MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/3623.
számú
törvényjavaslat
a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar
integrációjával érintett törvények
módosításáról
Előadó: Dr. Szabó János
honvédelmi miniszter
2000. december
2001. évi …… törvény
a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar
integrációjával érintett törvények módosításáról
Az Országgyűlés a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációja jogi feltételeinek megteremtése érdekében a honvédelemrol szóló 1993. évi CX. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény, a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény, a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény módosításáról a következő törvényt alkotja:
I. fejezet
A HONVÉDELEMRŐL SZÓLÓ 1993. ÉVI CX. TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSA
1. §
A
honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.)
6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A Honvédelmi Bizottság a Honvéd Vezérkar főnökének, a határőrség országos parancsnokának jelölt személyt kinevezése előtt meghallgatja, és alkalmasságáról véleményt nyilvánít.”
2. §
A Hvt. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A köztársasági elnök]
“b) a honvédelmi miniszter javaslatára kinevezi és felmenti a Honvéd Vezérkar főnökét, a belügyminiszter javaslatára pedig a határőrség országos parancsnokát;”
3. §
(1) A Hvt. 8. §-a (3) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A fegyveres erők működésének irányítása körében a Kormány meghatározza]
“a) a fegyveres erők kormányzati irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó részletes szabályokat;”
“c) a Magyar Honvédség (a továbbiakban: honvédség) területi elhelyezésének, felszerelésének, felkészítésének alapvető követelményeit;”
(2) A Hvt. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
“(7) A Kormány – az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével – dönt a magyar és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásainak engedélyezéséről.”
4. §
A Hvt. 9. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A honvédelmi miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi feladatai végrehajtásáért, valamint a honvédség irányításáért és vezetéséért felelős szakminisztere. Felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért, továbbá a honvédség rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, illetőleg e döntések végrehajtásának irányításáért. Gyakorolja az ezzel összefüggő jogokat, amelyeket az Alkotmány, e törvény, illetőleg külön törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.”
5. §
A Hvt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“10. § A honvédelmi miniszter a honvédelmi tevékenység ágazati irányítása körében
a) kidolgozza a nemzeti katonai stratégiát, ellenjegyzi a védelmi tervet;
b) előkészíti a Kormány számára a lakosságnak, az anyagi javaknak, a közigazgatásnak az ország külső támadás elleni fegyveres védelmére történő felkészítésére, valamint az ország és a fegyveres erők mozgósítására vonatkozó döntéseket;
c) összehangolja a honvédelemben részt vevő szervek honvédelmi és országmozgósítási feladatokra való felkészítését, a szövetséges fegyveres erőkkel történő kollektív védelmi tervezéssel és a haderőfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységet;
d) együttműködik az illetékes miniszterekkel
da) a haditechnikai eszközök és hadfelszerelési anyagok gyártásában, a hadiipari kapacitások biztosításában,
db) a légtér légiközlekedési és egyéb célú igénybevétele feltételeinek, valamint a polgári légiforgalmi szolgálatok és az illetékes katonai szervezetek közötti együttműködés szabályainak megállapításában,
dc) a katonai és a polgári védelem szempontjából fontos létesítmények
elhelyezésében, továbbá az egészségügyi, a közlekedési, a hírközlési hálózat,
valamint a légi, a
vegyi és sugárfigyelő jelző- és riasztási rendszer működőképességének – a
kiépítettségétől elvárható módon történő – biztosításában;
e) meghatározza a centrális alárendeltségű közigazgatási szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek honvédelmi igazgatási szakmai feladatait és felügyeleti tevékenységét;
f) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény előírásai szerint közvetlenül irányítja a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat;
g) előkészíti a honvédelmi feladatokkal kapcsolatos törvények, országgyűlési határozatok, kormányrendeletek és kormányhatározatok, valamint a nemzetközi szerződések tervezeteit, rendelettel és az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel szabályozza a honvédelmi feladatok végrehajtását;
h) törvényben vagy kormányrendeletben megállapított hatáskörében hatósági jogkört gyakorol;
i) a honvédelem képzési igényeit is biztosító katonai felsőoktatási, szak- és közoktatási intézmények tekintetében, az intézményekre vonatkozó jogszabályok alapján gyakorolja a közvetlen felügyeleti, a szakképesítést felügyelő minisztert megillető, továbbá az alapítói és fenntartói jogköröket;
j) előkészíti a Kormány számára a nemzetközi szerződésekben vállalt katonai kötelezettségek teljesítésére vonatkozó döntéseket;
k) gondoskodik a szövetséges fegyveres erőkkel kapcsolatos egységes védelmi előírások és szabványosítási egyezmények kidolgozásáról és végrehajtásáról.”
6. §
A Hvt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“11. § A honvédelmi miniszter a 40. és a 41. §-ban foglaltak szerint irányítja és vezeti a honvédséget.”
7. §
(1) A Hvt. 30. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(1) Intézkedés kiadására az egység vagy annál magasabb szintű parancsnok, a szakmai elöljáró, illetőleg a szakmai felettes jogosult.
(2) Az az elöljáró, illetőleg felettes, aki csak a saját szakterületén rendelkezik intézkedési jogkörrel, szakmai elöljáró, illetőleg szakmai felettes, akikre vonatkozóan intézkedési jogkörrel rendelkezik – állományviszonyuktól függetlenül – szakmai alárendeltek.”
(2) A Hvt. 30. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A szakmai elöljáró, illetőleg a szakmai felettes intézkedésének hatálya a szakmai alárendeltek egészére vagy egy részére terjedhet ki.”
8. §
A Hvt. 31. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A honvédelmi miniszter normatív utasításait, továbbá a honvédség szakirányítása és vezetése keretében, valamint a határőrség országos parancsnoka által kiadott intézkedéseket, amelyek a személyi állomány egészét érintik, vagy meghatározott feltétel bekövetkezése esetén érinthetik – az állam- és szolgálati titkot tartalmazók kivételével – a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.”
9. §
A Hvt. 35. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
“A fegyveres erők készenlétének fokozása
35. § (1) A fegyveres erők részei készenlétének fokozásáról a Kormány egyidejű tájékoztatása mellett a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter dönt.
(2) A készenlét fokozásának végrehajtására a Honvéd Vezérkar főnöke, illetőleg a határőrség országos parancsnoka intézkedik.
(3) A honvédség csapatai készenléte fokozásának ellenőrzése – a honvédelmi miniszter előzetes tájékoztatása mellett – a Honvéd Vezérkar főnöke által jóváhagyott éves terv alapján rendelhető el.”
10. §
A Hvt. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“39. § (1) A honvédség harcoló, harctámogató, kiszolgáló csapatokból és egyéb szervekből áll. Szervezetét a felső szintű vezető szerve, az alárendelt parancsnokságok, más vezető szervek, csapatok, intézetek (intézmények), hivatalok és katonai igazgatási szervek alkotják.
(2) A honvédelmi miniszter által meghatározott katonai szervezetek jogi személyek.”
11. §
A Hvt. 40. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
“A honvédség irányítása és vezetése
40. § A Honvédelmi Minisztérium az ország katonai védelemre való felkészítése tervezésének, szervezésének központi közigazgatási, valamint – az e törvényben, illetőleg a fegyveres erők irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó kormányhatározat, továbbá a honvédelmi miniszter által megállapított hatásköri szabályok szerint – a honvédség irányításának és vezetésének szerve.”
12. §
A Hvt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“41. § (1) A honvédelmi miniszter a honvédség irányítását a (2) bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásával, szakirányítását a 41/A. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a közigazgatási államtitkár, vezetését a 41/B. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a Honvéd Vezérkar főnöke útján látja el.
(2) A honvédelmi miniszter:
a) a fegyveres erők irányítása és felső szintű vezetése rendjének részletes szabályairól szóló kormányhatározatban foglaltak szerint a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában megállapítja a honvédség szakirányításával és katonai vezetésével kapcsolatos részletes feladat- és hatásköröket;
b) a Kormány határozatának megfelelően meghatározza a honvédség vezetési szintjeit, szakirányítási és vezetési rendjét;
c) szabályozza a honvédség készenléte fokozásának és fenntartásának, valamint mozgósításának rendjét, a Kormány döntése alapján intézkedik a honvédség készenléte fokozására és mozgósítására;
d) szabályozza az ország területének a honvédség légvédelmi és repülő készenléti erőivel való oltalmazása rendjét;
e) megállapítja a honvédség kiegészítésének rendjét, valamint a kiegészítéshez és mozgósításhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok igénybevételének módját;
f) megállapítja a honvédség felkészítésének követelményeit, szabályozza a felkészítés és kiképzés rendjét, intézkedik annak végrehajtására;
g) jóváhagyja és a belügyminiszternek megküldi a határőrség katonai védelmi feladatokra való felkészítésének követelményeit;
h) dönt a honvédség létszámára – ezen belül az állományarányokra – , szervezetére, felszerelésére, valamint az ország területének védelmi célú előkészítésére vonatkozó javaslatok elfogadásáról és előterjesztéséről. Az Országgyűlés, illetőleg a Kormány döntése után intézkedik annak végrehajtására;
i) megállapítja a honvédség feladatai teljesítése szempontjából fontos közlekedési és hírközlő hálózat, valamint a légi, sugárfigyelő, jelző- és riasztási rendszerek működőképességének biztosítása érdekében folytatott együttműködési feladatokat és végrehajtásuk rendjét;
j) megállapítja a nemzetközi szerződésekből fakadó katonai kötelezettségeket, intézkedik azok végrehajtására;
k) gondoskodik a szövetséges fegyveres erőkkel kapcsolatos egységes védelmi előírások és szabványosítási egyezmények kidolgozásáról és végrehajtásáról;
l) irányítja a honvédség költségvetési javaslatának elkészítését, a költségvetés elfogadása után – kormányrendelet keretei között – dönt a részletes (intézményi) költségvetésről. Irányítja a költségvetési előirányzatok jogszabályok szerinti felhasználását, előterjeszti az éves költségvetésről szóló beszámoló jelentést, ellenőrzi a költségvetési pénzeszközök célszerű és jogszerű felhasználását, megállapítja a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés rendjét, törvényben meghatározott módon költségvetési szervet alapít, illetőleg szüntet meg;
m) meghatározza a honvédség gazdálkodására, valamint a honvédségi ingatlan és ingó vagyongazdálkodásra vonatkozó alapvető szabályokat, intézkedik azok végrehajtására;
n) megállapítja a személyügyi hatásköröket, szabályozza azok gyakorlásának módját;
o) kiadja a honvédség anyagi-technikai, közlekedési, pénzügyi és egészségügyi biztosítását szolgáló alapvető rendelkezéseket, gondoskodik a végrehajtásukra vonatkozó szakintézkedések kiadásáról, intézkedik a végrehajtás tervezése, szervezése és irányítása iránt. Irányítja a haditechnikai eszközök és hadfelszerelési anyagok beszerzését, valamint a katonai szervezetek ezekkel történő ellátását;
p) szabályozza a személyi állomány élet-, szolgálati és munkakörülményeit;
q) megállapítja a honvédség személyi állománya munkavédelmének és baleset-elhárításának részletes szabályait; gondoskodik az érdekvédelmi követelmények érvényesüléséről, együttműködik a személyi állomány által létrehozott társadalmi, érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekkel;
r) meghatározza – a vezetés biztosítása érdekében – a híradással és az informatikai fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, kiadja azok tervezésére, szervezésére és irányítására vonatkozó rendelkezéseket;
s) meghatározza a hadtudományi kutatás rendjét és főbb irányait;
t) gondoskodik az adat- és információvédelemről;
u) ellátja a jogszabály, országgyűlési és kormányhatározat által megállapított más feladatokat.
(3) A honvédelmi miniszter a (2) bekezdés szerinti hatáskörében hozott döntések előkészítéséről és végrehajtásáról – a közigazgatási államtitkár és figyelemmel a 41/B. § (3) bekezdésére a Honvéd Vezérkar főnöke közreműködésével – a Honvédelmi Minisztérium főosztályai és csoportfőnökségei útján gondoskodik.”
13. §
A Hvt. a következő 41/A. §-sal egészül ki:
“41/A. § (1) A Honvédelmi Minisztérium hivatali szervezetének vezetője a közigazgatási államtitkár. A Honvéd Vezérkar kivételével vezeti a Honvédelmi Minisztérium szerveinek tevékenységét.
(2) A közigazgatási államtitkár a 41/B. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével irányítja a miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítését, valamint végrehajtásuk tervezését, szervezését. Az e törvényben, a fegyveres erők irányítása és felső szintű vezetése rendjének részletes szabályaira vonatkozó kormányhatározatban, valamint a honvédelmi miniszter által megállapított hatáskörének gyakorlásával felelős a honvédelem központi közigazgatási és a honvédség felső szintű szakirányítási feladatainak ellátásáért.
(3) A közigazgatási államtitkár szakirányítási hatáskörében intézkedéseket ad ki.
(4) A közigazgatási államtitkár a feladatának ellátása során együttműködik a Honvéd Vezérkar főnökével.”
14. §
A Hvt. a következő 41/B. §-sal egészül ki:
“41/B. (1) A Honvéd Vezérkar békében – a Honvédelmi Minisztérium szervezetének részeként – az ország katonai védelemre való felkészítésének felső szintű tervező, illetőleg a honvédség katonai tevékenységének felső szintű vezetési szerve.
(2) A Honvéd Vezérkart a Honvéd Vezérkar főnöke vezeti, aki az alárendelt katonai szervezetek teljes személyi állományának szolgálati elöljárója. Felelős azok hadrafoghatóságáért, felkészítéséért és kiképzéséért, továbbá magas fokú fegyelméért.
(3) A Honvéd Vezérkar főnöke:
a) kidolgozza az ország fegyveres védelmének tervét, továbbá a honvédség rendkívüli időszaki feladatai tervezésének és vezetésének rendjét;
b) kidolgozza a honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának, továbbá mozgósításának rendjét, gondoskodik annak végrehajtásáról;
c) tervezi és vezeti a fegyveres erők kiegészítését, valamint a kiegészítéshez és mozgósításhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok igénybevételét;
d) kidolgozza a honvédség felkészítésének és kiképzésének rendjét és biztosítja annak végrehajtását; elkészíti a határőrség katonai védelmi felkészítésének követelményeit és ellenőrzi a felkészítést;
e) javaslatot tesz béke és rendkívüli állapot időszakára vonatkozóan a honvédség fejlesztésére, létszámára – ezen belül állományarányaira –, szervezetére, felszerelésére, működéséhez szükséges erőforrásokra, valamint az ország területének védelmi célú előkészítésére;
f) közreműködik a honvédség feladatai teljesítése szempontjából fontos közlekedési és hírközlő hálózat, valamint a légi, sugárfigyelő, jelző- és riasztási rendszerek működőképességének biztosításában;
g) tervezi és szervezi a nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítését, a feladatkörébe tartozó ügyekben képviseli a honvédséget;
h) intézkedik az ország területének légvédelmi és repülő készenléti erőkkel való oltalmazására;
i) gyakorolja a jogszabály által megállapított személyügyi hatásköröket;
j) a honvédség logisztikai rendszerének a szakirányítási döntések szerinti működtetésével tervezi, szervezi a katonai szervezetek anyagi-technikai, közlekedési, egészségügyi biztosítását, és gondoskodik a személyi állomány megfelelő élet-, szolgálati és munkakörülményeiről;
k) a parancsnokságok, csapatok békeidőszaki vezetési rendszere működésének biztosítása érdekében tervezi, szervezi a híradással, az informatikával és a vezetés egyéb területeivel kapcsolatos feladatokat;
l) gyakorolja a jogszabály, az állami irányítás egyéb jogi eszköze, valamint a honvédelmi miniszter által meghatározott egyéb hatásköröket.”
(4) A Honvéd Vezérkar főnöke vezetési hatáskörében parancsot és intézkedést ad ki.
(5) A Honvéd Vezérkar főnöke a hatáskörének gyakorlása során együttműködik a közigazgatási államtitkárral.”
15. §
A Hvt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A Honvéd Vezérkar főnöke feletti személyügyi hatáskört – a 7. § (1) bekezdésének b) pontja kivételével – a Kormány gyakorolja.”
16. §
A Hvt. 251. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Honvédelmi Tanácsban akadályoztatása esetén]
“g) a Honvéd Vezérkar főnökét a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese helyettesíti.”
A FEGYVERES SZERVEK HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÚ TAGJAINAK SZOLGÁLATI VISZONYÁRÓL SZÓLÓ
1996. ÉVI XLIII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
17. §
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. §-ának e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. § E törvény alkalmazásában]
“e) országos parancsnok: a Honvéd Vezérkar főnöke, a Határőrség országos parancsnoka, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, a vám- és pénzügyőrség, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és a katonai főügyész;
f) országos parancsnokság: a Honvéd Vezérkar főnöke, a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és a katonai főügyész kivételével az e) pontban meghatározott személyek által vezetett szervek;”
18. §
A Hszt. 218. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“218. § (1) A szolgálati viszony alanya a honvédség és az állományába tartozó hivatásos és szerződéses katona.
(2) A Honvéd
Vezérkar főnöke feletti munkáltatói jogokat a Hvt.
7. §-ának (1) és 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltak kivételével a honvédelmi
miniszter gyakorolja.”
19. §
A Hszt. 227. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) A Honvédelmi Minisztérium és közvetlen szervei nem minősülnek – a 42. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti – más szervnek.”
20. §
A Hszt. 234. §-a (1) bekezdésének g)-i) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek.
[(1) A parancsnoki beosztásokhoz rendszeresített rendfokozatokat a katonai szervezetek állománytáblájában kell meghatározni a következők szerint:]
“g) a hadtestparancsnoki beosztáshoz vezérőrnagy,
h) a Honvéd Vezérkar főnöke helyettesi beosztáshoz altábornagy,
i) a Honvéd Vezérkar főnöke beosztáshoz vezérezredes.”
A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény MÓDOSÍTÁSA
21. §
A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 5. §-ának (2) és 20. §-ának (3) bekezdésében a “Magyar Honvédség parancsnoka”, 41. §-ának c) pontjában, 72. §-ának (1), és 80. §-ának (3) bekezdésében a “honvédség vezérkari főnöke” szövegrész helyébe a “Honvéd Vezérkar főnöke” szövegrész, 139. §-ának (4) bekezdésében a “honvédség vezérkari főnökéhez” szövegrész helyébe a “Honvéd Vezérkar főnökéhez”, 136. §-ának (2) bekezdésében a “honvédség, illetőleg határőrség parancsnoka” szövegrész helyébe a “Honvéd Vezérkar főnöke, illetőleg a határőrség országos parancsnoka” szövegrész lép.
A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosítása
22. §
A
katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény
(a továbbiakban: Hft.) 2. §-ának c) pontja kiegészül “a honvédség esetében a
Honvéd Vezérkar főnöke” szövegrésszel, 11. §-ának (2) bekezdésében a “honvédség
parancsnokának” szövegrész helyébe a “Honvéd Vezérkar főnökének” szövegrész,
12. §-ának (1) bekezdésében a “honvédség parancsnoka” szövegrész helyébe a
“Honvéd Vezérkar főnöke” szövegrész lép.
A HATÁRŐRIZETRŐL ÉS A HATÁRŐRSÉGRŐL SZÓLÓ 1997. ÉVI XXXII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
23. §
A
határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény
25. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belügyminiszter a Határőrség működésének irányítása keretében]
“e) a honvédelmi miniszter követelményei alapján megszabja a Határőrség katonai védelmi célú felkészítésének feladatait.”
VI. fejezet
A KORMÁNY TAGJAI ÉS AZ ÁLLAMTITKÁROK JOGÁLLÁSÁRÓL ÉS FELELŐSSÉGÉRŐL SZÓLÓ
1997. ÉVI LXXIX. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
24. §
A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 25. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondat lép:
“A közigazgatási államtitkár – a Honvédelmi Minisztériumra vonatkozó külön törvényben megállapított eltérések kivételével – a miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a minisztérium hivatali szervezetét.”
VII. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A Honvédelmi Minisztériumnak e törvény szerinti működésre a hatálybalépést követő 6 hónapon belül kell áttérnie.
A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
- a Hvt. 8. §-a (3) bekezdésének b) pontja és 251. §-a (1) bekezdésének f) pontja,
- a Hszt. 85. §-ának (1) és 87. §-ának (1) bekezdésében a “készültségi” szövegrész, továbbá 237. §-a (1) bekezdése b) pontjának első gondolatjeles bekezdése,
- a Hkt. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, 69. §-a (2) bekezdésének b) pontjában és 72. §-ának (1) bekezdésében a “készültségi” kifejezés,
- a Hft. 28. §-ának c) pontjában a “készültségi” kifejezés.
(2) A Hvt.
12. §-ának (2) bekezdésében a “honvédség parancsnoka, vagy a parancsnoksághoz
tartozó elöljáró” szövegrész helyébe a “Honvéd Vezérkar főnöke, vagy a Honvéd
Vezérkarhoz tartozó elöljáró” szövegrész,
23. §-ában, 31. §-ának (2), 33. §-ának (2), és 36. §-ának (1) bekezdésében a
“honvédség parancsnoka” szövegrész helyébe a “Honvéd Vezérkar főnöke”
szövegrész, 24. §-ának (1), 31. §-ának (3) és a 114. §-ának (3) bekezdésében a
“honvédség parancsnokának” szövegrész helyébe a “Honvéd Vezérkar főnökének”
szövegrész lép.
(3) A Hvt. 24. §-ának (1), 83. §-ának (3), 84. §-ának (2), 96. §-ának (5), 99. §-ának (3), 112. §-ának (6), 198. §-ának (5) bekezdésében a “honvédség vezérkari főnöke” szövegrész és 103. §-ának (3) bekezdésében a “vezérkari főnök” szövegrész helyébe a “Honvéd Vezérkar főnöke” szövegrész, 102. §-ának (2) és 111. §-ának (1) bekezdésében a “honvédség vezérkari főnökéhez” szövegrész helyébe a “Honvéd Vezérkar főnökéhez” szövegrész, 103. §-ának (2) és 129. §-ának (2) bekezdésében a “honvédség vezérkari főnökétől” szövegrész helyébe a “Honvéd Vezérkar főnökétől” szövegrész lép.
(4) A Hvt. 5. §-ának (2) bekezdésében a “magasabb harckészültségbe helyezésének” szövegrész helyébe a “készenléte fokozásának” szövegrész, 8. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a “magasabb harckészültségbe helyezéséről” szövegrész helyébe a “készenlétbe helyezéséről” szövegrész lép.
(5) A Hvt. 230. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a “harckészültségét” szövegrész helyébe a “készenléti állapotát” szövegrész lép.
(6) A Hvt. 36. §-a (1) - (2) bekezdésében a 8. § (1) bekezdésének d) pontjára tett hivatkozás f) pontra változik.
(7) A Hvt. 73. §-ának (2), 74. §-ának (2) és 76. §-ának (2) bekezdésében a “Honvéd Vezérkar” szövegrész helyébe a “honvédség” szövegrész lép.
(8) A Hszt. 237. §-a (1) bekezdése b) pontjának második gondolatjeles bekezdésében a “készültségi” szövegrész helyébe a “készenléti” szövegrész lép.
(9) A Hkt. 31. §-ának (2) és 40. §-ának (2) bekezdésében a “harckészültségi” szövegrész helyébe a “készenléti” szövegrész, 72. §-ának (3) bekezdésében a “harckészültség” szövegrész helyébe a “készenlét fokozása” szövegrész, 53. §-ában és 71. §-ának (2) bekezdésében a “készültségi” szövegrész helyébe a “készenléti” szövegrész lép.
(10) Ahol jogszabály “Magyar Honvédség parancsnoka”, “honvédség parancsnoka”, “Magyar Honvédség parancsnoka és vezérkari főnöke”, “Magyar Honvédség parancsnoka, a vezérkari főnök”, valamint “Magyar Honvédség vezérkari főnöke” vagy “honvédség vezérkari főnöke” megnevezést használ, azon “Honvéd Vezérkar főnöke” megnevezést, ahol “harckészültség” szót használ, azon “készenlét”-et, ahol “magasabb harckészültség” kifejezést használ, azon a “készenlét fokozása” kifejezést kell érteni.
I N D O K O L Á S
a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar
integrációjával érintett törvények módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az országgyűlési, valamint a kormányhatározatokban foglaltaknak megfelelően a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációjának megvalósításával elérendő célkitűzések az alábbiak:
- a jelenlegi két különálló szervezetnél (Honvédelmi Minisztérium, Honvéd Vezérkar) kisebb létszámú integrált minisztérium létrehozása, amely biztosítja mind a honvédelmi igazgatási, mind a katonai szakmai feladatok végrehajtását;
- a közigazgatás szabályainak és a katonai követelményeknek megfelelő irányítási és vezetési rend kialakításával a közigazgatás szerveivel, a NATO illetékes szervezeteivel és tagállamaival történő együttműködés biztosítása;
- a költségvetési források tervezésének, felhasználása ellenőrzésének hatékonyabb végrehajtása;
- a párhuzamos feladatok és szervezetek kiiktatásával a működés zavarainak megszüntetése, a vezetési szintek és a vezetői státusok csökkentése;
- a szolgálati és szakmai alárendeltségi viszonyok újraszabályozásával egységes, gazdaságos és hatékony minisztériumi háttérintézményi struktúra kialakítása.
A hatpárti tárgyalások eredményeként a parlamenti pártok egyeztetett álláspontja szerint az Alkotmány és a kapcsolódó törvények módosítása által olyan irányítási és vezetési struktúrát kell létrehozni, amely a következő alapelvekre épül:
- a Magyar Honvédség parancsnoki funkció megszűnik;
- a honvédelmi miniszter általános jogkörben irányítja és vezeti a Magyar Honvédséget;
- a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség nem katonai jellegű működésének szakmai irányítását a közigazgatási államtitkár, a katonai tevékenységének vezetését a Honvéd Vezérkar főnöke útján látja el;
- a HM közigazgatási államtitkár és a Honvéd Vezérkar főnöke – a minisztérium szervezetén belül – azonos jogállású vezetők, feladat- és hatáskörük törvényben kerül szabályozásra;
- a Honvéd Vezérkar főnöke tanácskozási joggal rendelkező tagja marad a Honvédelmi Tanácsnak;
- a Honvéd Vezérkar egyidejűleg része a Honvédelmi Minisztériumnak és a Magyar Honvédségnek;
- a Honvédelmi Minisztérium hivatalai és háttérintézményei részét képezik a Magyar Honvédségnek.
A vázolt irányítási és vezetési struktúra kialakítása elkerülhetetlenné teszi a honvédelemmel összefüggő törvények módosítását.
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) jórészt a parancsnoki funkció megszűnésével, a Honvédelmi Minisztérium, a Honvéd Vezérkar, valamint a haderőnemi vezérkarok jogállásának megváltozásával, a Magyar Honvédség új irányítási és vezetési struktúrájának kialakításával, ezen belül a honvédelmi miniszter irányítási és vezetési, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárának szakirányítási, valamint a Honvéd Vezérkar főnökének vezetési hatáskörével kapcsolatos szabályokat tartalmazza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2., 15-18., 21-22. §-okhoz és a 25. § (1)-(3) és (10) bekezdéséhez:
A Javaslat e §-ai a Magyar Honvédség parancsnoka, valamint vezérkari főnöke szoros értelemben vett státuszát érintő változásokat tartalmazzák.
A státust érintő módosításokat az indokolja, hogy a Magyar Honvédség parancsnokát – e funkció és beosztás megszűnése miatt – konkrét törvényhelyeken el kell hagyni a honvédelemmel összefüggő törvényekből, helyette “Honvéd Vezérkar főnöke” megnevezéssel meg kell hagyni vagy újonnan fel kell venni a hatályos szabályokban különböző megnevezéssel szereplő vezérkari főnököt, végül általános szabályként ki kell mondani, hogy ahol bármely jogszabály a Magyar Honvédség parancsnokáról szól, azon a Honvéd Vezérkar főnökét kell érteni.
Ennek megfelelően a módosított szöveg csak a Honvéd Vezérkar főnökét érintően határozza meg a kinevezés előtti honvédelmi bizottsági meghallgatást, a köztársasági elnök általi kinevezést, a Kormány munkáltatói jogkörét, a Honvédelmi Tanács ülésén való helyettesítést, az országos parancsnoki státust, a rendszeresített rendfokozatot és a hatályos szabályok szerint ismert megnevezés helyett használatos fenti megnevezést.
A Honvéd Vezérkar főnöke rendszeresített rendfokozatához igazodóan meg kell határozni a helyettese, valamint a hadtestparancsnok rendfokozatát is (20. §).
A 10-11. és 19. §-hoz:
Az integráció
következtében indokolt hatályon kívül helyezni a Hvt.
8. §-a (3) bekezdésének b) pontját (Javaslat 25. § (1) bek.), amely a Honvéd
Vezérkar és a haderőnemi vezérkarok feladatkörének Kormány által történő
meghatározásáról szól. A 61/2000. (VI. 21.) OGY határozat ugyanis a honvédség
felső szintű vezetési rendjében a jövőben haderőnemi vezérkarokkal és vezérkari
főnökökkel nem számol, azok a stratégiai felülvizsgálat eredményeként
megszűnnek, jogutód szervezeteik pedig nem lesznek felső szintű katonai vezető
szervek. A Honvéd Vezérkar feladatkörét pedig a Kormány a 8. § (3) bekezdés a)
pontja alapján a Magyar Honvédség irányítása és felső szintű vezetése rendjére
vonatkozó részletes szabályokban (Javaslat 3. § (1) bek.) határozza meg.
Módosítandó emellett a Hvt. 40. § (2) bekezdése is, amely meghatározza, hogy a Honvéd Vezérkar tervezi és szervezi az ország katonai védelemre való felkészítését, valamint – az alárendeltségébe tartozó – Szárazföldi Vezérkarral és Légierő Vezérkarral együtt a honvédség tevékenységét. Az első fordulat szerinti feladat honvédelmi minisztériumi feladattá válik, a második fordulat szerintit pedig hatáskörüknek megfelelően a haderőnemi vezérkarok jogutód parancsnokságai középszintű vezető szervként fogják végezni.
Ennek megfelelően indokolt a Hvt. 40. §-ában a Honvéd Vezérkar jogállása és feladata helyett a Honvédelmi Minisztérium kettős jogállását és feladatrendszerét meghatározni a következők szerint: a Honvédelmi Minisztérium az ország katonai védelemre való felkészítése tervezésének, szervezésének központi közigazgatási, illetőleg a Magyar Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének szerve (Javaslat 11. §).
E jogállásuknál fogva a Honvédelmi Minisztérium hivatalai és háttérintézményei a Magyar Honvédség szervezeti rendszerébe tartoznak. Ez a szabályozás megszünteti azt a szervezeti kettéosztottságot, mely szerint elkülönültek egymástól a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök alá tartozó katonai szervezetek és a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása alatt működő minisztériumi hivatalok és háttérintézmények.
Ez utóbbiak “más szerv” jellege e szabályozás által megszűnik, az ott szolgálatot teljesítő katonák a továbbiakban nem vezénylés, hanem beosztásba helyezés útján töltik be szolgálati beosztásukat (Javaslat 10. és 19. §). A különállás továbbra is fennmarad a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, valamint az MK Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal katona állománya tekintetében.
A 3-8., 11-14. és a 24. §-hoz:
Különösen a NATO tagságunk óta napi kérdéssé vált a Magyar Honvédség katonai szervezeteinek, illetve külföldi katonai szervezeteknek határátlépéssel járó engedélyhez kötött csapatmozgása. Az engedélyezési eljárás nehézkességének feloldása érdekében a módosított Alkotmány csupán meghatározott csapatmozgások engedélyezését hagyta az Országgyűlés hatáskörében. Az egyéb csapatmozgások engedélyezése a Kormány hatáskörébe tartozik.
Ezzel összhangban álló módosítást tartalmaz a Javaslat 3. §-ának (2) bekezdése.
A módosított Alkotmány felhatalmazása alapján a Magyar Honvédség honvédelmi miniszteri irányítására és felső szintű vezetésére vonatkozó felelősségi és hatásköri szabályokat a Hvt. hatályos 9. §-a kiegészítésével, 11. és 41. §-ának összevonásával, 40. §-ának átalakításával, valamint a 41/A. és 41/B. §-ok újként való felvételével lehetséges az integráció következtében beállt változásoknak megfelelően megállapítani.
A Magyar Honvédség vezetésére vonatkozó – megszűnő – parancsnoki hatásköröknek az irányítási szintre tartozó részét indokolt a miniszteri hatáskörökhöz átcsoportosítani, a vezetési szintre tartozó részét pedig a Honvéd Vezérkar főnöke részére meghatározni.
A fentieknek megfelelően a Hvt.
- 9. §-ában a honvédelmi miniszternek a Magyar Honvédség irányításáért viselt felelőssége kiegészül az annak vezetésével járó felelősséggel (4. §),
- új 11. §-a tételes szabályok helyett csak utaló szabályt tartalmaz arra, hogy a Magyar Honvédség irányítását és vezetését a miniszter a 40-41. §-ok szerinti hatásköre alapján látja el (Javaslat 6. §),
- 30-31. §-aira vonatkozó módosító javaslat a Magyar Honvédség szakirányításával összefüggésben a szakmai felettes fogalmát és intézkedési jogosultságát határozza meg, továbbá pontosítja a szakirányítás és a vezetés körében kiadott intézkedések közzétételének szabályait a tárca hivatalos lapjában (Javaslat 7-8. §),
- 40. §-a a hatályos szabály szerinti három vezérkar helyett az azok jogutód szerepébe lépő Honvédelmi Minisztérium jogállását és kettős (központi közigazgatási és Magyar Honvédség irányítási és felső szintű vezetési) rendeltetését határozza meg (Javaslat 11. §),
- 41. §-ának (1) bekezdése határozza meg és határolja el a miniszter jogosultságát az ágazat és a Magyar Honvédség irányításában, továbbá a közigazgatási államtitkár szakirányítási, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke katonai vezetési feladatát.
E szabály azt az irányítói és vezetői munkamegosztást takarja, amely szerint a Magyar Honvédség irányítása és vezetése a miniszter kezében összpontosul, a Honvédelmi Minisztérium hivatali szervezetének vezetője (a közigazgatási államtitkár) gyakorolja a Magyar Honvédség nem katonai működésére irányuló szakirányítási hatásköröket, míg a Honvéd Vezérkar főnöke látja el a Magyar Honvédség katonai vezetését, mint annak első számú katonája, illetve szolgálati elöljárója (Javaslat 12. § (1) bek.).
A közigazgatási államtitkár és a Honvéd Vezérkar főnöke egymásnak mellérendelt vezetők, a Magyar Honvédség szakirányítási és katonai vezetési kérdéseiben együttműködésre kötelezettek (Javaslat 13-14. §).
A Hvt. 41. § (2)-(3) bekezdése ennek megfelelően tartalmazza a részletes miniszteri hatásköröket, a 41/A. § a közigazgatási államtitkár szakirányítási, a 41/B. § pedig a Honvéd Vezérkar főnöke vezetési hatáskörét (Javaslat 12-14. § és 24. §).
A Hvt-nek a honvédelmi miniszter ágazati irányításáról szóló 10. §-a szerinti miniszteri hatásköröket pontosítani szükséges a Magyar Honvédség irányításával és felső szintű vezetésével kapcsolatos – előzőekben ismertetett – hatásköri szabályokkal összhangban.
Ennek megfelelően a Javaslat 5. §-a a Hvt. hatályos 10. §-ának
- a) pontjában a honvédelmi alapelvek kidolgozása helyett a nemzeti katonai stratégia kidolgozását írja elő,
- b), f) és k) pontját, mint honvédség irányításával kapcsolatos témakört a 41. §-ba helyezi át,
- e) pontját, mint egy témakörbe tartozót beépíti a 10. § k) pontjába,
- h) pontjából elhagyja a Honvédelmi Minisztérium vezetésére vonatkozó szövegrészt, összhangban az Alkotmány 37. §-ának (2) és az 1997. évi LXXIX. törvény 25. §-ának a miniszteri irányításra vonatkozó rendelkezésével.
A Honvédelmi Minisztérium szervezete közigazgatási államtitkár és Honvéd Vezérkar főnöke által történő közös vezetésének jogi feltételeit a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény módosításával lehet megteremteni. Erre irányul a Javaslat 24. §-a.
A 9. §-hoz és a 25. § (1), (4)-(5), (8)-(9) bekezdéséhez:
A NATO-hoz való csatlakozásunk jogalkotási feladata – egyebek között – a Magyar Honvédség készenléti rendszerének összhangba hozatala a szövetségi készenléti rendszerrel. Ennek elvi síkját képezik a hatályos törvényi szabályként meghonosodott “harckészültség”, “készültség” és “készenlét” kategóriák és ezek fokozatai (magasabb harckészültségi fokozatok), amelyekre épült a haderő alkalmazási képességét biztosító rendszer.
A szövetségi terminológia átvétele és az erre épülő új rendszer gyakorlati kialakítása érdekében indokolt a hatályos szabályok szerinti “harckészültség”-et “készenlét”, “magasabb harckészültség”-et “készenlét fokozása” terminológiákra átváltoztatni. Az eddig is létezett “készenlét” kategória érintetlenül marad, mivel az nyelvtanilag megegyezik az általános jelentésű “készenlét” kifejezéssel.
Az erre irányuló
módosításokat tartalmazzák a Javaslat hivatkozott
§-ai.