törvényjavaslat
a Magyar Nemzeti Bankról
pénzügyminiszter
2001. évi……törvény
a Magyar Nemzeti Bankról
Az Országgyűlés törvényt alkot a Magyar Nemzeti Bankról, annak elsődleges céljairól, alapvető feladatairól, intézményi, szervezeti, személyi, pénzügyi függetlenségéről, működéséről, figyelemmel a fejlett piacgazdaság követelményeire.
I. fejezet
A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja és alapvető feladata
1. § A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja. Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól vagy bármilyen más szervtől.
2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.
3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás.
(2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.
Az MNB alapvető feladatai
4. § (1) Az MNB a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme érdekében meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.
(2) Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy- és érme a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze.
(3) Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt.
(4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez.
(5) Az MNB kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rendszereket, támogatja azok biztonságos és hatékony működését.
(6) Az MNB a feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és tesz közzé.
(7) Az MNB támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer prudenciális felügyeletére vonatkozó politika kialakítását és hatékony vitelét.
(8) Az MNB egyéb tevékenységet - jogszabályban meghatározott felhatalmazás alapján - csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.
II. fejezet
Az MNB feladatai
Monetáris politika
5. § Az MNB a 3. § (1) bekezdésében meghatározott elsődleges célja szolgálatában a 7. §-ban foglalt eszközökkel befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet.
6. § Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki.
A monetáris politika eszközei
7. § Monetáris politikáját az MNB az alábbi eszközökkel valósítja meg:
a) számlavezetési körében betétet fogad el és biztosíték ellenében hitelt nyújt a 16. §-ban foglalt korlátozással,
b) nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, elad és közvetít az azonnali és származtatott piacokon,
c) saját értékpapírokat bocsát ki,
d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és meghatároz,
e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol),
f) szabályozza a kötelező tartalékot,
g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.
8. § Az MNB nem fogadhatja el biztosítékul az adós saját kibocsátású értékpapírját.
Kötelező jegybanki tartalék
9. § (1) Az MNB előírhatja, hogy pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél.
(2) Az MNB pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások különböző típusú forrásaira eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő.
10. § Az MNB a tartalékráta mértékére, kiszámítására, illetve a tartalékok képzésének és elhelyezésének módjára vonatkozó jegybanki előírások módosítását legalább 15 nappal azok hatálybalépése előtt meghirdeti.
Árfolyamok
11. § (1) Az MNB külföldi pénznemeknek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó árfolyamokat jegyez és tesz közzé.
(2) Az árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt.
(3) Az MNB a (2) bekezdésben előírt módon kialakított árfolyamrendszer keretei között szükség és lehetőség szerint védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi és a külföldi devizapiacokon.
Kamatok
12. § Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az MNB a jegybanki alapkamat mértékét a Magyar Közlönyben közzéteszi.
13. § A 9. § (1) bekezdésben meghatározott intézmények által elhelyezett kötelező tartalékok után az MNB kamatot téríthet. A kamatok a tartalékráta különböző típusú forrásai szerint eltérő mértékűek lehetnek.
Rendkívüli hitelnyújtás hitelintézet szükséghelyzetében
14. § Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a betétesek vagy más ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tőkepiac megfelelő működését, az MNB a hitelintézetnek rendkívüli hitelt nyújthat. E hitel rendelkezésre bocsátását az MNB a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) intézkedésétől, valamint a Felügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a hitelintézet részéről történő teljesítésétől is függővé teheti.
.
Kapcsolat
az államháztartással; az MNB számlavezetési
tevékenysége
15. § (1) Az MNB vezeti a kincstári egységes számlát, továbbá a pénzügyminiszter által kijelölt egyéb állami számlákat.
(2) Az MNB vezeti az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság pénzforgalmi számláját, amelynek mindenkori egyenlegét folyamatosan be kell számítani a kincstári egységes számla egyenlegébe.
(3) Az MNB vezeti az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság pénzforgalmi számláját.
16. § Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak, vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek hitelt nem nyújthat, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg.
17. § (1) Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és kötelezettségeinek a tárgyév utolsó napján érvényes hivatalos árfolyamon történő értékeléséből származó árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget a forint árfolyam kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.
(2) Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján megállapított különbözetet - a nyitóállomány visszavezetése után - a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott forint árfolyam kiegyenlítési tartalék és deviza-értékpapír kiegyenlítési tartalék az MNB saját tőkéjének része. A kiegyenlítési tartalékok egyenlegei egymással szemben nem számolhatók el.
(4) Amennyiben az (1) illetve a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok valamelyike a rendelkezésre álló adatok alapján negatív egyenlegű, akkor a negatív egyenleg mértékéig a tárgyévet követő 30 napon belül a központi költségvetés közvetlenül a megfelelő kiegyenlítési tartalék javára készpénzben térítést nyújt, amit a tárgyévi mérlegben el kell számolni.
(5) Amennyiben az (1) illetve a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok valamelyike a végleges adatok alapján – figyelemmel a (4) bekezdés szerinti térítésre is – negatív egyenlegű, akkor a közgyűlést követő nyolc napon belül a központi költségvetés közvetlenül a megfelelő kiegyenlítési tartalék javára készpénzben térítést nyújt. Ha a (4) bekezdés szerinti térítés meghaladja a végleges adatok alapján megállapított egyenleget, akkor a túlfizetést az MNB a közgyűlést követő nyolc napon belül a központi költségvetésnek megtéríti a kiegyenlítési tartalék terhére. E tételeket a kifizetések évében kell a mérlegben kimutatni.
18. § A pénzbevonási nyereséget - a kibocsátott és a bevonási határidőig forgalomban lévőre át nem cserélt pénz összegének különbségét - az MNB-vel szemben fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani. E rendelkezés végrehajtásának módjáról a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke külön állapodik meg.
19. § Az MNB az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévő értékpapírok - ide nem értve a részvényeket - tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat.
20. § (1) Az állam megbízása alapján az MNB közreműködhet az állam devizában történő hitelfelvételeiben és külföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az állam külföldi követeléseinek kezelésével, értékesítésével, behajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában.
(2) Az MNB az állammal, illetőleg az állam megbízottjaként határidős és fedezeti ügyleteket köthet.
21. § (1) Az MNB vezeti - ha más hitelintézetet nem hatalmaz fel - a hitelintézetek pénzforgalmi számláját.
(2) Az MNB vezeti az elszámolóházak pénzforgalmi számláját.
(3) Az MNB vezeti az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi számláját.
22. § Azok a szervek, amelyeknek az MNB pénzforgalmi számlát vezet, betétet helyezhetnek el az MNB-nél.
Devizahatósági feladatok
23. § (1)Az MNB devizahatósági jogkörét a devizajogszabályok állapítják meg.
(2) Az MNB köteles az arany- és devizatartalékokról a pénzügyminisztert havonta tájékoztatni.
24. § Az MNB szabályozza - a Felügyelettel egyeztetve - a hitelintézeteknek és a pénzügyi vállalkozásoknak és pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyeknek, valamint a befektetési szolgáltatóknak és az elszámolóházaknak külföldi pénznemben, továbbá a devizajogszabályok alkalmazásában külföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységét.
25. § A Kormány felhatalmazása alapján az MNB elláthatja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben reá háruló feladatokat, amennyiben erről törvény vagy országgyűlési határozat eltérően nem rendelkezik.
Pénzforgalmi feladatok
26. § (1) Az MNB alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert.
(2) Az MNB szabályozza a pénzforgalmat.
27. § (1) Az MNB jóváhagyása szükséges az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszert működtető hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatának, illetőleg módosításának hatálybalépéséhez, amelyet a hitelintézeti elszámolóház a Pénzügyi Közlönyben közzétesz.
(2) Az MNB a hitelintézeti elszámolóház számára kockázati alap képzését kötelezővé teheti, illetve az alap képzésének módjára, mértékére, felhasználására vonatkozóan kötelező előírásokat adhat.
Jegybanki hatósági és statisztikai információs rendszer
28. § (1) Jogszabályban előírt szabályozási, engedélyezési, ellenőrzési feladatai (a továbbiakban: hatósági jogkör), valamint statisztikai feladatai - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben meghatározott feltételek szerint gyakorolt - ellátásához az MNB jegybanki információs rendszert működtet, amelyhez a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást teljesítő jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak az MNB által előírt információkat kötelesek szolgáltatni. A jegybanki információs rendszer tartalmát és módszertanát az MNB – a Pénzügyminisztérium, illetőleg a Felügyelet véleményét kikérve – a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki.
(2) Az MNB nyilvánosságra hozza a hitelintézeti rendszer működésére és az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó összes fontos információt, illetőleg ezek részletes adatait rendszeresen az Országgyűlés, a Kormány és a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) rendelkezésére bocsátja.
(3) Az adatokat csak olyan formában lehet nyilvánosságra hozni, hogy azokból az egyedi adatszolgáltatókra vonatkozó információk ne legyenek megállapíthatók.
(4) A hitelintézetek kötelesek az MNB által meghatározott adatokat az MNB által meghatározott módon nyilvánosságra hozni.
Jegybanki ellenőrzés
29. § (1) A jegybanki ellenőrzés a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak tekintetében e törvény, a pénzforgalomról és a devizáról szóló jogszabályok, valamint a végrehajtásukra kiadott jegybanki előírások megtartására terjed ki. Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére.
(2) Az MNB a jegybanki ellenőrzés során helyszíni ellenőrzésre is jogosult.
(3) Az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja az ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe (területre) beléphet, iratokat megtekintheti, tárgyat megvizsgálhatja, munkafolyamatot (tevékenységet) megfigyelheti, felvilágosítást kérhet és egyéb bizonyítást folytathat le.
(4) Amennyiben a vizsgált okmányok hitelességének vagy teljességének megállapítása, illetőleg a vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, úgy az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja jogosult az (1) bekezdésben nevesített szervezeteknél, az ott említett tárgykörökkel összefüggő tényeket vizsgálni.
(5) Jogszabálysértés, illetőleg a jegybanki előírások megsértésének megállapítása esetén az MNB köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen:
a) jogkörét e törvény szerint gyakorolni;
b) a pénzügyi intézmény és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személy, valamint a befektetési szolgáltató és az elszámolóház figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre;
c) más szervet intézkedés végett megkeresni;
d) fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető vagy egyéb eljárást kezdeményezni.
(6) A megkeresett szerv köteles az MNB megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről az MNB-t harminc napon belül tájékoztatni.
30. § (1) Ha a hitelintézet az MNB által nyújtott jegybanki forrást a szerződésben meghatározott céltól eltérően használja fel, az MNB a nem szerződésszerűen felhasznált összeg mértékéig - hitelszerződésben meghatározott kamat mellett - büntető kamatot is felszámíthat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti büntető kamat legmagasabb mértéke a jegybanki alapkamat.
Pénzkibocsátás
31. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint bevonását az MNB a Magyar Közlönyben hirdetménnyel teszi közzé.
(2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni.
(3) Az MNB által kibocsátott pénzérmékből a készpénzfizetési forgalomban - címletenként - legfeljebb ötven darabot kell elfogadni. Ez a korlátozás nem vonatkozik a hitelintézetek, az adóhivatalok és a posta pénztáraira, amelyek a pénzérméket korlátlan mennyiségben kötelesek fizetésül elfogadni.
(4) A hamis, meghamisított, megcsonkított (átlyukasztott) pénzérméket nem szabad, a súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket nem kell fizetésül elfogadni. A rendeltetésszerű használat következtében súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket a hitelintézetek, vagy adóhivatalok és a posta pénztárai fizetésül vagy átváltásra elfogadják és azokat az MNB-nél beváltják.
(5) A hamis bankjegyet és érmét ellenérték nélkül be kell szolgáltatni az MNB-hez.
(6) A hiányos (csonka) forintbankjegyért az MNB ellenértéket akkor térít, ha a bankjegynek felénél nagyobb részét benyújtják. A hitelintézetek a hiányos (csonka) forintbankjegyet az MNB-nél történő becserélésre átveszik. A sérült bankjegyek becserélését az MNB költségmentesen végzi. A csonka vagy sérült forintérmékért az MNB ellenértéket nem térít, kivéve, ha azoknak nemesfém tartalma van.
(7) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható.
32. § Az MNB a bankjegy- és érmeelőállítás költségeit ráfordításai között számolja el.
33. § Az MNB, a hitelintézetek és a posta pénztárai pénzérmét - címletenként legfeljebb 100 darabot - más címletű pénzérmére, illetőleg bankjegyre, bankjegyet pedig más címletű - címletenként legfeljebb 100 darabot - bankjegyre, illetőleg pénzérmére díj-, jutalék- és költségmentesen átváltják.
34. § (1) Forgalomban lévő pénzről utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra (színházi előadásra, televízió vagy filmfelvételnél való felhasználásra, oktatásra stb.) csak az MNB engedélyével szabad.
(2) Az utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése, megsemmisítése tekintetében az MNB előírásai szerint kell eljárni.
III. fejezet
Az MNB kapcsolatai más szervekkel
Kapcsolat az Országgyűléssel
35. § Az MNB elnöke az MNB tevékenységéről és monetáris politikájáról évente beszámol az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés eseti tájékoztatást is kérhet.
Kapcsolat a Kormánnyal, a minisztériumokkal és a nyilvánossággal
36. § Az MNB feladataival és a pénzügyi rendszer működésével kapcsolatos döntések és jogszabályok tervezeteire nézve ki kell kérni az MNB véleményét.
37. § A pénzügyminiszter az MNB-t előzetesen tájékoztatja a költségvetési javaslatról. Az MNB jogosult ezzel kapcsolatos véleményét a Kormánynak, illetve a költségvetésről szóló törvényjavaslat Országgyűléshez történő benyújtását követően az Országgyűlés illetékes bizottságának is kifejteni.
38. § Az MNB-t e törvényben meghatározott feladatkörében a Kormány nem utasíthatja.
39. § (1) A monetáris tanács (49. §) és az MNB igazgatósági ülésének (52. §) napirendjét a Kormánynak meg kell küldeni.
(2) A monetáris tanács és az igazgatóság ülésein a Kormányt szavazati jog nélkül a pénzügyminiszter, vagy az általa felhatalmazott személy képviseli.
40. § A Kormány ülésének az MNB feladatkörét érintő napirendi pontjához az MNB elnökét meg kell hívni.
41. § (1) Az MNB a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről legalább negyedévente jelentést készít és tesz közzé. A tájékoztatás módjáról és gyakoriságáról az MNB közleményt jelentet meg.
(2) Az MNB a Kormány, illetve a minisztériumok részére a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről kérésre eseti információt nyújt.
42. § A Kormány, illetve a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) az MNB kérésére tevékenységükkel kapcsolatban információt nyújtanak.
Kapcsolat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével
43. § (1) Az MNB feladatai ellátása során együttműködik a Felügyelettel.
(2) Az MNB igazgatósági ülésének a Felügyelet feladatkörét érintő napirendi pontjához a Felügyelet vezetőjét meg kell hívni.
44. § Az MNB és a Felügyelet kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják a hatósági jogkörükben gyűjtött adatokat, információkat, egymást tájékoztatják a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak tevékenységéről, illetőleg értékpapír-kibocsátásáról és -forgalmazásáról; egymást tájékoztatják a jegybanki, illetőleg felügyeleti ellenőrzések megállapításairól, akkor is, ha saját hatáskörükben hoztak jogkövetkezménnyel járó intézkedést; szükség esetén egymásnál eljárást kezdeményeznek.
Kapcsolat az Állami Számvevőszékkel
45. § (1) Az MNB működésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) végzi.
(2) Az ÁSZ azt ellenőrzi, hogy az MNB a törvényeknek, más jogszabályoknak, az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak megfelelően működik-e. Az ÁSZ hatásköre kiterjed az MNB működésének és gazdálkodásának egészére, kivéve a 4. § (1) és (3)-(7) bekezdésben meghatározott feladatait, és azok hatását az MNB eredményére.
(3) Az MNB könyvvizsgálójára az ÁSZ tesz javaslatot és visszahívását kezdeményezheti közgyűlésnél.
(4) Az MNB-ben felügyelő bizottság nem működik.
IV. fejezet
Az MNB szervezete
Az MNB jogi formája
46. § (1) Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy.
(2) Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni.
(3) Az MNB alapszabályát a közgyűlés állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyűlésnek.
(4) Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvénytulajdonost a pénzügyminiszter képviseli.
Az MNB szervei
47. § Az MNB szervei: a közgyűlés, a monetáris tanács és az igazgatóság.
A közgyűlés
48. § A közgyűlés feladata:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása,
b) az alaptőke meghatározása,
c) a mérleg és az eredmény-kimutatás megállapítása,
d) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása,
e) a könyvvizsgáló díjazásának megállapítása.
A monetáris tanács
49. § (1) Az MNB – a 4. §-ban, a 11. § (2) bekezdésében, valamint a 14. §-ban meghatározott feladataival kapcsolatos - legfőbb döntéshozó szerve a monetáris tanács.
(2) A monetáris tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább két alkalommal ülésezik.
(3) A monetáris tanács legfeljebb kilenctagú testület. Megbízatásuk időtartama alatt a monetáris tanács d) pont szerinti tagjai is munkaviszonyban állnak az MNB-vel. A monetáris tanács tagjai:
a) az MNB elnöke, mint a monetáris tanács elnöke;
b) az MNB elnökhelyettese;
c) az igazgatóság 53. § (2) bekezdés c) pontjában megjelölt tagjai;
d) további tagok, akiket a köztársasági elnök nevez ki hat évre, illetőleg ment fel. A javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a miniszterelnök terjeszt elő a köztársasági elnöknek.
(4) A monetáris tanács tagjává az a magyar állampolgár nevezhető ki, aki monetáris, pénzügyi, illetőleg a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, illetőleg gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.
(5) A javasolt személyt az Országgyűlés illetékes bizottsága meghallgatja.
(6) A monetáris tanács tagja a hivatalba lépés alkalmával a köztársasági elnök előtt esküt tesz.
(7) A monetáris tanács tagjának megbízatása megszűnik:
a) a megbízatási időtartam leteltével;
b) lemondással;
c) felmentéssel;
d) halállal.
(8) A megbízatást a köztársasági elnök felmentéssel
a) szüntetheti meg, ha a monetáris tanács tagja neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak;
b) szünteti meg, ha a monetáris tanács tagja neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el.
(9) Ha a monetáris tanács tagjának megbízatása
a) lemondással vagy a (8) bekezdés a) pontjában megfogalmazott felmentéssel szűnik meg, a megszűnés azonos hatályú a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) 88. § (2) bekezdés szerinti munkáltató általi munkaviszony megszüntetésével.
b) a (8) bekezdés b) pontjában megfogalmazott felmentéssel szűnik meg – figyelemmel az Mt. 88. § (1) bekezdésére – azonos hatályú a munkáltató általi rendkívüli felmondással.
(10) A lemondást írásban kell közölni a köztársasági elnökkel és a miniszterelnökkel.
(11) A monetáris tanács határozatképes, ha tagjai közül legalább öt jelen van. A monetáris tanács határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes szavazata dönt.
(12) A monetáris tanács határozatainak végrehajtásáért az igazgatóság felelős.
(13) A monetáris tanács álláspontját kizárólag az MNB elnöke, vagy felhatalmazása alapján az elnökhelyettes jogosult nyilvánosságra hozni.
Az MNB elnöke
50. § (1) Az MNB élén elnök áll.
(2) Az MNB elnökét hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel.
(3) Az MNB elnökét az elnökhelyettes (51. §) helyettesíti.
(4) A 49. § (4)-(10) bekezdését az MNB elnöke tekintetében is alkalmazni kell.
Az MNB elnökhelyettese
51. § (1) Az MNB elnökhelyettesét a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel. A javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a miniszterelnök terjeszt elő a köztársasági elnöknek.
(2) Az MNB elnökhelyettesének megbízatása hat évre szól.
(3) A 49. § (4)-(10) bekezdéseit az MNB elnökhelyettesének tekintetében is alkalmazni kell.
Az igazgatóság
52. § (1) Az igazgatóság felelős a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB működésének irányításáért.
(2) Az igazgatóság legfeljebb hattagú. Az igazgatóság tagjai az MNB-vel munkaviszonyban állnak. Az igazgatóság tagjai:
a) az MNB elnöke mint az igazgatóság elnöke,
b) az MNB elnökhelyettese,
c) további tagok, akiket hat évre a köztársasági elnök nevez ki, illetőleg ment fel. A javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a miniszterelnök terjeszt elő a köztársasági elnöknek.
(3) A 49. § (4)-(10) bekezdéseit az igazgatósági tagok tekintetében is alkalmazni kell.
(4) Az igazgatóság nevében az elnök jár el.
(5) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik:
a) a 4. §-ban foglalt feladatok végrehajtásának irányítása,
b) az MNB mérlegére, illetőleg vagyon- és eredmény-kimutatására, valamint az eredmény felosztására a közgyűlés elé terjesztendő javaslat elkészítése, továbbá az üzletvezetésről, az MNB vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáről a közgyűlésnek szóló jelentés tervezetének jóváhagyása;
c) az MNB szervezetével és belső irányításával összefüggő kérdések jóváhagyása;
d) az MNB működésével, illetve feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai tervek és programok, ideértve a fejlesztési- és működési költségterv jóváhagyása;
e) a belső ellenőrzés tapasztalatainak és tervének megtárgyalása;
f) a kollektív szerződés lényeges módosítására irányuló javaslat elfogadása;
g) az elnök jóváhagyásával előterjesztett egyéb kérdések.
(6) Az igazgatóság tagjai az elnöknél kezdeményezhetik az (5) bekezdésben nem szereplő kérdések napirendre tűzését is.
(7) Az igazgatóság határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes szavazata dönt. Az igazgatóság határozatképes, ha tagjai közül legalább három jelen van.
Az elnök, az elnökhelyettes, a monetáris tanács és az igazgatóság tagjainak díjazása
53. § (1) Az elnök MNB-től származó tárgyévi összes keresete az elnök részére előző évre megállapított összes keresetnek a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági bruttó tárgyévi átlagkereset növekménnyel megnövelt mértéke. A megbízás kezdő és záró töredékévében a díjazás számításának alapja az előző évre megállapított kereset havi átlaga.
(2) Az elnökhelyettes MNB-től származó keresete az elnök keresetének 80%-a.
(3) Az igazgatóság 53. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tagjainak MNB-től származó keresete az elnök keresetének 70%-a.
(4) A monetáris tanács 50. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott tagjának MNB-től származó keresete az elnök keresetének 35 %-a.
(5) Az MNB elnökét, elnökhelyettesét és az igazgatóság tagjait a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg.
(6) Az MNB elnökét és igazgatóságának tagjait megbízatásuk 49. § (7) bekezdésének a) pontja és (8) bekezdésének a) pontja szerinti megszűnésekor hat havi keresetükkel azonos összegű végkielégítés illeti meg.
(2) A banktitok, az értékpapír titok és az üzleti titok fogalmára, és azok megtartásának kötelezettségére az ezt szabályozó törvények rendelkezései az irányadók.
55. § Az MNB alkalmazottait jegybanki feladatuk ellátása kapcsán a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából hivatalos személyeknek kell tekinteni.
56. § Az MNB alkalmazottaira – e törvényben szabályozott kivételekkel – az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Összeférhetetlenség
57. § (1) Az MNB elnöke, elnökhelyettese, igazgatóságának és monetáris tanácsának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, önkormányzati vagy állami vezető és köztisztviselő.
(2) Az (1) bekezdésben említett személy nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja.
(3) Az (1) bekezdésben említett személy nem létesíthet tagsági viszonyt pénzügyi intézménynél, befektetési vállalkozásnál.
(4) Az MNB elnöke, elnökhelyettese és igazgatóságának tagja további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet, kivéve tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet jelentő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, amelyet annak létesítése előtt köteles a köztársasági elnöknél bejelenteni.
58. § (1) Az MNB alkalmazottja - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, vezetői tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot pénzügyi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, az Országos Betétbiztosítási Alapnál és az Országos Befektető-védelmi Alapnál. Ez a tilalom nem vonatkozik az MNB tulajdonosi részvételével működő pénzügyi intézményre.
(2) Az MNB alkalmazottja munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló további jogviszonyt csak az MNB elnökének engedélyével létesíthet, kivéve a tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységét, amelyet köteles bejelenteni.
(3) Az MNB elnöke, elnökhelyettese, igazgatóságának, monetáris tanácsának tagja és az MNB alkalmazottja - az öröklés kivételével - tulajdont pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban nem szerezhet.
(4) A (3) bekezdésben említett személy pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor (megválasztásakor, megbízásakor, alkalmazásakor) nyilatkozik a pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedéséről.
(5) A (3) bekezdésben említett személy a kinevezése előtt, illetőleg öröklés útján szerzett - a (4) bekezdésben meghatározott - tulajdoni hányadát a szerzéstől számított három hónapon belül elidegeníti.
(6) A (3) bekezdésben említett személy haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a (4) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadot szerzett.
(7) A (5) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tekintetében fennálló összeférhetetlenségi ok megszűnéséig a (3) bekezdésben említett személy nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett szervezetre vonatkozik.
(8) A (3) bekezdésben említett személy kinevezésekor köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. Az (3) bekezdésben említett személy a kinevezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.
(9) A (3) bekezdésben említett személy kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élő hozzátartozója pénzügyi intézménynél, befektetési vállalkozásnál vezető tisztségviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló további jogviszonyban áll, a kinevezést követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni. Az összeférhetetlenségi ok megszűnéséig a (3) bekezdésben említett személy nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely érinti azt a pénzügyi intézményt, befektetési vállalkozást, amelynél a közeli hozzátartozó összeférhetetlenséget megalapozó jogviszonnyal rendelkezik.
(10) Az e §-ban említett bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell megtenni. A bejelentésekről és nyilatkozatokról az MNB nyilvántartást vezet.
(11) Az MNB elnöke, elnökhelyettese, igazgatóságának és monetáris tanácsának tagja a bejelentést, illetőleg nyilatkozatot a köztársasági elnöknél teszi meg.
(12) A MNB-ben nem létesíthető olyan jogviszony, amelynek eredményeként az MNB alkalmazottja közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.
(13) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.
(14) Az MNB alkalmazottja
a) állampapír, letéti jegy, befektetési jegy, valamint zártkörűen kibocsátott értékpapír kivételével értékpapír,
b) egyéb befektetési eszköz
szerzését a megszerzést követő három munkanapon belül köteles bejelenteni.
59. § Az MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást, újra nem választható.
V. fejezet
Vegyes rendelkezések
Jogosultságok
60. § (1) Az MNB a jogszabályok keretei között a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak számára jegybanki rendelkezésben kötelező előírásokat adhat, így szabályozza
a) a kötelező jegybanki tartalék mértékét, kiszámítását, illetve képzésének és elhelyezésének módját,
b) hatósági és statisztikai feladatai ellátásához szolgáltatandó információk körét, a szolgáltatás módját és határidejét,
c) a nyilvánosságra hozni rendelt adatokat és nyilvánosságra hozataluk módját,
d) külföldi pénznemben, továbbá a devizajogszabályok alkalmazásában külföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,
e) a pénzforgalmat,
f) az engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését, tárgyi feltételeit.
(2) A jegybanki rendelkezés a pénzforgalom tekintetében a jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és természetes személyekre is kiterjed.
(3) Az MNB jegybanki rendelkezésben kötelező előírásokat a befektetési szolgáltatók és az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény szerinti elszámolóházak számára az (1) bekezdés b) pontjának, továbbá a befektetési vállalkozások számára az (1) bekezdés a) pontjának esetében adhat.
61. § (1) Az MNB jogosult azon szervek részére, amelyeknek pénzforgalmi számlát vezet, illetőleg vezethet, forintban a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó bármely műveletet végezni.
(2) Az MNB jogosult az (1) bekezdés alá nem tartozó szervek és természetes személyek részére a következő, a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó műveleteket végezni:
a) jogszabály vagy hatóság rendelkezése alapján bankletét elfogadása (bankletéti ügylet);
b) csekk, utazási csekk kibocsátása és velük fizetési forgalom lebonyolítása.
(3) Az MNB forintban vezetheti az MNB alkalmazottainak bankszámláját, ezektől betétet fogadhat el, illetőleg ezeknek hitelt nyújthat, továbbá részükre egyéb pénzügyi szolgáltatásokat kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat, valamint az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében befektetési szolgáltatásokat végezhet.
(4) Az MNB vezetheti a postának az országos készpénzforgalom lebonyolításával kapcsolatos bankszámláját.
(5) Az MNB jogosult külföldi pénznemben és nemesfémekkel, továbbá a devizajogszabályok alkalmazásában külföldiekkel forintban a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó bármely műveletet végezni.
62. § (1) Az MNB-t jegybanki feladatainak ellátásával összefüggésben keletkező követelése alapján belföldi adósának bármilyen címen birtokába jutott vagyona felett törvényes zálogjog illeti meg. Az MNB követelését törvényes zálogjoga alapján a zálogtárgyakból bírósági eljárás nélkül, a legalkalmasabbnak talált módon elégítheti ki. E rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az MNB rendelkezésére bocsátott óvadékból történő kielégítésre is.
(2) Jegybanki feladatai ellátásával összefüggésben az MNB javára szolgáló zálogjog és óvadék esetében a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény ilyen biztosítékok közvetlen érvényesíthetőségének korlátozására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
63. § Az MNB ellen bírósági eljárás belföldön csak székhelyén indítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a munkaviszonyból származó perekre.
64. § Az MNB könyveinek és e könyvekből vett cégszerűen aláírt kivonatoknak közokirati bizonyító erejük van.
Az MNB jövedelemszabályozása
65. § (1) Az MNB a rá vonatkozó számviteli előírások figyelembevételével meghatározott bevételei és ráfordításai alapján számított tárgyévi eredményének a (4) bekezdés szerint fizetett osztalékkal csökkentett összegét az eredmény-tartalék javára számolja el. Amennyiben a tárgyévi eredmény a (4) bekezdés szerint fizetett osztalékra nem nyújt fedezetet, a különbözetre az eredmény-tartalékot kell igénybe venni az eredmény-elszámolás során.
(2) Az MNB mérleg szerinti eredménye csak akkor lehet veszteség, ha a tárgyévi eredmény és az eredmény-tartalék összevontan a tárgyévben fizetett osztalékra nem nyújt fedezetet. Ez esetben a központi költségvetés az eredmény-tartalék terhére elszámolt mérleg szerinti veszteséget az MNB-nek közvetlenül az eredmény-tartalék javára, a tárgyévi mérleget elfogadó közgyűlés napját követő 30 napon belül megtéríti.
(3) Az MNB-nél az értékelési tartalék nélküli saját tőke - átmenetileg - csak a tárgyév mérleg szerinti eredménye (vesztesége) miatt lehet kevesebb, mint a jegyzett tőke.
(4) Az MNB a tárgyévben a tárgyévet megelőző második, harmadik és negyedik év tárgyévi eredménye átlagának megfelelő osztalékot köteles fizetni. Az éves szinten fizetendő osztalék terhére minden hónapban, a hónap 20. napjáig osztalékelőleget kell fizetni, a fizetendő osztalék 1/12-ed részében.
(5) Amennyiben a tárgyévet megelőző második, harmadik és negyedik év megállapított eredményének átlaga veszteség, ezt a veszteséget a központi költségvetés közvetlenül az eredmény-tartalék javára megtéríti. Az éves szintre megállapított átlagos veszteség 1/12-ed részét téríti meg minden hónapban a központi költségvetés a hónap utolsó napján.
VI. fejezet
Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés
66. §. E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződés 105., 108. és 122. cikkével, valamint a hozzá kapcsolódó, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló 18. számú Jegyzőkönyvvel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
VII. fejezet
Záró rendelkezések
67. § (1) Az MNB számára feladatot a pénzforgalommal, a devizagazdálkodással és a hatáskörébe tartozó pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feladatkörében törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Az ilyen kormányrendeletet az MNB egyetértésével kell kiadni.
(2) Az (1) bekezdésben említett feladatnak összhangban kell állnia az MNB-nek az e törvényben meghatározott jegybanki feladatával és felelősségével.
68. § (1) A központi költségvetésnek az e törvény hatálybalépésekor fennálló hosszú lejáratú hitelei - ide nem értve a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 7. §-ának (2) bekezdésében említett hosszú lejáratú jegybanki hitelt - állománya után a (2) bekezdésben meghatározott mértékű éves kamatot kell fizetni. E kamatmérték az MNB által devizatartozásai után fizetett átlagos kamatlábat 1 százalékponttal haladja meg. Az említett kamatmérték meghatározásának módjára az MNB és a Pénzügyminisztérium megállapodása az irányadó; a kamatmértéket - számszerűen - az éves költségvetési törvény tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben említett kamatmérték kiszámítása szempontjából az MNB devizatartozásaként az MNB-nek azt az évet két évvel megelőző éves mérlege adatait kell figyelembe venni, amelyre a kamatfizetési kötelezettség vonatkozik. Amennyiben a mérleg adatai még nem állnak rendelkezésre, úgy az MNB prognózisát kell figyelembe venni.
69. § (1) Az MNB–nek sem belföldi, sem külföldi gazdasági társaságban nem lehet részesedése.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az MNB tevékenységével összefüggő gazdasági társaságban való részesedésére.
(3) Az MNB részt vehet - az (1)-(2) bekezdésre tekintet nélkül -
a) a hitelintézetek között országos elszámolásforgalom lebonyolítására; továbbá
c) az értékpapír- és tőzsdeügyletek elszámolására, illetőleg az értékpapírok tárolására, kezelésére és nyilvántartására, valamint tőzsdetevékenységre
létrehozott gazdasági társaságban.
(4) Az MNB e törvény hatályba lépésekor külföldi hitelintézetben fennálló tulajdoni részesedését hat hónapon belül köteles elidegeníteni.
70. § A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény rendelkezéseit az MNB tekintetében az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni
71. § (1) E törvény hatálybalépését megelőzően az MNB által a központi költségvetésnek nyújtott hitelek kamatozására - a 68. §-ban említett hitelek kivételével - a jegybanki alapkamat az irányadó.
(2) A privatizációs bevételekből legalább akkora részt, mint amelyre az MNB az állami vagyon értékesítéséhez hitelt nyújtott, az MNB-vel szemben fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani.
(3) Az MNB a Pénztárak Garancia Alapjának kölcsönt, annak átmeneti vagy tartós hiánya esetén megelőlegezési hitelt nyújthat.
72. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 17. § és a 65. § (1) bekezdése 2002. január 1-én lép hatályba.
(3) A 2001. év eredményének megállapításakor a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 2001 január 1-jén hatályos 20. §-ának (1) és (2) bekezdéseit, valamint a 78. §-át, a fizetési kötelezettség teljesítésére e törvény 17. § (4)-(5) bekezdéseit kell alkalmazni.
(4) A 2001. december 31-én a banküzem egyéb forrásai között kimutatott kiegyenlítési tartalékot, illetve a deviza értékpapírok kiegyenlítési tartalékát a saját tőke elemei között kimutatott forint árfolyam kiegyenlítési tartalékába, illetve a deviza értékpapírok kiegyenlítési tartalékába kell átvezetni a 2002. gazdasági év első könyvelési napján, mint értéknapon.
73. § (1) Az e törvény hatályba lépése előtt kinevezett MNB alelnökök megbízatása a kinevezésükben feltüntetett határidővel jár le, e határidő lejártáig a monetáris tanács és az igazgatóság tagjai lesznek.
(2) Az (1) bekezdésben említett személyek díjazására a 53. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 57. § (3) bekezdés c) pontja szerint kinevezett jegybanktanács tagok megbízatása a kinevezésükben feltüntetett határidővel jár le, e határidő lejártáig a monetáris tanács tagjai lesznek.
(4) A (3) bekezdésben említett személyekre a kinevezésükkor hatályos összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni, díjazásukról a monetáris tanács dönt. Kérésükre - az e törvényben meghatározott feltételekkel - az MNB-vel munkaviszonyba léphetnek megbízatásuk időtartamára.
(5) Az e törvény hatályba lépése előtt a közgyűlés által megválasztott igazgatósági tagok igazgatósági tagsága e törvény hatálybalépésével megszűnik. Az új igazgatóságot az e törvényben meghatározott feltételek szerint e törvény hatályba lépését követő 30 napon belül kell létre hozni.
Módosuló jogszabályok
74. § A letéti jegyről szóló 1988. évi 18. tvr. 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) A hitelintézet, valamint a külföldi hitelintézet fióktelepe a megtakarítási lehetőségek bővítése érdekében, továbbá a Magyar Nemzeti Bank a monetáris politikai céljai megvalósítása érdekében letéti jegyet bocsáthat ki.”
Hatályon kívül helyezésre kerülő jogszabályok
75. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény;
b) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény és a központi költségvetés gazdálkodása egyes szabályainak módosításáról szóló 1994. évi IV. törvény;
c) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 1995. évi CV. törvény 110. §-ának (1) bekezdése;
d) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosításáról szóló 1996. évi CXXIX. törvény;
e) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 131. §-a;
f) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 65. §-a (1) bekezdése és 67. §-ának b) pontja;
g) a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 320. §-ának j) pontja;
h) a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 70. §-a;
i) a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1998. évi XLVIII. törvény 22. §-a;
j) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 76. §-a;
k) a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 83. §-a;
l) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) bekezdése b) pontjának 9. alpontja;
m) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 160. §-ának (2) bekezdése;
n) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 80. §-a, valamint 110. § (1) bekezdés o) pontja;
o) a letéti jegyről szóló 1988. évi 18. tvr. 2. § (2) bekezdése.