T/3313.
számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
A szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírásáról
Előadó: Dr. Torgyán József
Földművelésügyi és vidékfejlesztési
Miniszter
2000. évi …törvény
a szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírásáról
1. §
(1) Magyarország területén a szőlő- és gyümölcsös ültetvényekre, valamint a szőlő- és gyümölcsös ültetvényt használókra kiterjedően 2001. május 31-i eszmei időponttal, 2001. június 1. és 2001. október 15. között statisztikai összeírást kell végrehajtani.
(2) Az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki illetve amely Magyarország területén szőlő- vagy gyümölcsös ültetvényt használ, köteles az összeíráshoz adatot szolgáltatni.
(3) Az összeírást a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) végzi.
2. §
E törvény alkalmazásában
a) szőlőültetvény: az 500 m2, vagy annál nagyobb méretű, szőlővel összefüggően beültetett terület, amelyet szőlő vagy szőlő szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek;
b) gyümölcsös ültetvény:
1. az 1500 m2, vagy annál nagyobb méretű, gyümölcsfával (alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró), valamint
2. az 500 m2, vagy annál nagyobb méretű, gyümölcsbokorral (málna, ribiszke, egres, rikö, szeder, bodza, szamóca) összefüggően telepített terület (az a)-b) pont alattiak a továbbiakban együtt: ültetvény);
c) mezőgazdasági hasznosítású összes földterület: a szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő művelési ágban hasznosított földterület;
d) használó: az a természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki illetve amely bármilyen jogcímen ültetvényt művel és szedi annak hasznait.
3. §
(1) Az összeírás kiterjed az ültetvény azonosító adataira (település, helyrajzi szám, területnagyság), az ültetvény használójának azonosító adataira (név, lakcím, illetve szervezet megnevezése, székhelye), valamint a mezőgazdasági hasznosítású földterületének nagyságára.
(2) Az összeírásnak tartalmaznia kell:
a) az ültetvény jellemzőire:
1. jellegére,
2. telepítési jellemzőire,
3. fekvésére, kitettségére,
4. térállására, sor- és tőtávolságára,
5. öntözhetőségére,
6. művelésmódjára,
7. támaszrendszerére,
8. telepítési idejére,
9. fajtamegoszlására,
10. alanyhasználatára,
11. termőképességére,
b) az ültetvényhez kapcsolódó feldolgozó és tárolókapacitásra, valamint
c) a termék hasznosításának (értékesítésének) irányára vonatkozó adatokat.
4. §
Az összeírás végrehajtása érdekében a körzeti földhivatalok, a megyei földművelésügyi hivatalok, a hegyközségek, valamint a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az ültetvényekre és az ültetvények használóira vonatkozó, rendelkezésükre álló, az összeírás végrehajtásához szükséges valamennyi adatot 2001. április 15-ig kötelesek átadni a KSH-nak.
5. §
(1) Az összeírás alapján a KSH az ültetvényekről, azok jellemzőiről, az ültetvények használóiról nyilvántartást hoz létre, amit folyamatosan vezet.
(2) A statisztikai adatszolgáltatók azonosítása érdekében a nyilvántartás tartalmazza az ültetvényt használó természetes személy nevét és lakcímét, illetve a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet cégnevét és székhelyét (telephelyét).
(3) A nyilvántartás vezetéséhez a 4. §-ban meghatározott szervezetek az ültetvények azonosítóiban, jellemzőiben és az ültetvények használóinak adataiban bekövetkezett változásokat minden év október 31-ig kötelesek bejelenteni a KSH-nak.
6. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba; ezzel egyidejűleg a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény 2. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
“1. Házikerti szőlő: az az egy személy használatában lévő szőlőterület, amely az 500 négyzetmétert nem haladja meg.”
7. §
Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ának értelmében az Európai Közösségek következő jogszabályaival összhangban lévő szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 357/79/EGK rendelete a szőlőterületek statisztikai felméréséről (módosították: a Tanács 1992/80/EGK, 3719/81/EGK, 3768/85/EGK, 490/86/EGK, 3570/90/EGK, 3205/93/EGK, valamint 2329/98/EK rendeletei),
b) a Tanács 2392/86/EGK rendelete a szőlőtermesztési nyilvántartás létrehozásáról (módosították: a Tanács 3577/90/EGK, 1549/95/EK, 1596/96/EK, valamint 1630/98/EK rendeletei),
c) a Tanács 76/625/EGK irányelve a gyümölcsfa-ültetvények felméréséről az egyes gyümölcsfa fajták termelési potenciáljának meghatározása céljából (módosították: a Tanács 77/159/EGK, 81/1015/EGK, 86/84/EGK valamint 86/652/EGK irányelvei, az Európai Parlament és a Tanács 1999/87/EK irányelve, továbbá a Tanács 3768/85/EGK és 1057/91/EGK rendeletei).
INDOKOLÁS
a szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírásáról
szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A szőlő-, bor-, továbbá a gyümölcspiac szabályozását, működését megalapozó, a szőlő- illetve gyümölcsös területek termelési potenciáljára, a termelésben és kínálatban jelentkező középtávú tendenciákra vonatkozó, pontos, naprakész adatok csak a szőlő- és gyümölcsös ültetvények teljes körű felmérésével biztosíthatók. Magyarországon legutóbb közel negyven éve volt teljes körű gyümölcsfa- és szőlőösszeírás. Az összeírás óta eltelt időben, különösen az utóbbi 10 évben bekövetkezett radikális változások miatt a jelenlegi helyzet megismerése tovább már nem halasztható.
Mivel a felmérés keretében természetes személytől személyes adataira vonatkozóan is történik adatgyűjtés, továbbá a felmérés alapján a természetes személyek meghatározott gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó adatait tartalmazó nyilvántartás kialakítását is végre kell hajtani, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. § (3) bekezdése értelmében a szőlő- és gyümölcsös ültetvények teljes körére kiterjedő felmérést csak törvény rendelheti el. A törvényjavaslat ezt valósítja meg a szőlő- és gyümölcsültetvények 2001. június 1. – október 15. közötti felmérésére vonatkozó szabályok előírásával.
A felmérés 2001. évben történő végrehajtását az indokolja, hogy csak így biztosítható a magyar mezőgazdasági statisztika olyan irányú továbbfejlesztése, hogy az még elősegíthesse a további csatlakozási tárgyalásokat. Így teljesíthető a csatlakozási tárgyalások eddigi szakaszában vállalt kötelezettség, mely szerint Magyarország a csatlakozás időpontjáig végrehajtja az árutermő szőlő- és gyümölcsös ültetvények teljes körű felmérését, és kialakítja az EU előírásoknak megfelelő nyilvántartási rendszerét. Nem halasztható tovább a szőlő- és gyümölcstermelés folyamatainak szabályozásához, irányításához elengedhetetlenül szükséges szőlő- és gyümölcsös ültetvények jellemzőinek átfogó felmérése.
A 2001. évi felméréssel Magyarország csatlakozna az Európai Unió által a tagországok számára kötelezően előírt – szőlő-ültetvények esetén 10 évenkénti, gyümölcsös ültetvényeknél 5 évenkénti – alapösszeírásokhoz.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat meghatározza az összeírás végrehajtásának időszakát, megjelöli az összeírásért felelős intézményt, és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a szőlő- és gyümölcsös ültetvényeket használó természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre. A felmérés során az adatokat a 2001. május 31-i eszmei időpontra vonatkozóan kell összeírni.
A 2. §-hoz
A Javaslat meghatározza a szőlőültetvény, a gyümölcsös ültetvény, valamint a mezőgazdasági hasznosítású terület fogalmát, biztosítva ezzel az egységes értelmezés feltételét.
A 3. §-hoz
A Javaslat felsorolja az összeírás témaköreit. Az ültetvény azonosító adatainak rögzítése biztosítja az átfedésmentes felmérést, az ültetvény-területek térképi, térinformatikai nyilvántartását. Az ültetvény használója adatainak rögzítése biztosítja a teljes körű felmérésre alapozott nyilvántartási rendszer kialakítását, az alapadatok és a változások halmozásmentes vezetését, a reprezentatív statisztikai adatgyűjtések végrehajthatóságát, a statisztikai összehasonlíthatóság alapját. A használó összes mezőgazdasági hasznosítású területének nagyságára vonatkozó adata alapján a szőlő- és gyümölcsös ültetvénynek más mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésére, a gazdaságon belüli szerepére lehet következtetni.
Az ültetvény termelési, technológiai, fajtahasználati jellemzőinek összeírásával megteremthetők az ültetvényterület termelési potenciáljára vonatkozó, a termelés és kínálat középtávú tervezéséhez, szervezéséhez szükséges információk alapjai. Az ültetvényhez kapcsolódó feldolgozó-, illetve tárolókapacitások meglétére vagy nemlétére, továbbá a termékhasznosítás irányára vonatkozó adatok a piac tényleges jelenlegi, illetve potenciális szereplőinek arányára vonatkozó információk forrását jelentik.
A 4. §-hoz
A Javaslat előírja az ültetvények teljes körűségének megalapozása, biztosítása érdekében az adminisztratív célú nyilvántartásokból (földhivatali, földművelésügyi hivatali, VPOP, hegyközségi) nyerhető információk (név, cím, ültetvény-terület) KSH részére történő átadását. Olyan adatok átadásáról van szó, amellyel az említett szervezetek rendelkeznek, ezért felesleges és célszerűtlen lenne, hogy a KSH azokat egyéb forrásból próbálja beszerezni.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a törvény célkitűzésével összhangban előírja, hogy a felmérés alapján az ültetvényekre, azok jellemzőire, illetve az ültetvények használóira kiterjedő, naprakész ültetvény-nyilvántartást kell kialakítani és működtetni. A naprakész nyilvántartás az agrárszakigazgatásnak információt biztosít a támogatások folyósításához, a piacszabályozási intézkedések meghozatalához.
A 6. §-hoz
A bortörvény módosításának indoka, hogy a legutóbbi módosítás, a 2000. évi XCIX. törvény a házikerti szőlő legkisebb területét 1500 m2-re emelte fel. Ezzel a bortörvény és a hegyközségi törvény “árutermő szőlő” fogalma ellentétbe került egymással. A hegyközségi törvény ugyanis az 500 m2, vagy annál nagyobb területű ültetvényt már árutermő szőlőnek minősíti; erre épül a hegyközségi rendszer, illetőleg a hegyközségek nyilvántartási rendszere. Az Európai Bizottság 649/87. (EGK) számú rendelete is kisebb mértékben (1000 m2, illetőleg tagállami szabályozástól függően ennél kisebb terület) határozta meg a kötelezően nyilvántartott terület alsó határát.
A csatlakozási tárgyalásokon Magyarország az 500 m2 alapján jelentette be az összes szőlőtermő területét (130 ezer hektár), és ez lesz az alapja a csatlakozást követően az asztalibor-forgalmazási lehetőségünknek az EU-ban. Ha az 1500 m2 hatályban marad, az az összes termőterületet mintegy 40 ezer hektárral csökkenti, hátrányosan érintve ezzel a csatlakozási tárgyalásokon képviselt nemzeti érdekeinket is.
A 7. §-hoz
A felsorolt uniós normatívákban kerültek megfogalmazásra azok az elvárások, amelyek figyelembevételével a szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírását követően EU-konform információkkal fog rendelkezni a magyar mezőgazdaság.