T/4504.
2001. évi ….… törvény
az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény
módosításáról
1. §
Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény (a továbbiakban: Ét.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“6. § (1) A különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszer és az új élelmiszer kizárólag engedéllyel állítható elő és hozható forgalomba.
(2) A különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszerek előállítását és forgalomba hozatalát a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete (a továbbiakban: OÉTI) engedélyezi.
(3) Az új élelmiszer előállítását és forgalomba hozatalát – az OÉTI egyetértésével – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter engedélyezi.”
2. §
Az Ét. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“7. § Az ionizáló energiával kezelhető, illetve az ionizáló energiával kezelten forgalmazható élelmiszerek körét és a kezelés feltételeit a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az egészségügyi miniszterrel, valamint a gazdasági miniszterrel együttesen határozza meg.”
3. §
Az Ét. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“9. § Közfogyasztásra kerülő élelmiszer – a vendéglátás kivételével – kizárólag abban az esetben állítható elő, ha annak gyártmánylapját az előállító előzetesen elkészíti. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az egészségügyi miniszter és a gazdasági miniszter a gyártmánylap készítési kötelezettség alól együttesen, jogszabályban kivételt tehet.”
4. §
Az Ét. 24.§-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A hatósági ellenőrzés során elvégzett monitoring vizsgálat – ha annak alapján az élelmiszer az előírt, illetve a gyártmánylapon meghatározott, vagy a jelölésben feltüntetett jellemzőket kielégíti – térítésmentes. Ha a vizsgált élelmiszer az előírt, illetve a jelölésében feltüntetett jellemzőket nem elégíti ki, az élelmiszer előállítója, kereskedelmi ellenőrzés esetén a hiba okozója a vizsgálat és a mintavétel költségeit köteles megtéríteni. A kérelemre végzett hatósági ellenőrzés és igazolás kiadása díjköteles, amelyet a kérelmezőnek kell megfizetnie. A díjak mértékét külön jogszabály állapítja meg.”
5. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba, egyidejűleg az Ét. 2. §-ának 18. pontja, 3. §-ának (2) bekezdése, valamint 14. §-a (1) bekezdésének e) pontja hatályát veszti.
(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
AZ ÉLELMISZEREKRŐL SZÓLÓ 1995. ÉVI XC. TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
A magyar élelmiszerjog EU harmonizációjának első és kétségtelenül legnagyobb része, a közösségi joganyag átvétele az élelmiszertörvény - miniszteri rendeletek - Magyar Élelmiszerkönyv rendszerében megtörtént. Nem valósult meg azonban a harmonizáció második része, a közösségi gyakorlattal ellentétes eljárások (az élelmiszerek piacrajutását megelőző engedélyezési, bejelentési, kötelező vizsgáltatási rendszer) felszámolása.
A rendszerváltást megelőző időszakból megörökölt előírásokat átmeneti gazdaságunk idejére a törvényalkotás során minden érdekelt szükségesnek ítélte. Teljes volt az egyetértés már abban az időben is, hogy a piacgazdaság teljessé válására, EU tagságunk idejére meg kell ezeket az idejét múlt előírásokat szüntetni. Ezen engedélyezési eljárások felszámolását sürgeti az Európai Unióval való tárgyalások sikeres lezárása, illetve a jövőbeli, egyértelműen pozitív országjelentés.
Az Európai Unió különböző fórumokon és formában visszatérően kifogásolja az előzetes, a magyar piacrajutást nehezítő alábbi előírásainkat:
- az import élelmiszerek kötelező előzetes minőségvizsgálata (a gazdasági miniszter által kijelölt laboratórium) és közegészségügyi vizsgálata (Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete),
- az élelmiszerek előállításának engedélyezése/bejelentése (illetékes megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás).
Az élelmiszerek ionizáló energiával való kezelésének engedélyezési szabályát a közösségi jogszabályokkal való harmonizáció megvalósításához kell módosítani.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszer és az új élelmiszer az Európai Unió előírásai szerint is engedélyköteles. Szükséges azonban az előállítás mellett a forgalomba hozatal engedélyezésének előírása is, tekintettel arra, hogy nem csak a hazai előállítóktól, hanem az importőröktől is meg kell követelni ezeknek az élelmiszereknek az engedélyeztetését. Ezzel a hazai előállítóknak azonos versenyhelyzetet, a fogyasztóknak azonos védelmet biztosítunk. Ez az előírás nem ró újabb terhet az importőrökre, ugyanis az import élelmiszerek előzetes vizsgáltatása eddig is kötelező volt.
Az Európai Unió 1999-ben jelentette meg az élelmiszerek ionizáló energiával való kezelésének szabályait, amely minden külön engedélyezés nélkül lehetővé teszi a fűszerek kezelését. A kezelhető termékek körének további bővítése közösségi hatáskörben marad. Az új közösségi szabályozásra tekintettel a magyar engedélyezés lehetőségét – miután ilyen joga a tagállamoknak sincs – meg kell szüntetni.
A javasolt törvényszöveg alapján a törvény végrehajtási rendeletében kerül meghatározásra az ionizáló energiával kezelhető, illetve ionizáló energiával kezelten forgalmazható élelmiszerek köre, amely a közösségi előíráshoz igazodva a fűszereket fogja egyenlőre tartalmazni. A gazdaságot ez a módosítás nem érinti, mivel nálunk eddig is csak fűszereket kezeltek ionizáló energiával.
A gyártmánylapot és elkészítésének kötelezettségét az 1976. évi IV. törvény vezette be. Az 1995. évi XC. törvény ezt – az átmeneti gazdaság viszonyai miatt – kötelező hatósági jóváhagyással egészítette ki. Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtására kiadott 1/1996. (I.9.) FM-NM-IKM együttes rendelet módosításáról szóló 45/1999. (IV.30.) FVM-EüM-GM rendelet – az átmenet befejezéséhez közeledve – a Magyar Élelmiszerkönyvben szabályozott termékeket (a termékek kb. 70-80%-át) kivette a kötelező hatósági jóváhagyás alól. Tekintettel arra, hogy az import élelmiszerek kötelező előzetes vizsgáltatása megszűnik, semmi sem indokolja az eljárás fenntartását a hazai termékeknél. A gyártmánylap elkészítési kötelezettség az előállító számára továbbra is fennmarad, de annak hatóság általi jóváhagyása, illetve nyilvántartásba vételi kötelezettsége megszűnik.
A gyártmánylap készítési kötelezettség alól az élelmiszer-előállítók bizonyos körét (őstermelők) a végrehajtási rendelet jelenleg is mentesíti, ezért szükséges a törvényben az általános kötelezettség alóli kivétel lehetőségére utalni.
Az elmúlt időszakban megnövekedett a kérelemre végzett hatósági munkák mennyisége. Ezek teljesítését indokolt díjkötelessé tenni, különös tekintettel arra, hogy a jelen törvényjavaslat alapján megszüntetésre kerülő engedélyezési eljárások az ellenőrzést végző hatóságoknak bevételkiesést okoznak.
A jelenleg hatályos törvény 2. §-ának 18. pontjában az új termék fogalmának megadását – ami sokak számára nehezen érthető és az Európai Unióban ismeretlen – a gyártmánylap jóváhagyása és az import élelmiszerek előmintáinak vizsgálata tette szükségessé. Ezeket az Európai Unió által kifogásolt hatósági eljárásokat jelen törvénymódosítás megszüntetésre javasolja, ezért erre a fogalomra a továbbiakban nincs szükség.
A hatályos szabályozásban két egymás mellett folyó, céljában is közeli engedélyezés az élelmiszer-előállító hely létesítésének jóváhagyása és az élelmiszer-előállító hely működésének engedélyezése. Az élelmiszer-előállító hely létesítésének jóváhagyására korábban azért volt szükség, mert a kilencvenes évek elején az élelmiszer-előállítók száma megtöbbszöröződött és ebben a helyzetben a fogyasztók biztonságát és az új kisvállalkozók segítését szolgálta a rendelkezés. Ez mára feleslegessé vált. A 45/1999. (IV.30.) FVM-EüM-GM együttes rendelet ezt az eljárást gyakorlatilag megszüntette azzal, hogy az építési engedély során előírt – az élelmiszer-ellenőrző szervezet által kiadandó – szakhatósági hozzájárulással helyettesítette a külön processzust. A törvény módosítása így a jelenlegi gyakorlatot követi. (Az Ét. 3. §-a (2) bekezdése hatályon kívül helyezésének indokolása.)
Kötelező előzetes vizsgálatra vonatkozó előírás az Európai Unióban nem létezik, és ilyet a tagállamok sem alkalmaznak. Az Európai Unió Bizottsága a rendszert – az áruk szabad áramlása akadályának tekintve – folyamatosan támadja és kezdeményezi azok felszámolását. (Az Ét. 14. §-a (1) bekezdése e) pontja hatályon kívül helyezésének indokolása.)