T/3713.
2001. évi …….. törvény
az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló
1994. évi XXIII. törvény módosításáról
és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
1. §
Az egyes fontos tisztségeket, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló – többször módosított – 1994. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1/A. § eredeti szövege (1) bekezdésre változik és a következő 3-7. pontokkal, valamint (2) bekezdéssel egészül ki:
[E törvény alkalmazása szempontjából:]
“3. megfigyelt személy: az a személy, akiről a 25/A. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott szervezetek célzottan, nyílt vagy titkos információgyűjtés során adatokat gyűjtöttek;
4. hivatásos alkalmazott: az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó szervezetekkel hivatásos szolgálati viszonyban állt, ide értve a “szigorúan titkos” állományú munkatársakat is;
5. hálózati személy: az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó szervezetek számára a megfigyelt személyekről jelentést adott;
6. harmadik személy: minden más személy, akiről az e törvény hatálya alá tartozó szervezetek adatokat kezeltek;
7. hozzátartozó: a házastárs (amennyiben a házasság az irat keletkezésekor és az érintett halálakor is fennállt), az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér.
(2) Minden egyes adattal kapcsolatosan külön kell megállapítani azt, hogy az érintett megfigyelt személynek, hivatásos alkalmazottnak, hálózati személynek vagy harmadik személynek minősül-e. Az érintett jogállását annak vizsgálata alapján kell megállapítani, hogy az adat felvétele milyen célt szolgált.”
2. §
Az Etv. 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“25/A. § (1) A Történeti Hivatal állami szaklevéltár, önálló központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet.
(2) A Történeti Hivatal jogosult átvenni és megőrizni
a) a volt BM III/III-as Csoportfőnökség, a budapesti vagy a megyei rendőr-főkapitányságok III/III-as osztályai, illetve elődei (a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályának, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának, az Államvédelmi Hatóságnak a "Belső reakció" elhárításával foglalkozó szervezeti egységei, a Belügyminisztérium IV. Belső reakció elhárítási osztálya, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztály V. Belső reakció elleni harc osztálya), valamint a volt BM Külügyi Osztály, Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, Belbiztonsági Osztály és a volt BM Határőrség Felderítő Osztály, a volt Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztály iratait, ha azok 1996. július hó 31-én a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és szerveik, vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából már nem voltak szükségesek;
b) a volt BM III. Főcsoportfőnökség és elődei egyéb olyan iratait, valamint a volt HM MNVK Felderítő Csoportfőnökség és elődei azon iratait, amelyek 1996. július hó 31-én a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából – adattartalmukra tekintettel – már nem voltak kezelhetők;
c) a volt BM III. Főcsoportfőnökség és elődei, a HM MNVK Felderítő Csoportfőnökség és elődei egyéb, az a)-b) pontok hatálya alá nem tartozó levéltári anyagait;
d) az 1945. január 1. és 1960. április 1. között magyar hatóság határozata alapján végrehajtott, zárt táborszerű fogvatartás (internálás, kényszermunka), közbiztonsági őrizet, kényszerlakhely kijelölés (kitelepítés) irataiból a Belügyminisztériumban kialakított gyűjteményt;
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok levéltári anyagait;
f) az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottság eljárása során keletkezett iratokat.
(3) A Történeti Hivatal működésére az Ltv. szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
3. §
Az Etv. 25/E. §-ának eredeti szövege (1) bekezdésre változik, és a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
“(2) A Történeti Hivatal elnöke feladat- és hatáskörében az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szabályai szerint minősítésre jogosult.”
4. §
(1) Az Etv. 25/F. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg az f) és g) pontja hatályát veszti:
[A Történeti Hivatal feladata:]
“e) ellátja az Ltv.-ben meghatározott feladatokat.”
(2) Az Etv. 25/F. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A Történeti Hivatalban őrzött levéltári anyagra az Ltv. szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a Történeti Hivatalban tárolt iratokra nem terjednek ki az Ltv. 6. §-ának és 28. §-ának rendelkezései;
b) a 25/A. § (2) bekezdésének a)-b) és d) pontjaiban meghatározott iratokra nem terjednek ki az Ltv. 22. §-a (1) bekezdésének és 23. §-ának rendelkezései, és az Ltv. 24. §-át az e törvényben meghatározott módon kell alkalmazni;
c) a 25/A. § (2) bekezdésének a)-b) és d) pontjaiban meghatározott iratok csak a Történeti Hivatalba való kerülésük után selejtezhetők. Az iratokban adat csak akkor törölhető, ha azt bíróság az adatvédelmi eljárás során elrendelte, illetve a törlést az érintett a 25/G. § (4) bekezdése szerint kéri.”
(3) Az Etv. 25/F. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A 25/A. § (2) bekezdésének a)-b) és d) pontjaiban meghatározott iratokban – beleértve a belső használatra készült, valamint döntés-előkészítést tartalmazó levéltári anyagot is – bármely természetes személy, szükség esetén az azokról készült másolatok segítségével, korlátozás nélkül kutathat, kivéve
a) a személyes adatok megismerését és tanulmányozását;
b) a Ttv. alapján államtitokká vagy szolgálati titokká minősített adatokat, valamint
c) azokat az adatokat, amelyek megismerését törvény egyéb okból korlátozza.”
5. §
Az Etv. 25/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“25/G. § (1) A 25/A. § (2) bekezdésének a)-b) és d) pontjaiban meghatározott iratokban szereplő megfigyelt- vagy harmadik személy a rá vonatkozó adatokat megismerheti. A bemutatott iratokon a más személy azonosítására alkalmas adatokat felismerhetetlenné kell tenni, kivéve
a) ha az irat keletkezésekor jogszabály lehetővé tette számára, hogy az adott iratot teljes terjedelemben (személyes adatokkal együtt) megismerje,
b) a személyes érintkezéseket rögzítő vagy leíró adatokat (pl. személyes találkozásról, beszélgetésről gyűjtött adatok),
c) a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényeken rögzített, közszereplésekkel kapcsolatos adatokat.
(2) A megfigyelt vagy harmadik személy halálát követően az iratok megismerésére jogosult az elhunyt hozzátartozója, kivéve, ha ezt az elhunyt írásban megtiltotta vagy azt törvény kizárja. Az iratok megismerésére jogosult továbbá az a személy is, akit a megfigyelt vagy harmadik személy halála előtt erre írásban feljogosított.
(3) A 25/A. § (2) bekezdésének a)-b) és d) pontjaiban meghatározott iratokban szereplő hivatásos alkalmazott és hálózati személy a rá vonatkozó adatokat megismerheti. A bemutatott iratokon a más személy azonosítására alkalmas adatokat felismerhetetlenné kell tenni.
(4) Az érintett az iratokban szereplő adatai tekintetében helyesbítési jogát az eredeti adat változatlanul hagyása mellett a helyes adatot tartalmazó feljegyzésnek az irathoz történő csatolásával érvényesítheti.
(5) A 25/A. § (2) bekezdésének a)-b) és d) pontjaiban meghatározott iratokban bármilyen jogcímen szereplő személy 2004. június 30-át követően kérheti személyes adatának törlését. Nem törölhető az Ltv. szerinti maradandó értékű iratokban lévő személyes adat, azonban az érintett – legfeljebb az adat keletkezésétől számított 90 évre – írásos nyilatkozatban megtilthatja annak a személyes adatának a kutatását, amelyet titkos információgyűjtő eszközök, illetve módszerek felhasználásával rögzítettek, kivéve, ha az
a) valamely nyilvános szereplésére, közéleti, politikai tevékenységére vonatkozik, vagy
b) – ha az érintett valamely állami szerv hatáskörében eljáró személy volt – a feladatkörével összefüggő személyes adata.”
6. §
Az Etv. 25/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“25/H. § (1) A 25/A. § (2) bekezdésének a)-b) és d) pontjaiban meghatározott iratokban lévő, a jelen § (2) bekezdésében meghatározott adatok körén kívül eső, az érintett magánéletére vonatkozó személyes adat akkor sem kutatható, ha az adatot a Ttv. alapján egyébként nem minősítették, vagy megismerését törvény nem korlátozza, kivéve
a) ha a kutatás – a kutató költségére – anonimizált másolattal is megvalósítható,
b) ha az érintett által a 25/G. § (5) bekezdés szerint meghatározott kutatási tilalom határideje letelt, illetve ennek hiányában az Ltv. 24. §-ának (1), (3) és (4) bekezdése szerinti feltételek teljesültek,
c) ha az érintett, illetőleg annak halálát követően hozzátartozója a kutatáshoz hozzájárult.
(2) Az érintett nyilvános közszereplésére, illetve közéleti tevékenységére, politikai szándékára és véleményére vonatkozó vagy valamely állami szerv hatáskörében eljáró személynek a feladatkörével összefüggő személyes adata tudományos célból kutatható, ha az adat keletkezésétől már 15 év eltelt, és az Ltv. 24. §-ának (3)-(4) bekezdésében foglaltak megvalósultak.
(3) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. §-ának 2. pontjában meghatározott adatok – a büntetett előéletre vonatkozó adatok kivételével – 1996. július hó 31-ét követő 90 évig csak az érintett, illetőleg annak halála után hozzátartozójának engedélyével kutathatók. Nem szükséges az érintett, illetve annak halála után hozzátartozójának engedélye a kutatáshoz, ha az adatok a történelmi események megismertetéséhez szükségesek és az Ltv. 24. §-ának (3)-(4) bekezdésében foglaltak megvalósultak.
(4) Nem jogosult a hozzátartozó azon iratok kutatásához való hozzájárulásra, amelyek vonatkozásában nem rendelkezik iratmegismerési jogosultsággal.
(5) Nem minősített adat esetén, illetve ha az adat nyilvánosságra hozatalát törvény nem tiltja vagy korlátozza, csak
a) az Ltv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti határidők letelte után hozhatók nyilvánosságra azok a személyes adatok, amelyek a 25/A. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott állambiztonsági szervek és elődeik "szigorúan titkos" állományú (tevékenységüket állambiztonsági szerven kívül, fedéssel végző) tisztjeinek, illetve hálózati személyeinek nevét, természetes személyazonosító adatait tartalmazzák;
b) az irat keletkezésétől számított 150 év letelte után kutathatók és hozhatók nyilvánosságra azok a személyes adatok, amelyek a 25/A. § (2) bekezdésének b)-c) és e) pontjában meghatározott szervezetek hivatásos alkalmazottjainak, illetve hálózati személyeinek nevét, természetes személyazonosító adatait tartalmazzák.
(6) Az iratokban az (1)-(4) bekezdésben és a 25/F. § (3) bekezdésében foglalt kutatáson kívül – 1996. július hó 31-től számított 30 évig – kutatás nem engedélyezhető. Az iratokba a 25/G. § (1) és (2) bekezdése szerinti betekintésen és a 25/F. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti adatszolgáltatás teljesítésén túl csak az érintettek törvényes jogainak érvényesítésével kapcsolatos bírósági és más hatósági eljárások, valamint az ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárások esetén engedélyezhető betekintés, illetve azokból adatszolgáltatás a bíróság, az eljáró hatóság, illetve a nyomozó hatóság számára.
(7) A Történeti Hivatal az őrizetében lévő, a törvény 25/A. § (2) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott olyan levéltári anyagot, melynek megismerését törvény nem korlátozza, kiállítás céljából más szerv számára meghatározott időre kikölcsönözheti. A kölcsönzési kérelem a törvény keretei között másolattal is teljesíthető.
(8) A (6) és (7) bekezdésben foglalt eseteket kivéve a Történeti Hivatal irattári és levéltári, a 25/A. § (2) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott iratállományából sem adat, sem irat nem továbbítható, nem hozható nyilvánosságra és az ország területéről nem vihető ki. Az Ltv. 24/A. § (3) bekezdése alapján kötött adatvédelmi szerződés hatálya ezen iratokra akkor terjed ki, ha erről a szerződés – az iratok pontos felsorolásával – kifejezetten rendelkezik.
(9) A nemzetbiztonsági szolgálatok, a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és szerveik munkatársai a 25/A. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott iratokban lévő személyes adatokba az Országgyűlés illetékes bizottságának előzetes jóváhagyása után, illetve különösen gyors intézkedést követelő esetekben utólagos tájékoztatásával tekinthetnek be, ha az a nemzetbiztonság, a honvédelem vagy a bűnmegelőzés érdekében törvényben előírt feladataik ellátása céljából szükséges.”
7. §
Az Etv. a következő 25/I. §-sal egészül ki:
“25/I. § (1) A természetes személyek, jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek kötelesek a birtokukban lévő, a törvény 25/A. § (2) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott iratokat (másodpéldányokat és egyéb másolatokat is) a Történeti Hivatal számára bejelenteni és a Történeti Hivatal kérésére azt átadni. Az átadási kötelezettség nem terjed ki a saját tulajdonú vagy jogszabály felhatalmazása alapján birtokolt iratokra.
(2) A Történeti Hivatal őrzésébe került egyéb, természetes személy tulajdonában álló iratokat – a szükséges másolatok elkészítését követően – a tulajdonos vagy halálát követően örököse számára kérésre át kell adni. Amennyiben az irat más dokumentumoktól fizikailag nem választható szét, másolati példányt kell kiadni. Maradandó értékű irat esetébesn a Történeti Hivatal – a tulajdonos egyetértésének hiányában is – kezdeményezheti az irat védetté nyilvánítását. Ebben az esetben az irat csak a védetté nyilvánítási eljárás lezárását követően adható át a tulajdonosnak.
(3) A Történeti Hivatalnak való iratátadás során az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottság működésének feltételeit biztosítani kell.
(4) Nem adhatók át a Történeti Hivatal részére azok az iratok, amelyek együttesen tartalmazzák a 25/A. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott adatokat, valamint az átadó szervek jogszabályban meghatározott feladatai folyamatos és zavartalan teljesítéséhez szükséges kezelhető adatokat, amennyiben ezek technikai szétválasztása csak az irat eredeti állapotban történő helyreállításának lehetetlenné válásával lenne megvalósítható. Ebben az esetben az iratokat őrző szervezet az e törvényben foglalt feltételek mellett biztosítja az adatmegismerést és kutatást.
(5) Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottság tevékenysége során keletkezett iratokat az eljárás jogerős befejezése után folyamatosan, de legkésőbb 2004. december 31-ig kell a Történeti Hivatalnak átadni. A 19. § szerinti eljárás során a Fővárosi Bíróságnál keletkezett iratokat az eljárás jogerős lezárását követő 30 napon belül kell a Történeti Hivatalnak átadni.
(6) A más közlevéltárban vagy nyilvános magánlevéltárban őrzött olyan iratot, amely szerves részét képezi a Történeti Hivatal illetékességi körébe tartozó iratoknak, a szükséges másolat elkészítését követően a Történeti Hivatalnak kell átadni. Amennyiben az irat más dokumentumoktól fizikailag nem választható szét, másolati példányt kell kiadni.
(7) A Történeti Hivatal megőrzésébe került olyan iratot, amely más szerv már közlevéltárban vagy nyilvános magánlevéltárban őrzött irattári anyagának szerves részét képezi, és nem tartozik a Történeti Hivatal illetékességébe tartozó iratok körébe, a Történeti Hivatal – a szükséges másolatok elkészítését követően – az irattári anyagot őrző levéltárnak adja át. Amennyiben az irat más dokumentumtól fizikailag nem választható szét, másolati példányt kell kiadni.”
8. §
Az Etv. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) A törvény 1. §-a, 2-25. §-a, a 27. § (2), (4) és (5) bekezdése 2004. június 30-án hatályát veszti. Ezzel egyidejűleg a törvény címe “A Történeti Hivatalról”-ra változik."
9. §
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény melléklete a következő alcímmel és 151. ponttal egészül ki:
“Történeti Hivatal
151. A Történeti Hivatal által kezelt államtitok- és szolgálati titok körbe tartozó adatok védelmére szolgáló rendszerek és intézkedések adatai, dokumentációi.
Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.”
10. §
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“19. § (1) Állami szaklevéltár a Hadtörténelmi Levéltár, a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára és a Vízügyi Levéltár, a Történeti Hivatal, valamint az állam által fenntartott felsőoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmény levéltára.
(2) A szaklevéltár illetékességi köre – a Történeti Hivatal kivételével –
a) a Hadtörténelmi Levéltár esetében a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar, valamint – a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – az ezek közvetlen felügyelete vagy irányítása alá tartozó katonai szervezetek,
b) a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára esetében a Központi Statisztikai Hivatal és az ennek közvetlen felügyelete alá tartozó szervek,
c) a Vízügyi Levéltár esetében a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vízügyi szervek,
d) a felsőoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmény levéltára esetében a fenntartó szerv
levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett levéltári anyagára terjed ki.
(3) A Történeti Hivatal illetékességi köre a nemzetbiztonsági szolgálatok levéltári anyagára, valamint az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény 25/A. § (2) bekezdésének a)-d) és f) pontjában meghatározott iratokra terjed ki.
(4) A Történeti Hivatal működésének speciális szabályait, valamint az e törvényben meghatározottakon túlmenően ellátandó feladatait az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztséget betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény határozza meg.
(5) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott szaklevéltár létesítését és megszüntetését – a szerv felügyeletét vagy irányítását ellátó miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) véleményének előzetes kikérésével – a nemzeti kulturális örökség minisztere engedélyezi.
(6) Megszűnő szaklevéltár anyagának elhelyezéséről a nemzeti kulturális örökség minisztere gondoskodik.”
11. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi LXVI. törvény 40. § (2) bekezdése, valamint
b) az Ltv. 35. § (3) bekezdése.
Az Alkotmánybíróság 60/1994. (XII. 24.) AB határozatában kimondta, hogy az Országgyűlés alkotmányellenességet idézett elő mulasztásával, amikor törvényben nem szabályozta az információs önrendelkezési jog gyakorlását. A mulasztás pótlására, az információs kárpótlás végrehajtására az Országgyűlés az egyes fontos tisztséget betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Etv.) módosító 1996. évi LXVII. törvénnyel 1996-ban létrehozta a Történeti Hivatalt.
A volt szocialista országokban az információs önrendelkezési jog gyakorlását biztosító szabályok többsége különbséget tesz az áldozat és az állambiztonsági szolgálatban állt személy jogai között. E tekintetben a leginkább kimunkáltnak a német “Stasi törvény” tekinthető.
Ezzel szemben az Etv. jelenleg hatályos szabályozása szerint érintett minden olyan személy, akinek személyes adata a törvény hatálya alá tartozó iratokban bármilyen jogcímen szerepel. Ezzel a rendelkezésével a jogalkotó olyan helyzetet teremtett, amely információs joghátrányt eredményez a megfigyelt számára, mivel a titkosszolgálatokkal együttműködő személy olyan ismeretek birtokában van, amelyekkel a megfigyelt személy nem rendelkezik. Az információs önrendelkezésből fakadó iratbetekintési jog nem értelmezhető úgy, hogy egy jelentés készítője vagy aláírója azon az alapon, hogy a neve szerepel az iraton – tehát a jelenleg hatályos, differenciálatlan szabályozás alapján érintett – betekinthetne az általa készített, de nem róla szóló iratba. Ezek az iratok a megfigyeltről szólnak, az ő személyes adatait tartalmazzák. A javaslat az iratokban szereplő személyek differenciálásával és az egyes csoportok jogainak meghatározásával ezt a helyzetet kívánja megszüntetni.
Az Etv. hatályos szabályai értelmében a Történeti Hivatal őrzi és kezeli a III/III-as Csoportfőnökség, valamint a hasonló tevékenységet végző szervezetek saját keletkeztetésű iratait, ha azok a Történeti Hivatalt létrehozó törvény hatályba lépésekor (1996. július 31.) a BM, a HM és a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából nem szükségesek. A TH kezeli továbbá a volt BM III. Főcsoportfőnökség olyan iratait, amelyek a törvény hatályba lépésekor a nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából adattartalmuk miatt nem kezelhetők. Összességében tehát a Történeti Hivatal az állambiztonsági iratok közül csak azokat kezeli, amelyek egyetlen időpontban, az Etv. hatályba lépésének időpontjában jogállami feladatok ellátására nem használhatók vagy nem szükségesek. Az állambiztonság további iratait a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény általános szabályai szerint kell megőrizni.
Ezzel szemben az iratokat célszerű hosszú távon az (állambiztonsági és nemzetbiztonsági) szaklevéltárként működő Történeti Hivatalban őrizni. Ez biztosítaná az egységes eljárást a kutathatóság, betekintés, törlés stb. tekintetében. Ehhez a Történeti Hivatalnak levéltári jogállást kell biztosítani.
Az 1. §-hoz
A javaslat az Etv. értelmező rendelkezéseit egészíti ki. Megteremti az iratokban szereplő személyeket megillető jogok közötti differenciálás alapjait, amikor bevezeti a megfigyelt személy, a hivatásos alkalmazott és a hálózati személy, továbbá a harmadik személy fogalmát. Ehhez kapcsolódó fontos rendelkezés, hogy az érintett “minőségét” minden adatnál külön kell megvizsgálni. (A hálózati személy minőség nem zárja ki azt, hogy az érintett egyben megfigyelt személy is volt.)
A hozzátartozó fogalmának meghatározása az Alkotmánybíróság 23/1999. (VI. 30.) AB határozatának vonatkozó megállapításait figyelembe véve történik.
A 2. §-hoz
A javaslat rögzíti a Történeti Hivatal, mint állami szaklevéltár jogállását, illetékességi körét. Ezzel egyidejűleg a Történeti Hivatalban kezelt és őrzött iratok körét is bővíti a nemzetbiztonsági szolgálatok levéltári anyagaival, valamint az ún. internálási iratok gyűjteményével is, amelyek tényleges átvétele már korábban megtörtént.
A 3. §-hoz
A Történeti Hivatal már jelenleg is őriz olyan maradandó értékű iratokat, amelyek ma is államtitoknak minősülnek. Az iratok eddig a Belügyminisztérium épületében voltak elhelyezve. A Belügyminisztérium épületét védő biztonsági berendezések államtitkot képeznek, így a Hivatal iratai e téren is védelemben részesültek. A Hivatal új épületbe költözésével új helyzet áll elő, mert a Hivatal vezetője nem tartozik a minősítésre jogosultak közé, így nem minősíthet sem állam-, sem szolgálati titokká adatokat, így nincs lehetősége a biztonsági berendezések leírásának minősítésére sem. Ezért szükséges a Történeti Hivatal elnökének minősítésre történő felhatalmazása.
A 4. §-hoz
A javaslat elfogadása esetén a Történeti Hivatalban a volt állambiztonsági szerveknek a jelenleg hatályos törvény 25/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban felsorolt iratai, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatok levéltárba kerülő iratai nyernek elhelyezést. Az Etv.-nek az információs kárpótlást biztosítani hivatott rendelkezéseit azonban csak a volt állambiztonsági iratok esetén kell továbbra is biztosítani, a demokratikus keretek között működő nemzetbiztonsági szolgálatok levéltári anyagainak megismeréséről és kutatásáról az Ltv. alapján és rendelkezései szerint kell gondoskodni.
Az Etv. hatályos 25/G. § (1) bekezdése kimondja: “a Történeti Hivatalban kezelt iratokban szereplő érintett személy a rá vonatkozó adatokat megismerheti. A bemutatott iratokon a más személy azonosítására alkalmas adatokat felismerhetetlenné kell tenni.” Ezen törvényhely szó szerinti értelmezése abszurd következtetésre vezet, mivel pl. az ítéletből ki kellene húzni a vádlott-társ, a bíró stb. nevét. A telefonlehallgatásból ki kellene húzni annak a személynek a nevét, akinek az érintett telefonált, és minden más olyan adatot is, amiből kiderülne, hogy kivel is beszélgetett. A módosítás ezen helyzeteket szándékozik kiküszöbölni.
Az Etv. jelenleg hatályos szabályozása nem rendelkezik a megfigyeltek és a – tervezet szóhasználata szerint – harmadik személyek hozzátartozóinak információs jogairól. A tervezet esetükben a hozzátartozó halálát követően egyértelműen biztosítja az iratok megismeréséhez fűződő jogot, feltéve, hogy ez nem ellentétes az iratban szereplő személy írásban kinyilvánított akaratával.
A 6. §-hoz
A törvény alkalmazása során sok gondot okoz a személyes adatokat tartalmazó iratok kutathatósága. Alapvető problémát jelent az, hogy a törvény nem az adatok minősége alapján határozza meg a kutatási feltételeket, hanem azon az alapon, hogy azokat milyen eszközökkel szerezték. Ugyanakkor az adatok érdemi különbsége nem abban jelentkezik a más levéltárban kezelt adatokétól, hogy azokat hogyan szerezték, hanem abban, hogy ezen eszközök segítségével be tudtak hatolni az emberek legintimebb szférájába is, vagyis az adatok magánéletük legbelsőbb részleteire is vonatkozhatnak. A javaslat szerint a kutatási korlátok újbóli meghatározásánál ezekre a szempontokra kell tekintettel lenni.
A tervezet szerint a kutathatóság esetében az elhatárolási szempont az adat minősége lesz (magánéletre vagy nyilvános közszereplésre, közéleti tevékenységre vonatkozik-e az adat), a különleges adatok esetében pedig – az eddigiektől eltérően – megteremtődik a kutatás lehetősége, ha az a történeti kutatáshoz szükséges.
A hatályos szabályok értelmében az érintett halálát követően hozzátartozója jogosult az elhunyt adataira vonatkozó kutatáshoz hozzájárulást adni. A “nemo plus iuris” elvéből következően a tervezet rögzíti, hogy azon iratok esetében, amelyeknél a hozzátartozó nem rendelkezik iratmegismerési jogosultsággal, a kutatáshoz való hozzájárulásra sem jogosult.
Az Etv. szerint a Történeti Hivatal őrzi és kezeli a volt politikai rendőrség iratait, függetlenül attól, hogy az országos vagy megyei szervezet volt-e, illetve, hogy az adott időszakban mi volt az elnevezése. Ezen iratok átadása folyamatosan történik. Ugyanakkor a hatályos törvény a német és a lengyel szabályozástól eltérően nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra, hogy mindenki – természetes és jogi személy egyaránt – köteles a Hivatalnak jelenteni, ha nála a Hivatal gyűjtőkörébe tartozó irat található, és ezeket köteles is a Hivatalnak átadni.
A 8. § -hoz
Az Etv. hatályos szövegének értelmében a törvény ún. átvilágítással kapcsolatos részei 2004. június 30-án hatályukat vesztik. Tekintettel arra, hogy a Történeti Hivatal működésére vonatkozó szabályok egy része az értelmező rendelkezések között kerül elhelyezésre, a törvény hatályára vonatkozó szabály módosítása is szükséges.
A 9. §-hoz
A Történeti Hivatal elnökének minősítési joggal történő felruházása szükségessé teszi az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény államtitokköri pontokat tartalmazó mellékletének módosítását is.
A 10. §-hoz
A Történeti Hivatal szaklevéltári jogállása az Ltv. néhány kisebb módosításának szükségességét vonja maga után.
A 11. §-hoz
A Belügyminisztérium jogelőd szervezeteivel, illetve a Belügyminisztériumhoz tartozott szervekkel hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkajogi jogviszonyban állt személyek személyzeti és munkaügyi adatai adott esetben fontos kortörténeti dokumentumok lehetnek, ezért célszerű, hogy ez az adatállomány is az általános illetékességű levéltár vagy a Történeti Hivatal, mint szaklevéltár illetékességi körébe tartozzon. Ez a megoldás nem zárja ki vagy akadályozza azt, hogy ezen adatokból a munkaviszonyról igazolás legyen kiadható az érintett kérelmére.