A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
T/3255.
számú
törvényjavaslat
egyes közlekedési törvények módosításáról
Előadó: Nógrádi László
közlekedési és vízügyi miniszter
Budapest, 2000. október
2000. évi .......
törvény
egyes közlekedési törvények módosításáról
A közúti közlekedésről szóló, többször módosított 1988. évi I. törvény és a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1. §
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A törvénynek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - a 8. § (1) bekezdésének h) pontja, a 11. § (2) bekezdése, a 30. § és a 43. § kivételével - a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell."
2. §
A Kkt. 9/B. §-a (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik létesítése, fejlesztése, felújítása, karbantartása és üzemeltetése (a továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet, vagy saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.
(2) Az önkormányzat a törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik működtetése céljából önkormányzati intézményt, vagy saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a működtetést koncesszióba adhatja."
3. §
(1) A Kkt. 18. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A tanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, illetőleg ellátja annak szakfelügyeletét."
(2) A Kkt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A külön jogszabályban meghatározott tevékenységet végző járművezető és közúti közlekedési szakember időszakos szakirányú továbbképzésen köteles részt venni."
4. §
A Kkt. 20. §-ának (1) bekezdése, (4) bekezdésének első mondata és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az e törvény és más jogszabály által engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a közlekedési hatóság jogosult."
"(4) A beszedett bírság összege a közlekedési hatóságot illeti meg."
"(6) A határvámhivatal a közúti járművek határátlépése során köteles meggyőződni arról, hogy a nemzetközi forgalomban részt vevő közúti járművek rendelkeznek-e - a nemzetközi közúti árufuvarozási és személyszállítási egyezmények szerint - az egyezményekben meghatározott engedéllyel, ide értve a nemzetközi árufuvarozói, illetőleg árufuvarozási engedélyt, illetve a jármű műszaki alkalmasságát igazoló okmányt, továbbá a személyszállításhoz kapcsolódó okmányokat is. Amennyiben az országba belépő, illetve onnan kilépő közúti jármű az előírt engedéllyel nem rendelkezik, a határvámhivatal köteles a közúti járműnek, személyzetének, továbbá a járművön lévő árunak a határátlépését megtagadni és a Központi Közlekedési Felügyeletet haladéktalanul értesíteni. "
5. §
A Kkt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"22. § (1) Belföldi üzemben tartás céljából csak olyan típusú jármű gyártható vagy hozható be külföldről, amelyre a közlekedési hatóság - típusjóváhagyás keretében típusvizsgálat alapján, illetőleg a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmány honosításával - típusbizonyítványt adott ki. Egyedi jármű vagy járműsorozat behozatala esetén a közlekedési hatóság a típusvizsgálattól és a típusbizonyítvány kiadásától eltekinthet.
(2) A típusvizsgálat során azt kell ellenőrizni, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek.
(3) Jármű egyedi előállításához (összeépítéséhez), átalakításához, forgalomba helyezéséhez a közlekedési hatóság előzetes engedélye szükséges.
(4) A közlekedési hatóság az engedélyezett járműtípusok, valamint a jóváhagyott alkatrészek, tartozékok és önálló műszaki egységek típus-meghatározó műszaki adatairól nyilvántartást vezet."
6. §
A Kkt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A közlekedési hatóság típusbizonyítvány alapján forgalmazott új jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatától eltekinthet. A forgalmazónak a forgalomba helyezéshez kapcsolódó tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi."
7. §
A Kkt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az időszakos vizsgálatot a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett vizsgabiztos a közlekedési hatóság megbízása alapján annak vizsgálóállomásán, illetőleg a közlekedési hatóság által kijelölt vizsgálóállomáson végzi. Az időszakos vizsgálati tevékenységet, valamint a vizsgálóállomáson biztosított személyi és tárgyi feltételeket a közlekedési hatóság ellenőrzi."
8. §
A Kkt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"28. § (1) A járművek környezetszennyezését a közlekedési hatóság az időszakos vizsgálaton (24. §) túl, rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat keretében, valamint közúton és a jármű telephelyén végzett mérésekkel ellenőrzi.
(2) Rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatot a közlekedési és vízügyi miniszter, a belügyminiszter és a környezetvédelmi miniszter együttes rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, a közlekedési hatóság által kijelölt költségvetési szerv, társadalmi szervezet, gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: kijelölt szervezet) végezhet. A kijelölt szervezet jogosult az általa végzett felülvizsgálatot bizonyító, hatósági engedélynek minősülő igazolólap kiállítására is.
(3) A gépjárművek tüzelőanyag-fogyasztásának és üvegházhatást okozó gázkibocsátásának széles körű ismertetése, az új személygépkocsik vásárlóinak környezetvédelmi szempontból kedvező irányú befolyásolása érdekében a közlekedési hatóságnak a típusbizonyítvány (22. §) alapján, vagy járműsorozatban történő behozatal keretében megvalósuló forgalombahelyezés előtt meg kell állapítania a személygépkocsik külön jogszabályok szerint mért tüzelőanyag fogyasztását és széndioxid kibocsátását.
(4) A közlekedési hatóság évente legalább egyszer kiadvány formájában közzéteszi a forgalmazott új személygépkocsik hivatalos tüzelőanyag fogyasztási és széndioxid kibocsátási adatait, illetve ezeket - az időközben megjelenő gépjárműtípusok esetében - térítés ellenében rendelkezésre bocsátja."
9. §
A Kkt. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság megbírságolja és az eredeti állapot helyreállítására, vagy - amennyiben az út a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel, vagy megfelelővé alakítható át - a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére kötelezi."
10. §
A Kkt. 32. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen levő, közforgalom elől elzárt utat, továbbá az állam tulajdonában és a vízügyi igazgatóságok kezelésében levő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros forgalom számára megnyitott utat is."
11. §
A Kkt. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket a kezelőnek nyilván kell tartania."
12. §
(1) A Kkt. 44. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő mondat lép:
"A külföldi járművek ellenőrzését a rendőrhatóság, illetve a közlekedési hatóság (a tengelyterhelés és az össztömeg helyszíni ellenőrzését a közlekedési hatóság a rendőrhatóság közreműködésével) végzi."
(2) A Kkt. 44. §-ának (3) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
"Az ellenőrzés során az ellenőrző hatóság a jármű műszeres ellenőrző vizsgálatát rendelheti el, amelynek a helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja. A megengedett - külön jogszabályban meghatározott - vezetési időre vonatkozó előírások megsértése esetén az ellenőrző hatóság pihenőidő letöltését is elrendelheti."
13. §
A Kkt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"46. § (1) E törvény 29. §-ának (5) és (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel a közlekedési hatósági feladatokat a Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet és a területi (megyei, fővárosi) közlekedési felügyeletek látják el.
(2) Azokban a közlekedési hatósági ügyekben, amelyekben első fokon a települési önkormányzat jegyzője - a fővárosi kerületek esetében a kerület jegyzője - jár el, a másodfokú hatóság a területileg illetékes közlekedési felügyelet. Azokban az ügyekben, amelyekben első fokon a főváros főjegyzője jár el, a másodfokú hatóság a Fővárosi Közlekedési Felügyelet."
14. §
A Kkt. 47. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/47. § A törvény alkalmazásában:/
"k) Az út tartozéka: a várakozóhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (segélykérő telefon, pihenőhely), a zajárnyékoló fal és töltés, az út kezelője által létesített hóvédő erdősáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa, az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével.
15. §
A Kkt. 48. §-a (3) bekezdése a) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) Felhatalmazást kap
a) a Kormány, hogy/
"l. a szakirányú továbbképzés és az utánképzés részletes szabályait"
/rendeletben állapítsa meg./
16. §
A Kkt. 48. §-a (3) bekezdése b) pontjának 10. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) Felhatalmazást kap
b) a közlekedési és vízügyi miniszter, hogy/
"10. az útépítésre, illetőleg az út üzemeltetésére szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményeit, valamint megfelelősége igazolásának, továbbá ezen anyagok, szerkezetek és berendezések forgalomba hozatalának, felhasználásának, valamint az újfajta építési módok (műszaki megoldások), technológiák, eljárások engedélyezésének szabályait,"
/rendeletben állapítsa meg./
17. §
A Kkt. 48. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
/(3) Felhatalmazást kap/
"e) a közlekedési és vízügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a közlekedési hatóság eljárási, felügyeleti és egyéb díjait, valamint a díjaknak az eljáró hatóság, illetve az irányítási, a felügyeleti és az ellenőrzési feladatot ellátó szervezetek közötti megosztása szabályait rendeletben állapítsa meg."
18. §
A Kkt. 48. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az e törvényben meghatározott díjat, pótdíjat és bírságot - a 9/C. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdésében meghatározott díj kivételével - a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani."
II. Fejezet
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
19. §
A
légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.)
2. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) Az állam feladatai:/
"i) országos légiforgalmi irányító, repülőtéri koordinációs, repüléstájékoztató, riasztó, légiforgalmi tájékoztató, léginavigációs és távközlési szolgálat fenntartása;"
20. §
Az Lt. 3. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter illetve a honvédelmi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg."
21. §
Az Lt. VI. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
"VI. Fejezet
Légiközlekedési balesetek és repülőesemények
64. §
(1) Ha a repülés tartama alatt a Magyar Köztársaság területén, illetve a magyar légtérben légijárművet légiközlekedési baleset ér - ide értve a légijármű eltűnését is - vagy súlyos személyi sérülés illetve halál következik be, továbbá ha a légijármű olyan károsodást vagy szerkezeti hibát szenved (a továbbiakban együtt: légiközlekedési baleset), amely veszélyezteti a légiközlekedés biztonságát, az egyéb vizsgálatoktól független szakmai vizsgálatot kell lefolytatni.
(2) Szakmai vizsgálat keretében vizsgálni kell azt a légiközlekedési balesetet nem okozó esetet is, amely a légiközlekedés és az üzemelés biztonságát hátrányosan befolyásolja vagy befolyásolhatja (a továbbiakban: repülőesemény).
(3) A szakmai vizsgálat célja a légiközlekedési baleset, illetve a repülőesemény okának és körülményeinek megállapítása és a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése. A szakmai vizsgálatnak nem célja a felelősség megállapítása.
(4) A szakmai vizsgálat nem minősül államigazgatási eljárásnak.
65. §
(1) A polgári légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel kapcsolatos szakmai vizsgálat elvégzésére a közlekedési és vízügyi miniszter által alapított szerv (a továbbiakban: polgári kivizsgáló szerv) illetékes. A polgári kivizsgáló szerv független a légiközlekedési hatóságtól, a repülőtér üzemben tartójától, a légijármű gyártásával, üzemben tartásával, karbantartásával és javításával valamint a légiforgalom irányításával foglalkozó szervtől, továbbá bármely más természetes vagy jogi személytől, akinek (amelynek) érdeke ellentétben áll a polgári kivizsgáló szerv feladatával.
(2) Az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel és repülőeseménnyel kapcsolatos szakmai vizsgálatok elvégzésére a honvédelmi miniszter által kijelölt szerv (a továbbiakban: állami kivizsgáló szerv) illetékes.
(3) A külön jogszabályban meghatározott súlyosnak nem minősülő repülőesemény szakmai vizsgálatát a polgári kivizsgáló szerv és az állami kivizsgáló szerv (a továbbiakban: illetékes kivizsgáló szerv) a légijármű vagy repülőtér üzemben tartójának, illetve a légiforgalmi szolgálatnak a hatáskörébe utalhatja (a továbbiakban: üzembentartói vizsgálat).
65/A. §
(1) Az illetékes kivizsgáló szerv vezetője a légiközlekedési baleset, illetve repülőesemény vizsgálatára szakmai bizottságot alakít és küld ki.
(2) A szakmai bizottság létrehozására, tagjaira, a vizsgálat során a bizottságot megillető jogokra, valamint a bizottság eljárására vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
(3) A légiközlekedési baleset, repülőesemény helyszínének megbontására a külön jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve a szakmai vizsgálat vezetőjének a hozzájárulása szükséges. A szakmai vizsgálat vezetőjének megérkezéséig a rendőrség biztosítja a helyszínt.
66. §
(1) Aki légiközlekedési balesetet észlel, köteles azt haladéktalanul a rendőrhatóságnak bejelenteni. A rendőrhatóság haladéktalanul értesíti azokat a szerveket, amelyeknek a feladatkörébe tartozik a baleset következtében veszélybe került személyek részére segítség nyújtása; az élet- és vagyonbiztonság védelme; a baleset szakmai vizsgálata.
(2) Ha a légijármű és a repülőtér üzemben tartója, a légiforgalmi szolgálat, a légijármű személyzete légiközlekedési balesetet, illetve repülőeseményt észlel, köteles azt haladéktalanul jelenteni az illetékes kivizsgáló szervnek.
(3) Ha magyar légijárművet külföldön légiközlekedési baleset ér, azt a légijármű üzemben tartója haladéktalanul köteles az illetékes kivizsgáló szervnek bejelenteni. Az illetékes kivizsgáló szerv a nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján jár el."
22. §
Az Lt. 67. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A légiközlekedés védelme érdekében - külön jogszabályban meghatározott körben - a munkavállalókat az illetékes szervek az érintettek tudomásával, törvényben meghatározott módon ellenőrzik."
23. §
Az Lt. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Nyilvános repülőtér üzemeltetésére, légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására, valamint légiközlekedési tevékenység végzésére (Lt. 71. § 10. pont) engedély csak akkor adható, ha a kérelmező megfelelő felelősségbiztosítási fedezettel rendelkezik."
24. §
Az Lt. 71. §-ának 3.-5. pontjai és 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/71. § A törvény alkalmazásában: /
"3. ellenőrzött repülőtér: olyan repülőtér, ahol a repülőtéri forgalom részére légiforgalmi irányító szolgálatot nyújtanak;
4.
légiforgalom: a levegőben levő vagy a repülőtér munkaterületén
(légijárművek fel- és leszállására, gurulására szolgáló terület, az előterek
kivételével) légijárművel végrehajtott valamennyi mozgás;
5. légijármű: bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegővel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása;"
"19. repülőtér: szárazföldön vagy vízen kijelölt terület (ide értve valamennyi épületet, felszerelést és berendezést) amely egészében vagy részben a légijárművek indulására és érkezésére, valamint felszíni mozgásra szolgál."
25. §
Az Lt. a következő 71/A. §-sal egészül ki:
"71/A. § A törvény VI. Fejezetének alkalmazásában
1. súlyos személyi sérülés: olyan sérülés, amelyet egy személy légiközlekedési balesetben szenved el és amely:
a) több mint 48 órás kórházi kezelést igényel, amely a sérülés elszenvedésétől számított 7 napon belül kezdődik; vagy
b) csonttörést eredményez (kivéve az egyszerű kézujj, lábujj vagy orrtörést); vagy
c) olyan sebesüléssel jár, amely súlyos vérzést, ideg-, izom- vagy ínkárosodást okoz; vagy
d) bármely belső szerv sérülésével jár; vagy
e) másod- vagy harmadfokú égési sérüléssel jár, vagy bármilyen, a test felületének több mint 5 % -át érintő égési sérülést okoz; vagy
f) bizonyítottan fertőző anyagokkal vagy káros sugárzással való érintkezés következménye.
2. halálos sérülés: olyan sérülés, amelyet egy személy légiközlekedési balesetben szenved el és amely a balesettől számított 30 napon belül a halálát okozza."
26. §
Az Lt. 74. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § az alábbi m) és n) ponttal egészül ki:
/74. § E törvény alapján rendeletben állapítja meg/
"c) a miniszter a honvédelmi és egészségügyi miniszterrel együttesen - a belügyminiszterrel egyetértésben - a légiközlekedési balesetek és repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályait;"
"m) a miniszter a számítógépes helyfoglalási rendszerek működtetésének szabályait;
n) a belügyminiszter a miniszterrel együttesen - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - a polgári repüléssel összefüggő rendészeti feladatok ellátásának rendjét."
27. §
Az Lt. a következő 74/A. §-sal egészül ki:
"74/A. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - a légiközlekedési balesetek és repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályairól rendelkező 13/2000. (V. 31.) KHVM-HM-EüM rendelettel együtt - az Európai Közösségek Tanácsának a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények kivizsgálását szolgáló alapelvek megállapításáról szóló 94/56 EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz."
III. Fejezet
Záró rendelkezések
28. §
(1) Ez a törvény 2001. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:
a) a vízügyi és egyes közlekedési törvények, törvényerejű rendeletek módosítása a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvénnyel összefüggésben című 1992. évi XXXIX. törvény 8. §-ának a Kkt. 9/B. §-a (1) és (2) bekezdését megállapító rendelkezése,
b) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló 1996. évi X. törvény
ba) 6. §-ának a Kkt. 32. §-ának (1) bekezdését megállapító rendelkezése,
bb) 7. §-ának a Kkt. 33. § (1) bekezdésének b) pontját megállapító rendelkezése,
bc) 12. §-ának a Kkt. 47. §-ának r) pontját megállapító rendelkezése,
c) a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 66. §-ának a Kkt. 20. §-ának (1) és (6) bekezdését megállapító rendelkezése,
d) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXXIII. törvény
da) 15. §-a,
db) 10. §-ának a Kkt. 34. §-a (2) és (3) bekezdését megállapító rendelkezése,
dc) 18. § (1) bekezdésének a Kkt. 48. § (3) bekezdése a) pontjának 1. alpontját megállapító rendelkezése,
e) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 71. §-a.
(2) A Kkt. 12. §-a (3) bekezdésében meghatározott, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXXIII. törvény hatálybalépését megelőzően kihelyezett reklámtáblákat, reklámhordozókat és egyéb reklámcélú berendezéseket e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül el kell távolítani. Ezt követően - a közút kezelőjének kezdeményezésére - a közlekedési hatóság kötelezi a reklámozót a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések eltávolítására.
(3) A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) a MÁV Rt., mint egyszemélyes állami tulajdonban levő gazdasági társaság a vasúti személyszállításhoz és árutovábbításhoz közvetlenül kapcsolódó főtevékenységet végző gazdasági társaságnak egyedüli tagja, illetve egyedüli részvényese is lehet."
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 1988. július 1-jén, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 1996. július 1-jén lépett hatályba. Az eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a közlekedési ágazati jogszabályok két kiemelt jelentőségű törvényének alapvető rendelkezései ma is helytállóak, azonban kisebb - a társadalmi, gazdasági környezet és a jogrendszer változásai, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk által indokolt és a gyakorlat igényeihez igazodó - módosításokra, a törvények eddigi alkalmazása során jelentkező hibák, hiányosságok megszüntetésére szükség van.
A törvények módosításának alapvetően négy probléma megoldása ad aktualitást, ehhez kapcsolódnak a már említett pontosítást célzó korrekciók. A törvények módosítása nem jelenti azok teljes felülvizsgálatát.
1. A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodáshoz (AETR) való csatlakozásról szóló 69/1999. (IX. 10.) OGY határozat szerint az Országgyűlés egyetért hazánk csatlakozásával a nemzetközi szerződéshez. A csatlakozás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat előkészítése folyamatban van.
Az AETR megállapodáshoz történő csatlakozásunkkal összefüggésben szükségessé válik - a Kkt. 44. §-ának módosításával - a külföldi járműveknek a rendőrhatóság mellett a közlekedési hatóság által történő önálló ellenőrzése is, valamint az ellenőrző hatóságok meghatározott intézkedéseinek lehetővé tétele (törvényjavaslat 12. §).
2. Az Európai Közösségek Tanácsának a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények kivizsgálását szolgáló alapelvek megállapításáról szóló 94/56 EK irányelvét harmonizálta a légiközlekedési balesetek és a repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályairól szóló 13/2000. (V. 31.) KHVM-HM-EüM együttes rendelet, amely 2002. január 1-jén lép hatályba.
A jogközelítés akkor válik teljes körűvé, ha az Lt. VI. Fejezetének harmonizációja is megtörténik.
Az Lt. új VI. Fejezetével a jogközelítési kötelezettség törvényi szinten is megvalósul (törvényjavaslat 21. §).
3. Jogközelítési kötelezettség indokolja az Lt. 74. §-ában foglalt felhatalmazások kiegészítését a számítógépes helyfoglalási rendszerek működtetésének kormányrendelettel történő szabályozására (törvényjavaslat 26. §).
A felhatalmazás alapján készülő kormányrendelet az Európai Közösségek Tanácsának 3089/93 EGK rendeletét harmonizálja.
4. Az Európai Közösségek Tanácsának 95/93 EGK rendelete állapítja meg a közösségi repülőtereken a résidő kiosztás szabályait.
A tanácsi rendeletet harmonizáló, a résidő kiosztás egységes szabályairól a koordinált repülőtereken című 5/2000. (III. 10.) KHVM rendelet - összhangban a közösségi jogszabállyal - deklarálja az eljárás során az átláthatóság, semlegesség és egyenlő elbánás alapelvét.
A repülőtéri koordinátor feladatait függetlenül végzi, a függetlenségét a közlekedési és vízügyi miniszter biztosítja.
A repülőtéri koordináció állami feladat, ezért az Lt. 2. §-a (1) bekezdésének i) pontja kiegészítést igényel a repülőtéri koordinációs feladattal (törvényjavaslat 19. §).
A javaslat összeállításánál a kiemelt problémák megoldása mellett a törvények egységes értelmezése érdekében több pontosítást is elvégeztünk, továbbá a törvények egyes szakaszainak a jogharmonizációval összefüggő további kisebb módosításait is.
részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Kkt. 2. §-ának (5) bekezdése értelemzavaró hivatkozásokat tartalmaz (34. § (1) bekezdés, 44. §, 46. §), az így kialakult tarthatatlan eljárásjogi helyzetet a javaslat 1. §-a megszünteti.
A 2. §-hoz
A Kkt. 9/B. §-ának (1) és (2) bekezdése az állam kizárólagos tulajdonát, illetve az önkormányzati törzsvagyon részét képező közutak és műtárgyaik működtetésének csupán egy változatát, a koncesszióba adást tartalmazza. Ezen változtat a javaslat 2. §-a, amely a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben szabályozott többi esetet is beemeli a Kkt. szövegébe.
A 3. §-hoz
A Kkt. 18. §-a (2) bekezdésének kiegészítésével a közlekedési hatóság ellenőrzi a tanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést. A (3) bekezdés módosításával pedig kötelezővé válik a külön jogszabályban meghatározott tevékenységet végző járművezető és közúti közlekedési szakember időszakos szakirányú továbbképzésen való részvétele. A szakirányú továbbképzés és utánképzés részletes szabályainak megállapítására a javaslat 15. §-ában a Kormány kap felhatalmazást.
A 4. §-hoz
A bírságolási eljárás lefolytatására a javaslat - a Közlekedési Főfelügyelet jogkörének decentralizálásával - a közlekedési felügyeletet jogosítja fel. Az eljárást tehát az a közlekedési hatóság folytatja le, amely az ellenőrzést végezte.
A nemzetközi forgalomban közlekedő, árufuvarozást vagy személyszállítást végző közúti járművek forgalmának nemzetközi egyezményhez kapcsolódó feltételei, illetőleg az e tárgyban már kialakított és hosszabb távon is fenntartani kívánt tevékenységi engedélyezési gyakorlat szükségessé teszi a (6) bekezdés szövegének pontosítását. Ebben fontos megnevezni a határvámhivatal eljárásához kapcsolódó feladatokat, illetőleg az ennek kapcsán megteendő intézkedéseket. Továbbra is fontos kihangsúlyozni, hogy a határvámhivatal által érvényesített határátlépési korlátozásokról a Központi Közlekedési Felügyelet értesítést kapjon.
Az 5.-7. §-okhoz
A Kkt. 22., 23. és 24. §-ának a javaslat 5.-7. §-aival történő módosítását a közúti gépjárművek műszaki megvizsgálási rendszere átalakításának, valamint a forgalomba helyezés és forgalomban tartás műszaki feltételeinek a közösségi követelményekkel összhangban történő kialakítása indokolja.
A közúti járművek műszaki megvizsgálása rendszerének átalakítása, valamint a forgalomba helyezés és forgalomban tartás műszaki feltételeinek EU konform kialakítása érdekében az elmúlt években az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM és a 6/1990. (VI. 12.) KöHÉM rendeleteket több alkalommal is módosítottuk [12/1998. (V. 12.) KHVM, 14/1999. (IV. 28.) KHVM, 11/2000. (V. 24.) KHVM és 12/2000. (V. 24.) KHVM rendeletekkel], miközben a keretszabályokat rögzítő Kkt. szükséges korrekciójára nem nyílt lehetőség. A módosító javaslatok az elmúlt két évben bevezetett és jelenleg működő – EU konform - hatósági rendszernek felelnek meg.
A jogharmonizáció során feldolgozott jármű-műszaki irányelvekben a Bizottság a tagországok jóváhagyó hatóságai részére a kiadott (vagy éppen visszavont) jóváhagyásokról nyilvántartási és kölcsönös értesítési kötelezettséget is előír. A hazai jóváhagyó hatóság (az egységes közlekedési hatóság) által kibocsátott jóváhagyásokról nyilvántartás létesítési kötelezettség törvényi szintű előírása indokolt ahhoz, hogy a majdani EU csatlakozás során már rendelkezésre álljanak a szükséges adatok, vagyis e rendelkezés beiktatását az EU csatlakozásra történő intézményi felkészülés megalapozása indokolja.
A Kkt. módosított 22. §-ának (1) bekezdése szövegében megjelölt járműsorozat fogalmát a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 2. §-ának (9) bekezdése határozza meg, amely szerint járműsorozatnak kell tekinteni az azonos járműtípushoz tartozó, legalább öt darab olyan járművet együttesen, amelyek esetében a forgalomba helyezés engedélyezését egy kérelmező közös eljárásban kezdeményezi.
A 8. §-hoz
A Kkt. 28. §-a (1) bekezdésének módosítása pontosítás, a rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatnak az időszakos vizsgálathoz hasonló megjelenítése a törvényben.
A (2) bekezdés felhatalmazást ad a közlekedési és vízügyi miniszter részére, hogy a belügyminiszterrel és a környezetvédelmi miniszterrel együttesen a rendszeres környezetvédelmi vizsgálatot végző gazdálkodó szervezet személyi és tárgyi feltételeit rendeletben állapítsa meg.
A (3) és (4) bekezdés célja jogharmonizációs feladat végrehajtása.
A 9. §-hoz
Az eredeti állapot helyreállítása sok esetben - főként, ha előrehaladott építésről van szó - végrehajthatatlan és indokolatlan nemzetgazdasági kárral járna. A fennmaradáshoz törvényes lehetőséget nyújt a módosítás.
A 10. §-hoz
A kerékpárutak egy része árvízvédelmi töltéseken, illetve magasparti utakon vezet, amelyek állami tulajdonban és a vízügyi igazgatóságok kezelésében vannak. Ezen működési rendszer fenntartása akkor is indokolt, ha ott szilárd burkolat épül mind a kerékpározás, mind az üzemi forgalom megkönnyítésére. Az árvízvédelmi főfeladatokból adódó engedélyezési eljárások, műszaki előírások, továbbá a vízügyi igazgatóságok egyértelmű jogai és kötelezettségei a magánút kategória fenntartása esetén tudnak maradéktalanul érvényre jutni.
A 11. §-hoz
A közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségek nyilvántartásának előírása szükséges annak érdekében, hogy a Tanács 1108/70 EGK rendeletében előírt adatszolgáltatás folyamatosan teljesíthető legyen.
A 12. §-hoz
A hatályos szabályozás a külföldi járművek közúti ellenőrzését a közlekedési hatóság részére önállóan nem biztosítja. A nemzetközi forgalomban közlekedő áru- és személyfuvarozást végző járművek vezetőinek vezetési idejével foglalkozó nemzetközi egyezmény /AETR/ végrehajtásával kapcsolatosan szükséges intézkedéseink kialakítása során lehetővé kell tennünk a külföldi járművek közlekedési hatóság által történő önálló ellenőrzését.
A közúton végzett ellenőrzési tevékenység megerősítését igényli az EU-hoz csatlakozás folyamata, valamint a kihirdetés előtt álló AETR egyezmény is. A javasolt szöveg az ellenőrző hatóság eszköztárát kívánja bővíteni a műszeres vizsgáló állomás igénybevételének lehetőségével, valamint a “túlvezető” gépkocsivezetők vezetési idejének kikényszerített megszakítása lehetőségével.
A 13. §-hoz
Az egységes közlekedési hatóság szervezetének változásával összefüggésben az elnevezéseket pontosítja a módosítás, továbbá nevesíti az új szervezetként megalapított Központi Közlekedési Felügyeletet.
A 14. §-hoz
A Kkt. 47. §-a k) pontjának kiegészítésével az út tartozékává válik a zajárnyékoló fal és töltés.
A 15. §-hoz
Lehetővé kell tenni, hogy a Kormány a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek szakirányú továbbképzésével kapcsolatos alapvető szabályokat rendeletben állapítsa meg, mivel az EU-ban alkalmazott továbbképzési gyakorlat átvételére csak az esetben van lehetőség, ha e területen kormányszintű szabályozás kiadására nyílik lehetőség.
A 16. §-hoz
A felhatalmazás szélesíti a közlekedési és vízügyi miniszter szabályozási feladatkörét és ezzel lehetővé válik az útépítéssel kapcsolatos egyes követelmények meghatározása, eljárási szabályok megállapítása.
A 17. §-hoz
A bevezetni javasolt rendelkezések alapvető célja törvényi szinten rögzíteni annak lehetőségét, hogy a közúti közlekedési hatóság részére megállapított ellenőrzési és felügyeleti tevékenysége működtetéséhez szükséges költségek biztosítására esetenként felügyeleti díj megállapítására kerülhessen sor. Különösen fontos ez, mivel a jelenlegi szabályozási elvek szerint a közlekedési hatósági szervezetek működtetéséhez szükséges költségek csak hatósági díjak formájában biztosíthatók, közvetlen költségvetési támogatásban nem részesülhetnek. A megállapított díjak közlekedési hatósági szervezeti egységek között történő megosztásának lehetőségét ugyancsak törvényi szinten szükséges biztosítani.
A 18. §-hoz
A díjak, pótdíjak és bírságok befizetésével kapcsolatos fegyelem csökkent. Erre nyújt megoldást az adók módjára történő behajtás, ami csak törvényi szintű jogszabályban állapítható meg.
A 19. §-hoz
A résidő kiosztás egységes szabályairól a koordinált repülőtereken című 5/2000. (III. 10.) KHVM rendelet - amelynek kiadása jogharmonizációs kötelezettségnek tett eleget - 2000. július 1-i hatályba lépésére tekintettel a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 2. § (1) bekezdésének i) pontja kiegészítést igényel a repülőtéri koordinációs szolgálat fenntartásával.
A 20. §-hoz
Az Lt. 3. §-a (3) bekezdése második mondatának módosítása lehetőséget ad arra, hogy a honvédelmi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapíthassa meg a katonai légügyi hatósági eljárási díjakat.
A 21. §-hoz
A légiközlekedési balesetek és repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályairól szóló 13/2000. (V. 31.) KHVM-HM-EüM együttes rendelet kiadásával megtörtént a Tanács 94/56 EK irányelvének harmonizálása.
Az Lt. új VI. Fejezete ugyanennek a jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget, törvényi szinten.
A helyszín biztosításának szabálya összhangban áll a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 43. §-ában, továbbá a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet 17-18. §-aiban foglalt rendelkezésekkel.
A 22. §-hoz
A légiközlekedés védelme érdekében elengedhetetlen a munkavállalók megfelelő ellenőrzése.
A 23. §-hoz
A módosítással lehetőség nyílik arra, hogy a légiközlekedés minden fontos területét átfogó biztosítási konstrukció jöjjön létre.
A 24. §-hoz
Az Lt. hatályba lépése óta eltelt idő tapasztalatai alapján a 71. §-ban meghatározott egyes definíciók módosítása vált szükségessé.
A javaslat szerinti terminológia követi az ICAO annexekben alkalmazott fogalmakat.
A 25. §-hoz
A kiegészítés - kizárólag az Lt. új VI. Fejezetének alkalmazásában - definiálja a súlyos személyi sérülés és a halálos sérülés fogalmát.
A 26. §-hoz
Az Lt. 74. §-ának c) pontja az Lt. új VI. fejezetében használt fogalmakkal összhangban álló felhatalmazást tartalmaz.
Az m) pontban foglalt felhatalmazás lehetőséget ad arra, hogy a Tanács 3089/93 EGK rendeletének harmonizálásával a számítógépes helyfoglalási rendszerek működtetésének szabályozása hazai jogszabályba épüljön be.
Az Lt-ből hiányzik a felhatalmazás a polgári repüléssel összefüggő rendészeti feladatok ellátása rendjének szabályozására. Emiatt az Lt. által hatályon kívül helyezett, a polgári repülésről szóló 1981. évi 8. számú tvr. felhatalmazása alapján kiadott 3/1983. (III. 16.) BM számú rendelet módosítására jogtechnikai okokból nincs lehetőség. Az n) pont a hiányosságot szünteti meg.
27. §-hoz
Az Lt. új VI. Fejezetére vonatkozó jogharmonizációs záradékot tartalmazza.
A 28. §-hoz
Az (1) bekezdés hatályon kívül helyezi a Kkt.-nak a javaslat szerinti módosítással érintett korábbi módosító rendelkezéseit.
A (2) bekezdésben foglalt rendelkezést az indokolja, hogy a Kkt. nem rendelkezik a már kintlevő berendezések eltávolításáról.
A (3) bekezdés a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 4. §-ának (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban lehetővé teszi, hogy a MÁV Rt. mint egyszemélyes állami tulajdonú gazdasági társaság a vasúti személyszállításhoz és árutovábbításhoz közvetlen kapcsolódó főtevékenységet végző gazdasági társaságnak egyedüli tagja, illetve egyedüli részvényese legyen.