Magyar Országgyűlés
Ifjúsági és sportbizottság
T/4503.
Törvényjavaslat
a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény módosításáról
Dr. Gémesi György
alelnök
2001. május
2001. évi ... törvény
a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény módosításáról
1.§
A sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Stv.) 7.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) A nevelési költségtérítés mértékét a szakszövetség szabályzatában, ennek hiányában a sportszervezetek határozhatják meg.”
2.§
Az Stv. 9.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A rendelkezési jog jogosultjának a hivatásos sportolóval munkaszerződést, vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződést kötő sportszervezetet kell tekinteni, ha a hivatásos sportoló a játékjoga rendelkezési jogát a sportszervezetre átruházza.”
3.§
Az Stv. 9.§-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
“(4) A játékjog rendelkezési jogának hivatásos sportoló általi átruházása igazolásnak, a sportszervezet általi átruházása átigazolásnak minősül.”
4.§
Az Stv. 15.§-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A sportfegyelmi eljárást a sportszakemberrel szemben a (2) bekezdés a) pontja esetén a szakszövetség, a (2) bekezdés b) pontja esetén a sportszervezet folytatja le.”
5.§
Az Stv.15.§-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A sportolóra az (5) bekezdésben foglaltakon kívül:
a) sporttevékenységtől,
b) átigazolástól,
c) kölcsönadástól
meghatározott időre való eltiltás büntetés is kiszabható, a 16.§ (5) bekezdés szerint.”
6 .§
Az Stv. 15.§-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(8) A sportszakemberre az (5) bekezdésben foglaltakon kívül szakmai tevékenységtől, sportági sportesemény látogatásától meghatározott időre való eltiltás büntetés is kiszabható, a 16.§ (5) bekezdés szerint.”
7.§
Az Stv. 16.§-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A sportolóra sporttevékenységtől, átigazolástól, kölcsönadástól meghatározott időre való eltiltás, valamint a sportszakemberre szakmai tevékenységtől, sportági sportesemény látogatásától meghatározott időre való eltiltás sportfegyelmi büntetést csak a szakszövetség szabhat ki.”
8.§
Az Stv. 17.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a szakszövetség alapszabályában, illetve szabályzataiban meghatározott előírásokat megszegi.”
9.§
Az Stv. 17.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A szakszövetség a sportfegyelmi eljárást az általa kiírt vagy szervezett versenyen, versenyrendszerben részt vevő sportszervezettel szemben folytathatja le.”
10.§
Az Stv. 21.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“A sportegyesületre és a sportszövetségre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait kell alkalmazni.”
11.§
Az Stv. 24.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az e törvényben, valamint a sportági nemzetközi szakszövetségek alapszabályaiban a sportági országos szakszövetségek számára meghatározott feladatok ellátására szakszövetség hozható létre, illetve működhet, ha az megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek és azt a Fővárosi Bíróság a sportági országos szakszövetségek nyilvántartásába bevezette.”
12.§
Az Stv. 24.§-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“d) az alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben, illetve külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezővé tett szabályzatokkal.”
13.§
Az Stv. 24.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Egy sportágban csak egy szakszövetség vehető nyilvántartásba. A bírósági nyilvántartásba vétel után a szakszövetséget kérelmére a Nemzeti Sportszövetség is nyilvántartásba veszi.”
14.§
Az Stv. 24.§-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) Ha a Fővárosi Bíróság a szakszövetséget a nyilvántartásából törli, azt a Nemzeti Sportszövetség nyilvántartásából és tagjai közül is törölni kell.”
15.§
Az Stv. 24.§-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A Nemzeti Sportszövetség vizsgálja a szakszövetségként történő nyilvántartásba vétel feltételeinek folyamatos meglétét. A (2) bekezdésben meghatározott bármelyik feltétel nem teljesülése esetén a Nemzeti Sportszövetség felhívja a szakszövetséget, hogy hat hónapon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket. A határidő eredménytelen elteltét követően a Nemzeti Sportszövetség kezdeményezi a szakszövetségnek a Fővárosi Bíróság nyilvántartásából való törlését.”
16.§
Az Stv. 24.§-a (7) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“c) azok a sportszövetségek, amelyek nem kérik szakszövetségként történő nyilvántartásba vételüket a Fővárosi Bíróságnál.”
17.§
Az Stv. 24.§-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(9) A (8) bekezdés szerinti sportszövetséget megfelelően megilletik és terhelik a szakszövetségekre a törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek.”
18.§
Az Stv. 25.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A szakszövetség alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy a szakszövetségben pártolóként természetes személyek is részt vehetnek. A pártoló nem tagja a szakszövetségnek, annak közgyűlésén - ha az alapszabály megengedi - csak tanácskozási joggal vehet részt.”
19.§
Az Stv. 27.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A szakszövetség legfelsőbb szerve - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tagok képviselőiből álló közgyűlés.”
20.§
Az Stv. 27.§-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(6) bekezdések számozása (3)-(7) bekezdésekre változik:
“(2) A több, mint 150 taggal rendelkező szakszövetség közgyűlésén jelenlévő tagjai legalább háromnegyedének egyhangú döntése alapján a szakszövetség legfelsőbb szerve a közgyűlés helyett a küldöttgyűlés is lehet. A küldöttgyűlésbe a szakszövetségi tag sportszervezetek régiónként választanak küldötteket. A regionális küldöttek számát a szakszövetség alapszabályában a régióban működő szakszövetségi tag sportszervezetek számával arányosan kell megállapítani.”
21.§
Az Stv. 27.§-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A közgyűlés határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással határoz, ha az alapszabály ennél magasabb arányt és titkos szavazást nem ír elő.”
22.§
Az Stv. 27.§-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
“(7) A több, mint 300 taggal rendelkező szakszövetség a közgyűlését ugyanabban az időpontban megrendezendő regionális részközgyűlésekkel is megtarthatja. A részközgyűlésekre a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. ”
23.§
Az Stv. 40.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Nemzeti Sportszövetség az általa nyilvántartásba vett szakszövetségek és az adott sportágban - a szakszövetség hiánya miatt - a szakszövetségi feladatokat ellátó és a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő sportszövetségek, valamint a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége önkéntes részvételével működő, a Kszt. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestület, amelyet a miniszter tart nyilván.”
24.§
Az Stv. 41.§-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A Nemzeti Sportszövetség:]
“a) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik az állami támogatásnak a szakszövetségek közötti felosztásáról;”
25.§
Az Stv. 42.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség a szabadidősport, valamint a diák- és rétegsport területén működő országos sportszövetségek és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége önkéntes részvételével működő, a Kszt. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestület, amelyet a miniszter tart nyilván.”
26.§
Az Stv. 44.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a fogyatékosok sportja területén működő, a 92.§-ban meghatározott sportszövetségek önkéntes részvételével működő, a Kszt. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestület, amelyet a miniszter tart nyilván.”
27.§
Az Stv. 59.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A megyei jogú városi, a fővárosi, a fővárosi kerületi önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladata keretében illetékességi területén a (2) bekezdésben foglaltak mellett - lehetőségei szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működésének feltételeit is.”
28.§
Az Stv. 60.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A fővárosi és a megyei jogú városi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltak mellett illetékességi területén segítheti az olimpiai utánpótlás-műhelyek működését.”
29.§
Az Stv. 61.§-ának (1)-(2) bekezdéseiben a “megyei önkormányzat” szövegrész helyébe a “megyei (fővárosi) önkormányzat” szövegrész lép.
30.§
Az Stv. 69.§-ának (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(7) A Wesselényi Közalapítvány a rendelkezésére álló forrásokat a következő célokra használhatja fel:]
“e) sportösztöndíj-rendszer fenntartása.”
31.§
Az Stv. 69.§-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(8) A Wesselényi Közalapítvány működési kiadásai nem haladhatják meg évente a központi költségvetésből folyósított támogatás öt százalékát.”
32.§
Az Stv. 88.§-ának 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“7. hivatásos sportoló: az a versenyszerű sportoló, aki a sportszervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állva, jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen sporttevékenységet folytat. Az egyéni vállalkozó sportolóval kötött polgári jogi szerződés munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül;”
33.§
Az Stv. 88.§-ának 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“26. szakszövetségi pártoló: az a természetes személy, aki a szakszövetség alapszabályában, szabályzataiban foglalt célokkal egyetért és a szakszövetség tevékenységét személyes közreműködésével vagy pénzeszközökkel, anyagi javakkal támogatja;”
34.§
Az Stv. 92.§-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(10) A sport területén működő köztestületek és közalapítványok döntéshozó, vezető, valamint ellenőrző testületeiben a nő tagok arányát
a) 2001. november 15-ig legalább tíz;
b) 2006. november 15-ig legalább harmincöt
százalékra kell emelni.”
Hatálybalépés
35.§
E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
Módosuló jogszabályok
36.§
(1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2.§-ának (1) bekezdése a következő új f) ponttal egészül ki:
[2. § (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett]
“f) sportági országos szakszövetség.”
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 10.§-a (1) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:
“e) életkortól függetlenül sportegészségügyi vizsgálatokra, kivéve a hivatásos sportoló sportegészségügyi ellátását.”
(3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény
a) 2.§-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) E törvénynek a csődeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a sportegyesületekre és a sportszövetségekre is megfelelően alkalmazni kell.”
b) 3.§-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár. Gazdálkodó szervezetnek minősül az egyesülés, a sportegyesület és a sportszövetség is;”
c) 3.§-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, sportegyesületnél és sportszövetségnél az ügyintéző-képviseleti szerv;”
Hatályon kívül helyezés
37.§
(1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Stv.
a) 11.§-ának (3) bekezdése;
b) 24.§-a (7) bekezdésének a) pontja;
c) 53.§-ának (2) bekezdése;
d) 92.§-ának (11) bekezdése;
hatályát veszti.
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Ebtv. 10.§-a (1) bekezdés cb) pontja hatályát veszti.
ÁLTALÁNOS INDOKLÁS
Az új, 2001. január 1-én hatályba lépett sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény átfogó és új szabályozást hozott a sportszféra minden lényeges területén. A törvényben megnyilvánuló alapvető jogalkotói szándék, amely önszerveződésre épülő autonóm civil tevékenységként határozza meg a sport fogalmát, lényegileg változtatta meg és helyezte új alapokra a sporttevékenységgel és a sport intézményrendszerével kapcsolatos szabályozást.
A törvény hatályba lépését követően, leginkább az átalakulásra kötelezett sportági országos szakszövetségek vonatkozásában szükségessé vált a törvény szövegének pontosítása, kifejezetten a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében. A törvény módosítása indokolt azért, hogy a törvény szerinti átalakulás, a jogi előírásoknak megfelelő szakszövetségi szervezet létrehozása, az alapszabály, a szabályzatok megalkotása megfelelően megtörténhessen és jogértelmezési problémák ne hátráltassák a civil szervezetek, sportolók és egyéb intézmények tevékenységét.
Mindezeket figyelembe véve és a jogalkalmazói tapasztalatok alapján indokolttá vált, hogy a törvény egyes fogalmait, szóhasználatát a jogalkotó pontosítsa, egyértelműsítse. A törvény terminológiáját követve elengedhetetlen a jogszabály egyes megfogalmazásait teljesen világossá tenni, a szerkezeti felépítését pedig egyszerűsíteni.
A törvénymódosítás elsősorban a törvény hatálya alá tartozó szervezetek (sportszervezetek, sportszövetségek, sportági országos szakszövetségek és az ernyőszervezetként működő köztestületek), valamint személyek (sportolók, sportszakemberek) feladatait, jogosultságait és kötelezettségeit érinti.
A törvény hatályba lépésével egyidejűleg több jogszabály módosítására, illetve egyes jogi rendelkezések hatályon kívül helyezésére is szükség van. Így az amatőr sportolók sportegészségügyi vizsgálatának jelenleg megoldatlan kérdése indokolttá teszi a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény egyes előírásainak módosítását, illetve hatályon kívül helyezését.
A törvénymódosítással megfelelően kiegészíthető és szükségszerűen pontosítható az új sporttörvény, előremozdítva ezzel az eredeti jogalkotói szándék teljeskörű érvényesülését és biztosítva azt, hogy a sport továbbra is kiemelkedő szerepet játsszon a társadalom testi és lelki egészségének megőrzésében.
RÉSZLETES INDOKLÁS
Az 1.§-hoz
Lehetőséget szükséges adni a sportági országos szakszövetségnek arra, hogy szakszövetségi szinten határozhassa meg a nevelési költségtérítés mértékét az adott sportágban. Ha ezzel a jogosultságával a szakszövetség nem él, az átadó és az átvevő sportszervezet állapodhat meg az amatőr sportolóért fizetendő költségtérítés mértékéről.
A 2.§-hoz
A törvényi rendelkezés jelenlegi szövegét pontosítani szükséges annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, arról az esetről van szó, amikor a hivatásos sportoló a játékjoga rendelkezési jogát a sportszervezetre ruházza át. Ilyenkor a szerződés időtartamára a rendelkezési jog jogosultjává a sportszervezet válik.
A 3.§-hoz
A jogalkalmazás megkönnyítése értelmében indokolt kifejezetten rögzíteni, hogy a játékjog rendelkezési jogának átruházása magát az (át)igazolást jelenti.
A 4-7.§-hoz
A törvény jelenlegi megfogalmazását pontosítani szükséges annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, milyen esetekben folytathat le a sportszakemberrel szemben sportfegyelmi eljárást a sportági országos szakszövetség és mikor a sportszervezet. Emellett a sportolót és a sportszakembert védő garanciális szabályként szükséges előírni azt, hogy az érintett megélhetését is befolyásoló sportfegyelmi büntetéseket csak a szakszövetség állapíthat meg.
A 8-9.§-hoz
A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően indokolt pontosítani azt, hogy milyen esetekben folytathat le a szakszövetség sportfegyelmi eljárást a sportszervezetekkel szemben. Ennek a jogosultságnak nyilvánvalóan minden olyan esetre ki kell terjednie, amikor a szakszövetség alapszabályában, illetve szabályzataiban meghatározott előírásokat megszegi a szakszövetségi tagsággal rendelkező sportszervezet.
A 10.§-hoz
A végelszámolásra irányadó szabályok kivételével az Stv. a sportegyesületekre is alkalmazandónak rendeli a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény rendelkezéseit. Az eredeti jogalkotói szándék érvényesülése érdekében mindenképpen indokolt a sportszövetségekre is kiterjeszteni a csőd- és felszámolási előírásokat. A sportegyesületek ugyanis jelenlegi vagyonmentési gyakorlatukkal, azaz az egyesületi vagyonnak sportszövetségekbe átvitelével kijátsszák az Stv. 21.§-ában foglaltak szerinti eljárást.
A 11-12.§-hoz
A sportági országos szakszövetségkénti működésnek alapfeltétele, hogy az Stv-ben meghatározott követelményeknek megfelelő szervezetet a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vegye. A Fővárosi Bíróság az Stv. 24.§-ának (2) bekezdésében rögzített kritériumokat teljesítő szervezeteket vezetheti be a nyilvántartásába. Ezért a feltételeknek megfelelés időrendben megelőzi a bírósági nyilvántartási eljárást. Emiatt indokolt logikailag a bírósági nyilvántartás meglétét az Stv. 24.§-ának (1) bekezdésében előírni és nem az Stv. 24.§-ának (2) bekezdésében megállapított feltételek között szerepeltetni.
A 13.§-hoz
Logikailag és a jogalkalmazást megkönnyítendő indokolt a jelenlegi törvényi rendelkezés két mondatát felcserélni, mivel a jogalkotói szándék nyilvánvalóan arra irányult, hogy a Fővárosi Bíróság és a Nemzeti Sportszövetség egyaránt csak egy szakszövetséget tartson nyilván egy sportágból.
A 14.§-hoz
A szakszövetséggé válás a Fővárosi Bíróság vonatkozó nyilvántartásába vételről szóló végzésének jogerőre emelkedésével következik be. Ezért a szakszövetség megszűnése is az ebből a nyilvántartásból való törléssel történik. A szakszövetségekre vonatkozó, a Fővárosi Bíróság és a Nemzeti Sportszövetség által vezetett két nyilvántartás egyezősége miatt szükséges, hogy a Nemzeti Sportszövetség a sporszakmai nyilvántartását folyamatosan a bírósági nyilvántartással összhangban vezesse.
A 15.§-hoz
A törvényi rendelkezések megfelelő érvényesítése miatt szükséges, hogy ha valamely szakszövetség hat hónapon túl nem felel meg az Stv-ben meghatározott feltételeknek, a Nemzeti Sportszövetség kezdeményezhesse a szakszövetségek működése felett törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészségnél és a nyilvántartó bíróságnál a szakszövetségnek a bírósági nyilvántartásból való törlését.
A 16.§-hoz
Az Stv. 24.§-a (7) bekezdésének c) pontját pontosítani kell annak érdekében, hogy egyértelművé váljon: a sportszövetség elnevezést azok a szervezetek használhatják, amelyek a megyei (fővárosi) bíróságok társadalmi szervezeti nyilvántartásában és nem a Fővárosi Bíróságnak a sportági országos szakszövetségekre vonatkozó nyilvántartásában szerepelnek.
A 17.§-hoz
A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében indokolt kifejezetten kimondani, hogy a szakszövetségi feladatokat ellátó sportszövetségeket értelemszerűen megilletik a szakszövetségekre vonatkozó jogosultságok is. A feladatok ellátásához ugyanis a szükséges jogosítványok elengedhetetlenek. Természetesen a szakszövetségi feladatokat ellátó sportszövetségekre vonatkozó feltételrendszer [Stv. 24.§ (8) bekezdés] továbbra is változatlanul eltér a szakszövetségekre irányadó kritériumoktól [Stv. 24.§ (2) bekezdés].
A 18.§-hoz
Az Stv. 25.§-ának (2) bekezdése értelmében a szakszövetségnek csak a sportági versenyrendszerben résztvevő sportszervezet lehet a tagja. Félrevezető ezért a törvénynek a tiszteletbeli, pártoló tagot alkalmazó szóhasználata. A jogalkotói szándék nyilvánvalóan az volt, hogy a tagi jogosítványok csak a sportszervezeteket (sportegyesületeket és sportvállalkozásokat) illessék meg. A pártolók nem tagjai a szakszövetségnek, így tagsági jogokat sem gyakorolnak. Ezért indokolt a törvény terminológiáját ennek megfelelően megváltoztatni, egyidejűleg a szakszövetség alapszabályára célszerű bízni, hogy a közgyűlésen legfeljebb tanácskozási jogot biztosít-e a pártolóknak.
A 19-20.§-hoz
A jelentős taglétszámú sportági országos szakszövetségek esetében technikailag nehezen kivitelezhető a sportszervezetek közvetlen képviseletével történő közgyűlés. Emiatt célszerű a 150 tagnál többel rendelkező szakszövetség közgyűlésének megadni azt a lehetőséget, hogy a közgyűlésen megjelenő tagszervezetek 3-ének egyetértése esetén regionális képviselőkből álló küldöttgyűlést hozzon létre. (Ezt tartalmazza az Stv. 27.§-ának új (2) bekezdését megállapító módosító javaslat.) A szakszövetségi tag sportszervezetek így nem közvetlenül, hanem regionális képviselőik révén érvényesítenék akaratukat a szakszövetség legfelsőbb szervében. A regionális képviselők számát úgy kell meghatározni, hogy az az adott régióban működő sportszervezetek számát arányosan tükrözze. Emiatt az egyes régiókat eltérő számú küldött képviseli majd a szakszövetség legfelsőbb szervében.
A 21.§-hoz
Az Stv. jelenlegi rendelkezését egyértelműsíti a módosítás azzal, hogy kimondja: a szakszövetségi közgyűléseken a döntések meghozatalához nyílt szavazás mellett az egyszerű szótöbbség mindenképpen szükséges, az alapszabály ennél csak magasabb szavazati arányt írhat elő, valamint rendelkezhet a titkos szavazásról.
A 22.§-hoz
A jelentős taglétszámú (300 tagszervezetnél több taggal rendelkező) szakszövetségek esetében a közgyűlések megtartásának megkönnyítése érdekében indokolt lehetőséget biztosítani arra, hogy a közgyűléseket regionálisan, egyidejűleg megrendezett részközgyűlések útján bonyolítsák le a szakszövetségek. A részközgyűlésekre természetesen a közgyűlésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
A 23-26.§-hoz
A nemzeti sportszövetségek létrehozásának céljaira és a megállapított közfeladataikra tekintettel indokolt a törvényben a kiemelkedően közhasznú minősítést biztosítani e szervezetek részére és rendelkezni az új köztestületek nyilvántartásáról is. A módosítással teljessé válik az összhang az Stv. és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény vonatkozó rendelkezései között.
Egyidejűleg szövegpontosítás szükséges az Stv. 41.§-a (1) bekezdésének a) pontjában, mivel a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének tagjai részére nyújtandó együttes támogatás összegét az ifjúsági és sportminiszter évente rendeletben határozza meg [Stv. 68.§ (1) bekezdés], így annak felosztásáról a Nemzeti Sportszövetségnek nem kell döntenie.
A 27-29.§-hoz
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény fogalomrendszerével összhangban indokolt a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatot nevesítve, külön is szerepeltetni a rendelkezésben.
A 30.§-hoz
Az Stv. 70.§-ának (5) bekezdése értelmében a sportösztöndíjat is a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány folyósítja, ezért indokolt a közalapítvány forrásfelhasználásánál e feladatot is feltüntetni.
A 31.§-hoz
A jogalkalmazás megkönnyítése értelmében célszerű a rendelkezés szövegét pontosítani.
A 32.§-hoz
A jogalkalmazást megkönnyítendő szükséges külön is utalni az Stv-ben arra, hogy az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező hivatásos sportoló és a sportszervezet közötti polgári jogi szerződés is létrehozhat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt.
A 33.§-hoz
Az Stv. 25.§-ának (2) bekezdése értelmében a szakszövetségnek csak a sportági versenyrendszerben résztvevő sportszervezet lehet a tagja. Félrevezető ezért a törvénynek a tiszteletbeli, pártoló tagot alkalmazó szóhasználata. A jogalkotói szándék nyilvánvalóan az volt, hogy a tagi jogosítványok csak a sportszervezeteket (sportegyesületeket és sportvállalkozásokat) illessék meg. A pártolók nem tagjai a szakszövetségnek, így tagsági jogokat sem gyakorolnak. Ezért indokolt a törvény terminológiáját ennek megfelelően megváltoztatni.
A 34.§-hoz
A sport területén működő köztestületek és közalapítványok vezető és ellenőrző testületeinek választási ciklusaira tekintettel indokolt a nő tagok arányára vonatkozó rendelkezést összhangba hozni e választási terminusokkal.
A 35.§-hoz
A törvény a kihirdetésekor azonnal hatályba lép, mivel a módosított rendelkezések alkalmazása nem igényel felkészülési időt a jogalkalmazóktól.
A 36.§-hoz
A sportági országos szakszövetségek az elmúlt években köztestületként megszerezték a közhasznú minősítést. Az Stv. a Polgári Törvénykönyv módosításával az egyesületi és köztestületi forma mellett létrehozta a sportági országos szakszövetség kategóriát. A jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében, valamint azért, hogy a szakszövetségek e korábban szerzett joga (minősítése) megmaradhasson, szükséges a közhasznú szervezetekről szóló törvényt módosítani.
Jelenleg megoldatlan az amatőr sportolók sportegészségügyi vizsgálatának kérdése, ezért indokolt, hogy az egészségügyi szakrendelésekre a sportorvos is beutalhassa az amatőr sportolókat. A sportorvos beutalási jogának alacsonyabb szintű jogszabályban való rögzíthetőségéhez szükséges a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényt módosítani.
Az Stv. 21.§-ának módosításával összhangban szükséges a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény előírásaiban is megfelelően utalni a sportszövetségekre.
A 37.§-hoz
Az Stv. 11.§-ának (3) bekezdése értelmezhetetlen, mivel a játékjog rendelkezési jogának átruházása esetén a hivatásos sportoló más sportszervezetnél folytatja a sportpályafutását, azaz igazolás, illetve átigazolás történik. Fogalmilag kezelhetetlen, ha a játékjog rendelkezési jogának átruházása elválik az (át)igazolástól. Abban az esetben pedig, ha a hivatásos sportoló munkaszerződésben vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződésben meghatározott időre valamely sportszervezethez szerződött, a szerződés időtartama alatt csak szerződő partnere, a sportszervezet egyetértésével igazolhat át más sportszervezethez, tekintve, hogy a hatályos szerződés módosítása csak a két szerződő fél (a sportoló és a sportszervezet) megegyezése alapján történhet meg. Szerződésmódosítás nélkül viszont nem tud átigazolni, mivel a szerződése őt a sportszervezethez köti.
Az Stv. 24.§-a (7) bekezdésének a) pontja félrevezető, mivel a szakszövetségi és a társadalmi szervezeti státusz közötti automatikus átmenetre utal. Tekintettel arra, hogy a két szervezettípus bírósági nyilvántartása is teljesen elválik és a nyilvántartásba vétel is kérelemre történik, a nem egyértelmű rendelkezést célszerű elhagyni.
Az Stv. 19.§-ának (4) bekezdése alapján sportfegyelmi ügyekben csak a sporttevékenységtől, valamint a szakmai tevékenységtől eltiltás büntetés ellen van helye bírósági eljárásnak, amelyre a munkaügyi perekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349/B.§ (2) bekezdése alapján munkaügyi perre kizárólag a munkaügyi bíróság illetékes. Emiatt választott bírósági eljárásra az Stv. 19.§-ának (4) bekezdése szerinti sportfegyelmi ügyekben sincs lehetőség. Egyéb sportfegyelmi ügyekben az Stv. eleve kizárja a bírósági utat, ezért felesleges rendelkezésként elhagyandó az Stv. 53.§-ának (2) bekezdése.
Evidencia, hogy a jogszabályoknak nincs visszaható hatálya, így folyamatban lévő ügyekben (bajnokságokban) sem lehet alkalmazni az Stv. rendelkezéseit. Emiatt felesleges és félrevezető a hivatásos versenyrendszernél külön kimondani a törvény alkalmazásának tilalmát [Stv. 92.§ (11) bekezdés]. Ez ugyanis az amatőr és a szabadidősport ágazatra egyaránt érvényes.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény 10.§-a (1) bekezdésének új e) ponttal való kiegészítésével egyidejűleg indokolt a jelenlegi, ugyanezt a kérdést eltérően szabályozó rendelkezést [Ebtv. 10.§-a (1) bekezdés cb) pontját] elhagyni.