MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3690.
számú
törvényjavaslat
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2001. Január
2001. évi ..... törvény
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról
Az Országgyűlés elismeri a köztisztviselőknek az államszervezet működésében eddig játszott jelentős szerepét. A jogállamiság alkotmányos elvének való maradéktalanabb megfelelés érdekében azonban a köztisztviselők képzettségének, a velük szemben támasztott szakmai és erkölcsi követelményeknek a további emelése szükséges. Ugyanakkor az is elengedhetetlen, hogy e többletkövetelményekhez - ezekkel arányosan - többlet juttatások járuljanak.
Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy a köztisztviselők egzisztenciális feltételei számottevően javuljanak. Ennek részeként indokolt, hogy a köztisztviselők életútja kiszámítható életpályává váljék.
Mindezek teljesülése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. §
(1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, központi hivatalok, minisztériumi hivatalok (a továbbiakban együtt: központi közigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki.
(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, az Országos Rádió és Televízió Testület irodája, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága köztisztviselői közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A Ktv. 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A 22/A. § (3)-(4) bekezdésének hatálya kiterjed a köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekére.”
(3) A Ktv. 1. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
“(6) A közigazgatási szervnél köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) E törvény alkalmazásában
a) köztisztviselő az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szervek (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi;
b) közigazgatási szerv az (1) és (2) bekezdésben felsorolt, valamint a 73. § (2) bekezdése alapján kiadott jegyzéken szereplő szerv;
c) pályakezdő köztisztviselő az, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként közszolgálati jogviszonyt létesít.
(8) A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető.”
2. §
A Ktv. 2. §-ának a), b) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/E törvény hatálya nem terjed ki/
“a) a vagyonnyilatkozat és az illetményrendszer kivételével, illetőleg a jogállásukról szóló törvényben meghatározott kivételekkel a miniszterelnökre, a miniszterre és a politikai államtitkárra azzal, hogy ha a miniszterelnök, a miniszter, illetve a politikai államtitkár országgyűlési képviselő, a vagyonnyilatkozatot az országgyűlési képviselőkre külön törvényben meghatározott szabályok szerint teszi meg;
b) törvény eltérő rendelkezésének hiányában a honvédség, a határőrség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás, a polgári védelem és a fegyveres biztonsági őrség szerveire;”
“d) a közhasznú munkavégzés, a közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra.”
3. §
A Ktv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) E törvény rendelkezéseit
a) a 20/A. §, 23-30/B. §, 31. §, 32. § és 34-36. § kivételével kell alkalmazni a közigazgatási államtitkárra, helyettes államtitkárra - ha a jogállásukról szóló törvény másként nem rendelkezik -, valamint
b) a 20/A. §, 23-30/B. §, a 31/A-31/E. § és a 32-36. § kivételével kell alkalmazni a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselőre.”
4. §
A Ktv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“4. § Az önkormányzati képviselő-testület a juttatásokkal és támogatásokkal összefüggésben e törvény keretei között rendeletben szabályozza a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat, szociális és kegyeleti támogatásokat.”
5. §
A Ktv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“5. § A közszolgálati jogviszony az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott köztisztviselő között a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, amelyben a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet többlet kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.”
6. §
A Ktv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A munkáltatói jogokat, ha törvény, vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének (a továbbiakban: hivatali szervezet) vezetője, illetve a testület gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása vezető megbízású köztisztviselőre írásban átruházható.”
7. §
(1) A Ktv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. Jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony csak azzal létesíthető, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. A jelentkezőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell. Ha az érintett úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együtt járó kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, vele fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony nem létesíthető.”
(2) A Ktv. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre változik:
“(2) Ha a központi közigazgatási szerv alaptevékenysége körében felsőfokú iskolai végzettségű pályakezdő köztisztviselőt kíván alkalmazni, a közszolgálati jogviszony létesítéséhez az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a köztisztviselőnek angol vagy francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával kell rendelkeznie.”
(3) A Ktv. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Jogszabály - vagy jogszabály által meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója - a közszolgálati jogviszony létesítését az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati idő letöltéséhez, valamint egészségi és pszichikai alkalmassághoz kötheti.”
(4) A Ktv. 7. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A községi önkormányzat képviselő-testülete - jogszabály tiltó rendelkezésének hiányában - a munkakör betöltésére előírt képesítési előírások alól különösen indokolt esetben felmentést adhat. A felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnik.
(6) Központi közigazgatási szerv alaptevékenysége keretében középiskolai végzettségű köztisztviselőt nem alkalmazhat. A közigazgatási szerv alaptevékenységének az alkalmazási és a képesítési követelmények szempontjából az minősül, amit jogszabály a szerv feladatkörébe utal, továbbá amit a miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője e körben alaptevékenységként határoz meg.”
(5) A Ktv. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
“(7) Köztisztviselői, főtisztviselői, vezetői kinevezés, vezetői megbízás - a 22/A. § (7) bekezdésének b)-h) pontjaiban felsorolt köztisztviselők esetében - csak annak adható, aki
a) az e törvényben meghatározott módon önmagára, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekére vonatkozóan a jogviszonya létesítésekor, valamint a 22/A. § (7) bekezdésében előírt időszakonként a 6. számú mellékletben meghatározott vagyonnyilatkozatot tesz,
b) vállalja, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából történő személyes adat bekéréséhez a szükséges beleegyezést az e törvényben foglalt eljárások lefolytatása végett az arra illetékes szerveknek megadja,
c) megszerzi az a) pontban megjelölt hozzátartozói nyilatkozatát személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos - e törvényben meghatározott szervek általi - kezeléséhez.”
8. §
(1) A Ktv. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki/
“a) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - jogi- vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és”
(2) A Ktv. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) A községi önkormányzati képviselő-testület a körjegyző és az ötezernél több lakosú község jegyzője kivételével/
“a) felmentést adhat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait megkezdte; a felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik. A képesítés alóli felmentés esetén a (4) bekezdésben meghatározott határidőt a képesítés megszerzésétől kell számítani,”
(3) A Ktv. 8. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) Főjegyzővé - valamint a főjegyző helyettesítésére aljegyzőként - az nevezhető ki, aki/
“a) állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel, és - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - jogi- vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az OKV elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és”
(4) A Ktv. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A képviselő-testület közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező pályázót is kinevezhet, feltéve, hogy a kinevezéstől számított egy éven belül a jogi-, vagy közigazgatási szakvizsgát, vagy a szakvizsga alól az OKV elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítést megszerzi. A határidő eredménytelen eltelte esetén a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg. A határidőbe nem számíthatók be a 25. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamok.”
9. §
(1) A Ktv. 10. §-ának (2)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A Miniszterelnöki Hivatalnál, minisztériumnál, illetve a Kormány által közvetlenül irányított központi közigazgatási szervnél főosztályvezetői megbízás - kivéve a 31/C. § (4) bekezdés és a 31/E. § (1) bekezdés esetét - csak pályázat alapján adható.
(3) Ha a köztisztviselői állás betöltésére a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot ír ki, vagy a pályázat kiírását jogszabály kötelezővé teszi, a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
- a közigazgatási szerv megnevezését;
- a betöltendő munkakör, vezetői megbízás vagy kinevezés esetén a vezetett szervezeti egység megnevezését;
- az ellátandó feladatok ismertetését;
- a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt;
- az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást;
- a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét;
- a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást;
- a képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat lefolytatására vonatkozó szabályokat;
- az állás betöltésének időpontját;
- a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.
(4) A pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, ha legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától az állás betölthető és az állást betöltő köztisztviselőt a kiírást megelőzően legalább 8 nappal korábban a pályázat kiírásáról tájékoztatják.
(5) A pályázati felhívást a Belügyminisztérium hivatalos értesítőjében közzé kell tenni, de emellett egyéb közzétételi forma is alkalmazható. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a hivatalos értesítőben történő megjelenésétől számított 15 napnál rövidebb nem lehet.
(6) Képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat csak abban az esetben írható elő a pályázati eljárásban való részvétel feltételeként, ha az a közszolgálati jogviszony létesítése és a vezetői megbízás adása szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat és ha ezt a pályázati felhívás tartalmazta.”
(2) A Ktv. 10. §-a a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:
“(7) A pályázatok előzetes értékelésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.
(8) A pályázatokról az előkészítő bizottság által felállított rangsor figyelembevételével az első három legjobb eredményt elért közül, egyéb esetben anélkül - a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül, testület esetében a következő ülésen - a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. A munkáltatói jogkör gyakorlója - kérelemre - köteles a pályázóval reá vonatkozóan a (6) bekezdésben meghatározott vizsgálatok eredményeit megismertetni. Kinevezést és vezetői megbízást adni csak annak a köztisztviselőnek lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
(9) A pályázat eredményéről a pályázókat haladéktalanul, de legkésőbb a pályázat elbírálásától számított 8 napon belül írásban kell tájékoztatni. Az eredménytelenül pályázóknak az értesítéssel egyidejűleg a teljes pályázati anyagukat vissza kell küldeni. A pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint a 63. § (1) bekezdésében meghatározott betekintésre jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.
(10) A (3)-(9) bekezdésben foglaltaktól a Kormány a Külügyminisztériumra és a külszolgálatra eltérő szabályokat állapíthat meg.
(11) A képviselő-testület legkésőbb a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnését követő harminc napon belül írja ki a pályázatot a jegyzői, főjegyzői állás betöltésére. A pályázati eljárás eredménytelensége esetén harminc napon belül újabb pályázatot kell kiírni.
(12) A jegyzői, illetve a főjegyzői állás betöltésére kiírt pályázatról a képviselő-testület legkésőbb a pályázat benyújtására előírt határidőt követő legközelebbi ülésén dönt.”
10. §
(1) A Ktv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával - a (2)-(3) bekezdésben és a 11/A. §-ban foglalt kivétellel - határozatlan időre létesül. A kinevezést és annak elfogadását, továbbá minden lényeges, a közszolgálati jogviszonyt érintő jognyilatkozatot írásba kell foglalni.”
(2) A Ktv. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:
“(3) Sajátjogú nyugellátásban részesülővel közszolgálati jogviszony csak határozott időre létesíthető. Ennek időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A határozott időre létesített közszolgálati jogviszony ismételten meghosszabbítható.”
(3) A Ktv. 11. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A (2)-(3) bekezdés alapján kinevezett köztisztviselőt a 23. § szerint be kell sorolni, illetményét a 42-49. §-ok alapján kell megállapítani. Ha a kinevezés időtartama az egy évet nem haladja meg, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(5) A közszolgálati jogviszony létesítéséhez és a köztisztviselő besorolásához szükséges, illetve a jogviszony fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és tényeket a köztisztviselőnek igazolnia kell. A köztisztviselő legkésőbb a munkába lépése napján köteles átadni a közigazgatási szervnek a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat.
(6) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a köztisztviselő besorolásának alapjául szolgáló besorolási osztályt, besorolási és fizetési fokozatot, illetményét, annak a besorolása szerinti alapilletményéhez viszonyított beállási szintjét, továbbá a munkakörét és meghatározott feladatkörét, a munkavégzés helyét, az előmenetelhez előírt kötelezettségeket. A kinevezési okmány a közszolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet. A kinevezési okmányhoz csatolni kell a köztisztviselő munkaköri leírását.”
11. §
A Ktv. 11/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó - tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére -
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben vezető-főtanácsos, vagy főtanácsos,
b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben főtanácsos, vagy vezető-tanácsos
besorolást kap.
A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó illetményét a besorolásától függetlenül az (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.”
12. §
A Ktv. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az eskü szövege a következő:
“Én ......................... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek. Országunk Alkotmányát, alkotmányos jogszabályait megtartom. Az állam- és szolgálati titkot megőrzöm. Hivatali kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, becsületesen, a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, etikusan, az emberi méltóságot feltétlenül tiszteletben tartva, a legjobb tudásom szerint, nemzetem (és ............. önkormányzat) érdekeinek szolgálatával teljesítem. Hivatalomban és azon kívül példamutatóan viselkedem, s minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését, szellemi és anyagi javainak gyarapodását előmozdítsam.”
(Az eskütevő meggyőződése szerint:)
“Isten engem úgy segéljen!””
13. §
A Ktv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“Ha a kinevezés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, akkor az érvénytelenséget előidéző ok megszüntetéséig a köztisztviselő nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a kinevezési jogkört gyakorló tudomására, a köztisztviselőt az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.”
14. §
(1) A Ktv. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet. Nem kell a köztisztviselő beleegyezése
a) fizetési fokozatban történő előrelépése, illetményének e törvény szerinti megállapítása,
b) a közigazgatási szerven belüli átszervezés esetén, a közszolgálati jogviszony, a munkakör, feladatkör és az illetmény változatlanul hagyása mellett, valamint
c) ha - a közszolgálati jogviszony, a feladatkör, az illetmény és a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül - a közigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás
indokolja a kinevezés módosítását.”
(2) A Ktv. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Ha a jegyző jogviszonyának fennállása alatt másik jegyzői állás betöltésére irányuló eredményes pályázatot nyújtott be és közszolgálati jogviszonyát - erre tekintettel - közös megegyezéssel szüntette meg, a jogviszonya megszüntetésének jogkövetkezményeire az áthelyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
15. §
A Ktv. 15. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép és az (1) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:
/(1) A közszolgálati jogviszony megszűnik:/
“e) az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró minisztériumi beosztásának megszűnésével;
f) a 70. életév betöltésével.”
16. §
A Ktv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“17. § (1) A közszolgálati jogviszony - a (4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
a) az Országgyűlés, a Kormány, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;
b) megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a köztisztviselőt foglalkoztatták;
c) átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált;
d) a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül.
(2) A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik;
b) a köztisztviselő feladatai ellátására alkalmatlan;
c) a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselőt másik közigazgatási szerv nem alkalmazza, illetve a felajánlott állást a köztisztviselő visszautasítja [31. § (9) bekezdés],
d) a 31/E. § (4) bekezdése alapján a rendelkezési állomány időtartama lejár.
(3) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
(4) A köztisztviselő az (1) bekezdés a)-c) pontjai alapján akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének és besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez nem járul hozzá. A közigazgatási szerv irányítása alatt álló másik közigazgatási szervnél lévő betöltetlen munkakör csak a másik közigazgatási szerv vezetőjének egyetértésével ajánlható fel.
(5) Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá.
(6) Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő csak akkor menthető fel, ha feladatainak ellátására a munkáltató minősítési eljárásban alkalmatlannak minősítette.
(7) Az öregségi nyugdíjra jogosult vagy rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő köztisztviselőt, ha e jogcímen felmentését kezdeményezi, a közigazgatási szerv köteles az (1) bekezdés d) pontja alapján felmenteni. E jogcímen a köztisztviselő kezdeményezésére csak egy alkalommal kötelező a felmentés.
(8) Ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, valamint a 20/A. § (2), (5) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási szerv felügyeleti szerve hozza meg.
(9) Amennyiben a körjegyzőség megszűnik, illetve a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak és e változás következtében a körjegyzői tisztségre új pályázat kiírására kerül sor, vagy a polgármesteri hivatal megszűnik és az érintett önkormányzat részvételével körjegyzőség alakul, illetve területszervezési intézkedés következtében önkormányzat szűnik meg vagy jön létre, ez olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző közszolgálati jogviszonya felmentéssel a 17. § (1) bekezdés c) pontja alapján szüntethető meg.”
17. §
A Ktv. 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“17/B. § (1) Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a közigazgatási szervben a 17. § (1) bekezdésének a)-c) pontja alapján - harminc napon belül - felmentésre tervezett köztisztviselők száma
a) 20 főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 5 fő,
b) 20-nál több és 100-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 10 fő,
c) 100, vagy annál több, de 300-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a köztisztviselők 10 %-a,
d) 300, vagy annál több köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 30 fő.
Az a)-d) pontban meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából a köztisztviselők és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani.
(2) A közigazgatási szerv a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során köteles a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét kikérni.
(3) A közigazgatási szerv a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésről az érintett köztisztviselőket, továbbá a közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi központot a felmentés közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A közigazgatási szerv a munkaügyi központtal köteles közölni a létszámcsökkentéssel érintett köztisztviselők nevét, utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét.
(4) Csoportos létszámcsökkentés esetén a felmentési tilalmak fennállása szempontjából a (3) bekezdésben foglalt tájékoztatás időpontja az irányadó.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a jogutód nélkül megszűnő közigazgatási szerv felügyeleti szervét terheli.
(6) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak megszegésével közölt felmentés érvénytelen.”
18. §
(1) A Ktv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra átlagkeresetre jogosult. A 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztviselővel szemben.”
(2) A Ktv. 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a köztisztviselő ez idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít.”
19. §
(1) A Ktv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább
a) három év: egy havi,
b) öt év: két havi,
c) nyolc év: három havi,
d) tíz év: négy havi,
e) tizenhárom év: öt havi,
f) tizenhat év: hat havi,
g) húsz év: nyolc havi
- a felmentés kezdetekor járó - illetményének megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság [19/A. § (1) bek. a) pont] megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.”
(2) A Ktv. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Ismételten létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően közszolgálati jogviszonyban töltött időt lehet csak figyelembe venni. A 11. § (2) bekezdése szerint határozott időre létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni.”
(3) A Ktv. 19. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(5) A (3) és (4) bekezdés alkalmazása szempontjából közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül:/
“b) áthelyezés esetén a költségvetési szervnél közszolgálati-, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve 1992. július 1-jéig bármely munkáltatónál munkaviszonyban,”
(4) A Ktv. 19. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(7) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetet a munkavégzési kötelezettséggel járó utolsó munkanapon, a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni. A hivatali szerv vezetője azonban - a köztisztviselő kérelmére - úgy is dönthet, hogy a végkielégítés összegének kifizetésére is az utolsó munkában töltött napon kerüljön sor.”
20. §
(1) A Ktv. 20/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a 17. § (1) bekezdésének a)-c), illetve (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ok miatt mentik fel, legfeljebb a felmentési idő tartamára beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni - feltéve, hogy a 17. § (4) bekezdése szerinti munkakör-felajánlás nem vezet eredményre - abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő köztisztviselői állást ajánljanak fel. Ha a köztisztviselő a tartalékállományba helyezéséhez nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik.”
(2) A Ktv. 20/A. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A tartalékállományba helyezés nem érinti a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyából eredő jogokat, illetve kötelezettségeket.
(7) Meg kell szüntetni a tartalékállományba helyezést, ha hat hónapon belül:
a) a köztisztviselőt új munkakörbe helyezik át;
b) a köztisztviselő tartalékállományból való törlését kéri.”
21. §
(1) A Ktv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Köztisztviselő nem lehet - törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl - helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik.”
(2) A Ktv. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Másik jegyző helyettesítése céljából - a képviselő-testületek megállapodása alapján - a jegyző további egy közszolgálati jogviszonyt létesíthet.”
(3) A Ktv. 21. §-a (5) bekezdésének a)-b) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
/(5) A köztisztviselő/
“a) nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;
b) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat;”
22. §
A Ktv. 22. §-át követően az alábbi címmel és a következő 22/A-22/B. §-sal egészül ki:
“Vagyonnyilatkozat
22/A. § (1) A közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából a (7)-(8) bekezdésben meghatározott köztisztviselő (a továbbiakban együtt: nyilatkozattételre köteles köztisztviselő) - a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára és gyermekére vonatkozóan is külön-külön - a 6. számú melléklet szerinti adattartalommal, az e törvényben meghatározott eljárási szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz, illetőleg számot ad a megelőző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekövetkezett vagyongyarapodásáról és annak okáról.
(2) A vagyonnyilatkozat egymástól elkülönülő, személyi adatokat (a továbbiakban: személyi rész) és a nyilatkozatot tartalmazó (a továbbiakban: vagyoni rész) részekből áll.
(3) A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a személyi részt két példányban tölti ki, amelyből egyet zárt borítékban helyez el. A borítékra rávezeti a közszolgálati alapnyilvántartásban számára megállapított technikai azonosító kódját, majd a borítékot átadja a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A másik példányt magánál tartja.
(4) A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a vagyoni részt három példányban tölti ki, amelyből kettőt egy-egy zárt borítékban helyez el. Mindkét borítékra rávezeti a közszolgálati alapnyilvántartásban számára megállapított technikai azonosító kódját, majd a borítékokat átadja a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A munkáltatónál maradó zárt borítékban elhelyezett vagyoni rész minden oldalát a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő aláírja. A harmadik példányt magánál tartja. A zárt borítékok közül egyet a munkáltatói jogkör gyakorlója magánál tart, a másikat a 22/B. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kezeli. A közigazgatási szerv valamennyi nyilatkozattételre köteles köztisztviselőjének vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesen kell a közigazgatási szerven belül kezelni.
(5) A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a vagyonnyilatkozat személyi részéhez külön felhatalmazást csatol, amelyben felhatalmazza a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal), hogy a rá vonatkozó vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben személyes adatait kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott felhatalmazást a nyilatkozattételre köteles köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek is köteles megadni.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget
a) a nem képviselő kormánytag és a politikai államtitkár évente,
b) a közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, az államtitkári, helyettes államtitkári juttatásban részesülő köztisztviselő, valamint a főtisztviselő évente,
c) a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető, a kormány- illetve a miniszteri (fő)tanácsadó, továbbá a politikai (fő)tanácsadó kétévente,
d) a főjegyző és a jegyző kétévente,
e) a hatósági döntés (engedélyezés, kötelezés, marasztalás) meghozatalára jogosult, illetve ilyen döntést kiadmányozásra előkészítő köztisztviselő ötévente,
f) a közbeszerzési eljárásban közreműködő köztisztviselő ötévente,
g) a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetőleg a pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult köztisztviselő ötévente,
h) az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó, de a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, továbbá az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletek szerint nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett köztisztviselő ötévente
köteles megtenni. Az e)-h) pontokban meghatározott feltételek alapján a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.
(8) A (7) bekezdésben fel nem sorolt köztisztviselő az e törvényben meghatározott szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tehet.
(9) A vagyonnyilatkozatot a kötelezettség esedékessé válásának évében március 31-éig kell megtenni az esedékesség évét - illetőleg a köztisztviselői, főtisztviselői, vezetői kinevezés, vezetői megbízás esetén - az azt megelőző év december 31-ei állapotára vonatkozóan.
(10) A vagyonnyilatkozat átadását követően a munkáltatói jogkör gyakorlója azt a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő jelenlétében összeveti a legutolsó vagyonnyilatkozatával. Ha a munkaviszonyból származó jövedelme vagy a munkáltató által ismert törvényes forrásból származó jövedelme, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs és gyermek jövedelme a vagyongyarapodásra magyarázatot nem ad, a közigazgatási szerv vezetője a személyi rész, valamint az (5) bekezdésben meghatározott felhatalmazást tartalmazó boríték megküldésével ellenőrzési eljárást kezdeményez a Hivatalnál.
(11) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (7) bekezdésben meghatározott időponttól függetlenül is vagyonnyilatkozat tételére kötelezheti a nyilatkozattételre köteles köztisztviselőt, ha olyan bejelentést tesznek vagyoni helyzetére vonatkozóan, amely szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása közszolgálati jogviszonyából, illetve a munkáltató által ismert törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. Nem lehet soron kívül nyilatkozat tételére kötelezni, ha a bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, illetve körülményt tartalmaz, amelyre nézve a munkáltatói jogkör gyakorlója már korábban nyilatkozat tételére hívta fel a nyilatkozattételre köteles köztisztviselőt. A soron kívüli vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére, összevetésére, az ellenőrzési eljárás kezdeményezésére és lefolytatására az általános szabályok az irányadók.
(12) A vagyonnyilatkozatba jogosult betekinteni saját beosztottjai tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, a hivatali szervezet vezetője és a miniszter, a képviselő-testület hivatalában a jegyző, a jegyző tekintetében a polgármester, illetve a 22/B. § (3) bekezdésben meghatározott ellenőrzési eljárás esetén az ellenőrzést lefolytató köztisztviselő, közszolgálati jogvitával összefüggésben a bíróság, saját vagyonnyilatkozatába a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő.
(13) Ha a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan a valóságnak meg nem felelő lényeges adatot, tényt közöl, avagy a vagyonnyilatkozatát, és a személyes adat kezelésére vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja, a közszolgálati jogviszonyát - kivéve a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott személyeket - azonnali hatállyal a törvény erejénél fogva meg kell szüntetni. A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát abban az esetben is azonnali hatállyal kell megszüntetni, ha a vagyonnyilatkozatban a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára és gyermekére vonatkozóan szándékosan a valóságnak meg nem felelő lényeges adatot, tényt közöl.
(14) A (13) bekezdés alapján nem szüntethető meg a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő közszolgálati jogviszonya, ha a vagyonnyilatkozat tételére, illetőleg a felhatalmazás csatolására, valamint a vagyonnyilatkozatban szereplő valamely adat közlésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül eső okból nem teljesíti.
(15) A vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek csak a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő, illetőleg a rá vonatkozó adatok tekintetében a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek írásbeli hozzájárulásával adható tájékoztatás. A közszolgálati jogviszony megszűnésekor a vagyonnyilatkozatot a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő részére vissza kell adni. A nyilatkozattételre köteles köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek számára a vagyonnyilatkozat rájuk vonatkozó részét vissza kell adni, ha a közös háztartásban élés megszűnik. Közigazgatási szervek közötti áthelyezés esetén a vagyonnyilatkozat szempontjából úgy kell eljárni, mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna és a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő új jogviszonyt létesítene.
(16) A munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint a Hivatal vezetője - saját eljárásuk körében - felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és az abban foglaltakat a (12) bekezdésben meghatározott személyeken kívül más ne ismerhesse meg. A vagyonnyilatkozat munkahelyi kezelésének adatvédelmi szabályait a helyi közszolgálati adatvédelmi szabályzatban kell meghatározni.
22/B. § (1) A 22/A. § (10) bekezdésében említett ellenőrzési eljárást a belügyminiszter által irányított Hivatal folytatja le. A Hivatal ellátja azokat az egyéb ellenőrzési feladatokat is, amelyekkel a belügyminiszter megbízza. A Hivatal központi hivatali szerv. Helyettes államtitkári besorolású vezetőjét a belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre. Minisztériumi főosztályvezetői besorolású helyettesét a belügyminiszter nevezi ki határozatlan időre. A Hivatal köztisztviselőjének csak az nevezhető ki, aki megfelel a “C” típusú biztonsági ellenőrzés követelményeinek. A Hivatal szervezetére, működésére, valamint az ellenőrzési eljárás lefolytatására vonatkozó részletszabályokat a Kormány állapítja meg.
(2) A 22/A. § (4) bekezdésében meghatározott vagyoni rész egy példányát zárt borítékban a közigazgatási szerv vezetője megküldi a Hivatalnak, amelyet 10 évig, de legfeljebb a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának fennállásáig kell megőrizni. A vagyoni rész adatait a Hivatal elektronikus nyilvántartási rendszerben is tárolhatja, illetve kezelheti a nyilatkozattételre köteles köztisztviselővel szemben kezdeményezett eljárás támogatására. Az adatok számítógépes nyilvántartása más adatrendszerrel nem kapcsolható össze, abból az ellenőrzési eljárással össze nem függő feldolgozás nem kezdeményezhető. A határidőt követően a vagyoni rész adatait meg kell semmisíteni, a számítógépes nyilvántartásból törölni kell. A közös háztartásban élés megszűnése esetén a 22/A. § (15) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(3) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén a Hivatal a személyi részben feltüntetett adatok segítségével egymáshoz rendeli a személyi és a vagyoni rész adatait és lefolytatja az ellenőrzési eljárást. Az ellenőrzési eljárás befejezését követően a személyi és a vagyoni rész egymáshoz rendelését megszünteti és a személyi részben foglalt adatokat tartalmazó iratot a közigazgatási szerv vezetője részére visszaküldi és a személyi rész adatait a számítógépes nyilvántartásból is törli.
(4) A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre vonatkozóan, valamint a vele közös háztartásban élő hozzátartozó a reá vonatkozó rész tekintetében betekinthet a Hivatalnál vezetett, a személyi és vagyoni részt tartalmazó nyilvántartásba, valamint az (5) bekezdésben foglaltak szerint beszerzett adatokba, függetlenül az adatok nyilvántartásának módjától.
(5) Az ellenőrzési eljárás célja a vagyongyarapodás okának megállapítása. A Hivatal feladatkörében eljárva:
a) a nyilatkozattételre köteles köztisztviselőt, a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársat és gyermeket, valamint más személyeket meghallgathat,
b) szakértőt rendelhet ki,
c) más szervektől, személyektől adatokat szerezhet be.
A meghallgatni kívánt személyek nem kötelesek nyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatot adó meghallgatásának a megkísérlése kötelező. A megkeresett személyek, szervek az adatszolgáltatásnak a reájuk vonatkozó általános szabályok szerint kötelesek eleget tenni. Eljárásainak megállapításairól a Hivatal a munkáltatót értesíti. A jogkövetkezmények levonása a munkáltató feladata.
(6) A Hivatal az (5) bekezdés alapján átvett adatokat - feltéve, ha megállapításai alapján munkajogi vagy büntetőjogi eljárás nem indul - a 22/A. § (10) bekezdésében meghatározott eljárás befejezése után tovább nem kezelheti, azokat meg kell semmisíteni.”
23. §
A Ktv. III. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
“A KÖZTISZTVISELŐI ÉLETPÁLYA
A közszolgálati jogviszony tartalma”
24. §
A Ktv. 24. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő
a) egy év gyakornoki besorolásban töltött idő után fogalmazó;
b) három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos;
c) nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető-tanácsos;
d) tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos;
e) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető-főtanácsos
besorolást kap.
(3) A középiskolai végzettségű köztisztviselő
a) két év gyakornoki besorolásban töltött idő után előadó;
b) tizenkét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó;
c) harmincegy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főmunkatárs
besorolást kap.”
25. §
(1) A Ktv. 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) A köztisztviselőt - a 24. §-ban meghatározott közszolgálati jogviszonyban töltött idő megszerzését követően - magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha/
“a) a feladatainak ellátására - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével - legalább "alkalmas" minősítést kap, és”
(2) A Ktv. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A köztisztviselőnek fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Közigazgatási alapvizsgát - ha jogszabály előírja - nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet.”
(3) A Ktv. 25. §-ának (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:
“(7) A köztisztviselőnek a tanácsos vagy ennél magasabb besorolásához közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a köztisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba.
(8) Közigazgatási szakvizsgát az az I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő tehet, aki közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült, közigazgatási szervnél szerzett legalább két éves gyakorlattal rendelkezik és részt vett a jogszabály által meghatározott felkészítő tanfolyamon.
(9) E törvény alkalmazásában közigazgatási szakvizsgával egyenértékű a jogi szakvizsga, valamint az OKV elnöksége által teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat és az annak alapján adott mentesítés. Az OKV elnöksége részben is közigazgatási jellegűnek minősítheti a köztisztviselő tudományos fokozatát, ebben az esetben a köztisztviselő a közigazgatási szakvizsgának abból a részéből tesz vizsgát, amelyre a mentesítés nem vonatkozik.
(10) Közigazgatási szakvizsgát - ha jogszabály előírja - nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet, feltéve, ha közigazgatási alapvizsgát tett vagy állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász képesítést, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett.
(11) Az (1) bekezdés c) pontjában említett feltételek a köztisztviselő feladatának ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek - képzés, továbbképzés, átképzés formájában történő - megszerzésére irányulhatnak.”
26. §
A Ktv. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Ha a köztisztviselő olyan felsőfokú iskolai végzettséget szerez, amely szerepel a feladatköréhez szükséges képesítési előírások között, az új végzettségének megfelelően kell átsorolni.”
27. §
A Ktv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Ha a következő besorolási fokozathoz jogszabály, illetve a közigazgatási szerv nem írt elő feltételeket [25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja], de a köztisztviselő legalább féléves képzési időszak alatt, az adott szervezetben hasznosítható új ismereteket szerez, vagy "kiválóan alkalmas" minősítést kap, illetve kimagasló munkát végez, őt az előírt várakozási idő lejárta előtt eggyel magasabb besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatába lehet sorolni.”
28. §
A Ktv. 29. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
“(5) Ha a tanácsosi vagy annál magasabb besorolású köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor őt a 23. § rendelkezésének megfelelően kell besorolni. A közigazgatási szakvizsgát kinevezésének, áthelyezésének, átsorolásának időpontjától számított három éven belül köteles letenni. A határidő számítására a 25. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A határidő eredménytelen elteltét követően a köztisztviselő magasabb fizetési, besorolási fokozatba nem sorolható a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig. A közigazgatási szakvizsga teljesítése után a 23. § rendelkezésének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.
(6) Ha a gyakornoki vagy fogalmazói besorolású köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a 25. § (7) és (8) bekezdése szerint köteles közigazgatási szakvizsgát tenni.”
29. §
A Ktv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“30. § (1) A hivatali szervezet vezetője a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási szakvizsgával rendelkező köztisztviselőnek címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű köztisztviselőnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat.
(2) Címzetes vezető-tanácsosi cím a legalább 5, címzetes főtanácsosi cím a legalább 12, címzetes vezető-főtanácsosi cím a legalább 20, címzetes főmunkatársi cím a legalább 18 év közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkező köztisztviselőnek adományozható.
(3) A köztisztviselő a címzetes vezető-tanácsosi címmel a vezető-tanácsos besorolási fokozat 7-es fizetési fokozatába, a címzetes főtanácsosi címmel a főtanácsos besorolási fokozat 11-es fizetési fokozatába, a címzetes vezető-főtanácsosi címmel a vezető-főtanácsos besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába, a címzetes főmunkatársi címmel a főmunkatárs besorolási fokozat 14-es fizetési fokozatába kerül. Ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján eléri a címmel járó besorolási, fizetési fokozatot, akkor a cím megszűnik és a köztisztviselő további előmenetelére az általános szabályok az irányadók.
(4) Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, a besorolására, valamint a cím viselésére, vezetői beosztására utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti.”
30. §
A Ktv. 30/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább 5 éves közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztisztviselőnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább 10 éves közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező köztisztviselőnek adományozható, aki "kiválóan alkalmas" minősítésű.”
31. §
A Ktv. a 30/A. §-t követően a következő 30/B. §-sal egészül ki:
“30/B. § (1) A miniszterelnök - a belügyminiszter javaslatára - határozatlan időre címzetes főjegyzői címet adományozhat annak a tartósan kiemelkedő szakmai munkát végző jegyzőnek - ide nem értve az aljegyzőt -, aki
a) a cím adományozását megelőző tíz évben folyamatosan jegyzői, körzetközponti jegyző esetében legalább öt éve körzetközponti jegyzői tisztséget tölt be;
b) “kiválóan alkalmas” minősítésű;
c) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének támogató véleményével rendelkezik.
A cím adományozására, valamint a (3) bekezdésben meghatározott címadományozási juttatás kifizetésére minden évben a Köztisztviselők Napja alkalmából kerül sor.
(2) A miniszterelnök a körzetközponti jegyzőnek címzetes főjegyzői címet adományoz, ha a jegyző az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételeknek megfelel.
(3) A címzetes főjegyző címe alapján évente egyszeri címadományozási juttatásra jogosult, melynek összege a költségvetési törvényben megállapított köztisztviselői illetményalap huszonnégyszerese. A címadományozási juttatás összegét és járulékait a központi költségvetés a Belügyminisztérium fejezeten belül, a tárca fejezeti kezelésű előirányzataként biztosítja.
(4) A címzetes főjegyzői cím adományozását a képviselő-testület a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője útján kezdeményezheti, aki a javaslatot köteles a saját és a jegyzői szakmai érdekképviseleti szerv véleményével ellátva a belügyminiszterhez felterjeszteni. A cím adományozását a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője is kezdeményezheti, de ilyenkor ki kell kérnie a képviselő-testület, illetve a jegyzői szakmai érdekképviseleti szerv véleményét.
(5) Nem jogosult a jegyző, valamint a körzetközponti jegyző a címzetes főjegyzői címre és a címadományozási juttatásra, ha a jegyzői közszolgálati jogviszonya - a (6) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - megszűnt, illetve körzetközponti jegyzői feladatokat már nem lát el.
(6) A címzetes főjegyzői címet továbbra is használhatja és az a) pontban foglalt esetet kivéve a (3) bekezdésben meghatározott címadományozási juttatásra jogosult az:
a) akinek közszolgálati jogviszonya nyugállományba helyezése miatt szűnt meg;
b) aki a cím adományozását követően jegyzői közszolgálati jogviszonyát megszünteti és az azt követő munkanapon másik jegyzői közszolgálati jogviszonyt létesít.
(7) A címzetes főjegyzői címet vissza kell vonni attól, aki az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott feltétellel már nem rendelkezik, vagy akivel szemben jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel hiánya esetén a képviselő-testület köteles haladéktalanul kezdeményezni a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője útján a cím visszavonását. A képviselő-testület kezdeményezheti a cím visszavonását attól is, aki etikai vétséget követett el. Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel hiánya esetén a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalvezető kezdeményezi a cím visszavonását.
(8) A belügyminiszter javaslatára a címet a miniszterelnök vonja vissza.
(9) A belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök eltilthatja a cím viselésétől azt a nyugdíjas jegyzőt, aki a cím viselésére érdemtelenné vált.
(10) A címre való jogosultság megszűnése, a cím visszavonása a már kifizetett címadományozási juttatást nem érinti.
(11) A főjegyző részére is megállapítható a címadományozással együtt járó külön címadományozási juttatás. A juttatás megállapítására, illetve visszavonására az (1), (3)-(4), (7)-(8) és (10) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a cím viselésére nem jogosult.
(12) A címzetes főjegyzői cím adományozásának, megszűnésének és visszavonásának eljárási szabályait a belügyminiszter állapítja meg.”
32. §
A Ktv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“31. § (1) A köztisztviselő - külön törvényben írtakon túlmenően - osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, főosztályvezetői megbízást kaphat közigazgatási szerv, illetve a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére. Egy főosztályvezető-helyettesi megbízás - a főosztályvezető helyettesítésére - szervezeti egység vezetése nélkül is adható, ha a főosztályvezetőt a főosztály vezetésén túlmenően egyéb rendszeres feladat ellátásával is megbízták, vagy a főosztály létszáma, illetve belső szervezeti tagozódása ezt indokolttá teszi. Megbízás esetén a vezető részére a vezetői beosztással kapcsolatos munkaköri leírását át kell adni.
(2) Vezetői megbízást, kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi-, vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat. Vezetői megbízást, kinevezést közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselő is kaphat egy alkalommal azzal a feltétellel, hogy a szakvizsgát a vezetői megbízástól, kinevezéstől számított egy éven belül le kell tennie. A szakvizsga-kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a vezetői megbízás, kinevezés a törvény erejénél fogva megszűnik. A határidőbe nem számíthatók be a 25. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamok.
(3) A köztisztviselő a 25. § (1) bekezdésében előírt feltételek teljesítése esetén vezetői megbízatásának ideje alatt is magasabb besorolási fokozatba lép.
(4) A jegyző, főjegyző előmenetelére a (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(5) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői megbízás határozatlan időre szól és külön indokolás nélkül 30 napos határidővel visszavonható, illetőleg a megbízásról a köztisztviselő bármikor indokolás nélkül harmincnapos lemondási idő megjelölésével lemondhat. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(6) A vezetői megbízásról történt lemondás esetén a köztisztviselőnek az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt ugyanannál vagy másik közigazgatási szervnél végzettségének, képzettségének megfelelő másik vezetői vagy ennek hiányában köztisztviselői munkakört kell felajánlani. A köztisztviselő elfogadó nyilatkozata esetén őt az új munkakörének megfelelően be kell sorolni, és besorolásának megfelelő illetményre jogosult.
(7) A vezetői megbízásról lemondást közszolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha másik munkakört nem tudnak felajánlani, vagy a köztisztviselőt másik közigazgatási szerv nem alkalmazza, illetőleg a felajánlott állást a köztisztviselő elutasítja. Ilyenkor a 16. § rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a lemondási idő kezdete a vezetői megbízásról szóló lemondásban megjelölt nap, ennek hiányában a lemondás kézbesítésének napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvételét követően a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, erre az időre átlagkeresetére jogosult.
(8) A vezetői megbízás visszavonása esetén - a (2) bekezdést, az 50. § (2) bekezdés g) pontját, valamint az 58/A. § (6) bekezdését kivéve - a köztisztviselőnek a visszavonás közlését megelőzően legalább harminc nappal ugyanannál, vagy másik közigazgatási szervnél végzettségének, képzettségének megfelelő másik vezetői vagy ennek hiányában köztisztviselői munkakört kell felajánlani. Ha a köztisztviselő a felajánlott munkakört elfogadja, akkor új munkakörének megfelelően be kell sorolni, és amennyiben korábbi illetménye magasabb az új munkaköre szerinti illetményénél - kivéve, ha a vezetői megbízás visszavonására külszolgálatra történő kirendelés miatt került sor - hat hónapig a korábbival azonos illetményre, illetőleg - feltéve, ha ilyet részére megállapítottak - államtitkári, helyettes államtitkári juttatásra, azt követően besorolásának megfelelő illetményre jogosult. A különbözetet a foglalkoztató közigazgatási szervnek kell biztosítania.
(9) Ha a köztisztviselőnek másik munkakört nem tudnak felajánlani, vagy másik közigazgatási szerv nem alkalmazza, illetőleg a felajánlott állást elutasítja, akkor a vezetői megbízás visszavonását a közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek kell tekinteni és a felmentési idő kezdete a vezetői megbízás visszavonásának napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadását-átvételét követően a köztisztviselőt munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, a mentesítés idejére átlagkeresetre jogosult.”
33. §
A Ktv. a 31. §-t követően a következő címmel és az alábbi 31/A-31/E. §-sal egészül ki:
“A kiemelt főtisztviselői kar
31/A. § (1) A kormányzati munka összkormányzati szemléletének erősítését, az államháztartás működtetésének hatékonyságát, az európai integrációval összefüggő tevékenység eredményességének, a vezetés és az irányítás hatékonyságának emelését, valamint a közigazgatási stratégiai döntések előkészítését kiemelt főtisztviselői kar (a továbbiakban: főtisztviselői kar) szolgálja. A főtisztviselői kar létszámát a Kormány évenként határozza meg oly módon, hogy az nem haladhatja meg a 300 főt, s nem lehet kevesebb, mint a korábban megállapított létszám 90 %-a.
(2) A főtisztviselői kart olyan köztisztviselők alkotják, akiket a miniszterelnök kormányzati főtisztviselővé nevezett ki. A főtisztviselői kinevezés - pályázat, a köztisztviselő munkáltatójának véleménye alapján - annak a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselőnek adható, aki a Miniszterelnöki Hivatalban, minisztériumban, illetve a kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló központi közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban áll, vagy sikeres pályázat alapján a főtisztviselői kinevezéssel egyidejűleg a felsorolt közigazgatási szervek valamelyikénél közszolgálati jogviszonyt létesít. A főtisztviselői kinevezés határozatlan időre szól, az csak a (4) bekezdésben és a 31/D. §-ban meghatározott esetekben vonható vissza, vagy szűnhet meg. A pályázati kiírásban tájékoztatást kell adni a főtisztviselői kinevezéssel együtt járó kötelezettségekről.
(3) A főtisztviselő feladata, hogy munkakörének, beosztásának ellátása során segítse a közigazgatási stratégiai döntések, programok előkészítését és végrehajtását, az európai integrációval összefüggő kormányzati feladatok ellátását, és elvégezze a miniszterelnök - vagy megbízásából a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - által esetenként meghatározott feladatokat.
(4) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter köteles a főtisztviselők számára a feladataik, illetve főtisztviselői jogviszonyuk ellátásához szükséges továbbképzéseket megszervezni, amelyeken a főtisztviselő köteles részt venni. Ha a főtisztviselő a továbbképzésen egy éven belül két alkalommal neki felróható okból nem vesz részt, főtisztviselői kinevezése megszűnik.
(5) A főtisztviselők számára szervezett továbbképzés része a Miniszterelnöki Hivatal éves továbbképzési tervének. A főtisztviselők rendszeres továbbképzésének költségeit az éves költségvetési törvényben a Miniszterelnökség fejezetében külön kell biztosítani.
31/B. § A 31/A. § (2) bekezdésében meghatározott főtisztviselői kinevezés elnyeréséhez pályázatot kell benyújtani a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez. A pályázati feltételeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - a belügyminiszterrel egyetértésben - állapítja meg, és gondoskodik azok közzétételéről. A pályázatok kezelésével, illetve a döntés előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal végzi.
31/C. § (1) A főtisztviselői kinevezés a köztisztviselő kinevezését, besorolását, vezetői megbízását, a (4) bekezdésben foglalt kivétellel munkakörét, munkavégzésének helyét nem érinti.
(2) A főtisztviselő alapilletményre jogosult, amelynek összege az illetményalap tizenháromszorosa. Az a)-c) pontban meghatározott főtisztviselőnek főtisztviselői illetménypótlék jár, amelynek mértéke
a) főosztályvezető esetében a főtisztviselői alapilletmény 25 %-a,
b) helyettes államtitkár, helyettes államtitkári juttatású személy esetében a főtisztviselői alapilletmény 50 %-a,
c) közigazgatási államtitkár, államtitkári juttatású személy esetében a főtisztviselői alapilletmény 100 %-a.
A főtisztviselő illetménykiegészítésre, vezető főtisztviselő vezetői alapilletményre és egyéb illetménypótlékra nem jogosult. A főtisztviselő illetményéről a miniszterelnök a kinevezésben rendelkezik.
(3) A főtisztviselői kinevezéssel együtt járó személyi juttatás fedezetéül szolgáló előirányzat pénzügyi feltételeit az éves költségvetési törvénynek a főtisztviselőt foglalkoztató közigazgatási szerv szerinti fejezetében, illetve az év közbeni kinevezések esetében a Miniszterelnökség fejezetnél kell biztosítani.
(4) A miniszterelnök döntése alapján a főtisztviselő kormányzati érdekből a köztársasági elnök kinevezési jogkörét nem érintve áthelyezhető - végzettségének, képzettségének megfelelően - a 31/A. § (2) bekezdésében meghatározott, illetőleg a Kormány által irányított egyéb szervhez. Az áthelyezéshez a főtisztviselő beleegyezése nem szükséges. A miniszterelnök döntéséről - az egyeztetés során - az áthelyezést megelőzően legalább 30 nappal korábban ki kell kérni a főtisztviselő munkáltatójának, valamint az új munkáltatójának a véleményét. A határozott időre szóló áthelyezés lejártát követően, ha a főtisztviselőt a miniszterelnök más szervhez nem helyezi át, a főtisztviselő felmentését kell kezdeményezni és a 31/D. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
31/D. § (1) A közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel, lemondással, a 15. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott áthelyezéssel történő megszüntetésével a főtisztviselői kinevezés is megszűnik. Megszűnik a főtisztviselői kinevezés a 31/A. § (2) bekezdésében meghatározott körbe nem tartozó közigazgatási szervhez történő áthelyezéssel is.
(2) A főtisztviselő felmentésének kezdeményezése esetén - választása szerint - közszolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, vagy rendelkezési állományba kell helyezni. A felmentés a főtisztviselői kinevezését is megszünteti.
(3) Ha a felmentésre a főtisztviselő nyugdíjazása miatt kerül sor, rendelkezési állományba nem helyezhető.
(4) Ha a közszolgálati jogviszony az (1) és a (2) bekezdésben nem említett ok miatt szűnik meg, az a főtisztviselői kinevezés elvesztését eredményezi.
(5) A főtisztviselő a főtisztviselői kinevezéséről bármikor indokolás nélkül, azonnali hatállyal lemondhat. A 31/E. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezési állományba helyezett főtisztviselő lemondása a főtisztviselői kinevezésről a közszolgálati jogviszonyát is megszünteti.
31/E. § (1) A Kormány a felmentett főtisztviselőnek a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott célú további foglalkoztatására rendelkezési állományt működtet. A rendelkezési állomány - ha a főtisztviselői kinevezés az e törvényben írt okból nem szűnik meg - öt évre szól. A rendelkezési állományba helyezett főtisztviselőt a Miniszterelnöki Hivatalhoz kell áthelyezni és felette a munkáltatói jogkört - a más szervhez történő áthelyezést kivéve - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter gyakorolja.
(2) A rendelkezési állomány időtartama alatt csak a 31/C. § (2) bekezdésében meghatározott főtisztviselői alapilletmény jár. Szabadságra, valamint a munkavégzéshez tartozó juttatásra - kivéve a (3) bekezdésben meghatározott munkavégzésre eső arányos részt - a főtisztviselő nem jogosult. A főtisztviselői alapilletmény pénzügyi fedezetét a Miniszterelnökség fejezetben külön előirányzatként kell biztosítani.
(3) A rendelkezési állományba helyezett főtisztviselőt a 31/A. § (2) bekezdésében meghatározott, illetőleg a Kormány által irányított egyéb szervhez munkavégzésre a miniszterelnök beoszthatja, vagy egyéb kormányzati célú feladattal megbízhatja. A munkavégzésre beosztás megváltoztatására, illetve módosítására a főtisztviselő beleegyezése nélkül is bármikor sor kerülhet. Ha a főtisztviselő e munkát nem fogadja el, főtisztviselői kinevezése megszűnik.
(4) A rendelkezési állomány időtartama lejártával a főtisztviselő számára végzettségének, képzettségének megfelelő másik köztisztviselői álláshely ajánlható fel, ha elfogadja, oda át kell helyezni, ellenkező esetben közszolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. A felmentés a főtisztviselői kinevezését is megszünteti.”
34. §
A Ktv. 32. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Főtanácsadói munkakör ellátására megbízás annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges szakirányú egyetemi végzettséggel, jogi-, vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(5) Tanácsadói munkakör ellátására megbízás annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, jogi-, vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.”
35. §
(1) A Ktv. 33. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A köztisztviselő jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben - ideértve a közigazgatási vezetőképzést is - (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni. Ha a vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő e kötelezettségének neki felróható okból nem tesz eleget, vezetői pótléka legfeljebb 50 %-kal, egy évig csökkenthető. Ha az elmulasztott továbbképzés pótolható, a csökkentés mindaddig tarthat, amíg a köztisztviselő a részvételi kötelezettségét nem pótolja. Ha a továbbképzési időszak meghaladja az egy hónapot, a csökkentés az időszak végéig meghosszabbítható mindaddig, amíg a köztisztviselő a kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) Az iskolarendszeren kívüli továbbképzés pénzügyi feltételeit az éves költségvetési törvényben a Belügyminisztérium fejezeti kezelésű célelőirányzataként kell biztosítani. A célelőirányzat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az legalább a köztisztviselők előmeneteléhez a jogszabályban jogosultságként meghatározott továbbképzés állam által elismert költségeit fedezze. Az előirányzat felhasználásának módjáról, feltételeiről és a köztisztviselő előmeneteléhez szükséges továbbképzés mértékének meghatározásáról, valamint a köztisztviselők továbbképzésére fordítható egyéb pénzügyi forrásoknak a továbbképzés tervezési rendszerében történő koordinált felhasználásáról a köztisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendeletben kell intézkedni.”
(2) A Ktv. 33. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
“A közigazgatási szakvizsga díja, valamint a vizsga letételéhez szükséges és jogszabály által meghatározott felkészítő tanfolyam költsége a közigazgatási szervet terheli.”
(3) A Ktv. 33. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A továbbképzés költségeit a köztisztviselő köteles visszatéríteni, ha neki felróható okból az előírt követelményeket nem teljesíti, illetőleg a továbbképzés befejezésétől számított két éven belül közszolgálati jogviszonyáról lemond, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a 77. § (2) bekezdése alapján szűnt meg a közszolgálati jogviszonya. Nincs visszatérítési kötelezettsége a köztisztviselőnek az iskolarendszeren kívüli kötelező továbbképzés költségei esetében, kivéve az idegennyelvi képzést, valamint a külföldi képzést, továbbképzést.”
36. §
(1) A Ktv. 34. §-a előtti cím helyébe a következő cím lép:
“A köztisztviselő teljesítményének értékelése, minősítése”
(2) A Ktv. a következő 34. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 34. § megjelölése 34/A. §-ra változik:
“34. § (1) A köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a közigazgatási szerv kiemelt céljainak figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója évente mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli. A belügyminiszter ajánlást adhat az alkalmazandó módszerre.
(2) A miniszter, az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerv vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának vezetője, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke évente meghatározza az irányítása, ellenőrzése és felügyelete alá tartozó közigazgatási szervekre is kiterjedően a teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célokat.
(3) A helyi önkormányzat esetében a teljesítménykövetelmények alapját képező célokról a képviselő-testület dönt. Az államigazgatási ügyekre vonatkozóan ez a hatáskör a jegyzőt, főjegyzőt illeti meg.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) és (3) bekezdésben meghatározott célok alapján előre írásban megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselővel szemben támasztott követelményeket (a továbbiakban: teljesítménykövetelmények). Figyelembevételükkel a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a tárgyév végéig értékeli a köztisztviselő teljesítményét. A teljesítménykövetelmények megállapítását, az írásbeli értékelés átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni.
(5) A helyi önkormányzatnál a jegyző, főjegyző - a polgármester a politikai tanácsadónak, főtanácsadónak - a (3) bekezdés szerint kijelölt célok alapján évente meghatározza a köztisztviselő munkateljesítményének értékeléséhez szükséges teljesítménykövetelményeket.
(6) A jegyző, főjegyző esetében a képviselő-testület állapítja meg a (4) bekezdésben meghatározott teljesítménykövetelményeket és értékeli teljesítményüket.
(7) A teljesítményértékelés tartalma hibás vagy valótlan ténymegállapításának megsemmisítése iránt a köztisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet.
(8) A tárgyévet követő időszakra vonatkozóan a 43. § (4) bekezdésében meghatározott eltérés a (4) bekezdés szerinti tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelés eredményétől függően alkalmazható. Ha a teljesítményértékelésre nem került sor, a köztisztviselő a korábban megemelt alapilletményre, emelés hiányában a 43. § (2) bekezdése szerinti alapilletményre jogosult és az nem csökkenthető.
(9) Az (1)-(8) bekezdésben meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni, ha a köztisztviselő munkavégzésének időtartama a tárgyévben nem éri el a hat hónapot. Ebben az esetben a köztisztviselő a 43. § (2) bekezdése szerinti alapilletményre jogosult.”
37. §
A Ktv. 34/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A köztisztviselőt előmeneteli pályáján - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével - legalább négyévente és minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt, vagy a köztisztviselő írásbeli kérelmére, ha az utolsó minősítése óta két év már eltelt - a teljesítményértékeléseket is figyelembe véve - minősíteni kell, feltéve, hogy a minősítési időszakban a köztisztviselő legalább egy évig a minősítő irányítása alatt dolgozott.”
38. §
(1) A Ktv. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés megjelölése (4)-(5) bekezdésre változik:
“(3) A munkaidő hétfőtől csütörtökig 8-16.30 óráig, pénteken 8-14 óráig tart.”
(2) A Ktv. 39. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
“Rugalmas munkaidő-beosztás alkalmazása esetén 9 órától 14 óráig tartó törzsidőben a munkahelyen kell tartózkodni.”
39. §
A Ktv. 40. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A szabadidőt a túlmunkát követően, legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.”
40. §
A Ktv. 40. §-át követően a következő 40/A. §-sal egészül ki:
“40/A. § Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a köztisztviselő részére a munkaidőn belül napi 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.”
41. §
A Ktv. 41. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente
a) fogalmazó besorolásnál 3 munkanap;
b) tanácsos besorolásnál 5 munkanap;
c) vezető-tanácsos besorolásnál 7 munkanap;
d) főtanácsos besorolásnál 9 munkanap;
e) vezető-főtanácsos besorolásnál 11 munkanap.
(4) Középiskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente
a) előadó besorolásnál 5 munkanap;
b) főelőadó besorolásnál 8 munkanap;
c) főmunkatárs besorolásnál 10 munkanap.”
42. §
(1) A Ktv. 42. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
“Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetmény-megállapításnak.”
(2) A Ktv. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Az önkormányzat képviselő-testülete az illetményalapot évente rendeletben köteles - a helyi érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás, valamint az államigazgatásban érvényes illetményalap figyelembevételével - megállapítani úgy, hogy az nem haladhatja meg az államigazgatásban érvényes, központilag megállapított illetményalap mértékét, illetve annál legfeljebb 10 % ponttal lehet alacsonyabb és nem lehet kisebb a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított előző évi illetményalapnál.”
43. §
(1) A Ktv. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az illetményalapot a közszolgálati érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás figyelembevételével évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.”
(2) A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A hivatali szervezet vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a 34. § (1) bekezdésében meghatározott teljesítményértékeléstől függően a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét legfeljebb 20 %-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20 %-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.”
(3) A Ktv. 43. §-a (5) bekezdésének bevezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) Az államtitkár, a helyettes államtitkár, a főosztályvezető alapilletményét - vezetői munkájuk értékelésétől függően - át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 20 %-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20 %-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg:
a) a Miniszterelnöki Hivatalban, minisztériumban az államtitkár, a helyettes államtitkár, illetve a főosztályvezető esetében a miniszter,”
(4) A Ktv. 43. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(7) Az illetmény-összetevők - ide nem értve az illetménypótlékokat - változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a besorolási vagy fizetési fokozat változása során a köztisztviselő illetményét újra meg kell állapítani.”
44. §
A Ktv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“44. § (1) Az Országgyűlés Hivatalánál, az országgyűlési biztos hivatalaiban, az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalnál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál - a belső területi szervei kivételével -, a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeleténél, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint - a belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50 %-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15 %-a.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett központi közigazgatási szervnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 35 %-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15 %-a.
(3) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatalban az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 30 %-a, a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15 %-a.
(4) A központi közigazgatási szerv legalább megyei illetékességű területi szervénél, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár legalább megyei illetékességű belső igazgatási szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 20 %-a, a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 10 %-a.
(5) A (4) bekezdésben felsorolt közigazgatási szerv helyi és körzeti (nem megyei) illetékességű, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár legalább helyi illetékességű belső szerveinél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 10 %-a.”
45. §
A Ktv. 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“44/A. § A helyi önkormányzat rendeletben a köztisztviselőnek illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke
a) a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében községi önkormányzatnál az alapilletmény legfeljebb 10 %-a, egyéb helyi önkormányzatnál legfeljebb 20 %-a,
b) a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében - a községi önkormányzat kivételével - az alapilletmény legfeljebb 10 %-a.”
46. §
A Ktv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“45. § (1) A vezető alapilletménye:
a) miniszter esetében az illetményalap hat és félszerese;
b) politikai államtitkár esetében az illetményalap öt és félszerese;
c) államtitkár esetében az illetményalap 8,75-szorosa;
d) helyettes államtitkár esetében az illetményalap 8,25-szorosa;
e) főosztályvezető esetében az illetményalap 7-szerese;
f) főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap 6,5-szerese;
g) osztályvezető esetében az illetményalap 6,25-szorosa.
(2) A jegyző, illetve a főjegyző alapilletménye:
a) a 3000-nél kevesebb lakosú településen az illetményalap 6,25-szorosa;
b) a 3000 - 10 000 lakosú településen az illetményalap 6,75-szorosa;
c) a 10 000 - 100 000 lakosú településen az illetményalap 7,25-szorosa;
d) a fővárosi kerület jegyzőjének az illetményalap 7,75-szorosa;
e) a megyei jogú város jegyzőjének és a megyei főjegyzőnek az illetményalap 8-szorosa;
f) a fővárosi főjegyző esetében az illetményalap 8,25-szorosa.
(3) A körjegyző, illetve a körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző illetményének a (2) bekezdés, 46. § (4) bekezdése szerinti megállapításánál a körjegyzőséghez tartozó települések együttes lakosságszámát, illetve az érintett nagyközség, vagy város és községek együttes lakosságszámát kell alapul venni.
(4) Az aljegyző illetményét kinevezésekor a képviselő-testület, azt követően a jegyző a (2) bekezdés alapján összegszerűen állapítja meg úgy, hogy az nem érheti el a jegyző illetményét és nem lehet alacsonyabb a már megállapított illetményénél.
(5) Ha a köztisztviselő vezetői beosztása megszűnik, illetményét a 43. és 44. § figyelembevételével kell meghatározni.
(6) E törvény alkalmazásában körzetközponti jegyző az a jegyző, akinek törvény vagy kormányrendelet más településekre is kiterjedő illetékességgel állapít meg államigazgatási hatáskört.”
47. §
(1) A Ktv. 46. §-a (2) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A vezetői illetménypótlék mértéke az 50 %-os illetménykiegészítésre jogosult közigazgatási szerveknél:”
(2) A Ktv. 46. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnál a vezetői illetménypótlék mértéke
a) főosztályvezető esetén, kivéve a hivatalvezető helyettest az alapilletmény 15 %-a,
b) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 10 %-a,
c) osztályvezető esetén az alapilletmény 5 %-a.
(4) A jegyző, főjegyző vezetői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:
a) a 3000-nél kevesebb lakosú településen az alapilletményének 10 %-a;
b) a 3000 - 10 000 lakosú településen az alapilletményének 20 %-a;
c) a 10 000 - 100 000 lakosú településen az alapilletményének 30 %-a;
d) a megyei jogú város, fővárosi kerület jegyzőjének és a megyei főjegyzőnek az alapilletményének 40 %-a;
e) a fővárosi főjegyző esetében az alapilletményének 50 %-a.”
48. §
A Ktv. 47. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A pótlék mértéke óránként az illetményalap 0,14 %-a.”
49. §
(1) A Ktv. 48. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.
(3) A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is C típusú felsőfokú nyelvvizsgának minősül a köztisztviselő külföldön szerzett közigazgatási tárgyú felsőfokú végzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, illetve vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy meghaladja.”
(2) A Ktv. 48. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:
“(6) A (4)-(5) bekezdéstől eltérően az angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként
a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 100 %-a;
b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 50 %-a.
(7) Ha a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdésben foglalt mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra.
(8) Idegennyelv-tudási pótlék legfeljebb az illetményalap 200 %-áig állapítható meg.
(9) Ha a közigazgatási szerv - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát - tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.
(10) A 7. § (2) bekezdésében előírt idegen nyelv ismerethez kötött munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.”
50. §
(1) A Ktv. 48/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője - a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére - képzettségi pótlékot állapíthat meg.”
(2) A Ktv. 48/A. §-ának (4) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki és a jelenlegi a)-c) pontok jelölése b)-d) pontra változik:
/(4) A képzettségi pótlék mértéke:/
“a) doktori (PhD) fokozat, vagy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 119. §-ának (1) bekezdése alapján azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75 %-a,”
51. §
A Ktv. a 49/A. §-t követően 49/B. §-sal egészül ki és a jelenlegi 49/B-49/C. § megjelölése 49/C-49/D. §-ra változik:
“49/B. § (1) Ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25-50 %-áig terjedhet. A helyettesítési díj mértékét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár.
(2) A köztisztviselő akkor is jogosult a helyettesítési díjra, ha tartósan távollévő köztisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el.
(3) Nem jár helyettesítési díj, ha
a) a helyettesítés a vezető munkaköri kötelezettsége,
b) a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja.”
52. §
A Ktv. a 49/D. §-t követően az alábbi címmel és a következő 49/E-49/N. §-sal egészül ki:
“Egyéb juttatások
49/E. § (1) A köztisztviselő 25, 30, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.
(2) A jubileumi jutalom
a) 25 évi közszolgálati jogviszony esetén kéthavi;
b) 30 évi közszolgálati jogviszony esetén háromhavi;
c) 40 évi közszolgálati jogviszony esetén öthavi
illetménynek megfelelő összeg.
(3) A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál a 72. § (1)-(2) bekezdése az irányadó azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1-je után munkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A köztisztviselő nem jogosult jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta.
(5) A közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a köztisztviselőnek nyugdíjazásakor ki kell fizetni
a) a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;
b) a 30 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra;
c) a 40 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 5 év vagy ennél kevesebb van hátra.
(6) Ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg, az (5) bekezdésben foglalt szabály alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat az örökösnek kell kifizetni.
49/F. § (1) A köztisztviselő természetben nyújtott étkezésre, vagy étkezési utalványra jogosult.
(2) Az étkezési utalvány, illetve a természetben nyújtott étkezés havi értéke a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes juttatás legnagyobb mértéke.
(3) A közigazgatási szerv vezetője az étkezési hozzájárulás - (2) bekezdés szerint meghatározott - összegét legfeljebb kétszereséig felemelheti.
49/G. § (1) A köztisztviselőnek naptári évenként az illetményalap 100-150 %-ának megfelelő ruházati költségtérítés adható.
(2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a köztisztviselőnek munkaruhát köteles biztosítani. Amennyiben ruházati költségtérítést állapítottak meg, a munkaruha ellátásban részesülő köztisztviselő a munkaruha ellenértékének és a ruházati költségtérítésnek a különbözetére jogosult.
(3) A közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladó szünetelése esetén, vagy ha a közszolgálati jogviszony év közben keletkezik, illetve szűnik meg, a ruházati költségtérítés időarányos része jár.
(4) A közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a felvett ruházati költségtérítés időarányos részét vissza kell téríteni, kivéve, ha a köztisztviselő végkielégítésre jogosult, továbbá ha a közszolgálati jogviszony a köztisztviselő nyugdíjazása vagy halála miatt szűnik meg.
(5) A hivatali szervezet vezetője állapítja meg a ruházati költségtérítés - az (1) bekezdésben megállapított keretek közötti - mértékét, valamint a fizetés és az elszámolás feltételeit.
49/H. § A köztisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet:
a) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet;
b) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás;
c) albérleti díj hozzájárulás;
d) családalapítási támogatás;
e) üdülési hozzájárulás;
f) szociális támogatás;
g) illetményelőleg;
h) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás.
Az üdülési hozzájárulás mértéke naptári évenként az illetményalap 75-100 %-áig terjedhet. A b)-h) pontban meghatározott juttatások mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.
49/I. § (1) Ha a köztisztviselő - a külön jogszabály szerint méltányolható igényét kielégítő - lakásépítéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal.
(2) A kezességvállalás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszony fennállását a közigazgatási szerv vezetője igazolja.
(3) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti.
49/J. § (1) A nyugállományú köztisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.
(2) Szociális és kegyeleti támogatás céljára a közigazgatási szerv költségvetésében fedezetet kell biztosítani (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át.
(3) A szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a nyugállományú köztisztviselők szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására - szociális bizottságok bevonásával - a szerv vezetője a személyügyi szervezet útján köteles intézkedni.
(4) A szervek vezetői a személyügyi szervezet útján, a szociális bizottságokkal és a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel együttműködve kötelesek figyelemmel kísérni a nyugdíjas köztisztviselői állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatosan kapcsolatot tartani a gondozottakkal.
(5) A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:
a) eseti szociális segély;
b) jövedelem-kiegészítés;
c) temetési segély;
d) kedvezményes étkeztetés;
e) kedvezményes üdültetés;
f) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele.
49/K. § (1) A 49/J. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat annak a szervnek a vezetője látja el, ahonnan az érintett nyugállományba került.
(2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el.
49/L. § (1) A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalata hasznosításának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató nyugdíjas bizottságot hozhat létre, illetve támogathatja az e célokat szolgáló egyesületek létrehozását. A rendkívüli feladatok végrehajtása során, így különösen választás, népszámlálás, egyéb statisztikai felmérések keretében elsősorban az életpályájukat a közszolgálatban letöltő, tapasztalt nyugdíjas köztisztviselőket előnyben kell részesíteni. A nyugdíjas bizottság javaslatot tehet nyugdíjas köztisztviselő elismerésére a Köztisztviselők Napja alkalmából.
(2) A központi közigazgatási szerv vezetője legalább kétévente áttekinti, értékeli az (1) bekezdésben, valamint a 49/J-49/K. §-okban meghatározott rendelkezések érvényesülését és szükség esetén a nyugdíjas köztisztviselők helyzetét javító intézkedést hoz. Az értékelés megvitatására a nyugdíjas bizottság képviselőjét is meg kell hívni.
(3) Ha nyugdíjas bizottságot nem hoznak létre, a nyugdíjas köztisztviselők ügyeinek intézésével referens bízható meg.
49/M. § (1) Az elhunyt köztisztviselőt a hivatali szerv vezetője a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott köztisztviselő akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha közszolgálati jogviszonyát nem bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg.
(2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes, vagy az általa kijelölt szerv látja el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit részben vagy egészben átvállalja.
49/N. § A köztisztviselő az adott közszolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető:
a) pénz- vagy tárgyjutalom,
b) hazai vagy külföldi jutalomüdülés,
c) a miniszter által adományozott, névre szóló emléktárgy,
d) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap stb.,
e) kitüntetés.”
53. §
A Ktv. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdés megjelölése (5)-(6) bekezdésre változik:
“(4) Ha a köztisztviselő tartós akadályoztatása miatt nem tud részt venni a tárgyaláson, a fegyelmi tanács elnöke az eljárást az akadályoztatás okának megszűnéséig felfüggesztheti.”
54. §
A Ktv. a következő 57/A. §-sal egészül ki és a jelenlegi 57/A. § megjelölése 57/B. §-ra változik:
“57/A. § A munkáltatói jogkör gyakorlója - vétkességre tekintet nélkül - teljes kártérítési felelősséggel tartozik azért, ha intézkedése jogszabályba ütközik és ezzel összefüggésben jogalap nélküli kifizetésre kerül sor. Amennyiben a jogalap nélküli kifizetést a képviselő-testület döntése alapozza meg, a kártérítési felelősség a döntést megszavazó képviselő-testületi tagokat egyenlő arányban terheli.”
55. §
A Ktv. az 58. §-t követően a következő IV/A. fejezettel, címmel és 58/A. §-sal egészül ki:
“IV/A. FEJEZET
AZ ETIKAI ELJÁRÁS
58/A. § (1) Etikai vétséget követ el a köztisztviselői etikai szabályokat vétkesen megszegő köztisztviselő.
(2) Az etikai szabályok megsértése esetén alkalmazható intézkedések:
a) szóbeli figyelmeztetés;
b) írásbeli figyelmeztetés;
c) javaslat a vezetői megbízás visszavonására;
d) elmarasztalás kihirdetése a közigazgatási szerv szervezeti egységének köztisztviselői előtt.
Egy etikai szabály megszegése esetén az intézkedések közül több is alkalmazható.
(3) Az etikai eljárást - a normasértés gyanújának tudomására jutásától számított két hónapon, de legfeljebb az elkövetéstől számított egy éven belül - hivatalból vagy bejelentésre a közigazgatási szervnél működő Etikai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnöke rendeli el. Az etikai ügy érdeméről az etikai eljárás megindításától számított 30 napon belül a Bizottság szótöbbséggel határoz.
(4) A Bizottság eljárása nyilvános. Az egyes eljárási cselekményekből a nyilvánosságot ki kell zárni, amennyiben az államtitkot, szolgálati titkot sértene. A Bizottság eljárásáról és tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A Bizottság tagjainak a meghallgatás során, illetve az egyéb eljárási cselekményeknél együttesen kell jelen lenniük.
(5) Az eljárás eredményéről tájékoztatni kell az eljárás alá vontat, valamint azt, akinek a sérelmére az etikai vétséget elkövették.
(6) Ha a Bizottság a vezetői megbízás visszavonására tesz javaslatot, a visszavonás a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozik.
(7) Az etikai szabályokat, a Bizottság megalakulásának és működésének, az etikai eljárásnak a további szabályait az Etikai Kódex tartalmazza, amelyet az országos érdekegyeztető fórumok véleményének a kikérését követően a belügyminiszter ajánlás formájában közzé tesz.”
56. §
A Ktv. 59. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz benyújtani
a) a közszolgálati jogviszony megszüntetésével,
b) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással,
c) a minősítés és a teljesítményértékelés megállapításaival,
d) a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal,
e) a kinevezés egyoldalú módosításával,
f) a fizetési felszólítással,
g) a 33. § (1) bekezdésében foglalt vezetői pótlék csökkentésével
kapcsolatos ügyekben. Egyéb esetekben a köztisztviselő az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.”
57. §
A Ktv. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“60. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a köztisztviselőt - kérelmére - eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni.
(2) A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzheti a köztisztviselő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha a köztisztviselő továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el.
(3) Nem alkalmazható a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha
a) a munkáltató általi felmentés vagy hivatalvesztés fegyelmi büntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe [Mt. 4. §], a hátrányos megkülönböztetés tilalmába [Mt. 5. § (1)-(2) és (4) bekezdés], illetve a felmentési védelemre, korlátozásra vonatkozó szabályokba [Mt. 90. § (1) bek., Ktv. 17. § (3)-(5) bek.] ütközik, vagy
b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő közszolgálati jogviszonyát az Mt. 28. §-ába ütköző módon szüntette meg.
(4) Ha a köztisztviselő nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a köztisztviselő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a köztisztviselő legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.
(5) Ha a köztisztviselő nem kéri, vagy a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, a közszolgálati jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg.
(6) A közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a köztisztviselő elmaradt illetményét, egyéb járandóságait és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek, egyéb járandóságnak, illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.
(7) A köztisztviselőt, ha közszolgálati jogviszonya nem felmentéssel szűnt meg - a (6) bekezdésben foglaltakon kívül - megilleti a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresete és a felmentés esetén járó végkielégítés is.
(8) A felmentést nem teszi jogellenessé, ha a közigazgatási szerv e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapít meg. Ilyen esetben a közszolgálati jogviszony az e törvény szabályai szerint megállapított felmentési idő utolsó napjáig tart.”
58. §
A Ktv. a 60. §-t követően a következő 60/A. §-sal egészül ki:
“60/A. § (1) A köztisztviselő, ha a közszolgálati jogviszonyát nem az e törvényben előírtak szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a lemondási időre járó illetményének megfelelő összeget megfizetni.
(2) Ha a köztisztviselő a határozott időtartamú közszolgálati jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb két hónapnál, a munkáltató csak a hátralévő időre járó illetmény megfizetését követelheti.
(3) A munkáltató jogosult az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is.
(4) A munkáltató (1)-(3) bekezdés alapján keletkezett igényeinek érvényesítésére, a köztisztviselő által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok az irányadók.”
59. §
(1) A Ktv. VI. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
“A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONNYAL ÖSSZEFÜGGŐ ADATKEZELÉS EGYES SZABÁLYAI, A KÖZSZOLGÁLATI
NYILVÁNTARTÁS”
(2) A Ktv. 61. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A közszolgálati alapnyilvántartás célja a közszolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok kezelésének biztosítása a közszolgálati jogviszony alanyai számára.
(4) A közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, valamint a 62. § (1) bekezdésében, a 62/A. §-ban és a 63. § (4) bekezdésében előírt adatszolgáltatásokért - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a köztisztviselőt alkalmazó közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, képviselő-testület hivatala esetén a jegyző, főjegyző felelős.
(5) Közszolgálati adatvédelmi szabályzatban (a továbbiakban: szabályzat) kell meghatározni az iratok, az adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait, így különösen a köztisztviselő saját adataival történő rendelkezési joga biztosításának, a harmadik személy részére történő adattovábbításnak, a betekintési jog gyakorlásának, valamint az adatkezelésben résztvevő köztisztviselő felelősségének és az adatokhoz történő hozzáférése terjedelmének szabályait. A szabályzathoz a belügyminiszter ajánlást ad.”
60. §
(1) A Ktv. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés megjelölése (6)-(7) bekezdésre változik:
“(1) A közszolgálati alapnyilvántartásnak a 4. számú mellékletben szereplő alapadatairól és változásairól, továbbá a közigazgatási szerv szervezeti adatairól évente a szeptember 1-jei állapotnak megfelelően a Kormány által megállapított rendben a közigazgatási szervek adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás részére.
(2) A köztisztviselőknek, valamint a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalóknak az (1) bekezdésben meghatározott időpontra vonatkozó létszám- és illetményadatait, kereseti adatait a központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer a Kormány által meghatározott rendben átadja a központi közszolgálati nyilvántartás számára az (5) bekezdés b) pontjában előírtak, valamint a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók adatainak elemzése céljából.
(3) A központi közszolgálati nyilvántartás adatkezelője a Belügyminisztérium. A központi közszolgálati nyilvántartás kezeléséért, az adatkezelésre vonatkozó döntésekért, az adatkezelés jogszerűségéért, a kapcsolódó iratok, adatok védelméért és a feldolgozott adatokból történő adatszolgáltatásokért a belügyminiszter a felelős.
(4) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok ellenőrzik az illetékességi körükbe tartozó közigazgatási szervek adatszolgáltatását és adatgyűjtői feladatokat látnak el. A Belügyminisztérium - a Kormány által meghatározott rendben - a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok rendelkezésére bocsátja az illetékességi körükbe tartozók adatainak feldolgozott, karbantartott adatállományát. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok a közigazgatási szervek adatszolgáltatásának ellenőrzése céljából, valamint a közszolgálati ellenőrzéshez, a törvényességi ellenőrzéshez, a közigazgatási képzési, továbbképzési feladatokhoz, illetve - a Kormány által meghatározott körben - a közvélemény tájékoztatásához hasznosíthatják a rendelkezésükre bocsátott adatállományt, amelyből hivatali adatfeldolgozást kizárólag e célból végezhetnek.
(5) A központi közszolgálati nyilvántartás célja:
a) a Kormány közszolgálati személyzetpolitikájának kialakításához és megvalósításához szükséges, a köztisztviselői életpályával összefüggő adatok és elemzések biztosítása;
b) a köztisztviselői életpálya előmeneteli és illetményrendszerének országos működtetéséhez szükséges létszám- és illetményadatok elemzése az illetményalapra vonatkozó országgyűlési döntést előkészítő illetékes kormányzati szervek, illetve országgyűlési bizottságok részére;
c) a főtisztviselői karra vonatkozó adatnyilvántartás vezetése és a szükséges tájékoztatás biztosítása a Miniszterelnöki Hivatal részére;
d) az európai integrációval összefüggő esetenkénti adatszolgáltatás biztosítása az illetékes szervek számára;
e) a köztisztviselői tartalékállomány információs bázisának működtetése;
f) a Kormány által meghatározott körben a közvélemény tájékoztatása a köztisztviselői életpályával összefüggő adatokról.”
(2) A Ktv. 62. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(7) A központi közszolgálati nyilvántartásból - jogszabályban meghatározott módon - a 20/A. §-ban és a 31/A-31/E. §-ban meghatározott célra és jogosult számára személyazonosításra alkalmas módon, statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.”
61. §
A Ktv. a 62. §-t követően a következő 62/A. §-sal egészül ki:
“62/A. § A tartalékállományba helyezett köztisztviselőknek az 5. számú melléklet szerinti adatairól, valamint az üres álláshelyekről és azok betöltéséről a közigazgatási szerv folyamatos adatszolgáltatást végez a Kormány által meghatározott rendben a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok útján a központi közszolgálati nyilvántartás részére.”
62. §
(1) A Ktv. 63. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A közigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba - eljárásában indokolt mértékig - jogosult betekinteni, illetőleg a központi közszolgálati nyilvántartáson túlmenően abból adatokat átvenni:
a) saját adataiba a köztisztviselő,
b) a köztisztviselő felettese,
c) a minősítést végző vezető,
d) a törvényességi ellenőrzést végző,
e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,
f) munkaügyi per kapcsán a bíróság,
g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntető eljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,
h) az ügyészi törvényességi feladatkörében eljárva az ügyész,
i) a személyes adatok kezelésével összefüggésben az adatvédelmi biztos,
j) a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,
k) a központi közszolgálati nyilvántartás vezetésével összefüggésben a Belügyminisztérium és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal köztisztviselője feladatkörében.
(2) A központi közszolgálati nyilvántartásba jogosult betekinteni:
a) saját adataiba a köztisztviselő,
b) a kormányzati döntések megalapozásához szükséges körben a miniszter,
c) a főtisztviselői kar adatállománya tekintetében a miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a Hivatal kijelölt köztisztviselője,
d) illetékességi területének adatai körében a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője.”
(2) A Ktv. 63. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A főtisztviselői kinevezéssel rendelkező köztisztviselő adatainak változásáról a közigazgatási szerv folyamatos adatszolgáltatást végez a 62. § (1) bekezdésében szereplő központi közszolgálati nyilvántartás számára a Kormány által megállapított rendben. A központi közszolgálati nyilvántartás a főtisztviselő nevét is tartalmazza. A főtisztviselői kar adatállományát a központi közszolgálati nyilvántartáson belül elkülönítetten kell feldolgozni, kezelni és védeni.”
63. §
(1) A Ktv. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A köztisztviselő közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül a köztisztviselő öt évnél nem régebbi fényképét, a közszolgálati alapnyilvántartás adatlapját, az önéletrajzot, az erkölcsi bizonyítványt, az esküokmányt, a kinevezést és annak módosítását, a főtisztviselői kinevezést, a vezetői megbízást és annak visszavonását, a címadományozást, a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésről rendelkező iratokat, a teljesítményértékelést, a minősítést, a közszolgálati jogviszonyt megszüntető iratot, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozatot, a közszolgálati igazolás másolatát együttesen kell tárolni (személyi anyag).”
(2) A Ktv. 64. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A 61. § (2) bekezdésében szereplő nyilvános adatokon túl a köztisztviselő nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható; személyi anyagát a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével kiadni nem lehet.”
64. §
A Ktv. 65-66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a Ktv. a következő 65/A - 65/B. §-okkal, az ezeket, illetőleg a 66. §-t megelőző alcímekkel egészül ki:
“65. § A közigazgatási szervek, a köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, megfelelő megállapodások kialakítása céljából a Kormány, valamint a köztisztviselők országos munkavállalói érdekképviseleti szervezeteinek tárgyaló csoportja részvételével érdekegyeztetési fórumok működnek.
A központi érdekegyeztetési fórumok
65/A. § (1) A közigazgatási szervek - ide nem értve a helyi önkormányzatokat -, a köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, megfelelő megállapodások kialakítása céljából a Kormány, valamint a köztisztviselők országos munkavállalói érdekképviseleti szervezeteinek tárgyaló csoportja részvételével Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: KÉT) működik.
(2) A KÉT hatáskörébe az államigazgatásban foglalkoztatott köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. Ezekkel kapcsolatban:
a) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben,
b) a központi és a társadalombiztosítási költségvetésnek a közszolgálati jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben,
c) az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben,
d) a Köztisztviselői Etikai Kódex szabályairól
kell a véleményét kikérni.
(3) A KÉT a hatáskörébe utalt ügyekben tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult.
(4) A KÉT szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró belügyminiszter és az érdekegyeztetésben résztvevő munkavállalói érdekképviseleti szervezetek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a Belügyminisztérium látja el.
65/B. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala, valamint az általa alkalmazott köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése és megállapodások kialakítása céljából országos szinten a belügyminiszter, az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, illetve az önkormányzati köztisztviselők országos munkavállalói érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OÖKÉT) működik.
(2) Az OÖKÉT hatáskörébe az önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, valamint a közigazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben véleményezésre és tájékoztatás kérésre jogosult. Ki kell kérni a véleményét a Köztisztviselői Etikai Kódex szabályairól.
(3) Az OÖKÉT ajánlást adhat ki a képviselő-testületek, illetve a munkáltatók köztisztviselőket érintő szabályozásának összehangolására. Így különösen:
a) az illetményalap megállapítására,
b) a munkavégzésre, munka- és pihenőidőre, valamint az egyéb juttatásra vonatkozó szabályozásra,
c) a közigazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseire.
(4) Az OÖKÉT szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró belügyminiszter és az érdekegyeztetésben résztvevő felek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a Belügyminisztérium látja el.
Munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés
66. § (1) A munkahelyi közszolgálati kérdések rendezésére a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés szolgál. A munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetésben a közigazgatási szerv vezetője és a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak.
(2) A közigazgatási szerv vezetője köteles kikérni a helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét a köztisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hivatalvezető hatáskörébe utalt szabályozásról.
(3) A helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv tájékoztatást kérhet:
a) a (2) bekezdésben felsorolt tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai létszám- és illetményadatok, számítások, elemzések és irányelvek megismerése érdekében,
b) a közszolgálati jogszabályok végrehajtásáról,
c) a helyi megállapodások betartásáról.
(4) A helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv javaslatot tehet:
a) a közigazgatási szerv részére a köztisztviselőket érintő intézkedésekre,
b) a köztisztviselőket érintő helyi szabályozás egységes értelmezésére, valamint
c) a köztisztviselőket érintő helyi szabályozási tárgykörökre.
(5) A munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés keretében a képviselő-testület, közgyűlés köteles kikérni a helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét az illetményalap mértékének megállapítása tekintetében.”
65. §
(1) A Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:”
(2) A Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:/
“a) 3. §-ának (1)-(2) bekezdését, 4. §-át, 5. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 6-12. §-át, 15. §-át, 18-19. §-át, 21-28. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 85. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (1)-(3) bekezdését, 103. §-ának (1) bekezdését, a (2) bekezdés első mondatát és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)-(5) bekezdését, 105. § (1) és (3)-(5) bekezdését, 106-107. §-át, 117. §-ának (3) bekezdését, 119. §-ának (2) bekezdését, 120-122. §-át, 123. §-ának (1)-(2) bekezdését, 124-125. §-át, 126. §-ának (2) bekezdését, 127-129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)-(3) bekezdését, (6) bekezdését, 133-140. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 150. §-ának (1) bekezdését, 151. §-ának (2)-(3) bekezdését, 152. §-át, 153. §-ának (1) bekezdését, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155-157. §-át, 159-164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (4) bekezdését, 168-169. §-át, 171-172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (1) és (2) bekezdését, 185-187. §-át, 204-205. §-át, 207. §-át;
b) 90. §-ának (1)-(2) bekezdését - kivéve a jogutód nélküli megszűnés esetét - azzal, hogy a védelem nem vonatkozik a köztisztviselőre, ha öregségi nyugdíjasnak minősül [19/A. § (1) bekezdés], továbbá a 90. § (4) bekezdését azzal, hogy a felmentés közlésének, illetve a csoportos létszámcsökkentés esetén a 17/B. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatás időpontja az irányadó;”
(3) A Ktv. 71. §-a (3) bekezdésének kilencedik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály/
“- személyi alapbért, ott a köztisztviselő alapilletményét, illetménykiegészítését, valamint a vezetői illetménypótlékát, főtisztviselőnél a főtisztviselői alapilletményt és a főtisztviselői illetménypótlékot”
/is érteni kell./
66. §
A Ktv. 71/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“71/A. § A Köztisztviselők Napja július 1-je, amely munkaszüneti nap.”
67. §
A Ktv. 72. §-a (6) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(6) Ahol jogszabály /
“c) államigazgatási dolgozót említ, azon köztisztviselőt”
/kell érteni. /
68. §
A Ktv. 76. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés megjelölése (6) bekezdésre változik:
“(5) A központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott államigazgatási szervnél az e törvény szabályaitól kedvezőbb mértékben is megállapítható az illetmény. Az eltérés szabályaira a miniszterelnök rendező elveket állapíthat meg, s az eltérő illetmény megállapításához a miniszterelnök jóváhagyása szükséges.”
69. §
A Ktv. 80. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Kormány rendeletben határozza meg
a) a képesítésre, továbbképzésre, közigazgatási alap- és szakvizsgára, az ügykezelői alapvizsgára, a közigazgatási vezetőképzésre;
b) a közszolgálati nyilvántartásra;
c) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő személyi iratokra;
d) a közigazgatási szervek létszám- és bérgazdálkodására;
e) a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők közszolgálati jogviszonyára;
f) a köztisztviselők ideiglenes (három hónapot meg nem haladó) külföldi kiküldetésére, az ezzel kapcsolatos költségek (napidíj, utazási és szállásköltség, egyéb költségek) megtérítésére, valamint az eljárási rendre;
g) a tartalékállományba helyezésre;
h) a főtisztviselői kar működtetésére;
i) a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglalt adatok védelmére, illetve a Hivatal szervezetére és működésére
vonatkozó további szabályokat.”
70. §
(1) A Ktv. 1. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“3. A jogszabályban előírt, a kormányprogramban, a Kormány munkatervében és törvényalkotási programjában, az önkormányzat ciklusprogramjában és munkater- vében és a közigazgatási szerv munkatervében, valamint a munkáltató által meghatározott feltételek, feladatok: .......................................................................................
...................................................................................................................................”
(2) A Ktv. 2. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.
(3) A Ktv. 3. számú mellékletének II., V., VI. és IX. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép és a következő X. ponttal egészül ki:
“II. - legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
- szakképzettsége(i)
- iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai
- tudományos fokozata
- idegen nyelv ismerete
- képzésre, továbbképzésre, vezetőképzésre, átképzésre vonatkozó adatai”
“V. - az alkalmazó közigazgatási szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
- e szervnél a közszolgálati jogviszony kezdete
- köztisztviselő jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja
- munkakör(ök) megnevezése és a betöltés időtartama, FEOR szám
- vezetői megbízása, a megbízás megszűnésének adatai
- címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai
- a minősítések időpontja
- hatályos fegyelmi büntetés
VI. - személyi juttatások nyilvántartása a központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer figyelembevételével”
“IX. – a 21. § (5) bekezdés c) pontjában foglaltakkal összefüggő adatai (a köztisztviselő bejelentése gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagságával kapcsolatos megbízásáról)
X. - a főtisztviselői kinevezés elnyerésével összefüggő adatok (jogosultság, díjazás, időtartam, az áthelyezés időpontja, célja, időtartama, a főtisztviselői továbbképzés adatai, a rendelkezési állomány adatai, a főtisztviselői kinevezés megszűnésének módja, időpontja).”
(4) A Ktv. 4. számú mellékletének II., V., VI. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő VIII. ponttal egészül ki:
“II. - neme, a főtisztviselő neve
- születési ideje”
“V. - az alkalmazó közigazgatási szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
- e szervnél közszolgálati jogviszonyának kezdete
- jelenlegi besorolása, vezetői megbízatása, FEOR száma
- címadományozásra vonatkozó adatok
VI. - képzéssel, továbbképzéssel, vezetőképzéssel, átképzéssel összefüggő adatok”
“VIII. - a főtisztviselői kinevezés elnyerésével összefüggő adatok (jogosultság, díjazás, időtartam, az áthelyezés időpontja, célja, időtartama, a főtisztviselői továbbképzés adatai, a rendelkezési állomány adatai, a főtisztviselői kinevezés megszűnésének módja, időpontja).”
71. §
A Ktv. az e törvény 2. számú melléklete szerinti 6. számú melléklettel egészül ki.
Módosuló jogszabályok
72. §
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) az alábbi új XIX/A. fejezettel és 245/A-245/M. §-sal egészül ki:
“ XIX/A. Fejezet
A HATÁRŐRSÉG, A RENDŐRSÉG, A POLGÁRI VÉDELEM,
A HIVATÁSOS ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG,
A POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK,
A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET,
A VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA
VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
245/A. § A határőrség, a rendőrség, a polgári védelem, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományára a törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Vagyonnyilatkozat
245/B. § (1) A közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél osztályvezető, illetve azzal azonos vagy annál magasabb vezetői beosztásba (a továbbiakban: vezetői beosztásba) csak az nevezhető ki, illetve beosztásában csak az tartható meg, aki
a) önmagára, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára és gyermekére vonatkozóan a kinevezéskor, valamint a (3) bekezdésében meghatározott időszakonként a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 6. számú melléklete szerinti adattartalommal vagyonnyilatkozatot tesz,
b) vállalja, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése végett történő személyes adat kezeléséhez szükséges hozzájárulását a Ktv.-ben foglalt eljárások lefolytatása végett az arra illetékes szerveknek átadja,
c) megszerzi az a) pontban megjelölt hozzátartozója hozzájárulását személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos - a Ktv.-ben meghatározott szervek általi - kezeléséhez.
(2) A vezetői beosztásba kinevezett hivatásos állomány tagja a vele közös háztartásban élő házastársára, illetve élettársára és gyermekére vonatkozóan külön-külön vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(3) A vagyonnyilatkozat tételére és annak kezelésére vonatkozóan a Ktv. 22/A-22/B. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy
a) az állami vezetőnek minősülő vezetők, valamint a központi tisztikar tagjai évente,
b) az a) pont alá nem tartozó vezetők kétévente tesznek vagyonnyilatkozatot.
(4) A vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezések hatálybalépését követően a hivatásos állomány (3) bekezdés szerinti vezetői beosztásban lévő tagja 120 napon belül köteles a vagyonnyilatkozatot megtenni.
(5) A (3) bekezdésben fel nem sorolt hivatásos állomány az e törvényben és a Ktv.-ben meghatározott szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tehet.
245/C. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva azonnali hatállyal megszűnik az 59. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül a vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó kötelezettségének szándékos elmulasztása vagy a vagyonnyilatkozatában a valóságnak meg nem felelő adat, tény szándékos közlése, vagy a személyes adatkezelésre vonatkozó hozzájárulásának visszavonása miatt is.
(2) Megszűnik a hivatásos állomány szolgálati viszonya abban az esetben is, ha házastársára, élettársára, gyermekére vonatkozó vagyonnyilatkozatában szándékosan a valóságnak meg nem felelő lényeges adatot, tényt közöl.
Vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonása
245/D. § (1) A hivatásos állomány tagja a vezetői beosztásából 30 napos határidővel indokolás nélkül felmenthető, illetve arról az érintett 30 napos határidővel indokolás nélkül bármikor lemondhat.
(2) A vezetői kinevezés visszavonását megelőzően legalább 30 nappal - amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g) pont szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik - az érintett részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél - vezetői beosztást, illetve az azt megelőző beosztása besorolását is figyelembe véve - képzettségének, végzettségének, rendfokozatának megfelelő másik beosztást, ennek hiányában más alacsonyabb besorolású beosztást kell felajánlani.
(3) Amennyiben a vezetői kinevezés visszavonásakor a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetői besorolásának és illetményének változatlanul hagyása mellett - a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 3 évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja a részére felajánlott azonos besorolású beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelően be kell sorolni azzal, hogy illetménye nem csökkenthető. Amennyiben alacsonyabb besorolású beosztásba kerül, akkor az új munkakörének megfelelően be kell sorolni és illetményét megállapítani, azonban 6 hónapig a korábbi vezetői beosztása szerinti illetményt kell részére folyósítani és - feltéve, ha ilyet részére megállapítottak - az államtitkári, helyettes államtitkári juttatásokat kell biztosítani.
(5) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a részére felajánlott bármely - a képzettségének, végzettségének és rendfokozatának megfelelő - beosztást nem fogadja el.
(6) Ha a hivatásos állomány számára a vezetői kinevezés visszavonását követően azonos vagy alacsonyabb besorolású beosztás biztosítható és azt nem fogadja el, szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
245/E. § A 80. § (3) bekezdés b) pontjától eltérően a hivatásos állomány tagját magasabb beosztásba történő kinevezésekor az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is a soron következő rendfokozatba elő lehet léptetni.
Teljesítményértékelés
245/F. § (1) A hivatásos állomány tagjának munkateljesítményét az adott fegyveres szerv kiemelt céljának és az érintett munkakörének figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörében eljárva, évente írásban értékeli.
(2) A teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célokat az illetékes miniszter - az önkormányzati tűzoltóságok esetében a képviselő-testület - évente határozza meg.
(3) Az állományilletékes parancsnok az (1) és (2) bekezdésben meghatározott célok alapján előre írásban megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a hivatásos állomány tagjával szemben támasztott követelményeket (a továbbiakban: teljesítménykövetelmények), amelyek figyelembevételével legkésőbb a tárgyév végéig értékeli az állomány tagjának teljesítményét. A teljesítménykövetelmények megállapítását és az írásbeli értékelés átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni.
(4) A teljesítményértékelés valótlan ténymegállapításai miatt a hivatásos állomány tagja szolgálati jogvitát kezdeményezhet.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagja munkavégzésének időtartama a tárgyévben nem éri el a hat hónapot. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagja a 100. § szerinti illetményre jogosult.
Illetmény
245/G. § A 99. § (3) bekezdésének rendelkezései az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományára nem alkalmazhatók.
245/H. § (1) E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének megállapításakor - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a 6/A. számú mellékletben meghatározott beosztási kategóriákat és illetményszorzószámokat kell alapul venni.
(2) A vezetők beosztási illetménye:
a) államtitkári juttatásra jogosult vezető esetében az illetményalap 8,75-szorosa,
b) helyettes államtitkári juttatásra jogosult vezető esetében az illetményalap 8,25-szorosa,
c) főosztályvezető esetében az illetményalap 7-szerese,
d) főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap 6,5-szerese,
e) osztályvezető esetében az illetményalap 6,25-szorosa.
245/I. § (1) Az idegennyelv-tudási pótlék az angol, francia és német nyelvekből szerzett C típusú nyelvvizsga meglétekor
a) felsőfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 100 %-a,
b) középfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 50 %-a.”
(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a 104. § (4) bekezdés szerinti mértékben jogosult a nyelvpótlékra.
(3) Ha a fegyveres szerv tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez, a hivatásos állomány tagja mindaddig nem jogosult idegennyelv-tudási pótlékra, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás összegét.
(4) Több nyelvvizsga esetén idegennyelv-tudási pótlék legfeljebb az illetményalap 200 %-ig terjedően állapítható meg.
Központi tisztikar
245/J. § (1) A központi tisztikart olyan hivatásos állományú tisztek, főtisztek, tábornokok alkotják, akiknek a miniszterelnök “központi tiszt” címet adományozott. A központi tisztikar létszáma legfeljebb 150 fő.
(2) A központi tisztikar tagjának (a továbbiakban: központi tiszt) feladata, hogy a beosztásának (munkakörének) ellátása során segítse a közigazgatási, rendészeti, nemzetbiztonsági stratégiai döntések, programok előkészítését és végrehajtását, az európai integrációval összefüggő, a fegyveres szervet érintő kormányzati feladatok ellátását.
(3) A központi tiszt cím - pályázat alapján - annak a felsőfokú végzettséggel rendelkező hivatásos állományúnak adható, aki az országos parancsnokság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományában vagy a miniszter által irányított minisztériumban, hivatalban - berendelés, vezénylés alapján - teljesít szolgálatot.
(4) A cím adományozása határozatlan időre szól, amely abban az esetben vonható vissza, illetve szűnik meg, ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik. A hivatásos állomány tagja e címről bármikor indoklás nélkül lemondhat.
245/K. § (1) A központi tiszti cím elnyeréséhez a pályázat kiírására, a központi tisztikar tagjának munkavégzésére, továbbképzésére vonatkozóan a Ktv. 31/A-31/B. §-ainak rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A központi tiszti cím a hivatásos állomány tagjának beosztását, vezetői kinevezését, a szolgálat teljesítésének helyét - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem érinti.
(3) A központi tiszt a miniszterelnök döntése alapján, a fegyveres szerv rendeltetésének figyelembevételével, végzettségének és képzettségének megfelelően - belelegyezése nélkül - az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervhez, a fogadó miniszter véleményének kikérése mellett, áthelyezhető. A miniszterelnök döntéséről - az egyeztetés során - az áthelyezést megelőzően legalább 30 nappal korábban ki kell kérni a központi tiszt munkáltatójának, valamint az új munkáltatójának a véleményét.
245/L. § (1) A központi tiszt alapilletményre jogosult, amelynek összege a mindenkori illetményalap tizenháromszorosa.
(2) Az alapilletményen túl a központi tisztet az alábbi mértékű illetménypótlék is megilleti:
a) a főosztályvezető és azzal azonos jogállású vezető esetében az alapilletmény 25 %-a,
b) helyettes államtitkári juttatásra jogosult vezető esetében az alapilletmény 50 %-a,
c) államtitkári juttatásra jogosult vezető esetében az alapilletmény 100 %-a.
(3) A központi tiszt rendfokozati illetményre, illetménykiegészítésre és egyéb illetménypótlékra nem jogosult.
245/M. § (1) A központi tiszt szolgálati viszonya felmentéssel történő megszüntetésének kezdeményezése esetén - választása szerint - felmenthető, vagy annak hiányában a Ktv. 31/E. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezési állományba kell helyezni, és vele szemben az ott meghatározottakat kell alkalmazni. Előmenetelére az általános szabályok az irányadóak.”
73. §
A Hszt. 254. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:
a) egy hónapra számítva:
- különleges bevetési pótlék 100-150 %
- lovasjárőri pótlék 25 %
- kutyavezetői pótlék 20 %
- gépjárművezetői pótlék 13 %
- különleges gépjárművezetői pótlék 25 %
- díszelgési pótlék 25 %
- hajóvezetői pótlék 20 %
- nyomozói pótlék 20 %
- zenekari pótlék 10 %
- nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak,
illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai
anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének
kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka 45 %
b) teljesített óránként:
- repülőgép-(helikopter-) vezetői pótlék 10 %
- éjszakai pótlék 0,5 %
- délutáni pótlék 0,25 %
- készenléti pótlék 0,25 %
- tűzszerészpótlék 9 %
- búvárpótlék 5 %
- akció szolgálati pótlék 0,5 %
c) szolgálatonként:
- ügyeleti pótlék 3,8-7,4 %.”
74. §
A Hszt. a következő 254/A. §-sal egészül ki:
“254/A. § A személyügyi alapnyilvántartásba jogosult betekinteni, illetve adatokat átvenni a 202. §-ban meghatározott szerveken és személyeken túl a személyügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül.”
75. §
A Hszt. 255. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“255. § A határőrség hivatásos állományú tagjaira megfelelően alkalmazni kell a 211-215. §-ok, továbbá a 258. § (1) bekezdésének, a 258/A-258/C. §-ok, valamint a 322. § (2) bekezdésének rendelkezéseit.”
76. §
A Hszt. 258. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“258. § (1) Rendőri szolgálati jogviszony - a 37. § (1) bekezdésében és a 245/A. §-ban meghatározott feltételeken túl - akkor létesíthető, ha
a) a jelentkezőnek, valamint közeli hozzátartozóinak és a vele egy háztartásban élőknek az életvitele kifogástalan és
b) a jelentkező írásban hozzájárul:
ba) személyes adatai kezeléséhez,
bb) lakó- és családi körülményei, továbbá a büntetlen vagy büntetett előéletére vonatkozó adatok - a felvételi követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében történő - előzetes ellenőrzéséhez,
bc) életvitele kifogástalanságának a szolgálati viszony tartama alatti ellenőrzéséhez, és
c) megszerzi közeli hozzátartozói, illetve a vele közös háztartásban élők hozzájárulását a saját személyes adataik kezeléséhez.
(2) Többes állampolgárságú magyar állampolgár szolgálati viszonyának létesítését a belügyminiszter engedélyezi.”
77. §
A Hszt. a következő 258/A-258/C. §-sal egészül ki:
“258/A. § A felvételi követelményeknek való megfelelés megállapítását célzó ellenőrzést a rendőri, illetve határőri szolgálati jogviszonyt létesíteni kívánó fegyveres szerv; a kifogástalan életvitel szolgálati viszony tartama alatti ellenőrzését a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó szerv végzi.
258/B. § (1) A kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv kezelheti a szolgálati jogviszonyban álló személy 203. § (3) bekezdésében meghatározott, közérdekűnek minősülő személyi adatain túl
a) születési helyét és idejét,
b) lakó-, illetve tartózkodási helyének címét, telefonszámát,
c) bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatait,
d) a fegyelmi eljárásokra vonatkozó adatokat.
(2) A kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv az ellenőrzés végrehajtásáról - az ellenőrzött személy előtt leplezett módon - kép- és hangfelvételt készíthet, amelyek csak az ellenőrzés célja érdekében, illetőleg, ha az ellenőrzés során megállapított adatok alapján büntetőeljárás indult, a büntetőeljárásban használhatók fel.
258/C. § (1) A jelentkezőt, illetve a szolgálati viszonyban álló személyt - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - az ellenőrzés befejezését követő 30 napon belül tájékoztatni kell az ellenőrzés tényéről, annak terjedelméről, a megvizsgált körülményekről és a következtetésekről.
(2) Nem kell tájékoztatást adni abban az esetben, ha az ellenőrzés során megállapított adatok alapján titkos információgyűjtés elrendelésére vagy büntetőeljárás megindítására kerül sor, és a tájékoztatás a titkos információgyűjtés, illetve a büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné.
(3) Ha a szolgálati viszony nem jön létre, vagy a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzés jogsértést, illetőleg a kifogástalan életvitel megkérdőjelezésére alkalmas körülményt nem állapít meg, a keletkezett iratokat, illetve adatokat az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül meg kell semmisíteni.”
Vegyes rendelkezések
78. §
(1) A Hszt. 245/D. § (1) bekezdés rendelkezéseit a törvény hatálybalépésekor vezetői beosztásban lévők esetében úgy kell alkalmazni, mintha vezetői beosztásba történt kinevezésük a törvény hatálybalépésének napján kezdődne.
(2) A Hszt. XIX/A. fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél az illetékes miniszter határozza meg a vezetői munkakörök besorolását, a betöltésükhöz szükséges képesítési követelményeket, az ott elérhető legmagasabb rendfokozatokat.
79. §
A Hszt. XIX/A. fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek esetében - a Hszt. 245/F. §-ban meghatározott teljesítményértékeléstől függően - az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló illetménykereten belül a hivatásos állomány tagjának besorolás szerinti beosztási illetményét az adott fizetési fokozatra megállapítottnál legfeljebb 20 %-kal magasabban, illetve 20 %-kal alacsonyabban állapíthatja meg.
80. §
(1) A Hszt. XIX/A. fejezete hatálya alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományának a Hszt. 6/A. számú melléklete és a 245/H. § (2) bekezdése szerint számított illetményre 2004. január 1-ig fokozatosan kell áttérni úgy, hogy e törvény hatálybalépésekor megállapított és az új besorolás szerinti beosztási illetmény különbözetének
2001. július 1-től 40 %-át,
2002. január 1-től 60 %-át,
2003. január 1-től 80 %-át
kell biztosítani.
(2) Ha a Hszt. XIX/A. fejezete alá tartozó hivatásos állomány tagja e törvény hatálybalépésekor személyi illetményben részesül, személyi illetményét meg kell szüntetni azzal a feltétellel, hogy illetménye nem csökkenthető azon szolgálati beosztása fennállásáig, amely alapján a személyi illetményre jogosultságot szerzett. Ha a személyi illetmény összege meghaladja a besorolása szerinti új illetménytáblázat alapján az átmeneti szabályok szerint számított illetményét, az évente legfeljebb az előző évi infláció mértékével emelhető.
(3) A törvény hatálybalépésével a Hszt. 101. § (4) bekezdése szerint megállapított beosztási illetmény eltérítések megszűnnek, emiatt azonban a már megállapított beosztási illetmény összege nem csökkenthető. A feltételek megléte esetén az állományilletékes parancsnok ismételten intézkedhet a beosztási illetmény eltérítésére azzal, hogy az (1) bekezdésben foglaltak alapján számított beosztási illetményt kell az eltérítés alapjának tekinteni.
(4) A hivatásos állomány tagja 2001-ben a Hszt. 245/I. § (1) bekezdés által megállapított mértékű idegennyelv-tudási pótlékra csak az angol nyelvből tett vizsga, 2002. január 1-től francia és német nyelvekből tett vizsga alapján is jogosult.
(5) 2007. december 31-ével a Hszt. 245/I. § (1) bekezdés szerint megállapított idegennyelv-tudási pótlék megszűnik, annak összegét a hivatásos állomány beosztási illetményébe be kell építeni.
(6) A Hszt. XIX/A. fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél 2008. január 1-től tiszti beosztásba a 37. §-ban meghatározott feltételeken túl pályakezdőként csak az a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki, aki angol vagy francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik.
81. §
Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy e törvény hatálybalépését követően 6 hónapon belül, a törvény alapján rendeletben szabályozza a fegyveres szerveknél azon idegen nyelvek körét, amelyek után a fegyveres szerv rendelkezésére álló személyi juttatások előirányzatán belül a Hszt. 245/I. § (1) bekezdése szerinti mértékű nyelvpótlék folyósítható.
82. §
(1) A Hszt. 293. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A 292. §-ban meghatározott pótlékon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában meghatározva pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:
Egy hónapra számítva:
- személyi pótlék 50-100 %
- tanácsosi pótlék 50 %
- főtanácsosi pótlék 100 %
- gépjárművezetői pótlék 13 %
Teljesített óránként:
- délutáni pótlék, óránként 0,25 %
- éjszakai pótlék, óránként 0,5 %
- készenléti pótlék, óránként 0,25 %
- akció szolgálati pótlék 0,5 %
Teljesített szolgálatonként:
- ügyeleti díj 3,8-7,4 %.”
(2) A Hszt. 300. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1)A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a - 342.§ (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérően - a miniszter utasításban állapítja meg:/
“c) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, illetőleg ahol idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, továbbá a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét, valamint ahol - a 245/I. § (1) bekezdésében meghatározott nyelveken túl - más nyelv után is az ott meghatározott mértékű nyelvpótlék adható, illetve több nyelvvizsga után a nyelvpótlék az illetményalap 200 %-át meghaladhatja.”
83. §
(1) A Hszt. 301. §-a az alábbi szövegrésszel egészül ki:
“A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjaira megfelelően alkalmazni kell a 211-215. §-ok, továbbá a 258. § (1) bekezdésének, a 258/A-258/C. §-ok rendelkezéseit.”
(2) A Hszt. 303. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A 42. § (2) bekezdés e) pontja alapján a hivatásos állomány tagja a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél is teljesíthet szolgálatot. Az így szolgálatot teljesítő személyt vezénylésével egyidejűleg a büntetés-végrehajtási intézet rendelkezési állományába kell helyezni.”
(3) A Hszt. 306. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“306. § A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:
- gépjárművezetői havonta 13 %
- lovasjárőri havonta 25 %
- kutyavezetői havonta 15-20 %
- orvosi ügyeleti díj ügyeletenként 10-15 %
- ügyeleti díj szolgálatonként 3,8-7,4 %
- különleges gépjárművezetői szolgálat naponként 10 %
- készenléti teljesített óránként 0,25 %
- éjszakai teljesített óránként 0,5 %
- délutáni teljesített óránként 0,25 %
- fokozottan veszélyes munkakör ellátásáért teljesített óránként 0,5 %.”
84. §
(1) A Hszt 307. §-a az alábbi szövegrésszel egészül ki:
“A vám- és pénzügyőrség hivatásos állományára megfelelően alkalmazni kell a 211-215. §-ok, továbbá a 258. § (1) bekezdésének, valamint a 258/A-258/C. §-ok rendelkezéseit.”
(2) A Hszt. 322. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“A 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mérté-két az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlékok mértéke:
a) ügyeleti pótlék szolgálatonként 3,8-7,4 %
b) készenléti pótlék teljesített óránként 0,25 %
c) akciószolgálati pótlék teljesített óránként 0,5 %
d) éjszakai pótlék óránként 0,5 %
e) gépjárművezetői pótlék havonta 10 %
f) hajóvezetői pótlék havonta 10 %
g) kutyavezetői pótlék havonta 10 %
h) nyomozói pótlék havonta 20 %
i) zenekari pótlék havonta 10 %
j) utasforgalmi pótlék havonta 10 %
k) éjszakai pótlék havonta 10 %
l) veszélyességi pótlék havonta 45 %
m) szemlepótlék havonta 10 %
n) képviseleti pótlék havonta 15 %
o) pénzkezelői pótlék havonta 5 %.”
85. §
A Hszt. e törvény 3. számú melléklete szerint a következő 6/A. számú melléklettel egészül ki.
86. §
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény Harmadik Része a következő XII. fejezettel és 193/R-193/V. §-sokkal egészül ki:
“XII. Fejezet
A közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó
eltérő rendelkezések
193/R. § (1) E fejezet a III-VII. fejezetben foglalt szabályoktól eltérő szabályokat állapít meg arra a munkavállalóra, aki az 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) hatálya alá tartozó szervnél áll munkaviszonyban.
(2) A munkáltatói jogokat a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja. A munkáltatói jogkör - törvény eltérő rendelkezése hiányában - átruházható.
193/S. § (1) Munkaviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, a munkakör betöltésére külön jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, illetve biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel létesíthető. A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, amelynek megtételéig nem állítható munkába. A nyilatkozat szövege a következő:
“Titoktartási nyilatkozat
Alulírott .........................................(név, lakcím) e nyilatkozattal kötelezem magamat, hogy a ...................................................................(munkáltató megnevezése)-val kötött munkaviszonyom fennállása alatt tudomásomra jutott állam- és szolgálati titkot megőrzöm, a tevékenységem során előttem ismertté vált olyan adatokról, tényekről illetéktelen szervnek vagy személynek tájékoztatást nem adok, amelyek kiszolgáltatása az állam, a közigazgatási szerv (önkormányzat), munkatársam, vagy az állampolgár számára hátrányos, vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.”
(2) A munkaszerződésnek tartalmaznia kell - ügykezelői munkakör esetén - az ügykezelői alapvizsgára vonatkozó kötelezettséget is. A munkaszerződéshez csatolni kell a munkaköri leírást.
(3) Az ügykezelői munkakörben dolgozó munkavállalónak a munkaviszony keletkezésétől számított egy éven belül ügykezelői alapvizsgát kell tennie. Ha az alapvizsgát az előírt határidőn belül nem teszi le, a munkaviszonya azonnali hatállyal megszűnik. Nem kell ügykezelői alapvizsgát tennie annak, aki közgazdasági szakközépiskola igazgatás ügyviteli szakán szerzett képesítéssel, illetőleg közigazgatási alap- vagy szakvizsgával rendelkezik. Az ügykezelői alapvizsga költségeinek viselésére a Ktv. 33. § (4) és (5) bekezdésének rendelkezései megfelelően irányadóak.
(4) A próbaidő tartama legfeljebb három hónap lehet.
193/T. § Nem minősül a munkaszerződés módosításának
a) a munkakör és a személyi alapbér változatlanul hagyása mellett a közigazgatási szerven belüli áthelyezés,
b) a munkakör és a személyi alapbér, valamint a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül a közigazgatási szerv személyében bekövetkezett jogutódlás miatti változás.
193/U. § A munkavállaló nem lehet helyi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely őt alkalmazza.
193/V. § A munkavállaló minden naptári évben – külön juttatásként – az adott közigazgatási szervnél a tárgyévi munkavégzési kötelezettsége időtartamának arányában legalább egyhavi személyi alapbérének megfelelő díjazásra jogosult. Ezt az összeget legkésőbb a tárgyév utolsó hónapjában kell kifizetni. Ha a munkaviszony év közben megszűnik, a legalább egyhavi személyi alapbérének időarányos részét az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. A juttatás kifizetését a munkáltatói igazolásra rá kell vezetni. A juttatás mértékének alapja a kifizetés esedékességekor irányadó személyi alapbér.”
87. §
(1) A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Jt.) 27. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A közigazgatási államtitkár közszolgálati jogviszonya a 21. § (2) bekezdésének a)-e) pontjában felsorolt okok alapján, áthelyezéssel, illetőleg hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, továbbá a 3. § (6) bekezdésében foglalt esetben szűnik meg.”
(2) A Jt. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Ha a közigazgatási államtitkár a felajánlott vezető beosztást elfogadja, át kell helyezni, s az áthelyezésétől számított hat hónapon át megilleti a korábbi illetménye és az új illetménye különbségének összege, ha az előbbi magasabb volt.”
(3) A Jt. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya a 21. § (2) bekezdésének a)-e) pontjában felsorolt okok alapján, áthelyezéssel, valamint hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, továbbá a 3. § (6) bekezdésében foglalt esetben szűnik meg.”
88. §
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13. §-a (1)-(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra - a (2) bekezdés kivételével - megfelelően alkalmazni kell a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) következő rendelkezéseit: 37. §-át; 39. § (1)-(3), (5) bekezdését; 47. § (1)-(2), (4) bekezdését; 48. §-át; 49. §-át; 49/A. §-át; 49/C. §-át; 49/E-49/I. §-át; 51. § (1)-(4) bekezdését; 51/A. § (2)-(6) bekezdését; 52. § (1)-(2) bekezdését [az 51-51/A. § és az 52. § alkalmazásánál a vizsgálóbiztos helyett vizsgálóbizottság jár el]; 54-55. §-át; 55/A. § (1) bekezdését [az 54. és 55/A. § (1) bekezdés alkalmazásánál a fegyelmi tanácson képviselő-testület értendő]; 56. § (1) bekezdését; 58. §-át; 59. § (1)-(3) bekezdését; 71. § (2) bekezdését, kivéve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek a bekezdésben felsorolt következő rendelkezéseit: 85. §-át; 90. §-ának (1)-(2) bekezdését; 105-106. §-át; 132. § (1) bekezdését; 140. §-át; 167-168. §-át.
(2) A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra valamint az egyéb juttatásokra.”
89. §
(1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 1. §-a (2) bekezdésének e) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“e) a tisztviselő;
f) az írnok;”
90. §
(1) Az Üsztv. 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) A legfőbb ügyész a megválasztását követő harminc napon belül, majd ezt követően háromévente vagyonnyilatkozatot tesz.”
(2) Az Üsztv. 21. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
“i) a megállapítás napjával, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, avagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja.”
(3) Az Üsztv. 26. §-a kiegészül a következő m) ponttal:
“m) a megállapítás napjával, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, avagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja.”
(4) Az Üsztv. 87. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő i) ponttal:
“i) a megállapítás napjával, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, avagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja.”
(5) Az Üsztv. a 94/A. §-a után a következő 94/B. §-sal egészül ki:
“94/B. § (1) A köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, illetőleg a munkáltatói jogkört gyakorló ügyészségi vezető az ügyészt, az ügyészségi titkárt, nyomozót, továbbá a csoportvezető és az irodavezető kivételével a magasabb vezető állású és a vezető állású tisztviselőt, az ügyészségi ügyintézőt, a közbeszerzési eljárásban közreműködő tisztviselőt, a költségvetési és egyéb pénzeszközök tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetőleg a pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult tisztviselőt, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett ügyészségi alkalmazottat abban az esetben nevezheti ki, ha
a) az e törvényben meghatározott módon önmagára, valamint vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekére vonatkozóan az ügyészségi szolgálati viszonya létesítésekor, valamint háromévenként a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 6. számú mellékletében meghatározott vagyonnyilatkozatot tesz,
b) vállalja, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából történő személyes adat bekéréséhez a szükséges beleegyezést megadja,
c) megszerzi az a) pontban megjelölt hozzátartozói nyilatkozatát személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezeléséhez.
(2) A vagyonnyilatkozat tekintetében a Ktv. 22/A. §-ában - a (7) bekezdés kivételével - és a 22/B. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vagyonnyilatkozat ellenőrzése a legfőbb ügyész által utasításban meghatározott ügyészségi szervezeti egység feladata.
(3) A vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglalt adatok védelmére vonatkozó szabályokat a legfőbb ügyész állapítja meg.”
91. §
(1) Az Üsztv. 90/B. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Az írnokot a IV. fizetési osztályba kell besorolni. A besorolásánál a 90/D. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával legfeljebb két fizetési fokozattal csökkentett fizetési fokozat állapítható meg.
(5) A fizikai alkalmazott alapilletményét a felek közös megegyezésével a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján kell megállapítani azzal, hogy a 2001. június 30-án járó alapilletmény nem csökkenthető.”
(2) Az Üsztv. a következő 94/C. §-sal egészül ki:
“94/C. § (1) A (2)-(3) bekezdésben nem említett nem ügyész ügyészségi alkalmazott beosztási pótlékkal növelt alapilletménye nem lehet kevesebb
a) a Legfőbb Ügyészség és az OKRI alkalmazottja esetén a központi közigazgatási szerveknél (Ktv. 44. § (1) bekezdés),
b) az a) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén a megyei közigazgatási hivataloknál
a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselő Ktv. szerinti illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél. A Ktv. szerinti I. besorolási osztály az e törvény szerinti III. fizetési osztálynak, a Ktv. szerinti II. besorolási osztály pedig az e törvény szerinti IV. fizetési osztálynak felel meg.
(2) Az ügyészségi titkár alapilletménye nem lehet kevesebb a szolgálati viszonya kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint a központi közigazgatási szerveknél (Ktv. 44. § (1) bekezdés) az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(3) Az ügyészségi fogalmazó alapilletménye nem lehet kevesebb a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint a megyei közigazgatási hivatalnál az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint számított illetménykülönbözetet életpálya-különbözetként kell kifizetni.”
(3) Az Üsztv. 90/B. §-ának (1) bekezdésében az “és a fizikai alkalmazott”, “- fizikai alkalmazott esetében fizetési csoportba -”, “(fizetési csoportokhoz)”, (2) bekezdésében a “(fizetési csoportokat)”, “a fizikai alkalmazott esetében pedig a 6. számú melléklet”, (3) bekezdésében “az ügykezelőt pedig az V. fizetési osztályba”, 90/E. §-ának (2) bekezdésében az “és a fizikai alkalmazott”, 92. §-ának a) pontjában az “és a fizikai alkalmazott”, “illetőleg fizetési csoportba” szövegrész, az 5. számú mellékletben az “V. osztály” szövegrész és az ez alatti számoszlop, továbbá a 6. számú melléklet hatályát veszti.
(4) Az Üsztv. XV. és XVI. fejezetében, valamint 5. számú mellékletének címében az “ügykezelő” szövegrész helyébe az “írnok” szövegrész lép.
92. §
Az e törvény hatályba lépését követő 120 napon belül - a 2001. június 30.-i állapotnak megfelelően - köteles vagyonnyilatkozatot tenni az ügyészségi szolgálati viszonyban álló, vagyonnyilatkozat tételére köteles ügyészségi alkalmazott. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, ügyészségi szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
93. §
(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 3. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi f) pont megjelölése g) pontra változik:
/A Magyar Köztársaságban bírónak az nevezhető ki, aki/
“f) vállalja, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz.”
(2) A Bjt. a 10. § után a következő címmel és 10/A. §-sal egészül ki:
“Vagyonnyilatkozat
10/A. § A bíró - a vele közös háztartásban élő házastársára, élettársára és gyermekére vonatkozóan külön-külön -, a 4. számú mellékletnek megfelelő tartalommal vagyonnyilatkozatot tesz, illetőleg három évente számot ad az előző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekövetkezett vagyongyarapodásról és annak jövedelmi forrásáról.”
(3) A Bjt. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) Esküt az a bíró tehet, aki a vagyonnyilatkozatot benyújtotta.”
(4) A Bjt. 57. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
/A bíró szolgálati viszonya megszűnik/
“k) Ha a bíró a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adatok kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja.”
94. §
(1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 2. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Igazságügyi alkalmazott:/
“d) az írnok.”
(2) Az Iasz. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
“14/A. § (1) Bírósági titkárnak, igazságügyi szakértőnek, - a csoportvezető, a csoportvezető-helyettes és az irodavezető kivételével - magasabb vezető állású és vezető állású tisztviselőnek, bírósági ügyintézőnek, végrehajtási ügyintézőnek, fővárosi, megyei bírósági végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek és hivatásos pártfogónak az nevezhető ki, aki
a) az e törvényben meghatározott módon, önmagára, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekére vonatkozóan az igazságügyi alkalmazotti jogviszonya létesítésekor, ezt követően háromévenként a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 6. számú mellékletében meghatározott vagyonnyilatkozatot tesz,
b) vállalja, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából történő személyes adat bekéréséhez a szükséges beleegyezést megadja,
c) megszerzi az a) pontban megjelölt hozzátartozóinak nyilatkozatát a személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezeléséhez.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a közbeszerzési eljárásban közreműködő, a költségvetési és egyéb pénzeszközök felhasználására, a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult, továbbá a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett igazságügyi alkalmazottak esetében is.
(3) A vagyonnyilatkozat tekintetében a Ktv. 22/A. §-ában a (7) bekezdés kivételével, továbbá a 22/B. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a vagyonnyilatkozat ellenőrzése a bíróságok és az OIT Hivatalának alkalmazottjai tekintetében az OIT feladata.
(4) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket, továbbá a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglalt adatok védelmére vonatkozó szabályokat a bíróságok és az OIT Hivatala tekintetében az OIT, az ISZI Hivatala és az igazságügyi szakértői intézetek tekintetében az igazságügy-miniszter állapítja meg.
(5) A vagyonnyilatkozatot első ízben a Ktv.-nek a vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezései hatályba lépését követő 120 napon belül, a hatályba lépés napján fennálló állapotnak megfelelően kell megtenni. Ha a vagyonnyilatkozat tételére köteles alkalmazott e kötelezettségének nem tesz eleget, az igazságügyi alkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.”
(3) Az Iasz. 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg megjelölése (1) bekezdésre változik:
“(2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha az igazságügyi alkalmazott a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja.”
(4) Az Iasz. 99. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
“(3) Az írnoki munkakört ellátó alkalmazottat a 4. számú mellékletben megjelölt IV. fizetési osztályba kell besorolni. A besorolásnál a 101. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával legfeljebb két fizetési fokozattal csökkentett fokozat állapítható meg.
(4) A fizikai alkalmazott alapilletményét a felek közös megegyezésével a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján kell megállapítani azzal, hogy a 2001. június 30. napján járó alapilletmény nem csökkenthető.”
(5) Az Iasz. a következő 103/A. §-sal egészül ki:
“103/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazott beosztási pótlékkal növelt alapilletménye nem lehet kevesebb
a) a Legfelsőbb Bíróság és az OIT Hivatalának alkalmazottja esetén a Ktv. 44. § (1) bekezdésében meghatározott központi közigazgatási szerveknél,
b) az ISZI Hivatalának alkalmazottja esetén a Ktv. 44. § (2) bekezdésében meghatározott központi közigazgatási szerveknél,
c) az a-b) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén a megyei közigazgatási hivataloknál
a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselő Ktv. szerinti illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(2) A bírósági titkár és az igazságügyi szakértő alapilletménye nem lehet kevesebb a szolgálati viszonya kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint a központi közigazgatási szerveknél (Ktv. 44. § (1) bekezdés) az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(3) A bírósági fogalmazó és a szakértő-jelölt alapilletménye nem lehet kevesebb a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint a megyei közigazgatási hivatalnál az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint számított illetménykülönbözetet életpálya-különbözetként kell kifizetni.”
95. §
(1) Ahol az Iasz. az ügykezelőről rendelkezik, azon a továbbiakban az írnokot kell érteni.
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Iasz. 99. § (1) bekezdésének első mondatában “az V. fizetési osztályba az ügykezelők” szövegrész, továbbá a 4. számú mellékletében az V. fizetési osztályra vonatkozó rendelkezések, valamint az 5. számú melléklet a hatályát veszti.
96. §
(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő
a) ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel, az ágazati sajátosságoknak megfelelően ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban,
b) területi és települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel önkormányzati érdekegyeztető fórumban egyeztet.”
(2) A Kjt. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A miniszter az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti
a) az ágazatba (alágazatba) tartozó közalkalmazottak foglalkoztatását érintő, országos és ágazati szintű döntések tervezetét,
b) a napi munkaidő leghosszabb mértékére, valamint a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszerre vonatkozó kormányjavaslatokat.”
(3) A Kjt. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(7) Az (1) bekezdés szerinti érdekegyeztető fórumok létrehozása, működtetése, továbbá személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek biztosítása a miniszter, illetve az önkormányzat kötelessége. Az érdekegyeztető fórumok a működésükre vonatkozó szabályokat - megállapodás útján - maguk alakítják ki. Az érdekegyeztető fórumok létrehozására és működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az önkormányzati érdekszövetségekkel, az érintett költségvetési intézményekkel, illetve az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel kötött megállapodás alapján az ágazaton belül a tárcaszintű társadalmi párbeszéd egyéb fórumait alakítják ki.”
(4) A Kjt. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A 4. §-ban foglalt jogok gyakorlása szempontjából az ágazatban, illetve az önkormányzat területén reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek jelöltjei az adott körben a közalkalmazotti tanács választásokon az érvényes szavazatok tíz százalékát megszerezték.”
(5) A Kjt. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter az ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban, az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető fórumban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez.”
97. §
Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A párt képviselőcsoportjának munkáját segítő köztisztviselők alkalmazásának pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani, köztisztviselőnként a mindenkori illetményalap négyszeresével számolva. Az illetménykiegészítések és személyi juttatások, valamint a jubileumi jutalmak kifizetéséhez szükséges összeget az illetményalap négyszeres összegén felül kell megállapítani az illetményalap nagyságrendjében. Minden képviselőcsoport nyolc köztisztviselőre tarthat igényt, valamint minden harmadik tagja után egy további köztisztviselő alkalmazására jogosult.”
98. §
A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:
“(3) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatók a közszolgálati életpálya átalakításával összefüggő - ott fel nem sorolt - jogintézmények. A támogatás elosztására a Kormány kap felhatalmazást.”
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
99. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - 2001. július 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg
a) a Ktv. 10. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata; a 20. §-a, a 20/A. §-ának (8)-(11) bekezdése; a 30/A. §-ának (4) bekezdésében az “és a szakvizsga-pótlékra” szövegrész; a 42. §-a (4) bekezdésében a “, az ügykezelőt a III., a fizikai alkalmazottat a IV.” szövegrész és az (5) bekezdése; a 43. §-a (5) bekezdésének b) pontjában a “44. § (2) bekezdésében említett” szövegrész; a 49/A. §-ának (3) bekezdése; az 50. §-a (2) bekezdésének f) pontja, (5) bekezdése harmadik francia bekezdésében az f) pontra utalás; VIII. fejezete; a 72. §-a (6) bekezdésének d) pontja; a 73. §-ának (6)-(7) bekezdése; a 75. §-ának (1) bekezdésében az “, ügykezelői” szövegrész; a (3) bekezdésének bevezető mondatában az “és az ügykezelő” szövegrész, az a) pontjában az “, illetve ügykezelői” szövegrész és a (7) bekezdésében az “és a 68. § (1) bekezdésének” szövegrész; a 76. §-ának (4) bekezdésében az “, ügykezelő és fizikai alkalmazott” szövegrész; a Ktv. 5. számú melléklete IV. pontjának második francia bekezdése és a jelenlegi V. pontja; a jelenlegi VI. pontjának ötödik francia bekezdése,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CI. törvény 74. §-ának (1) bekezdése, (4) bekezdésének a)-d) pontja, (7)-(8) bekezdése,
c) a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 5. §-ának (5) bekezdéséből “, a közigazgatási és a helyettes” szövegrész,
d) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 128. §-a (8) bekezdésének és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 1999. évi LXVIII. törvény 58. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata,
e) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 112. §-ának (5)-(6) bekezdése,
f) az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának (9)-(10) bekezdése,
g) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 4. §-ának (2) és (4) bekezdése,
h) a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet
hatályát veszti.
(2) Az e törvénnyel módosított Ktv. 7. §-ának (2) bekezdésében a nyelvvizsgára vonatkozó rendelkezést 2008. január 1. után adott köztisztviselői kinevezésre kell alkalmazni.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ktv. 7. §-ának (4) bekezdésében “a (4) bekezdésben,” hivatkozás “az (5) bekezdésben,” hivatkozásra változik; a 11/A. §-ának (1) bekezdésében a “Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára” szövegrész helyébe a “Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” szövegrész lép; 17/A. §-ának (1) bekezdésében a “17. § (1) bekezdésének a) pontjában” hivatkozás a “17. § (2) bekezdésének a) pontjában” hivatkozásra változik; 17/A. §-ának (4) bekezdésében a “17. § (1) bekezdésének a) pontjában” hivatkozás a “17. § (2) bekezdésének a) pontjában” hivatkozásra változik, a (6) bekezdésében az “e törvénynek az (1) bekezdésében meghatározott időpontban irányadó szabályai” szövegrész helyébe “az (1) bekezdésben meghatározott időpontban irányadó szabálya” szövegrész lép; a 19. § (6) bekezdésében a “17. § (3)-(4) bekezdése” hivatkozás a “17. § (4)-(5) bekezdése” hivatkozásra változik és e bekezdés utolsó mondatában a “személyi illetményben,” szövegrész helyébe a “besorolása szerinti illetményénél magasabb illetményben,” szövegrész lép; a 19/A. § (1) bekezdésében a “17. § (1) bekezdés f) pontja” hivatkozás a “17. § (1) bekezdés d) pontja” hivatkozásra változik és a (4) bekezdésében a “17. § (6) bekezdés” hivatkozás a “17. § (7) bekezdés” hivatkozásra változik; a 20/A. §-ának (2) bekezdésében a “(62. §)” hivatkozás a “(62/A. §)” hivatkozásra változik; a 25. § (6) bekezdésében “okleveles közgazda” szövegrész helyébe “okleveles közgazdász” szövegrész lép; a 27. §-ának (1) bekezdésében a “legmagasabb fizetési fokozatába” szövegrész helyébe a “legalacsonyabb fizetési fokozatába” szövegrész lép; a 29. § (4) bekezdésében a “11. § (2) bekezdése” hivatkozás a “11. § (2)-(3) bekezdése” hivatkozásra változik; a 32. § (2) bekezdésének a harmadik és negyedik mondatában a “szak-főtanácsosi” szövegrész helyébe a “vezető-főtanácsosi” szövegrész lép; a 37. §-ának (1) bekezdésében a “kultúrált” szövegrész helyébe a “kulturált” szövegrész lép, a (2) bekezdésében az “állami” szövegrész helyébe az “állam-” szövegrész lép; a 48/A. §-ának (5) bekezdése második mondatában a jelenlegi “a)-c)” pontra hivatkozás “a)-d)” pontra és a (6) bekezdésben a “c)” pontra hivatkozás “d)” pontra változik; a 49. §-ának (1) bekezdésében a “a tárgyévet követő első hónap 15-éig” szövegrész helyébe a “a tárgyév december 31-éig” szövegrész lép; a 61. §-ának (2) bekezdésében a “közérdekű” szövegrész helyébe “nyilvános” szövegrész lép; a 75. §-ának (7) bekezdésében az “öregségi nyugellátásra” szövegrész helyébe “öregségi nyugdíjra” szövegrész lép; a Ktv. 5. számú melléklete VI. pontjának számozása V. pontra változik.
(4) Az e törvény 49. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 48. §-ának (6)-(8) bekezdései alapján 2007. december 31-e után kinevezéssel létesített közszolgálati jogviszony esetén az angol, francia és német nyelvek után idegennyelv-tudási pótlék nem állapítható meg.
(5) Az e törvény
- 9. §-ának (1) bekezdésével megállapított Ktv. 10. §-ának (2) bekezdésében meghatározott rendelkezést az e törvény hatályba lépését követően,
- 10. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 11. § (3) bekezdésben meghatározott rendelkezést az e törvény hatályba lépését követően adott kinevezésekre,
- 15. §-ával megállapított Ktv. 15. § (1) bekezdése f) pontját e törvény hatálybalépését követő egy év eltelte után
kell alkalmazni.
(6) Az e törvény 36. §-ával megállapított Ktv. 34. §-ában foglaltakat 2002. január 1-étől kell alkalmazni. 2002. december 31-éig a Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése alapján teljesítményértékelés nélkül is el lehet térni az alapilletménytől.
(7) E törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a hivatali szervezet vezetője - 2001. július 1-jei hatállyal - megszünteti a vezetői megbízás visszavonása miatti, valamint az ügykezelő és fizikai alkalmazott tartalékállományba helyezését. Az ügykezelő és fizikai alkalmazott részére intézkedni kell a még hátralévő felmentési időre járó illetménynek, valamint a végkielégítésnek a Ktv. 19. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kifizetésére.
(8) A törvény hatálybalépésekor már közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő az e törvény 12. §-ával megállapított Ktv. 12. § (2) bekezdése szerint esküt tesz a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül. Eskütétel hiányában a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
(9) Ha a törvény hatálybalépésekor a jegyző másik jegyző helyettesítése céljából egynél több további közszolgálati jogviszonyt tart fenn, e jogviszonyokat egy kivételével a törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül köteles megszüntetni.
100. §
(1) A törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója 2001. július 1-jei hatállyal köteles e törvény szabályai szerint a köztisztviselőt besorolni és illetményét megállapítani.
(2) A köztisztviselőt - kivéve a vezetőt, jegyzőt, főjegyzőt - a Ktv. 23. §-ában foglaltak alapján az e törvény 70. §-ának (2) bekezdésével módosított Ktv. 2. számú melléklete szerinti fizetési fokozatba kell sorolni, és alapilletményét - az államigazgatásban érvényes illetményalappal - úgy kell megállapítani, hogy az ily módon meghatározott fizetési fokozathoz tartozó szorzószám, illetve az e törvény hatálybalépése előtti utolsó besorolásában meghatározott fizetési fokozathoz tartozó szorzószám különbözetének
a) 2001. július 1-jétől 40 %-ával,
b) 2002. január 1-jétől 20 %-ával,
c) 2003. január 1-jétől 20 %-ával
kell növelni az a) pont esetében az e törvény hatálybalépése előtti utolsó besorolásban megállapított fizetési fokozathoz tartozó szorzószámot, a b) pont esetében az a) pont alapján megállapított szorzószámot, a c) pont esetében a b) pont alapján megállapított szorzószámot.
(3) 2004. január 1-jétől a köztisztviselő az e törvény 70. §-ának (2) bekezdésével módosított Ktv. 2. számú melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó szorzószám alapján számított alapilletményre jogosult.
(4) A vezető és a jegyző, főjegyző alapilletményét úgy kell megállapítani, hogy számukra az e törvény 46. §-ával módosított Ktv. 45. §-ában megállapított szorzószám és az e törvény hatálybalépése előtt meghatározott szorzószám különbözetének
a) 2001. július 1-jétől 40 %-ával,
b) 2002. január 1-jétől 20 %-ával,
c) 2003. január 1-jétől 20 %-ával
kell növelni az a) pont esetében az e törvény hatálybalépése előtti utolsó szorzószámot, a b) pont esetében az a) pont alapján megállapított szorzószámot, a c) pont esetében a b) pont alapján megállapított szorzószámot.
(5) A vezető és a jegyző, főjegyző alapilletményét 2004. január 1-jétől az e törvény 46. §-ával módosított Ktv. 45. §-ában megállapított szorzószám alapján kell megállapítani.
(6) Ha e törvény hatálybalépésekor a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja az e törvény hatálybalépésekor az államigazgatásban érvényes illetményalapot, s a helyi önkormányzattal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő korábbi szorzószám alapján megállapított alapilletménye meghaladja a (2)-(5) bekezdések alapján megállapított alapilletményt, a már megszerzett alapilletmény összege nem csökkenthető, s legfeljebb az államigazgatásban érvényes illetményalapnak az előző évihez viszonyított növekedése 80 %-ával emelhető. E szerint kell eljárni mindaddig, amíg a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladja az államigazgatásban érvényes illetményalapot.
(7) A törvény hatálybalépésekor körjegyzői vezetői illetménypótlékra jogosult körjegyző, illetve körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző vezetői illetménypótlékát meg kell szüntetni és annak összegét az alapilletményébe be kell építeni. Ez az e törvény 47. § (2) bekezdésével megállapított Ktv. 46. §-ának (4) bekezdésében meghatározott vezetői illetménypótlékra való jogosultságát nem érinti.
(8) E törvény hatálybalépésével a Ktv. 43. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglaltak alapján megállapított alapilletmény eltérítések megszűnnek, emiatt azonban a már megállapított alapilletmény összege nem csökkenthető. A feltételek megléte esetén az arra jogosult ismételten intézkedhet az alapilletmény eltérítéséről azzal, hogy a (2)-(5) és a (9)-(10) bekezdésekben foglaltak alapján számított alapilletményt kell az eltérítés alapjának tekinteni.
(9) Az e törvény hatálybalépése után közszolgálati jogviszonyt létesítő köztisztviselőt - kivéve a vezetőt, jegyzőt, főjegyzőt - a Ktv. 23. §-ában foglaltak alapján az e törvény 70. §-ának (2) bekezdésével módosított Ktv. 2. számú melléklete szerinti fizetési fokozatba kell sorolni, és alapilletményét - az államigazgatásban érvényes illetményalap figyelembevételével - úgy kell megállapítani, hogy az ily módon meghatározott fizetési fokozathoz tartozó szorzószám szerint számított alapilletmény
a) 2001. július 1-jétől 75 %-ára,
b) 2002. január 1-jétől 85 %-ára,
c) 2003. január 1-jétől 95 %-ára,
d) 2004. január 1-jétől 100 %-ára
jogosult. Ennek megfelelően kell eljárni akkor is, ha a köztisztviselő a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatalával létesít közszolgálati jogviszonyt.
(10) Az e törvény hatálybalépése után közszolgálati jogviszonyt létesítő vezető és a jegyző, főjegyző alapilletményét úgy kell megállapítani, hogy számukra az e törvény 46. §-ával módosított Ktv. 45. §-ában megállapított szorzószám szerint - az államigazgatásban érvényes illetményalappal - számított alapilletmény
a) 2001. július 1-jétől 75 %-ára,
b) 2002. január 1-jétől 85 %-ára,
c) 2003. január 1-jétől 95 %-ára,
d) 2004. január 1-jétől 100 %-ára
jogosultak.
(11) A törvény hatálybalépésekor közigazgatási szakvizsgapótlékkal rendelkező köztisztviselő szakvizsgapótlékát meg kell szüntetni, s annak összegét a köztisztviselő alapilletményébe be kell építeni.
101. §
(1) Ha a köztisztviselő e törvény hatálybalépésekor személyi illetményre jogosult, személyi illetményét meg kell szüntetni azzal a feltétellel, hogy illetménye nem csökkenthető azon közszolgálati jogviszonya fennállásáig, amely alapján a személyi illetményre jogosultságot szerzett. Ebben az esetben e törvény 100. § (2)-(6) bekezdésekben foglaltak alkalmazása szempontjából az e törvény hatálybalépése előtti besorolása szerinti fizetési fokozatához tartozó szorzószámokat, illetve vezetői alapilletményét meghatározó szorzószámot kell viszonyítási alapnak tekinteni. Ha a személyi illetmény összege meghaladja az ily módon számított illetményét, az legfeljebb az előző évi infláció mértékével emelhető.
(2) Ha a köztisztviselő e törvény hatálybalépésekor 80 %-os, illetve 35 %-os illetménykiegészítésre jogosult, illetménykiegészítésének mértékét a Ktv. 44. § (1) bekezdése szerint 50 %-os, illetve 15 %-os mértékűre kell csökkenteni, azzal a feltétellel, hogy illetménye az illetménykiegészítés változása miatt nem csökkenthető azon közszolgálati jogviszonya fennállásáig, amely alapján a 80 %-os, illetve 35 %-os illetménykiegészítésre jogosultságot szerzett, s az legfeljebb az államigazgatásban érvényes illetményalapnak az előző évihez viszonyított növekedése 20 %-ával emelhető.
102. §
(1) Ha a törvény hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban álló I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, a közigazgatási szakvizsgát a törvény hatálybalépésétől számított 3 éven belül kell letennie. A határidő számítására a Ktv. 25. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A határidő eredménytelen eltelte esetén magasabb fizetési, illetve besorolási fokozatba nem sorolható. Ha később a közigazgatási szakvizsgát megszerzi, a Ktv. 23. § rendelkezéseinek megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.
(2) Ha a törvény hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnek - ide nem értve a vezetőt, a jegyzőt és a főjegyzőt - az öregségi nyugdíjkorhatár (62. életév) eléréséhez öt évnél kevesebb ideje van hátra, mentesül a közigazgatási szakvizsga letétele alól, s számára a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetményt kell megállapítani. Hasonlóan kell eljárni, ha e köztisztviselőt a törvény hatálybalépése után másik közigazgatási szervhez áthelyezik mindaddig, amíg a közszolgálati jogviszonya meg nem szűnik.
(3) A törvény hatálybalépése előtt adományozott címzetes tanácsosi és címzetes szak-főtanácsosi címet címzetes vezető-tanácsosi és címzetes vezető-főtanácsosi címnek kell tekinteni. A törvény hatályba lépésekor e címekkel, valamint címzetes főtanácsosi és címzetes főmunkatársi címmel rendelkező köztisztviselőtől a címeket akkor sem lehet visszavonni, ha a köztisztviselő a címadományozás feltételeként e törvényben megállapított közszolgálati jogviszonyban töltött idővel, illetve közigazgatási szakvizsgával nem rendelkezik.
(4) 2002. december 31-éig az e törvény 31. §-ával megállapított Ktv. 30/B. § (1) bekezdésében meghatározott címzetes főjegyzői cím annak a körzetközponti jegyzőnek is adható, aki folyamatosan legalább 3 éve körzetközponti jegyzői tisztséget tölt be.
103. §
(1) A köztisztviselő 2001. évre járó szabadságát az e törvény 41. §-ával megállapított Ktv. 41. §-ának (3)-(4) bekezdése alapján a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül kell megállapítani azzal, hogy a törvény hatálybalépése előtt reá irányadó pótszabadság nem csökkenhet.
(2) Az e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül - a 2000. december 31-iki állapotnak megfelelően – vagyonnyilatkozatot kell tennie a törvény hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban álló vagyonnyilatkozat tételére köteles köztisztviselőnek. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
(3) Az e törvény 26. §-ával megállapított Ktv. 26. §-ának (2) bekezdésében, valamint az e törvény 49. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 48. §-ának (9) bekezdésében meghatározott rendelkezést az e törvény hatálybalépése után megkezdett tanulmányok, illetve nyújtott pénzügyi támogatás esetében kell alkalmazni.
(4) Az e törvény 18. §-ának (1) bekezdésével megállapított Ktv. 18. §-ának (3) bekezdésében, 19. §-ának (4) bekezdésével megállapított Ktv. 19. §-ának (7) bekezdésében meghatározott átlagkeresetre vonatkozó rendelkezést, 19. §-ának (1) bekezdésével megállapított Ktv. 19. §-ának (2) bekezdésében szereplő emelt összegű végkielégítésre vonatkozó rendelkezést, 32. §-ával megállapított Ktv. 31. §-ának (5)-(9) bekezdéseiben meghatározott vezetőkre vonatkozó rendelkezést, 35. §-ával megállapított Ktv. 33. §-ának (4) bekezdésének utolsó mondatát, 51. §-ával megállapított Ktv. 49/B. § (1) bekezdésének utolsó két mondatát, 54. §-ával megállapított Ktv. 57/A. §-át az e törvény hatálybalépését követően meghozott munkáltatói intézkedésekre kell alkalmazni.
(5) Az e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül a képviselő-testület köteles felülvizsgálni, s e törvény szabályainak megfelelően módosítani a Ktv. alapján hozott rendeleteit.
104. §
A törvény hatálybalépését követően a közigazgatási szerv ügykezelői és fizikai munkakör ellátására közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet. Ilyen munkakör ellátására a közigazgatási szerv munkaszerződést köt.
105. §
(1) E törvény hatálybalépésekor a Ktv. hatálya alá tartozó közigazgatási szerveknél foglalkoztatott ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonya 2001. július 1-jén munkaviszonnyá alakul át. Az átalakulás tényéről a munkáltatónak intézkedni kell.
(2) A munkáltatói intézkedésben rendelkezni kell a közszolgálati jogviszony munkaviszonnyá történő átalakulásáról azzal, hogy a személyi alapbér nem lehet alacsonyabb az átalakulás időpontjában érvényes alapilletmény és - ha erre az ügykezelő és fizikai alkalmazott jogosult volt - illetmény-kiegészítés együttes összegénél.
(3) A munkaviszony fennállásáig továbbra is biztosítani kell a munkaviszonyban álló részére azokat a juttatásokat és egyéb jogosultságokat, amelyekre e törvény hatálybalépése előtt közszolgálati jogviszonyban állóként jogot szerzett.
(4) A közszolgálati jogviszonyból átalakult munkaviszonyt munkáltatói rendes felmondással csak a 2001. június 30-án hatályos Ktv. 17. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott okok alapján lehet megszüntetni, és a felmondási idő, valamint a végkielégítés mértékének megállapítására a 2001. június 30-án irányadó szabályok szerint számított felmentési időt és a végkielégítés mértékét kell figyelembe venni, ha az érintett számára kedvezőbb.
106. §
(1) 2001. június 30-án az ügykezelő és fizikai alkalmazott ellen folyamatban lévő, vagy általuk kezdeményezett fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi határozatával összefüggő munkaügyi pert - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - meg kell szüntetni.
(2) Ha a per hivatalvesztés tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál - a jog gyakorlására nyitva álló határidők kivételével - a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A hivatalvesztés tekintetében folyamatban lévő perben a Ktv. 54-56. § szabályait is alkalmazni kell. A hivatalvesztés végrehajtására vonatkozó, a Ktv. 59. §-a (4) bekezdésének rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha az ügykezelő, fizikai alkalmazott jogviszonya a per tartama alatt e törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul át.
107. §
(1) A határozott időre szóló fegyelmi büntetések végrehajtását az ügykezelő és fizikai alkalmazott esetében 2001. június 30. napjával meg kell szüntetni.
(2) A fegyelmi büntetéshez fűződő hatály az ügykezelő és fizikai alkalmazott esetében 2001. június 30. napjával megszűnik.
(3) Az ügykezelő és fizikai alkalmazott közszolgálati jogviszonyával kapcsolatban 2001. július 1-jét megelőzően keletkező igényre az igény keletkezésekor hatályos jog, az igény érvényesítésére a 2001. július 1-jén hatályba lépett szabályok az irányadóak.
(4) Amennyiben az ügykezelő és a fizikai alkalmazott közszolgálati jogviszonyának megszüntetése tárgyában 2001. június 30-án munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt már megszűnt, a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítása esetén
- ha az ügykezelő, fizikai alkalmazott a perben visszahelyezést kér, visszahelyezése esetén jogviszonyára a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell;
- ha az ügykezelő, fizikai alkalmazott a perben visszahelyezését nem kéri, a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit illetően a Ktv. 60. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
108. §
Amennyiben az ügykezelő és fizikai alkalmazott közszolgálati jogviszonyának megszüntetése tárgyában 2001. június 30-án munkaügyi per van folyamatban, és a jogviszony a per tárgyát képező jognyilatkozat folytán a fenti időpont előtt még nem szűnt meg, a jogviszony tekintetében a munkaviszonnyá alakulásra vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.
109. §
(1) A Ktv. 57/B. §-ának szabályai szerint leltárhiányért felelős ügykezelő és fizikai alkalmazott munkaviszonnyá alakult jogviszonya tekintetében a Ktv. 57/B-58. §-ainak rendelkezéseit 2001. december 31-ig lehet alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a leltárhiányért való kártérítési igényt közvetlen kártérítésre kötelezés helyett, az Mt. 173. §-a szerint kell érvényesíteni.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb 2001. szeptember 30-áig köteles gondoskodni a leltározás elrendeléséről. A leltározást követően kezdődő leltáridőszak tekintetében az Mt. szabályait kell alkalmazni.
1. számú melléklet
a 2001. évi .... törvényhez
“2. számú melléklet
az 1992. évi XXIII. törvényhez
ILLETMÉNYRENDSZER
I. BESOROLÁSI OSZTÁLY (felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők)
|
Besorolási fokozat megnevezése |
Fizetési fokozat |
Közszolgálati jog- viszony időtartama (év) |
Szorzószám |
|
|
Gyakornok
|
1 |
0 - 1 |
1,65 |
|
|
Fogalmazó
|
2 3 |
1 - 2 2 - 3 |
2,4 2,65 |
|
|
Tanácsos
|
4 5 6 |
3 - 4 4 - 6 6 - 8 |
2,9 3,2 3,5 |
|
|
Vezető-tanácsos
|
7 8 9 10 |
8 - 10 10 - 12 12 - 14 14 - 16 |
3,85 4,06 4,25 4,45 |
|
|
Főtanácsos
|
11 12 13 |
16 - 19 19 - 22 22 - 25 |
4,7 4,85 5,0 |
|
|
Vezető-főtanácsos |
14 15 16 17 |
25 - 29 29 - 33 33 - 37 37 év felett |
5,15 5,3 5,5 6,0 |
|
II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségű köztisztviselők)
|
Besorolási fokozat megnevezése |
Fizetési fokozat |
Közszolgálati jog- viszony időtartama (év) |
Szorzószám |
|
Gyakornok
|
1 |
0 - 2 |
1,5 |
|
Előadó
|
2 3 4 5 6 |
2 - 4 4 - 6 6 - 8 8 - 10 10 - 12 |
1,9 2,0 2,2 2,25 2,3 |
|
Főelőadó
|
7 8 9 10 11 12 13 |
12 - 15 15 - 18 18 - 21 21 - 24 24 - 27 27 - 29 29 - 31 |
2,5 2,6 2,65 2,7 2,8 2,85 2,9 |
|
Főmunkatárs |
14 15 |
31 - 34 34 év felett |
3,3 4,0” |
2. számú melléklet
a 2001. évi ...... törvényhez
“6. számú melléklet
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényhez
V A G Y O N N Y I L A T K O Z A T
SZEMÉLYI RÉSZ
A nyilatkozatot adó személyi adatai*
A köztisztviselő
neve: ........................................................................................................................
szül. ideje: ............................................. szül. helye: ..............................................
anyja neve: ..............................................................................................................
állandó lakásának címe: .........................................................................................
munkáltató megnevezése, címe:..............................................................................
technikai azonosító
kódja:
A köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs
neve: ........................................................................................................................
szül. ideje: ............................................. szül. helye: ..............................................
anyja neve: ..............................................................................................................
állandó lakásának címe: .........................................................................................
technikai azonosító
kódja:
A köztisztviselő
neve: ........................................................................................................................
szül. ideje: ............................................. szül. helye: ..............................................
anyja neve: ..............................................................................................................
állandó lakásának címe: .........................................................................................
munkáltató megnevezése, címe:..............................................................................
technikai azonosító kódja:
A köztisztviselővel közös háztartásban élő gyermek
neve: ........................................................................................................................
szül. ideje: ............................................. szül. helye: ..............................................
anyja neve: ..............................................................................................................
állandó lakásának címe: .........................................................................................
technikai azonosító kódja:
.
.
.
- 2 -
/technikai azonosító kód/
VAGYONI RÉSZ
I. rész
A nyilatkozatot adó éves jövedelme: .........év.........................................Ft.
.........év.........................................Ft.
.........év.........................................Ft.
.........év.........................................Ft.
.........év.........................................Ft.
II. rész
Vagyoni nyilatkozat
A) Ingatlanok
1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat, haszonélvezeti jog):
a) címe: ................................ város/község ................................ út/utca ........... hsz.
alapterülete: .................................. m2, tulajdoni hányad: ........................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...........................................................................................
...................................................................................................................................
b) címe: ........................... város/község ................................ út/utca ............... hsz.
alapterülete: ..................................m2, tulajdoni hányad: .........................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...........................................................................................
...................................................................................................................................
c) címe: ............................ város/község ................................ út/utca ............... hsz.
alapterülete: ..................................m2, tulajdoni hányad: .........................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...........................................................................................
...................................................................................................................................
2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat, haszonélvezeti jog):
a) címe: ............................. város/község ................................ út/utca ............... hsz.
alapterülete: ..................................m2, tulajdoni hányad: ..........................................
a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................
....................................................................................................................................
- 1 -
/technikai azonosító kód/
b) címe: ............................. város/község ................................ út/utca ............... hsz.
alapterülete: ..................................m2, tulajdoni hányad: ..........................................
a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................
....................................................................................................................................
c) címe: ..............................város/község ................................ út/utca ............... hsz.
alapterülete: ..................................m2, tulajdoni hányad: ...........................................
a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................
.....................................................................................................................................
3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat, haszonélvezeti jog):*
a) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.):
címe: ...............................város/község ................................ út/utca .................. hsz.
alapterülete: ..................................m2, tulajdoni hányad: ..........................................
a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................
....................................................................................................................................
b) megnevezése: .........................................................................................................
címe: ..............................város/község ................................ út/utca ................... hsz.
alapterülete: ..................................m2, tulajdoni hányad: ..........................................
a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................
....................................................................................................................................
c) megnevezése: .........................................................................................................
címe: .............................város/község ...................................út/utca .................. hsz.
alapterülete: ..................................m2, tulajdoni hányad: ..........................................
a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................
....................................................................................................................................
d) megnevezése: .....................................................................................................
címe: .............................város/község .................................. út/utca .................. hsz.
alapterülete: ..................................m2, tulajdoni hányad: ..........................................
a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................
....................................................................................................................................
|
|
|
* Az A/3. pontban megjelölt ingatlanokat feltüntetni csak akkor szükséges, ha önállóan nyilvántartott ingatlan vagy a lakóházhoz, üdülőhöz nem tartozó, közterületen vagy bérelt földterületen létesített építmény.
- 2 -
/technikai azonosító kód/
4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat, haszonélvezeti jog):
a) megnevezése: .......................................................................................................
címe: .............................város/község .................. hrsz., alapterülete: ................m2,
művelési ága: .................................... tulajdoni hányad: .........................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...........................................................................................
...................................................................................................................................
b) megnevezése: .......................................................................................................
címe: .............................város/község .................. hrsz., alapterülete: ................m2,
művelési ága: .................................... tulajdoni hányad: .........................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...........................................................................................
...................................................................................................................................
c) megnevezése: .......................................................................................................
címe: .............................város/község .................. hrsz., alapterülete: ................m2,
művelési ága: .................................... tulajdoni hányad: .........................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...........................................................................................
...................................................................................................................................
d) megnevezése: .......................................................................................................
címe: .............................város/község .................. hrsz., alapterülete: ................m2,
művelési ága: .................................... tulajdoni hányad: .........................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...........................................................................................
...................................................................................................................................
B) Nagy értékű ingóságok
1. Gépjárművek:
a) személygépkocsi: .......................................típus .............................. rendszám
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................
.................................................... típus .............................. rendszám
a szerzés ideje, jogcíme: ......................................................................................
.................................................... típus .............................. rendszám
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................
- 3 -
/technikai azonosító kód/
b) tehergépjármű, autóbusz: ...........................típus .............................. rendszám
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................
.................................................... típus .............................. rendszám
a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................
.................................................... típus .............................. rendszám
a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................
2. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:
a) egyedi alkotások:
.................................alkotó ............................. cím ...............nyilvántartási szám
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................
.................................alkotó .............................. cím .............. nyilvántartási szám
a szerzés ideje, jogcíme: ......................................................................................
.................................alkotó ............................. cím ................nyilvántartási szám
a szerzés ideje, jogcíme: ......................................................................................
b) gyűjtemény
.......................................megnevezés ................. db...............nyilvántartási szám
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................
.......................................megnevezés ................. db...............nyilvántartási szám
a szerzés ideje, jogcíme: ......................................................................................
.......................................megnevezés ................. db..............nyilvántartási szám
a szerzés ideje, jogcíme: ......................................................................................
3. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszeres összegét meghaladó értékű ingóság:
a) ................................................megnevezés .................................azonosító adat
a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................
b) ...............................................megnevezés .................................azonosító adat
a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................
c) ...............................................megnevezés .................................azonosító adat
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................
d) ...............................................megnevezés .................................azonosító adat
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................
e) ...............................................megnevezés .................................azonosító adat
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................
- 4 -
/technikai azonosító kód/
4. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy stb.):
..................................................... megnevezés ..................... szám ............... érték
..................................................... megnevezés ..................... szám ............... érték
..................................................... megnevezés ..................... szám ............... érték
......................................................megnevezés ..................... szám ............... érték
......................................................megnevezés ..................... szám ............... érték
5. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás:
................................ pénzintézet ................... betétkönyv száma ............... összeg
.................................pénzintézet ................... betétkönyv száma ............... összeg
.................................pénzintézet ................... betétkönyv száma ............... összeg
.................................pénzintézet ................... betétkönyv száma ............... összeg
.................................pénzintézet ................... betétkönyv száma ............... összeg
6. A mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszeres összegét meghaladó készpénz:
......................................................................................................... Ft
7. Az összességében a mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszeres összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:
.....................................pénzintézet ..................... számlaszám .................... összeg
.....................................pénzintézet ..................... számlaszám .................... összeg
.....................................pénzintézet ..................... számlaszám .................... összeg
.....................................pénzintézet ..................... számlaszám .................... összeg
.....................................pénzintézet ..................... számlaszám .................... összeg
- 5 -
/technikai azonosító kód/
|
|
|
|
|
|
||
|
|
A pénzkövetelés jogcíme |
A kötelezett neve, lakcíme |
A követelés összege |
A szerződés (követelés) |
||
|
|
|
|
|
kelte |
lejárati ideje |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8. Más, jelentősebb értékű - közölni kívánt - vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszeres összegét meghaladja:
................................................ megnevezés .................................... azonosító adat
.................................................megnevezés .................................... azonosító adat
.................................................megnevezés .................................... azonosító adat
.................................................megnevezés .................................... azonosító adat
.................................................megnevezés .................................... azonosító adat
III. rész
Ebbe a rovatba kérjük feltüntetni a pénzintézettel, magánszemélyekkel
szemben esetlegesen fennálló tartozásait
1. Pénzintézettel szemben:
|
|
A hitel megnevezése |
A tartozás összege |
A tartozás |
|
|
|
|
|
kelte |
lejárat ideje |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- 6 -
/technikai azonosító kód/
2. Magánszemélyekkel szemben - feltéve, ha a hitelező magánszemély írásban hozzájárult e pontban meghatározott adatai közléséhez - :
|
|
A hitelező neve, lakcíme |
A tartozás összege |
A tartozás |
|
|
|
|
|
kelte |
lejárat ideje |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IV. rész
Egyéb közlendők
Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat
1. Gazdasági társaságban (közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) fennálló tisztsége (a társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója) vagy érdekeltsége:
I.
1. cégbejegyzés száma: .........................................................................................
2. gazdasági társaság neve, formája: ....................................................................
3. székhelye: .........................................................................................................
4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.):
...............................................................................................................................
5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ............................................%
6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: .......................................................%
7. nyereségből való részesedése: .......................................................................%
8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: ..........................................................
II.
1. cégbejegyzés száma: ........................................................................................
2. gazdasági társaság neve, formája: ...................................................................
3. székhelye: .......................................................................................................
4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.):
..............................................................................................................................
-
7 -
/technikai azonosító kód/
5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ...........................................%
6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ......................................................%
7. nyereségből való részesedése: ......................................................................%
8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: ........................................................
III.
1. cégbejegyzés száma: .........................................................................................
2. gazdasági társaság neve, formája: .....................................................................
3. székhelye: ..........................................................................................................
4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.):
................................................................................................................................
5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ............................................%
6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: .......................................................%
7. nyereségből való részesedése: .......................................................................%
8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: .........................................................
IV.
1. cégbejegyzés száma: ...........................................................................................
2. gazdasági társaság neve, formája: .......................................................................
3. székhelye: ............................................................................................................
4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.): ..
................................................................................................................................
5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .............................................%
6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ........................................................%
7. nyereségből való részesedése: ........................................................................%
8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: ...........................................................
V.
1. cégbejegyzés száma: .........................................................................................
2. gazdasági társaság neve, formája: ....................................................................
3. székhelye: ..........................................................................................................
4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.):
................................................................................................................................
5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ............................................%
- 8 -
/technikai azonosító kód/
6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: .......................................................%
7. nyereségből való részesedése: .......................................................................%
8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: .........................................................
Kelt: ......................................., év .............................. hó ................. nap
|
|
|
|
|
...................................................... |
|
|
aláírás |
/csak munkáltatónak átadott példányon/”
- 9 -
3. számú melléklet
a 2001. évi ........ törvényhez
“6/A. számú melléklet
az 1996. évi XLIII. törvényhez
|
A XIX/A. fejezet hatálya alá tartozó szervek bértáblája
|
|||
|
I. BESOROLÁSI OSZTÁLY
|
|||
|
Beosztási kategória |
Fizetési fokozat |
Beosztásban eltöltött idő |
Szorzó szám |
|
pályakezdő |
1 |
0-1 |
1,65 |
|
|
2 |
2-3 |
2,40 |
|
|
3 |
4-6 |
2,90 |
|
I. |
4 |
7-9 |
3,0 |
|
|
5 |
10- |
3,10 |
|
|
6 |
0-3 |
3,50 |
|
|
7 |
4-6 |
3,85 |
|
II. |
8 |
7-9 |
4,0 |
|
|
9 |
10- |
4,25 |
|
|
10 |
0-3 |
4,45 |
|
|
11 |
4-6 |
4,70 |
|
III. |
12 |
7-9 |
4,90 |
|
|
13 |
10- |
5,10 |
|
|
14 |
0-3 |
5,30 |
|
IV. |
15 |
4-6 |
5,40 |
|
|
16 |
7- |
5,60 |
|
|
17 |
0-3 |
5,70 |
|
V. |
18 |
4- |
5,80 |
|
|
19 |
0-3 |
5,90 |
|
VI. |
20 |
4- |
6,00 |
|
|
|||
|
II. BESOROLÁSI OSZTÁLY |
|||
|
|
|
|
|
|
Beosztási kategória |
Fizetési fokozat |
Beosztásban eltöltött idő |
Szorzó szám |
|
pályakezdő |
1 |
0-1 |
1,50 |
|
|
2 |
2-3 |
1,90 |
|
|
3 |
4-6 |
2,00 |
|
I. |
4 |
7-9 |
2,10 |
|
|
5 |
10- |
2,20 |
|
|
6 |
0-3 |
2,30 |
|
|
7 |
4-6 |
2,40 |
|
II. |
8 |
7-9 |
2,50 |
|
|
9 |
10- |
2,60 |
|
|
10 |
0 |
2,90 |
|
|
11 |
4-6 |
3,00 |
|
|
12 |
7-9 |
3,10 |
|
|
13 |
10-13 |
3,30 |
|
III. |
14 |
14-17 |
3,50 |
|
|
15 |
18-21 |
3,80 |
|
|
16 |
22-25 |
3,90 |
|
|
17 |
26- |
4,00” |
I N D O K O L Á S
Á l t a l á n o s i n d o k o l á s
A hatékony állam érdekében új típusú kormányzás megvalósítására van szükség, ezért célul kell kitűzni a központi kezdeményező és összehangoló munka megerősítését, minőségének javítását, a minisztériumok munkája szakmai színvonalának emelését, támaszkodva a korszerű vezetési és teljesítmény-javító eszközökre. A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) ezért az állami tevékenység hatékonysága érdekében nemcsak kormányzati szinten, hanem az egész köztisztviselői karra kiterjedően is fontos célokat határoz meg: a közigazgatás megbecsülésének növelését kívánja elérni a köztisztviselők szakmai felkészültségének, etikai fegyelmének, mobilitásuk, valamint a teljesítményükhöz igazodó rugalmasabb, differenciáltabb javadalmazásuk számottevő javításával.
A Javaslat kötelezővé teszi a pályázatot a vezetők meghatározott körében, valamint bevezeti a kiemelt főtisztviselői kar intézményét; megváltoztatja és rugalmasabbá teszi a közigazgatási szervezetrendszer ügykezelőinek és fizikai alkalmazottainak jogviszonyát; kötelezővé teszi az általános vagyonnyilatkozatnak és a Köztisztviselői Etikai Kódex normáinak való megfelelést; bevezeti a köztisztviselői teljesítményértékelést, különös hangsúlyt helyez a munkateljesítményhez kapcsolva a szakmai, vezetői továbbképzésre és az idegennyelv-tudás javítására; módot ad a jegyzői kar legkiválóbbjainak fokozott megbecsülésére.
Közigazgatásunk demokratikus, euro-konform vonásainak erősítését, a szakmaiság erőteljesebb érvényesítését szolgálja a Javaslat azzal, hogy a jelenleginél sokkal részletesebben fogalmazza meg a szakember-utánpótlással és a vezető-kiválasztási eljárással összefüggésben a pályázati eljárás szabályait, a pályázat kötelező tartalmi elemeit, a hivatalos megjelentetésre vonatkozó kötelezettséget, emellett a nyilvános közzététel módját, valamint a pályázat kiírásának kötelezővé tételét a vezetők meghatározott körére vonatkozóan.
A Javaslat kibővíti a köztisztviselői eskü szövegét több új elemmel. Ilyen az emberi méltóság tiszteletben tartása - mint a demokratizmus és humánum érvényre juttatása - vagy az aktív részvétel tudatos vállalása az ország fejlődésében, gazdálkodásában. Az esküszöveg kiegészítése az eskütevő vallásos meggyőződésének kifejezését is lehetővé teszi.
A Javaslat a köztisztviselői karon belül megteremti a számos OECD ország gyakorlatából ismert kormányzati főtisztviselői kar intézményét. Meghatározza az e körbe bekerülés speciális feltételeit, módját, időtartamát, a főtisztviselők jogait és kötelezettségeit, sajátos feladataikat. Rendelkezik a főtisztviselői karral kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlásáról, a főtisztviselői rendszer működtetésének felelőseiről, kormányzati érdekű mozgathatóságukról és ennek feltételeiről, rendszeres külön továbbképzésükről, illetményükről, a rendelkezési állományról és annak hosszáról.
A Javaslat számos ponton újrafogalmazza, módosítja, illetve bővíti a közigazgatási vezetőkre vonatkozó szabályokat. A jegyzők számára fokozott elismerést tesz lehetővé a többletmunkáért, a tartósan kiemelkedő teljesítményért (pl. címzetes főjegyzői cím). A Javaslat következetesen érvényesíti azt az elvet, hogy többletjuttatás, rendkívüli illetményemelés kizárólag kiemelkedő teljesítmény alapján adható. Kiemelendő többlete az új szabályozási javaslatnak, hogy az anyagi és erkölcsi elismerés alapja a rendszeresen elvégzendő teljesítményértékelés egyrészt a minősítés keretében, másrészt - általában évente - a minősítések között. Ez azt is jelenti, hogy a szervezetépítéssel, karriergondozással járó vezetői felelősség és feladatok megnövekednek, s más szemléletet és nagyobb munkaterhelést kívánnak a vezetőktől a személyzeti jellegű teendők.
A köztisztviselői életpálya vonzóbbá tételét, a köztisztviselők teljesítménytől függő fokozott megbecsülését, a szervezetrendszeren belül elfoglalt helytől befolyásolt differenciálást, ezáltal a közigazgatáshoz kötődésük erősítését szolgálja a Javaslat több új szabálya. Ilyen többek között az előmeneteli pálya besorolási fokozataihoz kapcsolódó szorzószámok lényeges emelkedése, az előrehaladás dinamikájának változása, a teljesítményértékelés alapján adható magasabb illetmény.
A társadalmi párbeszéd rendszerének megváltoztatása miatt a Javaslat az országos érdekképviseletek és az országos munkavállalói érdekvédelmi szervezetek, valamint a munkáltatókat képviselő kormányzati oldal által folytatott érdekegyeztetésre a megszűnő Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum helyett két új testület létrehozására tesz javaslatot: a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács, illetve az Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács működtetésére, meghatározza e testületek funkcióit.
A Javaslat a köztisztviselők továbbképzése és a közigazgatási vezetőképzés középtávú tervében megfogalmazott feladatok végrehajthatósága érdekében a hatályos rendelkezésekhez képest részletesebben fogalmazza meg a központi célelőirányzat nagyságával, feladatarányossá tételével kapcsolatos előírásokat, külön kitérve a főtisztviselői kar speciális továbbképzésének tervezésére és finanszírozására, valamint a központi célelőirányzat mellett más költségvetési források “becsatornázására” a továbbképzések tervezési rendszerébe.
A Javaslat értelmében közszolgálati jogviszonyból munkaviszonyba kerülnek az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak. E kör közszolgálati jogviszony alóli “kiszervezését” indokolja, hogy alkalmazásuk rugalmasabbá, munkaszervezési-finanszírozási szempontból racionálisabbá váljon, ne terheljék őket a munkájuk jellege által nem indokolt plusz-kötelmek.
A Javaslat összességében biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a közigazgatás személyi állománya az ezredforduló kihívásainak megfelelni képes, korszerűen gondolkodó, etikusan cselekvő, öntudatos és a társadalom széles körének megbecsülését élvező köztisztviselői karrá váljon. Mindez a polgárok szolgálata mellett a közigazgatás nyitottságát és átláthatóságát is erősíti.
R é s z l e t e s i n d o k o l á s
Az 1. §-hoz
A hatékonyabb és rugalmasabb foglalkoztatás érdekében szűkíteni kell a Ktv. személyi hatályát oly módon, hogy köztisztviselőnek kötelezően csak az minősüljön, akinek közhatalmi funkciók ellátása a feladata. A köztisztviselői minőséget két tényező határozza meg: a munkaadói szervezet jellege és a közhatalmi funkció gyakorlása. Bármelyik feltétel hiánya szükségtelenné teszi a köztisztviselői minőséggel való felruházást.
Az ügykezelői és a fizikai munkakörök, illetve tevékenységek esetében az utóbbi feltétel nem áll fenn, mivel azok közvetlenül nem kötődnek a közhatalom gyakorlásához. Pusztán amiatt, hogy az e munkaköröket betöltő személyek közigazgatási szervvel állnak jogviszonyban, nem indokolt a Ktv. szervi hatályának kizárólagosságát fenntartani.
Elsősorban az ügykezelők és fizikai alkalmazottak helyzetének rendezését szolgálja, ha jogviszonyuk általános munkaviszonynak minősül. Az eddig rájuk is vonatkozó közjogias szabályozás megszüntetése elsősorban a díjazás, az alkalmazás, a próbaidő, az összeférhetetlenség és a felmondás területén csökkenti a kötöttséget, sőt indokolatlanná teszi bizonyos kötelmek érvényesítését velük szemben, pl. vagyonnyilatkozat. A gazdasági, illetve piaci hatásokat ellensúlyozva megfelelő garanciák biztosítják a munkafeltételek és a munkabér védelmét.
A vagyonnyilatkozattal összefüggésben a személyi hatályt a Javaslat kiterjeszti a köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára és gyermekére.
A 2. §-hoz
A Javaslat értelemszerű pontosítást tartalmaz a személyi hatály tekintetében, s rendelkezik a politikus állami vezetők vagyonnyilatkozat adásának módjáról.
A 3. §-hoz
A Javaslat pontosítja azokat a Ktv.-szakaszokat, amelyeket az államtitkárra, helyettes államtitkárra, illetve a politikai főtanácsadókra, tanácsadókra kell alkalmazni.
A 4. §-hoz
A Javaslat az önkormányzati köztisztviselők juttatásaira és támogatásaira vonatkozóan szövegpontosítás mellett szigorítást is tartalmaz: e tárgyban csak a törvény keretei között ad felhatalmazást a képviselő-testületnek a rendeleti szintű szabályozásra.
Az 5. §-hoz
A Javaslat tágabb megfogalmazást ad a közszolgálati jogviszonyra, s az eddigiekhez képest jobban kifejezésre juttatja a közszolgálati jogviszonnyal együtt járó többlet kötelezettségeket és jogosultságokat.
A 6. §-hoz
A Javaslat a munkáltatói jogkör gyakorlásának átruházásával kapcsolatban egyértelműbb szabályt tartalmaz, s elrendeli az átruházás írásba foglalását.
A 7. §-hoz
A Javaslat értelemszerű pontosítást tartalmaz. Az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak munkaviszonyával összefüggésben pontosítja a közszolgálati jogviszonyba kinevezhetők minimális iskolai végzettségére vonatkozó előírást. A központi közigazgatási szerveknél az alaptevékenységet ellátó pályakezdő diplomásoktól megköveteli az angol vagy francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsga meglétét. Ezt indokolja, hogy széleskörű idegennyelv-ismeret birtokában a közigazgatás személyi állománya alkalmasabb lesz az Európai Unióba integrálódott ország közigazgatási feladatainak ellátására.
Előírja a köztisztviselő számára a nemzetbiztonsági követelményeknek megfelelésről nyilatkozat adását, a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulási nyilatkozat-tétel kötelezettségét a közeli hozzátartozóra is kiterjesztve, s meghatározza az ellenőrzési kötelezettséget megtagadóval szembeni szankciót.
A Javaslat a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges feltételek bővítésére is lehetőséget teremt (egészségügyi és pszichikai alkalmassági vizsgálat).
Szigorítja az alkalmazási feltételeket a vagyonnyilatkozat-adási kötelezettséggel, kiterjesztve azt a közeli hozzátartozókra is. A vagyonnyilatkozat személyes adatainak kezeléséhez, az ellenőrzéshez szükségesnek ítélt adatbekérés jogszerűségének biztosítása céljából meghatározza az érintettek nyilatkozat-adási kötelezettségét.
A 8. §-hoz
A Javaslat pontosítja a jegyzővel, főjegyzővel szembeni alkalmazási követelményeket. Oldja a hatályos szabályok merevségét a közigazgatási szakvizsgával kapcsolatban azzal, hogy közigazgatási szakvizsga nélkül is adható jegyzői kinevezés, feltéve, hogy azt egy éven belül megszerzi. Ugyanakkor egyértelműsíti letétele elmulasztásának jogkövetkezményét.
A 9. §-hoz
A Javaslat a Miniszterelnöki Hivatalnál, a Kormány által közvetlenül irányított központi közigazgatási szerveknél és a minisztériumoknál kötelezővé teszi a főosztályvezetői munkakörök pályáztatását, továbbá részletezi a pályázat minimális tartalmi követelményeit, közzétételének szabályait, a döntéshozatallal kapcsolatos szabályokat, garanciákat biztosít a pályázati eljárások tisztaságára.
A tapasztalatok szerint a személyi állomány utánpótlása jellemzően szakmai ismeretségi körből, informális kapcsolatok alapján, továbbá újsághirdetések útján, álláshirdetés hiányában is a munkáltatóhoz benyújtott önéletrajzok hasznosításával történik. Kívánatos azonban, hogy az esélyegyenlőség és a szakmaiság követelményeinek biztosítása érdekében az eddiginél szélesebb körben alkalmazzák a pályázati eljárást.
Pályázat kiírására döntően jogszabályi kötelezettség alapján kerül sor, de a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében is írhat ki pályázatot. Ebben az esetben azonban már köteles figyelembe venni a pályázati eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat.
A pályázatra vonatkozó szabályozás új eleme, hogy a pályázat betöltött állásra is kiírható, de csak azzal a feltétellel, hogy az elbíráláskor az álláshelynek már betölthetőnek kell lennie. Ezzel biztosítható a szakmai munka folyamatossága.
Garanciális okok miatt a pályázati eljárás egyes mozzanatait dokumentálni kell.
A Kormány felhatalmazást kap, hogy a Külügyminisztériumra és a külszolgálatra vonatkozóan a pályázati kötelezettséget eltérően szabályozza.
A Javaslat előírásokat fogalmaz meg a jegyzői, főjegyzői pályázatok kiírására, elbírálására vonatkozóan is.
A 10. §-hoz
A Javaslat pontosításokat tartalmaz, továbbá a pályakezdő fiatalok és az aktív korú szakemberek foglalkoztatása érdekében megszigorítja a saját jogú nyugellátás melletti foglalkoztatást a közszolgálati jogviszonyban. Rendelkezik a kinevezési okmány kötelező elemeinek kiegészüléséről.
A 11. §-hoz
A Javaslat részben pontosításokat tartalmaz, másrészt szabad megállapodás tárgyává teszi a politikai (fő)tanácsadó illetményének megállapítását.
A 12. §-hoz
A köztisztviselővel szembeni követelmények szigorítása és a lelkiismereti szabadság alkotmányos jogának érvényesítése miatt az eskü szövege módosul.
A 13. §-hoz
A Javaslat pontosítja a hatályos szöveget, egyértelműen meghatározza, hogy a kinevezés érvénytelensége esetén az érvénytelenséget előidéző ok megszűnéséig a köztisztviselőt a munkavégzéstől el kell tiltani.
A 14. §-hoz
A Javaslat a köztisztviselő beleegyezése nélkül megtehető munkáltatói intézkedéseket pontosítja. A pontosítás alapján nem szükséges a köztisztviselő beleegyezése a kinevezés módosításához, ha a közigazgatási szerv személyében jogutódlás miatti változás áll be és a munkát továbbra is ugyanazon a településen kell végezni. A jegyzők áthelyezéses munkahely-változtatásának lehetővé tételét a jogalkalmazási tapasztalatok indokolják.
A 15. §-hoz
A Javaslat a közszolgálati jogviszony megszűnésének eseteit - a bírákéhoz hasonlóan - új jogcímmel, a 70. életév betöltésével kiegészítette. Ennek megfelelően a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, amikor a köztisztviselő a jelzett életkort betöltötte.
A 16. §-hoz
A Javaslat az értelemszerű pontosítások mellett, a jogalkalmazási tapasztalatok alapján meghatározza, milyen esetekben kötelező megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, a köztisztviselő védelme érdekében előírva a megszüntetés írásos indokolásának kötelezettségét a munkáltató számára.
A Javaslat lehetővé teszi a vezetői megbízású köztisztviselő számára a tisztességes visszavonulást, s megoldást nyújt arra az esetre, ha a közigazgatási szerv nem rendelkezik felajánlható üres álláshellyel.
A Javaslat a másik közigazgatási szervnél rendelkezésre álló munkakör felajánlását az érintett szerv vezetőjének egyetértéséhez köti. Az egészségi ok miatt az adott munkakörre alkalmatlanná vált köztisztviselőnek a hatályos szabályozás szerinti alacsonyabb munkakör felajánlása a jövőben nem oldható meg, tekintettel az ügykezelők és fizikai alkalmazottak munkaviszonyba kerülésére, ezért a szabály fenntartása szükségtelen.
Kimondja a Javaslat a kötelező felmentést az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult esetében, ha felmentését e jogcímen kezdeményezi, de ezzel a lehetőséggel a köztisztviselő csak egy alkalommal élhet.
A Javaslat a jogalkalmazás egységesítése érdekében egyértelműsíti, hogy milyen szabályokat kell alkalmazni körjegyzőség megszűnésekor. Lehetővé teszi, hogy a körjegyzőséggel kapcsolatos szervezeti változások átszervezésnek minősüljenek, s így a felmentést alkalmazni lehessen a jegyzővel, körjegyzővel szemben.
A 17. §-hoz
A Javaslat szövegpontosításokat tartalmaz. Emellett a Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum szerepkörének megváltozása miatt hatályon kívül helyezi a korábbi szabályokat, mivel a testület köztisztviselőkkel kapcsolatos jogosítványai a társadalmi párbeszéd megváltozott rendszeréhez kapcsolódnak, s módosul maga a szervezet is. A csoportos létszámleépítésnek minősülő esetekben a Javaslat továbbra is egybeszámítani rendeli a közigazgatási szervnél megszüntetendő létszámot, függetlenül a foglalkoztatás jellegétől. A Javaslat a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozóan az egységes jogalkalmazás érdekében pontosítja a hatályos szabályozást.
A 18. §-hoz
A Javaslat a köztisztviselő számára a hatályos szabályozáshoz képest kedvezőbb előírásokat tartalmaz a felmentési időre. Más foglalkoztatási jogviszonyban állókhoz hasonlóan a felmentés esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időszakára a köztisztviselőnek is az átlagkeresetét biztosítja, s egyúttal oldja a más foglalkoztatási jogviszony létesítésének indokolatlanul szigorú szabályát, amely az elhelyezkedést akadályozta más munkáltatónál.
A 19. §-hoz
A Javaslat arra való tekintettel tartalmaz új szabályt, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz közeli években romlanak a munkavállalók munkaerő-piaci pozíciói. A Javaslat pontosítja a végkielégítés számítása alapjául szolgáló közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítását, a mentesítési időre járó átlagkeresettel, végkielégítéssel kapcsolatos kifizetési szabályokat egyértelművé teszi.
A 20. §-hoz
A vezetői jogállásra vonatkozó szabályok módosulása miatt a jövőben szükségtelen a tartalékállomány jogintézményét a vezetőkre fenntartani.
A 21. §-hoz
A Javaslat szigorítja a köztisztviselői összeférhetetlenség, valamint a jegyzői helyettesítés szabályait.
A 22. §-hoz
A Javaslat a közigazgatás korrupciómentességének biztosítása érdekében a köztisztviselők meghatározott köre számára bevezeti az ún. vagyonnyilatkozat adásának kötelezettségét. Emellett a Javaslat valamennyi köztisztviselő számára lehetőséget biztosít vagyonnyilatkozat tételére. Az új jogintézmény bevezetése érdemben hozzájárulhat a közszolgálat átláthatóságához, elszámoltathatóságához és nyitottságának erősítéséhez.
A vagyonnyilatkozatra vonatkozó kötelezettség a köztisztviselővel közös háztartásban élő hozzátartozókra is kiterjed. Ennek megfelelően a köztisztviselő külön-külön nyilatkozik saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársának és gyermekének vagyoni helyzetéről. A vagyonnyilatkozatra vonatkozó kötelezettség általánosan kiterjed minden köztisztviselőre, de adásának rendszerességét a Javaslat differenciáltan, beosztástól függően egy és öt év között határozza meg. Ha a vagyonnyilatkozatok összevetéséből az állapítható meg, hogy a közszolgálati jogviszonyból származó jövedelme, vagy a munkáltató által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme a vagyongyarapodásra kellő magyarázatot nem ad, az ok feltárása céljából a munkáltatói jogkör gyakorlója megkeresi a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalt. A Hivatal eljárása során személyeket hallgathat meg, szakértőket rendelhet ki, adatokat kérhet. Amennyiben az említett személyek a felkérésnek nem tesznek eleget, úgy a Hivatal e magatartásukat az egyéb bizonyítékokkal együtt értékeli. A Hivatal a vagyongyarapodás okának ellenőrzésén túlmenően ellátja mindazokat az egyéb ellenőrzési feladatokat, amelyekkel a belügyminiszter megbízza.
A Hivatal adatkezelésének jogszerűségét biztosítja, hogy a köztisztviselőnek - valamint hozzátartozóinak - már a közszolgálati jogviszony létesítésekor írásban hozzájárulást kell adni a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos személyes adatok kezeléséhez.
Ha a köztisztviselő a vagyonnyilatkozat adását megtagadja, vagy lényeges adat tekintetében szándékosan valótlant állít, jogviszonyát meg kell szüntetni.
A köztisztviselő és hozzátartozói vagyonnyilatkozatában szereplő adatok védelme érdekében külön rendelkezéseket fogalmaz meg a Javaslat.
A Javaslat szabályozza a Hivatal vezetője és helyettese kinevezésének rendjét, s felhatalmazza a Kormányt a Hivatal szervezete, működése, ellenőrzési eljárása részletszabályainak megalkotására.
A 23-24. §-hoz
A Javaslat szabályai minőségileg is új szabályozást hoznak a köztisztviselők jogállásának rendezésében. Ezt fejezi ki a 23. §-t megelőző cím módosulása is. A hatályos szabályozáshoz képest a Javaslat szűkíti a pálya-előmeneteli fokozatok és elnevezések számát.
A 25. §-hoz
A Javaslat az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt évre feloldja a minősítési kötelezettséget.
A Javaslat a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők számára a pálya-előmenetel feltételeként kötelezővé teszi a közigazgatási szakvizsgát, s a hatályos szabályozás szigorodik a szakvizsga-felkészítő tekintetében. Csökkenti viszont a Javaslat a szakvizsgához szükséges közigazgatási gyakorlati időt. Az általános vizsgakötelezettség miatt indokolatlan a szakvizsga-pótlék megtartása ösztönzőként. Ugyanakkor a Javaslat az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége eddigi tapasztalatai alapján a szakvizsga alóli mentesítés szabályait módosítja. A tudományos fokozat közigazgatási jellege ugyanis sok esetben nem egyértelmű, ezért indokolt módot adni a teljes körű mentesítés mellett a részlegesre is. A jogalkalmazási tapasztalatok alapján a Javaslat lehetővé teszi, hogy nem közszolgálati jogviszonyban álló is szakvizsgát tehessen, de csak jogszabályi kötelezettség alapján.
A 26. §-hoz
A Javaslat azért tartalmaz pontosító szabályt, hogy megszűnjék az a diszfunkcionális helyzet, hogy a köztisztviselő egyéni továbbtanulási törekvései nem voltak összhangban a szervezeti szakmastruktúra-igényekkel, s emiatt a munkáltató olyan esetekben is a köztisztviselő I. besorolási osztályba történő átsorolására kényszerült, amikor az nem szolgálta az adott feladat jobb ellátását. A Javaslat nem kívánja korlátozni a köztisztviselők továbbtanulási szándékát általában, de azt az adott munkakörre való magasabb képesítés megszerzése irányába kívánja terelni.
A 27. §-hoz
A jogalkalmazási gyakorlat tette szükségessé annak megfogalmazását, hogy milyen továbbképzési minimum-időtartam alapozhatja meg a magasabb fizetési fokozatba sorolást. A pálya-előmeneteli fokozatok módosítása teszi szükségessé, hogy változzon az előresorolás mértékére vonatkozó hatályos szabály.
A 28. §-hoz
A Javaslat a szakvizsga-kötelezettséghez kapcsolódó eddigi szabályozást a jogalkalmazási tapasztalatok alapján kibővíti, külön bontva a tanácsosi vagy magasabb, illetve az annál alacsonyabb besorolású, szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselőkre alkalmazandó előírást a kinevezés és áthelyezés esetében, megállapítja besorolásuk szabályait is.
A 29. §-hoz
A Javaslat pontosítja a címadományozás szabályait, amikor a feltételek közé beiktatja a kötelező szakvizsgát, s a címadományozáshoz kapcsolódó besorolási szabályokat a megváltozott besorolási fokozatok elnevezéseihez és fizetési fokozataihoz igazítja.
Az életpályára vonatkozó, a köztisztviselői presztizst erősítő szabályok közé tartozik az a módosítás, amely lehetővé teszi, hogy a nyugdíjas köztisztviselő a kiemelkedő munkájáért kapott címet, illetve a vezetői beosztására utaló megnevezést nyugdíjas éveiben is viselhesse.
A 30. §-hoz
A szakmai (fő)tanácsadói cím adományozásának feltételeit a szakvizsga-mentesítési szabályok változása miatt pontosítja a Javaslat.
A 31. §-hoz
Az önkormányzati szakmai kulcsemberek, a jegyzők erkölcsi és anyagi megbecsülésének növelését szolgálja a címzetes főjegyzői cím és adományozása szabályainak megalkotása. A visszavonásával kapcsolatos rendelkezések a folyamatos minőségi munkára és az élethosszig tartó etikus, köztisztviselőhöz méltó magatartásra ösztönöznek.
A Javaslat szerint a címzetes főjegyzői cím odaítéléséhez szükség van a képviselő-testület kezdeményezésére, a közigazgatási hivatal vezetőjének és a szakmai érdekvédelmi szervezetnek a támogató véleményére, a jegyző “kiválóan alkalmas” minősítésére és a cím odaítélést megelőzően 10 éves folyamatosan betöltött jegyzői tisztségre, körzetközponti jegyző esetében legalább 5 év körzetközponti jegyzői működésre.
A főjegyzők esetében a címzetes megjelölés indokolatlan, ugyanakkor a közülük kiemelkedően dolgozók többletteljesítményét a Javaslat azzal ismeri el, hogy a címadományozási juttatást számukra is lehetővé teszi.
A címzetes főjegyzői címre jogosultság megszűnésének eseteit azért tartja szükségesnek szabályozni a Javaslat, mivel a cím kimondottan a jegyzői munkakörhöz kötődik. A szankcionálás eseteinek felsorolása azt hivatott kifejezni, hogy ez a cím valójában csak az életpályájuk hosszabb szakaszán kiemelkedő teljesítményt nyújtó jegyzőket illeti meg.
A címzetes főjegyzői címmel kapcsolatos eljárási szabályok megalkotására a belügyminiszter kap felhatalmazást.
A 32. §-ához
A hatályos jogszabályok ez idáig nem tartalmaztak kifejezett rendelkezést a közigazgatási szervet vezető köztisztviselő vezetői megbízására, ezért szükséges a módosítás, amelyet a Javaslat tartalmaz. A munkaköri leírással kapcsolatos kiegészítést a vezetői munkaértékelés bevezetése is indokolja.
A Javaslat a közigazgatási szakvizsga hiányában adott vezetői megbízás szabályát, a határidőben le nem tett vizsga jogkövetkezményét a 8. §-ban a jegyzőkre megfogalmazott rendelkezésekkel összhangban általánossá teszi minden vezetői megbízás esetére.
Bővül a hatályos szabályozás a vezetői megbízásról való lemondás pontosított szabályozásával, az ez esetben követendő eljárás, illetményre jogosultság mértékének és a jogkövetkezményeknek a szabályozásával.
A szakmai folyamatosság biztosítása érdekében egységessé kell tenni a vezetői tisztség megszűnésére vonatkozó szabályokat és megfelelően érvényesíteni kell a szakmai bizalom és a megfelelő végelbánás elvét. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató továbbra is indokolás nélkül visszavonhatja ugyan a vezetői megbízást, de másik megfelelő álláshely felajánlható, annak hiányában, illetve a köztisztviselő elutasítása esetén a közszolgálati jogviszonyt felmentéssel az általános szabályok szerint kell megszüntetni. Ennek előírására azért is szükség van, mert eddig a szabályok nem rendezték megfelelően azt az esetet, amikor a közigazgatási szerv nem rendelkezik felajánlható másik álláshellyel, ami miatt nem lehet a köztisztviselőt ügyintézőként besorolni.
A vezetőkkel szembeni követelményeket szolgálja a központi közigazgatásban az a javaslat, hogy öt évenként értékelni kell a vezetői munkát.
A 33. §-hoz
A kiemelt főtisztviselői kar létrehozása a magyar közszolgálati rendszeren belül az államigazgatás hatékonyságának javítását, az egyközpontú kormányzati akaratérvényesítést szolgálja. Kialakításának célja egy olyan kis létszámú, de szakmai felkészültsége és igazgatási-gazdasági-társadalmi kérdésekben szerzett széles körű tájékozottsága miatt ütőképes, távlatokban gondolkodó szakmai elit megteremtése, amely mindennapi munkáján és az e minőségében reá osztott külön feladatokon keresztül - személetében az ágazati érdekeken felülemelkedve - hatékonyan segítheti az összkormányzati munkát.
E személyi körnek a kormányzati munka vitelében játszott kitüntetett szerepköre indokolja, hogy az általánostól eltérő szabályok rendezzék kiválasztásukat, bérezésüket, mozgathatóságukat, továbbképzésüket, stabilitásuk garanciáit.
Kiválasztásuk pályázat útján a köztisztviselők közül történik, de emellett a Javaslat közigazgatáson kívülről is lehetővé teszi a bekerülést.
Tekintve, hogy a főtisztviselők többsége konkrét közigazgatási feladatkört lát el, a főtisztviselői jogállás nem érinti a közszolgálati jogviszonyt, s így a miniszteri felelősség érvényesítését és a munkáltatói jogok gyakorlását sem. Központi kormányzati szervek közötti mozgathatóságukhoz miniszterelnöki döntés szükséges. Közszolgálati jogviszonyuk nem szűnik meg feladatkörük megváltozása esetén sem, hanem - rendelkezési állományba kerülve - munkáltatójuk a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter lesz: a stabilitásukat szolgáló rendelkezési állományban öt évig maradhatnak, s ezalatt feladatukat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter határozza meg és ellenőrzi. A rendelkezési állomány lejártát követően a köztisztviselő választhat: a felajánlott köztisztviselői állást elfogadja, s továbbra is a közigazgatásban marad, vagy felmentését kéri és ezzel az általános szabályok szerint megszűnik a jogviszonya.
A 34. §-hoz
A Javaslat a (fő)tanácsadói munkakör ellátására adható megbízás feltételeit az életpályával kapcsolatos megváltozott rendelkezésekkel összhangban határozza meg.
A 35. §-hoz
A Javaslat a közigazgatás hatékonyságának javítása érdekében a hatályos szabályozáshoz képest megszigorítja a vezetőképzésben való részvételt, a részvétel elmulasztásához anyagi szankciót kapcsolva.
A köztisztviselők továbbképzésének és a közigazgatási vezetőképzés közelmúltbeli tapasztalatai szerint a tervszerű és rendszeres továbbképzés - ezen keresztül a köztisztviselői kar európai szintű felkészítése feladatainak ellátására - csak akkor biztosítható, ha az ezt szolgáló központi célelőirányzat nagysága arányban van a kormány által célul kitűzött továbbképzési feladatokkal, s az éves ágazati továbbképzési tervek végrehajtását szolgálják egyéb, költségvetési forrásból biztosított pénzeszközök is.
A Javaslat szerint - mivel a diplomások számára kötelezővé válik - a munkáltató közigazgatási szervet terheli a szakvizsga-felkészítő tanfolyam költsége és a vizsgadíj is.
A Javaslat pontosítja a továbbképzés költségei visszatérítésének kötelezettségét.
A 36-37. §-hoz
A Javaslat a fejlett országok közigazgatásában követett gyakorlathoz igazodóan bevezeti az évenkénti, egyéni teljesítményértékelést, ami ösztönözni kívánja a felelősségteljes, szakszerű ügyintézést, a felkészültség folyamatos szinten tartását és javítását, s az értékelést összekapcsolja a teljesítmény díjazásával. Ezt a vezetők számára új, időigényes és felelősségteljes feladatot a miniszter, az MTA Titkárság vezetője és a KSH elnöke azzal segítik, hogy évente megfogalmazzák a teljesítménykövetelmények alapjául szolgáló ágazati célokat.
Mivel a teljesítményértékelés az önkormányzati köztisztviselők esetében is kötelező, ezért a Javaslat megjelöli e területen is a felelősöket.
Tekintve, hogy a teljesítményértékeléshez előny, illetve hátrány kapcsolódhat, a Javaslat lehetővé teszi a köztisztviselőnek közszolgálati jogvita kezdeményezését.
A köztisztviselői életpálya során a teljesítménytől függő differenciáltabb díjazás jár. Ennek előfeltétele azonban annak garanciákat biztosító szabályozása, hogy a teljesítményértékeléssel összefüggő munkáltatói eljárás ne lehessen önkényes, rendszertelen. A köztisztviselő érdekét szolgálja, hogy a teljesítményértékelés nem szakadhat el a minősítési eljárástól, s hogy a minősítés elkészítése “kikényszeríthető”.
A 38. §-hoz
A Javaslat irányadóként, az országosan egységes gyakorlat érdekében rögzíti a munkaidő kezdő- és végpontját az egy hetes munkaidőkereten belül, s rendelkezik a rugalmas munkaidő-beosztásban dolgozók törzsidejéről is.
A 39. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest pontosítást tartalmaz: a túlmunkáért járó ki nem adott szabadidő megváltását rövidebb határidőhöz köti, ily módon a szabadidő közvetlenül a túlmunkavégzést követően is megváltható.
A 40. §-hoz
A munkaközi szünet rögzítésével a Javaslat kiegészíti a hatályos szabályozást.
A 41. §-hoz
A életpálya előmeneteli besorolási fokozatainak megváltozása miatt az új fokozatokhoz kell igazítani a velük járó pótszabadság mértékét.
A 42. §-hoz
A jogalkalmazási tapasztalatok alapján a Javaslat pontosító rendelkezést tartalmaz.
A 4. §-ban is megfogalmazott törekvéssel összhangban a Javaslat fontos új szabályt vezet be az önkormányzatok illetményalap-megállapítási jogosultságának korlátok közé szorításával, hogy ezáltal mérséklődjék a köztisztviselői illetmények között az elmúlt években tapasztalt növekvő, a munkateljesítmények alapján nem indokolt aránytalanság.
A 43. §-hoz
A Javaslat az illetményalap megállapításával kapcsolatban a hatályoshoz képest egyszerűsíti a szöveget.
A módosítás a teljesítményértékelésre vonatkozó rendelkezéssel függ össze. A Javaslat szerint a jövőben nem lesz arra lehetőség, hogy a munkáltató a kinevezéskor az illetményrendszer szerintitől eltérően állapítsa meg a köztisztviselő alapilletményét.
A teljesítményértékelés alapján adható illetményemelés mértékét a hatályos szabályozáshoz képest a jogalkalmazási tapasztalatok alapján ésszerű mértékre csökkenti. A munkáltató számára ugyanis a ±20 %-os eltérés lehetősége elégséges mozgásteret biztosít a teljesítménykülönbségek kifejezésre juttatására. Ezt megerősíti az a szabály, amely nem engedi meg a teljesítményértékelés alapján az alapilletmény 20 %-ot meghaladó mértékű csökkentését.
A 44. §-hoz
A Javaslat a hatályos jogszabályokhoz igazodva pontosítja egyes szervek elnevezését, illetve a közigazgatási szervezetrendszerben elfoglalt helyét, s e helytől függően rögzíti az ott dolgozó felsőfokú, illetve középiskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértékét.
A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok többletfeladatai indokolják az ott dolgozó köztisztviselők illetménykiegészítésének emelését.
Az egységes díjazás érdekében megszűnik a 80 %-os illetménykiegészítés.
A 45. §-hoz
A Javaslat az önkormányzati köztisztviselők önkormányzati rendeletben megállapítható illetménykiegészítésének mértékét az állami szervekéhez hasonlóan egyértelműbben határozza meg.
A 46. §-hoz
Mivel az életpálya-program alapján a köztisztviselői pálya-előmenetel egyes fokozataihoz tartozó szorzószámok a hatályos szabályozáshoz viszonyítva jelentősen megemelkedtek - kifejezve ezáltal a köztisztviselői munka fokozottabb elismerését, javítva a pálya vonzerejét, egyúttal az illetménytábla széthúzásával növelve a vezetők mozgásterét a teljesítményértékelés során megállapított teljesítmények díjazására - indokolt a vezetői alapilletményekhez tartozó szorzószámokat is megnövelni mind az államigazgatási vezetők, mind a jegyzői kar esetében.
A Javaslat az egységes jogértelmezés érdekében a Ktv. alkalmazása szempontjából meghatározza a körzetközponti jegyző fogalmát.
A 47. §-hoz
A Javaslat a vezetői illetménypótlék meghatározásához szövegpontosítást tartalmaz. Az illetménypótlékok %-os rögzítése során - a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok megnövekedett szerepkörére tekintettel - indokolt az egyéb vezetői beosztásokra is kiterjeszteni a pótlékrendszert.
A kormányprogramban megfogalmazott cél szellemében az önkormányzati jegyzők, főjegyzők eltérő nagyságrendű feladataihoz igazodó differenciálásra teremt lehetőséget a Javaslat az alapilletmények és a vezetői illetménypótlékok arányainak új koherens rendszerével.
A 48. §-hoz
A Javaslat pontosítja az éjszakai pótlék mértékének meghatározását.
A 49. §-hoz
A Javaslat a külföldi tanulmányok során szerzett nyelvtudás elismerésével kapcsolatban szövegpontosítást tartalmaz.
A nyelvvizsgával kapcsolatos hatályos rendelkezések módosítását és kiegészítését az európai integrációval kapcsolatos feladatok, a célirányos ösztönzés indokolja. Ez utóbbi fejeződik ki abban, hogy a három megnevezett idegennyelv-ismeret után a pótlék alanyi jogon jár, más nyelvek esetében a munkáltató mérlegelésétől függően adható. A pótlékfizetés korlátozása a belső illetményarányok megőrzését szolgálja.
Tekintve, hogy a köztisztviselő “piacképességének” növekedése miatt személy szerint is érdekelt az idegennyelv-tanulásban, a költségvetési források kímélése érdekében a Javaslat a nyelvpótlék fizetésével kapcsolatban megszorító intézkedést iktat be.
Az 50. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a hatályos szabályozást, s ennek megfelelően kibővíti a képzettségi pótlékok sorát a tudományos fokozatéval, ezzel is kifejezésre juttatva a tudományos fokozattal a közigazgatásban munkát vállalók megbecsülését.
Az 51. §-hoz
Az egységes jogalkalmazás érdekében kívánatos, hogy a helyettesítés kérdéskörét a Javaslat a hatályoshoz képest részletesebben szabályozza, elejét véve ezzel szükségtelen munkahelyi vitáknak. A kormányrendelet egy mondatos szabálya helyett a törvényi szintű, árnyaltabb rendelkezés egyben az országosan egységesebb gyakorlatot segítheti elő.
Az 52. §-hoz
A hatályos szabályozás szerinti pálya-előmenetelt köztisztviselői életpályává kiteljesítő Javaslat fontos eleme, hogy a korábban kormányrendeletben megfogalmazott különböző juttatások körét törvényi szinten szabályozza, pontosítva, s új jogosultságokkal kibővítve az eddigieket. Ezek közül kiemelendő a lakásépítési hitellel kapcsolatos állami garanciavállalás, a szociális és kegyeleti támogatások sora - amelyek odaítélésének munkahelyi szervezeti kereteit is szabályozza a Javaslat -, s a nyugdíjas köztisztviselőkkel való fokozott törődés törvénybe foglalása.
A juttatásokkal kapcsolatban az önkormányzatokra vonatkozóan is széles körű kereteket fogalmaz meg a Javaslat, hogy az ilyen tárgyú rendeleteikben csak a törvény szabta keretek közt alkothassák meg helyi szabályozásukat.
Az 53. §-hoz
A Javaslat pontosítja a fegyelmi eljárás lefolytatására vonatkozó szabályozást.
Az 54. §-hoz
A Javaslat erőteljesen hangsúlyozza a munkáltató teljes kártérítési felelősségét a jogalap nélküli kifizetésekkel kapcsolatban, ami a jogalkalmazási tapasztalatok alapján különösen a megalapozatlan képviselő-testületi döntések egyénenkénti jogkövetkezményének kimondásával válhat visszatartó erejűvé. A kártérítési felelősség érvényesítésére a kártérítési eljárás általános szabályai az irányadóak.
Az 55. §-hoz
Az eskü új szövegében is megfogalmazott etikus köztisztviselői magatartás támogatását, a köztisztviselői kar társadalmi presztizsének erősítését, egységes magatartási normarendszer követését, s ezáltal a testületi szellem erősítését szolgálja a Javaslat azzal, hogy rögzíti az etikai eljárás legfontosabb keretszabályait és az etikai vétséget elkövetőkkel szembeni szankciókat.
A Javaslat az eljárási szabályok tekintetében mértéktartásra törekszik, nehogy - a hivatali munka rovására - folyamatos önvédelemre kényszerüljön a közigazgatási szervezetrendszer az etikai eljárások megindíthatóságának parttalansága és az eljárásban résztvevők nagy száma miatt. Ezért, s a jogi garanciák fokozott érvényesítése miatt az etikai eljárást a közigazgatási szervnél működő Etikai Bizottság elnöke rendeli el. Mindez megfelelő etikai infrastruktúra biztosítása esetén működőképes etikai rendszer bevezetését eredményezi.
A Köztisztviselői Etikai Kódex szabályai nem részei a törvénynek, nem jogi jellegűek, s tekintélyüket a közmegegyezés biztosítja. A működőképes etikai rendszer alapját az adhatja, hogy abban a munkavállalók és az érintett érdekképviseletek állapodnak meg, s a szabályokat a belügyminiszter ajánlásként teszi közzé.
Az 56. §-hoz
A Javaslat az Mt. vonatkozó szabályának időközben bekövetkezett változására figyelemmel a keresetindítási határidőt a köztisztviselők esetében is harminc napban állapítja meg, illetve pontosításokat és kiegészítéseket tartalmaz.
Az 57. §-hoz
A köztisztviselői felmentések kapcsán számos olyan jogvita keletkezett, amelyek bírósági döntéssel végződtek. Ezek tanulságai alapján kívánja a Javaslat a kérdéskör több, eddig tisztázatlan részletének szabályozásával a vitatható felmentési döntéseket megelőzni, s egyúttal összhangot teremteni a Munka Törvénykönyve azonos tárgyú szabályaival.
Az 58. §-hoz
A Javaslat a köztisztviselő által jogellenesen megszüntetett közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogosítványokat szabályozza. Ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát a törvénybe ütköző módon szünteti meg, köteles a munkáltató számára a lemondási időre járó illetményének megfelelő összeget megfizetni. Ez a kötelezettség azonban nem mentesíti a köztisztviselőt a kéthavi illetményét meghaladó mértékű kár megtérítése alól, ha jogellenes eljárása a munkáltatónak ilyen mértékű kárt okozott.
Az 59-63. §-hoz
A Javaslat szerint a módosítás egyrészt törvényi szintre emeli az adatkezeléssel, adatszolgáltatással kapcsolatos felelősségi szabályokat, s meghatározza a közszolgálati alapnyilvántartás és a központi közszolgálati nyilvántartás célját, másrészt megteremti a jogi lehetőségét annak, hogy a közigazgatási hivatalok területükön érdemibb módon kapcsolódjanak be a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésébe, s hozzáférésük legyen a megyében, (a fővárosban) alkalmazott köztisztviselők feldolgozott adataihoz. Ez várhatóan javítani fogja a szolgáltatott adatok minőségét. A módosítás összhangot teremt a központi közszolgálati nyilvántartás, a tartalékállomány, illetve a főtisztviselők információs rendszerei között.
A 64. §-hoz
A társadalmi párbeszéd rendszerének megváltozása miatt a Javaslat előírja az országos érdekképviseletek és az országos munkavállalói érdekvédelmi szervezetek, valamint a munkáltatókat képviselő oldal által folytatott érdekegyeztetésre a Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum helyett két új testület létrehozását. Az új testületek funkcióit a korábbinál szűkebben, de jellegüket jobban figyelembe véve határozza meg. A testületek működésével kapcsolatos titkársági feladatokat továbbra is a Belügyminisztérium látja el.
Szabályozza a Javaslat a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés kérdéskörét is.
A 65. §-hoz
A Javaslat a Ktv. szabályai változásával összefüggő pontosításokat, fogalom-megfeleltetéseket tartalmaz, illetve megjelöli, milyen szabályokat kell alkalmazni a Munka Törvénykönyve rendelkezései közül a köztisztviselőkre is.
A 66. §-hoz
A köztisztviselői munka presztízsének emelését szolgálja a Köztisztviselők Napjának munkaszüneti nappá nyilvánítása.
A 67. §-hoz
A Javaslat fogalom-megfeleltetést tartalmaz.
A 68. §-hoz
A Javaslat a költségvetési törvényben megállapított államigazgatási szervek tekintetében lehetőséget biztosít a köztisztviselői törvénytől eltérő, kivételes díjazás bevezetésére, azonban az eltérő illetmény-megállapítást miniszterelnöki jóváhagyáshoz köti.
A 69. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a kormányrendeletben szabályozható tárgyköröket.
A 70-71. §-hoz
A kiegészítések és a módosulások a teljesítményértékeléssel, a nyilvántartás változásaival, valamint a vagyonnyilatkozat bevezetésével függnek össze.
A 72-85. §-hoz
Az egységes közszolgálati életpálya kialakítására irányuló kormányzati döntés, a két jogviszony szabályozása mind teljesebb harmonizációjának megteremtése érdekében a köztisztviselők növekvő anyagi, erkölcsi megbecsülését és ezzel összefüggésben az elvárható szigorúbb erkölcsi követelményeket a rendvédelmi szervek hivatásos állományára is indokolt kiterjeszteni. Ennek megfelelően szükség van a Hszt. különös részében egy új - valamennyi rendvédelmi szervre kiterjedő - általános követelményeket meghatározó fejezet beiktatására.
A Javaslat a vezetőkre vonatkozó szigorú vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség bevezetésével a rendvédelmi szervek tekintetében is biztosítani kívánja a korrupció megelőzését. A Javaslat a vezetői szintektől függően differenciált módon határozza meg a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget és ezzel összefüggésben annak elmulasztását a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozóan is szankcionálni rendeli.
A köztisztviselői törvény szabályaihoz hasonlóan a hivatásos állomány vezetői beosztásban lévő tagjai esetében is kezdeményezi a Javaslat a vezetői kinevezés - bizonyos garanciák melletti - indoklás nélküli visszavonásának bevezetését.
Az illetményrendszer reformjával összefüggésben, illetve a minősítő munka részeként kezdeményezi a Javaslat a rendvédelmi szervek hivatásos állománya munkateljesítményének évenkénti rendszeres értékelését, ennek alapján az illetmény eltérítés újbóli szabályozását.
Az európai integrációval összefüggő feladatok eredményes végrehajtását segítendő a meghatározott európai nyelvek esetében a hivatásos állomány vonatkozásában is ösztönzőbb idegennyelv-tudási pótlék bevezetését kezdeményezi a Javaslat, továbbá lehetőséget teremt az egyes rendvédelmi szerveknél más idegen nyelvek utáni kiemelt mértékű nyelvpótlék folyósítására is.
A rendvédelmi szervek hatékony működésének elősegítése érdekében a hivatásos állományra vonatkozóan “a központi tisztikar” megnevezéssel javasolja kiterjeszteni a főtisztviselői karra meghatározott szabályokat, amellyel eredményesen szolgálható a kormányzat közigazgatási, rendészeti, nemzetbiztonsági stratégiájának megvalósítása.
A Javaslat a rendőrségnél eddig is alkalmazott, a családtagokra is kiterjedő szigorú életviteli követelményeket kezdeményezi a többi rendvédelmi szerv hivatásos állományára is kiterjeszteni, ezért a szolgálati viszony létesítésekor és annak fennállása alatt is fokozott ellenőrzést határoz meg. Ezzel összefüggésben a jövőben e törvény határozná meg a kifogástalan életvitel ellenőrzésére hivatott szerv kötelezettségét, jogosítványait is.
A gazdaság teherbíró képességét is figyelembe véve a javaslat a többletköltséggel járó rendelkezéseket – tekintettel azok nagyságára – a rendvédelmi szervek tekintetében is fokozatosan, több lépcsőben kezdeményezi bevezetni, de úgy, hogy az első időszakban történjenek a nagyobb hatással járó illetményváltozások.
Az átmeneti rendelkezések tartalmazzák azon szabályokat, melyek az illetményrendszer változása következtében az érintett állomány részére garantálják a korábbi jogosultságok megtartását.
A fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományával szemben megkövetelt fokozottabb elvárások, az átlagosnál nagyobb terhek indokolttá teszik az illetményrendszer bizonyos reformját, az illetmények emelkedését eredményező, egyes beosztásokhoz kapcsolódó szorzószámok növelését.
A 86. §-hoz
A Ktv. megszületésének pillanatától kezdve mindvégig vitatott volt, hogy szükséges-e közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatni az ügykezelőket és a fizikai alkalmazottakat. E régi vitára tesz pontot a Javaslat azzal, hogy a köztisztviselői szerepet a közhatalmi jogosítványok ellátásához kapcsolja, s mindazokat a feladatokat ellátóknál, akiknek tevékenysége ezzel nem függ össze szorosan, szükségtelennek tartja jogviszonyuk kifejezetten közjogias jellegének fenntartását.
A Javaslatban leírt módosítások az alábbi lényeges elemeket tartalmazzák:
- az ügykezelő és a fizikai alkalmazott a jövőben nem az állammal, illetve az önkormányzattal áll jogviszonyban, hanem a közigazgatási szervvel, ami kötelmeire is kihatással van (pl. szükségtelen az ügykezelő esetében az eskü kivétele, helyette elegendő a titoktartási nyilatkozat, a fizikaiak esetében még ez is szükségtelen);
- jogviszonyuk az általános munkajogi szabályok alapján keletkezik, de mivel megmarad kötődésük a feladatellátás miatt a közigazgatáshoz, indokolt a versenyszférához képest speciális szabályozás fenntartása egyes vonatkozásokban (pl. ügykezelői alapvizsga-kötelezettség fenntartása, egyes alkalmazási feltételek, stb.).
A 87. §-hoz
A főtisztviselői jogintézmény bevezetéséhez kapcsolódóan az állami vezetőkről szóló törvény módosítása is szükséges.
A 88. §-hoz
A jogszabályváltozás miatt szükségessé vált pontosításokat tartalmazza a Javaslat.
A 89-92. §-hoz
A közszolgálati jogviszony módosításával egyidejűleg biztosítani kell a köztisztviselők és a jelentős részben azonos megítélés alá eső más foglalkoztatottak jogai és kötelezettségei közötti összhangot.
A közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából a vagyon-nyilatkozat-tételi kötelezettséget az ügyészségi alkalmazottak esetében is alkalmazási feltétellé kell tenni.
A köztisztviselői előmeneteli rendszer közszolgálati életpályává alakítása szükségessé teszi, hogy a köztisztviselők illetményével azonosan az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény hatálya alá tartozó nem ügyész ügyészségi alkalmazottak illetménye is hasonló mértékben emelkedjék.
Az ügyészségi fogalmazó, nyomozó és a tisztviselői körbe tartozó ügyészségi ügyintéző ügyészi részjogosítványokat gyakorol. A jogi szakvizsgát tett ügyészségi titkár számára az eljárási törvény jelentős részben az ügyésszel azonos jogkört biztosít. Az ügyészségi tisztviselő önálló döntési jogosítvánnyal rendelkezik. Az ügyészségi írnok pedig olyan feladatokat teljesít, amelyek más közszolgálati jogviszonyokban érdemi tevékenységnek minősülnek, például önálló felelősséggel kezeli az egyesített adatbázist.
Az ügyészségi alkalmazottak e köre jogaik tekintetében is a köztisztviselőkkel azonos megítélést igényel.
Az ügyészségi fogalmazók tekintetében a munkáltatói jogkört legfőbb ügyészségi vezető állású ügyész vagy megyei főügyész gyakorolja. Feladataikat részben a főügyészségen teljesítik. Ennélfogva helyzetük a megyei közigazgatási hivataloknál foglalkoztatott köztisztviselőkéhez hasonló.
A nem legfőbb ügyészségi tisztviselők (informatikusok, statisztikusok, pénzügyi szakemberek) esetében a munkáltatói jogkört a megyei főügyész gyakorolja. Szolgálati helyük főként a főügyészség. Esetükben a megyei közigazgatási hivataloknál foglalkoztatott köztisztviselőkkel azonos megítélés indokolt.
A fizikai alkalmazottak esetében - a közigazgatási szerveknél foglalkoztatottakkal azonosan - az alapilletményt a felek állapítják meg.
A Javaslat biztosítja a köztisztviselő és az ügyészségi alkalmazott javadalmazási rendszerének összhangját.
A 93-95. §-hoz
A köztisztviselői előmeneteli rendszer közszolgálati életpályává történő átalakításával egyidejűleg biztosítani kell a köztisztviselőkre és a túlnyomó részben azonos megítélés alá eső más állami alkalmazottakra vonatkozó szabályozás közötti összhangot. A bíróságoknál, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalánál, az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatalánál és az igazságügyi szakértői intézményeknél foglalkoztatott alkalmazottakról (bírósági titkárok és fogalmazók, hivatásos pártfogók, végrehajtási ügyintézők, tisztviselők, igazságügyi szakértők és szakértő jelöltek stb.) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezik. Figyelemmel arra, hogy a törvény az igazságügyi alkalmazottakkal szemben - a köztisztviselőkhöz hasonlóan - magas szakmai és erkölcsi követelményeket támaszt, indokolt, hogy az egzisztenciális feltételeik is a köztisztviselőkhöz hasonlóan javuljanak. A Javaslat célja a köztisztviselők és az igazságügyi alkalmazottak javadalmazási rendszere közötti összhang megteremtése.
A Javaslat a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából - a Ktv. szabályainak megfelelő alkalmazásával - az igazságügyi alkalmazottak körében is bevezeti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. A bírák tekintetében a vagyonnyilatkozatra vonatkozó részletes rendelkezéseket a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvénybe kell beépíteni.
A 96. §-hoz
Az országos önkormányzati érdekképviselet megváltozása miatt szükséges a közalkalmazotti törvény módosítása.
A 97. §-hoz
Az országgyűlési képviselőcsoportok finanszírozását is szabályozó törvény a képviselőcsoport létszámához igazodó kötött köztisztviselői létszámkeretet határoz meg, melynek révén egy sajátos kötött bérgazdálkodás valósul meg. A jelenlegi szabályozás nem biztosítja a köztisztviselőket érintő illetménynövekedés biztosítását. Ezért a Javaslat a korábbi mindenkori illetményalap háromszorosa helyett, a mindenkori illetményalap négyszeresével történő számolást tartalmazza.
A 98. §-hoz
A Javaslat a köztisztviselői életpálya-program finanszírozási feltételeinek biztosítása céljából a kétéves költségvetési törvény kiegészítésével az új közszolgálati intézményekhez szükséges támogatások elosztására a Kormányt hatalmazza fel.
A 99-109. §-hoz
A Javaslat hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.