KORMÁNYA
T/3622.
számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
1949. évi XX. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Dávid Ibolya
igazságügy-miniszter
2000. december
2001. évi ……. törvény
a
Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
1949. évi XX. törvény módosításáról
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt az Országgyűlés a következők szerint módosítja:
1. §
Az Alkotmány 19/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar főnöke.”
2. §
Az Alkotmány 40/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A fegyveres erők irányítására – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az Alkotmányban meghatározott keretek között kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és az illetékes miniszter jogosult. A fegyveres erők irányítására és a Magyar Honvédség felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó alapvető szabályokat a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény állapítja meg, a részletes szabályokat pedig a Kormány határozza meg.”
3. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
I N D O K O L Á S
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Köztársaság Kormányának 1998-ban nyilvánosságra hozott programja meghatározta, hogy “A Kormány biztosítja a hadsereg polgári irányítását és ellenőrzését, megteszi az ehhez szükséges szervezeti intézkedéseket. E célok szerint sürgősen a Honvédelmi Minisztériumba integrálja a Honvéd Vezérkart…” A kormányprogramban foglaltak megvalósítása érdekében a Kormány és az Országgyűlés több határozatot hozott.
A Kormány a 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozatban elrendelte, hogy a honvédelmi miniszter készítse elő a Honvéd Vezérkarnak a Honvédelmi Minisztérium szervezetébe való integrálását, majd a Magyar Köztársaság honvédelmének egészét érintő stratégiai felülvizsgálat koncepciójáról szóló 2322/1999. (XII. 7.) Korm. határozatban meghatározta a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség irányításának és vezetésének alapelveit.
Az Országgyűlés a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló 61/2000. (VI. 21.) OGY határozatban kinyilvánította, hogy a Magyar Honvédség irányítási és felső szintű vezetési rendszerét a Honvéd Vezérkarnak a Honvédelmi Minisztériumba történő integrálásával kell létrehozni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz:
A NATO tagállamok védelmi miniszterei és vezérkar főnökei haderő irányítási és vezetési struktúrájával harmonizálva – a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációjával egyidejűleg – indokolt megszüntetni a Magyar Honvédség parancsnoka funkciót és beosztást (a Magyar Honvédség Parancsnoksága az Országgyűlés korábbi haderőreformmal kapcsolatos határozata alapján már 1997. szeptember 1-jével megszűnt). Ez szükségessé teszi az Alkotmány 19/B. § (2) bekezdésének a módosítását.
Az Alkotmánynak ez a rendelkezése határozza meg ugyanis a rendkívüli állapot idején működő Honvédelmi Tanács összetételét, amelynek tagjai között szerepel a Magyar Honvédség parancsnoka, valamint vezérkari főnöke is. A változásnak megfelelően úgy kell módosítani az Alkotmánynak ezt a rendelkezését, hogy a Honvédelmi Tanács tagjai közül a Magyar Honvédség parancsnoka kimaradjon, a vezérkari főnök pedig Honvéd Vezérkar főnöke megnevezéssel csak tanácskozási joggal legyen tagja annak.
Az utóbbi indoka, hogy a Honvéd Vezérkar főnöke eddigi viszonya a Honvédelmi Minisztériummal szemben jelentősen átalakul, a honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar főnöke vezető, illetve vezetett viszonyába kerülnek. Ebből következően a Honvéd Vezérkar főnöke nem lehet a Honvédelmi Tanácsban önálló szavazati joggal rendelkező személy a miniszter mellett. Ugyanakkor részvétele nem mellőzhető, tekintve, hogy a katonai szakkérdésekről csak ő képes megfelelő tájékoztatást adni.
A 2. §-hoz:
A honvédelem össznemzeti ügy. Ezért indokolt, hogy a fegyveres erők működése szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek tekinthető irányításra és felső szintű vezetésre vonatkozó legalapvetőbb rendelkezésekről széleskörű politikai konszenzus alapján szülessen döntés. A törvényjavaslat előírja, hogy e tárgykörökben az alapvető szabályokat a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazatával elfogadott törvény állapítja meg. A fegyveres erők feletti általános működés-irányítási hatásköréből következően a részletek meghatározására a Kormány kap felhatalmazást.