MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3746.
törvényjavaslat
a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról
Előadó:
Varga Mihály
pénzügyminiszter
2001. évi ...... törvény
a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról
Az Országgyűlés
a nemzetgazdaság előtt álló, és állami részvételt is igénylő fejlesztési-beruházási feladatokat, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos különleges fejlesztési igényeket és forráskezelési feladatokat, továbbá az egyes állami és nemzetközi források hatékony felhasználásának követelményét szem előtt tartva, a tevékenységét elsősorban a köz érdekében és nem haszonszerzés céljából folytató Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról (a továbbiakban: MFB Rt.)
a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
AZ MFB RT. ÁLTALÁNOS JOGÁLLÁSA
1. § (1) Az MFB Rt. egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság formájában működő szakosított hitelintézet.
(2) Az MFB Rt. részvényeinek száz százaléka a Magyar Állam tulajdonában van. A részvények névre szólóak, és forgalomképtelenek.
(3) Az MFB Rt. jegyzett tőkéje legalább 60.000.000.000,- Ft, azaz hatvanmilliárd forint.
(4) Az MFB Rt. székhelye Budapest.
(5) Az MFB Rt-re, az általa végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, továbbá a befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységre a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.), illetőleg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) és az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
II. Fejezet
AZ MFB RT. FELADATAI, TEVÉKENYSÉGI KÖRE
2. § Az MFB Rt. szakosított hitelintézeti feladata, hogy:
a) elősegítse a magyar gazdaság modernizációját, élénkítését;
b) részt vegyen az állami infrastrukturális, környezetvédelmi, valamint más állami fejlesztésekhez és beruházásokhoz, azok kezeléséhez kapcsolódó feladatok ellátásában;
c) részt vegyen az állami források korszerű, hatékony és bankszerű kihelyezésének megtervezésében, közvetítésében, közreműködjön az állami támogatások, valamint kedvezmények, és a piaci követelmények összehangolásában;
d) részt vegyen az egyes állami célelőirányzatokból történő kifizetésekhez kapcsolódó feladatok ellátásában, ideértve a támogatási igények kifizetését, valamint a kifizetések felhasználásának elszámolását és értékelését;
e) közreműködjön az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz, illetve a későbbiekben a tagsághoz kapcsolódó állami fejlesztések és beruházások pénzügyi lebonyolításában, – külön jogszabályban szabályozott eljárás szerint – részt vegyen az Európai Unió előcsatlakozási eszközeinek igénybevételéhez
kapcsolódó szakosított hitelintézeti feladatok ellátásában, ideértve a nemzetközi gazdasági vagy pénzügyi intézménytől történő forrásbevonás, és -közvetítés lebonyolítását is;
f) közreműködjön az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. §-ának (5) bekezdése a) pontjában foglalt szervezetek harmadik személlyel szemben fennálló, lejárt követeléseinek faktorálásában, érvényesítésében;
g) részt vegyen az általa nyújtott saját, illetve az általa közvetített állami és nemzetközi források felhasználásának és hasznosulásának elszámoltatásában, értékelésében.
3. § (1) Az MFB Rt. szakosított hitelintézetként - kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz közvetlenül kapcsolódóan - az alábbi pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket végezheti:
a) betétek és más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése kizárólag jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoktól, továbbá egyéni vállalkozóktól,
b) hitel és pénzkölcsön nyújtása,
c) pénzügyi lízing,
d) a 2. § b) pontjában szereplő feladatához közvetlenül kapcsolódóan pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, ezen belül a pénzforgalmi számlavezetés kizárólag jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, továbbá egyéni vállalkozók részére,
e) pénzügyi szolgáltatások közvetítése (ügynöki tevékenység),
f) kezesség és bankgarancia, egyéb bankári kötelezettség vállalása,
g) hitelreferencia szolgáltatása,
h) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás,
i ) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység.
(2) Az MFB Rt. az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően a 2. § c) és d) pontjával összefüggésben – az érintett minisztériumokkal kötött szerződés alapján - az állami pénzalapokból, illetve célelőirányzatokból finanszírozott programok támogatásához kapcsolódó lebonyolítói feladatokat láthat el, különösen:
a) támogatott pályázatok kezelését,
b) döntés-előkészítést,
c) pénzügyi lebonyolítást,
d) monitoring végzését,
e) a forrás felhasználás és a támogatott cél megvalósításának vizsgálatát.
4. § Az MFB Rt. kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz közvetlenül kapcsolódóan az alábbi befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket végezheti:
a) bizományosi és kereskedelmi tevékenység az Épt. 5. §-ának b) - e) pontjaiban meghatározott befektetési eszközök, valamint állampapír és zárt körben kibocsátott értékpapír tekintetében,
b) portfolió kezelés,
c) tanácsadás vállalkozásoknak a tőkeszerkezettel kapcsolatban, továbbá tanácsadás és szolgáltatás a vállalkozások egyesülésével, szétválásával és a tulajdonosi szerkezet átalakításával kapcsolatban,
d) befektetési tanácsadás,
e) értékpapírszámla vezetés,
f) ügyfélszámla vezetés.
III. Fejezet
AZ MFB RT. KÖLTSÉGVETÉSI ÉS KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI
Költségvetési kapcsolatok
5. § (1) A Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Rt. által
a) forrásszerzés céljából a külföldről és belföldről felvett hitelekből, valamint kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért;
b) a Kormány megbízásából harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek teljesítéséért.
(2) A költségvetési törvényben meg kell határozni:
a) az MFB Rt. által forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvehető hitelek, valamint a kibocsátott kötvény együttes állományának felső határát,
b) a Kormány megbízásából az MFB Rt. által a költségvetés terhére harmadik fél javára vállalható készfizető kezesség és bankgarancia ügyletek állományának felső határát.
(3) A Kormány az MFB Rt. által finanszírozott ügyletek forrásául szolgáló egyes hosszú lejáratú külföldi hitelfelvételekhez kapcsolódóan árfolyamgaranciát vállalhat.
(4) A költségvetési törvényben meg kell határozni az MFB Rt. által finanszírozott ügyletek forrásául szolgáló hosszú lejáratú külföldi hitelekhez kapcsolódó árfolyamgarancia együttes állományának felső határát.
Az MFB Rt. kormányzati kapcsolatai
6. § A Kormány - a tulajdonosi jogok gyakorlójának előterjesztésére - évente legalább egy alkalommal áttekinti az MFB Rt. tőkehelyzetét, és szükség szerint döntést hoz az MFB Rt. tőkéjének felemeléséről vagy leszállításáról.
IV. Fejezet
AZ MFB RT. MŰKÖDÉSE
7. § Az MFB Rt. tevékenységéhez illeszthető jövedelmezőségi elvárásokat az éves üzleti tervben kell meghatározni.
8. § (1) Az MFB Rt. esetében a Hpt. 79. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szavatoló tőke harmincöt százalékát meghaladó kockázat minősül nagykockázatnak.
(2) Az MFB Rt. által egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok együttes, nettó értéken számított összege a Hpt. 79. §-ának (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem haladhatja meg az MFB Rt. szavatoló tőkéjének negyvenöt százalékát.
(3) A Hpt. 79. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérően az MFB Rt. által a hitelintézetekkel, valamint az MFB Rt. járulékos vállalkozásaival, továbbá a közvetlenül, vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokkal szembeni – ügyfelenként, vagy ügyfélcsoportonként külön számított – kockázatvállalások nettó értéken számított összege nem haladhatja meg az MFB Rt. prudenciális előírások alapjául szolgáló szavatoló tőkéjének kétszáz százalékát.
(4) Ha az adott ügyfél, vagy ügyfélcsoport az MFB Rt. leányvállalata, vagy az MFB Rt-ben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos, vagy olyan vállalkozás, amelyben az MFB Rt. vagy az MFB Rt. tulajdonosa befolyásoló részesedéssel rendelkezik, akkor a Hpt. 79. §-ának (7) bekezdésében foglaltaktól eltérően az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg az MFB Rt. szavatoló tőkéjének negyvenöt százalékát.
(5) Amennyiben az MFB Rt. állami garanciát megelőző kockázatot vállal a (3) bekezdésben megjelölt vállalkozások részére, akkor átmeneti – legfeljebb két éves időtartamra – a vállalt garanciával együttes kockázatvállalások nem haladhatják meg a prudenciális előírások alapjául szolgáló szavatoló tőke háromszáz százalékát.
(6) Az MFB Rt. kölcsönt nyújthat olyan vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez, amelyben az MFB Rt. befolyásoló részesedéssel rendelkezik, ha annak célja, hogy a vállalkozásban fennálló részesedésének mértékét csökkentse.
(7) Az MFB Rt. esetében a Hpt. 76.§-ának (3)-(10) bekezdésében, a Hpt. 83. §-ának (1)-(3) bekezdésében, valamint a Hpt. 85. §-ának (1) bekezdésében foglalt korlátozásokat nem kell alkalmazni.
(8) Az MFB Rt. esetében a szavatoló tőke kiszámításánál
a) a Hpt. 5. számú melléklete II. pontjának 2. alpontjában foglaltak helyett a járulékos tőkeelemek az alapvető tőkeelemek összegét ötven százalékkal haladhatják meg,
b) a Hpt. 5. számú melléklete II./3. alpontjától eltérően az alárendelt kölcsöntőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőkeelemek százötven százalékát.
(9) Az (1)-(7) bekezdésekben foglaltakat az MFB-csoport összevont megfelelésére, a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások által együttesen vállalt kockázatokra, valamint az összevont limitek számítására is alkalmazni kell.
Az eredmény felosztása
9. § Az MFB Rt. eredményéből osztalékot nem fizet, a felosztható eredményt az eredménytartalék növelésére kell fordítani.
Az üzleti könyvek vezetése. Az éves beszámoló
10. § (1) Az MFB Rt. könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolóját legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig, az MFB-csoport konszolidált éves beszámolóját legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig kell a cégbíróságnál letétbe helyezni és közzétenni. Ennek érdekében az éves és konszolidált éves beszámolót legkésőbb május 15-ig kell a tulajdonosi jogok gyakorlója elé terjeszteni.
(2) Az éves- és konszolidált éves beszámoló elfogadásáról a tulajdonosi jogok gyakorlója az előterjesztéstől számított 15 napon belül dönt.
(3) A cégbírósághoz való benyújtást követő 30 napon belül a tulajdonosi jogok gyakorlója az éves- és konszolidált éves beszámolót tájékoztatásul a Kormány elé terjeszti.
V. Fejezet
AZ MFB RT. FELÜGYELETE
11. § (1) Az MFB Rt. felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el.
(2) A Felügyelet az általa végzett vizsgálat eredményéről készült jelentést a tulajdonosi jogok gyakorlójának küldi meg, aki a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül azt a Kormány elé terjeszti.
VI. Fejezet
AZ MFB RT. SZERVEZETE
Az MFB Rt. szervei
12. § Az MFB Rt. irányító, döntéshozó és ellenőrző szervei a tulajdonosi jogok gyakorlója, az igazgatóság és a felügyelő bizottság.
A tulajdonosi jogok gyakorlója
13. § (1) Az MFB Rt-ben a Magyar Államot, mint egyszemélyi tulajdonost a Kormány által kijelölt miniszter képviseli (tulajdonosi jogok gyakorlója).
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlójának kizárólagos hatáskörébe - az e törvényben szereplő eltérésekkel - a Gt. 233. §-ában foglaltak tartoznak.
(3) Az MFB Rt. gazdálkodásának célszerűségét és jövedelmezőségét a tulajdonosi jogok gyakorlója a 11. § (2) bekezdésében szabályozott eljárás részeként is vizsgálja.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem érintik az állami ellenőrzés szerveinek jogszabályban meghatározott hatáskörét.
Az igazgatóság
14. § (1) Az igazgatóság az MFB Rt. ügyvezető szerve.
(2) Az igazgatóság tagjainak száma 7-9 fő.
(3) Az igazgatóság tagjai nem lehetnek országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselők, illetve igazságügyi alkalmazottak, vagy ezek közeli hozzátartozói, illetve hozzátartozói nem állhatnak közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, ügyészi szolgálati viszonyban, valamint bírói szolgálati viszonyban.
(4) Az igazgatóság tagjait öt évre a tulajdonosi jogok gyakorlója nevezi ki. Az igazgatóság tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója hívja vissza.
Az elnök-vezérigazgató
15. § (1) Az MFB Rt. igazgatóságának és munkaszervezetének élén a szakosított hitelintézettel munkaviszonyban álló elnök-vezérigazgató áll.
(2) Az MFB Rt. elnök-vezérigazgatóját ötéves időtartamra a tulajdonosi jogok gyakorlója nevezi ki. Az MFB Rt. elnök-vezérigazgatóját a tulajdonosi jogok gyakorlója hívja vissza.
(3) Az elnök-vezérigazgató felett a munkáltatói jogokat a tulajdonosi jogok gyakorlója gyakorolja.
A felügyelő bizottság
16. § (1) A felügyelő bizottság az MFB Rt. ellenőrző szerve.
(2) A felügyelő bizottság tagjainak száma 5-7 fő.
(3) A felügyelő bizottság elnökét és tagjait öt évre a tulajdonosi jogok gyakorlója nevezi ki.
(4) A felügyelő bizottság elnökét és tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója menti fel.
Az MFB Rt. alkalmazottai
17. § (1) Az MFB Rt. alkalmazottaival szemben a hitelintézetek körében általában elvárt szakmai és egyéb alkalmassági követelményeket kell érvényesíteni. Az MFB Rt. alkalmazottja csak olyan személy lehet, aki feladatainak ellátásához szükséges magas szintű elméleti ismeretekkel, gyakorlattal rendelkezik, és megfelel az összeférhetetlenségi szabályoknak.
(2) Az MFB Rt. alkalmazottai kötelesek a feladatuk ellátása során tudomásukra jutott üzleti titkot, banktitkot, értékpapír-titkot megőrizni.
(3) Az MFB Rt. feladatkörét érintő ügyben a titoktartási kötelezettség alól, ide nem értve a banktitok, illetőleg az értékpapír-titok megtartásának kötelezettségét, az MFB Rt. alkalmazottai részére a felmentést az MFB Rt. elnök-vezérigazgatója adhatja meg.
18. § A Hpt-ben és az Épt-ben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokon túlmenően az MFB Rt. elnök-vezérigazgatója, az MFB Rt. igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tagja, az MFB Rt. vezérigazgató-helyettese:
a) párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat;
b) nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezetői tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot hitelintézetnél vagy befektetési vállalkozásnál, kivéve a vezetői tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot az olyan hitelintézetnél vagy befektetési vállalkozásnál, amelyben az MFB Rt. részesedéssel rendelkezik.
19. § (1) A 18. §-ban említett személy hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban tulajdoni részesedéssel nem rendelkezhet, illetve - az öröklés kivételével - tulajdoni részesedést nem szerezhet.
(2) A 18. §-ban említett személy e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül, illetve kinevezésekor (megválasztásakor, megbízásakor, alkalmazásakor) nyilatkozni köteles hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedéséről.
(3) Ha a 18. §-ban említett személy e törvény hatálybalépésekor, illetve a kinevezése előtt tulajdonnal rendelkezett, illetőleg azt követően öröklés útján szerzett hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban tulajdoni részesedést, az e törvény hatálybalépését vagy a kinevezését követő, illetve az öröklés útján történt tulajdonszerzés esetén a jogerős hagyatékátadó végzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.
(4) A 18. §-ban említett személy köteles haladéktalanul bejelenteni, ha e törvény hatálybalépésekor, illetve a kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója, hozzátartozója hitelintézetben vagy befektetési vállalkozásban tulajdoni részesedést szerzett.
(5) Az (4) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója, hozzátartozója tekintetében fennálló összeférhetetlenségi ok megszűnéséig a 18. §-ban említett személy nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással kapcsolatos.
(6) A 18. §-ban említett személy e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül, illetve kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élő hozzátartozója hitelintézetnél vagy befektetési vállalkozásnál vezető tisztségviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a kinevezését követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni.
(7) A 18. §-ban említett személy nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely érinti azt a hitelintézetet vagy befektetési vállalkozást, amelynél a közeli hozzátartozó, hozzátartozó a (6) bekezdésben említett jogviszonnyal rendelkezik.
(8) A 18. §-ban említett személy és közeli hozzátartozója, hozzátartozója a 18. §-ban említett személy jogviszonyának fennállása alatt társasági részesedéssel nem rendelkezhetnek, továbbá munkaviszony esetében annak megszűnésétől számított egy évig nem szerezhetnek társasági részesedést olyan gazdasági társaságban, illetve nem lehetnek olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai, amelyeknek az MFB Rt., mint tagsági (részvényesi) jogok gyakorlója 25%-nál nagyobb társasági részesedést értékesített a jogviszony fennállása alatt.
(9) A 18. §-ban említett személyek közül az MFB Rt-vel munkaviszonyban állott személyek a munkaviszonyuk megszűnését követő két évig nem létesíthetnek munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyt, továbbá egy évig nem lehetnek vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok, vagy könyvvizsgálók olyan gazdasági társaságnál, amelyben a tagsági (részvényesi) jogokat részben vagy egészben az MFB Rt. gyakorolja, illetve a munkaviszony megszűnését megelőző időben gyakorolta.
(10) Az e §-ban említett bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell megtenni. Az MFB Rt. igazgatóságának és felügyelő bizottságának tagja a bejelentést, illetőleg nyilatkozatot a tulajdonosi jogok gyakorlójánál teszi meg. A bejelentésekről és nyilatkozatokról az MFB Rt. nyilvántartást vezet.
(11) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón, hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott személyt kell érteni.
(12) Az összeférhetetlenségi szabályok megsértése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezető tisztségviselőt e tisztségéből felmenti, az MFB Rt. alkalmazottaival szemben a Munka Törvénykönyvének a rendkívüli felmondásra megállapított szabályait kell alkalmazni.
VII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
20. § E törvény a kihirdetését követő hónap 15. napján lép hatályba.
21. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza:
a.) a kintlévőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének az MFB Rt-re vonatkozó szabályait,
b.) az állami garanciabeváltás, valamint a Magyar Államkincstár és az MFB Rt. közti elszámolások eljárási szabályait.
Átmeneti rendelkezés
22. § Az MFB Rt-nek az 1. § (3) bekezdésében előírt minimális jegyzett tőke összeggel legkésőbb 2001. június 30. napján kell rendelkeznie.
23. § (1) Az MFB Rt. e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül köteles módosítani alapító okiratát, valamint szervezeti és működési szabályzatát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti alapító okirat módosítását a Hpt. 20. §-a rendelkezéseinek az e törvényben foglaltak szerinti alkalmazásával a Felügyelet engedélyezi.
(3) Az MFB Rt. e törvény hatálybalépését követő 120 napon belül köteles módosítani belső szabályzatait.
Hatályukat vesztő jogszabályok
24. § E
törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Hpt.
5. § (5) bekezdésében az “(illetve e törvény XXXI. fejezetének)” szövegrész, a
Hpt. 218-220.§-a, valamint a Hpt. módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény
133. §-a.
Az Országgyűlés a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Részvénytársaság jogutódaként hozta létre - 1996. decemberében - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Hpt.) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságot (a továbbiakban: MFB Rt).
A törvényjavaslat a szakosított hitelintézetekre vonatkozó, már hatályban lévő törvényekhez - különösen a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvényhez - hasonlóan eleget kíván tenni a bankszabályozással szemben támasztott követelményeknek. A külön törvényi szabályozás elfogadásával a jogalkotó komplex egésszé teheti a hitelintézetekre vonatkozó szabályozásnak a Hpt. elfogadásával kialakított rendszerét, amely szerint a szakosított hitelintézetekről külön törvény rendelkezik.
Ismeretes, hogy az MFB Rt. nemzeti és nemzetközi társintézetek, fejlesztési bankok által nyújtott jelentős forrásokat használ fel, ezért a bemutatott elméleti indok mellett a külön törvényi szabályozás gyakorlati indoka, hogy az önálló, a korábbinál részletesebb rendelkezéseket tartalmazó törvényi szabályozás által az MFB. Rt a nemzetközi pénzpiacon kellő súllyal, világos, könnyen áttekinthető státusszal jelenhessen meg, ennek nyomán az MFB Rt-vel szembeni üzleti bizalom növekedjék.
Az MFB Rt. működésének tapasztalatai alapján és a nemzetgazdaság előtt álló, de különösen az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódó, állami részvételt igénylő feladatok megoldása, valamint a magyar nemzetgazdaság további modernizációjának, fejlődésének elősegítése érdekében szükségessé vált a Hpt-ben az MFB Rt-re vonatkozó hatályos rendelkezéseken túlmutató szabályozás külön törvényben történő megfogalmazása.
Miként az a praeambulumból is kitűnik, a szabályozás célja, hogy a nemzetgazdaság előtt álló, és állami részvételt is igénylő fejlesztési-beruházási feladatok, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos különleges fejlesztési igények és forráskezelési feladatok végrehajtását – a tevékenységét a köz érdekében és elsősorban nem haszonszerzés céljából folytató MFB Rt-ről szóló jogi norma megalkotásával – elősegítse.
A közérdek szolgálatára folytatott tevékenységet jellemzi, hogy az MFB Rt. feladatai körében végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységét elsősorban nem haszonszerzés céljából, hanem a nemzetgazdasági célkitűzések megvalósítása érdekében végzi.
Az MFB Rt. az állam gazdaság - és fejlesztéspolitikai célkitűzései megvalósításának eszköze, amely hozzájárul az állam gazdaság- és fejlesztéspolitikai célkitűzéseinek sajátos banki eszközökkel és intézményrendszerrel történő megvalósításához. Ennek érdekében az MFB Rt. részt vesz a gazdaság versenyképességét javító, a vállalkozások környezetét kedvezőbbé tevő infrastrukturális fejlesztésekben, a hazai – elsősorban a fejlődőképes közepes méretű, regionális szerepvállalásra is képessé tehető – vállalkozások finanszírozásában, ezáltal a regionális különbségek mérséklésében.
A törvényjavaslat teremti meg az MFB Rt. számára azt a szabályozási környezetet, amely lehetővé teszi, hogy a fejlesztési célkitűzések megvalósításának aktív és kezdeményező szereplőjeként hozzájáruljon a kiegyensúlyozott gazdasági növekedéshez.
A MFB Rt. a magyar bankrendszerben a hatályos szabályozás szerint is speciális szerepet tölt be. Az állam tartós tulajdonában lévő fejlesztési bankként elsősorban a nagy infrastrukturális beruházások finanszírozásában, illetőleg egyes projektek kereskedelmi bankokon keresztül történő refinanszírozásában tölt be meghatározó szerepet.
A törvényjavaslat meghatározza az MFB Rt. gazdaságpolitikai elvárásoknak megfelelő feladatait, ezekhez igazodóan szélesíti e szakosított hitelintézet mozgásterét, forrásbevonási lehetőségeit, rugalmasabbá teszi a kockázatvállalás mértékét. Az MFB Rt. működéséhez fűződő államérdekre tekintettel a törvényjavaslat tartalmazza a szakosított hitelintézet tartalmának meghatározása mellett a szervezetére és működésére vonatkozó, az általánostól eltérő alapvető szabályokat, garanciális elemeket is.
Az alkotmányossági és versenysemlegességi követelményekre figyelemmel a törvényjavaslat rögzíti, hogy az MFB Rt. a tételesen felsorolt pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységét, valamint az ugyancsak tételesen felsorolt befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységét kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz közvetlenül kapcsolódóan végezheti. E tevékenységi körök – a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása körében a 2. § b) pontjában megjelölt, az állami infrastrukturális, valamint más állami fejlesztésekkel és beruházásokkal, azok kezelésével közvetlenül összefüggő feladatok ellátásához kapcsolódó pénzforgalmi számlavezetés kivételével – a hatályos szabályozásban is szerepelnek.
A törvényjavaslat kidolgozásakor az előterjesztők komplex módon áttekintették a MFB Rt. pénzügyi-gazdasági helyzetét, a magyar gazdaságban és bankszférában jelenleg elfoglalt helyét és a szabályozás várható hatását. Megállapítható, hogy az MFB Rt. a pénz- és tőkepiac területén elfoglalt helye a számítások szerint nem éri el a 3%-ot sem, s a törvényjavaslat elfogadása esetén sem következhet be olyan változás, amely a jelenlegi helyzethez képest módosítaná a piaci pozícióját.
Az előterjesztők az alkotmányszerűséget a piacgazdasági részvétel állam által meghatározott feltételrendszerének egyenlősége tekintetében vizsgálták, a szabályozásból származó előnyöket és hátrányokat összhatásukban vették figyelembe. A prudenciális szabályok tekintetében megállapított korlátok mértékéből származó esetleges előnyt, az azonos körben jelentkező hátrányok (pl. a tevékenységek korlátozottsága, nem profitorientáltság) kellően ellensúlyozzák. A korlátok mértékéből származó “előnyök” egy speciális közérdekű pénzügyi szerepkör hátrányainak kiegyenlítését szolgálják, amelyek ilyen formában nem nyereség-, illetőleg profitnövelő tényezők.
A szabályozás semmiképpen nem eredményez negatív diszkriminációt a többi hitelintézettel szemben, mivel az MFB Rt. egy speciális állami feladatokat ellátó szakosított hitelintézet, így ha a szabályozás a nem azonos helyzetben lévő szakosított hitelintézetre a hitelintézetekkel egyenlő feltételeket határozna meg, akkor a jogalkotó az MFB Rt-t diszkriminálná hátrányosan.
Az EU konformitás követelménye
Az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások során, a szolgáltatások szabad áramlása című (3. sz.) tárgyalási fejezetre vonatkozó forduló megkezdésekor, a pénzügyi szolgáltatások vonatkozásában a Kormány – az Eximbank Rt. mellett – kérte az MFB Rt., mint szakosított hitelintézet kivételi listára helyezését az EU Banki Irányelv alól. A kivételi listára helyezés a gyakorlatban a közösségi prudenciális előírások alóli felmentést jelent.
Az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatósága (DG XV.) képviselői tájékoztatták a magyar felet azokról a szempontokról, amelyek alapján a két szakosított hitelintézet kivételi listára tétele lehetséges.
E szempontok a következők:
1. a szakosított hitelintézet nem végez határon átnyúló tevékenységet, illetőleg a külföldön végzett tevékenysége során nem támaszt versenyt a külföldi partnerekkel szemben;
2. a szakosított hitelintézet nem vagy csak kis mértékben versenyez más hitelintézetekkel;
3. a szakosított hitelintézet korlátozott körben és meghatározott területen fejti ki a tevékenységét;
4. a szakosított hitelintézet külön jogszabály alapján és/vagy külön felügyelet alatt működik;
5. a szakosított hitelintézet jellemzően állami tulajdonban van.
Az Európai Bizottság képviselői jelezték, hogy ezen kritériumoknak való megfelelés feltehetően jelentős mértékben elősegíti a kérés pozitív elbírálását, továbbá hivatkozási alapul szolgálhatnak a már kivételi listán szereplő hasonló intézmények is.
A magyar tárgyaló delegáció 2000. június 9-én az EU Bizottság számára írásban is benyújtotta a két szakosított hitelintézet kivételi listára helyezésére vonatkozó kérelmét. Az átadott anyag egyebek mellett tartalmazta az MFB Rt. alapszabályát, mérlegét és a bank szerepére, működésére, portfoliójára, valamint piaci részesedésére vonatkozó kiegészítő információkat is.
Az Európai Bizottság 2000. november 13-án bocsátotta ki e témában az ún. Közös Álláspontot (CONF-H 51/00), amelyben elfogadta a Magyar Fejlesztési Bank Rt. kivételi listára helyezését. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozáskor a kivételi listán szereplő szakosított hitelintézetek szabályozására az említett irányelvet nem kell alkalmazni.
Az MFB Rt-ről szóló törvény elfogadása megerősítené a szakosított hitelintézet kivételi listára helyezésének megalapozottságát (4. kritérium) és mivel a szabályozás a többi kritériumot sem sérti, így EU-konformnak tekinthető.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az MFB Rt. egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság formájában működő szakosított hitelintézet, részvényei névre szólóak és forgalomképtelenek, száz százalékban a Magyar Állam tulajdonában vannak. A törvényjavaslat az MFB Rt. jegyzett tőkéjét – a jelenlegi 47,98 Mrd forintról – 2001. június 30-ig 60 Mrd forintra javasolja felemelni. Ennek forrását a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXIV. törvény biztosítja.
A 2-4. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza az MFB Rt. számára az állam gazdaságpolitikai elvárásaihoz kapcsolódó feladatait, ezekhez igazodóan megállapítja e szakosított hitelintézet mozgásterét, forrásbevonási lehetőségeit. A szakosított hitelintézet feladatainak megfogalmazásakor az a szabályozási elv volt az irányadó, hogy a kizárólagosságot mellőzve, az MFB Rt. részt vesz a jogalkotó által stratégiai célként kitűzött feladatok végrehajtásában, pl. a 2. § e) pontjában megfogalmazott feladat - (amely szerint közreműködik az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz, illetőleg későbbiekben a tagsághoz kapcsolódó állami fejlesztések és beruházások pénzügyi lebonyolításában – külön jogszabályban szabályozott eljárás szerint – részt vesz az Európai Unió előcsatlakozás eszközeinek igénybevételéhez kapcsolódó szakosított hitelintézeti feladatok ellátásában, ide értve a nemzetközi gazdasági vagy pénzügyi intézménytől történő forrásbevonás, és – közvetítés lebonyolítását is), - arra az esetre vonatkozik, ha e forrásokat az MFB Rt. saját forrással kiegészíti.
Az alkotmányossági és versenysemlegességi követelményekre figyelemmel a törvényjavaslat rögzíti, hogy az MFB Rt. a tételesen felsorolt pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységét, valamint az ugyancsak tételesen felsorolt befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységét kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz közvetlenül kapcsolódóan végezheti. E tevékenységi körök – a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása körében a 2. § b) pontjában megjelölt, az állami infrastrukturális valamint más állami fejlesztésekkel és beruházásokkal, azok
kezelésével összefüggő feladatok ellátásához kapcsolódó pénzforgalmi számlavezetés kivételével – a hatályos szabályozásban is szerepelnek. E tevékenységi körök szerepeltetése indokolt a törvényjavaslatban, hiszen ezek gyakorlásával válik lehetővé az MFB Rt. számára a köz érdekében végzett feladatainak ellátása.
A törvényjavaslat részletezi az MFB Rt-nek a költségvetéshez fűződő kapcsolatait. Annak érdekében, hogy közérdekű feladatainak ellátásához a bank a legkedvezőbb feltételekkel jusson forrásokhoz, a Kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Rt. által forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvett hitelekből, valamint kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért, továbbá a Kormány megbízásából harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek teljesítéséért.
Az éves költségvetési törvény határozza meg az MFB Rt. által forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvehető hitelek, valamint a kibocsátott kötvény együttes állományának felső határát, a Kormány megbízásából az MFB Rt. által a költségvetés terhére harmadik fél javára vállalható készfizető kezesség és bankgarancia ügyletek állományának felső határát.
A Kormány – a legkedvezőbb finanszírozási forrás biztosítása érdekében - az MFB Rt. által finanszírozott ügyletek forrásául szolgáló egyes hosszú lejáratú külföldi hitelfelvételekhez kapcsolódóan árfolyamgaranciát vállalhat, amelyek együttes állományának felső határát ugyancsak az éves költségvetési törvény határozza meg. Az árfolyamgarancia vállalásáról – a tulajdonosi jogok gyakorlójának előterjesztésére – a Kormány esetenként dönt.
A Kormány – a tulajdonosi jogok gyakorlójának előterjesztésére – évente legalább egy alkalommal áttekinti az MFB tőkehelyzetét, és szükség szerint döntést hoz az MFB Rt. tőkéjének felemeléséről vagy leszállításáról.
Az MFB Rt. – az állam gazdaságpolitikai célkitűzéseivel összhangban – nemzetgazdasági szinten is meghatározó jelentőségű beruházások finanszírozójaként lép fel, amelynek révén a stratégiai feladatok ellátása érdekében olyan jelentős kockázat koncentrációt hajt végre, amely a Hpt. prudenciális szabályainak alkalmazásával nem fedezhető. Erre figyelemmel elengedhetetlen a nagykockázat vállalására vonatkozó általános, egyes befektetési korlátok, valamint a szavatoló tőke számítására vonatkozó általános szabályok eltérő szabályozása. A törvényjavaslatban megfogalmazott szabályok csak az indokolt és a szükséges mérték tekintetében térnek el a Hpt. prudenciális szabályaitól, de felügyeleti szempontból illeszthetők azok rendszerébe.
A hatályos szabályozás is lehetővé teszi, hogy az MFB Rt. jelentős mértékű saját forrás kihelyezésével is foglalkozzon. E hiteleknek ugyanazok a gazdaságpolitikailag kedvezményezett, támogatott vállalkozástípusok (kis- és középvállalkozások), vagy projekt-típusok (például egészségügy, környezetvédelem) a címzettjei, mint az MFB Rt. által közvetített (állami, vagy nemzetközi forrásokból származó) hiteleké.
Az MFB Rt. feladatának tekintett nagy volumenű állami beruházások finanszírozása jelentős hányadot képvisel az MFB Rt. szavatoló tőkéjéből. A szavatoló tőke arányában meghatározott általános kockázatvállalási limitek a fejlesztési banki feladatok jellegéből adódóan nem tarthatók az MFB Rt. számára. A 8. § (4) pontjában említett gazdasági társaságokkal szemben vállalt kockázatok (tőkefinanszírozás, hitelfinanszírozás, garanciavállalás) összege egyes nagyobb ügyletek esetén (gyorsforgalmi úthálózat építés) a szavatoló tőke többszöröse is lehet, ezért az MFB Rt. feladatainak megfelelő színvonalú ellátásához elengedhetetlen az általánostól eltérő prudenciális szabályok alkalmazása.
A hitelintézeti törvény legutóbbi módosítása már felmentést ad az MFB Rt-ben a Hpt. 83. §-ának 2. pontja (vállalkozások jegyzett tőkéjének 51%-át meghaladó részesedés szerzés) alól. A többi prudenciális könnyítés szintén a szakosított hitelintézet stratégiai feladataival elengedhetetlenül összefüggő részesedés szerzés, illetve a szavatoló tőke arányában vállalható kockázatok bővítése miatt indokolt.
Az MFB Rt. számára – az átlagosnál nagyobb kockázatvállalások miatt – a szavatoló tőke összegét meghatározó számítási mód változtatása is szükséges. Az MFB Rt. szavatoló tőke eleme között a szokásosnál jelentősebb tétel lehet az alárendelt kölcsöntőke. Ez a tőkeelem már korábban is szerepet játszott a szavatoló tőke számítása során, súlya azonban az MFB Rt. feladatainak változásával összefüggő tőkeszükséglet növekedés miatt a jövőben fokozottabb lehet.
Az MFB Rt. közérdekű feladatainak ellátásához olyan pénzügyi befektetéseket is végre kell hajtania, amelyek a jelenlegi szabályozás szerint csökkentik a szavatoló tőkéjét, s így a szavatoló tőke arányában vállalható kockázatait.
Az MFB Rt. prudens működésére vonatkozó szabályok között a törvényjavaslat kimondja, hogy e rendelkezéseket az MFB csoport összevont megfelelésére, a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások által együttesen vállalt kockázatokra, valamint az összevont limitek számítására is alkalmazni kell. Ez a rendelkezés a csoportszintű megfelelést kívánja elősegíteni, de nem érinti az MFB csoporthoz tartozó pénzügyi intézményekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó Hpt., valamint Épt. által megfogalmazott kockázati limitek betartásának kötelezettségét.
Az MFB Rt. számára megállapított prudenciális könnyítésekhez a gazdálkodás átláthatóságának, ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében a törvényjavaslat kimondja, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének széles körű felügyeleti jogosítványai mellett a tulajdonosi jogok gyakorlója rendszeresen, továbbá törvényben meghatározott feladatkörében eljárva az Állami Számvevőszék, illetve jogszabályban meghatározott feladatkörében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is végezhet ellenőrzést.
A 9-10. §-hoz
A rendelkezésre álló saját források folyamatos bővítése érdekében – figyelemmel a hasonló külföldi fejlesztési hitelintézetek példájára is – szükséges, hogy az éves eredményt a tulajdonosi jogok gyakorlója ne osztalékfizetésre, hanem kizárólag tartalékbővítésre, ezen keresztül pedig további kihelyezhető források képzésére fordíthassa.
Az MFB Rt. tevékenységére, üzleti könyveinek vezetésére, az éves beszámoló elkészítésének határidejére a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az MFB Rt. szakosított hitelintézet, így tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről 1999. évi CXXIV. törvény 3. § i) pontja alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) felügyeli.
A Felügyelet az általa végzett vizsgálat eredményéről készített jelentést a tulajdonosi jogok gyakorlójának küldi meg, aki a jelentést a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Kormányhoz terjeszti.
Az MFB Rt egyszemélyes részvénytársaság, ahol – a Gt. általános szabályait követve – a közgyűlés jogai az egyszemélyi tulajdonost illetik meg. A tulajdonosi (részvényesi) jogokat a Magyar Állam nevében a Kormány által kijelölt miniszter gyakorolja.
Az MFB Rt. számára meghatározott feladatok végrehajtása piaci szemléletet kíván a vezető tisztségviselőktől, ezért az igazgatóság tagjai – a szakmaiság biztosítása érdekében – nem lehetnek országgyűlési, önkormányzati képviselők, közalkalmazottak, hivatásos szolgálati viszonyban állók, bírói, ügyészi szolgálati viszonyban állók.
Az igazgatóság az MFB Rt. ügyvezető szerve, tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója nevezi ki öt évre. Az igazgatóság elnöke egyben a szakosított hitelintézet vezérigazgatója. Az MFB Rt. ellenőrző szerve a felügyelő bizottság, tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója öt évre nevezi ki.
Az MFB Rt. a pénz- és tőkepiac sajátos szereplője, ezért a törvényjavaslat rögzíti, hogy az alkalmazottaknak a kereskedelmi bankoknál szokásos magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekekkel kell rendelkezniük, s ezen túlmenően szigorú összeférhetetlenségi követelményeknek is meg kell felelniük.
A törvény a kihirdetését követő hónap 15. napján lép hatályba.
A törvényjavaslat szerint a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a kintlévőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének az MFB Rt-re vonatkozó szabályait, az állami garanciabeváltás, valamint a Magyar Államkincstár és az MFB Rt. közti elszámolások eljárási szabályait. Mindkét rendelet megalkotása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az MFB Rt. e törvényjavaslatban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően folytathassa tevékenységét.
Az átmeneti rendelkezések között a törvényjavaslat rögzíti, hogy az MFB Rt-nek az 1. § (3) bekezdésében előírt 60 Mrd forint minimális jegyzett tőke összeggel legkésőbb 2001. június 30. napján rendelkeznie kell.
Ugyancsak az átmeneti rendelkezések között szerepel, hogy az MFB Rt. a hatálybalépést követő 90 napon belül köteles módosítani alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát, valamint egyéb szabályzatait. Utóbbiak módosítására a törvényjavaslat 120 napos határidőt javasol biztosítani.