2001. évi ...................... törvény

a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló

1991. évi XXXII. törvény módosításáról

1. §

A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

“b) az egyház részére ingatlanvásárlásra, épület létesítésre pénzbeli kártalanítást is lehet adni.”

2. §

Az Etv. 8. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

“(5) Az (1) bekezdésben szereplő jegyzék szerinti ingatlanokat a tulajdonosnak, a használónak, a vagyonkezelőnek az átadásig megfelelő módon karban kell tartania, ezen kötelezettség teljesítését az átvevő jogosult figyelemmel kísérni.”

3. §

E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti az Etv. 2/A. §-a, valamint a 21.§ (2) bekezdése.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997-ben Megállapodás jött létre a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről. A megállapodás megkötését követően megkezdődtek az annak végrehajtását célzó törvényhozási munkálatok, így a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény /a továbbiakban: Etv./ módosítása is megtörtént. Ez a módosítás azonban nem felelt meg teljes mértékben a megállapodásban foglaltaknak, sőt a megállapodás szellemével ellentétesen pl. még nehezíteni is kívánta az iskolák átadását az egyházak részére. Mindezek szükségessé tették az Etv. módosításáról szóló újabb törvényjavaslat /a továbbiakban: Javaslat/ kidolgozását és az Országgyűlés elé terjesztését. A Javaslat egyidejűleg rendelkezik más idejétmúlt törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről is.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

Az Etv. eredetileg a törvényi funkcionális célokra szolgáló volt egyházi tulajdonú ingatlanok természetbeni átadását célozta és csak kivételes lehetőségként szabályozta az egyház pénzbeli kártalanítását szintén a megfelelő funkciójú épület létesítésére, illetve vásárlására. Az Etv. hatályba lépését követő évek tapasztalatai alapján megállapítást nyert, hogy több esetben aránytalanul nagy költségvetési ráfordítással lett volna megoldható egy-egy komolyabb állami, vagy önkormányzati intézmény kihelyezése, s költségvetési, illetve funkcionális szempontból is az egyház kártalanítása volt indokoltabb. Másrészt viszont az egyházak gyakran az utóbbi évtizedekben erősen leromlott állagú épületeket voltak kénytelenek átvenni az önkormányzatoktól, illetve állami szervektől, mely esetekben szerencsésebb lett volna az egyház pénzbeli kártalanítása. Mindezen körülmények figyelembe vételével egyházi kérelemre szükségessé vált az ingatlanrendezés 2011-ig hátralévő időszakára a pénzbeli kártalanítás kivételes jellegének feloldása – természetesen a kártalanítás felhasználásának továbbra is a törvényi funkciókat szolgáló épület megszerzése feltételéhez kötésének fenntartásával -, amely összességében az állami költségvetés számára is kezelhetőbbé teszi az ingatlanrendezés folyamatát.

A 2. §-hoz

Az ingatlanrendezés eddigi tapasztalatai alapján megállapítható volt, hogy az egyházak több esetben jelentősen leromlott állagú épületet voltak kénytelenek átvenni az önkormányzatoktól, illetve állami szervektől. A pénzbeli kártalanítás kivételes jellegének a Javaslat által tervezett feloldása e problémát ugyan részlegesen orvosolja, továbbra is marad azonban több olyan, az egyház számára kivételes jelentőségű, adott esetben szakrális jellegű ingatlan, amelyeknek a természetbeni átvételéhez ragaszkodnak az egyházak. Figyelembe véve az ingatlanrendezésből még hátralévő több mint tíz évet, aggályos, hogy ezen ingatlanok jelenlegi tulajdonosai, vagyonkezelői, használói külön törvényi felhívás nélkül nem fognak eleget tenni az egyébként a Ptk., illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény által is szabályozott kötelezettségeiknek azon ingatlanok esetében, amelyekről tudják, hogy azokat majd át kell adniuk az egyházaknak. Ezért – egyházi kérésre – indokolt a Javaslatban szereplő törvényhely beiktatása.

A 3. §-hoz

A 3.§ a törvénymódosítás hatályba léptetéséről és két törvényhely hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.

Az Etv-t módosító 1997. évi CXXV. törvény iktatta be a 2/A. §-t, mely szerint az iskola céljára használt ingatlan akkor adható át az egyháznak, ha a helyi önkormányzat a közoktatási törvényben meghatározottak szerint továbbra is eleget tud tenni az iskolai nevelés és oktatás biztosítására vonatkozó kötelezettségének. E törvényhely beiktatása eleve nem volt indokolt, mivel az Etv. 2. § (1) bekezdése egyébként is előírta, hogy az átadandó ingatlanok – így az iskolák is - az egyház tényleges tevékenysége szerint szükséges mértékben és időben kerülhetnek a volt tulajdonos egyház tulajdonába és használatába, figyelembe véve az állami, a helyi önkormányzati feladatok ellátásához nélkülözhetetlen tárgyi feltételeket. A 10.§ (1) bekezdése szerint az ingatlanátadásért járó kártalanítást úgy kell meghatározni, hogy az ingatlan használójának a megfelelő elhelyezése biztosítható legyen. Ez is biztosítja az önkormányzat közoktatási kötelezettsége teljesítésének feltételeit a volt egyházi iskola átadása esetén. Másrészt az Alkotmánybíróság 4/1993. (II.12.) AB határozata előírta az iskola egyházi átadása esetén követendő eljárást, amelyet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. is figyelembe vett, s az egyházi ingatlanrendezés egyébként is mindezen szabályok betartásával történik, vagyis az egyház részére a lelkiismereti és vallásszabadság alkotmányos alapelvének maximális tiszteletben tartásával kerülnek iskolák átadásra a jelenlegi törvények keretei között is. Mindezért nem indokolt e § további fenntartása, különös tekintettel arra, hogy az érintett egyházak sérelmesnek tekintették e rendelkezést, úgy értékelve, hogy az az iskolák esetében az ingatlanátadás lehetőségét kívánta korlátozni.

A hatályon kívül helyezésre javasolt másik törvényhely egy 1992-re vonatkozó, értelemszerűen régen végrehajtott rendelkezést tartalmaz. Ezért további hatályban tartása nem indokolt.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA