T/4662.
Bizottsági önálló indítvány
DR. ÁDER JÁNOS úrnak
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 84. § (1) bekezdésének a) pontja, 85. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a következő törvényjavaslatot nyújtjuk be.
2001. évi ….. törvény
A fogyatékos személyeknek adható egyes pénzbeli ellátásokkal
összefüggő törvények módosításáról
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról
1. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. §-ának (1) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki:
[Családi pótlékra jogosult]
“d) a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.”
2. §
(1) A Cst. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.”
(2) A Cst. 8. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) Családi pótlékra jogosult saját jogán a 7. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt személy.”
3. §
A Cst. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“12. § A nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából azt a vérszerinti, örökbefogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni
a) aki az igénylő háztartásában él és
aa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám nevelési ellátásra jogosult,
ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőfokú oktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
ac) aki a 7. § (1) bekezdés d) pontja vagy a 9. § (2) bekezdése alapján saját jogán jogosult az ellátásra;
b) aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a nevelési ellátást igénylő vele – a kormányrendeletben foglaltak szerint – kapcsolatot tart fenn.”
4. §
A Cst. 14. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött gyermeknek, illetve személynek rendszeres jövedelme van, úgy a reá tekintettel, illetve a részére megállapított nevelési ellátás folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.”
szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása
5. §
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/A. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[23/A. § A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének]
“a) 65%-a a 23. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti esetekben, kivéve az e § b) pontjában megjelölt eseteket,”
1999. évi CXXII. törvény módosításáról
6. §
Az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1998. évi CXXII. törvény 58. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(2) A törvény
a) 26. §-a, 29. §-ának az Szt. 37/A. §-a (1) bekezdésének ac) pontját megállapító része, valamint e § (5)-(7) bekezdése 2001. július 1-jén,
b) 51-53. §-a, valamint e § (3)-(4) bekezdése 2003. január 1-jén
lép hatályba.
(3) 2002. december 31-ét követő időponttól tizennyolc éven felüli személy részére magasabb összegű családi pótlékra való új jogosultság nem állapítható meg, kivéve azt az esetet, ha a jogosultság 2003. január 1-jét megelőzően keletkezik és az ellátás megállapítására irányuló kérelmet 2002. december 31-éig benyújtják.
(4) Annak a tizennyolc évesnél idősebb személynek, aki 2002. december 31-én magasabb összegű családi pótlékban részesül, az ellátást a 2002. december 31-én hatályban lévő jogszabályok alapulvételével – ide nem értve az ellátás mértékére vonatkozó rendelkezést – tovább kell folyósítani.”
7. §
(1) Ez a törvény 2001. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Cst. 7. §-a (1) bekezdésének ab) pontjában a “(személyre)” szó.
(2) Annak a tizennyolc évesnél idősebb személynek, aki után 2001. június 30-áig magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, az ellátást számára 2001. július 1-jétől – hivatalból – saját jogon kell tovább folyósítani.
A Javaslat a fogyatékos személyeknek adható egyes pénzbeli ellátásokkal összefüggő alábbi törvények módosításáról rendelkezik. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása arra irányul, hogy a nagykorú tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy saját jogán legyen jogosult az ellátásra. A szabályozás célja annak a méltánytalan helyzetnek az orvoslása, amelyet a családi pótlék folyósításának megszüntetése idéz elő a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személy igényjogosult szülőjének halála esetén. A Javaslat változtatást tartalmaz továbbá a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) fogyatékossági támogatás mértékét szabályozó rendelkezései tekintetében is.
Az 1. §-hoz
A hatályban lévő rendelkezésekhez képest a javasolt módosítás a jogosultság feltételeiben olyan változást eredményez, hogy a tizennyolc éves koron túl folyósított ellátás jogosultja már nem a szülő, hanem az a súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg személy lenne, akire tekintettel a családi pótlékot korábban – nagykorúságának elérése előtt – megállapították.
A 2. §-hoz
Az 1. §-hoz kapcsolódóan nyelvtani pontosítást tartalmaz.
A 3. §-hoz
A kiskorú gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult szülő, gyám, stb. vonatkozásában fogalmaz meg kedvező rendelkezést. A szabályozás célja, hogy a családi pótlékra jogosult, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személyt is gyermekként vegye figyelembe a jogalkalmazó a nevelési ellátás összegének megállapításánál.
A 4. §-hoz
A Javaslat az 1. §-sal összefüggésben tartalmaz szövegpontosítást.
Az 5. §-hoz
A fogyatékossági támogatás mértéke tekintetében a Fot. 23/A. §-a akként rendelkezik, hogy a látási, a hallási, az értelmi és a mozgásszervi fogyatékos személyeket az öregségi nyugdíj mindkori legkisebb összegének 50%-a illeti meg havonta. A Fot. 23. §-ának (2) bekezdése értelmében a támogatásra nem jogosult az a súlyosan fogyatékos személy, akik vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül. A magasabb összegű családi pótlékban részesülő súlyosan fogyatékos személy a fogyatékossági támogatásra csak akkor tarthat igényt, ha a magasabb összegű családi pótlékról lemond, feltéve, hogy a fogyatékossági támogatás jogosultsági feltételeinek megfelel. A magasabb összegű családi pótlék jelenlegi összege 10.500 Ft/hó, míg a fogyatékossági támogatás 50%-os mértéke 9.155 Ft/hó. Ahhoz, hogy a felnőtt korú fogyatékos személyek a 2001. július 1-jétől megállapítható fogyatékossági támogatást igényeljék, ennek a támogatásnak a mértékét magasabb összegben kell megállapítani, mint a számukra jelen pillanatban folyósított magasabb összegű családi pótlék, ezen intézkedés hiányában ugyanis nem érdekük átlépni az új ellátásba. Várhatóan – a 2002. évi nyugdíjminimum emelése révén – a két ellátás összege közötti különbség jelentéktelenné válik, azonban azon a tényen nem változtat, hogy a fogyatékossági támogatás – mint új ellátás – az összegénél fogva kedvezőtlen megítélésben és fogadtatásban részesül. Ezért indokolt a támogatás mértékének a nyugdíjminimum 50%-áról 65%-ra történő emelése.
Az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról rendelkező 1999. évi CXXII. törvénnyel módosított családtámogatási rendelkezések értelmében a fogyatékossági támogatás 2001. július 1-jétől történő bevezetésével egyidejűleg változik a magasabb összegű családi pótlék felnőtt korúak után történő folyósítása. Azok, akik a 18. életévüket 2001. július 1-jét követően töltik be és 67%-os munkaképességüket elvesztett fogyatékos személyek, nem lesznek jogosultak magasabb összegű családi pótlékra. Esetükben a magasabb összegű családi pótlékot a fogyatékossági támogatás akkor válthatja fel, ha megfelelnek a fogyatékossági támogatás szigorú jogosultsági kritériumainak. Amennyiben nem tudnak ezeknek a feltételeknek megfelelni, úgy – noha fogyatékossági állapotukban változás nem állt be – ilyen típusú ellátást nem kapnak. Ezért módosítani szükséges a családtámogatási törvényt oly módon, hogy a felnőtt korban folyósítható magasabb összegű családi pótlék 2001. június 30-áig történő lehetősége kitolódjon 2002. december 31-ére.
Budapest, 2001. június
Dr. Kökény Mihály
elnök