
(8-11.§)
Az eddig érvényben levő hazai jogi szabályozási rend értelmében a hivatásos sportolók jogállásának speciális feltételei még nem kerültek kialakításra. Az eddigi hazai gyakorlat ugyanis kettős képet mutatott. A hivatásos sportolók egy részével kötöttek ugyan munkaszerződést, de első sorban adózási megfontolásokból jövedelmük egy részét egyéb költségkímélő módon (számla alapján, betéti társaságon, vagy kft-n keresztül) kapták meg. Abban is jogbizonytalanság mutatkozott, hogy hivatásos sportoló esetében mennyiben van létjogosultsága a megbízási szerződésnek.
A Javaslat az eddigi gyakorlattal szemben hivatásos sportoló esetében kötelezővé teszi a munkaszerződés, vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződés megkötését. A Javaslat e kérdésben a vagylagosságot biztosítja, azt viszont kizárja, hogy a hivatásos sportoló a sporttevékenységével összefüggésben egyidejűleg kétféle szerződés alapján részesüljön díjazásban. Az pedig a hivatásos sportoló, illetve a sportszervezet közötti megállapodás függvénye, hogy a hivatásos sportolót milyen jogviszony keretében alkalmazzák. Az érintetteknek kell mérlegelniük, hogy a munkaviszony által nyújtott biztonsággal (pl. munkabér fizetési határidők, illetve annak elmulasztásához fűződő jogkövetkezmények) szemben, az ún. egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony (pl. megbízás) viszonylag kedvező adózása ellentételezi-e a sportolónak nyújtandó, a munkaviszonyénál szűkebb jogvédelmet. Ennek elvi alapját a Javaslatnak a játékjogra vonatkozó rendelkezései jelentik.
A játékjog a sportoló személyéhez kötött képességek összessége, és így afelett más nem is rendelkezhet. Ebből következően a munkaszerződést, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb szerződést csak a sportolóval, mint természetes személlyel lehet megkötni. Ez a megoldás jelentősen eltér a jelenlegi gyakorlattól, amikor a kialakított jogi konstrukció lényegében kizárja, hogy a sportoló sporttevékenységével összefüggésben más személlyel kössenek szerződést. Egy gazdasági társaság cégjogi értelemben ugyanis más személynek minősül, hiszen önállóan alanya a különböző jogviszonyoknak még akkor is, amikor a sportoló tagja a gazdasági társaságnak.
A hivatásos sportoló speciális munkajogi helyzetét veszi figyelembe a Javaslat akkor, amikor tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Javaslat, illetve az annak alapján megkötött munkaszerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Javaslat részletes szabályokat tartalmaz a játékjog feletti rendelkezési jogról is. A játékjog fő szabályként nem idegeníthető el, és nem terhelhető meg. E rendelkezés összhangban van a nemzetközi előírásokkal. A játékjog ugyanis olyan speciális jogosultság, amely kizárólag az adott sportoló személyi képességeinek az összessége. E képességek felett a rendelkezési jogot végleges jelleggel más személy nem szerezheti meg.
A játékjog felett fő szabályként a hivatásos sportoló rendelkezik. A rendelkezési jog azonban a javaslatban foglaltaknak megfelelően korlátozott. A Javaslat ugyanis csak arra ad lehetőséget, hogy szerződéssel a játékjog használati jogát ruházzák át a sportszervezetre. A szerződés időtartamának meg kell egyeznie a munkaszerződés, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb szerződés időtartamával. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a szerződésben megjelölt időtartam lejárt, a játékjog használati joga feletti rendelkezési jog automatikusan visszaszáll a sportolóra, neki ezért külön térítést nem kell fizetnie.
Annak érdekében hogy a hivatásos sport területén is átlátható viszonyok uralkodjanak, a Javaslat minden olyan szerződést, amely ellentétes a Javaslatban foglalt előírásokkal semmisnek tekint. A Javaslat e szabályának megfogalmazásakor döntő súllyal esett latba az a jogalkotói szándék, hogy a hivatásos sport területéről fokozatosan szoruljanak ki azok, akik eddig sem rendelkeztek áttekinthető gazdasági háttérrel. Ezen túlmenően a fair play szabályai is megkövetelik, hogy a hivatásos sport területén is áttekinthető viszonyok uralkodjanak. Végezetül az is jogalkotói szándékként fogalmazódott meg, hogy a viszonyok egyértelművé, illetve áttekinthetővé tételével megnyílik az út a sportba történő eddigieknél jelentősen nagyobb üzleti befektetések előtt.
IV. FEJEZET
A sporttevékenységre vonatkozó általános előírások
(12-14.§)
A Javaslat 12-13. §-a a sporttevékenységre vonatkozó általános előírásokat tartalmazza. A rendelkezések közül ki kell emelni a sportszervezetnek azon kötelezettségét, mely szerint biztosítania kell az adott sportág jellegének, valamint versenyszabályzatának megfelelő biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket. A rendelkezés elsősorban a sportolók egészségének védelmét hivatott erősíteni. A rendelkezésből viszont az is következik, hogy amennyiben a sportszervezet ezeket a feltételeket nem teljesíti, akár kártérítési felelősséggel is tartozik. E szabály megfogalmazásakor a Javaslat nem tekinthetett el attól, hogy a sportoló egészségének a védelme és biztonsága nagyobb védendő érték, mint az egyes sportszervezetek esetleges anyagi problémája, ami esetleg gátolná a megfelelő feltételek kialakítását.
A sporttevékenységnek a hazai társadalmi életben betöltött jelentős szerepére tekintettel - más ágazati, szakterületi (köztisztviselői, rendőrségi, tűzoltósági) emléknapokhoz hasonlóan - indokolt törvényben ünnep- és emléknapot szentelni a sportnak. Ez Magyar Sport Napja néven minden évben május 6., amely egyben emléket állít a - 125 évvel ezelőtt, Esterházy Miksa gróf kezdeményezésére megalakított - Magyar Atlétikai Klub által 1875. május 6-án az európai kontinensen először Budapesten rendezett szabadtéri atlétikai és tornaviadalnak. Az emléknapról szóló törvényi rendelkezés a Kormány 1037/2000. (V.5.) Korm. határozatát váltja fel.
V. FEJEZET
A sportfegyelmi felelősség
(15-19.§)
A sportfegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezések is hiányt pótolnak. Korábban ugyanis a fegyelmi felelősségre vonásra vonatkozó rendelkezéseknek nem volt meg a törvényes alapjuk. Azon hivatásos sportolók esetében pedig, akiket munkaviszony keretében foglalkoztattak, esetleges fegyelmi felelősségüket az érintett sportszervezetek, illetve szakszövetségek úgy állapították meg, hogy a hatályos munkajogi szabályok szerint fegyelmi felelősségre vonásra oly mértékig nem volt mód, mint amilyen büntetéseket esetenként kiszabtak. Azon hivatásos sportolók esetében pedig, akik akár egyéni vállalkozói jogviszony, vagy netán gazdasági társaság keretében kötöttek szerződést a sporttevékenységre, az a jogi helyzet állt elő, hogy a sportszervezet jogilag egy gazdasági társasággal állt szerződéses jogviszonyban, azonban gazdasági társasággal szemben csak szerződésszegés esetén lehet fellépni, azt fegyelmileg nem lehet felelősségre vonni. A javaslat ezen a kusza helyzeten kívánt változtatni akkor, amikor egyrészt rendezte mind a hivatásos, mind pedig az amatőr sportoló jogállását, mind pedig erre alapozva a fegyelmi felelősségét.
A jogbiztonsági és jogi koherencia megteremtésének okán a Javaslat pontosan meghatározza, hogy sportfegyelmi eljárást kikkel szemben lehet lefolytatni, illetve hogy milyen büntetéseket lehet alkalmazni.
A korábbi gyakorlattól eltérően azon sportolók esetében, akik nem állnak munkaviszonyban, vagy életkoruk miatt megbízási viszonyban a sportszervezettel, pénzbüntetést kiszabni nem lehet. A Javaslatban meghatározott körben ez a korlátozás a sportszakemberekre is vonatkozik.
MÁSODIK RÉSZ
A SPORT SZERVEZETI ÉS VERSENY RENDSZERE
VI. FEJEZET
A sportszervezet
(20-23.§)
A Javaslatnak a sportszervezetekre vonatkozó rendelkezései elsősorban a sportegyesületekre vonatkoznak. A sportvállalkozások esetében a működési, illetve gazdálkodási szabályokat a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályok megfelelően rendezik.
A sportegyesület olyan speciális, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott társadalmi szervezet, amely részben a már említett törvény, részben pedig a Javaslatban foglaltak szerint működik, illetve gazdálkodik.
A Javaslat a sportszervezetek esetében szigorú felelősségi szabályt állít fel akkor, amikor átveszi a Ptk-nak az alkalmazott által okozott károkozásra vonatkozó szabályait. E rendelkezés is arra kívánja ösztönözni a sportszervezeteket, hogy egyrészt alaposan fontolják meg, hogy kivel, illetve milyen tartalommal kötnek szerződést. Másrészt a kárt szenvedettek számára is jogbiztonságot nyújt, hogy esetleges kártérítési igényüket kitől, és milyen jogi szabályok szerint követelhetik. A kárt ténylegesen okozó hivatásos sportolóval szemben pedig a munkajogi, illetve megbízás esetén a Ptk-nak a megbízási szerződésre, vagy a sportszerződésre vonatkozó szabályai szerint lehet fellépni.
A hitelezői érdekeket kívánja védeni a Javaslat akkor, amikor szintén hiányt pótló szabályként sportegyesület esetében is lehetővé teszi a csődjogi szabályok alkalmazását. E rendelkezés a sportegyesületek megfontolt gazdálkodását hivatott erősíteni.
VII. FEJEZET
Sportági országos szakszövetségek
(24-31.§)
A Javaslat különbséget kíván tenni a sportági országos szakszövetségek, illetve a sportszövetségek között. A szakszövetség esetében a legfőbb kritérium, hogy egyrészt mint társadalmi szervezetet a Fővárosi Bíróság vegye nyilvántartásba, és egyébként feleljen meg azoknak a többlet feltételeknek, amelyeket a Javaslat 24.§-a részletesen meghatároz. Ezzel szemben a Javaslat nem korlátozza, hogy a sportszervezetek saját elhatározásukból akár területi, akár egyéb szempontok figyelembe vételével egyesüljenek. Az állami támogatás, valamint az egyéb, a sorttal kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása szempontjából a Javaslat azonban csak a sportági országos szakszövetségeket ismeri el. Az is alapelv, hogy egy sportágban csak egy sportági szakszövetség ismerhető el. A már ismertetett kritériumokon túlmenően az is elismerési feltétel, hogy a szakszövetség egyrészt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban működjön, továbbá megfelelő, és elismert nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezzen.
A sportági szakszövetségeket a Nemzeti Sportszövetség veszi nyilvántartásba, amely arra is megkapja a jogot, hogy a törvényes feltételek hiányában az érintett szervezettől a szakszövetségkénti elismerést visszavonja. Az elismerés visszavonása nem érinti az érintett szervezet társadalmi szervezetként való további működését.
A Javaslat értelmében a szakszövetségek működésére az egyesületekre vonatkozó általános szabályokon túlmenően a Javaslatban foglalt további rendelkezéseket is alkalmazni kell.
A Javaslat 26.§-a tételesen felsorolja a szakszövetség feladatait. Ezek közül kiemelendő az adott sportág versenyszabályainak a meghatározása. A szakszövetség e szabályok megalkotásakor köteles figyelembe venni a Javaslatban foglalt feltételeket is, ami egyben azt is jelenti, hogy az nem lehet ellentétes a Javaslat előírásaival. A szakszövetség ugyancsak kiemelendő jogosítványa, hogy sportágában kizárólagos joggal jogosult a nemzeti válogatott keretek működtetésére, és ezáltal a Magyar Köztársaság képviseletére. A nemzeti jelképek használatára adott felhatalmazás is e jogosítványt erősíti.
A Javaslat részletesen szabályozza a szakszövetségek szervezeti tagozódását is. Erre azért is szükség van, mivel a Javaslat további rendelkezései a szakszövetség által kötelezően elfogadandó szabályzatok körét határozzák meg. E szabályzatokat csak a Javaslatban megjelölt testületi szerv fogadhatja el.
A szakszövetségnek szervezeti és működési szabályzatot, versenyszabályzatot, nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzatot, sportfegyelmi szabályzatot, gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzatot, a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzatot, valamint a hivatásos versenyrendszer feltételeit meghatározó szabályzatot kell elfogadnia. E szabályzatok keretében önkormányzati keretek között mód nyílik az adott sportág sajátosságai figyelembevételével minden kérdés rendezésére.
A szakszövetségek törvényességi felügyeletét az ügyész látja el. A Javaslat ebben a kérdésben fontos jogpolitikai célként fogalmazta meg, hogy a szakszövetségek önkormányzatiságának biztosítása, illetve erősítése érdekében nem a Kormány egyik minisztere, hanem egy, a Kormánytól független szerv, az ügyészség lássa el a törvényességi felügyelettel kapcsolatos feladatokat.
VIII. FEJEZET
A sport versenyrendszere
(32-36.§)
A Javaslat a versenyrendszeren való részvétel általános feltételrendszerét határozza meg. A további speciális szabályok a hivatásos, valamint a vegyes (nyílt) versenyrendszerrel vannak összefüggésben.
A versenyrendszeren való részvétel általános feltételei közül külön is ki kell emelni a gazdálkodási áttekinthetőség kérdését. El kell ugyanis kerülni, hogy nem megfelelő gazdasági háttérrel rendelkező sportszervezetek vegyenek részt az egyes bajnokságokban, adott esetben irreálissá téve a verseny feltételeit, sértve ezáltal mind a tisztességes játék (fair play) írott, és íratlan szabályait, a gazdasági érdekeket. Annak érdekében, hogy az érintett sportszervezetek gazdálkodása áttekinthető, és ellenőrizhető legyen, a Javaslat a szakszövetség számára megfelelő intézkedési jogosultságot biztosít.
A hivatásos versenyrendszerben különös jelentősége van a gazdasági, és pénzügyi stabilitás biztosításának. Elismerve a hivatásos sport üzleti jellegét, a Javaslat rögzíti, hogy valamennyi olyan sportszervezetre, amely a hivatásos versenyrendszerben vesz részt, a versenykiírásban mindenki számára egyenlő pénzügyi feltételeket kell megállapítani. A Javaslat ugyancsak megadja a jogot a szakszövetségnek, hogy előírja azt, hogy az érintett sportszervezetek megfelelő anyagi biztosítékot nyújtsanak.
A korábbi szabályozás értelmében hivatásos versenyrendszerben a törvény erejénél fogva csak gazdasági társaságok vehettek részt. Az új szabályozás ezen annyiban változtat, hogy ennek eldöntését a szakszövetség hatáskörébe adja, amikor lehetőséget nyújt arra, hogy e kérdést a versenyszabályzat keretében szabályozzák. A korábbiakhoz képest mobilabb szabályozást az teszi lehetővé, hogy a Javaslat – annak érdekében, hogy az egyesületi keretek között az adósságok felhalmozására korlátlanul ne kerülhessen sor – szabályozza az egyesületekkel kapcsolatos csődjogi kérdéseket is.
A hivatásos versenyrendszerben amatőr sportolók is versenyezhetnek. A Javaslatnak ez a rendelkezése a nemzetközi gyakorlattal összhangban azt az elvet követi, hogy azért, mert egy sportszervezet hivatásos versenyrendszerben versenyez, az még nem jelenti azt, hogy minden egyes sportolójának hivatásos sportolónak kell lennie. Az amatőr sportolók hivatásos versenyrendszerben való részvételének feltételeit a versenykiírás határozza meg.
IX. FEJEZET
A Magyar Olimpiai Bizottság
(37-39.§)
A Javaslat 37-39.§-a a Magyar Olimpiai bizottság jogállását, feladatait, céljait, valamint szervezeti rendjét határozza meg.
A MOB köztestületi jellege annyiban különbözik a többi, a Javaslatban szereplő köztestülettől (sportszövetségek), hogy az előbbi esetében – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság előírásaival összhangban- a törvényességi felügyeletet nem a Kormány egyik kijelölt tagja, hanem a Kormánytól független ügyészség látja el, addig az utóbbiak esetében a törvényességi felügyeleti jogkör az ifjúsági és sportminisztert illeti meg.
A MOB speciális jogosítványokkal rendelkezik, amelyeket a javaslat 38.§-a részletesen meghatároz. A MOB jogosítványai összességében megfelelő keretet nyújtanak az olimpiai eszme érvényre juttatásának, valamint az eredményes olimpiai szereplés biztosításának.
A MOB szervezeti rendje egyrészt biztosítja az önkormányzatiság megfelelő érvényre juttatását, másrészt a tanácskozási jogon keresztül az illetékes sporttal foglalkozó szervezetek vezetői számára is biztosítják a folyamatos kapcsolattartás lehetőségét a MOB legfőbb testületi szervével.
X. FEJEZET
A Nemzeti Sportszövetség
(40-41.§)
A Javaslat új szervezetként hozza létre a Nemzeti Sportszövetséget. A Nemzeti Sportszövetség a szakszövetségek, valamint a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége részvételével működő köztestület. E szervezet legfőbb feladata, hogy a sporttal kapcsolatos általános érdekeket a kormányzat felé közvetítse, továbbá a sport részére nyújtandó állami támogatások odaítélésénél a sportszakmai szempontoknak érvényt szerezzen. További fontos feladatként jelentkezik az újonnan felállításra kerülő Sport Állandó Választott Bíróság működtetése.
A Nemzeti Szabadidősport Szövetség
(42-43.§)
A Nemzeti Szabadidősport Szövetség köztestületként való működése során elsősorban annak a célnak a megvalósítására kell törekednie, hogy Magyarországon ne csak az ún. minőségi sport, hanem a tömegsport is minél magasabb színvonalon valósuljon meg. A tömegsport elterjedése mind fizikai, mind pedig mentális értelemben döntő lépés egy egészségesebb társadalom kialakítása felé.
A Nemzeti Szabadidősport Szövetség keretében működő tagszervezetek a társadalom széles rétegét képviselik. Munkájuk jövőbeni összehangolása meghatározó jelentőségű, különös tekintettel a kormányzati és egyéb szervekkel történő kapcsolattartásban. A Nemzeti Szabadidősport Szövetségen keresztül várhatóan arra is mód nyílik, hogy a szabadidősport támogatására biztosított költségvetési források felhasználása szakszerűen, és koordináltan kerüljön felhasználásra.
A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége
(44-45.§)
A fogyatékosok sportjával kapcsolatos megváltozott szemléletet tükrözik azok a rendelkezések is, amelyek alapján a fogyatékosok sportjának különállása megszűnik és az a lehetséges legnagyobb mértékben integrálódik a sportágazatba. A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége így kettős jogállással bír, hangsúlyozva ezzel is a fogyatékosok iránt érzett fokozott állami felelősséget: alanyi jogon tagja ugyanis mind a versenyszerű sportolókat tömörítő országos sportági szakszövetségek gyűjtőszervezetének, a Nemzeti Sportszövetségnek, mind a szabadidősport területén működő sportszövetségek és a diáksportkörök ernyőszervezetének, a Nemzeti Szabadidősport Szövetségnek.
XIII. FEJEZET
A nemzeti sportszövetségekre vonatkozó közös rendelkezések
(46-51.§)
A sport szervezeti rendszerének átláthatóvá tétele érdekében a Javaslat meghatározza a sportszervezetek fogalmát is: ebbe a körbe a sportegyesületek és a sportvállalkozások tartoznak. A sportszervezetek a Javaslat értelmében sport- és szakszövetségeket hozhatnak létre. Így létrejönnek mind a versenyszerű sport, mind a szabadidősport területén azok a gyűjtőszervezetek, amelyek képesek a közös érdekeket harmonizálni és érvényesíteni a közszféra felé. Az új sportkoncepció alapján a szakszövetségek köztestületi jogállása megszűnik és azok egyértelműen társadalmi szervezetekké válnak. Köztestületként működik viszont a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége.
A Javaslat a Nemzeti Sportszövetséget, a Nemzeti Szabadidősport Szövetséget, valamint a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségét összefoglaló néven nemzeti sportszövetségeknek nevezi. A Javaslat 46-51.§-ai azokat a közös szabályokat tartalmazzák, amelyek hatálya a korábban már említett mindhárom szervezetre egységesen kiterjed. A közös szabályozás kiterjed a gazdálkodással, a szervezeti felépítéssel, valamint a törvényességi felügyelettel kapcsolatos kérdésekre.
A közös szabályozás alapját az jelenti, hogy mindhárom szervezet köztesületi formában működik. Miután e köztestületeket a törvény hozta létre, ezért rendelkezni kellett a törvényességi felügyelettel kapcsolatos kérdésekről is. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai azonban bebizonyították, hogy a törvényességi felügyeleti jogkör tartalma nem volt eléggé kidolgozott. A Javaslat ezen a hiányosságon kíván változtatni.
A nemzeti sportszövetségek felett a törvényességi felügyeleti jogkört az ifjúsági és sportminiszter gyakorolja. A Javaslat biztosítja számára a feladatok ellátásához szükséges jogkört, de olyan formában, hogy az állami intézkedés a köztestület önkormányzatiságát érdemben ne korlátozza. Abban az esetben, ha a törvényes rend helyreállítása ezt megköveteli, a legszigorúbb önkormányzatiságot korlátozó intézkedések elrendelésére a bíróság jogosult (lásd felügyelő biztos kirendelése). A Javaslat a felügyelő biztos függetlenségét kellően biztosítja.
A sportközalapítványok
(52.§)
A Wesselényi Közalapítvány, valamint a Mező Ferenc Közalapítvány elsősorban a sport állami támogatási rendszerével összefüggő feladatokat látnak el. Az előbbi szervezet elsősorban a szabadidősport és a sportolók tanulmányaihoz, utóbbi pedig a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, valamint sportszakemberek támogatását tekinti fő céljának.
XV. FEJEZET
A Sport Állandó Választott Bíróság
(53.§)
A Javaslat új, és speciálisan csak a sporttal kapcsolatos jogviták eldöntésére hivatott Választott Bírósági rendszer felállítását rendeli el. A Választott Bíróság felállításáról a Nemzeti Sportszövetség gondoskodik. A Választott Bíróság hatásköre kiterjed a szakszövetségek egymás közötti, illetve a Nemzeti Sportszövetséget, a Nemzeti Szabadidősport Szövetséget, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségét vagy a Magyar Olimpiai Bizottságot érintő, sporttal kapcsolatos jogvitáira, a szakszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti - sporttal kapcsolatos - jogvitái, a szakszövetségek és a sportolók, illetve sportszakemberek közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákra, valamint a sportszervezetek és a sportolók, illetve sportszakemberek közötti, valamint a sportszövetségek és a sportolók, illetve sportszakemberek közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákra. A Választott Bíróság hatásköre kiterjed a sportfegyelmi ügyekre is azokban az esetekben, amikor bírósági eljárásnak helye van.
HARMADIK RÉSZ
AZ ÁLLAM ÉS A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SPORTTAL KAPCSOLATOS FELADATAI
Az állam sporttal kapcsolatos feladatai
(54-58.§)
A Javaslat által bevezetendő szabályozás alapgondolata a sportágazat szervezeti felépítésben tapasztalható káosz megszüntetése és ezzel egyidejűleg az állami és az önkormányzati szervek, valamint a sportszervezetek közötti hatékony együttműködést biztosító világos rendszer megteremtése.
Az Országgyűlés törvény, vagy határozat formájában megalkotja mindazon döntéseket, amelyek a sporttevékenység gyakorlásának feltételeit befolyásolják.
A Kormány általános koordinációs feladatai mellé finanszírozási, vagyongazdálkodási teendőket is megállapít a törvény. Az Ifjúsági és Sportminisztérium ágazati szerepkörében gondoskodik a sporttal kapcsolatos állami teendők folyamatos megvalósításáról: ennek keretében a miniszter - egyebek között - a központi költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó rendeletet ad ki, szervezi a hazai és nemzetközi sportkapcsolatokat.
A Javaslat az új szervezeti struktúra létrehozásakor figyelembe vette, hogy a sport nemcsak funkcionális, hanem ágazati jelentőséggel is bír, ezért az igazgatási feladatokat a szakminisztérium mellett a helyi önkormányzatok, valamint a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok látják el. A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok sporttal kapcsolatos hatósági, információs, ellenőrző feladatokat végeznek. A helyi önkormányzatok ugyanakkor kettős szerepkörben járnak el. Egyrészt az új, a szabadidősport kultúráját megteremteni kívánó sportkoncepciónak megfelelően rendelkeznek mindazon eszközökkel, amelyekkel képesek megvalósítani ezen a téren alkotott elképzeléseiket, másrészt gyakorolják azokat a hatáskörükbe utalt gazdasági-pénzügyi jogköröket, amelyekkel jogszabály felruházza azokat.
XVII. FEJEZET
A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatai
(59-61.§)
A Javaslat az állam sporttal kapcsolatos feladatainak meghatározásán túl nagy figyelmet kíván szentelni a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatainak meghatározására is. Az önkormányzati feladatok elsősorban a tömegsport (iskolai sport, gyermek, és ifjúsági sport) támogatásában nyilvánul meg. A támogatás egyik lehetséges formája a sportlétesítmények fenntartásával összefüggő egyes feladatok átvállalása. A helyi önkormányzatoknak meghatározó szerepet szán a Javaslat az egyes sportrendezvények megszervezésében, illetve azok összehangolásában.
NEGYEDIK RÉSZ
A SPORT SZABÁLYOZÁSA ÉS TÁMOGATÁSA
XVIII. FEJEZET
Az iskolai és egyetemi sport fejlesztése
(62-63.§)
A Javaslat az iskolai tanulók általános egészségi állapotának emelését szükségesnek tartja. E cél megvalósítását az államnak a szabályozás eszközeivel is segítenie kell. Ennek keretében a Javaslat előírja, hogy új iskola létesítésekor a tanulók megfelelő testedzéséhez szükséges feltételeket tornaterem, vagy tornaszoba építésével is biztosítani kell. A Javaslat ugyancsak kiemelt feladatnak tekinti a felsőfokú tanintézetekben tanulók rendszeres testedzéséhez szükséges feltételek megteremtését.
XIX. FEJEZET
Sportlétesítmények
(64-66.§)
A sportlétesítmények létesítésekor, működtetésekor kiemelt figyelmet kell fordítani mind a sportolók, mind pedig a nézők minél teljesebb körű kiszolgálására. Ennek érdekében az új sportlétesítmény létesítésekor, a meglevők korszerűsítésekor figyelemmel kell lenni az épület építészeti, illetve kommunikációs akadálymentesítésére. Ez magába foglalja az épített környezet kényelmes, biztonságos, önálló használatának biztosítását minden ember számára, ide értve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. A kommunikációs akadálymentesítés keretében pedig azt kell biztosítani, hogy a fogyatékos személy a sportrendezvény helyszínén információhoz hozzáférhessen, azt érzékelhesse és megfelelően értelmezhesse.
A Javaslat az állami tulajdonban levő sportlétesítmények esetében az ifjúsági és sportminiszter feladatkörét bővíti akkor, amikor számára az állami tulajdonban levő sportlétesítmények esetében vagyonkezelői jogosítványt biztosít.
Az új szabályozás értelmében arra is lehetőség nyílik, hogy az állami tulajdonban levő sportlétesítményeket értékesítsék. Ebben az esetben viszont garanciális szabályként került megfogalmazásra az, hogy a sportlétesítmény csak a miniszter hozzájárulásával idegeníthető el, illetve terhelhető meg. A szabályozás célja annak biztosítása, hogy az eredetileg sport célú ingatlanok hosszú távon is sport célokat szolgáljanak. Amennyiben erre bármilyen okból nem kerülhet sor, akkor viszont az ingatlan értékestéséből származó bevételt kell a sportlétesítmények építésére, illetve fejlesztésére fordítani.
A kincstári tulajdonban levő sportlétesítményekre a jövőben csak határozott időre, de legfeljebb tíz éves időtartamra köthető bérleti szerződés. A rendelkezés a Javaslat hatályba lépésekor még érvényes szerződéseket nem érinti, az abban foglaltakat csak a Javaslat hatálybalépését követően kötött bérleti szerződésekre kell alkalmazni.
XX. FEJEZET
A sport állami támogatásának a rendszere
(67-74.§)
A többcsatornás sportfinanszírozás koncepciója a valóságban a legjobb szándék ellenére is csak a közpénzeket elosztó állami, félállami rendszerek számának növekedését eredményezte, azok megfelelő összehangolása nélkül. A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény, valamint az általa képviselt sportpolitika nem váltotta be az ahhoz fűzött reményeket és nem adott hatékony választ a nemzetközi és belső gazdasági kihívásokra.
A Javaslat alapvetően változtatja meg a közvetlen állami finanszírozás elosztási mechanizmusát. A kizárólag a futball-mérkőzésekre épülő totó játékadójának száz százaléka a minisztérium költségvetésében felhasználható bevételként jelenik meg, amelyből a minisztérium a Magyar Labdarúgó Szövetség utánpótlás-nevelő, sportiskola-fejlesztő és a szabadidős labdarúgást segítő tevékenységét támogatja.
Az új szabályozás a nem-kormányzati szervezetek rendszerében azért is kíván világos viszonyokat teremteni, mivel az állami és a civil szféra a finanszírozás terén elválaszthatatlanul kapcsolódik egymáshoz. Ezért alapkövetelmény, hogy pontosan nyomon követhető legyen minden, a központi költségvetésből származó pénzügyi forrás felhasználása. Az előterjesztő törekvése az, hogy az állam korábbi elosztó-igazgató funkcióját a sport civil jellegét biztosító, esélyteremtő állami szerep váltsa fel. Az állami támogatást ezért a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, Nemzeti Szabadidősport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a tagszervezeteik között önállóan osztják fel. A szakminiszter rendeletben csak a támogatás feltételeit állapítja meg. A fogyatékosok esélyegyenlőségének megteremtése érdekében azonban a miniszteri rendelet a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének nyújtandó támogatást évente összegszerűen is meghatározza.
A Javaslat a sport egységes állami támogatási rendszerébe foglalva szabályozza a kiemelkedő sporteredményeket elérő sportolók, illetve özvegyeik és edzőik részére nyújtott támogatást.
XXI. FEJEZET
A sporttal kapcsolatos szerződések, valamint a közvetítési jogok hasznosítása
(75-77.§)
A sporttal kapcsolatos egyes szerződések, valamint a közvetítési jogok hasznosítása szervesen illeszkedik a sport finanszírozási rendjébe. Amíg a XX. fejezetben foglaltak a sport állami támogatási rendszerének alapelemeit rögzítik, addig a XXI. fejezet annak jogi feltételeit kívánja megteremteni, hogy a magántőke üzleti megfontolásokból jogilag megfelelően szabályozott feltételek mellett fektessen be a sportba.
A Javaslat mindezekre figyelemmel külön is szabályozza a szponzorálási, valamint az arculatátviteli (piacépítési) szerződést. E két szerződéstípus szorosan kapcsolódik a támogató szervezetek marketing tevékenységéhez. Egy-egy sportoló, vagy sportszervezet ugyanis éppen a kiemelkedő sporteredményei miatt olyan hazai, illetve nemzetközi elismertségre tehet szert, amelyet ha egy adott támogatóval összekapcsolnak, az anyagi előnyt is jelenthet a szponzorálónál, amelynek fejében az érintett sportolót, illetve sportszervezetet a jobb felkészülés és eredményesség érdekében támogatásban részesíti. A televíziós, illetve rádiós közvetítések engedélyezési jogának hasznosításával foglalkozó 77. § régi szabályozási hiányt pótol. A Javaslat értelmében az érintett szakszövetségek szabályozási hatáskört kapnak. Annak érdekében, hogy a lakosság széles körét érdeklő sportesemények kellő nyilvánosságot kapjanak, a Javaslat ezen események közvetítési jogát csak olyan műsorszolgáltató számára biztosítaná, amely közszolgálati feladatok ellátásán túlmenően legalább az ország kilencven százalékában fogható.
XXII. FEJEZET
Sportrendezvény szervezése
(78-87.§)
Az új sportügyi szabályozási rendszer a nézőtéri biztonság kérdését – a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve – átfogóbb, általánosabb keretek között, a sportlétesítmények biztonságával, működtetési rendjével összhangban, a korábbi szakmai elvárásoknak megfelelően törvényi szinten rendezi.
A sportrendezvényeken tapasztalható erőszak megfékezése érdekében a már megtett jogalkotói intézkedések [a sportesemények rendezéséről és a nézők biztonságáról szóló 28/2000. (III. 8.) Kormányrendelet] kiteljesítéseként a Javaslat bevezeti a sportrendezvény látogatásától eltiltás intézményét és számos követelményt ír elő a szervezés feltételeként.
A generális és speciális prevenció eszközeként egyaránt szükséges, hogy a rendzavaró cselekménye elkövetése miatt megfelelő szankcióval legyen sújtható. Ezért elkerülhetetlen a kitiltást intézkedésként a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényben megfogalmazni. A javasolt intézkedések akkor válnak teljessé, ha a szabálysértési joganyag kiegészül a büntető jogszabályok további szigorításával.
A Javaslat a nézőtéri erőszak megelőzése érdekében a sportrendezvény felelősségét pontosító rendelkezéseket tartalmaz. Ugyancsak szerepelnek a Javaslatban mindazok a szabályok, amelyek a nézőknek a sportrendezvény helyszínén való tartózkodásával vannak összefüggésben. A Javaslat végezetül arra is lehetőséget ad a szervezőnek, hogy megfelelő biztonságú beléptető rendszert működtessen, illetve hogy folyamatosan optikai megfigyelés alatt tartsa a nézőket. A szabálysértési hatóság arra is felhatalmazást kapott, hogy minden olyan személy esetében, akit a sporteseményről, vagy a sportlétesítményből a szabálysértési eljárás keretében kitiltottak, e személyekkel kapcsolatos legfontosabb, az azonosításukhoz elengedhetetlenül szükséges adatokat kérelemre a szervező rendelkezésére bocsássa, aki azt köteles az adatvédelmi szabályok betartásával kezelni.
ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
(88-100.§)
A Javaslat jelentős hiányt pótol a sportágazat alapvető szakkifejezéseinek jogi megfogalmazásával.
A jogalkalmazás megkönnyítése, illetve megfelelő felkészülés biztosítása érdekében egyes rendelkezések kötelező alkalmazását a Javaslat a hatálybalépéstől eltérő, későbbi időpontra írja elő.
A Javaslat átmeneti rendelkezéseket is rögzít annak érdekében, hogy az új sportszervezeti rendszer létrehozására megfelelő idő álljon rendelkezésre.
A sportágazatra vonatkozó teljes joganyag kidolgozása céljából számos, a sporttal kapcsolatos részterületet kormány-, valamint miniszteri rendeletben szükséges szabályozni. A szakterületi érintettség miatt a rendeletek megalkotásáért elsősorban az ifjúsági és sportminiszter felelős.
Az új sportszabályozási rendszer és a hatályos jogszabályok közötti összhang megteremtése, valamint a nem megfelelően részletes tartalmú jogszabályok kiegészítése miatt több törvényt indokolt módosítani.
Az állami vagyon gazdaságos és célszerű hasznosítása érdekében szükséges az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvényt módosítani. A módosítás célja, hogy az ingatlan sportcélú hasznosítására előírt kötelezettség teljesítése során a sportcélú ingatlant ingyen megszerző helyi önkormányzat az ingatlant a szerzésig használó sportszervezet érdekeire is figyelemmel legyen és a sportszervezet az ingatlan használata tekintetében ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe amiatt, hogy az ingatlan tulajdonosa megváltozott. E cél elérésére a Javaslat a tulajdonjog-átruházási szerződés megkötésének feltételéül szabja a helyi önkormányzat (önkormányzati társulás) és a sportszervezet között az ingatlan sportcélú használatának módjára vonatkozó megállapodás meglétét.
Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény nem tartalmaz eljárási szabályokat az ingyenesen tulajdonba adott sportcélú ingatlanok elidegenítésének vagy megterhelésének méltányosságból való engedélyezésére vonatkozó eljárásra. Ez a gyakorlatban nehézségeket okoz, ezért ezeket az eljárási szabályokat részben a sporttörvényben, részben alacsonyabb szintű jogszabályban meg kell alkotni.
A méltányosság gyakorlásának esetei közé indokolt egy igen gyakori célt újabb igénylési jogalapként beépíteni. Ez az az eset, amikor az ingyenesen szerzett egykori állami tulajdonú ingatlan elidegenítéséhez vagy megterheléséhez az ifjúsági és sportminiszter hozzájárulását a helyi önkormányzat szociális, egészségügyi, oktatási vagy művelődési feladatainak megvalósítása érdekében kérik.
A sportrendezvényeken tapasztalható erőszak megfékezése érdekében a már megtett jogalkotói intézkedések kiteljesítéseként, a sportrendezvények biztonságának szavatolására megfogalmazott szabályokkal összhangban módosítani szükséges a szabálysértésekről szóló törvényt is, bevezetve a kitiltás intézkedést.
A Javaslat összeférhetetlenségi szabályként rögzíti, hogy a köztestületek és a sportközalapítványok vezető testületeiben az országgyűlési képviselők nem viselhetnek tisztséget. Ezért indokolt módosítani az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvényt.
Egyes sportágakban (például művészi torna, úszás) a hivatásos sportoló életkora miatt nem lehet munkaviszony alanya. Így a sportszervezetével munkaszerződés helyett megbízási szerződést kell kötnie. Ehhez azonban módosítani szükséges az 1998. évi XXIII. törvényt, amely a fiatalkorú munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó szabályokat terjeszti ki a fiatalkorúak munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok keretében történő foglalkoztatására.
A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény csőd- és felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseinek a sportegyesületekre való alkalmazása miatt szükséges módosítani a törvény vonatkozó rendelkezéseit.
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény módosítására a Javaslatnak a sportegyesületekre és szakszövetségekre vonatkozó egyes előírásai miatt van szükség.