törvényjavaslat
a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról
a nemzeti kulturális örökség minisztere
2000. évi … törvény
a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról
1. § A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkat.) 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A szakmai kollégium a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a szakmai kollégium vezetőjének szavazata dönt.”
2. § (1) Az Nkat. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A jogszabály alapján működő művészeti zsűrik által minősített képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások járulékmentesek. Járulékmentes továbbá a szerző által értékesített, szerzői jogi védelem alatt álló eredeti alkotás és szolgáltatás (SZJ 92.31.2-ből) - ideértve a bizományosi értékesítést is (SZJ 52.48.37) -, valamint az előadóművészi tevékenység (SZJ 92.31.21).”
3. § Az Nkat. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
“5/A. § (1) A kulturális járulék alapja a – melléklet szerinti – kulturális járulékköteles termékek és szolgáltatások értékesítésének a számviteli törvény szerint az üzleti évben elszámolt árbevétele.
(2) A kulturális járulék alapja – a melléklet szerinti – épületek és egyéb építmények (a továbbiakban: építmények) kivitelezése esetén a mindenkori éves költségvetési törvényben az előminősítési eljárási értékhatár 50 százalékát elérő vagy meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége. Járulékfizetési szempontból bekerülési költségnek minősülnek az építmény megvalósításának (megépítésének) anyagköltségei és munkadíja.
(3) A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó járulékfizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, valamint önálló tevékenységet végző magánszemély esetében a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak a személyi jövedelemadó alapjába beszámító bevétele.
(4) A járulékfizetésre kötelezettnek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kulturális járulék alapjának számítása egyértelműen megállapítható.”
4. § Az Nkat. 7. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő h) ponttal egészül ki:
“d) a művészeti alkotások új irányzatainak, új kulturális kezdeményezéseknek, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásoknak, az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységek támogatására;”
“h) a nemzetközi tagdíjakra.”
5. § Az Nkat. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
“9/A. § E törvény alkalmazásában:
1. erőszaktartalmú mű: minden olyan mű, amelynek célja és egyben legfőbb hatáskeltő eszköze – a mű egészéből megállapíthatóan - az erőszakos, illetve az erőszakos cselekedetre ösztönző jelenetek ábrázolása;
2. forgalmazó: a termék kis- és nagykereskedelmi forgalomba hozatalával foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, beleértve a gyártót is, mint első forgalomba-hozót;
3. gyártó: a termék és a félkész-termék előállítója;
4. importáló: az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 13. § (3) bekezdésében meghatározott természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;
5. kiadó: a művet, annak példányát vagy más terméket sajátjaként megjelentető, illetve más módon nyilvánosságra hozó természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;
6. kivitelező: építmény létrehozására - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint - jogosult természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;
7. pornótartalmú mű: olyan mű, amelynek célja – a mű egészéből megállapíthatóan – a szexuális ingerkeltés, és amelyben a szexuális cselekményeket nyíltan, kendőzetlenül ábrázolják;
8. szolgáltató: a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 9007/1998. (SK. 12.) KSH Közleményének mellékleteként kiadott Szolgáltatások Jegyzéke hatálya alá sorolt tevékenységet végző természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.”
6. § Az Nkat. melléklete helyébe e törvény melléklete lép.
7. § Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy
a) a pénzügyminiszterrel együtt a kivitelezőt terhelő járulékalap megállapításának és megfizetésének módját és részletes szabályait rendeletben meghatározza;
b) a Nkat. Mellékletében foglalt – a Kombinált Nómenklatúrának megfelelő – besorolási kódszámok részletes bontását besorolási segédletként közzétegye a Magyar Közlönyben.
8. § Ez a törvény a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Nkat. 4. § (1) bekezdésének f) pontja és a 7. § g) pontja hatályát veszti.
Melléklet a 2000. évi ............. törvényhez
"Melléklet az 1993. évi XXIII. törvényhez
A kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások köre a 2000. január 1-jén hatályos Kereskedelmi Vámtarifa alapját képező (8-számjegyű) Kombinált Nómenklatúra (KN), valamint a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) és az Építményjegyzék (ÉJ) szerint.
I. TERMÉKEK
|
KN-csoport |
Termékkör |
BTO (tájékoztató adat) |
járulék-kulcs, % |
Kötelezett |
|
Fa anyagú dísztárgyak |
|
|
4414 00 ** |
Festmény, fénykép, tükör és hasonló tárgyak fakerete |
205114 10 00 |
1 |
Gyártó |
|
4420 ** ** |
Intarziás és berakott famunka, ékszeres vagy evőeszközös ládikó vagy –doboz és hasonló cikkek fából; kis szobor és más díszműáru fából |
205113 00 00 |
1 |
Gyártó |
|
4421 90 ** |
Egyéb faáruból: Képzőművészeti állvány fából |
205114 27 00 |
1 |
Gyártó |
|
Kiadási, nyomtatott és egyéb sokszorosított termékek |
|
|
ex 4901 |
Könyvből, brosúrából, röpiratból és hasonló nyomtatványból: pornó- és erőszaktartalmú mű |
|
25 |
Kiadó |
|
|||
|
ex 4902 |
Újságból, folyóiratból és időszakos kiadványból: pornó- és erőszaktartalmú mű (illusztrálva és reklámtartalommal is) |
|
25 |
Kiadó |
|
|||
|
ex 4903 |
Képeskönyvből, rajzoló- és kifestőkönyvből: pornó- és erőszaktartalmú mű |
|
25 |
Kiadó |
|
|||
|
KN-csoport |
Termékkör |
BTO (tájékoztató adat) |
járulék-kulcs, % |
Kötelezett |
||||
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
ex 4908 |
Postai levelezőlapból, üdvözlőlapból, képből és más nyomtatott termékből: pornó- és erőszaktartalmú mű |
|
25 |
Kiadó |
|
|||
|
ex 8524 |
Videó- és hangfelvételt tartalmazó lemezből, szalagból és más anyagból, amelyen hangot vagy más jelet rögzítettek: pornó- és erőszaktartalmú mű |
|
25 |
Kiadó |
|
|||
|
ex 8524 |
Adatfeldolgozási információt tartalmazó (számítógépes stb.) mágnesszalagból és –lemezből, CD-ből: pornó- és erőszaktartalmú mű |
|
25 |
Kiadó |
|
|||
|
4901 91 ** |
Szótár, enciklopédia és ilyen sorozatok folytatásai (lexikon), az irányadó jogszabályok alapján tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánított művek nélkül |
221130 00 00 |
1 |
Kiadó |
||||
|
4901 99 ** |
Könyv, brosúra, röpirat és hasonló nyomtatvány (szótár és enciklopédia nélkül), a hivatalos tankönyvjegyzékben megjelent tankönyvek nélkül |
221120 20 00 |
1 |
Kiadó |
||||
|
4902 ** ** |
Újság, folyóirat és időszakos kiadvány, illusztrálva és reklámtartalommal is |
221200 00 00 |
1 |
Kiadó |
||||
|
4903 00 ** |
Gyermek- és ifjúsági képeskönyv, rajzoló- és kifestőkönyv |
221120 70 00 |
1 |
Kiadó |
||||
|
4905 ** ** |
Földgömb, csillagászati glóbusz, térkép |
221130 00 00 |
1 |
Kiadó |
||||
|
4908 ** ** |
Levonókép (levonó matrica) |
221500 00 00 |
3 |
Kiadó |
||||
|
4909 00 ** |
Nyomtatott vagy illusztrált postai képes levelezőlap; nyomtatott lapok személyes üdvözlettel vagy bejelentéssel, illusztrálva, díszítve és borítékkal is |
221500 00 00 |
3 |
Kiadó |
||||
|
KN-csoport |
Termékkör |
BTO (tájékoztató adat) |
járulék-kulcs, % |
Kötelezett |
||||
|
|
|
|
|
|
||||
|
4910 00 ** |
Nyomtatott naptár, naptárblokk |
221500 00 00 |
3 |
Kiadó |
||||
|
4911 10 ** |
Kereskedelmi reklámanyag, katalógus és hasonló |
222212 00 00 |
1 |
Kiadó |
||||
|
8524 10 ** |
Hanglemez |
221400 00 00 |
2 |
Kiadó |
||||
|
8524 31 ** |
CD-ROM és más lézerrel olvasható lemez adatfeldolgozási (pl. számítógépes) információval |
223300 00 00 |
1 |
Gyártó |
||||
|
8524 32 ** |
Hangfelvételek CD-n |
221400 00 00 |
2 |
Kiadó |
||||
|
8524 39 ** |
Kép- vagy mozgókép-felvételek CD-n, lézerrel olvasható lemez más (nem adatfeldolgozási vagy hang-) jelekkel |
223200 00 00 |
3 |
Kiadó |
||||
|
8524 40 ** |
Mágnesszalag adatfeldolgozási (pl. számítógépes) információval |
223300 00 00 |
1 |
Gyártó |
||||
|
8524 5* ** |
Mágnesszalag hangfelvétellel (műsoros hangszalag) |
221400 00 00 |
2 |
Kiadó |
||||
|
8524 5* ** |
Mágnesszalag képfelvétellel (műsoros videoszalag) |
223200 00 00 |
3 |
Kiadó |
||||
|
8524 91 ** |
Mágneses és egyéb adathordozó lemez, más jelhordozó automatikus adatfeldolgozási (pl. számítógépes stb.) információkkal |
223300 00 00 |
1 |
Gyártó |
||||
|
8524 99 ** |
Hangfelvételek mágneslemezen és más hordozón (nem CD-n) |
221400 00 00 |
2 |
Kiadó |
||||
|
8524 99 ** |
Kép- vagy mozgókép-felvételek mágneslemezen és más hordozón (nem CD-n) |
223200 00 00 |
3 |
Kiadó |
||||
|
Vegyi termékek (fotokémiai anyagok) |
|
|
37** ** ** |
Fotokémiai anyagok (film, fotópapír, fotólemez, fotóvegyszer), kivéve a röntgenfilmet és a röntgenpapírt |
246400 00 00 |
1 |
Gyártó |
|
KN-csoport |
Termékkör |
BTO (tájékoztató adat) |
járulék-kulcs, % |
Kötelezett |
|
Műanyag dísztárgyak |
25 |
|
3926 40 ** |
Műanyagból készült szobor és más belső díszítésre szolgáló tárgy |
252428 30 00 |
3 |
Gyártó |
|
Üveg és kerámia dísztárgyak |
|
|
6913 ** ** |
Szobrocska és más dísztárgy kerámiából |
262113 00 00 |
3 |
Gyártó |
||
|
7013 ** ** |
Asztali, konyhai, tisztálkodási, irodai, lakásdíszítési vagy hasonló célra szolgáló üvegáru (nem díszített ivópohár és üvegedény kivételével) |
261313 00 00 |
3 |
Gyártó |
||
|
|
|
|
|
|
||
|
Fém dísztárgyak |
|
|
|||||
|
8306 2* ** |
Kis szobor és más dísztárgy fémből (nem nemesfémből) |
287524 00 00 |
3 |
Gyártó |
|
Nyomdatechnikai gép, berendezés |
|
|
8440 10 ** |
Könyvkötő gép, beleértve a könyvfűző gépet is |
295611 00 00 |
1 |
Gyártó |
|
8442 ** ** |
Betűöntő vagy betűszedő, nyomódúc, nyomólap, nyomóhenger vagy más nyomólemez-előállítására szolgáló gép, készülék és felszerelés |
295612 00 00 |
1 |
Gyártó |
|
8443 ** ** |
Nyomdaipari gép (ofszet, magas- és mélynyomó, flexográfiai, tintasugaras stb. nyomógép) nyomdaipari segédgép, az automatikus adatfeldolgozó gép printere nélkül |
295613 00 00 |
1 |
Gyártó |
|
KN-csoport |
Termékkör |
BTO (tájékoztató adat) |
járulék-kulcs, % |
Kötelezett |
|
Írógép, másológép |
|
|
8469 ** ** |
Egyéb írógép (szövegszerkesztők és az automatikus adatfeldolgozó gép printere, valamint a Braille írógép nélkül) |
300112 00 00 |
1 |
Gyártó |
|
9009 ** ** |
Optikai rendszerű vagy kontakt-fénymásoló és hőmásoló készülék |
300121 00 00 |
1 |
Gyártó |
|
Híradástechnikai termékek |
|
|
ex 8518 ** ** |
Mikrofon és tartószerkezete, hangszóró, dobozba szerelve is; fejhallgató, fülhallgató és kombinált mikrofon/hangszóró egység; hangfrekvenciás elektromos erősítő; elektromos hangerősítő egység, a polgári repülés készülékei kivételével |
323041 00 00 |
1 |
Gyártó, |
|||
|
8519 ** ** |
Lemezjátszó, erősítő nélkül is, kazettalejátszó és más hangvisszaadó készülék, hangfelvevő szerkezet nélkül |
323031 00 00 |
1 |
Gyártó, |
|||
|
ex 8520 ** ** |
Magnetofon és más hangfelvevő készülék, -lejátszó szerkezettel vagy anélkül is, a polgári repülés készülékei kivételével |
323032 00 00 |
1 |
Gyártó, |
|||
|
ex 8521 ** ** |
Videó-felvevő és –lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is, a polgári repülés készülékei kivételével |
323033 00 00 |
1 |
Gyártó, |
|||
|
ex 8522 ** ** |
Kizárólag vagy elsősorban kép- és hangrögzítő és -lejátszó berendezések alkatrészei, a polgári repüléshez felhasznált, valamint az ipari továbbfelhasználású alkatrészek kivételével
|
323050 00 00 |
1 |
Gyártó,
|
|||
|
KN-csoport |
Termékkör |
BTO (tájékoztató adat) |
járulék-kulcs, % |
Kötelezett |
|||
|
|
|
|
|
|
|||
|
ex 8525 ** ** |
Rádiótelefon, rádiótávíró, rádió- és tévéműsor-adókészülék, -vevőkészülékkel, vagy anélkül, hangfelvevő vagy –lejátszó készülékkel egybeépítve is, kivéve a katonai és egyéb közszolgálati (közcélú távközlési, tűzoltó, mentő stb.), polgári repülési adóberendezést |
322011 00 00 |
1 |
Gyártó, |
|||
|
ex 8525 30 ** |
Televíziós kamera (felvevő), állóképes videokamera és más videokamera felvevők, kivéve a közterületi forgalomellenőrzés speciálisan csatlakoztatott (pl. helyhez kötött) kameráit |
322012 00 00 |
1 |
Gyártó, |
|||
|
8527 1* ** |
Külső áramforrás nélkül működő rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy –lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is, ideértve a rádiótelefon vagy rádiótávíró vételére egyaránt alkalmas készüléket is |
323011 10 00 |
1 |
Gyártó, |
|||
|
8527 2* ** |
Csak külső áramforrásról működő, gépjárművekben használatos rádióműsor-vevőkészülék , beleértve a rádiótelefon vagy rádiótávíró vételére egyaránt alkalmas készüléket is |
323012 00 00 |
1 |
Gyártó, |
|||
|
8527 3* ** |
Más rádióműsor-vevőkészülék, beleértve a rádiótelefon vagy rádiótávíró vételére egyaránt alkalmas készüléket is |
323011 20 00 |
1 |
Gyártó, |
|||
|
ex 8527 9* ** |
Rádiótelefon és rádiótávíró vevőkészüléke (mobiltelefon is), a polgári repülés készülékei kivételével |
323044 00 00 |
1 |
Gyártó, |
|||
|
ex 8528 ** ** |
Televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor vevőkészüléket, hang- és képfelvevő vagy –lejátszó készüléket magában foglaló is, videómonitor és videó vetítőkészülék, kivéve az egészségügyi, művelődési, kulturális, oktatási intézmények és a tömegközlekedés zártláncú hálózatának speciálisan csatlakoztatott készülékeit |
323020 00 00 |
0,5 |
Gyártó, |
|||
|
KN-csoport |
Termékkör |
BTO (tájékoztató adat) |
járulék-kulcs, % |
Kötelezett |
|||
|
|
|
|
|
|
|||
|
ex 8529 10 ** |
Antennák és antennareflektor összes típusa, valamint az ezek használatához alkalmas alkatrészek, a polgári repülés és a közcélú távközlési szolgáltatás készülékei kivételével |
323050 00 00 |
1 |
Gyártó, |
|||
|
ex 8529 90 ** |
Kép- és hangrögzítő és -lejátszó berendezések, rádió, televízió, rádiótelefon alkatrészei (antenna nélkül), a polgári repüléshez felhasznált, valamint az ipari továbbfelhasználású alkatrészek kivételével |
323050 00 00 |
1 |
Gyártó, |
|||
|
Fényképészeti eszközök |
|
|
ex 9002 ** **
ex 9006 ** ** |
Fényképészeti eszközök és tartozékaik, kivéve az orvosi, a kriminológiai, a földmérési és hasonló hivatásfényképezés, valamint a mikrofelvételek készítésének és leolvasásának eszközeit, a félvezető-gyártás fényképészeti berendezéseit |
334030 00 00 |
1 |
Gyártó |
|
Ékszer, hangszer, játék, szórakoztató tárgy, díszítő termék, műalkotás, gyűjtemény, régiség |
|
|
6702 ** ** |
Művirág, levél-és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru |
366376 00 00 |
3 |
Gyártó, |
|
7101 ** ** |
Természetes vagy tenyésztett gyöngy, gyémánt és más drágakő, féldrágakő, szintetikussal vagy rekonstruálttal együtt, megmunkálva vagy osztályozva is, de foglalat vagy szerelés nélkül |
362211 00 00 |
3 |
Gyártó, |
|
7117 ** ** |
Ékszerutánzat |
366100 00 00 |
3 |
Gyártó, |
|
7118 ** ** |
Érme |
362100 00 00 |
3 |
Gyártó, |
|
KN-csoport |
Termékkör |
BTO (tájékoztató adat) |
járulék-kulcs, % |
Kötelezett |
|
ex 92** ** ** |
Zenei eszközök (hangszerek), alkatrészek és tartozékok nélkül |
363000 00 00 |
1 |
Gyártó, |
|
|
9503 90 10 |
Játékfegyver |
365033 50 00 |
10 |
Gyártó |
|
|
9504 10 ** |
Tévéhez kapcsolható videojáték |
365042 00 00 |
1 |
Gyártó |
|
|
9504 20 ** |
Szórakozóhelyi felszerelés, asztali vagy társasjáték, pénzérmével vagy koronggal működő más játék, beleértve a tivoli játékot, a biliárdot, a különféle típusú játékkaszinó-asztalt (a tekepálya-felszerelés kivételével) |
365043 00 00 |
10 |
Gyártó, |
|
|
ex 9504 ** ** |
Pornó- és erőszaktartalmú videojáték |
365042 00 00 |
25 |
Gyártó, |
|
|
9504 40 ** |
Kártya |
365041 00 00 |
3 |
Gyártó |
|
|
ex 9504 ** ** |
Pornó- és erőszaktartalmú kártya |
365041 00 00 |
25 |
Gyártó, |
|
|
9505 ** ** |
Ünnepi, farsangi és különféle más szórakoztató tárgy, beleértve a bűvésztárgyat és a beugratós tréfakelléket is |
366371 00 00 |
3 |
Gyártó |
|
|
ex 9701 ** ** |
Kizárólag kézzel készített másolat műalkotás (festmény, rajz, pasztellkép, kollázs, dekoratív tábla, metszet, nyomat, szobrászművészeti alkotás) alapján |
366390 00 00 |
1 |
Gyártó |
|
|
9704 ** ** |
Bélyeg, nem forgalomra szánt vagy forgalmon kívüli, bélyegzéssel ellátott boríték, hasonló filatéliai cikk |
366390 00 00 |
1 |
Kiadó |
|
|
9705 ** ** |
Állattani, növénytani, ásványtani, anatómiai, történelmi értékű, archeológiai, paleontológiai, etnográfiai, numizmatikai gyűjtemény vagy gyűjteménydarab |
366390 00 00 |
1 |
Forgalmazó |
|
|
9706 ** ** |
Száz évnél idősebb régiség |
366390 00 00 |
1 |
Forgalmazó |
|
SZJ-szám |
Megnevezés |
Járulék- kulcs (%) |
A járulék fizetésére kötelezett |
52.48.37 Műalkotás-kiskereskedelem 1 Szolgáltató
52.50.11 Régiség-kiskereskedelem 1 Szolgáltató
71.40.12 Műsoros videokazetták kölcsönzése 3 Szolgáltató
71.40.12-ből Pornó- és erőszaktartalmú műsoros videokazetták
kölcsönzése 25 Szolgáltató
71.40.11-ből Hangkazetták, hanglemezek, CD-k, CD-ROM-ok
kölcsönzése 3 Szolgáltató
74.40.1 Hirdetés 1 Szolgáltató
74.81 Fényképészet 1 Szolgáltató
74.84.13 Divattervezés, formatervezés, szaktanácsadás 1 Szolgáltató
74.84.16.1 Személyek, művek közvetítése 1 Szolgáltató
92.11.3-ból Pornó- és erőszaktartalmú film-, videogyártás 25 Gyártó
92.12.1 Film-, videoterjesztés 2 Szolgáltató
92.12.1-ből Pornó- és erőszaktartalmú film-, videoterjesztés 25 Szolgáltató
92.13.1 Film-, videovetítés 2 Szolgáltató[1]
92.13.1-ből Pornó- és erőszaktartalmú film-, videovetítés 25 Szolgáltató
92.20.1 Regionális és országos rádió-, televízióműsor-
szolgáltatás (kivéve a közszolgálati rádió- és
televízióműsor-szolgáltatás, továbbá a közműsor
szolgáltatás ) 2 Szolgáltató
92.32.1 Művészeti kiegészítő szolgáltatás 2 Szolgáltató
92.33.1 Vidámparki szórakoztatás 2 Szolgáltató
92.34.1 Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás
(kivéve a bábszínházi előadás) 2 Szolgáltató
III. ÉPÜLET, EGYÉB ÉPÍTMÉNY KIVITELEZÉSE
|
ÉJ-szám |
Megnevezés |
Járulékkulcs (%) |
A járulék fizetésére kötelezett |
1211 Szállodaépületek 0,2 Kivitelező
1220 Hivatali épületek 0,2 Kivitelező
1230 Nagy- és kiskereskedelmi épületek 0,2 Kivitelező
1241 Közlekedési és hírközlési épületek, állomások,
terminálok és kapcsolódó épületek 0,2 Kivitelező
1242 Garázsépületek 0,2 Kivitelező
1251 Ipari épületek 0,2 Kivitelező
1252 Tárolók, silók és raktárak 0,2 Kivitelező
2213 Távolsági távközlő hálózatok és műtárgyaik 0,2 Kivitelező
2224 Helyi (települési) távközlő- és elektromos hálózatok 0,2 Kivitelező
Indokolás
A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1. Az Országgyűlés - a megszűnt Kulturális Alap jogutódaként - 1993-ban hozta létre a Nemzeti Kulturális Alapot (a továbbiakban: NKA) az 1993. évi XXIII. törvénnyel (Nkat.). Az NKA megalapításának elsődleges célja az volt, hogy a hazai kulturális élet egyik legfőbb pénzügyi támasza legyen a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint a határon túli terjesztésének támogatása révén. Az NKA megőrizte önállóságát az elkülönített állami pénzalapok 1995-ben életbe léptetett megszüntetése, illetve összevonása után is.
A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény részeként, a központi költségvetés előirányzatainak megalapozását szolgáló rendelkezések és törvénymódosítások között került sor az Nkat. újabb módosítására. Ebben rögzítésre került, hogy az NKA megvalósítását a központi költségvetés elkülönített fejezeti kezelésű előirányzata szolgálja, amellyel a miniszter az Nkat. előírásai szerint rendelkezik. A megváltozott státusznak az elnevezésben is kifejezésre kellett jutnia, így 1999. január 1-jétől az NKA új neve: Nemzeti Kulturális Alapprogram.
1999-ben nyilvánvalóvá vált, hogy az NKA szervezeti felépítését is hozzá kell igazítani ahhoz, hogy az Alap megszűnt, és helyébe a miniszter rendelkezése alatt álló fejezeti kezelésű költségvetési előirányzat lépett. (Míg korábban az NKA működéséért a miniszter felelőssége csak közvetett volt, addig az új helyzetben a minisztert közvetlen felelősség terheli az Alapprogram működtetéséért, forrásainak rendeltetésszerű felhasználásáért.)
Ezen túlmenően, az Nkat. gyakorlati alkalmazása során is több olyan jogértelmezési kérdés merült fel, amelyek nem rendezhetők APEH-állásfoglalások, miniszteri szintű iránymutatások kiadásával. Végül szükségessé vált az Nkat. Mellékletének hozzáigazítása a Kombinált Nómenklatúrának megfelelő vámtarifaszámokhoz, valamint az SZJ és ÉJ jegyzékek változásaihoz.
A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvényben sor került az NKA szervezeti felépítését rögzítő szakasz módosítására.
2. A benyújtott törvényjavaslat az NKA szervezetét, illetve működését egy területen érinti: a szükségképpen páros számú szakmai kollégiumok döntéseinél szavazategyenlőség esetén a szakmai kollégium vezetője dönt.
A javaslat orvosolja továbbá az Nkat. gyakorlati alkalmazása során felmerült – elsődlegesen költségvetés-technikai és számviteli jellegű – kérdéseket. Ennek megfelelően pontosítja az alkotóművészeti tevékenység járulékmentességét az új SZJ besorolás szerint, meghatározza a kulturális járulék alapját a számviteli törvény hatálya alá tartozó kötelezettek esetében és az Szja. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók, valamint önálló tevékenységet végző magánszemélyek esetében.
Az Nkat. 7. §-a részletezi azt, hogy az Alapprogramból mely célokra teljesíthetők kiadások. A Javaslat - a kulturális mecenatúra szélesebb körűvé tétele érdekében - a felsorolást kiegészíti az épített örökség támogatásával és a nemzetközi tagdíjakkal. Nem indokolt viszont e felsorolásban fenntartani a honoráriumok és tiszteletdíjak társadalombiztosítási járulékához történő hozzájárulást. Az Alapprogramból megítélt támogatás felhasználásáról készült beszámolóban ugyanis a költségek között el lehet számolni a program, rendezvény, mű stb. megvalósításához, elkészítéséhez kapcsolódó tiszteletdíjakat és közterheiket.
Az Nkat. korábban nem definiálta a törvény mellékletében meghatározott kötelezetti kört (gyártó, forgalmazó, előállító stb.), ezért a Javaslat egy új, értelmező rendelkezést tartalmaz, amely tisztázza azt, hogy kiket kell érteni a törvényben foglalt kötelezettek alatt. Az értelmező rendelkezések között kerül sor a minősített kategóriák (pornó- és erőszaktartalmú mű, illetve termék) fogalmi pontosítására, és ezzel egyidejűleg a funkcióját vesztett “szextartalmú” kategória eltörlésére. Hatályát veszti az NKA bevételei között szerepeltetett szerzői jogi bírság is, mivel az új szerzői jogi törvény kiemelte ezt a jogintézményt a szerzői és szomszédos jogok megsértésének jogkövetkezményeiből.
A törvény mellékletének szükségszerű átdolgozása (vámtarifaszámokra történő átfordítása) lehetőséget ad arra, hogy bizonyos érdemi változtatásokra is sor kerüljön a járulékköteles termékek és szolgáltatások körében:
A funkcióját vesztett “szextartalmú” termék, mű és szolgáltatások kikerülnek a járulékköteles körből. A pornó- és erőszaktartalmú mű (termék) definiálásával ugyanakkor az önbevallási fegyelem erősödése, következésképpen a járulék-befizetések emelkedése várható.
Az 1996-os módosításkor technikai hiba folytán kimaradó pornó- és erőszaktartalmú újságok, folyóiratok és hangfelvételek, valamint a pornó- és erőszaktartalmú film- és videogyártás bekerülnek a 25 százalékos minősített körbe. A “hagyományos” film- és videogyártást ezzel szemben a jövőben nem terhelné járulékfizetési kötelezettség.
A szolgáltatások körében a nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetés járulékkulcsa 0,5 százalékról 1 százalékra emelkedik – hasonlóan az elektronikus sajtóban megjelentetett hirdetések tarifájához.
A rádiós- és televíziós-szolgáltatás 1996-ban azért került ki az Nkat-ból, mert a jogalkotó így (is) próbálta preferálni a közszolgálati műsorszolgáltatást. A kereskedelmi csatornák megjelenésével nem indokolt fenntartani ezt a preferenciát, azonban a közszolgálati műsorszolgáltatás továbbra is járulékmentes marad.
Bekerül a járulék köteles körbe a műalkotás- és régiség-kiskereskedelem, valamint az építészeti értéket megtestesítő építmények, épületek kivitelezése.
A kettős különadóztatás (fogyasztási adó és kulturális járulék) elkerülése érdekében kikerül a járulékköteles körből az ékszer és részei.
Kikerül a járulékköteles körből a közösségi-művelődési szolgáltatás. Egyrészt az új SZJ rendszerben ennek a tevékenységnek nincs megfelelője, másrészt nem indokolt az amúgy is támogatásra szoruló közművelődés külön adóztatása.
Alapkövetelmény, hogy az átlagos felkészültségű jogalanyok számára is érthetően, kétséget kizáró módon azonosítható legyen a vámtarifaszámokra alapozott új termékazonosító hivatkozások hatályos szövegezése és kódjele. Éppen ezért – besorolási segédletként - szükséges közzétenni a hivatalos lapban a Kombinált Nómenklatúrának megfelelő besorolási kódszámok részletes bontását. Emellett rendeleti szinten szükséges szabályozni a kivitelezőt terhelő járulékalap megállapításának és megfizetésének módját. Mindezekre az Nkat. módosítás külön pontban ad felhatalmazást a nemzeti kulturális örökség miniszterének és a pénzügyminiszternek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az Nkat. 2. § (3) bekezdése részletezi az NKA szervezeti felépítését és döntéshozatali rendszerét. A jelenlegi szabályozásban ugyanakkor nincs utalás arra az esetre, ha a szükségképpen páros számú szakmai kollégium (egyik felét miniszter kéri fel, másik felét a szakmai szervezetek küldik) döntésénél szavazategyenlőség alakul ki. Ezt a hiányosságot pótolja a Javaslat a (4) bekezdés beiktatásával akként, hogy szavazategyenlőség esetén a szakmai kollégium elnökének a szavazata dönt.
2-3. §
Az Nkat. 5. §-a tartalmazza a kulturális járulékfizetésre vonatkozó konkrét előírásokat, továbbá a járulékfizetés alóli speciális mentességeket. A törvény gyakorlati alkalmazása során azonban több olyan jogértelmezési kérdés merült fel, amelyek állásfoglalások kiadását tették szükségessé. Ezeknek a kérdéseknek egy részét a törvényben kell elrendezni, elkerülendő a párhuzamos (esetenként egymásnak ellentmondó) állásfoglalásokat, szakmai tájékoztatókat.
A Javaslat a következő, elsődlegesen számviteli típusú kérdéskörök törvényi szabályozását tartalmazza:
- az alkotóművészi tevékenység és az előadóművészi tevékenység járulékmentességének pontosítása az új Szja.ééé besorolás szerint;
- a kulturális járulék alapja a számviteli törvény hatálya alá tartozó kötelezettek (gyártók, szolgáltatók, kivitelezők stb.) esetében és az szja törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók, valamint önálló tevékenységet végző magánszemélyek esetében;
- a kötelezettek járulékfizetésre vonatkozó nyilvántartásának az adóellenőrzést végző hatóság számára egyértelműnek és átláthatónak kell lennie.
Ezeket az előírásokat a Javaslat az Nkat. 5. § (2) bekezdésének módosításával és egy külön 5/A. § beiktatásával léptetné életbe.
4. §
Az Nkat. 7. §-a részletezi azt, hogy az Alapprogramból mely célokra teljesíthetők kiadások. A kulturális mecenatúra szélesebb körűvé tétele érdekében a felsorolást a Javaslat kiegészíti az épített örökség és az építőművészettel kapcsolatos tevékenységek támogatásával, valamint a nemzetközi tagdíjakkal.
Nem indokolt viszont e felsorolásban fenntartani a honoráriumok és tiszteletdíjak társadalombiztosítási járulékához történő hozzájárulást. Az Alapprogramból megítélt támogatás felhasználásáról készült beszámolóban ugyanis a költségek között el lehet számolni a program, rendezvény, mű stb. megvalósításához, elkészítéséhez kapcsolódó tiszteletdíjakat és közterheiket.
5. §
A jogalkalmazás során számos esetben jelentett problémát a járulékfizetésre kötelezett személyének a megállapítása annak okán, hogy a törvény nem definiálja a gyártó, importáló, kiadó stb. fogalmát. Értelmezési nehézséget okozott az is, hogy egyes BTO számokhoz tartozó termékekhez rendelt kötelezetti kör nem igazán életszerű. Mindezekre tekintettel a Javaslat egy – az Nkat. 9. §-a után 9/A. §-ként belépő - új értelmező rendelkezést tartalmaz, amely tisztázza azt, hogy kiket kell érteni a törvényben foglalt kötelezettek alatt.
Az értelmező rendelkezések között kerül meghatározásra a 25 százalékos, emelt összegű járulékkal terhelt erőszaktartalmú mű, illetve a pornótartalmú mű. E kategóriáknak az értelmezésével régi adósságát törleszti a jogalkotó, ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezekben az esetekben rendkívül nehéz egzakt, a szubjektív megítéléstől elvonatkoztatott definíciókat adni.
A fentiektől függetlenül, szükség van e minősített kategóriák egyértelműbb tisztázására, ugyanis a járulékbevallások során ritkán fordul elő, hogy egy kötelezett az általa gyártott vagy forgalmazott művet erőszaktartalmúnak minősítse. Éppen ezért a fogalmi pontosítástól a bevallások “tisztulása” és a járulékbefizetések növekedése várható. A “szextartalmú mű” és “szextartalmú termék”, mint minősítő kategória kikerül a törvényből, ennek megfelelően az értelmező rendelkezések között sem kell szerepeltetni.
6. §
A Javaslat újraalkotja az Nkat. Mellékletét a kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások köréről. A változtatás egyrészt formai okokból vált szükségessé, másrészt néhány tartalmi (érdemi) módosításra is sor kerül.
A hatályos Nkat. Melléklete a kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek körét a Belföldi Termékosztályozás (BTO) hivatkozási számai szerint szerepelteti, miközben a Kormány a 2260/1996. (IX.26.) Korm. határozatának 3. pontjában
előírta, hogy az “egyéb, a termékekre adó jellegű befizetési kötelezettséget előíró jogszabályokban a Kombinált Nomenklatúrára át kell térni”. (A vámjogszabályok és az adótörvények már megfelelnek ennek az előírásnak.)
Ennek megfelelően készült el a Melléklet átdolgozott hivatkozási rendszere annak érdekében, hogy 2000-ben már a Kereskedelmi Vámtarifa alapját adó Kombinált Nómenklatúra (KN) alapján legyenek azonosíthatók az Nkat. hatálya alá tartozó termékek. Emellett a Szolgáltatások Jegyzéke és az Építményjegyzék 1999. január 1-jei változásait is át kellett vezetni a Mellékleten. Mindezzel a Kormány eleget tesz annak a követelménynek, hogy a belföldi és az import eredetű áruk azonos megítélés alá tartozzanak. A Melléklet jelentősebb érdemi módosításai a következők:
a) a funkcióját vesztett “szextartalmú” termék, mű és szolgáltatások kiemelése a járulékköteles körből;
b) az 1996-os törvénymódosítás során technikai hibaként kimaradó pornó-, illetve erőszaktartalmú újságok, folyóiratok és hangfelvételek, valamint a pornó- és erőszaktartalmú film-, videogyártás bevonása a járulék köteles körbe;
c) a szolgáltatások körében a nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetés járulékkulcsának 0,5-ről 1 százalékra történő felemelése;
d) a kereskedelmi rádiós és televíziós szolgáltatás újbóli bevonása a járulékköteles szolgáltatások körébe. A javasolt kulcs: 2 százalék;
e) a műalkotás- és régiség-kiskereskedelem beemelése a járulék köteles körbe (1 százalék);
f) a Kereskedelmi Vámtarifa előírásaihoz alkalmazkodva, a híradástechnikai termékek körében a polgári repülés készülékeinek méltányosságból történő mentesítése a járulékfizetési kötelezettség alól;
g) az ipari felhasználású alkatrészek, továbbá a közszolgálatban használatos (egészségügyi, katonai, kulturális stb. célú) speciális termékek méltányosságból történő mentesítése a járulék alól – hangsúlyozottan nem alanyi jogon;
h) a kettős különadóztatás (fogyasztási adó és kulturális járulék) elkerülése érdekében kikerül a járulékköteles körből az ékszer és részei;
i) a (nem minősített kategóriába tartozó) film- és videogyártás, valamint a közösségi művelődési szolgáltatás kiemelése a járulék köteles körből;
j) az Építményjegyzékben foglalt egyes építmények kivitelezésének bevonása a járulék köteles körbe (a járulékkulcs: 0,2 százalék).
7. §
A várható jogértelmezési, jogalkalmazási nehézségek elkerülése céljából, rendeleti szinten szükséges szabályozni a kivitelezőt terhelő járulékalap megállapításának és megfizetésének módját. Emellett besorolási segédletként szükséges közzétenni a Magyar Közlönyben a Kombinált Nómenklatúrának megfelelő besorolási kódszámok részletes bontását, hogy az átlagos felkészültségű jogalanyok számára is érthetően, kétséget kizáró módon azonosítható legyen a vámtarifaszámokra alapozott új termékazonosító hivatkozások hatályos szövegezése és kódjele. Mindezekre az Nkat. módosítás külön pontban ad felhatalmazást a nemzeti kulturális örökség miniszterének és a pénzügyminiszternek. A besorolási segédlet a 2000. január 1-jén hatályos Kereskedelmi Vámtarifa szükséges részletezése szerint készül.
8. §
A Javaslat szerint ez a törvénymódosítás a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, összhangban az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. § (4) bekezdésével. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Alapprogram bevételei között szerepeltetett “szerzői jogi bírság-befizetések” kitétel [4. § (1) bekezdésének f) pontja], összhangban a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvénnyel, amely már nem tartalmazza ezt az elavult jogintézményt a szerzői és a szomszédos jogok megsértésének jogkövetkezményei között. Hatályát veszti továbbá a 7. § g) pontja (ezzel kapcsolatban lásd a 4. §-hoz fűzött indokolás második bekezdését).
[1] Általános szállodai (vendégszobai) videovetítés esetén vendégnaponként 100 Ft, minden más esetben 200 Ft naponta. Tételesen nyilvántartott szállodai (vendégszobai) video-filmműsor szolgáltatás esetén igénybevételenként 140 Ft.