T/3930.
2001. évi …. törvény
az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény
módosításáról
1. §
(1) Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeü.tv.) 2. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
“2. állatorvosi szolgáltató (magánállatorvosi) tevékenység: a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magánállatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény hatálya alá tartozó tevékenység;”
(2) Az Áeü.tv. 2. §-ának 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“15. állati hulladék ártalmatlanná tétele: olyan eljárás, amelynek eredményeként az állati hulladék betegség terjesztésére alkalmatlanná válik, valamint a hulladék okozta környezetterhelés csökken, a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatását megszünteti, kizárja;”
(3) Az Áeü.tv. 2. §-ának 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
“24. hatósági állatorvosi tevékenység: az állam állategészségügyi engedélyező, ellenőrző és igazgatási tevékenysége;”
(4) Az Áeü.tv. 2. §-ának 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
“28. területi (regionális) elv alkalmazása: nagy gazdasági kárt okozó, olyan fertőző állatbetegség kitörése esetén, amelyekkel kapcsolatban az importőr országok a Magyarországról érkező, állategészségügyi vizsgálat köteles szállítmányok esetében korlátozó intézkedéseket alkalmaznak vagy alkalmazhatnak, annak a földrajzi vagy közigazgatási területnek a meghatározása, ahol a fertőzés élő állattal, állati szaporító anyaggal, állati eredetű termékkel, takarmánnyal, vagy más arra alkalmas áruval történő terjedésének megakadályozása érdekében speciális állategészségügyi intézkedések foganatosíthatók; ”
(5) Az Áeü.tv. 2. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
“37. állati eredetű termék élelmiszer-biztonsága: állategészségügyi és higiéniai feltétel- és eljárás-rendszer, amely magában foglalja mindazon tényezők hatásának megelőzését és megszüntetését, amelyek az állati eredetű élelmiszer-előállítás folyamatában olyan változásokat idéznek elő, amelyek veszélyeztetik a fogyasztó egészségét. Ez az élelmiszer-biztonsági megítélés alapozza meg az élelmiszerrel kapcsolatos fogyaszthatósági döntést.”
2. §
Az Áeü.tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állattartó köteles]
“b) jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerződéssel biztosítani, az állat(ok) állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, illetve a települési önkormányzat jegyzőjét a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyéről és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról azonnal tájékoztatni;”
3. §
Az Áeü.tv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
“(7) Nagy gazdasági kárt okozó, illetve nemzetközi kereskedelmet akadályozó fertőző állatbetegség kitörésekor a minisztérium a területi elv alkalmazásával megtilthatja az élő állatok, állati szaporítóanyagok, állati eredetű élelmiszerek és termékek, takarmány és más, járványos állatbetegség terjesztésére alkalmas áru kivitelét és/vagy további állategészségügyi intézkedéseket foganatosíthat.”
4. §
(1) Az Áeü.tv. 7. §-ának (1) bekezdésében az “állategészségügyi szolgáltató” szövegrész helyébe az “állatorvosi szolgáltató (magánállatorvosi)” szövegrész lép.
(2) Az Áeü.tv. 7. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(2) Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség vagy annak gyanúja esetén, a magánállatorvos köteles haladéktalanul jelentést tenni a területileg illetékes kerületi főállatorvosnak, továbbá a 36. § a) pontja szerint eljárni, és az állattartót a szükséges utasításokkal ellátni.
(3) A magánállatorvos, az illetékes megyei állategészségügyi állomás vezetője által, a külön jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítése esetén, a 36. §-ban meghatározott hatósági feladatokra – díjfizetés és költségtérítés ellenében – a Magyar Állatorvosi Kamarával egyeztetve igénybe vehető.”
5. §
(1) Az Áeü.tv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A 6. § (4) bekezdésének h)-n) pontjaiban felsorolt járványügyi intézkedések elrendelése esetében az 1. számú mellékletben 1-36. sorszám alatt megnevezett állatbetegségben elhullott, leölt állat, megsemmisített anyag, eszköz és tárgy tulajdonosa – a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az államtól kártalanításra jogosult.”
(2) Az Áeü.tv. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“A kártalanítás az állat, az anyag, az eszköz vagy a tárgy forgalmi értéke. A kárbecslés és kifizetés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. A kártalanítás folyósításáról az elrendelő határozatban kell rendelkezni.”
6. §
Az Áeü.tv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Az 1. számú mellékletben 1-36. sorszám alatt megnevezett állatbetegségek megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtása iránt az állati hulladék helye szerint illetékes állomás intézkedik.”
7. §
Az Áeü.tv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az engedélyt a vállalkozó részére a székhelye szerint illetékes állomás – a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával – adja ki. Több állomás illetékességi területéről történő állati hulladék begyűjtés, illetőleg több telephellyel rendelkező vállalkozó esetén az engedély kiadásához a begyűjtési terület és a telephely szerint illetékes állomás és a környezetvédelmi hatóság hozzájárulása is szükséges.”
8. §
(1) Az Áeü.tv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az állattartó – jogszabályban meghatározott esetekben – a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett, vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) tulajdonjogának, illetőleg az állat állategészségügyi forgalomképességének igazolására köteles marhalevelet vagy a külön jogszabály szerinti, annak megfelelő okiratot (a továbbiakban: marhalevél) váltani.”
(2) Az Áeü.tv. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A marhalevelet díjfizetés ellenében a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye szerint illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző), illetve a külön jogszabályban meghatározott szerv/szervezet állítja ki.”
(3) Az Áeü.tv. 13. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A marhalevél-kezelésért fizetendő díjat az állattartó készpénzben köteles a marhalevél kezelését végző szervnek megfizetni. A befizetett díj a marhalevelet kezelő szerv saját bevétele.”
(4) Az Áeü.tv. 13. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(7) Amennyiben egy eljárásban ugyanazon a marhalevélen, illetve ugyanazon állat vonatkozásában azonos alkalommal több igazgatási szolgáltatást végeznek (pl. marhalevél kiállítása és irányítási intézkedés) a fizetendő díjat csak egyszer, a tényleges intézkedésekre megállapított legmagasabb díjtétel szerint kell megfizetni.”
9. §
Az Áeü.tv. 18. §-a a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
“(5) Az állategészségügyi ellenőrzést minden esetben a származási helyen, a szúrópróbaszerű ellenőrzést pedig a rendeltetési helyen kell elvégezni.
(6) Az Európai Unió külső határát jelentő magyarországi határátkelőhelyeken – az egységes piac szabályainak megfelelően – az állategészségügyi ellenőrzést el kell végezni. Ezt követően a szállítmány az egységes belső piac területén szabadon szállítható.
(7) Az (5)-(6) bekezdésekben foglalt ellenőrzések részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.”
10. §
Az Áeü.tv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“22. § A 26. § (1) bekezdés h) és a 29. § f) pontjában meghatározott betegség-felszámolási és mentesítési programok végrehajtásához szükséges anyagokat csak a kerületi főállatorvos rendelhet.”
11. §
Az Áeü.tv. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állategészségügyi igazgatást ellátja]
“c) állategészségügyi területi szervként az állomás, az állati eredetű élelmiszerek előállításának biztonságához kapcsolódó feladatokban az állomás és az arra e törvény felhatalmazása alapján létrehozandó intézmény;”
12. §
Az Áeü.tv. 23. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés d) pontja szerinti állatorvosnak minősül]
“b) az állomás vezetője által az állomás illetékességi területére, illetve feladat elvégzésére;”
13. §
Az Áeü.tv. 23. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(5) Az állomás vezetője állategészségügyi kerületeket alakít ki, az ott működő hatósági állatorvosok tevékenységét a kerületi főállatorvosok irányítják.
(6) Az állomás vezetője jogosult az 1. számú mellékletben meghatározott, bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek megelőzése és leküzdése érdekében tett intézkedések végrehajtására – díjfizetés és költségtérítés ellenében – magánállatorvost igénybe venni, aki köteles a kirendelésnek eleget tenni.”
14. §
Az Áeü.tv. 29. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A minisztérium az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében]
“m) országosan szervezi a magánállatorvosok közcélú igénybevételét a Magyar Állatorvosi Kamara közreműködésével.”
15. §
Az Áeü.tv. 29. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
[A minisztérium az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében]
“n) járványveszély esetén annak megelőzésére, illetve felszámolására az ország egész területén irányítja a védekezést, melynek keretében az e törvényben foglalt feladatok ellátását az állategészségügyi hatóságok és az állategészségügyi szolgálat egyes szervei között az e törvényben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja. Intézkedését az Európai Unió Állandó Állategészségügyi Bizottsága felülvizsgálhatja.”
16. §
Az Áeü.tv. 32. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állomás az állategészségügy irányítási, szervezési feladatainak keretében]
“b) laboratóriumot működtethet a hatósági döntések megalapozására;”
17. §
Az Áeü.tv. 34. §-ának ba) és bb) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az állomás az állategészségügyi követelmények érvényesítése érdekében szakhatóságként
b) hozzájárul vagy megtagadja a hozzájárulást]
“ba) a járványügyi felügyelet alá tartozó helyek (pl. állati eredetű nyerstermék- és hulladékgyűjtő, -tároló, -feldolgozó, -forgalmazó hely, állatkereskedés, baromfikeltető, legelő, úsztató) kialakításához,
bb) állatvásár, állatrakodó, állatfelvásárló hely, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatmenhely, állatpanzió, állatkert, állatkereskedés, vadaspark, hullaégető létesítéséhez,”
18. §
Az Áeü.tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“35. § A kerületi főállatorvos illetékességi területén
a) szervezi, irányítja és ellenőrzi a hatósági állatorvosok munkáját;
b) állatleölési és kártalanítási ügyekben első fokú hatóságként jár el.”
19. §
(1) Az Áeü.tv. 36. §-ának bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“36. § A hatósági állatorvos”
(2) Az Áeü.tv. 36. §-ának e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A hatósági állatorvos]
“e) irányítja és ellenőrzi a jogszabályokban előírt állategészségügyi feladatok (kötelező védőoltás, diagnosztikai vizsgálat, parazitózisok elleni védekezés stb.) végrehajtását, illetőleg szükséghelyzetben (külön jogszabályban meghatározott esetekben) részt vesz a végrehajtásban;
f) külön jogszabályban foglaltak szerint elvégzi, illetve ellenőrzi a közfogyasztásra, illetve az egyéb okból levágott állat húsvizsgálatát;
g) külön jogszabályban foglaltak szerint engedélyezi, illetve ellenőrzi az e törvény hatálya alá tartozó áruk belföldi szállítását;”
(3) Az Áeü.tv. 36. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hatósági állatorvos]
“i) külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrzi az országba behozott, e törvény hatálya alá tartozó áruk belföldi forgalmát és ellátja annak állategészségügyi felügyeletét;”
(4) Az Áeü.tv. 36. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
[A hatósági állatorvos]
“m) külön jogszabályban meghatározott módon ellenőrzi:
1. a harmadik országból érkező szállítmányokat az EU külső határain,
2. a harmadik országba exportra kerülő szállítmányokat – a feladás helyén,
3. az EU tagországokba exportra kerülő szállítmányokat – a feladás helyén,
4. az EU tagországokból vagy harmadik országból érkező szállítmányokat a rendeltetési helyen, szúrópróbaszerűen.”
20. §
Az Áeü.tv. 42. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A települési önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik]
“c) az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséről a kerületi főállatorvos közreműködésével, nyilvántartás és összeírás alapján.”
21. §
Az Áeü.tv. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Aki az 5. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat – a g) pontban foglaltak kivételével –, valamint az 5. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltakat neki felróható módon megszegi, állategészségügyi bírsággal sújtandó. Állategészségügyi bírság kiszabásának nincs helye, ha a cselekménynek az állategészségügyi hatóság tudomására jutásától egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől három év eltelt.”
22. §
(1) Az Áeü.tv. 45. §-ának 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]
“6. a járványügyi intézkedés esetén járó kártalanítás felső határát évenként, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett inflációs ráta alapján, annak közzétételétől számított 30 napon belül;”
(2) Az Áeü.tv. 45. §-a a következő 9-11. pontokkal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben]
“9. létrehozza az állati eredetű élelmiszerek előállítás-biztonságához kapcsolódó, e törvényben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat ellátó intézményt és állapítsa meg a működésével kapcsolatos szabályokat;
10. állapítsa meg az állatgyógyászatban használt elektro-orvosi eszközök használatára vonatkozó szabályokat;
11. állapítsa meg az Európai Közösség állategészségüggyel kapcsolatos egyes jogszabályaival való harmonizációt szolgáló szabályokat.”
23. §
Az Áeü.tv. a következő címmel és új 46. §-sal egészül ki:
“Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés
46. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 64/432/EGK irányelve a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról;
b) a Tanács 80/217/EGK irányelve a klasszikus sertéspestis ellenőrzésére szolgáló közösségi szintű intézkedések bevezetéséről;
c) a Tanács 82/894/EGK irányelve a Közösségen belül bejelentendő állatbetegségekről;
d) a Tanács 85/511/EGK irányelve a ragadós száj- és körömfájás ellen hozott közösségi intézkedések bevezetéséről;
e) a Tanács 89/662/EGK irányelve az egységes belső piacra figyelemmel a Közösségen belüli kereskedelem állategészségügyi ellenőrzésének szabályozásáról;
f) a Tanács 90/425/EGK irányelve az élő állatok és állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazható állategészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről a belső piac kiterjesztésére figyelemmel;
g) a Tanács 91/496/EGK irányelve a Közösségbe harmadik országból behozott állatok állategészségügyi vizsgálatának megszervezését meghatározó elvekről és a 89/622/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK számú irányelvek módosításáról.”
24. §
(1) Az Áeü.tv. 1. számú mellékletének 22. pontja a “(keleti, nyugati, venezuelai)” szövegrésszel egészül ki.
(2) Az Áeü.tv. 1. számú mellékletének 26. pontja helyébe a következő szöveg lép:
“26. tengeri kagylók betegségei (Bonamia ostreae, Mareilia refringens)”
(3) Az Áeü.tv. 1. számú melléklete a következő 35-36. ponttal egészül ki:
[Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek]
“35. súrlókór (scrapie)
36. pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS)”
25. §
(1) Ez a törvény – az 5. § (2) bekezdésében, a 9. és 15. §-ban, valamint a 19. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E törvény 5. §-ának (2) bekezdése, 9. és 15. §-a, valamint 19. §-ának (4) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg az Áeü.tv. 45. §-ának 6. pontja, valamint az Áeü.tv. 2. számú melléklete hatályát veszti.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Áeü.tv. 8. § (4) bekezdésének f) pontja, 27. § (1) bekezdésének a) pontja és 42. §-ának (1) bekezdése.
I N D O K O L Á S
az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslathoz
A hazánkban bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások az állategészségügy és az állatorvoslás terén is igénylik a reformokat. Ennek sürgősségét indokolja, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele, hogy a szakterületnek mind a jogi szabályozás, mind a működés tekintetében illeszkedni kell az EU szakmai szabályaihoz, a piacgazdaság követelményéhez és nem utolsósorban az államigazgatás szervezetéhez.
Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeü.tv.) módosításának célja, az EU elvárásoknak megfelelően, egyértelműen elhatárolni a hatósági- és a magánállatorvosi feladatokat, az ezzel járó felelősséget, és ennek megfelelően tiszta viszonyokat teremteni az állami ellenőrzésben és a szolgáltatásban.
A módosítás kifejezi azt, hogy az állami (hatósági) állatorvosok végzik az irányítást, engedélyezést és ellenőrzést, a magánállatorvosok pedig a szolgáltatást.
Ugyanakkor a törvény lehetővé teszi, hogy járványos állatbetegség esetén vagy szükséghelyzetben az állategészségügyi szolgálat a magánállatorvosokat – díjfizetés és költségtérítés ellenében – igénybe vegye.
Az EU egyik alapelve a területi elv, azaz a regionalizáció alkalmazása járványos állatbetegségek megjelenése esetén. A regionalizáció lehetőséget biztosít arra, hogy a községi zárlatnál, illetve védőterületnél nagyobb terület kerüljön forgalmi korlátozás alá, de a korlátozás ne lépjen életbe az ország egész területére, ha az nem elengedhetetlen. Az elv alkalmazása rugalmasságot biztosít, ami export lehetőségeink megtartásában és szélesítésében nyújt segítséget.
A szabályozást előíró irányelvek: a Tanács 64/432/EGK, 80/217/EGK, 85/511/EGK irányelvei.
Az élelmiszer-biztonság az Áeü.tv. alkalmazásában, olyan állategészségügyi és higiéniai eljárási rendek, jogszabályok, tudományos kutatások összessége, amely az élelmiszerlánc teljes folyamatában garantálja a fogyasztók egészségének védelmét. Folyamatos tájékoztatást jelent a fogyasztó felé az élelmiszerekben előforduló kockázati tényezőkről, kiszűrésük módjáról és azok megjelenése esetén azonnali intézkedésekkel megszünteti hatásuk következményeit. Mindezekhez szükséges egy hivatal létrehozása, amely biztosítja az egységes szabályozási, végrehajtási, ellenőrzési, kutatási, informatikai és tájékoztatási hátteret.
Az élelmiszer-biztonság bevezetéséről az EU Fehér Könyve rendelkezik.
Az Európai Unió egységes belső piacán az állategészségügyi ellenőrzés a származási helyen minden esetben kötelező, annak érdekében, hogy az élő állat és/vagy állati eredetű termék aggálymentesen mozoghasson az egységes belső piac területén. Az EU szabályai szerint a rendeltetési helyen az ellenőrzés csak szúrópróbaszerűen történhet, ennek mértéke a szállítmányok 1-99 %-áig terjedhet.
Az EU leendő külső határán végzendő állategészségügyi ellenőrzés jellege és jelentősége a csatlakozás után módosul. Az úgynevezett harmadik országok és Magyarország határán végzett ellenőrzések után a szállítmány szabadon vihető az egységes belső piac bármely részére. A határátkelőhelyek kialakításának, működésének és az ellenőrzés módszereinek meg kell felelnie az EU követelményeinek.
A szabályozást előíró irányelvek: a Tanács 89/662/EGK, 90/425/EGK, 91/496/EGK irányelvei.
Európai Uniós elvárás továbbá, hogy ha járványügyi intézkedésként bármiféle megsemmisítésre sor kerül, a tulajdonos teljes forgalmi értékű kártalanításra legyen jogosult. Ezért tartalmazza a javaslat a jelenlegi mérték – csatlakozással egyidejűleg hatályba lépő – módosítását.
A szolgálat igazgatási szervezetének korszerűsítése megköveteli a kerületi főállatorvos feladatának kibővítését, továbbá a hatósági állatorvosok ellenőrző tevékenységének kiterjesztését.
Az 1. §-hoz
Az Áeü.tv. értelmező rendelkezései között szükséges meghatározni a magánállatorvosi és a hatósági állatorvosi tevékenység tartalmát, figyelemmel a szolgálat korszerűsítésének elveire. A magánállatorvosi tevékenység váljon tényleges feladat-végrehajtó tevékenységgé, míg a hatósági állatorvosok végezzék az irányítást, ellenőrzést és engedélyezést, vagyis teljes mértékben feleljenek meg a közhatalmi elvárásoknak.
A hulladékgazdálkodásról szóló törvény megjelenése szükségessé tette az állati hullák ártalmatlanná tétele fogalmának módosítását. A fogalom kibővült olyan tartalommal, hogy az ártalmatlanítás a hulladék okozta környezetterhelés csökkentését, a környezetet veszélyeztető, szennyező hatás megszüntetését hatékonyan segítse elő.
A területi (regionális) elv bevezetésének felvételét az EU-hoz való csatlakozás teszi szükségessé. Indoka, hogy fertőző állatbetegségek kitörése esetén ne az ország egész területére legyen kiviteli tilalom elrendelve, hanem a minisztérium határozza meg azon területeket, ahol speciális állategészségügyi intézkedések foganatosíthatók.
Az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos fogalom felvétele az EU megfelelőség érdekében vált szükségessé.
A 2. §-hoz
Az állatok tartása esetén a jogszabályban előírt és részben bírsággal szankcionált állattartói kötelezettségek nem teljesíthetők anélkül, hogy ezekre írásbeli szerződést ne kössön az állattartó. Az írásbeli szerződés megkötését indokolja, hogy az EU által igényelt és az állategészségügyi hatóság által előírt különböző mentesítési programok végrehajtása ilyen formában is ellenőrizhetővé váljon.
A 3. §-hoz
A területi (regionális) elv bevezetését indokolja, hogy a nagy gazdasági kárt okozó vagy a nemzetközi kereskedelmet akadályozó fertőző állatbetegségek kitörésekor a minisztérium meghatározhassa azokat a területeket, amelyeket zárlat alá helyeznek, ugyanakkor a betegségtől mentes, összefüggő területekről a kereskedelem zavartalanul folytatódhasson.
A 4. §-hoz
Ez a módosítás a magánállatorvos feladatkörének kiterjesztését teszi lehetővé, ugyanakkor megteremti annak lehetőségét is, hogy hatósági feladatra történő igénybevétele esetén az elvégzett munkájáért díjazásban részesüljön, és költségtérítést kapjon.
Az 5-6. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint az 1. számú mellékletben felsorolt valamennyi állatbetegség bejelentési kötelezettség alá tartozik, de az állam általi kártalanítás csak az 1-25. sorszám alatti állatbetegségben elhullott, leölt állat és az ezzel kapcsolatos tárgyi eszközök megsemmisítése esetén jár. Az Áeü.tv. 6. § (4) bekezdésének h)-n) pontjában foglalt járványügyi intézkedések minden bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség fellépésekor elrendelhetők. Ezért megsemmisítéssel járó járványügyi intézkedés esetén, valamennyi bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegséggel kapcsolatban indokolt az állam által fizetendő kártalanítás.
A Javaslat szerint, járványügyi intézkedésként elrendelt megsemmisítés esetén a tulajdonos – az Európai Unió szabályozásával összhangban – a forgalmi érték teljes összegének megfelelő kártalanításra jogosult. A teljes kártalanítás bevezetésére csak az EU-ba történő felvételünk után kerülne sor.
A fentiekkel összefüggésben az 1. számú melléklet további (26. és 35-36. sorszámú) állatbetegségekkel egészül ki: a tengeri kagylók betegségei (Bonamia ostreae, Marteilia refringens), a súrlókór (scrapie) és a pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS) elnevezésű állatbetegséggel.
A 7. §-hoz
Az állati hulladék ártalmatlanná tételéhez az illetékes állategészségügyi állomás engedélyén túl, a törvényi rendelkezés alapján be kell szerezni a környezetvédelmi hatóság mint szakhatóság véleményét is.
A 8. §-hoz
A marhalevélre vonatkozó rendelkezések módosítását az indokolja, hogy egyéb, a marhalevélnek megfelelő okirat is igazolásul szolgál, melyet nemcsak az önkormányzat, hanem külön jogszabályban meghatározott, erre hatáskörrel rendelkező szervek/szervezetek is kiadhatnak.
A 9. §-hoz
Az Európai Unióhoz való csatlakozással országunk is részévé válik az egységes belső piacnak, valamint Magyarország határain fog húzódni az Unió határa. Ezért vált kötelezővé az e területekre vonatkozó európai normák átvétele.
A 10. §-hoz
Nagy nemzetgazdasági kárt okozó vagy közegészségügyileg veszélyes állatbetegségek felszámolása állami (minisztériumi) feladat. A feladat ellátásához szükséges oltó- és kórjelző anyagokat ingyenesen kell biztosítani, ezért a felhasználás ellenőrzése és az elszámolás érdekében ezek rendelését a kerületi főállatorvos hatáskörébe kell adni.
A 11. §-hoz
Az Európai Unióhoz való csatlakozás követelménye, hogy az élelmiszer-biztonság ellenőrzése kiemelt feladat legyen, és ennek megfelelően kerüljön kialakításra az ezzel kapcsolatos feladatokat ellátó középirányító szervezet.
A 12. §-hoz
Az állomás szerveinél közszolgálati jogviszonyban alkalmazott (hatósági) állatorvos kinevezése a jövőben nem állategészségügyi körzetbe, hanem az állomás illetékességi területére történne, és eseti jelleggel, egy konkrét feladat (például mentesítési program lebonyolítása) elvégzésére magánállatorvos is kinevezhető lenne.
A 13. §-hoz
A javasolt módosítás szerint az állategészségügyi igazgatás területi egysége – az állategészségügyi körzet megszűnésével – az állategészségügyi kerület. Az ott működő, az állomás illetékességi területére kinevezett hatósági állatorvosok munkáját a kerületi főállatorvosok irányítják.
Az Áeü.tv. 23. § (6) bekezdésének javasolt módosítása szerint a magánállatorvos nemcsak egyes járványügyi intézkedések végrehajtására, hanem a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek megelőzése és leküzdése érdekében az állategészségügyi feladatok teljes körének végrehajtására igénybe vehető, az erre vonatkozó kirendelésnek köteles eleget tenni.
A 14. §-hoz
A magánállatorvosok felügyeletét a Magyar Állatorvosi Kamara látja el, ezért a közcélú igénybevétel esetén szükséges a nyilvántartó szerv közreműködése az állatorvosok szervezésében és kirendelésében.
A minisztérium hatáskörének kiegészítését indokolja, hogy az EU tagállamok szabályozásában a járványveszély esetén teendő intézkedések meghozatala – azok sürgősségére tekintettel – az országos főállatorvos feladat- és hatáskörébe tartozik. A módosítási javaslat szerint ezen intézkedések megtétele a minisztertől a minisztérium hatáskörébe kerül, ezzel az EU tagállamok jogszabályaihoz való közelítés követelményének kíván eleget tenni.
A 16. §-hoz
Az állategészségügyi szervezet korszerűsítésével és átszervezésével néhány területileg szervezett laboratórium feladata megszűnt, illetve átkerül állomási feladatkörbe. Jelenleg minden állomás működtet laboratóriumot, azonban ez a tevékenység mindinkább a magánszférába tevődik át. Az akkreditáció magas követelményei miatt nem biztos, hogy minden állomás fog laboratóriumot működtetni, ennek lehetőségét azonban biztosítani kell. A módosítási javaslat a kötelező jelleget kívánja megszüntetni.
A 17. §-hoz
Az Európai Unió szabályozása nem ismeri azokat az állati tetemeket megsemmisítő helyeket (pl. hullaemésztő-verem, dögtér, hullakamra stb.), melyek a hatályos törvényben szerepelnek. Jogharmonizációs kötelezettségünknek tesz eleget a törvényjavaslat azzal, hogy kiveszi ezeket a törvény hatálya alól. A hatálybalépést követően ezen területek létesítésére engedély nem adható ki.
A 18. §-hoz
A módosítás a kerületi főállatorvos ellenőrzési feladatának bővítését célozza, ugyanis a tényleges hatósági állatorvosi feladatok ellátása helyett több időt fordíthat az állategészségügyi szolgálat szervező, irányító és ellenőrző feladatainak ellátására.
A 19. §-hoz
A tervezet a hatósági állatorvosok feladatkörének módosításakor elsősorban a hatósági szervező és ellenőrző feladataikat javasolja megerősíteni azzal, hogy az állategészségügyi akciók irányításán túl csak szükséghelyzetben vegyenek részt a tényleges végrehajtásban.
A törvény megalkotása óta több olyan jogszabály született, amely feladatot adott a hatósági állatorvosnak, ezért szükséges a külön jogszabályban foglaltakra utalás.
A 20. §-hoz
A kerületi főállatorvos az önkormányzat által kijelölt oltási helyek állategészségügyi szempontból való megfelelőségét (takarítás, fertőtlenítés, állatgyógyászati hulladékok eltávolítása stb.) véleményezi, és ennek megfelelően történik az önkormányzattal közösen az oltás helyének és idejének megállapítása.
A 21. §-hoz
Az állategészségügyi bírság hatályának kiterjesztése azért szükséges, mert az Áeü.tv. 5. §-a az állattartó kötelezettségén túlmenően feladatokat ró egyéb személyekre is, például aki állattartó telepet vezet, állatot ápol, szállításkor állatot kísér, valamint szigorúan előírt tájékoztatási kötelezettsége és állatbetegségnél bejelentési kötelezettsége van. Az Áeü.tv. 5. §-ának (2)-(4) bekezdésében meghatározott személyekre eddig a bírságolás lehetősége nem terjedt ki, ezen megkülönböztetés feloldását célozza a módosítási javaslat.
A 22. §-hoz
A tervezet módosítani javasolja a járványügyi intézkedés esetén járó kártalanítás felső határának megállapítására vonatkozó felhatalmazást, mivel a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett inflációs ráta a törvényben meghatározott hatvan napos határidőn túl kerül közzétételre. A módosítás szerint a rendeletet az inflációs ráta hivatalos közzétételét követő 30 napon belül kell kiadni.
További felhatalmazást ad a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek az Élelmiszerbiztonsági Hivatal létrehozására, szakmai szabályok megállapítására, valamint a közösségi szabályok harmonizációjára tekintettel szükséges jogszabályok kiadására.
A 23. §-hoz
A § azoknak az EU irányelveknek a felsorolását tartalmazza, amelyekkel a javasolt módosítások részben összeegyeztethetőek.
A 24. §-hoz
A Javaslat szerint a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek felsorolását tartalmazó 1. számú melléklet – összhangban az 5-6. §-ban foglaltakkal – további állatbetegségekkel egészül ki.
A 25. §-hoz
A törvénymódosítás, a tervezet 5. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 9. és 15. §-ban, valamint a 19. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével, a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. A forgalmi érték 100 %-ának megfelelő mértékű kártalanításra vonatkozó, valamint az EU egységes belső piacával összefüggő rendelkezés az Európai Unióhoz történő csatlakozással egyidejűleg lép hatályba.
Járványveszély esetén állami érdek a betegség továbbterjedésének megakadályozása, melynek egyik módja a leölés, megsemmisítés. Az Áeü.tv. 8. §-ának (4) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, amikor a járványügyi intézkedéssel elrendelt leölés, megsemmisítés esetén nem jár állami kártalanítás. Az Áeü.tv. 8. § (4) bekezdés f) pontjának hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy a kártalanítás kizárása sérti a tulajdonhoz való jog elvét; a felsorolt állatok számos esetben munkaeszközként szolgálnak, az állattartók megélhetésének alapját képezik. A szabályozás megalkotása óta értékük többszörösére nőtt, leölésük jelentős veszteséget okoz, ezért indokolt a kártalanítás lehetővé tétele.
Az Áeü.tv. 42. §-ának (1) bekezdése az állategészségügyi körzetek megszűnése miatt hatályon kívül helyezendő rendelkezés.