T/3269.
2000. évi …... törvény
a környezet védelmének általános szabályairól szóló
1995. évi LIII. törvény módosításáról
1. §
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 48. §-a következő (3), (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki:
(3) A települési önkormányzat képviselőtestületének hatáskörébe tartozik:
a) a füstködriadó terv,
b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel
történő megállapítása, valamint
c) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közreműködés.
(4) Az (3) bekezdés a) pontjában meghatározott füstködriadó terv rendelettel történő megállapítása Budapesten a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik.
(5) A polgármester (főpolgármester) levegőtisztaság-védelmi feladatkörébe, illetőleg államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozik:
a) a füstködriadó terv kidolgoztatása és végrehajtása;
b) a füstködriadó terv végrehajtása során a légszennyezést okozó, szolgáltató, illetve termelő tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetőinek más energiahordozó, üzemmód használatára kötelezése, az üzemeltető tevékenységének, valamint a közúti közlekedési eszközök üzemeltetésének időleges korlátozása vagy felfüggesztése.”
2. §
(1) A Kvt 110. §-nak (8) bekezdése a következő i) – m) ponttal egészül ki:
[(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg]
“i) a légszennyezettség mérésével, vizsgálatával, ellenőrzésével és értékelésével, valamint annak mérésére szolgáló mérőhálózat telepítésével, üzemeltetésével és működésével, továbbá a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével összefüggő szabályokat, valamint
j) a légszennyező anyagok terjedése, az időjárási tényezőknek a légszennyezettségre gyakorolt hatása, valamint a helyhez kötött légszennyező források kibocsátása mérésével, vizsgálatával, ellenőrzésével és értékelésével, valamint a helyhez kötött légszennyező források üzemeltetésének levegőtisztaság-védelmi követelményeivel kapcsolatos szabályokat,
k) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölését, valamint az ország területének a légszennyezettség alapján zónákba történő besorolását,
l) az egyedi szennyvízelhelyezés alkalmazási feltételeivel kapcsolatos szabályokat,
m) a környezeti elemek védelmére, a szennyező forrásokra, illetve a környezeti elemek terhelésének, szennyezettségének mérésére, ellenőrzésére, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelemre vonatkozó - törvényi vagy kormányrendeleti szintű szabályozást nem igénylő, más miniszter szabályozási felhatalmazásába nem utalt - részletes szakmai szabályokat.”
(2) A Kvt. 110. §-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:
“(9) A közlekedésért felelős miniszter a mozgó légszennyező források légszennyezőanyag
a) kibocsátásának mérésével, vizsgálatával kapcsolatos szabályokat a hatáskörét érintő kérdésekben a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,
b) kibocsátására vonatkozó felülvizsgálatával kapcsolatos szabályokat a környezetvédelemért felelős miniszterrel, valamint a belügyminiszterrel együttesen
rendeletben határozza meg.”
(3) A Kvt. 110. §-a az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki:
“(10) felhatalmazást kap a miniszter, hogy a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel együttesen, rendeletben állapítsa meg:
a) a használt- és szennyvízkibocsátásnak a környezet védelmére vonatkozó követelményeivel,
b) a vízvédelmi szempontból érzékeny területek és felszíni vizek kijelölésével
kapcsolatos részletes szabályokat.”
(4) A Kvt. 110. §-a az alábbi (11) bekezdéssel egészül ki:
“(11) felhatalmazást kap a miniszter, hogy a vízgazdálkodásért, a földművelésügyért, valamint az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben – az ivóvizek, ásvány- és gyógyvizek védelmére vonatkozó területek kivételével – a vízvédelmi szempontból kiemelt védelemben részesítendő felszíni vizeket és azok vízgyűjtő területeinek határait rendeletben állapítsa meg.”
3. §
Ez a törvény a kihirdetéstől számított 60. napon lép hatályba. Hatálybelépésével egyidejűleg
a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“a) A légszennyezettség (immisszió) egészségügyi határértékeinek kimunkálásában való közreműködés, a légszennyezettség rendszeres közegészségügyi értékelése, valamint a zárt terek légszennyezettségi határértékeinek kimunkálása és a zárt terek légszennyezettségének közegészségügyi vizsgálata”;
b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint a centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 85. §-ának (1) bekezdése a), b), f), g) és h), valamint (2) bekezdésének a), c), d), e) és f) pontja hatályát veszti.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény a környezeti elemek védelmére és az elemeket veszélyeztető tényezőkre vonatkozó előírásai a törvényi szinten szabályozandó rendelkezéseket tartalmazzák, a törvényi szabályozást nem igénylő, részletes szabályok megállapítására a Kormány kapott felhatalmazást.
Az egyes környezetvédelmi szakterületek – törvényből fakadó, illetőleg az EU integrációs feladatokból adódó – újraszabályozása során nyilvánvalóvá vált, hogy indokolatlan a szabályozást teljeskörűen kormányrendeletben elvégezni, hiszen számos olyan szakmai, technikai típusú norma megalkotása is szükséges, amelyet célszerűen az érintett szakminisztereknek kell miniszteri rendeletben szabályozni.
A benyújtott törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a miniszteri szintű jogalkotáshoz szükséges felhatalmazásokat tartalmazza, illetőleg ezzel összefüggésben a kapcsolódó törvényekkel szükséges összhang megteremtéséről gondoskodik. Egyben intézkedik arról, hogy a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint a centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvénynek – a képviselőtestület és polgármester számára levegőtisztaság-védelmi feladatot adó szabályai – a környezetvédelmi joganyag alaptörvényébe kerüljenek, illetőleg a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben szereplő természetvédelmi hatáskörök – mivel ezek a szakmai törvénytől eltérnek – elhagyásra kerüljenek. Ez utóbbi kérdéseket egyébként a természet védelméről szóló törvény részletesen tartalmazza.
Részletes indoklás
1. §
A Javaslat a füstköd riadó terv és a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályozás kidolgozását a települési (fővárosi) önkormányzat képviselőtestületének, illetve a végrehajtást polgármester (főpolgármester) feladatává teszi.
2. §
A Javaslat a légszennyezettség, az időjárási tényezőknek a légszennyezettségre gyakorolt hatása, valamint a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának mérésével, vizsgálatával, ellenőrzésével és értékelésével kapcsolatos szabályok megállapítását, továbbá a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölését a földművelésügyért felelős miniszterrel egyetértésben a környezetvédelemért felelős miniszter feladatává teszi;
a közlekedésért felelős miniszter feladata a mozgó légszennyező források légszennyezőanyag
a) kibocsátásának mérésével, vizsgálatával kapcsolatos szabályok megállapítása a hatáskörét érintő kérdésekben a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,
b) kibocsátására vonatkozó felülvizsgálatával kapcsolatos szabályok megállapítása a környezetvédelemért felelős miniszterrel, valamint a belügyminiszterrel együttesen.
A javaslat célja továbbá, hogy a felszíni vizek védelmére vonatkozó jogi szabályozás kidolgozása során rendelkezésre álljon a szükséges felhatalmazás a miniszter rendeleti szintű szabályozásához. A javaslat a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően tükrözi az adott hatásköröket.
3. §
A Javaslat a hatályba léptető rendelkezés keretében intézkedik a kapcsolódó törvények és a Javaslat közötti összhang megteremtéséről, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvénynek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel való összhang megteremtéséről. Ez utóbbi törvény értelmében ugyanis a települési önkormányzat képviselőtestülete kizárólag helyi jelentőségű védett természeti terület létesítésére és fenntartására jogosult, a polgármester hatósági hatáskört nem gyakorol a természetvédelmi hatósági ügyekben.