ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
T/4206.
Képviselői önálló indítvány
Dr. Áder János úrnak
az Országgyűlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 85. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján az alábbi törvényjavaslatot nyújtom be:
2001. évi … törvény
a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
1. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) a következő 311. §-sal egészül ki:
“311. § (1) Aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel a jövedéki adóbevételt kisebb mértékben csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken, illetve
b) az (1) bekezdés szerint minősülő jövedékkel visszaélést üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken, illetve
b) a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő jövedékkel visszaélést üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy mértékben csökken, illetve
b) a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő jövedékkel visszaélést üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen jelentős mértékben csökken, illetve
b) a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő jövedékkel visszaélést üzletszerűen követik el."
2. §
A Btk. a következő alcímmel és 311/A. §-sal egészül ki:
"Jövedéki orgazdaság
311/A. § (1) Aki más által jövedéki adózás alól elvont terméket megszerez, tart, felhasznál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekményt jelentős értékű jövedéki termékre
b) az (1) bekezdés szerint minősülő jövedéki orgazdaságot üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekményt különösen nagy értékű jövedéki termékre,
b) a (2) bekezdés szerint minősülő jövedéki orgazdaságot üzletszerűen
követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekményt különösen jelentős értékű jövedéki termékre,
b) a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő jövedéki orgazdaságot üzletszerűen követik el.
(5) Aki a bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(6) E § alkalmazásában a jövedéki termék értékének megállapításánál a jogszerűen előállított jövedéki termék értékét kell figyelembe venni."
3. §
A Btk. a következő alcímmel és 311/B. §-sal egészül ki:
"Jövedékkel visszaélés elősegítése
311/B. § (1) Aki jövedéki termék előállítására alkalmas, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott berendezést, készüléket, eszközt, alapanyagot engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, illetve a forgalomba hozatalhoz szükséges zárjegyet vagy adójegyet engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával, vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt
a) üzletszerűen,
b) jelentős mennyiségű alapanyagra, zárjegyre vagy
c) jelentős, illetve azt meghaladó értékű adójegyre
követik el."
4. §
A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 16. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A deviza-bűncselekmény (Btk. 309. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha azt nem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra nézve követik el (Btk. 310. §), visszaélés jövedékkel (Btk. 311. §) jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (311/B. §), csempészet és vámorgazdaság (Btk. 312. §), visszaélés csekkel (Btk. 313. §), valamint az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) és bélyeghamisítás (Btk. 307. §) nyomozását a Vám- és Pénzügyőrség végzi."
5. §
(1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) a következő alcímmel és 26/A. §-sal egészül ki:
“Jövedéki termék alapanyaga és a zárjegy jelentős mennyiségének fogalma
26/A. § (1) A Btk. 311/B. §-a (2) bekezdésének b) pontja alkalmazása szempontjából az alapanyag jelentős mennyiségű, ha
a) motorbenzinként vagy gázolajként, motorbenzin vagy gázolaj adalékként, illetve higítóanyagként felhasználható adómérték nélküli ásványolajtermék esetén 20.000 litert,
b) gázolaj, annak adalékaként, vagy hígító anyagként felhasználható adómérték nélküli ásványolajtermék esetén 25. 000 litert,
c) adómérték nélküli cseppfolyós szénhidrogén esetén 45.000 kilogrammot,
d) adómérték nélküli gáz halmazállapotú szénhidrogén esetén 100.000 nm3-t,
e) cukorcefre esetén 10.000 litert,
f) cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből készült cefre esetén 25.000 litert,
g) szőlő esetén 500.000 kilogrammot,
h) vágott dohány esetén 450 kilogrammot
meghalad.
(2) A Btk. 311/B. § (2) bekezdésének b) pontja alkalmazása szempontjából a zárjegy jelentős mennyiségű, ha az 5.000 darabot meghaladja."
(2) A Btké. 27. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:
"(2) Nem valósul meg bűncselekmény, ha a jövedéki orgazdaság (311/A. §) esetén a jövedéki termék értéke ötvenezer forintot nem halad meg."
6. §
Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
Indokolás
Általános Indokolás
A visszaélés jövedékkel büntetőjogi tényállása nem most kerül be először a hatályos Büntető Törvénykönyvbe (Btk.). A tényállás egyidős volt a Btk-val. 1996-ban történt hatályon kívül helyezéséig csak egyszer, az 1993. évi XVII. törvény 75. §-ával történt technikai jellegű módosítás a szövegen, mely a javító-nevelő munka helyett a közérdekű munka büntetést vezette be.
A visszaélés jövedékkel tényállását az 1996. évi LII. törvény 38. §-a helyezte hatályon kívül. A törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint a hatályon kívül helyezésre az alábbi magyarázatot adta: “A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvényt a Parlament az elmúlt időszakban több esetben módosította, jelentősen szigorította a jövedéki ellenőrzés szabályait, valamint az alkalmazható szankciókat. Ezek a módosítások, valamint az, hogy a jövedékkel visszaélés bűncselekménye minden esetben adóelvonással jár és így a Btk. 310. §-ában meghatározott adó-, társadalombiztosítási csalás is megvalósul, a jövedékkel visszaélés önálló törvényi tényállásban történő szabályozását indokolatlanná teszik, ezért a tervezet hatályon kívül helyezi a jövedékkel visszaélés bűncselekményét.”
A tényállás hatályon kívül helyezése óta eltelt időben új jövedéki törvény született: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény. A jogalkalmazói tapasztalatok az elmúlt öt évben azt mutatták, hogy nem elegendők a jövedéki törvény nyújtotta bármilyen súlyos pénzügyi jellegű, közigazgatási szankciók, mivel azok olyan vagyontalan személyek “alkalmazásával” könnyen kijátszhatóak, akikkel szemben - éppen vagyoni helyzetük miatt – az említett szankciók nem hajthatóak végre.
Jelenleg nem büntethetők a jövedéki törvényben szabályozott, jövedéki terméknek nem minősülő, de a jövedéki termékek előállításához, illetve forgalomba hozatalához szükséges alapanyagokkal, eszközökkel történő visszaélések, mint például a borhamisításhoz használt cukorcefre előállítása, tárolása, illegális lepárló berendezések készítése, forgalomba hozatala, zár- és adójegyek jogellenes előállítása; pedig a jövedéki adó megfizetésének biztosításához fűződő érdekek ezt indokolttá teszik.
A fentiek alapján indokolt a visszaélés jövedékkel büntető tényállásának, az új jövedéki törvényhez igazodó, a jogalkalmazói tapasztalatokat figyelembe vevő új szöveggel történő visszaillesztése a Btk-ba.
A javaslat a jövedéki szabályok megsértését széles körben szankcionálja. A jövedéki törvény a jövedéki termékek előállításának, megszerzésének és tartásának, valamint forgalomba hozataluk rendjét szabályozza. Az 1. § visszaélés jövedékkel alcímmel e rend megsértőit rendeli büntetni.
A javaslat 2. §-a szerinti jövedéki orgazdaság az e rend megsértésével a jövedéki adózás alól elvont termék további forgalmazását, felhasználását kívánja megakadályozni, míg a 3. § lényegében a jövedékkel visszaélés előkészületének saját képi bűncselekményként történő szankcionálását jelenti.
Részletes Indokolás
Az 1-2. §-hoz
A javaslat 1. §-a az 1996-ban hatályon kívül helyezett rendelkezés szerkezetét veszi alapul, azonban tekintettel van az 1997. évi CIII. törvény rendelkezéseire, egyben törekszik arra, hogy ahol lehetséges, a hatályos Btk. már használt és elfogadott fordulatait alkalmazza.
A minősített esetek követik az adó-, társadalombiztosítási csalás minősített eseteinek rendszerét - azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben külön minősített esetet képez a különösen jelentős értékre történő elkövetés - , az alkalmazható szankciók is megegyeznek. Ez egyértelművé teszi, hogy a jövedéki szabályok megszegésével történő adóbevétel csökkentés nem az “általános” adócsalás, hanem e speciális tényállás szerint minősül. Az elkülönítést indokolttá teszi a jövedéki adó kiszabásának, bevallásának és ellenőrzésének speciális, a többi adónemtől eltérő rendszere.
Az 1996. évi LII. törvénnyel hatályon kívül helyezett szabályozástól eltérően a javaslat a más által a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék megszerzését, tartását, felhasználását, átadását, forgalomba-hozatalát, mivel valójában orgazda-szerű elkövetésről van szó, önálló bűncselekményként szabályozza “jövedéki orgazdaság” alcímmel. A tényállás szövegéből elhagyja a haszonszerzési célzatra utaló részt, mivel az a védett jogi tárgy, a jövedéki adó megfizetéséhez fűződő állami érdek szempontjából közömbös.
A minősített esetek rendszere annyiban különbözik az 1. §-tól, hogy a jövedéki orgazdaságnál a nagyobb értékre történő elkövetés nem jelent minősített esetet, az beolvad az alapesetbe, ennek megfelelően a minősített esetek rendszere a jelentős értéknél kezdődik. Így a büntetési tételkeretek emelkedése megáll a két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésnél. Ennek oka, hogy a jövedéki orgazdaságnál a minősített esetek rendszere nem a jövedéki adóbevételen, hanem a jövedéki termék értékén alapszik, ami értelemszerűen magasabb összegeket jelent.
Így az azonos mennyiségű termékre elkövetett jövedékkel visszaélés, illetve jövedéki orgazdaság fenyegetettségének összehasonlítása esetén, ez utóbbi nagyon gyakran súlyosabban minősülne a jövedékkel visszaéléshez képest. Ezt kívánja korrigálni a minősített esetek eltérő rendszere.
A 3. §-hoz
A 3. § szerkezetében az 1998. évi LXXXVII. törvénnyel a Btk.-ba került kábítószer készítésének elősegítése tényállásához hasonlít. Ez a rendelkezés a teljesebbé teszi a büntetőjogi védelmet, mivel az 1. §-ban meghatározott alaptényálláshoz képest előkészületnek minősülő elkövetési magatartásokat sui generis, befejezett bűncselekményként szankcionál.
A tényállás javaslat szerinti szövege nem nevesít külön, egyes, a jövedékkel való visszaélésre alkalmas alapanyagokat, eszközöket, hanem általában szankcionálja minden olyan a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott berendezés, készülék, eszköz alapanyag előállítását, megszerzését, tartását, forgalomba hozatalát mely a jövedéki jogszabályok megszegésével történik.
Az (1) bekezdés második fordulata a zárjegy és adójegy jogellenes előállítását, megszerzését, tartását szankcionálja. A Btké. 25. §-a szerint az adó- és zárjegy is bélyegnek minősül, így forgalomba hozatala, illetve a forgalomba hozatal céljából történő előállítás bélyeghamisítást valósít meg
Alapanyagon érteni kell minden a jövedéki törvényben, vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályban szabályozott, jövedéki termék előállítására alkalmas anyagot, így például az 1997. évi CIII. tv. 51. § (2) bekezdésben szereplő cukorcefrét is. A tényállás akként nyert megfogalmazást, hogy a visszaélés jövedékkel bűncselekményének elkövetéséhez használt alapanyagok, eszközök, módszerek változása lehetőleg ne igényelje a büntetőjogi rendelkezés módosítását.
A 4. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a jövedéki termékekkel kapcsolatos tevékenységeket a vámhatóság engedélyezi és ellenőrzi, a javaslat a Btk.. e bűncselekményeinek nyomozását a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe utalja.
Az 5. §-hoz
Az adó-, társadalombiztosítási csaláshoz hasonlóan a javaslat, a Btké. módosításával, kiveszi a bűncselekmények közül az 50.000 Ft. vagy az alatti értékre elkövetett jövedéki orgazdaságot, egyben meghatározza a jelentős mennyiségű alapanyag és zárjegy fogalmát. Az adójegy esetében a Btk. 138/A. §-ban meghatározott jelentős érték alkalmazható, mivel az adójegy önmagában megtestesíti a fizetendő jövedéki adót.
A 6. §-hoz
A 6. § a törvény hatályba lépéséről rendelkezik.
Budapest, 2001. április 13.
|
Font Sándor |
Dr. Kerényi János |