T/3120.
számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
az okmány-kiadással és nyilvántartással összefüggő egyes törvények módosításáról
|
|
Előadó: |
Dr. Pintér Sándor |
|
|
|
belügyminiszter |
2000. évi .....törvény
az okmány-kiadással és nyilvántartással összefüggő egyes törvények módosításáról
1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
/A Hivatal feladata és hatásköre:/
"j) első fokú hatósági jogkörben, országos illetékességgel ellátja a 7/A. §-ban meghatározott feladatokat, ha a kérelmet a Hivatalnál nyújtják be."
2. § A Nytv. 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A Hivatal a 29. § (3) bekezdésében meghatározott adatokról és a lakcímről törvény, illetőleg az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a személyazonosító igazolvány adatainak, valamint az érintett lakcímének ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából adatot szolgáltathat. Az érintett arcképmását és saját kezű aláírását a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.”
3. § A Nytv. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljárásban - személyazonosítás céljára - az eljáró hatóság jogosult a polgár arcképmásának és sajátkezű aláírásának megismerésére, illetőleg igénylésére.”
4. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 4. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
/A Hivatal feladat- és hatásköre:/
“e) első fokon eljár az 5. § (1) bekezdésének a)-g) pontjában meghatározott ügyekben, ha a kérelmet a Hivatalnál nyújtották be.”
(2) A Kknyt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Adatszolgáltatási, továbbá az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott ügyekben másodfokon a Hivatal vezetője jár el.”
5. § A Kknyt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“5. § (1) A külön jogszabályban meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője:
a) ellenőrzi a járművezetésre jogosító okmányok (a továbbiakban: engedély) kiállítása, érvényesítése, cseréje, pótlása iránti kérelem adatait, gondoskodik a kérelem teljesítéséről és az engedély ügyfél részére történő kiadásáról;
b) a jármű tulajdonjogát igazoló hatósági okmány (a továbbiakban: törzskönyv) kiállítására, cseréjére, pótlására irányuló kérelem alapján intézkedik a törzskönyv kiállítására és az ügyfél részére történő kiadására;
c) ellátja a jármű közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállításával, cseréjével, pótlásával és az ügyfél részére történő átadásával kapcsolatos feladatokat;
d) ellátja az a)-c) pontokban megjelölt okmányok kiadásával kapcsolatos hatáskörébe utalt adatkezelési feladatokat;
e) átvezeti a nyilvántartáson az a)-c) pontokban megjelölt adatokat, illetőleg adatváltozásokat;
f) továbbítja az okmánytár részére a nyilvántartásba történő bejegyzés és az okmányok kitöltésének alapját képező iratokat;
g) az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén a körözési nyilvántartást vezető szerv értesítésével kezdeményezi az okmánykörözés elrendelését;
h) gondoskodik az engedély visszavonásáról, bevonásáról, a jármű forgalomból történő kivonásáról, valamint az ezekkel a feladatokkal összefüggő adatok nyilvántartásba történő bevezetéséről, továbbá az okmány és rendszámtábla körözés elrendeléséről.”
(2) A Kormány az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló rendeletében az (1) bekezdésben meghatározott hatáskör kizárólagos gyakorlására jogosult körzetközponti jegyzőt jelölhet ki.”
6. § A Kknyt. 6. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője:/
“a) az 5. § (1) bekezdésének a)-c) és h) pontjaiban a jegyző hatáskörébe utalt ügyekben ellátja a másodfokú hatósági és az ezzel összefüggő adatkezelési feladatokat;”
7. § A Kknyt. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
“14/A. § A jegyzőt értesíti
a) a vizsgálatot végző szerv a 8. § e) pontjában megjelölt adatokról és azok változásáról;
b) a rendőrhatóság a közúti közlekedés körében elkövetett, külön jogszabályban meghatározott bűncselekmény, illetve szabálysértés miatt a járművezető ellen indult eljárásról.”
8. § A Kknyt. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
“15/A. § (1) A jegyző az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott feladata ellátása céljából kezeli a jármű azonosító adatát, a járműtulajdonos (üzembentartó) 9. § (1) bekezdés a), b) e) és f) pontjában meghatározott, továbbá a járművezető egészségi és pályaalkalmasságára, közlekedésbiztonsági alkalmatlanságára vonatkozó adatokat.
(2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adatközlés alapján hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig kezelheti.”
9. § A Kknyt. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A nyilvántartásból igényelheti(k):/
“a) a bíróság, az ügyészség, a nyomozóhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat.”
10. § A Kknyt. 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) Törvény, illetőleg az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a nyilvántartó az engedély-nyilvántartásnak a 8. § a)-d) és i)-j) pontjaiban meghatározott adatairól a személyazonosításra alkalmas járművezetői engedély érvényességének megállapítása céljából adatot szolgáltathat. A 8. § c) és d) pontjában foglalt adatot a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.”
11. § A Kknyt. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Ha a jármű új tulajdonosa az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségének önhibájából nem tett eleget, a járművet az 5. §-ban megjelölt jegyző - a külön jogszabályban meghatározott időtartamra - kivonja a forgalomból.”
12. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Bv. tvr.) 70. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A járművezetéstől eltiltás esetén az ezzel összefüggő feladatok ellátásáról a települési önkormányzat jegyzője a bíróság értesítése alapján gondoskodik.”
(2) A Bv. tvr. 73. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A 72. § rendelkezéseit a járművezetéstől eltiltás esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a járművezetéshez szükséges jártasságot a 70. § (4) bekezdésében meghatározott jegyzőnél kell igazolni.”
13. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“117. § A szabálysértés miatt alkalmazott kiutasítást az idegenrendészeti hatóság, a járművezetéstől eltiltást a jogerős határozatot hozó szabálysértési hatóság, illetve bíróság értesítése alapján a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője hajtja végre.”
14. § A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A 10. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott adatok közül a közügyektől eltiltásra és a foglalkozástól történő eltiltásra vonatkozó adatokat a mellékbüntetés végrehajtását ellenőrző rendőrség, a járművezetéstől eltiltásra vonatkozó adatokat a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője közli.”
15. § A Bnytv. 31. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/ A daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásban kell nyilvántartani /
“a) annak az adatait, ujj- és tenyérnyomatát, továbbá arcképét, akit szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vontak, kivéve azt, akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét;”
16. § A Bnytv. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A DNS-profil nyilvántartásban annak az adatait kell nyilvántartani, akit
a) öt évi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett, vagy
b) a nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható,
c) nemi erkölcs elleni erőszakkal megvalósuló,
d) gyermekkorú ellen irányuló,
e) sorozatban vagy szervezett elkövetéssel megvalósuló,
f) kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal kapcsolatos,
g) pénz- vagy értékpapír-hamisítással kapcsolatos,
h) fegyveres elkövetéssel megvalósuló, illetve
i) az állam elleni bűncselekményekkel, a terrorcselekménnyel, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével, a visszaélés atomenergia alkalmazásával, a pénzmosással, valamint a szolgálati bűncselekményekkel kapcsolatban fennálló feljelentési kötelezettség elmulasztása, illetve a terrorcselekményre irányuló előkészület
bűncselekmény alapos gyanúja miatt vontak büntetőeljárás alá, kivéve azt, akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét.”
17.
§ A Bnytv. 17. §-ának f) pontjában, 37. §-ának e) pontjában, valamint
46. §-ának d) pontjában a “Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész
helyébe a “Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész lép.
18. § (1) Ez a törvény 2001. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a Nytv. 7/A. §-ának (1) bekezdésében “- a kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár tekintetében -” szövegrész;
b) a Kknyt. 19. §-a (1) bekezdésének k) pontja.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény (a továbbiakban: Nytv.) módosítása lehetővé teszi, hogy a belügyminiszter által kijelölt központi szerv - BM Központi Hivatal - első fokú hatósági jogkörében eljárva részt vegyen a személyazonosító igazolvány, a járművezetői engedély, valamint a gépjármű-azonosító okmányok kiadásában, ha a kérelmező ügyfél kérelmét közvetlenül a Hivatalnál nyújtja be.
2. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény a járművezetésre jogosító okmányok, valamint a gépjármű törzskönyvek és forgalmi engedélyek kiállításával, cseréjével, pótlásával kapcsolatos feladatokat 2001. január 1-től a körzetközponti települési önkormányzat jegyzőjéhez telepíti. A szabályozás alapján a jövőben a nyilvántartóval közvetlen informatikai kapcsolatban álló okmányirodák végzik a kérelmek átvételét, az okmányok kiadását, az ezzel összefüggő adat-karbantartást és adat-ellenőrzést.
A vezetői engedély visszavonása és a jármű forgalomból történő kivonása feladatainak átadása az okmányirodákhoz szervezeti oldalát tekintve egységes közlekedési igazgatás kialakítását jelenti, melyben a nyilvántartóval mind az okmány kiadása, mind visszavonása esetén a jegyző tartja a kapcsolatot. Így az ügyintézés az okmányellátástól a visszavonásig egy kézbe kerül, hatáskör megosztás nélkül biztosítva a központi nyilvántartás adatkarbantartásának lehetőségét.
A rendőrhatóság által végzett igazgatási tevékenység átadását jelentő megoldás további lépéseket jelent a közigazgatás korszerűsítésének irányába. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint személyes adat akkor kezelhető, ha azt törvény az adatkezelés céljának megjelölésével elrendeli.
Az adatkezelésre feljogosított szervek a birtokukban lévő adatokat csak törvény által meghatározott esetben és körben juttathatják el más adatkezelő szervhez.
A jegyző a kibővült hatáskörében meghatározott feladatainak csak akkor tud törvényesen eleget tenni, ha az általa kezelhető adatok körét, és az adatforrást a törvény meghatározza. A jegyzőt a vizsgálatot végző szerv (az orvos, a Közlekedési Felügyelet Pályaalkalmasság-vizsgáló Intézete) értesíti a vezetői engedély érvényesítéséhez szükséges vagy annak bevonását eredményező egészségi és pályaalkalmassági adatokról.
A törvényben meghatározott közlekedési bűncselekmények, illetve ittas járművezetés szabálysértése miatt indult eljárásról az eljáró rendőrhatóság értesíti a jegyzőt, ennek alapján lehet helye a vezetői engedély visszavonását elrendelő határozat meghozatalának.
3. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr., a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény szabályai szerint a jogerős és végrehajtható határozatokról a rendőrhatóság kap értesítést a bíróságtól és a szabálysértési hatóságtól. A jövőben a végrehajtás technikai feladatait (a vezetői engedély átvétele, továbbítása, a nyilvántartás karbantartása) ellátó jegyző számára szükséges biztosítani a jogerős döntést tartalmazó információkat. Ezek alapján a jegyző az engedély nyilvántartás és a bűnügyi nyilvántartás felé továbbíthatja a járművezető vezetői engedélyének visszavonására, illetve járművezetéstől eltiltásra vonatkozó adatait.
4. A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi
bizonyítványról szóló
1999. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) alkalmazásának tapasztalatai
alapján felmerült annak az igénye, hogy a Bnytv. nevesítve tartalmazza azt,
hogy a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásba, valamint a DNS-profilok
nyilvántartásába nem kell felvenni azt, akivel szemben a büntetőeljárás
magánvádas eljárás keretében folyik.
A Bnytv. rendelkezései belső koherenciájának biztosítása érdekében a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartással kapcsolatos korrekciót el kell végezni és hasonlóan kell eljárni a DNS-profilok nyilvántartására nézve is.
A Javaslat biztosítja, hogy a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelmet ne csak a körzetközponti jegyzőnél, hanem az országos nyilvántartást vezető központi szervnél (Hivatalnál) is be lehessen nyújtani. A személyazonosító igazolvány előállítása központilag a Hivatalnál történik, ezért nem indokolt az I. fokú eljárás lefolytatásából a Hivatalt kizárni, különös tekintettel a sürgősséggel benyújtott kérelmek teljesítésére.
Az új, korszerű személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a polgár lakcím adatát. Ezért az okmányok és a nyilvántartás adatainak egyeztetése céljából biztosítani kell, hogy a törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján jogosult adatkérő adatot kaphasson a központi nyilvántartásból.
A személyazonosítás célját szolgáló valamennyi hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásban ellenőrizni kell a kérelmező polgár személyazonosságát. Ezért nem nélkülözhető, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt arcképmás és sajátkezű aláírás adat megismerése az eljáró hatóságok számára, figyelemmel arra is, hogy ez a nyilvántartás képezi a személyes adatok vonatkozásában a többi okmány-nyilvántartás alapját is.
A Javaslat biztosítja, hogy a törvény 5. §-ának a)-g) pontjaiban meghatározott első fokú hatósági feladatokat ne csak a jegyző, hanem a közlekedési nyilvántartást vezető központi szerv (Hivatal) is elláthassa. Az érintett okmányok előállítása központilag a Hivatalnál történik, ezért nem indokolt az I. fokú eljárás lefolytatásából a Hivatalt kizárni, különös tekintettel a sürgősséggel benyújtott kérelmek teljesítésére.
Így a Hivatal
· ellenőrzi a járművezetésre jogosító okmányok (a továbbiakban: engedély) kiállítása, érvényesítése, cseréje, pótlása iránti kérelem adatait, gondoskodik a kérelem teljesítéséről és az engedély ügyfél részére történő kiadásáról;
· a jármű tulajdonjogát igazoló hatósági okmány (a továbbiakban: törzskönyv) kiállítására, cseréjére, pótlására irányuló kérelem alapján intézkedik a törzskönyv kiállítására és az ügyfél részére történő kiadására;
· ellátja a jármű közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállításával, cseréjével, pótlásával és az ügyfél részére történő átadásával kapcsolatos feladatokat;
· ellátja a megjelölt okmányok kiadásával kapcsolatos hatáskörébe utalt adatkezelési feladatokat;
· átvezeti a nyilvántartáson a megjelölt adatokat, illetőleg adatváltozásokat;
· továbbítja az okmánytár részére a nyilvántartásba történő bejegyzés és az okmányok kitöltésének alapját képező iratokat;
· az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén a körözési nyilvántartást vezető szerv értesítésével kezdeményezi az okmánykörözés elrendelését.
A Javaslat megteremti a lehetőséget az egységes közlekedési igazgatás működtetésére azzal, hogy a járművezetésre jogosító okmányok visszavonására, a jármű forgalomból történő kivonására a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője kap hatáskört, ami a központi nyilvántartás adattartalmának karbantartásával összefüggő feladatok elvégzésével jár együtt. A hatáskör kiteljesedésével a közigazgatási hivatal másodfokú hatósági feladatai is kiegészülnek.
A 7-8. §-okhoz
A személyes adatok védelme megköveteli, hogy a törvény meghatározza az adatkezelés célját, idejét, az adatkezelésre feljogosított szervek által átadható adatok körét. A törvényi felhatalmazás alapján átadott adatok felhasználásával végzi a jegyző a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés, illetve szabálysértési intézkedés végrehajtásának technikai, valamint a jármű forgalomból történő kivonásának, továbbá a vezetői engedély visszavonásának feladatait.
A Javaslat meghatározza, hogy a rendőrhatóság mely közlekedési bűncselekmény és szabálysértés esetén értesíti a jegyzőt a vezetői engedély visszavonását eredményező eljárás megindításáról, illetve a vizsgálatot végző orvos és a pályaalkalmasságot elbíráló szerv mely adatokat közölheti a vezetői engedély érvényesítéséhez vagy érvénytelenítéséhez.
Az adatkezelők körének pontosítása a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 75. §-ával való összhangot teremti meg.
Tekintettel arra, hogy az új, korszerű járművezetői engedély is személyazonosító okmánnyá válik, ezen okmányokra nézve is - hasonlóan a többi okmányhoz - az érvényesség ellenőrzését lehetővé tevő azonos szabályokat kell megállapítani.
A járműigazgatási hatáskör változásával a jegyző jogosult a gépjármű forgalomból történő kivonására, ha az új tulajdonos az átírási kötelezettségének a jogszabályban meghatározott 15 napon belül nem tesz eleget.
A Javaslat a járművezetői engedélyek visszavonásának egységes igazgatási szervezeti formában történő megvalósítása érdekében a Bv. tvr. járművezetéstől eltiltás esetére vonatkozó végrehajtási, és a vezetői engedély visszaadásának, továbbá a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény adat-továbbítási szabályait hozza összhangba a Kknyt-nek az 5. §-sal bevezetett új rendelkezéseivel.
A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) alkalmazásának tapasztalatai alapján felmerült annak az igénye, hogy a Bnytv. expressis verbis tartalmazza azt, hogy a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásba, valamint a DNS-profilok nyilvántartásába nem kell felvenni azt, akivel szemben a büntetőeljárás magánvádas eljárás keretében folyik.
A Bnytv. alapján az említett két nyilvántartásba a szándékos bűncselekmények elkövetőit kell felvenni. E bűncselekmények sajátos kategóriáját képezik a magánindítványra üldözendő deliktumok, közöttük is azok, amelyekkel kapcsolatban magánvádas eljárásnak van helye. Ilyen a könnyű testi sértés, a magántitok megsértése, a levéltitok megsértése, a rágalmazás, a becsületsértés és a kegyeletsértés vétség (a továbbiakban együtt: magánvádas bűncselekmények).
A Bnytv. szerint a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásba veendő adatokat “az a nyomozó hatóság közli, amelyik a gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta” [33. § (1) bekezdés].
Tekintettel arra, hogy a bíróság nem nyomozó hatóság, a hivatkozott rendelkezés magában hordozza azt is, hogy a magánvádas bűncselekmények elkövetői nem kerülnek be a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásba.
A jogállamiság részét képező jogbiztonság követelményére figyelemmel azonban indokolt, hogy a Bnytv. a jogalkotói szándékot kétséget kizáróan közvetítve, külön jogértelmezést nem igénylő egyértelműséggel tartalmazza azt, hogy a magánvádas eljárásra tartozó bűncselekmények elkövetőit - függetlenül attól, hogy az ügyész átveszi-e a vád képviseletét - nem kell szerepeltetni a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásban.
A Bnytv. 39. §-ának (1) bekezdése szerint a DNS-profil nyilvántartásban az ötévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűntettek elkövetői mellett - a büntetési tételtől függetlenül - nyilván kell tartani azt is, akit a Bnytv.-ben meghatározott bűncselekmény alapos gyanúja miatt vontak büntetőeljárás alá. Ez utóbbiak közül a “gyermekkorú ellen irányuló” összefoglaló néven jelölt kategória az, amelyben magánvádas bűncselekmények is előfordulhatnak.
A Bnytv. rendelkezései belső koherenciájának biztosítása érdekében a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartással kapcsolatos korrekciót indokolt elvégezni a DNS-profilok nyilvántartására nézve is.
A Bnytv. 17. §-ának f) pontja, 37. §-ának e) pontja, valamint 46. §-ának d) pontja a “Nemzetközi” szó helyett a “Nemzeti” szót használva - az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvénytől eltérően - pontatlanul tartalmazza a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ megnevezését, ezért szükséges az említett pontok helyesbítése is.