T/3029.

 

Bizottsági önálló indítvány

 

törvényjavaslat

 

a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény módosításáról

 

 

1.     §

 

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény  (a továbbiakban: Btv.) 2. §-ának 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

/A törvény alkalmazásában:/

 

“28. Védett eredetű bor: az a meghatározott termőhelyről származó minőségi vagy különleges minőségű bor, amelyet a termőhelyre ajánlott szőlőfajtából, eredetvédett termőhely ültetvényének legalább 17, illetve 19 tömegszázalékos (MMş) természetes eredetű cukrot tartalmazó terméséből készítettek, és a termőhelyre jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. A védett eredetű bor termelésének szakmai szabályait – a hegyközség rendtartásában foglalt előírások alapján -  a miniszter rendelettel adja ki.”

 

 

2.     §

 

A Btv. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(3) A szőlő termőhelyi kataszterének osztályozása szempontjából

a)     I. osztály: szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas;

b)    II. osztály:       1. szőlőtermesztésre jól alkalmas;

2. szőlőtermesztésre alkalmas.”

 

3. §

 

A Btv.  27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(2)  Ízesített bor, ízesített boralapú ital, ízesített boralapú koktél előállítására cukrot borban feloldva, vagy legalább 500 g/l cukortartalmú cukorszirupként lehet felhasználni. Pezsgő, habzóbor, gyöngyözőbor és széndioxiddal dúsított gyöngyözőbor előállítására cukrot borban feloldva lehet felhasználni. A cukorszirup a cukornak ivóvízben való feloldásával kizárólag a felhasználó üzemben állítható elő.”

-  2  -

 

 

4.§

 

A Btv. 44. §-a (2) bekezdésének b) pontja  helyébe a következő rendelkezés lép:

 

/A különböző termőhelyekről, szőlőfajtákból és évjáratokból származó természetes bor, ezekre külön-külön vagy együttesen utaló elnevezéssel és jelöléssel akkor hozható forgalomba, ha/

 

“b) a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor származásában és minőségében 100 %-ban, fajta és évjárat vonatkozásában 85 %-ban megfelel az elnevezésének és jelölésének;”

 

5. §

 

A Btv. melléklete I. BORVIDÉKEK  megnevezésű részének 1., 2. és 3. pontjában a “szőlőkataszter szerint I., II. és III. osztályú határrészei”  szövegrészek helyébe a “szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei” szövegrészek lépnek.

 

6. §

 

Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba; attól kezdve ahol jogszabály szőlőkataszter szerinti II. illetve III. osztályt említ, azokon II/1., illetve II/2. osztályokat kell érteni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 


-  3  -

 

Indokolás

 

Az 1. §-hoz:

 

Különleges minőségű és minőségi bornál a Btv. meghatározza a maximális termésmennyiséget hektáronként, a javasolt szöveg az eredetvédett bornál szigorúbb szabályozást javasol, amelyet helyi termelői közösségi hatáskörbe célszerű adni.

 

A 2. §-hoz:

 

A javaslat a szőlő termőhelyi katasztere rendszerében a jelenlegi három osztályból kettőt hoz létre. Ez áll összhangban az EU szabályozási rendszerével, amely szintén csak két kataszteri osztályt ismer. A javaslat szerinti II. kataszteri osztályon belüli felosztás figyelembe veszi a magyar hagyományokat és az országrészenként különböző termőhelyi adottságokat. A javasolt rendszerben minden szőlőtermelőnek egyértelművé válik, hogy hosszú távon folytathatja a  tevékenységét, és ebben támogatásra is számíthat.

 

A 3. §-hoz:

 

A szénsavas borokhoz cukorszirup - tehát víz felhasználása indokolatlan -, míg az ízesített borokhoz technológiailag indokolt. Cukorszirup hozzáadása más országokban is engedélyezett ezekhez a termékekhez.

 

A 4. §-hoz:

 

A bortörvény legutóbbi módosítása indokolatlan és az uniós szabályozásnál szigorúbb szabályt határozott meg a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor forgalomba hozatalának feltételeként azzal, hogy nemcsak a termőhelyről való származás és a minőség tekintetében kívánja meg a jelölésnek való megfelelést, hanem a fajta és az évjárat vonatkozásában is. Ez utóbbi két szempont lehetetlenné teszi a házasítást, ugyanakkor az uniós szabályozás is megengedi, hogy a fajta és az évjárat azonossága 85 %-os legyen. Ez biztosítja, hogy legfeljebb 15 %-ban az adott fajtamegnevezésű bor más fajtájú és évjáratú borral házasítható.

 

Budapest, 2000. szeptember 4.

 

Farkas Sándor

Mezőgazdasági Bizottság elnöke