MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

 

T/4163.

 

számú

 

törvényjavaslat

 

a magyar hősök emlékének megörökítéséről

és a Magyar Hősök Emlékünnepéről

 

Előadó:  dr. Dávid Ibolya

  igazságügy-miniszter

 

Budapest, 2001. április

 

 

 

 

 

2001. évi .... törvény

 

a magyar hősök emlékének megörökítéséről

és a Magyar Hősök Emlékünnepéről

 

 

 

                   Szent István király ezer esztendővel ezelőtt történt államalapítása óta a haza megszámlálhatatlan fia és leánya harcolt fegyverrel vagy anélkül Magyarország, a magyar nemzet védelmében, illetve vállalt vértanúságot a hazáért. Tetteik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ezer esztendőn át fennmaradt a magyar nemzet és a magyar állam.

 

                   A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének érzi, hogy tisztelettel adózzék azok emléke előtt, akik az államalapítás óta a vérüket ontották, életüket kockáztatták, vagy áldozták Magyarországért. Emlékük megörökítésére, a ma élő és a jövő nemzedékeknek példájuk felmutatására a következő törvényt alkotja:

 

 

1. §

 

                   A Magyar Köztársaság Országgyűlése – tisztelettel adózva a hősök emléke előtt – az elmúlt ezer esztendőben a magyar haza szabadságáért és függetlenségéért, a magyar nemzet fennmaradásáért küzdött magyar hazafiak emlékét e törvényben megörökíti.

 

 

2. §

 

                   A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánítja.

 

 

3. §

 

                   A Magyar Köztársaság Országgyűlése kifejezi azon meggyőződését, hogy az állami szervek, a helyi önkormányzatok, az egyházak, a társadalmi szervezetek, a magyar nemzet fiai és leányai minden évben, a Magyar Hősök Emlékünnepén méltó megemlékezés keretében leróják hálájukat és kegyeletüket az elmúlt ezredév magyar hőseinek.

 

 

4. §

 

                   (1) A Magyar Köztársaság Országgyűlése elismeréssel adózik az elődöknek, akik a budapesti Hősök terén a Millenniumi Emlékmű felállításával méltó emléket állítottak a Haza megmentőinek, megtartóinak és hőseinek.

 

 

         (2) Felhatalmazást kap a Fővárosi Közgyűlés, hogy a budapesti Hősök tere közterület-használati rendjét rendeletben olymódon szabályozza, hogy a tér használati módja összhangban álljon a tér műemléki védettségével, továbbá kifejezésre juttassa a nemzet kegyeletét hősei iránt.

 

 

5. §

 

                   Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

INDOKOLÁS

 

 

                   Az államalapítás óta eltelt ezer évben a magyar haza szabadsága és függetlensége számos esetben forgott olyan veszélyben, amelyet csak életük feláldozására is elszánt fiai, leányai hazaszeretetből fakadó önfeláldozásával volt esély elhárítani. Áldozatuk – akár sikeres volt, akár elbukással végződött küzdelmük – nem volt hiábavaló: él nemzet e hazán. A mai Magyarország elképzelhetetlen hősi tetteik nélkül, mai valóságunk és a múltról vallott felfogásunk szerves részei azok.

 

                   A Magyar Köztársaság az elmúlt ezer év méltó örököse akkor lehet, ha nem hagyja feledni azokat, akik a maguk életénél is fontosabbnak tartották a hont. A törvényjavaslat ezért a haza szabadságáért és függetlenségéért, a magyar nemzet fennmaradásáért fegyverrel küzdött katonák és szabadságharcosok, a magyar hazát önfeláldozóan szolgáló, vagy más módon életüket kockáztató, illetőleg vértanúságot vállaló hazafiak emlékét törvényben javasolja megörökíteni (1. §). Mindazokat a nemzet hőseinek kell tekintenünk, akik akár fegyverrel, akár anélkül, odaadóan szolgálták a hazát a végveszély óráiban, és akár az önkény megtorló intézkedéseit is vállalták.

 

                   A törvényjavaslat minden év május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánítja, amellyel alkalmat teremt a honért küzdött hősök rendszeres megünneplésére, emlékük ébren tartására (2. §). Az időpontot az a jogtörténeti előzmény indokolja, amely e napot a Hősök emlékünnepévé avatta (az 1914-1918. évi világháború hősi halottai emlékének megünnepléséről szóló 1924. évi XIV. törvénycikk). A törvényjavaslat ezen ünnepnapot kívánja a magyar hazáért az elmúlt ezredévben bármely korban küzdött hősök emléknapjává tenni. A Magyar Hősök Emlékünnepének jelentőségére mutat rá, hogy ez az ünnep is hozzájárulhat a magyar ifjúság erkölcsi neveléséhez, helyes történelemszemléletének kialakításához, és a múlt értékeit tisztelő, a honért odaadó gyermekek neveléséhez.

 

                   A törvényjavaslat kifejezi az Országgyűlésnek azt a meggyőződését, hogy a társadalom szervezetei, az állami és a helyi önkormányzati szervek, továbbá a magyar nemzet fiai, leányai – éljenek bárhol a világon – a Magyar Hősök Emlékünnepét minden évben méltón megünneplik (3. §). A törvényjavaslat ezzel kívánja kifejezésre juttatni az Országgyűlésnek azt az erkölcsi elvárását, hogy az Emlékünnep méltón megünnepeltessék.

 

                   A törvényjavaslat elismeréssel adózik azoknak is, akik első ízben állítottak emléket a magyar hősöknek a budapesti Hősök terén álló Millenniumi Emlékmű megalkotásával (4. §). A Hősök terén fennálló, kegyeletsértő cselekményeket is lehetővé tevő rendezetlen közterület-használati viszonyok indokolttá teszik, hogy a törvényjavaslat a fővárosi önkormányzatot hatalmazza fel a tér rendjének méltó szabályozására, összhangban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. §-ának b) pontjával.