törvényjavaslat
a gazdasági reklámtevékenységről
szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról
gazdasági miniszter
2000. évi ................... törvény
a gazdasági reklámtevékenységről szóló
1997. évi LVIII. törvény módosításáról
1. §
(1) A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 2. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
“i) Gyógyszer: olyan - külön törvényben meghatározott - anyag vagy azok keveréke, illetve olyan készítmény, amelyet betegség megelőzése, felismerése, kezelése vagy élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása céljából emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmaznak. A galenusi és a magisztrális gyógyszer fogalmát külön törvény határozza meg.”
(2) A Grtv. 2. §-a a következő m)-n) ponttal egészül ki, egyúttal a jelenlegi m)-t) pontja o)-v) pontra módosul:
[E törvény alkalmazásában]
“m) Különleges ajánlat: minden olyan ajánlat, amely időbeni, mennyiségi, minőségi vagy más jellegű behatároltsága miatt, vagy más okból eltér a kialakult kereskedelmi gyakorlattól. Ilyennek minősül különösen az időszakos kiárusítás és a végkiárusítás, az átmeneti árengedményes vagy időszaki vásár, továbbá a ráadásokra, az ajándékokra és a nyereményekre vonatkozó ígéret.
n) Megtévesztő reklám: minden olyan reklám, amely bármilyen módon - beleértve a megjelenítését is - megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy ebből eredően a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait sérti vagy sértheti.”
2. §
A Grtv. 3. §-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:
“(7) Az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésre, illetve az ingatlanra vonatkozó reklámnak fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy a külön jogszabályban meghatározott írásbeli tájékoztató az érdeklődők rendelkezésére áll, és arra, hogy az írásbeli tájékoztató hol szerezhető be.”
3. §
A Grtv. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
“5/A. § (1) Tilos közzétenni a szexualitást vagy erotikát öncélúan bemutató reklámot. Öncélú a bemutatás, ha a szexualitás vagy az erotika bemutatását a reklám tárgya vagy témája nem teszi feltétlenül indokolttá.
(2) Tilos közzétenni - a szexuális árukon vagy a szexuális áruk üzletén kívül - pornográf reklámot. Pornográfnak minősül minden olyan reklám, amely szexuális ingerkeltésre alkalmas, továbbá amelyik szexuális cselekményt vagy nemi aktust nyíltan ábrázol. A szexuális áruk, illetve a szexuális áruk üzletkörének fogalmát külön jogszabály állapítja meg.”·
4. §
A Grtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“7. § (1) Tilos közzétenni megtévesztő reklámot.
(2) A reklám megtévesztő jellegének megállapításakor figyelembe kell venni különösen a reklámban foglalt azokat a tájékoztatásokat, amelyek
a) az áru általános jellemzőire,
b) az áru árára vagy az ár megállapításának módjára, valamint a vásárlás egyéb szerződéses feltételeire,
c) a reklámozó megítélésére, így a reklámozó jellemzőire, illetve az őt megillető jogokra, vagyonára, minősítésére, elnyert díjaira
vonatkoznak.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint az áru általános jellemzőjének minősül különösen az áru származási helyével, eredetével, előállításához felhasznált összetevőkkel, biztonságosságával, egészségre gyakorolt hatásával, műszaki jellemzőivel, környezet- vagy természetkímélő jellegével, energiafelhasználásának ismérveivel kapcsolatos, továbbá a beszerezhetőségére, előállításának időpontjára, mennyiségére, adott célra való alkalmasságára, a használatától várható eredményre, ellenőrzöttségére, tesztelésére, valamint az igénybevételéhez, szállításához, használatához, fenntartásához szükséges bármely ismeretre vonatkozó tájékoztatás.”
5.§
A Grtv. a következő 7/A-7/B. §-sal egészül ki:“7/A. § (1) Összehasonlító reklám akkor tehető közzé, ha megfelel a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételeknek.
(2) Az összehasonlító reklám
a) nem lehet megtévesztő,
b) nem sértheti más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét,
c) nem vezethet összetévesztésre a reklámozó és más vállalkozás, illetve annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése között,
d) nem vezethet tisztességtelen előnyszerzésre más vállalkozás, vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése hátrányára,
e) nem sértheti más vállalkozás áruja, illetve annak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 6. §-ában rögzített jellemzői utánzásának tilalmát.
(3) Az összehasonlító reklám
a) kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze,
b) tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát, ideértve az áru árát is,
c) eredet-megjelöléssel rendelkező áruknál kizárólag azonos eredet-megjelölésű árukra vonatkozhat.
(4) Jogszerű összehasonlító reklám esetében a védjegyjogosult kizárólagos használati joga alapján nem léphet fel védjegyének az összehasonlító reklámban történő - a célnak megfelelő módon megvalósuló - használatával szemben, feltéve, hogy a védjegy használata elengedhetetlen az összehasonlításhoz és nem haladja meg a feltétlenül szükséges mértéket.
(5) Harmadik személy által készített vizsgálat összehasonlító eredményét, adatait közzétenni, vagy ezekre hivatkozni csak a vizsgálatot lefolytató személy előzetes engedélyével lehet.
7/B. § Különleges ajánlatra - ideértve a különleges árajánlatot is - vonatkozó reklámot akkor lehet közzétenni, ha az egyértelműen és közérthetően jelzi, hogy a különleges ajánlat mely árura, mely időponttól és mely időpontig érvényes, vagy azt, hogy az ajánlat csak a jelzett időponttól az áru rendelkezésre állásáig érvényes.”
6. §
A Grtv. 9. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:
“9. § (1) Tilos a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézeti felhasználásra engedélyezett, valamint kizárólag orvosi rendelők, gondozóintézetek által beszerezhető gyógyszerek reklámozása, kivéve, ha az a (2) bekezdés értelmében gyógyszerismertetésnek minősül.
(2) Gyógyszerismertetés a gyógyszerek szakmai célú olyan reklámozása, ajánlása, valamint a gyógyszer összetételére, hatására, illetve az alkalmazására vonatkozó bármiféle tájékoztatás, amely a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultaknak, illetve az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szól.”
7. §
A Grtv. 10. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tilos közzétenni]
“a) a Magyarországon nem forgalmazható, illetve nem alkalmazható gyógyszerekről készített,”
[gyógyszerreklámot.]
8. §
A Grtv. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“14.§ (3) E törvény 6.§-ának (1) bekezdésében, 7.§-ában, valamint 7/A-7/B. §-ában foglalt rendelkezések megsértéséért a reklámozó a felelős."
9. §
A Grtv. 15.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“15.§ (2) E törvény 7.§-ában, valamint 7/A. §-ában foglaltakba ütköző reklám esetén a Tpvt.-ben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el azzal, hogy a 7/A. § (2) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak megállapítása a bíróság, a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak megállapítása a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. Az összehasonlító reklámmal szemben támasztott, a 7/A. § (3) bekezdésében foglalt követelményeknek való megfelelés megállapítására a Gazdasági Versenyhivatal jogosult, továbbá a bíróság is, ha e kérdés elbírálásának szükségessége az egyébként a hatáskörébe tartozó ügyben merül fel.”
10. §
A Grtv. 16. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (3) bekezdés (4) bekezdésre módosul:
“16. § (3) A fogyasztók érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezeteket a reklámfelügyeleti eljárásokban - a 17. § (2) bekezdésében foglalt eljárások kivételével - területükön az ügyfél jogállása illeti meg.”
11. §
(1) A Grtv. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“17. § (2) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a 15. § (2) bekezdése alapján jár el, eljárására a Tpvt. rendelkezéseit kell alkalmazni, a (3) bekezdésben, valamint a 19. § (2) bekezdésében és a 19/A. §-ban foglalt eltérésekkel. A (3) bekezdésben, valamint a 19. § (2) bekezdésében és a 19/A. §-ban foglaltakat az összehasonlító reklámmal kapcsolatos ügyben eljáró bíróság eljárásában is alkalmazni kell.”
(2) A Grtv. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
“17. § (3) A reklámozó indokolt esetben - az eset körülményeire való tekintettel, figyelemmel a reklámozó és az egyéb érdekeltek törvényes érdekeire - a reklám ténybeli állításainak bizonyítására kötelezhető.”
12. §
(1) A Grtv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“19. § (1) Az eljáró szerv határozatban ideiglenes intézkedéssel megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van.
(2) Az ideiglenes intézkedés elrendelése tárgyában az eljáró szerv haladéktalanul, soron kívül köteles határozni.
(3) A főfelügyelőség vezetője utasíthatja a felügyelőséget az ideiglenes intézkedés elrendelésére.”
(2) A Grtv. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
“19/A. § Az eljáró szerv a még nyilvánosságra nem hozott reklám közzétételét megtiltja, ha megállapítja, hogy a reklám - közzététele esetén - a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezésbe ütközne. A közzététel megtiltása mellett bírság kiszabásának nincs helye.”
13. §
(1) Ez a törvény 2001. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a kémiai biztonságról szóló 2000. XXV. évi törvény 34. §-a (4) bekezdésének i) pontja hatályát veszti.
14. §
A Grtv. a következő 25/A. §-sal egészül ki:
“25/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács 97/55/EK irányelvével módosított 84/450/EGK irányelvével a tagállamok megtévesztő reklámozásra vonatkozó jogszabályai és közigazgatási rendelkezései közelítéséről.”
INDOKOLÁS
a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
I.
1. Jogharmonizációs kötelezettség
A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, 1991. december 16-án Brüsszelben aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás 68. cikke meghatározza a jogszabályok közelítésének kiemelt területeit, amelyek között szerepel a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos szabályozás. Az Európai Megállapodás alapján a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos magyar jogszabályoknak a közösségi normákhoz való közelítésére, illetve a közösségi színvonalú fogyasztóvédelem elérésére Magyarországnak 10 év áll rendelkezésére. A Megállapodás e területen hazánk számára egyéb kötelezettséget nem ír elő.
A "Fogyasztóvédelem és a fogyasztók egészségének védelme" tárgyában megalkotott közösségi jogforrások magyarországi elfogadásának és alkalmazásának átvizsgálására irányuló tárgyalások 1998. június 24-én és július 1-jén zajlottak le. A tárgyalásokon a magyar delegáció nyilatkozott arról, hogy a megtévesztő reklámról szóló 84/450/EGK tanácsi irányelvvel és az ezt az összehasonlító reklámok vonatkozásában módosító 97/55/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel összeegyeztethető szabályozás megalkotásra kerül.
A 2002. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó jogharmonizációs programról szóló 2140/2000. (VI. 23.) Korm. határozat mellékletének 23. “Fogyasztóvédelem és egészségvédelem” fejezete 2000. évi határidővel írja elő az irányelvekkel összeegyeztethető szabályozás bevezetését a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) módosításával.
2.1.) A Tanács 84/450/EGK irányelve a megtévesztő reklámokról és az Európai Parlament és a Tanács 97/55/EK irányelve az összehasonlító reklámokra vonatkozó módosításról
Az Európai Tanács 1984-ben fogadta el a megtévesztő reklámról szóló 84/450/EGK irányelvet, amelynek elsődleges célja, hogy a megtévesztő reklámokra vonatkozó eltérő tagállami jogi szabályozások egységesítésével megvédje az Európai Közösség fogyasztóit és a piac többi szereplőjét a megtévesztő reklámtól és annak hátrányos következményeitől.
Az irányelv szerint az egységes szabályozás kialakításához tárgyilagos minimum követelményeket kell megállapítani a reklám megtévesztő jellegének meghatározásával. Ennek érdekében az irányelv rögzíti mind a reklám, mind pedig a megtévesztő reklám fogalmát, továbbá felsorolja mindazokat a jellemzőket, amelyeket figyelembe kell venni a reklám megtévesztő jellegének - vagyis a jogsértés bekövetkeztének - megállapításához.
Az irányelv meghatározza azokat az alapvető végrehajtási elveket is, amelyeket a tagállamoknak figyelembe kell venniük a rendelkezések alapján eljáró intézményrendszer és eljárási rend kialakításakor.
Az irányelv a “minimális harmonizáció elve” alapján lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a megtévesztő reklámok vonatkozásában az irányelvben foglalt szabályozásnál szigorúbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn a fogyasztók érdekeinek hatékonyabb védelme céljából.
A megtévesztő reklámról szóló 84/450/EGK irányelv elfogadása után 13 évvel - a meglévő irányelv módosításával - fogadták el az összehasonlító reklámmal kapcsolatos szabályozást. A 97/55/EK irányelv elfogadásakor abból indultak ki, hogy az összehasonlító reklám általában megengedett. A jogsértő összehasonlító reklámok ismérveit az irányelv rögzíti. Az összehasonlító reklámok esetében nem általános tiltást határoz meg az irányelv, hanem megszabja azokat a feltételeket, amelyeket az összehasonlító reklámok közzétételénél figyelembe kell venni.
2.2.) A megtévesztő és az összehasonlító reklámokra vonatkozó hazai szabályozás
A Grtv. 1997. szeptember 1-jei hatályba lépéséig a megtévesztő reklámok és hirdetések közzétételének tilalmát a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény, valamint a belföldi reklám- és hirdetési tevékenységről szóló 12/1972. (VI. 5.) BkM rendelet megtiltotta.
A Grtv. hatálybalépését követően a megtévesztő reklám közzétételének általános tilalma megszűnt. Az új szabályozás nem határozza meg a megtévesztő reklám fogalmát, és nem tiltja meg a megtévesztő reklámok közzétételét.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) hatályba lépéséig a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény rendelkezett az összehasonlító reklámokról. A Tpvt. azonban már nem tartalmazza az összehasonlító reklámokra vonatkozó szabályokat.
A Grtv. ugyan meghatározza az összehasonlító reklám fogalmát (2. § m) pont), azonban nem állapítja meg az összehasonlító reklám megengedett és tiltott formáira vonatkozó szabályokat. E helyett visszautal a Tpvt. tisztességtelen versenyt, illetve a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását tiltó rendelkezéseire (II. és III. fejezet). Ezek a rendelkezések viszont nem kifejezetten az áru- és szolgáltatás összehasonlításra vonatkoznak, hanem általánosan tiltják a gazdasági tevékenység tisztességtelen folytatását, illetve a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását. Ezáltal a kizárólag az összehasonlító reklám közzétételét szabályozó rendelkezés a Tpvt-ben sem található meg.
3. Módosítások az irányelvvel összeegyeztethető szabályozás kialakítására
A törvényjavaslat az irányelvvel összeegyeztethető szabályozás kialakítása érdekében az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
- az irányelvvel összhangban meghatározza a megtévesztő reklám fogalmát,
- kimondja a megtévesztő reklám közzétételének általános tilalmát és megállapítja a megtévesztő jelleg kritériumait,
- meghatározza a megengedett és a tiltott összehasonlító reklámok feltételeit,
- a Grtv. eljárási szabályait kiegészíti azokkal a garanciális szabályokkal (bizonyítási teher megfordítása, előzetes betilthatóság, ideiglenes intézkedés), amelyek biztosítják a megtévesztő és a nem megengedett összehasonlító reklámokkal szembeni, az irányelv által elvárt gyors és hatékony eljárás lehetőségét.
II.
További módosítások
A megtévesztő és az összehasonlító reklám szabályozásán kívül a Grtv. alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok alapján, valamint a szabályozás teljessé tétele érdekében a törvényjavaslat az alábbiakat szabályozza még:
- A gyógyszerek reklámozására vonatkozó szabályok kiegészítése
A törvényjavaslat megteremti az összhangot az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvénnyel. Tekintettel arra, hogy Grtv. a gyógyszertörvényt megelőzően került megalkotásra, a jelenlegi gyógyszerfogalom nem egyezik az 1999. január 1-től használt gyógyszerfogalommal, ami problémát jelent a gyógyszerek reklámozására vonatkozó rendelkezések betartásánál.
- A szexualitást öncélúan bemutató és a pornográf reklámokkal szembeni korlátozások
A Grtv. hatálybalépése óta tapasztalható, hogy a megfelelő szabályozás hiányában nagy mértékben elszaporodtak az öncélú szexuális és a pornográf reklámok. Noha a Magyar Reklámetikai Kódex, valamint az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet is tiltja az ilyen jellegű reklámokat, e szabályok visszatartó ereje csekély. Az ilyen jellegű reklámokat megfelelően szankcionálni csak akkor lehet, ha a reklámtörvényben is szigorú korlátozó szabályokat helyezünk el. Ezért e kiegészítést is tartalmazza a törvényjavaslat.
- Az időben megosztott tulajdonú ingatlanok használatára vonatkozó reklámok szabályozása
Az időben megosztott tulajdonú ingatlanok használatára vonatkozó 94/47/EK irányelv rendelkezik a vonatkozó reklámok szabályozásáról is, amely előírás átvételét is megvalósítja a törvényjavaslat.
-*-
Részletes indokolás
1. §-hoz
A törvényjavaslat a Grtv. értelmező rendelkezéseit kiegészíti azokkal az új fogalmakkal, amelyek megteremtik az összhangot egyrészt a megtévesztő reklámra vonatkozó 84/450/EGK irányelvvel, másrészt az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvénnyel.
2. §-hoz
A törvényjavaslat bevezeti az időben megosztott tulajdonú ingatlanok használatára vonatkozó 94/47/EK irányelv reklámozásra vonatkozó rendelkezését.
3. §-hoz
A törvényjavaslat megteremti az öncélú szexuális és a pornográf reklámok elleni hatékony fellépés lehetőségét a korlátozó rendelkezés beépítésével, mert a jelenleg hatályos vonatkozó szabályozás a tapasztalatok alapján nem bizonyult kielégítőnek.
4. §-hoz
A 84/450/EGK irányelv szerint a megtévesztő reklámokra vonatkozó egységes szabályozás kialakításához tárgyilagos minimum követelményeket kell megállapítani a reklám megtévesztő jellegének meghatározásával. E követelménynek megfelően a törvényjavaslat az irányelvvel összhangban felsorolja mindazokat a jellemzőket, amelyeket figyelembe kell venni a reklám megtévesztő jellegének - vagyis a jogsértés bekövetkeztének - megállapításához.
5. §-hoz
Az összehasonlító reklámmal kapcsolatos szabályozást tartalmazó - a 84/450/EK irányelvet módosító - 97/55/EK irányelv szerint az összehasonlító reklám is megengedett, ha megfelel az irányelvi feltételeknek. Az erre vonatkozó hazai szabályozás hiányát a törvényjavaslat pótolja, a megengedett és a tiltott összehasonlító reklámok feltételeinek meghatározásával.
6-7. §-hoz
Problémát jelentett a Grtv. eddigi alkalmazása során, egyrészt, hogy a gyógyszerismertetésre vonatkozó törvényi rendelkezés nem volt elég egyértelmű, másrészt, hogy a reklámozás tiltására vonatkozó szabályok nem mondják ki egyértelműen a Magyarországon nem forgalmazható, illetve nem alkalmazható gyógyszerek reklámozásának tilalmát. Ezért a törvényjavaslattal a Grtv. vonatkozó rendelkezései pontosításra kerülnek, illetve kiegészülnek a Magyarországon nem forgalmazható, illetve nem alkalmazható gyógyszerek reklámozásának tilalmával.
8-12. §-hoz
A megtévesztő és az összehasonlító reklámokra vonatkozó irányelv meghatározza azokat az alapvető végrehajtási elveket is, amelyeket a tagállamoknak figyelembe kell venniük a rendelkezések alapján eljáró intézményrendszer és eljárási rend kialakításakor. Az irányelv előírja a tagállamok részére, hogy a megtévesztő és az összehasonlító reklám elleni fellépésre vonatkozó előírások betartatására alkalmas, hatásos eszközökről kötelesek gondoskodni. Ennek megfelelően a Grtv. eljárási szabályai kiegészülnek, illetve módosulnak.
13-14. §-hoz
A törvényjavaslat a törvény hatálybalépését 2001. január 1-jével állapítja meg.
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény felhatalmazza a gazdasági és az egészségügyi minisztert, hogy a törvényben foglaltakon túli reklámszabályokat együttes miniszteri rendeletben határozza meg a veszélyes anyagok és készítmények tekintetében. A vonatkozó szabályozás azonban már kielégítően rendezésre került a kémiai biztonságról szóló törvény 18. §-ában foglalt reklámrendelkezésekben, illetve a Grtv-ben. Mivel további szabályozásra nincs szükség, a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi az erre vonatkozó felhatalmazást.
A Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-val összhangban a törvényjavaslat felsorolja azokat az európai közösségi jogforrásokat, amelyekkel e jogszabály összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
· Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 27. § f) pont és 1. sz. melléklet