t ö r v é n y j a v a s l a t
a tankönyvpiac rendjéről
oktatási miniszter
Budapest, 2000. november
2000. évi ....
törvény
A tankönyvpiac rendjéről
A tankönyvellátás a Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/F. §-ában meghatározott művelődéshez való jog érvényesülését szolgáló olyan közfeladat, amelyben a tankönyvek előállítása és a tanulókhoz történő eljuttatása piaci viszonyok között valósul meg. A tankönyvpiac sajátossága, hogy a fogyasztó - a szülő és a tanuló - nem döntheti el szabadon, kíván-e vevő lenni. A tankönyv ugyanis olyan áru, amely nélkül az iskolai tanulmányok megkezdése és sikeres folytatása nem valósulhat meg. Ezért biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a tankönyv kiválasztásában, képviselőik útján közreműködjenek a szülők és a tanulók.
A tankönyvhöz való hozzáférés nem függhet a család anyagi, jövedelmi helyzetétől. Az iskolának fontos szerepe van abban, hogy minden tanulója tankönyvhöz jusson. Az államnak támogatnia kell a tanulói tankönyvvásárlást. Az iskolai tankönyvtámogatás és tankönyvbeszerzés rendszerének pedig biztosítania kell, hogy a tankönyv minden tanulónak rendelkezésére álljon.
Az Országgyűlés e célok elérése érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. §
E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén - az általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben - alkalmazott tankönyv jóváhagyására, kiválasztására, illetve az e feladatok végrehajtásában közreműködőkre, a tankönyv kiadását és forgalmazását üzletszerűen végző természetes és jogi személyekre, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaira (a továbbiakban: tankönyvkiadók, tankönyvforgalmazók), továbbá a tankönyvkiadók és tankönyvforgalmazók e törvény alapján létrehozott köztestületére.
A tankönyvjóváhagyás és a tankönyvjegyzék
2. §
(1) Tankönyvként - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - az a nyomtatott formában megjelent könyv hozható forgalomba, amelyet külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében tankönyvvé nyilvánítottak.
(2) A könyv tankönyvvé nyilvánítását a kiadó kérheti.
(3) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban - jogszabályban meghatározottak szerint - biztosítani kell a jóváhagyásra benyújtott könyv iskolai oktatás keretében történő kipróbálását.
3. §
(1) Az oktatási miniszter - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - dönt a könyv tankönyvvé nyilvánításról, továbbá e törvényben meghatározottak szerint ellenőrzi a tankönyvkiadók és tankönyvforgalmazók tevékenységét, indokolt esetben intézkedést kezdeményez, illetve intézkedést hoz.
(2) Az oktatási miniszter a szakképzésről szóló - többször módosított - 1993. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) 4. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, valamint (3) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint gondoskodik az iskolai rendszerű szakképzés szakmai tantárgyai tankönyveinek kidolgozásáról, kiadásáról és forgalmazásáról.
(3) A szakképzésről szóló törvény 5. §-ának (3) bekezdésében felsorolt szakképesítésért felelős miniszter gyakorolja a szakképzés szakmai tantárgyai tankönyveinek kidolgozásával, kiadásával és forgalmazásával kapcsolatos jogosítványait.
4. §
(1) A tankönyv kiskereskedelmi eladási árát a tankönyv kiadója állapítja meg. A tankönyv kiadója felel azért, hogy a tankönyv árának kialakítása és alkalmazása ne ütközzön a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény rendelkezéseibe. A tankönyv a kiadó által meghatározott árnál magasabb áron nem értékesíthető.
(2) Az oktatási miniszter a tankönyvekről - évente - jegyzéket ad ki, amelyet közzétesz az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában. A tankönyvjegyzékre - (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az oktatási miniszter által kiírt pályázat alapján lehet felkerülni. Nem tagadható meg a tankönyvjegyzékre történő felvétele annak a könyvnek, amely a pályázati feltételeknek megfelel.
(3) A szakképzés szakmai tantárgyainak tankönyveit a szakképesítésért felelős miniszter javaslatára lehet a jegyzékbe felvenni.
(4) Az oktatási miniszter a tankönyvjegyzék elkészítésére kiírt pályázatban meghatározza azt az árat (a továbbiakban: beszerzési ár), amely fölött a tankönyv nem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre. A szakképzés szakmai tantárgyainak tankönyvei tekintetében az oktatási miniszter a beszerzési árat a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével határozza meg.
(5) A tankönyvjegyzékben szereplő tankönyv legfeljebb a jegyzékben feltüntetett áron hozható forgalomba. Ez az ár nem tartalmaz általános forgalmi adót.
(6) Nem vehető fel a tankönyvjegyzékbe az a könyv, amelynek ára meghaladja a beszerzési árat, vagy ha az előző évhez képest aránytalanul megnövelték az árát.
(7) A tankönyvjegyzékbe történő felvételi eljárásban előírható, hogy a kiadó köteles a tankönyv belső borítóján tanulóknak szóló, az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti, illetve kulturális tevékenységgel összefüggő közérdekű tájékoztatást közölni. A közérdekű tájékoztatás közléséért a kiadó ellenszolgáltatásra nem tarthat igényt.
5. §
A tankönyvvé nyilvánítás és a tankönyvjegyzék elkészítésének költségei a kérelem benyújtóját terhelik, melyet az oktatási miniszter által – a pénzügyminiszterrel egyetértésben - meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetésével kell megfizetni.
A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje
6. §
(1) Az éves központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét.
(2) A tankönyvtámogatás összegét - az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint - a fenntartók útján kell eljuttatni az iskolákhoz.
(3) A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére (a továbbiakban együtt: iskolai tankönyvellátás rendje).
7. §
(1) Az iskolai tankönyvellátás rendjéről - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével évente - a nevelőtestület dönt.
(2) A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményét a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.
(3) Az iskolának biztosítania kell, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.
(4) Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.
(5) Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.
Az iskolai tankönyvrendelés rendje
8. §
(1) Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv vásárlására fordítják.
(2) A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék véleményét.
(3) A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni.
II. Fejezet
A TANKÖNYVKIADÓI ÉS TANKÖNYVFORGALMAZÓI TEVÉKENYSÉG
A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete
9. §
(1) Tankönyvkiadói, illetve tankönyvforgalmazói tevékenységet üzletszerűen kizárólag az végezhet, aki tagja a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (a továbbiakban: Testület).
(2) A Testület a tankönyvkiadók és tankönyvforgalmazók önkormányzattal rendelkező, jogi személyként működő köztestülete.
(3) A Testület legfőbb szerve a közgyűlés.
(4) A közgyűlések közötti időszakban a Testület döntéshozó szerve az elnökség.
10. §
(1 ) A Testület
a) közreműködik a tankönyvkiadással összefüggő állami kezességvállalású hitelek és a vissza nem térítendő támogatások elosztásában, azok felhasználásának ellenőrzésében,
b) kidolgozza és elfogadja alapszabályát, etikai szabályzatát,
c) saját tevékenységének elemzése, fejlesztése céljából, illetve megkeresésre véleményezi a tankönyvkiadást, -gyártást és -forgalmazást, a kiadók és terjesztők szakmai tevékenységét, a Testület feladatait és működését közvetlenül érintő gazdasági intézkedések és jogszabályok tervezetét,
d) közreműködik a vitás kérdések békés, bírósági eljáráson kívüli megoldásában,
e) segíti a tankönyvkiadói és tankönyvforgalmazói tevékenység fejlesztését,
f) segíti a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók, továbbá a külföldön élő magyar kisebbségek tankönyvkiadását és ellátását,
g) ellátja mindazokat az ügyeket, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
(2) A Testület nyilvántartást vezet a tankönyvkiadással és tankönyvforgalmazással összefüggő tevékenységről, az üzleti érdekek tiszteletben tartásával. Összegyűjti a tankönyvkiadásra és tankönyvforgalmazásra vonatkozó közérdekű adatokat, és hozzáférhetővé teszi azokat. A Testület által e körben nyilvántartott és kezelt adatokat e törvény melléklete tartalmazza.
(3) A Testület a tankönyvkiadás és a tankönyvforgalmazás során elvárható piaci magatartást - e törvény és a jogszabályok keretei között - a Tankönyvkiadás és Tankönyvforgalmazás Etikai Szabályzatában (a továbbiakban: etikai szabályzat) határozza meg. A Testület az etikai szabályzat előírásainak megszegőivel szemben etikai eljárást folytat le. Az etikai szabályzat az oktatási miniszter jóváhagyásával válik érvényessé. Az etikai szabályzatot az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(4) A Testület - jogszabályban, az etikai és más szabályzatában meghatározott keretek között - ellenőrzi a tankönyvkiadók és tankönyvforgalmazók tevékenységét, figyelemmel kíséri a közbeszerzésre vonatkozó rendelkezések megtartását, az előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését, indokolt esetben etikai eljárást folytat le, illetve büntető, szabálysértési, államigazgatási, versenyfelügyeleti, polgári peres eljárást kezdeményez.
(5) A Testület a tankönyvkiadással és tankönyvforgalmazással összefüggő vitás ügyek eldöntésére választott bíróságot hoz létre.
(6) A Testület kérheti közhasznú szervezetté nyilvánítását.
A testületi tagság keletkezése, szünetelése és megszűnése
11. §
(1) A Testület tagja lehet az a természetes és jogi személy, valamint ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely
a) tevékenységi körébe a tankönyvkiadás, illetve a tankönyv forgalmazás beletartozik,
b) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel, fióktelephellyel rendelkezik,
c) az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elismeri,
d) vállalja az etikai szabályzatban foglaltak megtartását,
e) a testületi tagdíjat megfizeti.
(2) Azt, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a Testület tagjai közé - írásbeli kérelmére - fel kell venni.
(3) A felvétel iránti kérelmet az elnökséghez kell benyújtani. Az elnökség a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt.
(4) A felvétellel, illetőleg a kérelem elutasításával kapcsolatos döntést írásban kell megküldeni. A felvételt elutasító határozatot meg kell indokolni.
(5) A felvételi kérelmet elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül a közgyűléshez lehet fordulni. A közgyűlés az elutasító határozatot a következő ülésén köteles megvizsgálni. A közgyűlés elutasító döntése ellen - a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással - a bírósághoz lehet fordulni. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincsen helye.
12. §
(1) A tag kérelmére a testületi tagság szünetel.
(2) Megszűnik a testületi tagság
a) a tevékenység befejezésével,
b) a tag kilépésével,
c) a tag halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével,
d) a Testületből történő kizárással.
(3) A testületi tagság megszűnését a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetben az elnökség állapítja meg. A kizárásról az etikai bizottság kezdeményezésére a közgyűlés dönt.
III. Fejezet
A TESTÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
A Testület alapszabálya
13. §
(1) A Testület működésének - e törvényben nem szabályozott kérdéseit - a Testület alapszabálya (a továbbiakban: alapszabály) határozza meg, így különösen
a) a Testület szervezetére és szervei működésére vonatkozó rendelkezéseket,
b) az e törvényben meghatározott feladatok ellátását, a döntéshozatalra jogosultat,
c) a tisztségviselők jelölésére, választására és visszahívására vonatkozó szabályokat,
d) a tankönyvkiadással és -forgalmazással összefüggő tevékenységek körét, a Testület által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeit és a szolgáltatás díját, beleértve a választott bírósági eljárás igénybevételét,
e) a testületi tagsággal, a testületi nyilvántartással együtt járó kötelezettségek teljesítésének feltételeit és a kötelezettség teljesítése elmulasztásának következményeit,
f) mindazokat a kérdéseket, amelyeknek a szabályozását e törvény vagy más jogszabály előírja, illetve amelynek szabályozását a közgyűlés elhatározza.
(2) A tagsági jogviszony keletkezésével, a jelentkezéssel, a felvételi eljárás lefolytatásával, továbbá a tagsági jogviszony szüneteltetésének bejelentésével, a bejelentés elfogadásával, a tagsági jogviszony megszűnésével kapcsolatos - e törvény által nem szabályozott - kérdéseket az alapszabály határozza meg.
A Testület szervei
14. §
(1) A Testület szervei:
a) a közgyűlés,
b) az elnökség,
c) a bizottságok,
d) az állandó választott bíróság.
(2) A Testület tisztségviselői:
a) az elnök,
b) az elnökhelyettesek,
c) a bizottságok elnökei.
(3) A Testület körbélyegzőjén, hivatalos iratain és hivatali helyiségeiben használhatja a Magyar Köztársaság címerét.
A közgyűlés
15. §
(1) A közgyűlésen a Testület minden tagjának egy képviselője tanácskozási és szavazati joggal jogosult részt venni. Minden tagnak egy szavazati joga van.
(2) A közgyűlés ülésén - az alapszabályban meghatározottak szerint - tanácskozási joggal vehetnek részt az országos szülői szervezetek, az országos diákszervezetek és az országos pedagógus szakmai szervezetek az Országos Köznevelési Tanács, a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács, az Országos Kisebbségi Bizottság, az oktatási miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter egy-egy képviselője. E bekezdés alkalmazásában országos pedagógus szakmai szervezeten, országos szülői szervezeten, országos diákszervezeten azt a szervezetet kell érteni, amely a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 97. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint a Közoktatáspolitikai Tanács titkárságára bejelentkezett.
(3) A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) a Testület alapszabályának és etikai szabályzatának elfogadása,
b) döntés bizottság létrehozásáról, a Testület közhasznú szervezetté alakulásának kezdeményezéséről, más köztestülettel való egyesülésről, illetve a szétválásról,
c) az éves költségvetés meghatározása és az éves beszámoló (mérleg) elfogadása, a Testület vagyonáról való döntés,
d) a tagdíj összegének megállapítása,
e) ha e törvény másképp nem rendelkezik, a Testület tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása,
f) a tag kizárása,
g) azok az ügyek, amelyeket e törvény vagy az alapszabály a feladatkörébe utal.
(4) A közgyűlés döntéseit tizenöt napon belül meg kell küldeni az oktatási miniszternek.
(5) A közgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább két alkalommal össze kell hívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha - az ok és a cél megjelölésével - a tagok legalább huszonöt százaléka vagy az oktatási miniszter írásban kéri, illetőleg ha az ellenőrző bizottság vagy az etikai bizottság a közgyűlés összehívását kezdeményezi.
(6) A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Testület alapszabályának és etikai szabályzatának elfogadásánál, továbbá az alapszabályban meghatározott ügyekben minősített többséggel hozott döntésre van szükség.
(7) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagoknak több, mint fele, minősített többséghez kötött döntés esetén több, mint hatvan százaléka jelen van.
(8) A döntéshez a jelenlévő tagok több, mint ötven százalékának igenlő szavazatára van szükség.
(9) A közgyűlés összehívására, határozatainak meghozatalára, működésére vonatkozó – e törvényben nem szabályozott - kérdéseket az alapszabály határozza meg.
Az elnökség
16. §
(1) Az elnökség a Testület elnökéből, elnökhelyetteseiből, továbbá a közgyűlés által a Testület tagjaiból megválasztott további tizenöt tagból áll. A elnökség tagjait öt évre választják.
(2) Az elnökség a Testületet a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja. Az elnökség dönthet minden olyan ügyben, amely e törvény, valamint az alapszabályban foglaltak szerint nem tartozik a közgyűlés döntési jogkörébe.
(3) Az elnökség a közgyűlésen köteles beszámolni munkájáról. Az elnökség döntéseit a közgyűlés jóváhagyja, illetőleg az alapszabályban meghatározottak szerint megváltoztathatja, visszavonhatja.
(4) Az elnökség összehívására, működésére, döntéseinek meghozatalára az elnökségi tagok megválasztására, az elnökségi tagsággal kapcsolatos összeférhetetlenségre, az elnökségi tagság megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály állapítja meg.
(5) Az elnökséget tizenöt napon belül össze kell hívni, ha azt - az ok és cél megjelölésével - az oktatási miniszter kéri. Az elnökség ülésén az oktatási miniszter tanácskozási joggal részt vehet. Az elnökség határozatait - tizenöt napon belül - meg kell küldeni az oktatási miniszternek.
A bizottságok
17. §
(1) A Testület állandó bizottságai az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság. A bizottságoknak hét tagja van, akiket a közgyűlés a testület tagjai közül választ meg öt évre.
(2) A Testület további állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Az állandó bizottságokat az alapszabályban kell meghatározni. A bizottságok létrehozásáról - az alapszabályban meghatározottak szerint - a közgyűlés dönt. A bizottságok munkájában az oktatási miniszter képviselője tanácskozási joggal részt vehet.
(3) A bizottságok működésére vonatkozó, e törvényben nem szabályozott kérdéseket az alapszabályban kell meghatározni.
18. §
(1) Az ellenőrző bizottság azt vizsgálja, hogy a Testület tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, az alapszabályban és más szabályzatban foglaltaknak. Az ellenőrző bizottság a gazdálkodás célszerűségét is vizsgálja.
(2) Az ellenőrző bizottság köteles a Testület gazdálkodását évente független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni.
(3) A közgyűlés az éves költségvetésről és a költségvetés éves beszámolójáról (mérlegről) csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.
(4) Az ellenőrző bizottság tevékenységéről a közgyűlésnek évente legalább egy alkalommal köteles beszámolni. Az ellenőrző bizottság tagjai részére feladatainak ellátása körében utasítás nem adható.
(5) Az ellenőrző bizottság felhívja az elnökséget a szükséges intézkedés megtételére, amennyiben a Testület tevékenysége, gazdálkodása nem felel meg a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más szabályzatnak, illetőleg szükségesnek látja a gazdasági tevékenység módosítását. Ha az elnökség a felhívásnak nem tesz eleget, köteles azt megindokolni. Ha az ellenőrző bizottság az indokolásban foglaltakkal nem ért egyet, kezdeményezi a közgyűlés összehívását.
19. §.
(1) Az etikai bizottság ellenőrzi az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi szabályok, továbbá az etikai szabályzatban és más szabályzatokban, valamint - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a jogszabályokban (a továbbiakban - az összeférhetetlenségi szabályok kivételével - együtt: etikai eljárás alapjául szolgáló tevékenység) foglaltak megtartását.
(2) Az etikai bizottság döntéseit etikai eljárás lefolytatás során hozza, amely hivatalból vagy bejelentésre indul. Az oktatási miniszter etikai eljárást kezdeményezhet. Az oktatási miniszter kezdeményezésére az eljárást le kell folytatni.
(3) Az etikai bizottság - az ügy eldöntésében érdekeltek meghallgatása után - tárgyaláson dönt. Döntését indokolással ellátott határozatba foglalja. Az etikai bizottság tárgyalása nyilvános. A nyilvánosságot a bizottság elnöke korlátozhatja, illetőleg kizárhatja.
(4) Nem indítható etikai eljárás, ha az összeférhetetlenség időközben megszűnt, illetőleg az etikai eljárás alapjául szolgáló tevékenység befejezésétől számítva egy év eltelt. Ha az etikai eljárás megindítása után az adott ügyben büntetőeljárás is indul, az etikai eljárást az etikai bizottság felfüggesztheti. A felfüggesztés ideje az egy évbe nem számít bele.
(5) Ha az etikai bizottság megállapítja, hogy az összeférhetetlenség fennáll, felhívja az érintettet annak megszüntetésére. Ha felhívása nem vezetett eredményre, kezdeményezi a közgyűlés összehívását. A közgyűlés döntéséig az összeférhetetlenséggel érintett tevékenység folytatását megtilthatja.
(6) Ha az etikai bizottság megállapítja, hogy valamelyik tag etikai szabályzatba ütköző tevékenységet folytat, illetve folytatott, írásban figyelmezteti, és felhívja a kifogásolt magatartás megszüntetésére, ismétlődő esetben bírságot szabhat ki.
(7) Az etikai bizottság indokolt esetben javasolja az elnökségnek, hogy kezdeményezzen a Gazdasági Versenyhivatalnál versenyfelügyeleti eljárást vagy indítson bírósági versenyfelügyeleti eljárást, illetve kezdeményezzen államigazgatási eljárást. Az etikai bizottság indokolt esetben felhívja az érdekelteket, hogy forduljanak az állandó választott bírósághoz.
(8) Az etikai bizottság a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a Testület jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető tagot írásban figyelmeztetheti. Az etikai bizottság erről szóló határozatának nyilvánosságra hozatalát rendelheti el az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában. Ha a tag tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti, vagy jelentős nagyságú hátrányt okozott, javasolhatja az elnökségnek, hogy indítson pert a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében.
(9) Az etikai bizottság kezdeményezheti a közgyűlésnél a tag kizárását, ha az az etikai bizottság írásbeli figyelmeztetését követően, egy éven belül, ismételten és súlyosan megszegte az etikai szabályzatban foglaltakat.
(10) Az etikai bizottság a (7) bekezdésben meghatározott jogkörét akkor is gyakorolhatja, ha az etikai eljárás megindítására azért nincs lehetőség, mert a (4) bekezdésben meghatározott idő eltelt.
(11) Az etikai bizottság eljárásának e törvényben nem szabályozott kérdéseit - beleértve az eljárás eredményeképpen e §-ban szabályozottakon kívül kiszabható büntetéseket - az etikai szabályzat állapítja meg.
Az állandó választottbíróság
20. §
(1) A Testület állandó választottbíróságot működtet.
(2) Választottbírósági eljárásnak van helye - a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - a tankönyvkiadók és tankönyvforgalmazók egymás közötti, illetve a szerzőkkel vagy az iskolákkal fennálló vitás ügyekben.
A tisztségviselők
21. §
(1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a Testület tisztségviselőit - tagjai közül - a közgyűlés választja meg öt évre.
(2) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő
a) lemondásával,
b) visszahívásával,
c) megbízatása idejének lejártával,
d) halálával.
(3) A tisztségviselő visszahívását a közgyűlés tagjainak egyötöde írásban kezdeményezheti. A visszahívásról a közgyűlés dönt, a kezdeményezést követő kilencven napon belül.
(4) A tisztségviselők jelölésével, megválasztásával, visszahívásával, összeférhetetlenségével, szakmai és képesítési követelményével kapcsolatos - e törvényben nem szabályozott kérdéseket - az alapszabály állapítja meg.
22. §
(1) Az elnök ellátja a Testület képviseletét, irányítja az elnökség működését, ellenőrzi határozatai végrehajtását, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály feladatkörébe utal.
(2) A Testületnek két elnökhelyettese van, az általános helyettesítési feladatokat ellátó és a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes. Az általános helyettesítést ellátó elnökhelyettes az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén ellátja az elnök helyettesítését. A gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes felel a Testület gazdálkodásáért, a számviteli feladatok ellátásáért. Az elnökhelyettesek ellátják mindazokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály meghatároz. Az alapszabályban kell meghatározni az elnökhelyettesek közötti feladatmegosztás, valamint az elnök és az elnökhelyettesek közötti helyettesítés rendjét.
(3) A bizottság elnökét a bizottság választja meg - tagjai közül - öt évre. A bizottság elnöke irányítja a bizottság működését. A bizottság elnöke az alapszabály által meghatározott körben képviselheti a Testületet és helyettesíti az elnököt, illetőleg az elnökhelyetteseket.
IV. Fejezet
VEGYES RENDELKEZÉSEK
A Testület gazdálkodása
23. §
(1) A Testület bevételei:
a) a tagdíj és hozzájárulás,
b) a Testület által nyújtott - az alapszabályban meghatározott - szolgáltatásoknak a díja,
c) a gazdálkodásból származó bevételei,
d) egyéb bevételek.
(2) A tagdíj és a hozzájárulás mértékét és befizetésének módját, valamint idejét, a részletfizetés lehetőségét az alapszabály keretei között évenként a közgyűlés állapítja meg. A tagdíjat a tag vállalkozásának nagyságához, gazdasági tevékenységének eredményéhez és a vállalkozás rendelkezésére álló erőforrások mértékéhez igazodó kulcsok szerint kell megállapítani; meghatározható ugyanakkor az az összeg is, amelyet valamennyi tagnak - az említett szempontoktól függetlenül - meg kell fizetnie (alaptagdíj).
(3) A Testület gazdálkodási tevékenység folytatására közhasznú társaságot hozhat létre, vagy közhasznú társaság létrehozásában, fenntartásában működhet közre. A Testület az átmenetileg felesleges pénzeszközeit állampapírokba fektetheti be.
A jogorvoslat rendje
24. §
(1) Az elnökség által hozott határozat ellen a közgyűléshez, a bizottságok által hozott határozat ellen az elnökséghez lehet halasztó hatályú fellebbezést benyújtani tizenöt napon belül.
(2) A Testület bármely tagja kérheti a bíróságtól a Testület bármelyik szerve vagy tisztségviselője által hozott határozat, döntés felülvizsgálatát, valamely mulasztás megállapítását jogszabálysértésre hivatkozással.
(3) A perindítás előtt az ellenőrző bizottságnál egyeztető eljárást kell kezdeményezni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a közgyűlés vagy az ellenőrző bizottság által elkövetett jogszabálysértést sérelmezik.
(4) Az ellenőrző bizottság a bejelentést követő harminc napon belül köteles állást foglalni. Ha az ellenőrző bizottság a jogszabálysértés tényét megálllapítja - megfelelő határidő kitűzésével - kezdeményezi annak orvoslását.
(5) A pert a Testület ellen kell megindítani legkésőbb a jogszabálysértés orvoslására meghatározott határidő utolsó napjától számított, illetve, ha az ellenőrző bizottság a jogszabálysértés tényét nem állapította meg, az ellenőrző bizottság állásfoglalásától, amennyiben az ellenőrző bizottság a megadott határidőn belül határozatát nem hozta meg, a (3) bekezdésben meghatározott határidő utolsó napjától számított harminc napon belül. Ha a közgyűlés vagy az ellenőrző bizottság által elkövetett jogszabálysértést sérelmezik, a pert a jogszabálysértéstől számított harminc napon belül kell megindítani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság előtti megtámadásra, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló - többször módosított - 1957. évi törvény 72. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(6) A bíróság előtt megtámadott határozat, döntés – a kizárásról szóló határozat kivételével – végrehajtható.
(7) A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Az oktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogköre
25. §
(1) A Testület törvényességi felügyeletét a oktatási miniszter látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör kiterjed a Testület szervei és tisztségviselői által hozott döntésekre. A törvényességi felügyelet joga nem terjed ki a választott bíróság határozataira, a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő ügyekre, továbbá azokra az ügyekre, amelyekben bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.
(2) Ha az oktatási miniszter jogszabálysértést állapít meg, annak megszüntetésére - megfelelő határidő kitűzésével - felhívja a Testület elnökét. Az oktatási miniszter, amennyiben a felhívás eredménytelen marad, a jogszabálysértés megszüntetésére adott határidő lejártát követő harminc napon belül a bírósághoz fordulhat.
(3) A bíróság az oktatási miniszter kérelmére
a) megsemmisítheti a jogszabálysértő döntést, illetőleg a Testület döntéshozatalra jogosult szervét vagy tisztségviselőjét a döntés meghozatalára utasíthatja,
b) felfüggesztheti a Testület szervének a működését, és elrendelheti a közgyűlés összehívását,
c) felfüggesztheti a megtámadott határozat végrehajtását.
(4) A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(5) Ha a Testület döntése a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet ki, az oktatási miniszter a Gazdasági Versenyhivatalnál versenyfelügyeleti eljárást indítását kezdeményezi.
A Testület együttműködési kötelezettsége
26. §
(1) A Testület együttműködik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. Ennek keretei között évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a kamarát a tankönyvkiadás és tankönyvforgalmazás helyzetéről. Az Iparkamara egy képviselője - az alapszabályban meghatározottak szerint - tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlés munkájában. A Testület tagja beléphet az Iparkamarába.
(2) A Testület együttműködik a Tankönyvesek Országos Szövetségével, így különösen a tankönyvkiadással és -forgalmazással összefüggő tájékoztatási rendszer kiépítésében, a szakmai továbbképzések megszervezésében. A Tankönyvesek Országos Szövetségének egy képviselője - az alapszabályban meghatározottak szerint - tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlés munkájában.
A testület közhasznú szervezetté nyilvánítása
27. §
(1) A Testület az alapszabályának megküldésével egyidejűleg a Fővárosi Bíróságtól kérheti közhasznú szervezetté minősítését és nyilvántartásba vételét.
(2) Ha a Testület kéri a közhasznú szervezetté minősítését, az alapszabályában kell meghatároznia azokat a kérdéseket, amelyeket e törvény nem szabályoz, és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján az alapító okiratnak tartalmaznia kellene.
Értelmező rendelkezések
28. §
(1) E törvény alkalmazásában
a) az ár aránytalan növelése, ha a változatlan tartalommal és formában értékesített tankönyv előző tanítási évben alkalmazott árának emelkedése eléri a - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - inflációs ráta százötven százalékát,
b) jogszabálysértő az az intézkedés, mulasztás, illetve döntés, amely jogszabályba, a Testület alapszabályába vagy más szabályzatába ütközik,
c) tankönyv az a könyv, amelyet jogszabályban meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánítottak,
d) tankönyvforgalmazói tevékenység a tankönyv eljuttatása a felhasználók (iskolák, szülők, tanulók) részére,
e) tankönyvkiadói tevékenység a tankönyv forgalomba hozatal céljára történő előállítása,
f) tankönyvkiadói, illetve tankönyvforgalmazói tevékenységet üzletszerűen az végez, aki a tevékenység folytatásához való jogot megszerezte, és a kiadói, illetve a forgalmazói tevékenységet rendszeresen, nyereség elérése céljából, az üzleti élet szabályainak és szokásainak megfelelően végzi,
g) tartós tankönyv az a tankönyv (szöveggyűjtemény, atlasz, szótár stb.), amely tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy a tanulók több tanévben alkalmazzák.
(2) Nem minősül tankönyvkiadói, tankönyvforgalmazói tevékenységnek, ha az iskola, az iskola fenntartója, illetve a szakképesítésért felelős miniszter vagy az általa kijelölt országos pedagógiai szakmai szolgáltató intézet kizárólag az iskolába járó, illetve a fenntartó iskoláiba járó vagy a szakképesítésért felelős miniszter ágazatába tartozó iskolákba járó tanulók részére készít vagy készíttet tankönyvet, feltéve, hogy azt kereskedelmi forgalomba nem hozzák, és a tanulók legfeljebb az önköltségnek megfelelő árat fizetik érte.
Felhatalmazások
29. §
(1) Felhatalmazást kap az oktatási miniszter, hogy rendeletben határozza meg a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjét, ezen belül
- a tankönyv - beleértve a nem nyomtatott formában megjelenő műveket is - jóváhagyási és kipróbálási eljárását, a takönyvjegyzék elkészítését, összeállítását és nyilvánosságra hozatalát, a tankönyvvé nyilvánítás megszűnését,
- az iskolai tanulói tankönyvtámogatás megállapítását, az iskolai tankönyvellátást és tankönyvrendelést,
- a tankönyvkiadás támogatásának elveit és rendjét,
- az egyházi jogi személy által szervezett, a nevelési-oktatási intézményben folyó fakultatív hit- és vallásoktatásban alkalmazott könyvek jegyzékének összeállítását és közzétételét.
(2) Az oktatási miniszter az (1) bekezdésben meghatározottakat a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben határozza meg. Az (1) bekezdés harmadik gondolatjelében meghatározott esetben be kell szerezni a pénzügyminiszter egyetértését is.
(3) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat.
A tankönyvpiac rendjét érintő törvénymódosítás
30. §
A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 93. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az oktatási miniszter]
“d) közreműködik a tankönyvkiadáshoz biztosított állami kezességvállalású hitel és vissza nem térítendő támogatás nyújtásának előkészítésében; jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi a tankönyv kiadását és a tankönyv forgalmazását.”
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
31. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő kilencvenedik napon lép hatályba.
(2) E törvény kihirdetését követő negyvenöt napon belül az oktatási miniszter előkészítő bizottságot hoz létre, amely a Testület megalakulásáig működik.
(3) Az előkészítő bizottság feladata
a) a Testület közgyűlési választásának előkészítése,
b) a Testület ideiglenes alapszabály- és etikai szabályzat-tervezetének elkészítése,
c) az alakuló ülés összehívása.
(4) Az előkészítő bizottság tevékenysége az alakuló közgyűlésen az alapszabály elfogadásával befejeződik.
(5) A Testület az alapszabály elfogadásával jön létre. A Testület megalakulását az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(6) Azok, akik a Testület megalakulása előtt kezdték meg a tankönyvkiadói, illetve tankönyvforgalmazói tevékenységet, ezt a tevékenységet a Testület megalakulásától számított hat hónapig tagsági jogviszony hiányában is továbbfolytathatják.
(7) A törvény kihirdetésének napján hatályát veszti a Kt. 121. §-ának (6) bekezdéséből “-három év átlagában-” szövegrész.
Melléklet a 2000. évi ………törvényhez
A TESTÜLET ÁLTAL A TANKÖNYVKIADÁS ÉS -FORGALMAZÁS TERÜLETÉN KEZELT ADATOK
1. A Testület nyilvántartja
a) a tagok nevét, címét, székhelyét, tevékenységi körét,
b) a tagok által kiadott, forgalmazott tankönyveket,
c) a tagok által befizetett tagdíjakat, hozzájárulásokat.
2. Más adatok nyilvántartása az érintett hozzájárulásával történhet.
3. E mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
4. Az etikai tárgyalás során feltárt adatok és az etikai bizottság végrehajtható határozatai sajtó útján nyilvánosságra hozhatók.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS