MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3121.
számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény
módosításáról
|
|
Előadó: |
Dr. Pintér Sándor |
|
|
|
belügyminiszter |
2000. évi ..... törvény
a külföldre utazásról szóló
1998. évi XII. törvény módosításáról
1. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A kiskorú úti okmányát vissza kell vonni, ha azt
a) bármelyik szülő azért kéri, mert az úti okmány kiadásához való hozzájárulását visszavonta;
b) a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő azért kéri, mert a másik szülő - akinek a szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel - a kiskorú úti okmányát a felügyeleti jog szünetelése alatt vagy megszűnését követően nem adta át.”
2. § Az Utv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“24. § Az útlevél hatóság eljárása során, valamint a Belügyminisztériumnak a belügyminiszter által kijelölt szerve (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) - hatáskörére és illetékességére kiterjedően - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a következő adatokat kezelheti:
a) az állampolgár családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, nemét, állampolgárságát, menekült vagy bevándorolt jogállását (a továbbiakban: személyi adat), külföldre utazásra felhasználható - személyazonosságát igazoló - hatósági igazolványának számát, továbbá értesítési címét, illetőleg lakcímét,
b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását,
c) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,
d) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, és a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős határozat adatait (a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a megszüntetés kezdő időpontját),
e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét, az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,
f) az úti okmány elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, cseréjének, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait,
g) az útlevél hatósági eljárást lefolytató köztisztviselő egyedi azonosító kódját,
h) a külföldre utazás korlátozására vonatkozó adatokat,
i) a külföldre utazás korlátozásának ideiglenes feloldása esetén az ügyben eljáró útlevél hatóság megnevezését, az intézkedés időpontját, a hozzájáruló szerv megnevezését, iktatószámát, a hozzájárulás időpontját, a köztartozás miatt nyújtott biztosíték adásának tényét és időpontját,
j) a korlátozás feloldására irányuló kérelem megtagadásának tényét és időpontját.”
3. § (1) Az Utv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A központi adatkezelő szerv a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása céljából közvetlen adathozzáféréssel biztosítja a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszert vezető szerv részére az úti okmány adattartalmának és érvényességének ellenőrzését.”
(2) Az Utv. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Az útlevél hatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás során a személyazonosítás céljára a 24. § a)-c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatokat szolgáltathatja.”
4. § (1) Az Utv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az útlevél hatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére - az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltathat
a) arra vonatkozóan, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal;
b) az úti okmány birtokosának családi és utónevéről - ide értve a leánykori családi és utónevet is -,
c) az úti okmány elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, illetőleg megkerülésének tényéről, valamint
d) törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére az érintett arcképmásáról és saját kezű aláírásáról is, de a személyazonosítást követően ezen adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az érintett a további adatkezeléshez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.”
(2) Az Utv. 28. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A diplomata és a külügyi szolgálati útlevelek tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott adatokat csak ezen okmányok kiadására feljogosított útlevél hatóság szolgáltathatja.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
5. § Az Utv. 41. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a belügyminiszter - a b) és a d) pont tekintetében a külügyminiszterrel egyetértésben-, hogy rendeletben határozza meg /
"e) a pénzügyminiszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét, a kedvezmények és mentességek körét."
6. § Ez a törvény 2001. január 1-jén lép hatályba.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény
módosításához
A külföldre utazással kapcsolatos alapvető rendelkezéseket, az úti okmányra vonatkozó általános szabályokat, a külföldre utazást korlátozó rendelkezéseket, az eljárás alapvető szabályait, továbbá az adatkezeléssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos alapvető szabályokat a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény állapítja meg.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a szülői felügyeleti jog megszűnése esetén a kiskorú úti okmányát az útlevél hatóság visszavonja, ha az okmányt a szülői felügyelet gyakorlására jogosulttá váló személynek a másik szülő nem adta át. A törvény eddig ugyanis nem rendelkezett a szülői felügyelet megszűnése, szünetelése esetében teendő intézkedésekről.
Emellett a Javaslat pontosítja az úti okmány nyilvántartás adattartalmát. A törvény hatályos szövege csak a külföldre utazás korlátozásának tényét jeleníti meg az adatkörben, de nem utal a korlátozás átmeneti feloldásának eseteire, márpedig ez az állampolgárok alapvető jogát érintő adatkör, amelyet törvényben szabályozni kell.
A Javaslat lehetővé teszi a külföldre utazásban korlátozottak, illetőleg az érvénytelen úti okmánnyal rendelkezők adataihoz való közvetlen hozzáférést a Határőrség részére, az okmányhasználat jogszerűségének gyors ellenőrzése, illetőleg a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása céljából.
A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban lehetővé válik, hogy a személyazonosság megállapítása érdekében az útlevél hatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv a szükséges adatokat átadja a személyi adat- és lakcímnyilvántartás részére. A hatályos szabályozás szerint az útlevél bemutatása elegendő a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban, ha a polgár adataiban nem következett be változás. A javasolt rendelkezéssel biztosítható a személyazonosságot egyaránt igazoló két okmány adattartalma megegyezőségének ellenőrzése.
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a diplomata és a külügyi szolgálati útlevelek esetében az adatszolgáltatást csak a Külügyminisztérium - mint útlevélhatóság - teljesítheti.
Ezzel kizárható a nyilvántartásból való illetéktelen adatlekérdezés, illetőleg az, hogy az adatszolgáltatás során nemzetbiztonságot veszélyeztető adathozzáférés történjen.
Az adatszolgáltatás körében a tervezet az adatkör pontosítása mellett javaslatot tesz arra is, hogy a jövőben az adatszolgáltatásért - ahogy az a személyazonosításra alkalmas más okmányok, illetve nyilvántartások esetében is megvalósult - igazgatási szolgáltatási díjat kelljen fizetni. A jelenlegi gyakorlat szerint az úti okmány nyilvántartásból történő adatszolgáltatásért általános beadványi illetéket - 1.500 Ft-ot - kell fizetni.
Az illeték mértéke nem függ attól, hogy az adatkérés hány személyre terjed ki, ezért nem feleltethető meg az adatszolgáltatási eljárás tényleges költségeinek. A tervezet az igazgatási szolgáltatási díj mértékének rendeletben történő meghatározására a belügyminisztert és a pénzügyminisztert együttesen hatalmazza fel.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A kiskorú útlevelének kiadásához a szülői felügyeletet gyakorló szülők együttes nyilatkozata szükséges. Az útlevél kiadásához a szülői felügyelet jogát együttesen gyakorló mindkét szülő hozzájárul. Ha valamelyik szülő az útlevél érvényességi ideje alatt - bármely okból - ezt a hozzájárulását vissza kívánja vonni, az alapul szolgál az útlevél visszavonására, hiszen ezt a jogát a szülőnek nem lehet kizárni. Abban az esetben, ha valamelyik szülő szülői felügyeleti joga megszűnik vagy szünetel, - ennek igazolása mellett - a másik szülő jogosult a hozzájárulás megadására és az úti okmány igénylésére.
A törvény hatályos rendelkezése lehetővé tette, hogy a kiskorú részére már kiadott útlevél esetében az a szülő, akinek a szülői felügyeleti joga megszűnt, a másik szülőnek átadhassa a kiskorú útlevelét. Az útlevél hatósági eljárás gyakorlati tapasztalatai azonban azt bizonyítják, hogy a szülői felügyeleti jogot elvesztett szülők gyakran nem élnek ezzel a lehetőséggel, az okmányt a jogosult szülőnek nem adják át.
A Javaslat szerint vissza kell vonni azt az úti okmányt, amelyet a jogosult szülőnek - a törvényi lehetőség ellenére - nem adtak át. A jogosult szülő kérelmére ebben az esetben határozattal vissza kell vonni a kiskorú útlevelét és újból ki kell adni a szülői felügyelet jogát gyakorló szülőnek.
A visszavont úti okmány, illetve az az úti okmány, amelynek kiadásához a szülő nem járult hozzá, utazásra nem használható fel, hiszen érvénytelen.
Ezzel megakadályozható, hogy kiskorú szülői hozzájárulás nélkül külföldre távozhasson. Ez utóbbi módosító rendelkezés nem érinti azokat a polgárokat, akik a törvény 5. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak önkéntesen eleget tesznek, azaz önkéntes jogkövetés esetében az útlevél hatóság eljárására továbbra sincs szükség.
A 2. §-hoz
1. A Javaslat pontosítja az útlevél hatóság által kezelhető adatok körét. A törvény hatályos szövege például nem tette lehetővé, hogy az útlevél hatóság végezze a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjére vonatkozó adatok kezelését, pedig az úti okmány kiadására irányuló eljárás során ezek az adatok nem nélkülözhetők.
2. Emellett a Javaslat felsorolja azokat az adatokat is, amelyeket az útlevél hatóság a külföldre utazás jogának korlátozása és a korlátozás átmeneti feloldása miatt kezel.
A 3. §-hoz
1. A Javaslat lehetővé teszi, hogy a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartást vezető szerv hozzáférjen az állampolgárok úti okmányának az adataihoz. A határőrizeti szerv adatkezelésének célja a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, hiszen az érvénytelen úti okmány külföldre utazásra nem használható fel, a törvényben meghatározott okok bekövetkezése esetén pedig a polgár nem utazhat külföldre.
2. A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban lehetőség van arra, hogy a polgár csak az érvényes útlevelét mutassa be személyes adatainak igazolására. A személyazonosság és a személyes adatok helyességének megállapításához nélkülözhetetlen, hogy az útlevél nyilvántartás és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás között meghatározott, s mindkét nyilvántartásban kezelt adatkör tekintetében az adategyeztetés lehetővé váljon.
A 4. §-hoz
1. Az adatszolgáltatás során a közölhető adatkört a leánykori családi és utónévvel ki kell egészíteni.
A Javaslat garanciális szabálya szerint az adatszolgáltatás címzettje csak az lehet, aki, illetőleg amely szervezet egyébként jogosult a közölt adatok megismerésére. A közölt adatkörből is haladéktalanul törölnie kell az adatkérőnek az érintett arcképmására és sajátkezű aláírására vonatkozó adatot, mégpedig a személyazonosítást követően haladéktalanul. E rendelkezés alól csak az érintett hozzájárulása vagy törvény adhat felmentést.
2. A diplomata és a külügyi szolgálati útlevelek kiadására irányuló I. fokú hatósági eljárás lefolytatása a Külügyminisztérium hatáskörébe tartozik. A Javaslat szerint az ezen okmányok azonosításához szükséges adatoknak az adatkérő szervek és szervezetek részére történő közlésére a Külügyminisztérium jogosult.
3. A Javaslat - hasonlóan a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásból történő adatszolgáltatáshoz -, az adatszolgáltatási eljárás tényleges költségeihez igazodó igazgatási szolgáltatási díj megfizetését írja elő.