MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3708.
számú
törvényjavaslat
a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról
belügyminiszter
Budapest, 2001. Február
2001. évi ....... törvény
a menedékjogról szóló
1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról
1. § (1) A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Met.) 2. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
“b) menedékes (ideiglenes menedékben részesülő): a Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozó külföldi, amelyet a Kormány vagy az Európai Unió erre felhatalmazott intézménye azért részesített ideiglenes menedékben, mert a külföldiek a hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése - így különösen kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód - miatt elmenekülni kényszerültek;”
(2) A Met. 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“c) kísérő nélküli kiskorú: az a külföldi, aki 18. életévét még nem töltötte be - kivéve, ha a magyar jog szerint ezt megelőzően nagykorúvá vált -, ha jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a Magyar Köztársaság területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül;”
(3) A Met. 2. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“e) biztonságos harmadik ország: ahol a külföldi a Magyar Köztársaság területére érkezése előtt úgy tartózkodott, átutazott vagy továbbutazott, hogy kérelmére a Genfi Egyezmény alkalmazhatóságát elismerték, vagy az elismerés iránti kérelem benyújtására megvolt a lehetősége, de azzal nem élt; feltéve hogy ezen ország jogszabályai és tényleges joggyakorlata garantálja a menedékjogi kérelmek érdemi elbírálását, továbbá ebben az országban a külföldi nincs kitéve üldözésnek, kínzásnak, embertelen, illetőleg megalázó bánásmódnak, és nem küldhető vissza ilyen országba;”
2. § A Met 3. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:
“(2) A családi együttélés biztosítása céljából menekültként kell elismerni az (1) bekezdés hatálya alá tartozó, menekültkénti elismerését kérő külföldi közvetlen családtagját is, ha
a) a kérelmet együttesen nyújtották be, vagy
b) a közvetlen családtag az elismerése iránti kérelmet az (1) bekezdés hatálya alá tartozó külföldi hozzájárulásával és az őt menekültként elismerő határozat meghozatala előtt nyújtotta be.
(3) Nem ismerhető el - családi együttélés biztosítása címén - menekültként az a közvetlen családtag,
a) akire nézve a Genfi Egyezmény 1. Cikk F. pontjában szereplő kizáró okok valamelyike fennáll;
b) akinek a Magyarországon való tartózkodása, tevékenysége nemzetbiztonsági érdeket sért, vagy a közbiztonságot súlyosan veszélyezteti, amennyiben ez a vélelem a Genfi Egyezmény 32. Cikk (2) bekezdése szerinti eljárás során megalapozottnak bizonyult.
(4) A menekült szülő kérelmére menekültként kell elismerni Magyarországon született kiskorú gyermekét.”
3. § A Met. 10. §-ának a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Megszűnik a menedékes jogállás, ha/
“a) a védelem időtartama lejárt vagy a Kormány által megjelölt tény bekövetkezett;
b) a menedékeskénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonta;
c) a menedékest a menekültügyi hatóság menekültként elismerte;”.
4. § A Met. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“12. § A menedékeskénti elismerés visszavonható, ha a menedékes
a) a Magyar Köztársaság területét a menekültügyi hatóság hozzájárulása nélkül elhagyta, vagy megkísérelte elhagyni;
b) a részére biztosított ellátásokat és támogatásokat írásbeli felszólításra azért nem vette igénybe, mert ismeretlen helyen tartózkodik;
c) a külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét ismételten megszegte, illetőleg együttműködési kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megsértette; illetőleg
d) a menedékest a bíróság kiutasította.”
5. § A Met. 16. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A menekültkénti elismerését kérő/
“b) a hatósággal köteles együttműködni, így különösen: feltárni a menekülésének körülményeit, személyes adatait közölni és személyazonosságának tisztázását elősegíteni, okmányait átadni, tűrni csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását, arcképmásának, továbbá - a 14. életévét betöltött külföldi esetében - ujjnyomatának rögzítését, valamint számot adni vagyonáról, jövedelméről;”
6. § A Met 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. A menekült köteles személyazonosító igazolványt kiváltani.”
7. § A Met. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“19. § (1) A menedékeskénti elismerését kérő jogosult személyazonosításra alkalmas, magyarországi tartózkodásra és ellátásra jogosító okmányra, továbbá a törvényben és kormányrendeletben foglalt feltételek szerint szállásra és ellátásra.
(2) A menedékeskénti elismerését kérő
a) köteles a hatósággal együttműködni, így különösen: feltárni a menekülésének körülményeit, személyes adatait közölni és személyazonosságának tisztázását elősegíteni, okmányait átadni, tűrni csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását, arcképmásának, továbbá ujjnyomatának rögzítését, ha 14. életévét betöltötte, valamint számot adni vagyonáról, jövedelméről;
b) az egészségügyi hatóság elrendelésére köteles magát alávetni egészségügyi szűrésnek - sürgős szükség esetén az egészségügyről szóló törvény alapján elrendelés hiányában is -, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt hiányzó védőoltások pótlásának;
c) köteles az eljárás tartama alatt a befogadó állomáson, illetőleg a menekültügyi hatóság által kijelölt más szálláshelyen életvitelszerűen tartózkodni;
d) a befogadó állomáson való foglalkoztatás kivételével nem vállalhat munkát.”
8. § A Met. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“22. § Nemzetközi kötelezettség hiányában a Kormány
a) rendelkezik arról, hogy mely területről érkező, illetőleg mely csoporthoz tartozó külföldieket kell menedékesként ideiglenes védelemben részesíteni, továbbá biztosítja ellátásuk és támogatásuk pénzügyi fedezetét;
b) meghatározhatja a védelemben részesíthető menedékesek összlétszámát;
c) megállapítja a védelem időtartamát, illetve azt a tényt, amely bekövetkezésének napjától a védelem megszűnik.”
9. § (1) A Met. 24. §-át megelőző cím és a 24. § helyébe a következő rendelkezés lép:
“A menekültügyi szervek
24. § (1) A Belügyminisztérium központi menekültügyi szerve (a továbbiakban: központi menekültügyi szerv)
a) a menekültügyi eljárások tekintetében a külföldi menekültügyi hatóságokkal való kapcsolattartásra kijelölt szerv, eljár a menekültügyi hatósági ügyek átadásával és átvételével kapcsolatos ügyekben, az átvett ügyekben kijelöli az eljáró menekültügyi hatóságot;
b) elbírálja az I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést;
c) kezeli a központi menekültügyi nyilvántartást;
d) működteti és felügyeli a befogadó állomásokat, üzemeltetésükre pályázat útján kiválasztott, a menekültek ellátásában szerepet vállaló szervezettel megállapodhat, megállapítja a befogadó állomáson tartózkodás szabályait;
e) végzi és összehangolja a menekültek és a menedékesek ellátásával, hazatérésével és továbbtelepülésével, a menekültek társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos igazgatási feladatokat;
f) együttműködik a menekültügyben érdekelt állami szervekkel, valamint a nemzetközi menekültügyi és migrációs szervezetekkel, továbbá az érintett hazai társadalmi szervezetekkel és a menekültek szervezeteivel;
g) ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának az adott ország menekültügyi joggyakorlatáról kialakított véleménye figyelembevételével megállapítja, hogy mely országok felelnek meg a 2. § e) pontjában foglalt követelményeknek.
(2) A központi menekültügyi szerv területi szerve (a továbbiakban: menekültügyi hatóság) a Kormány által meghatározott illetékességi területén
a) ellátja az első fokú menekültügyi hatósági feladatokat;
b) jogosult a menekültügyi eljárás céljából a külföldi arcképmásának és a 14. életévét betöltött külföldi esetében ujjnyomatának rögzítésére, a kérelmező csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálására, továbbá, ha a kérelmező részére szálláshelyként magánlakást (magánterületet) engedélyezett, az életvitelszerű tartózkodás ellenőrzése céljából szemlét tarthat.”
10. § (1) A Met. 28. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A menekültügyi hatóság a jogszabályok keretei között együttműködik/
“b) a menekültek és a menedékesek ellátásában és támogatásában résztvevő, a menekültek társadalmi beilleszkedését segítő települési (fővárosi kerületi) önkormányzattal.”
(2) A Met. 28. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi szöveg megjelölése (1) bekezdésre változik:
“(2) A helyi önkormányzat önként vállalt feladatként a menekülteknek és a menedékeseknek ellátásokat és támogatásokat nyújthat.”
11. § A Met. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“29. § A menekült és a menedékes lakcíme, illetőleg szálláshelye szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője gondoskodik a törvényben és kormányrendeletben meghatározott, illetőleg az önkormányzat által vállalt egyes ellátások folyósításáról.”
12. § (1) A Met. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
“(1) A kérelmező az eljárásban személyesen vesz részt, meghallgatása kötelező.”
(2) A Met. 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) A kísérő nélküli kiskorú érdekeinek képviseletére haladéktalanul eseti gondnokot kell kijelölni, és az eljárást soron kívül kell lefolytatni.”
13. § A Met. 35. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
/A menekültügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelmező/
“d) a 16. § a)-c) pontjában és a 19. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére ismételten megszegte, vagy ismeretlen helyre távozott és ezzel az eljárás lefolytatását meghiúsította.”
14. § A Met 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“36. § A Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülők csoportjának tagjaként érkező kérelmező menedék iránti kérelmét a menedékeskénti elismerés iránti kérelemnek kell tekinteni. A menekültkénti elismerésre irányuló kérelmet a menedékeskénti elismerés megszűnéséig ismét be kell nyújtani, a kérelem tárgyában a menekültügyi hatóság a menekültkénti elismerésre irányuló eljárást legfeljebb a menedékeskénti védelem megszűnéséig felfüggesztheti.”
15. § A Met. 38. §-a a következő új (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:
“(2) A menekültügyi hatóság a kérelem elutasításáról, illetőleg a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerés visszavonásáról rendelkező határozatában az országban jogellenesen tartózkodó külföldit kiutasíthatja, ha van olyan ország, amely befogadja.
(3) Ha a külföldi az ország elhagyására irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, a kiutasítást a menekültügyi hatóság székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóság hajtja végre.
(4) Nem utasítható ki az a kérelmező, aki valószínűsíti, hogy abban az országban, amely befogadására köteles, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve.”
16. § (1) A Met. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a határozat közlésétől számított nyolc napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani.
(2) A határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelmet - a bírósághoz címezve - a másodfokú határozat közlésétől számított nyolc napon belül, az első fokú határozatot hozó menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A kérelem tárgyában a bíróság a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül - nem peres eljárásban - dönt. A bíróság a határozatot megváltoztathatja.”
17. § A Met. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“42. § (1) Az idegenrendészeti hatóság köteles a külföldinek a Magyar Köztársaság területére nemzetközi légiforgalmi határátkelőhelyen való beléptetése előtt azonnal értesíteni a menekültügyi hatóságot, ha a külföldi arra hivatkozik, hogy menekültkénti elismerése iránti kérelmet kíván előterjeszteni.
(2) Ha az (1) bekezdés esetén benyújtott kérelem tárgyában a menekültügyi hatóság a rövidített eljárásra vonatkozó szabályok szerint jár el, a határozatot a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül kell meghozni.”
18. § A Met. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“43. § (1) A kérelem nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinthető, ha abból nem lehet megállapítani a 3. § (1) bekezdésében meghatározott ok fennállását, a következő indokok bármelyike miatt:
a) a kérelmező nem valószínűsítette nyilvánvalóan származási országában való üldöztetését vagy az attól való megalapozott félelmét;
b) a kérelem a hatóság szándékos megtévesztésén vagy a menekültügyi eljárással való visszaélésen alapszik;
c) van olyan, a kérelmező tekintetében biztonságos harmadik ország, amely visszafogadására köteles;
d) a kérelmező az Európai Unió tagállamának állampolgára.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak fennállása állapítható meg, ha a kérelmező az erre irányuló kérdés ellenére nem utal a hazájában fennálló üldöztetésre vagy az attól való megalapozott félelmére, a menedékkérés okát illetően a nyilatkozatot megtagadja, vagy nyilatkozata - az egészségi állapotából eredő ok kivételével - összefüggéstelen, ellentmondásos, illetőleg nem szolgáltat olyan magyarázatot, amely üldöztetését valószínűsíti.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak fennállása állapítható meg, ha a kérelmező
a) személyes adataira, illetve az állampolgárságra, származási országára, továbbá a beutazás körülményeire vonatkozóan szándékosan hamis adatot közöl, úti okmányát vagy személyazonosságának megállapítására alkalmas más okmányát a hatóság elől elrejti, megsemmisíti, illetve a személyazonosságának megállapítására irányuló eljárási cselekményeket szándékosan akadályozza;
b) személyazonosságának igazolására, illetőleg a beutazáshoz szándékosan hamis vagy meghamisított okmányt használ fel és az okmány valótlan tartalmához ragaszkodik;
c) elismerését a korábban benyújtott menedékjogi kérelme elutasítását követően azonos ténybeli alapon kéri;
d) jogszerűtlenül lépett a Magyar Köztársaság területére, és az idegenrendészeti kiutasítást megelőzően volt lehetősége a kérelem előterjesztésére, de azzal nem élt; vagy a menekültügyi hatóság a korábbi kérelem alapján az eljárást megszüntető határozatot hozott és a kérelmező nem bizonyítja, hogy a megszüntető határozat meghozatalához vezető magatartását rajta kívül álló okok idézték elő;
e) szándékosan elmulasztotta annak közlését, hogy korábban kérelmet nyújtott be az Európai Unió valamely tagállamában, különösen, ha az eljárásban hamis személyazonosságot használ;
f) kérelmét korábban az Európai Unió egy másik tagállamában a Genfi Egyezményben foglalt eljárási követelmények és garanciák, figyelembe vételével elutasították.”
19. § A Met. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“44. § Rövidített eljárásban kell a kérelmező menekültkénti elismerésére irányuló kérelmét elbírálni, ha a kérelem tartalma, illetőleg benyújtásának körülményei miatt alaposan feltételezhető, hogy a kérelem a 43. § (1) bekezdése alapján nyilvánvalóan megalapozatlan.”
20. § A Met. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“45. § A rövidített eljárásban - a repülőtéren lefolytatott rövidített eljárás kivételével - a határozatot a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül kell meghozni.”
21. § A Met. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“49. § Az Országgyűlés
a) a központi menekültügyi szerv és területi szervei működésének, dologi kiadásainak,
b) a befogadó állomások és más szálláshelyek fenntartási, létesítési, fejlesztési költségeinek,
c) a nemzetközi menekültügyi szervezet tagságával járó tagsági díj és hozzájárulás,
d) az eljárással összefüggő költségeknek, így különösen: a személyazonosítás, az adatnyilvántartás és adatkezelés, a tolmács, a szakértő, az utaztatás költségeinek, továbbá
e) az egyes ellátások és támogatások költségének megtérítésével összefüggő kiadások
fedezetét a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény Belügyminisztérium fejezetében biztosítja.”
22. § A Met. 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A nyilvántartásban kezelt adatok tekintetében adatkezelő és adatfeldolgozó a központi menekültügyi szerv, az 51. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt adat tekintetében adatfeldolgozó a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján kijelölt szerv.”
23. § (1) A Met. 51. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“h) a 14 éven felüliek ujjnyomatát.”
(2) A Met. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A nyilvántartás tartalmazza a törvényben és kormányrendeletben meghatározott ellátás biztosítása érdekében és a támogatás megállapítására való jogosultság megállapítása céljából a külföldi jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó olyan adatokat, amelyeket az érintett nyilatkozata, az általa szolgáltatott irat, vagy az illetékes adóhatóság, illetőleg a társadalombiztosítási szerv adatszolgáltatása tartalmazott.”
(3) A Met. 51. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik:
“(3) Az ujjnyomat levételének és tárolásának célja a kérelmezők azonosítása és a többszöri kérelem benyújtásának megállapítása.”
24. § (1) A Met. 54. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás lefolytatásához adatokat igényelhet/
“a) a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján, az ott meghatározott nyilvántartásokból;”
(2) A Met. 54. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“d) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból;”.
(3) A Met. 54. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“e) nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a külföldi bűnüldöző, idegenrendészeti és menekültügyi szervektől, illetőleg ilyen nemzetközi szervezetektől.”
25. § A Met. 58. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A központi menekültügyi szerv nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - a külföldi származási országa kivételével - más államok illetékes szerveinek és az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának kérelmére, továbbá a menekültügyi eljárás átadása keretében közöl minden olyan információt, amely szükséges a menedék iránti kérelem elbírálásához, feltéve, hogy az adatkérőnél a személyes adatok védelme biztosított.”
26. § (1) A Met. 60. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
“d) a menekültügyi eljárásoknak a külföldi menekültügyi hatóságokkal történő átadás-átvételére vonatkozó eljárás részletes szabályait;”
(2) A Met. 60. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
“e) a központi menekültügyi szerv területi szervének székhelyét és illetékességi területét.”
27. § A Met. a következő 62. §-sal egészül ki:
“62. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) Egyezmény az Európai Közösség valamely tagállamában benyújtott menekült státusz iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározásáról,
b) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a nyilvánvalóan alaptalan menedékjogi kérelmekről,
c) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a harmadik befogadó országokra vonatkozó kérdések összehangolt megközelítéséről,
d) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek Londonban, 1992. november 30-án és december 1-én meghozott állásfoglalásai azokról az országokról, amelyekben az üldöztetésnek nincs komoly veszélye,
e) a Tanács 1995. június 20-ai állásfoglalása a menekültügyi eljárások minimális garanciáiról,
f) a Tanács 1997. június 26-ai állásfoglalása a harmadik állambeli kísérő nélküli kiskorúakról,
g) a Tanács 1995. szeptember 25-ei állásfoglalása az ideiglenes védelemben részesülő személyek belépésével és tartózkodásával kapcsolatos kötelezettség megosztásáról,
h) a Tanács 1996. március 4-i állásfoglalása az 1951. július 28-i, a menekültek helyzetéről szóló Genfi Egyezmény 1. cikkelyében használt “menekült” kifejezés definíciójának egységes alkalmazásáról.”
28. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján lép hatályba e törvény 1. §-ában a “az Európai Unió erre felhatalmazott intézménye” szövegrész, a 9. §-ban a Met. 24. § (1) bekezdésének a) pontját megállapító rendelkezés, a 18. §-ban a Met. 43. § (3) bekezdésének e) és f) pontját megállapító rendelkezés, a 25. §-ból a “továbbá a menekültügyi eljárás átadása keretében” szövegrész, továbbá a 26. § (1) bekezdése.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a Met. 2. §-ának a) pontjából a “továbbá e személy közvetlen családtagja;” szövegrész, 4. §-ának (2) bekezdése, 5. §-ának b) pontja, 9. §-a c) pontjából “a Magyar Köztársaság területén kívül” szövegrész, 18. §-ának c) pontja, 30. § (2) bekezdése, 34. §-a, 46. §-a, 47. §-ának (2) bekezdése, 48. §-ának (5) bekezdése, 55. §-ának (1) bekezdéséből “a közigazgatási hivatal” szövegrész, 57. §-ából a “ - nemzetközi szerződés alapján – ” szövegrész;
b) a Met. 13. §-a, a 14. §-t megelőző címből az “és a befogadott” szövegrész, a 14. § (1) bekezdéséből az “és a befogadottnak” szövegrész, a 21. §-t megelőző alcím és a 21. §, a 23. § c) pontjából az “és a befogadottak” szövegrész, 27. §-ának b) pontjából az “és a befogadottaknak”, valamint 27. §-a d) pontjából “és a befogadottak” szövegrész, a 40. §, a 48. § (1) bekezdéséből az “és a befogadott” szövegrész, a 48. § (4) bekezdéséből “a befogadott” szövegrész, az 50. § (1) bekezdésében “a befogadottnak”, valamint a “- hivatalból indult eljárás esetén az érintett külföldi -“ szövegrész, az 50. § (3) bekezdésében az “illetőleg a befogadott” szövegrész, 53. § (1) bekezdéséből az “illetőleg a befogadott” szövegrész, a 60. § (1) bekezdésének c) pontjából az “és a befogadott” szövegrész, 60. § (2) bekezdésének b) pontjából a “továbbá a befogadottkénti” szövegrész.
(4) A menekültügyi hatóság által befogadottként elismert külföldit megillető jogokat és kötelezettségeket ez a törvény nem érinti, de a befogadottnak, továbbá a kérelmezőnek és a menedékesnek a menekültügyi hatóság által kiadott, tartózkodásra és ellátásokra jogosító okmánya 2002. március 31-én érvényét veszti.
29. § (1) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 45. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(8) Az állami adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei, az Állami Pénztárfelügyelet, továbbá a menekültügyi hatóság (a továbbiakban: igazgatási szervek) részére az adóval összefüggő adatról, tényről, körülményről, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás jogszerűségének ellenőrzése érdekében szükséges. Az igazgatási szerv az állami adóhatóság megkeresésére az általa kezelt adatról tájékoztatást ad, ha az adóhiány megállapításához szükséges.”
(2) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 43. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
/A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból/
“e) a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése céljából az a), d) és f) pontban foglalt adatokról;”
A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvényt (a továbbiakban: Met.) az Országgyűlés 1997. december 9-i ülésén fogadta el, rendelkezései 1998. március 1-jén léptek hatályba. A Met. hatálybalépésével egyidejűleg megszűnt a menekültek helyzetéről szóló 1951. évi Genfi Egyezményhez fűzött úgynevezett területi korlátozás, aminek következtében a magyar menekültügyi hatóság hatáskörébe került az Európán kívüli országokból érkező menedékkérők kérelmének elbírálása. A benyújtott kérelmek száma megsokszorozódott, ami részben az Európán kívüli kérelmezők számának növekedésére, részben a koszovói válság kiszélesedésére vezethető vissza.
A hatályos Met. bevezetett több, az alaptalan menedékjogi kérelmek gyors és hatékony eljárásban történő kiszűrését elősegíteni hivatott, addig a hazai jogban ismeretlen jogintézményt (repülőtéri eljárás, rövidített eljárás, stb.) amelyek gyakorlati alkalmazása során csak korlátozottan sikerült elérni az említett célt.
A Met. hatályba lépése óta - az 1999. május 1-től hatályos Amszterdami Szerződéssel -a menekültügy kérdésköre a kormányközi együttműködés szintjéről (III. pillér) az I. pillérbe került, amelyet így a közösségi jog hivatott szabályozni. A Tanács az Amszterdami Szerződés hatályba lépését követő öt éven belül köteles elfogadni ezeket a normákat. Ma még ezek a normák tehát nem állnak rendelkezésre, hiszen az Európai Unió un. Scoreboard elnevezésű ütemezése - amely éves bontásban tartalmazza a témakörben tervezett dokumentumokat - legkorábban 2001-re irányozza elő a menekültügy területét érintő több irányelv tervezet megalkotását.
Jogharmonizációs kötelezettségünk jelenleg azokra a dokumentumokra terjed ki, amelyek a kormányközi együttműködés “közös érdekű kérdései” körében születtek és törvényi szintű szabályozást igényelnek.
Ezek a következők:
a) A menedék iránti kérelem megvizsgálására illetékes tagállam meghatározásáról szóló Dublini Egyezmény,
b) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a nyilvánvalóan alaptalan menedékjogi kérelmekről,
c) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a harmadik befogadó országokra vonatkozó kérdések összehangolt megközelítéséről,
d) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek Londonban, 1992. november 30-án és december 1-én meghozott állásfoglalásai azokról az országokról, amelyekben az üldöztetésnek nincs komoly veszélye,
e) a Tanács 1995. június 20-ai állásfoglalása a menekültügyi eljárások minimális garanciáiról,
f) a Tanács 1997. június 26-ai állásfoglalása a harmadik állambeli kísérő nélküli kiskorúakról,
g) a Tanács 1995. szeptember 25-ei állásfoglalása az ideiglenes védelemben részesülő személyek belépésével és tartózkodásával kapcsolatos kötelezettség megosztásáról,
h) a Tanács 1996. március 4-i állásfoglalása az 1951. július 28-i, a menekültek helyzetéről szóló Genfi Egyezmény 1. cikkelyében használt “menekült” kifejezés definíciójának egységes alkalmazásáról.
A Met. felülvizsgálata során a fenti dokumentumokon túlmenően az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának értékelése, az Európai Unió tagállamainak hatályos szabályozása, a PHARE Horizontális Program keretében kidolgozott Nemzeti Akcióterv volt a tervezet előkészítőinek segítségére.
A Met. jogharmonizációs felülvizsgálata nem igényli új törvény megalkotását, mert a megváltozott tartalmú rendelkezések is jól beilleszthetők a törvény jelenlegi szerkezetébe.
A törvényjavaslat tervezete (a továbbiakban: Javaslat) megfelel az uniós követelményeknek (acquis communautaire), mivel a tagállamok rendelkezésére álló öt év alatt az uniós szabályozásban tartalmilag nem várható változás, ezért a Met. módosítása már képes a teljes körű jogharmonizáció megteremtésére. A szabályozás teljességéhez a törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek módosítása is szükséges.
A Javaslat mindenekelőtt azt a követelményt teljesíti, hogy az Európai Unióban elfogadott és tartalmilag azonos fogalmakat használ. Így került sor például a menedékes (ideiglenes menedéket élvező), a kísérő nélküli kiskorú vagy akár a biztonságos harmadik ország definíciójának pontosítására, illetőleg beillesztésére.
Lényeges változást a menekültügyi eljárások tekintetében javasolunk. A Javaslat átveszi és alkalmazza a nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmek elbírálására irányadó uniós elvárásokat, a kérelmek érdemi elbírálására irányadó garanciális elemeket (minimális garanciák), és megfogalmazza – a csatlakozásunk időpontjától – a Dublini Egyezmény szerinti, a menedékjogi eljárások átadás-átvételére szolgáló alapvető rendelkezéseket.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal – a csatlakozási szerződésben – kötelezettséget vállalunk a Dublini Egyezményben foglaltak végrehajtására is. Az Egyezmény végrehajtása azzal az igénnyel jár, hogy szabályoznunk kell a menedékjogi eljárásoknak a külföldi menedékjogi hatóságok számára történő átadását és a tőlük való átvételét. Ezek azonban olyan eljárási kérdések, amelyeknek csupán az alapjait és a végrehajtás kereteit kell a törvényben meghatározni, a részletes szabályozásra - a csatlakozás időpontjától - kormányrendeleti szabályozás szükséges.
Új elem a Javaslatban, hogy a jogellenesen Magyarországon tartózkodó kérelmezőt, akinek a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerése iránti kérelmét elutasították, a későbbi idegenrendészeti eljárás helyett a menekültügyi hatóság utasítja ki.
A kiutasítás elrendelése előtt a menekültügyi hatóság vizsgálja, hogy a kiutasítás nem ütközik-e az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel.
Ezzel az eljárás lényegesen lerövidíthető azokban az esetekben, ha a külföldi a jogszerű magyarországi tartózkodását menedékjogi kérelemre alapozta, de a menekültkénti elismerésre a Genfi Egyezmény alkalmazásával nem kerülhetett sor.
Ugyanakkor ez a változás azt is eredményezi, hogy a menekültügyi eljárások esetében a kiutasítás szabályozása nem történhet másként, mint ahogy azt az idegenrendészeti eljárásban a törvény megállapítja. A két eljárás - ti. az idegenrendészeti kiutasítás és a menedékjogi kiutasítás - esetében azonos eljárási és jogorvoslati modellt kell követni.
Ennek érdekében a menekültügyi eljárás kétfokúvá válik, s a határozat a bíróság előtt továbbra is megtámadható. A bíróság a menekültügyi hatóság határozatát megváltoztathatja.
A menekültügyi eljárások tapasztalatai azt mutatják, hogy az eljárás gyorsítását nem a kérelmező számára előírt jogorvoslati határidők rövidítésével kell elérni, hanem az eljáró hatóságoknak kell a lehető legrövidebb idő alatt a döntést meghozniuk. Ezért a Javaslat - függetlenül az eljárás formájától - a jogorvoslati határidők tekintetében egységes, továbbá a rövidített eljárásokban is úgy változott, hogy elegendő idő legyen a megalapozott döntés meghozatalára.
A Javaslat a családegyesítésre és a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó szabályozással bővült, mert e rendelkezések a hatályos szabályozásból indokolatlanul hiányoznak.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
1. A Javaslat az Európai Unióban használt fogalmakkal összhangban pontosítja a Met.-ben használt fogalmakat, illetve - kiegészítésként - megállapítja a kísérő nélküli kiskorú definícióját.
A pontosított fogalom-meghatározás alapján a fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése miatt tömegesen Magyarországra menekülő külföldiek a Kormány vagy az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően, az Unió erre felhatalmazott intézményének döntése alapján ideiglenes menedékben részesülhetnek. A menedékkérők tömeges beáramlása gyors cselekvést, illetve a menekültügyi eljárás általános szabályától való eltérést követel meg.
Az Unióhoz történő csatlakozást követően, figyelemmel a Tanács 1995. szeptember 25-ei állásfoglalására az ideiglenes védelemben részesülő személyek befogadásával és tartózkodásával kapcsolatos kötelezettség megosztásáról, azokban az esetekben, amikor az emberi életet fenyegető komoly veszély elhárítása érdekében sürgős fellépésre van szükség, a Tanács eljárási szabályai sürgősségi esetekre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával dönthet e kérdésben (a sürgősségi eljárás szabályait a Tanács 1996. március 4-i döntése (96/198JHA) állapítja meg).
2. Az értelmező rendelkezés meghatározza – összhangban a Tanács 1997. június 26-i 97/C221/03 állásfoglalásának 1. cikkével – hogy a Met. hatálya alá tartozó külföldiek közül ki minősül kísérő nélküli kiskorúnak. Az újonnan bevezetésre kerülő fogalom alkalmazásával biztosítottá válik, hogy a jogszabály vagy szokás alapján a felügyeletért felelős nagykorú személy kísérete nélkül érkezett, vagy felügyelet nélkül maradt kiskorú védelemhez való joga érvényesülhessen.
3. A javaslat szerinti fogalom-meghatározás azon kritériumokat, amelyek alapján egy, a menedékkérő külföldi származási országán kívüli ország biztonságos harmadik országnak minősül, az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-án elfogadott, a harmadik befogadó országokra vonatkozó kérdések összehangolt megközelítéséről szóló állásfoglalásának 2. pontjában felsorolt szempontokkal összhangban állapítja meg, amelyek a következők:
- a menedékkérő életét vagy szabadságát nem fenyegeti az 1951. évi Genfi Egyezményben felsorolt okokból üldöztetés veszélye a befogadó (harmadik) országban;
- nincs kitéve kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak;
- a menedékkérő ebben az országban már védelmet kapott vagy lehetősége volt, hogy védelmet kérjen;
- a harmadik országban hatékony védelem biztosított az ellen, hogy egy olyan országba küldjék vissza, ahol üldöztetésnek lenne kitéve (non-refoulement elve).
A 2. §-hoz
A családi együttélés biztosítása céljából menekültként kell elismerni a menedékkérő azon közvetlen családtagjait, akik a kérelmet együttesen vagy a menedékkérő hozzájárulásával a már elindult menekültügyi eljárás ideje alatt, de még az elismerő határozat meghozatala előtt nyújtották be.
Nem ismerhető el menekültként e címen az, akire nézve a Genfi Egyezmény 1. Cikk F. pontjában szereplő kizáró okok valamelyike áll fenn, továbbá akinek Magyarországon való tartózkodása, tevékenysége nemzetbiztonsági érdekeket sért vagy a közbiztonságot súlyosan veszélyezteti. A kizáró ok fennállását megállapító eljárásban lehetőséget kell arra biztosítani, hogy az érintett bizonyítékot szolgáltasson saját maga tisztázására és a döntés ellen jogorvoslattal élhessen (Genfi Egyezmény 32. Cikk (2) bekezdése szerinti eljárás).
A menekültként elismert külföldi kérelmére Magyarországon született gyermekét is el kell ismerni menekültként.
A 3. §-hoz
A menedékes jogállás – és egyben az ideiglenes menedék – megszűnik a védelem előzetesen meghatározott időtartamának lejártával vagy a Kormány által megjelölt tény (pl. az ideiglenes menedék biztosítására okot adó körülmények megszűnése) bekövetkeztével. A menedékest a törvényben megállapított jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. Amennyiben a menedékes olyan jogsértést követ el, amely miatt az ország elhagyására kötelezik vagy kiutasítják, indokolt, hogy menedékes jogállása is megszűnjön. A fenti kényszerintézkedések végrehajtásával kapcsolatosan az idegenrendészeti jogszabályok megfelelő garanciákat tartalmaznak annak érdekében, hogy azok végrehajtása ne sértsen valamely nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettséget.
A 4. §-hoz
A Javaslat azokat az eseteket állapítja meg, amelyekben a menedékes ráutaló magatartásából egyértelműen kitűnik, hogy a számára biztosított ideiglenes menedéket a továbbiakban már nem kívánja igénybe venni. Emellett a külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettség (pl. szálláshely bejelentése), illetőleg együttműködési kötelezettség ismételt vagy súlyos megszegése miatt indokolt a menekültügyi hatóság számára lehetőséget biztosítani arra, hogy a menedékeskénti elismerést visszavonja.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a menekültkénti elismerését kérő külföldi részéről, a kérelem megalapozottságát tisztázó eljárásbeli együttműködési kötelezettség főbb tartalmi elemeit állapítja meg. Nyilvánvaló, hogy a ténylegesen védelemre szoruló menedékkérőnek nemcsak kötelessége, de egyben érdeke is, hogy feltárja menekülésének körülményeit. Összhangban az Európai Unió tagállamainak általános gyakorlatával, a törvény a továbbiakban csak a 14. életévét betöltött menedékkérő esetén írja elő az ujjnyomat rögzítését. A menedékkérőt az eljárás során rászorultsága esetén jogszabályban megállapított különböző ellátások illetik meg. A rászorultság megítélése nem lehetséges a menedékkérő vagyoni, jövedelmi helyzetének ismerete nélkül.
A 6. §-hoz
A menekültet a Met. hatályos rendelkezései szerint is - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a törvényben megállapított kivételekkel, a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. Az elismert menekültek számára is indokolt előírni, hogy a személyazonosságuk, jogállásuk és ellátásra való jogosultságuk igazolására rendelkezzenek az okmánybiztonsági előírásoknak megfelelő személyazonosító igazolvánnyal.
A 7. §-hoz
A menedékeskénti elismerését kérő külföldi együttműködési kötelezettségét a menekültként elismerését kérővel azonos módon állapítja meg a Javaslat. A jelenlegi szabályozástól eltérően az egészségügyi szűrővizsgálat a jövőben nem általánosan kötelező, csak ha azt az egészségügyi hatóság elrendeli. Figyelemmel arra, hogy a menedékeskénti elismerés lehetősége a menedékkérők tömeges számban érkezését feltételezi, nyilvánvaló, hogy a nagyszámú érintett általános és átfogó egészségügyi szűrővizsgálata rendkívül költséges lenne, vagy adott esetben indokolatlanul leterhelné a vizsgálat végzésére jogosult egészségügyi intézményeket.
A 8. §-hoz
Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően az ideiglenes menedékre vonatkozóan az Unió erre felhatalmazott intézménye által hozott döntés végrehajtása nemzetközi kötelezettségünk lesz. Ennek hiányában, illetve a csatlakozást megelőzően - hasonlóan a jelenleg hatályban lévő rendelkezéshez - a Kormány kap felhatalmazást, hogy megállapítsa, mely területről érkező, illetőleg mely csoporthoz tartozó külföldieket kell menedékesként ideiglenes védelemben részesíteni. A menedékes jogállás és az ideiglenes védelem bevezetését indokoló tömeges beáramlás miatt, a nagyszámú ellátásra jogosultról való gondoskodás előre nem tervezhető költségvetési fedezetét a Kormány az adott helyzet és az ellátandók számának figyelembevételével biztosítja.
A 9. §-hoz
1. A kétszintű menekültügyi szervezetrendszerben a központi menekültügyi szerv a jelenlegi szabályoktól eltérően, illetőleg azokon túlmenően a következő feladatokat látja el:
· elbírálja az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést.
(A menekültügyi hatósági feladatokat 2000. január 1-jétől központi menekültügyi szervezet, egyfokú közigazgatási eljárásban a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Igazgatósága látja el.);
· működteti és felügyeli a befogadó állomásokat, megállapítja a befogadó állomáson tartózkodás szabályait. A törvény lehetővé teszi továbbá, hogy a Hivatal befogadó állomás üzemeltetésére pályázat útján kiválasztott, a menekültellátásban szerepet vállaló szervezettel megállapodást kössön;
· a menekültügyi eljárások tekintetében a külföldi menekültügyi hatóságokkal való kapcsolattartásra kijelölt szervezet eljár a menekültügyi hatósági ügyek átadásával és átvételével kapcsolatos ügyekben, az átvett ügyekben kijelöli az eljáró menekültügyi hatóságot.
Az Európai Unió tagállamai által aláírt, a menedék iránti kérelem megvizsgálására illetékes tagállam meghatározásáról szóló ún. Dublini Egyezmény 3. Cikk 2. pontja szerint a tagállamok határain vagy területén nem az Unió valamely tagállamának polgára által benyújtott menedékjog iránti kérelmet az Egyezmény 4-8. Cikkeiben felsorolt illetékességi okok alapján beazonosított tagállam menekültügyi hatósága vizsgálja meg. Az Egyezmény 15. Cikk 4. pontja figyelembe vételével a tagállamoknak ki kell jelölniük azt a hatóságot, amely felelős az Egyezményben foglalt kötelezettségek végrehajtásáért. Az információáramlás akadálytalansága és a megfelelő koordináció biztosítása érdekében a törvény e feladatok végrehajtását a központi menekültügyi szervhez telepíti. Az illetékesség elismerését követően az átvett ügyekben eljáró menekültügyi hatóság kijelölése szintén a központi menekültügyi szerv feladata;
· megállapítja, hogy mely országok felelnek meg a biztonságos harmadik ország e törvényben megállapított kritériumainak. Annak megítélésénél, hogy az adott ország biztonságos harmadik országnak tekinthető-e, a központi menekültügyi szerv figyelembe veszi az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának ezen ország menekültügyi joggyakorlatáról kialakított véleményét. A hatáskörnek a központi menekültügyi szervhez telepítése lehetővé teszi az egyes befogadó (harmadik) országok joggyakorlatának naprakész követését és értékelését.
2. A menekültkénti elismerés iránt benyújtott kérelmeket a jövőben a Hivatal területi szerve (menekültügyi hatóság) bírálja el. A menekültügyi hatóságok a Hivatal regionális területi szervein belül, a Kormány által meghatározott illetékességi területen gyakorolják majd hatáskörüket. A menekültügyi hatóság jogosult a menekültügyi eljárás lefolytatása céljából a kérelmező személyazonosságának megállapításához szükséges intézkedések megtételére, mint pl. az arcképmás és ujjnyomat rögzítése, illetőleg, ha a kérelmező részére az eljárás idejére szálláshelyként magánlakást (magánterületet) engedélyezett, e területen az életvitelszerű tartózkodás ellenőrzése céljából szemlét tarthat. Mindeddig ugyanis a menekültügyi hatóság nem rendelkezett hatékony jogosítványokkal annak ellenőrzésére, hogy a kérelmező a számára engedélyezett magánszálláson életvitelszerűen tartózkodik-e.
A 10. §-hoz
1. Az elismert menekültek és menedékesek ellátásában és támogatásában, és különösen a menekültek társadalmi beilleszkedésének elősegítésében szükségszerűen részt vesznek a települési önkormányzatok és az általuk fenntartott önkormányzati intézmények (óvodák, iskolák, családsegítő szolgálat stb.). Az ellátással, valamint a társadalmi beilleszkedés elősegítésével kapcsolatos feladatok végrehajtása során a menekültügyi hatóságnak együtt kell működnie a menekültek és menedékesek tartózkodási (lakó-) helye szerinti települési önkormányzattal azért is, hogy az e célokra rendelkezésre álló költségvetési források hatékonyan és eredményesen kerüljenek felhasználásra.
2. A Met. és egyéb jogszabályok rendelkeznek a menekülteket és menedékeseket megillető alapvető ellátási formákról. A Javaslat lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzat az ehhez szükséges források megléte esetén önként vállalt feladatként további ellátásokat és támogatásokat nyújtson.
A 11. §-hoz
A menekült és menedékes által igénybe vehető, törvényben és kormányrendeletben meghatározott, avagy az önkormányzat által vállalt egyes ellátások folyósítását a jogosult lakcíme, illetőleg szálláshelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének feladataként állapítja meg továbbra is a Javaslat. Ez lehetővé teszi a jogosultság hatékony ellenőrzését is. Ez indokolja egyúttal, hogy a főváros esetében a hatáskört a kerületi önkormányzat jegyzője gyakorolja.
A 12. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a menekültügyi hatóság a kérelem megalapozottságáról nem dönthet a kérelmező személyes meghallgatása nélkül. Ez a rendelkezés összhangban van a Tanács 1995. június 20-i állásfoglalásával a menekültügyi eljárások minimális garanciáiról, amely előírja, hogy a kérelemről való döntést megelőzően a kérelmezőt meg kell hallgatni (14. pont). Az Európai Unió Tanácsának 1997. június 26-i, a harmadik állambeli kísérő nélküli kiskorúakról szóló állásfoglalásának 4. Cikke tartalmazza a menekültügyi eljárásra vonatkozó sajátos szabályokat. A 4. Cikk 1. és 2. pontjával összhangban a Javaslat a menedékjogi kérelmet benyújtó kísérő nélküli kiskorú eljárásbeli érdekeinek képviseletére eseti gondnok haladéktalan kijelölését írja elő, illetve ezekben az esetekben az eljárást soron kívül kell lefolytatni. A kísérő nélküli kiskorúak által benyújtott kérelmek ügyében folytatott menedékjogi eljárás további garanciális szabályait a menekültügyi eljárás részletes szabályait megállapító kormányrendelet állapítja meg.
A 13. §-hoz
A menekültkénti illetve menedékeskénti elismerését kérő számára előírt alapvető magatartási szabályok és kötelezettségek írásbeli felszólítás ellenére történő ismételt megszegése a menekültügyi eljárás megszüntetését vonja maga után. A rendelkezésben hivatkozott kötelezettségek teljesítése a kérelem megalapozottságának elbírálásához nélkülözhetetlen, illetőleg a közegészségügy védelme érdekében szükséges. A kérelmező az első meghallgatás során részletes tájékoztatást kap jogairól és kötelességeiről, beleértve azt is, hogy az eljárás ideje alatt a számára engedélyezett szálláshelyen kell tartózkodnia és az eljáró hatóság rendelkezésére kell állnia. Amennyiben a kérelmező azt megelőzően távozott ismeretlen helyre, hogy a menekültügyi hatóság a tényállás tisztázásához szükséges intézkedéseket megtehette volna, az ügyben érdemi döntést hozni nem lehet, ezért az eljárást meg kell szüntetni.
A 14. §-hoz
A menedékeskénti elismerés (ideiglenes menedék biztosítása) elsősorban a Genfi Egyezményen kívüli okokból tömegesen Magyarországra menekülő külföldiek védelmét jelenti. Előfordulhat azonban, hogy a Kormány, illetőleg az Európai Unió erre felhatalmazott intézményének döntésében körülírt csoporthoz tartozó egyes külföldiek - egyénenként - megfelelnek a menekültkénti elismerés törvényi feltételeinek, és erre a fajta védelemre igényt is tartanak. Figyelemmel arra, hogy egyfelől a tömeges számú menedékkérők menedékeskénti elismerésére irányuló ügyintézés mellett nem lehetséges az egyéni menedékjogi kérelmek megalapozottságának érdemi vizsgálata, másfelől pedig az érintett számára a csoport tagjaként átmenetileg megfelelő szintű védelmet jelent a menedékeskénti elismeréssel járó ideiglenes menedék, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a menekültügyi hatóság a menekültként elismerésre irányuló eljárást az ismételten benyújtott kérelem tárgyában legfeljebb a menedékeskénti védelem megszűnéséig felfüggessze.
A 15. §-hoz
A hatályos szabályozás és gyakorlat szerint, amennyiben a menekültként elismerés iránti kérelem benyújtásáig az országban jogellenesen tartózkodó külföldi ellen nem indult idegenrendészeti eljárás, ezt az eljárást a menedékjogi kérelem jogerős elutasítása után indítja el az illetékes idegenrendészeti hatóság. A jogellenesen itt tartózkodó külföldi az idegenrendészeti és menedékjogi eljárásban egyaránt érvényesítheti jogorvoslati jogát – bírói szakban nem egy esetben ugyanazon bíróság előtt – holott már a menekültügyi eljárásban, a tényállás tisztázása során rendelkezésre állnak azok az adatok, amelyek alapján el lehet dönteni, hogy fennállnak-e a külföldi kiutasításának törvényi feltételei. Ez a helyzet az eljárások jelentős idejű elhúzódását eredményezte. A Javaslat a menekültügyi hatóság feladatául rendeli, hogy a kérelem elutasításával, illetőleg a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerés visszavonásával egyidejűleg kiutasítsa az országban jogellenesen tartózkodó külföldit. Abban az esetben, ha a külföldi az ország elhagyására irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, a kiutasítás végrehajtásához szükséges intézkedéseket az ügyben eljáró menekültügyi hatóság székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóság teszi meg. Amennyiben a külföldi kiutasítása Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeibe ütközne, mert a kérelmező a befogadására köteles országban kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve, a menekültügyi hatóság a külföldit nem utasíthatja ki.
A 16. §-hoz
A Tanács 1995. június 20-i, a menedékjogi eljárások minimális biztosítékairól szóló állásfoglalásának 16. pontja konkrét határidő megjelölése nélkül előírja, hogy a menedékkérőnek megfelelő hosszúságú időt kell biztosítani a fellebbezésre, illetve a döntés felülvizsgálatára irányuló kérelem előkészítésére. A Javaslat a jogorvoslati kérelem beterjesztésének határidejét az eddigi 5 nap helyett 8 napban állapítja meg, amely elegendő a jogorvoslati kérelem benyújtásához. Ezen túlmenően a törvény a bírói felülvizsgálatot megelőzően beiktatja a fellebbezés lehetőségét, ami még a közigazgatási eljárásban lehetővé teszi az esetleges jogsértő határozatok orvoslását. A bíróság – amennyiben a felülvizsgálatra irányuló kérelem alapos – a határozatot megváltoztathatja.
A 17. §-hoz
A Javaslat úgy módosítja a repülőtéren alkalmazandó eljárási szabályokat, hogy amennyiben a külföldi a nemzetközi légiforgalmi határátkelőhelyen a beléptetését megelőzően arra hivatkozik, hogy menekültkénti elismerése iránti kérelmet kíván benyújtani, ebben az esetben az eljárást a repülőtéren kell lefolytatni. A Tanács 1995. június 20-i, a menekültügyi eljárások minimális garanciáiról szóló állásfoglalásának 24. pontja alapján lehetőség van arra, hogy a kérelem megalapozatlanságát a menekültügyi hatóság a beléptetést megelőzően vizsgálja. Ezen eljárás alatt a külföldit visszafordítani (visszautasítani) nem lehet.
Annak érdekében, hogy a repülőtéren folytatott eljárás indokolatlanul ne húzódjon el, a nyilvánvalóan alaptalan kérelem esetében a rövidített eljárásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy a határozatot a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül kell meghozni.
A 18 –20. §-hoz
1. Az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a nyilvánvalóan alaptalan menedékjogi kérelmekről az ilyen kérelmek két fő típusát különbözteti meg:
a) a kérelem nem tartalmaz utalást a kérelmező hazájában lévő üldöztetéstől való félelemre, illetve az minden hitelességet nélkülöz;
b) a szándékos csaláson vagy a menekültügyi eljárással való visszaélésen alapuló kérelem.
Az állásfoglalás alaptalannak tekinti azokat az eseteket is, amikor a biztonságos harmadik országokra vonatkozó állásfoglalás rendelkezései alkalmazhatóak.
Az állásfoglalás ezekben az esetekben gyorsított (rövidített) eljárás alkalmazását teszi lehetővé, amely a 2. és 3. pontjában foglaltak szerint nem igényel teljes körű vizsgálatot az eljárás minden szakaszában, illetve azt is jelenti, hogy az első döntést soron kívül, de legkésőbb egy hónapon belül meghozzák.
A Javaslat a Met. hatályos rendelkezéseit - összhangban az állásfoglalásban felsorolt esetekkel – kiegészíti mind a két fő csoportot illetően. Így nyilvánvalóan alaptalan a kérelem, ha
- a kérelmező nyilatkozata összefüggéstelen, ellentmondásos, illetőleg nem szolgáltat olyan magyarázatot, amely a kérelmező üldöztetését valószínűsíti, kivéve, ha ennek oka a kérelmező egészségi állapotából ered;
- úti okmányát vagy személyazonosságának megállapítására alkalmas más okmányát a hatóság elől elrejti, megsemmisíti, illetve a személyazonosságának megállapítására irányuló eljárási cselekményeket szándékosan akadályozza.
2. Az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy az azonos ténybeli alapon, az előző kérelem elutasítását követően benyújtott ismételt kérelmet, valamint az idegenrendészeti eljárás során, a kiutasítás elrendelését követően benyújtott kérelmet rövidített eljárásban bírálják el. A rövidített eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazandók akkor is, ha a korábban benyújtott kérelem tárgyában az eljárást megszüntető határozat született, mert pl. az érdemi döntést megelőzően a kérelmező ismeretlen helyre távozott. Az említett állásfoglalás 9. d) és 9. g) pontja szerint a menedékjogi eljárással való visszaélésnek minősül, ha a kérelmező szándékosan elmulasztotta közölni, hogy korábban más országban már benyújtott menedékjogi kérelmet, különösen, ha az eljárásban hamis személyazonosságot használ vagy ha a kérelmet korábban ez Európai Unó valamely tagállamában már elutasították. Hangsúlyozni kell, hogy a rövidített eljárás nem jelenti azt, hogy a Genfi Egyezmény 1. Cikkében felsorolt okok miatti üldöztetéstől való jól megalapozott félelem figyelmen kívül hagyható lenne.
3. A Javaslat a rövidített eljárás ügyintézési idejét legfeljebb 15 napban állapítja meg, továbbá a rövidített eljárásban is a rendes eljárásban bevezetett 8 napos fellebbezési határidőt biztosítja.
A 21. §-hoz
A Met. rendelkezéseinek végrehajtása, a menedékkérőkről, menekültekről, menedékesekről történő gondoskodás állami feladat. Az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek fedezetét az Országgyűlés a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben a Belügyminisztérium fejezetében biztosítja. Az elmúlt évek meg-megújuló menekülthullámai bebizonyították, hogy a Magyarországra érkező menekültek száma, így az ellátást és támogatást igénylők száma nem, vagy csak korlátozottan tervezhető előre.
A 22. §-hoz
A Javaslat a Met. hatályba lépése óta elfogadott jogszabály-változásra figyelemmel a Met. hatálya alá tartozó külföldiek ujjnyomatával kapcsolatos adatfeldolgozásra a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján kijelölt szervet hatalmazza fel. Az ujjnyomat-nyilvántartás különös jelentőségét az adja, hogy a személyazonosításra alkalmas okmánnyal nem rendelkező menedékkérők esetében gyakran az ujjnyomat az egyetlen alkalmas eszköz az ismételt menedékjogi kérelmek kiszűrésére. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően alkalmazandó Dublini Egyezmény 15. Cikk 2. pontja állapítja meg a mai tagállamoknak átadható adatok körét. A Dublini Egyezmény 18. Cikke által felállított Szakbizottság 1997. szeptember 9-i 1/97. számú határozata III. mellékletének 7. pontja szerint a menedékjogi kérelemmel kapcsolatban levett ujjnyomat teljes bizonyító erejű bizonyíték az illetékes tagállam meghatározására irányuló eljárás során. Az Unió tagállamai az Unió területén menedékjogi kérelmet benyújtott külföldiek ujjlenyomatának nyilvántartása céljából döntöttek az Eurodac nevű rendszer létrehozásáról, amely részére a csatlakozást követően Magyarországnak is képesnek kell lenni az adatszolgáltatásra.
A 23. §-hoz
1. A Javaslat a jövőben kizárólag azon külföldiek ujjnyomatának nyilvántartását írja elő, akik a 14. életévüket betöltötték.
2. A Javaslat felhatalmazza a központi menekültügyi hatóságot, hogy a törvényben és kormányrendeletben meghatározott ellátás biztosítása érdekében és a támogatásra való jogosultság megállapítása céljából – kiegészítve a jelenlegi szabályozást - az érintett nyilatkozatában, illetve az általa szolgáltatott iratban közölt adaton túl az adóhatóság, illetőleg a társadalombiztosítási szerv adatszolgáltatása során tudomására jutott, a külföldi jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat is nyilvántartson. E rendelkezés az ellátásra, támogatásra való jogosultság hatékonyabb megállapítását és ellenőrzését teszi lehetővé.
3. A Javaslat meghatározza az ujjnyomat levételének és tárolásának célját.
A 24. §-hoz
1. A menekültügyi hatóságnak a menekültügyi eljárás során ellenőriznie kell, hogy a kérelmező menekültkénti, menedékeskénti elismerésének nincsenek-e a jogszabályban meghatározott kizáró okai. E rendelkezés alapján a menekültügyi hatóság az ellenőrzéshez szükséges adatokat igényelhet a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján, az ott meghatározott nyilvántartásokból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból.
2. A Javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a menekültügyi hatóság nemzetközi szerződés mellett viszonosság alapján is a külföldi bűnüldöző, idegenrendészeti és menekültügyi szervektől, illetőleg ilyen nemzetközi szervezetektől adatokat igényeljen. A viszonosság bevezetése az ilyen irányú adatcsere rugalmasabb és gyorsabb megvalósítását teszi lehetővé.
A 25. §-hoz
A Javaslat a nemzetközi adatátadás keretében felhatalmazza a központi menekültügyi szervet, hogy a menedék iránti kérelem elbírálásához szükséges adatokat más államok illetékes szerveinek illetve az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság kérelmére átadja, amennyiben az adatkérőnél az átadott személyes adatok védelme biztosított. A Met. hatályos szövegéhez képest az adatátadásra nem csak nemzetközi szerződés, hanem viszonosság alapján is sor kerülhet, ami az ilyen irányú nemzetközi együttműködést egyszerűbbé teszi. A menedékjog iránti kérelem elbírálása során a kérelmező személyes adatain túlmenően a kérelem alátámasztásául hivatkozott indokok átadására is sor kerülhet. Ezek átadásához azonban, a menekültügyi eljárás átadásának esetét kivéve, a menedékkérő külföldi írásbeli hozzájárulása szükséges. A menekültügyi eljárás átadására az Európai Unióhoz való csatlakozást követően, a Dublini Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása során kerülhet majd sor.
A 26. §-hoz
1. Az Európai Unióhoz való csatlakozással egyidejűleg kell megállapítani a Dublini Egyezmény alkalmazásához kapcsolódó, a menekültügyi eljárások átadás-átvételére vonatkozó eljárás részletes szabályait, amire – hasonlóan a menekültügyi eljárás részletes szabályaihoz – a Javaslat a Kormányt hatalmazza fel.
2. A menekültügyi eljárás kétfokúvá válásával a Kormánynak meg kell állapítania az első fokon eljáró területi szervek székhelyét és illetékességi területét, amelynek során a regionalitás elvét szem előtt tartva az ország egész területén biztosítani kell a lehetőséget a menekültügyi eljáráshoz való hozzáféréshez.
A 27-29. §-hoz
1. A Javaslat felsorolja az Európai Unió acquis communautaire-éhez tartozó azon jogszabályokat (jogforrásokat), amelyekkel a Met. - beleértve a hatályos, jelen módosításokkal nem érintett rendelkezéseit is - összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
2. A Javaslat megállapítja a Met. módosító rendelkezéseinek hatályba lépését. A törvény mindazon rendelkezései, amelyek az Európai Unió tagállamai számára kötelezettségeket előíró közösségi jogforrások végrehajtását célozzák, értelemszerűen csak a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján lépnek hatályba.
3. A törvény hatályon kívül helyezi a Met. mindazon rendelkezéseit, amelyek nem a menedékjogi, hanem az idegenrendészeti törvény tárgykörébe tartoznak, mint amilyen pl. a befogadottakra vonatkozó szabályozás.
4. A menekültügyi hatóság által e törvény hatályba lépéséig befogadottként elismert külföldieket megillető jogokat és kötelezettségeket a befogadotti jogállás Met.-ből történő kiemelése nem érinti, de 2000. december 31-ét követően már ők is csak az idegenrendészeti jogszabályokban megállapított okmányt kaphatnak.
5. A Javaslat az adózás rendjéről szóló törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló törvény módosításával felhatalmazza a menekültügyi hatóságot, hogy az állami adóhatóságtól és a társadalombiztosítási szervtől adatot igényeljen.