Bizottsági önálló indítvány

2001. évi ………….. törvény

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról

1. §

A termőföldről szóló, többször módosított 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban : Ftv.) 52. §-ának (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(3) Nem kell földvédelmi járulékot fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelő módon

“i) 2 hektárt meg nem haladó nagyságú települési vagy megyei szociális intézmény, egészségügyi vagy sportlétesítmény építése”

céljára használják fel.

2. §

Az Ftv. 53. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

“(6) A 2 hektárt meg nem haladó nagyságú termőföld települési vagy megyei szociális intézmény, egészségügyi vagy sportlétesítmény építése céljára engedély alapján akkor hasznosítható, ha az engedély jogosultja írásban kötelezettséget vállal arra, hogy az építményt a használatba vétel időpontjától számított 15 évig rendeltetésszerűen csak az engedélyben meghatározott célra használja.

Ennek tényét az ingatlan-nyilvántartásba – a beruházó kérelme alapján – be kell jegyezni. E kötelezettség megszegése esetén a földvédelmi járulékot utólag, az engedélyező határozat jogerőre emelkedése napjától számított, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres nagyságú kamatával növelt összegben kell megfizetni.”

3.§

Az Ftv. 1. számú melléklete 2. pontja az alábbiak szerint módosul:

A földvédelmi járulék mértéke

“2. Ha a termőföld nyolcadik minőségi osztálynál jobb minőségű, a járulék összegének megállapításakor a szorzót minőségi osztályonként szántó, szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú termőföldnél az ötödik minőségi osztályig nyolcezerrel, az öttől az első minőségi osztályig minőségi osztályonként tizenhatezerrel, gyep, nádas, halastó esetében az ötödik minőségi osztályig négyezerrel, az öttől az első minőségi osztályig nyolcezerrel növelni kell.”

4. §

Ez a törvény a kihirdetését követően 15. napon lép hatályba.

Indokolás

A törvényjavaslat célja az, hogy a települési önkormányzatok egészségügyi, valamint szociális feladatainak ellátását elősegítse. Ezért a törvénymódosítás meghatározott térmérték alatt lehetővé teszi a település közvetlen környezetében lévő termőföldek szociális-, egészségügyi- vagy sportlétesítmény céljára földvédelmi járulék mentesen történő más célú hasznosítását. A hazai népességnek a statisztikai adatok szerinti igen rossz fizikai állapotában várhatóan már rövid távon változás áll be a jogszabály-módosítás eredményeként felépülő sportlétesítmények használatba vételével. Különösen tetten érhető majd ez a javulás a fiatalabb korosztályok egészségi állapotában.

A módosítás céljának elérése érdekében a törvényjavaslat által meghatározott célú hasznosítás esetén nem kell földvédelmi járulékot fizetni. Ezzel a törvényben megállapított, a földvédelmi járulék alól mentes hasznosítási célok köre bővül.

A hazai termőföld-terület megóvása miatt ugyanakkor indokolt az egyes létesítmények építésére igénybe veendő terület nagyságát két hektárban korlátozni. A más célú hasznosítás az építendő létesítmények minél könnyebb megközelíthetősége és elérhetősége érdekében a település közvetlen közelében található termőföldeket érint majd.

Az 1. §-hoz

Alapvető össztársadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy minél több, a lakosság egészségét szolgáló létesítmény épüljön. A törvénytervezet ezt célozza, amikor a kifejezetten szociális-, egészségügyi- és sport célokat szolgáló beruházásokat támogatja a földvédelmi járulék megfizetése alóli mentesség biztosításával.

A termőfölddel való ésszerű gazdálkodás érdekében a törvényjavaslat tartalmazza, hogy a járulékmentesség az egyes beruházások céljára legfeljebb két hektár területig illesse meg a kérelmezőt. Ezzel a széles lakossági igényeket kielégítő és tömegsport célokat szolgáló tervezett létesítmények megvalósítását kívánja elősegíteni és támogatni az előterjesztő. A vállalkozási- és üzleti célú nagy területigényű beruházások (pl.: golfpályák) e kedvezményre nem jogosultak.

A 2. §-hoz

Az engedély jogosultja írásban kötelezettséget vállal arra, hogy az építményt a használatba vétel időpontjától számított 15 évig rendeltetésszerűen csak az engedélyben meghatározott célra használja. Ezen szakaszba indokolt biztosítékot beépíteni annak érdekében, hogy a járulékfizetés alóli mentességgel ne lehessen visszaélni. A garancia beépítésére a közhiteles ingatlan-nyilvántartás biztosít lehetőséget. A termőföld más célú felhasználása az ingatlanhoz kötődik. A hasznosítási formának 15 évig terjedő korlátozása is a konkrét ingatlanra vonatkozik. Így esetleges tulajdonosváltás bekövetkezése esetén is biztosítható, hogy ne változzon a hasznosítás jellege.

A jogkövető magatartás hiánya esetén kilátásba helyezett szankció kellő visszatartó erővel bír a kötelezettség esetleges megszegőire.

A 3. §-hoz

A földvédelmi járulék mértéke 1992. év óta változatlan. Az elmúlt évtized ismert pénzügyi folyamatai következtében a kivethető járulékok reálértéke jelentős értékcsökkenést szenvedett.

A közérdekből nyújtott kedvezményekkel egyidejűleg szükséges a járulékok összegének korrekciója. A földvédelmi járulék összegének megállapításakor a törvénytervezetben szereplő szorzók rendezik e kérdést.

Budapest, 2001. április 11.

Farkas Sándor

elnök