az Országgyűlés elnökének
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 87. § (2) bekezdésének d) pontja alapján az alábbi törvényjavaslatot terjesztjük elő:
2000. évi ……………. törvény
a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény és az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi
1. §
A Bjt. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A bíró kinevezése – a (2) bekezdésben és a 12. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – első alkalommal (első bírói kinevezés) három évre, egyéb esetben határozatlan időre szól.”
2. §
(1) A Bjt. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Ha a bíró kérte a határozatlan időre történő kinevezését, meg kell vizsgálni a bíró működésének teljes időtartama alatt végzett munkáját, feltéve, hogy az (1) bekezdésben megjelölt határidő megnyílta előtt tényleges bírói működésének időtartama a 18 hónapot meghaladta. A vizsgálatot a 48-49. §-ok és az 51-52. §-ok szerint kell lefolytatni azzal, hogy az elrendeléstől számított 30 napon belül be kell fejezni, és az értékelés során abban kell állást foglalni, hogy a bíró határozatlan idejű bírói kinevezésre alkalmas-e.”
(2) A Bjt 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) Ha a bíró tényleges
működésének időtartama a 18 hónapot nem érte el, a kinevezés – az OIT
javaslatára – újra határozott időre, három évre szól, kivéve, ha a bíró a
szolgálati viszonyát nem kívánja fenntartani. A kinevezési javaslat
előterjesztésére a
(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
1. §
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 14. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A legfőbb ügyész az ügyészt első alkalommal (első ügyészi kinevezés) három évre, azt követően pedig – a 14/D. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével – határozatlan időre nevezi ki.”
2. §
(1)
Az Üsztv. 14/D. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb az első ügyészi kinevezés időtartamának [14. § (4) bekezdés] lejártát megelőző kilencven nappal korábban beszerzi a határozott időre kinevezett ügyész nyilatkozatát arról, hogy kéri-e a határozatlan időre történő kinevezését. Ha az ügyész kéri a határozatlan időre történő kinevezését és a tényleges ügyészi működésének időtartama a 18 hónapot az előbbiekben említett időpontig meghaladta, az ügyészt a munkáltatói jogkör gyakorlója minősíti. Ennek során értékeli – az ügyész működésének teljes időtartamára kiterjedően – az ügyész munkáját, különös tekintettel az anyagi jogi, az eljárásjogi és az ügyviteli szabályok betartására.
(2)
Az Üsztv. 14/D. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki,
egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek és egyidejűleg a
14/D. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Ha az (1) bekezdésben említett minősítést azért nem lehet elkészíteni, mert az ügyész tényleges működésének időtartama a 18 hónapot nem érte el, a kinevezés újabb három évre szól. Ebben az esetben a határozott időre szóló első ügyészi kinevezésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) Ha a legfőbb ügyész a minősítés eredményét mérlegelve az ügyész alkalmatlanságát állapította meg, vagy az ügyész a határozatlan időre történő kinevezését nem kérte, az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a határozott idő lejártának napjával megszűnik.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a nyugdíjas, illetőleg a nyugdíjkorhatárt betöltött, határozott időre kinevezett ügyész esetében.”
1. §
Ez a törvény 2000. november 30.-án lép hatályba
I N D O K O L Á S
A Bjt. 11. §-ának (1) bekezdéséhez:
A Bjt. 11. §-a rendelkezik arról, hogy a bírói szolgálati jogviszony határozatlan idejű. Ez alól a jelenlegi szabályok szerint az első alkalommal, három évre történő bírói kinevezés jelentett kivételt. A törvény módosítása esetén a bírói jogviszony újra határozott idejű lenne abban az esetben, ha a pályázót azért nem lehet határozatlan időre kinevezni, mert bírói munkájának értékelésére tényleges szolgálati idő hiányában nem kerülhet sor.
A Bjt. 12. §-ának (2) bekezdéséhez:
A Bjt. 12. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy amennyiben a bíró három év leteltét követően kéri határozatlan időre történő bírói kinevezését, akkor meg kell vizsgálni a bíró működésének teljes időtartama alatt végzett munkáját. A törvényjavaslat szerint a bíró működésének vizsgálatát akkor lehet elvégezni, ha a tényleges bírói működése a másfél évet meghaladja.
A Bjt. 12. §-ának (5) bekezdéséhez:
A Bjt. 12. §-ának (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy amennyiben a bíró tényleges szolgálati ideje a határozott időre történő kinevezését követően a másfél évet nem éri el, úgy a határozott idejű kinevezése újabb három évvel meghosszabbodik. A Bjt. jelenlegi szabályai ugyanis nem rendelkeznek arról, hogy mi alapján végezhető el az olyan határozott időre kinevezett bíró tevékenységének vizsgálata, aki a határozott idejű kinevezést követően hosszabb ideig tartó távollét miatt – különösen a gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozási segély igénybevétele esetén – kellő bírói gyakorlattal nem rendelkeznek. A törvénynek e hiányossága a bírák értékelésére vonatkozó szabályok értelmezésével nem pótolható.
Az Üsztv. 14. §-ának (4) bekezdéséhez:
1997. október 1. napjától
hatályos módosítása bevezette a határozott időre szóló kinevezés intézményét.
Az Üsztv. 14. §-ának (4) bekezdése szerint az ügyészi kinevezés
– törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – első alkalommal három évre
szól, és a legfőbb ügyész az ügyészt akkor nevezheti ki határozatlan időre, ha
a minősítés eredményét mérlegelve alkalmasnak ítéli meg.
A hatályos Üsztv. nem rendezi azoknak az ügyészeknek a helyzetét, akik tartósan nem végeznek munkát és ennek folytán ügyészi működésük sem értékelhető. A Javaslat szerint az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya újra háromévi határozott időtartamra szól, ha munkáját – tényleges működésének rövid, másfél évet meg nem haladó tartama miatt – nem lehet értékelni.
Az első ügyészi kinevezés újabb határozott időre szóló meghosszabbítása szükségessé teszi az Üsztv. 14. §-a (4) bekezdésének kiegészítését, annyiban, hogy a határozott időre szóló kinevezést nem követi határozatlan időre szóló kinevezés, ha az ügyész tényleges működésének rövid tartama miatt nem értékelhető.
Az Üsztv. 14/D §-ának (1) és (4)-(6) bekezdéseihez:
Az Üsztv. 14/D. §-ának (1) bekezdése szerint, hogy ha a határozott időre kinevezett ügyész kéri határozatlan időre történő kinevezését, az ügyészt a munkáltatói jogkör gyakorlója minősíti. A Javaslat szerint az ügyész minősítésének feltétele, hogy tényleges működésének időtartama meghaladja a másfél évet. Amennyiben a minősítés nem készíthető el, a határozott időre kinevezett ügyész szolgálati viszonya újra háromévi határozott időtartamra szól.
A Javaslat az újabb három évre kinevezett ügyész ügyészségi az első alkalommal határozott időre vonatkozó szabályokat rendeli el megfelelően alkalmazni. E rendelkezésből következően az újabb három évre kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya – éppúgy, mint az első alkalommal határozott időre kinevezett ügyészé – sem szüntethető meg felmentéssel a 28. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában.
Budapest, 2000. október 5.
Dr. Rubovszky
György Dr. Pokol Béla sk. Dr. Balsai István
Fidesz-MPP FKGP MDF
Dr. Avarkeszi Dezső sk. Dr.
Hack Péter sk.
MSZP SZDSZ