MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
törvényjavaslat
a felnőttképzésről
oktatási miniszter
Budapest, 2001. augusztus
2001. évi ……….. törvény
a felnőttképzésről
Abból a célból, hogy az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek aktív életük során, valamint annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. §
Az állam - e törvény keretei között - mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.
2. §
A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
3. §
(1) A törvény hatálya kiterjed
a) a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttre,
b) a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységükkel kapcsolatosan a
- közoktatási intézményekre,
- szakképző intézményekre,
- felsőoktatási intézményekre, továbbá
- egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, valamint ezek felnőttképzési tevékenység folytatására létrehozott társulásaira.
(1) A törvény szabályozza a felnőttképzési, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási és igazgatási tevékenységet, valamint a felnőttképzés intézmény– és támogatási rendszerét.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott felnőttképzési tevékenységnek minősül
a) a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá
b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a törvény IV., V. és VI. része alkalmazásában felnőttképzési tevékenységnek minősül a felsőoktatási intézményben, felnőtt hallgató részére nyújtott, az Ftv. alapján állami támogatásban nem részesülő, az Ftv. hatálya alá tartozó képzés.
II. rész
A felnőttképzés irányítása és intézményrendszere
1. §
(1) A Kormány a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatai körében
a) meghatározza a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának alapvető követelményeit és eljárási szabályait;
b) a normatív támogatások részletes szabályait.
(2) A felnőttképzés ágazati irányítását az oktatási miniszter látja el.
(3) Az oktatási miniszter rendeletben szabályozza:
a) a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének feltételeit;
b) a felnőttképzések egyes formái esetében a 16. § (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően további részletes előírásokat;
c) a IV. rész szerint támogatott képzést folytató intézménynek az állami támogatással kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.
1. §
(1) Az Országos Felnőttképzési Tanács (továbbiakban: OFkT) az oktatási miniszter felnőttképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik.
(2) Az OFkT véleményt nyilvánít
a) a felnőttképzést érintő stratégiai kérdésekben,
b) a felnőttképzés-támogatási rendszer elveiről,
c) a felnőttképzést érintő jogszabályok tervezetéről,
d) az akkreditációs eljárás szabályairól és az akkreditáció szakmai követelményrendszeréről.
(3) Az OFkT értékeli a felnőttképzésben részt vett felnőttek, ezen belül különösen a hátrányos helyzetben lévők elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalatait, és javaslatot tesz a szükséges változtatásokra.
2. §
(1) Az OFkT 11 tagból áll. Tagjait az oktatási miniszter kéri fel 3 évre az alábbiak szerint:
a) egy-egy főt az oktatás irányításáért, a központi költségvetés tervezéséért, a foglalkoztatáspolitikáért, a közművelődés irányításáért valamint a megváltozott munkaképességű személyek képzéséért felelős minisztérium képviseletében,
b) három főt a felnőttképzés területén elismert szakemberek közül,
c) egy-egy főt a munkavállalók, illetve a munkaadók érdekképviseleti szervezeteinek képviselőiből, valamint a felnőttképzést folytató intézmények érdekképviseleti szervezetei képviselőiből.
A tagok névsorát az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(2) Az OFkT elnökét – a testület tagjai közül – az oktatási miniszter kéri fel.
(3) Az OFkT ügyrendjét maga állapítja meg.
(4) Az OFkT működésének feltételeiről az oktatási miniszter gondoskodik.
7. §
Az oktatási miniszter
a. a felnőttképzési tevékenység szakmai, módszertani fejlesztésére,
b. felnőttképzési fejlesztési feladatok ellátására,
c. a felnőttképzésre vonatkozó szakmai dokumentáció létrehozására és folyamatos fejlesztésére,
d. a felnőttképzési kutatások és felnőttképzési szakmai szolgáltatások országos összehangolására, valamint,
e. a felnőttképzés és a felsőoktatás közötti kapcsolat erősítésére,
f. a nemzetközi együttműködés, így az Európai Unió tagországainak felnőttképzési intézményeivel történő együttműködés fejlesztésére
Nemzeti Felnőttképzési Intézetet (továbbiakban: NFI) hoz létre.
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása
8. §
(1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt jogalanyok kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek.
(2) E törvény alkalmazásában felnőttképzést folytató intézménynek az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő szervezetek, illetve személyek minősülnek (továbbiakban: felnőttképzést folytató intézmény).
(3) A felnőttképzési tevékenységet folytató felsőoktatási intézményekre az (1) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha az Ftv. hatálya alá nem tartozó képzési tevékenységet folytatnak.
(4) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (továbbiakban: OKÉV) vezeti.
(5) Az OKÉV nyilvántartásba veszi a felnőttképzést folytató intézményt, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. Az OKÉV a nyilvántartásba vételről tanúsítványt ad ki.
(6) A nyilvántartásba vételt megtagadó, illetve a nyilvántartásból törlő határozattal szemben a kérelmező az Oktatási Minisztériumhoz fordulhat fellebbezéssel. A nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt (továbbiakban: Áe.) kell alkalmazni.
9. §
(1) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása tartalmazza:
(1) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezését, székhelyét, levelezési címét,
(2) közoktatási intézmény esetén az OM azonosító számot,
(3) a nyilvántartásba vételi számot,
(4) a nyilvántartásba vétel időpontját,
(5) a beszámolási kötelezettség teljesítésének határidejét ( 9. § (5)),
(6) a tervezett felnőttképzési tevékenységnek a 3. § (3) bekezdés szerinti célját, illetve a tervezett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formáját,
(7) nyelvi képzés esetén azt, hogy képzés államilag vagy nemzetközileg elismert nyelvvizsga megszerzésére irányul-e, a nyelvvizsga szintjét, a nyelv(ek) megnevezését,
(8) az államilag elismert nyelvvizsga szervezésének jogosultságát, az akkreditációs számot,
(9) szakmai célú képzés esetén azt, hogy a képzés államilag vagy nemzetközileg elismert szakképesítés megszerzésére készít-e fel, a szakképesítés megnevezését,
(10) államilag elismert szakképesítések esetében a szakmai vizsgáztatás szervezésre való jogosultságot, a jogosultságot megalapozó jogszabály számát, a szakképesítés megnevezését,
(11) az akkreditált felnőttképzési program(ok) megnevezését és azonosítási számát,
(12) a nyilvántartásból való törlés és a nyilvántartás felfüggesztésének időpontját és okát.
(2) A felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartásba vételi számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban (jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány, stb.), valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni, tevékenységéről közreadott írott tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni.
(3) A nyilvántartásba vételi eljárásért a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(4) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartási jegyzéke nyilvános, azt évente az OKÉV megjelenteti. A nyilvántartás adatait és a mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, abból – igazgatási-szolgáltatási díj ellenében – másolatot kérhet.
(5) A felnőttképzési intézmény jogszabályban előírt módon nyilvántartásba vételétől számítva kétévenként tevékenységéről beszámolót készít, melyet megküld a nyilvántartást vezető számára.
A felnőttképzési intézmények ellenőrzése
10. §
(1) Az OKÉV ellenőrzi, hogy
a) a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény szerepel-e a nyilvántartásban,
b) tevékenysége megfelel-e a jogszabályi, illetve a tanúsítvány kiadása alapjául szolgáló feltételeknek.
(1) A felnőttképzési intézmény köteles az ellenőrzés jogszabályban előírt feltételeit biztosítani.
(2) Az OKÉV hatósági feladatainak ellátása során a szakképesítésért felelős miniszter által meghatalmazott szakértőt vesz igénybe.
(4) Egyebekben az OKÉV ellenőrzési hatáskörére az Áe. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
11. §
(1) A felnőttképzési feladatok ellátása érdekében az oktatási miniszter regionális munkaerő-fejlesztő és képző központokat (a továbbiakban: képző központ) működtet.
(2) A képző központ központi költségvetési szerv.
(3) Az oktatási miniszter látja el a képző központok felügyeletét és gyakorolja az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott fenntartói jogokat. A képző központ alapszintű működési költségeit az állami költségvetés biztosítja.
(4) A képző központ alapfeladatként
a) ellátja a központi képzési programokban meghatározott rétegek képzését,
b) közreműködik a foglalkoztatást elősegítő képzések lebonyolításában,
c) ellátja a szakképzési törvényben számára meghatározott feladatokat,
d) részt vesz felnőttképzési nemzetközi programokban,
e) felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújthat.
A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja
12. §
(1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik akkreditálásukat.
(2) A Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) akkreditációs eljárás lefolytatása alapján kiadja az akkreditációs tanúsítványt.
(3) Az akkreditációs eljárás feltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény rendelkezzen a 14. §-ban szereplő szakmai tanácsadó testület által jóváhagyott éves képzési tervvel, valamint hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson.
(4) A felnőttképzést folytató intézmény akkreditációja négy év elteltével érvényét veszti.
(5) A felnőttképzést folytató intézménynek az akkreditáció iránti kérelmét a FAT-hez kell benyújtania.
(6) Az akkreditációs eljárásért a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat köteles fizetni.
13. §
(1) A felnőttképzési tevékenységet végző intézmények akkreditációjának elvégzésére az oktatási miniszter létrehozza a FAT-ot.
(2) A FAT ellenőrzi az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenységét, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az akkreditáció visszavonásáról.
(3) A FAT független szakmai testület, titkársági feladatait az NFI látja el.
(4) A FAT-nak legfeljebb 17 tagja lehet. A FAT tagjait az oktatási miniszter kéri fel 3 éves időtartamra az oktatáspolitikáért, a foglalkoztatáspolitikáért és a megváltozott munkaképességűek, valamint a fogyatékossággal élők beilleszkedéséért felelős minisztériumok, valamint az egyházak, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzést folytató intézmények képviselői, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül. A FAT tagjainak névsorát az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A FAT elnökét az oktatási miniszter kéri fel három éves időtartamra.
(5) A FAT működése során figyelembe veszi a MAB határozatait és javaslatait, továbbá biztosítja a MAB képviselőjének a testületi üléseken tanácskozási joggal történő részvételét.
14. §
(1) A felnőttképzést folytató intézmény szakmai munkájának, a képzés színvonalának folyamatos biztosítása, a felhasználók igényeinek megfelelő minőség biztosítása érdekében szakmai tanácsadó testülete(ke)t hozhat létre.
(2) A szakmai tanácsadó testület legalább 5 főből áll. Tagjai az intézmény dolgozói, a szakiránynak megfelelő szakmai szövetségek, továbbá az általa képzetteket foglalkoztató vállalkozások képviselői. A felnőttképzést folytató intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagok aránya nem haladhatja meg az 1/3-ot.
(3) A szakmai tanácsadó testület feladatai:
a) véleményezi a felnőttképzést folytató intézmény éves képzési tervét, kétéves beszámolóját, arról állást foglal,
b) közreműködik a felnőttképzést folytató intézmény minőségbiztosítási rendszerének kialakításában,
c) segíti a felnőttképzést folytató intézmény szakmai nyilvánosságának, valamint közönségkapcsolatainak kialakítását.
(4) A szakmai tanácsadó testület ügyrendjét maga határozza meg.
Az éves képzési terv
15. §
(1) Az éves képzési terv tartalmazza a tervezett képzéseket, a képzések célcsoportját, a finanszírozás forrásait, a felnőttképzést folytató intézmény által végzett képzésekhez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosításának módját.
(2) Az éves képzési tervet a képzésben érdekeltek számára hozzáférhetővé kell tenni.
(3) Szakmai tanácsadó testület működése esetén az éves képzési terv teljesüléséről a felnőttképzést folytató intézmény a szakmai tanácsadó testületnek évente köteles beszámolni.
16. §
(1) Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni.
(2) A képzési program tartalmazza:
a) a képzés során megszerezhető kompetenciát,
b) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,
c) a tervezett képzési időt,
d) a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás, stb.),
e) a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét,
f) a maximális csoportlétszámot,
g) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását,
h) a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,
i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját.
(3) A képzési program moduláris felépítésű is lehet.
17. §
(1) A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez.
(2) A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni, és a felnőttet a tudásának megfelelő szintre beosztani.
18. §
A felnőttek képzése nyitott képzés, illetve távoktatás formájában is megszervezhető.
19. §
(1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik képzési programjaik akkreditálását.
a. A Felnőttképzési Akkreditáló Testület akkreditációs eljárás lefolytatása alapján kiadja a program-akkreditációs tanúsítványt.
b. Más törvény felhatalmazása alapján akkreditált képzési programok esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint a képzési programot a FAT-hoz be kell jelenteni. A bejelentés alapján a FAT kiadja a program-akkreditációs tanúsítványt.
20. §
(1) A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben résztvevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt.
(2) A felnőttképzési szerződés tartalmazza:
a) a képzéssel megszerezhető képzettséget vagy kompetenciát,
b) a résztvevő teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját,
c) a képzés helyét, időtartamát, ütemezését,
d) a képzési díj – beleértve a vizsgadíj – mértékét,
e) a résztvevő felnőtt és a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit,
f) mindazt, amit jogszabály előír.
(3) A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni, és öt évig a felnőttképzést folytató intézmény köteles megőrizni.
(4) A szakképzésről szóló 1993. LXXVI. tv. 52. §-a (2) bekezdésében meghatározott képzési szerződést felnőttképzési szerződésként el kell fogadni.
IV. rész
Felnőttképzési támogatások
21. §
(1) A magyar állampolgárságú felnőtt részére nyújtott felnőttképzést az állam az e törvény IV. részében foglalt rendelkezések szerint támogatja.
(2) A felnőttképzés támogatásának államháztartási forrásai:
a) a központi költségvetés,
b) a szakképzési hozzájárulásnak a felnőttképzésre elszámolható része,
c) a Munkaerőpiaci Alap (továbbiakban: MPA) foglalkoztatási, fejlesztési és képzési alaprészei,
d) külön jogszabályban meghatározott adókedvezmények.
Normatív támogatás
22. §
Az állam a költségvetési törvényben meghatározott mértékű normatív támogatást nyújt a felnőttképzést folytató intézményben az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt, valamint a fogyatékos felnőttek képzéséhez.
23. §
Az oktatási miniszter javaslatára a Kormány a tárgyévet megelőző év március 31-éig évente meghatározhatja a felnőttek további körét, akik képzését az állam a költségvetési törvényben meghatározott normatívával támogatja.
24. §
(1) Az oktatási miniszter javaslatára a Kormány a tárgyévet megelőző év március 31-éig évente meghatározza a 22. §-ban meghatározott normatív támogatásban részesíthető felnőttek összlétszámát. Az oktatási miniszter meghatározza az intézményre jutó létszámot október 1-éig intézmények szerinti tagolásban.
(2) A normatívával támogatott helyekre jelentkezők számától függően az intézményekre jutó létszám módosítható.
(3) Amennyiben az adott intézménybe a normatívával támogatott helyre jelentkező felnőttek száma meghaladja a normatívával támogatott intézményi létszámot, az adott intézmény jogszabályban meghatározott eljárás keretében dönt a normatívával támogatott helyek elosztásáról.
(4) A felnőttképzést folytató intézmény a normatívával támogatott helyre felvett felnőttől a képzésért és a szolgáltatásért csak a képzési költség és a normatíva különbözetét meg nem haladó mértékű díjat, költségtérítést kérhet.
(5) A támogatás további feltételei:
a) a képzést a tárgyévet megelőző év március 31-ig nyilvántartásba vett és ugyanezen időpontig akkreditációt szerzett felnőttképzést folytató intézmény folytatja,
b) az intézmény által elkészített képzés-támogatási terv alapján a tárgyévet megelőző év szeptember 1-ig az Oktatási Minisztériummal a felnőttképzés támogatásáról szóló megállapodást kötött.
25. §
(1) Jogszabályi előírás alapján normatív támogatásban részesíthetők azok a felnőttek, akik továbbképzésére a közfeladatok magasabb szintű ellátása érdekében van szükség.
(2) A támogatás csak akkreditált intézmények, akkreditált programjain való részvételre használható fel.
26. §
(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 14. §-ában meghatározott esetekben és feltételekkel a felnőtt képzése az MPA terhére támogatásban részesíthető.
(2) E paragrafus alapján kizárólag az akkreditált felnőttképzést folytató intézményben tanuló felnőtt részesíthető támogatásban.
Saját munkavállaló képzésének támogatása
27. §
A munkavállaló felnőtt képzését a munkaadó a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott módon és mértékben támogathatja.
A felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása
28. §
A felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatására az oktatási miniszter – az OFkT véleményének kikérésével – a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények számára a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprésze terhére pályázatot írhat ki, és dönt támogatásukról.
29. §
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai szerint a felnőttet, illetve a felnőtt hallgatót a képzésben történő részvétele alapján személyi jövedelemadó-kedvezmény illeti meg.
Statisztikai adatnyilvántartás – és szolgáltatás
30. §
(1) A felnőttképzést folytató intézmények e törvény mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve az adatok harmadik személy számára csak az érintett hozzájárulásával adhatók ki.
(2) A felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységéről a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény előírásai szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett.
V. rész
Értelmező rendelkezések
31. §
E törvény alkalmazásában:
1. Akkreditáció: a FAT azon eljárása, melynek során tanúsítja, hogy a felnőttképzést folytató intézmény képzési tevékenysége, a képzés szakmai és infrastruktúrális színvonala, valamint az intézmény személyi és szervezeti feltételei, illetve képzési programja megfelelnek a Kormány által meghatározott akkreditációs követelményeknek.
2. A nyitott képzés vagy távoktatás formájában szervezett felnőttképzés olyan sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatára épül, amely az oktató és a képzésben részt vevő felnőtt interaktív kapcsolatán és az önálló munkán alapuló képzést tesz lehetővé. Időtartamát, valamint az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenőrzésének formáit a képzésben részt vevő felnőttel kötött felnőttképzési szerződésben a felnőttképzést folytató intézmény határozza meg.
3. Általános célú képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését célozza, amely hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához.
4. Felnőtt: felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.
5. Hátrányos helyzetű felnőtt: olyan felnőtt, akinek valamely szociális, életviteli vagy egyéb okból a képzési lehetőségekhez való hozzáférése állami támogatás nélkül az átlagosnál nehezebben megvalósítható.
6. Felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formái különösen az előzetes tudásszint felmérés, a pályaorientációs - és korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása.
7. Fogyatékos felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott fogyatékos személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.
8. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.
9. Kompetencia: a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.
10. Munkanélküli felnőtt: az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott természetes személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.
11. Rendszeresen végzett képzésnek minősül a legalább 30 napon keresztül folyamatosan nyújtott képzés, illetve az egy éven belül ismétlődően nyújtott képzés.
32. §
(1) E törvény – a (2) bekezdés kivételével - 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény 22. - 25. §-a, a 29. §-a és a 30. § (2) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.
(3) A felnőttképzést folytató intézmények 2002. július 1-je után kérhetik intézmény és program akkreditációjukat.
(4) Az e törvény hatálybalépését megelőzően az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmények nyilvántartásába vett intézmény bejegyzése a nyilvántartásba vételtől számított két évig e törvény 8. §-ában meghatározott nyilvántartásba vétellel egyenértékűnek minősül.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Flt. 53. §-a.
Melléklet a …………………törvényhez
E törvény alapján kezelt adatok:
a) a felnőtt neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakó – és tartózkodási helyének címe és telefonszáma;
b) a képzési jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen
- iskolai és szakmai végzettséggel kapcsolatos adatok,
- felvétellel kapcsolatos adatok,
- a felnőtt tanulmányainak értékelése és minősítése, vizsgaadatok,
- fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
- a többi adat az érintett hozzájárulásával;
c) a felnőtt részére a különböző juttatások (jövedelemadó kedvezmény, állami támogatás, szociális támogatás, segély stb.) megállapításához jövedelmi és szociális helyzetét igazoló adatok.
A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. A felnőtt nevét, születési helyét és idejét tartalmazó adatokat az Oktatási Minisztérium nyilvántartása számára át kell adni.
A tőke országok közötti gyors, szabad mozgása, a nemzetgazdaságok nemzetközivé válása, a technikai fejlődés felgyorsulása következtében hazánk számára is egyre növekvő jelentőségűvé válik a tőke személyi feltételeinek fejlesztése. Egy-egy ország lakossága a tőke nézőpontjából mint humán erőforrás jelenik meg, és a képzés egyre inkább úgy fogható fel, mint a befektetés, az emberi erőforrásba történő beruházás egy formája. Ennek a felismerésnek a valóra válását szolgálja az életen át ívelő képzés gondolata, amelyet a fejlett európai országok is hosszú távú versenyképességük zálogaként kezelnek. A gazdaság követelménye az egyén számára a változásokhoz való alkalmazkodás kényszereként jelenik meg: korunkban a munkavállalókkal szembeni egyre fontosabb elvárás a tanulási képesség és a készség a tanulásra, az új és gyorsulóan megújuló technika elsajátításának, valamint az életvezetés változtatásának képessége. Ez az alapja annak is, hogy a gyorsan változó gazdaságban a felnőtt folyamatosan megőrizhesse vagy javíthassa munkavállalói pozícióját.
A felnőttképzés lehetőséget biztosít arra, hogy a közoktatási rendszer, az iskolai rendszerű szakképzés és a felsőoktatás eredményeire alapozva a felnőttek – amikor változó élethelyzetük azt szükségessé teszi vagy érdeklődésük miatt tanulni van kedvük – azt megtehessék. A Javaslat rendszerezi és anyagilag támogatja egy olyan egységes felnőttképzési ágazat kialakulását, amelyben lehetővé válik az egész életen át tartó tanulás megvalósulása: a fiatal korban kialakult készségekre, motivációkra építve a felnőtt megtalálhassa az igényének, érdeklődésének megfelelő tanulási formát, módszert, a képzésbe rugalmasan bekapcsolódhasson, tanulásra vonatkozó döntéséhez tanácsot, információt kapjon.
A Javaslat a felnőttképzés szociológiai, szakmapolitikai definíciós keretei között, az Európai Unióban kialakult állásfoglalások figyelembe vételével jelöli ki a Javaslat által szabályozni kívánt személyi, illetve tárgyi kört a képzés-oktatás ágazati intézményrendszeréből. Az iskolarendszeren kívüli képzésből az állam által elismert szakképesítést nyújtó “szabályozott” képzéseket és a “nem szabályozott”, állam által elismert képesítést nem nyújtó képzések feltételrendszerét és állami finanszírozásának feltételeit szabályozza. A Javaslat a felsőoktatási jogviszony alapján folytatott, de a felsőoktatás finanszírozási rendszerében nem támogatott képzésekre új támogatási módszert vezet be. A Javaslat figyelembe veszi az iskolarendszeren kívüli szakképzés jelenlegi rendszerét, nyilvántartási rendszert intézményesít a hazai felnőttképzés átláthatósága és statisztikai mérhetősége, valamint a minőségbiztosítás technikai minimumainak biztosítása érdekében, megteremti az EU támogatások befogadásához szükséges adminisztratív hátteret, továbbá a felnőttképzés akkreditálásához köti a felnőtt képzésének állami támogatását.
I. rész
1. §
A Magyar Köztársaság Alkotmánya deklarálja az oktatáshoz, a tanuláshoz való jogot. A Javaslat csak azokat a területeit szabályozza a tágabb értelemben vett felnőttképzésnek, amelyhez kapcsolódóan, elsődlegesen az állami támogatáson keresztül, másodlagosan a fogyasztóvédelem garanciáinak kialakításával az alkotmányos állampolgári jogok gyakorlását segíti elő. A Javaslat ennek megfelelően az alkotmányos alapjogoknak csak a Javaslatban szabályozott keretek között nyújt biztosítékokat, a felnőttképzésnek a Javaslat hatályán kívül eső területeivel kapcsolatban a képzéshez való hozzáférést nem garantálja.
2. §
A felnőttképzési törvény kerettörvény, amely kiegészítő jelleggel viszonyul a hatályban lévő oktatási szaktörvényekhez. A Javaslat által szabályozott intézményrendszer érintkezik a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás szabályozott intézményeivel. A törvényi koherencia fenntartása és a Javaslat értelmezésének elősegítése indokolja, hogy a Javaslat e §-ban hangsúlyozza a hatályban lévő szaktörvények jelentőségét a felnőttképzés intézményrendszerében és a Javaslat alkalmazásában.
3. §
A Javaslat személyi hatálya kiterjed arra a felnőttre, aki felnőttképzésben vesz részt, vagy felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást vesz igénybe. Felnőttnek kell tekinteni azt aki a magyar jog szerint nagykorú és tankötelezettségét már teljesítette. Ugyanakkor a Javaslat hatálya nem terjed ki a közoktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló felnőttre és a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló felnőttekre, kivéve a Javaslat IV., V. és VI. részét, amely kiterjed arra a felnőttre is, aki felsőoktatási intézmény hallgatója, de állami támogatásban nem részesül.
A Javaslat felsorolja azokat a jogalanyokat, amelyek felnőttképzést folytathatnak. A közoktatási-, a szakképző- és a felsőoktatási intézmények kiemelésével a Javaslat hangsúlyozza, hogy az elsősorban iskolarendszerű képzést végző intézmények is folytathatnak a Javaslat értelmében felnőttképzést, de a Javaslat hatálya kiterjed az iskolarendszeren kívüli felnőttképzést végző egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, valamint ezeknek azon társulásaira, amelyek felnőttképzés folytatására jöttek létre.
A Javaslat meghatározza a szabályozás tárgyát is, vagyis a felnőttképzési tevékenységet. A felnőttképzési tevékenység három kritérium fennállását igényli. A képzés iskolarendszeren kívüli képzés, vagyis a képző intézménnyel az ott tanulók nem állnak tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, hanem a Javaslat hatálya alá tartozó képzési jogviszony jön létre a képzésben részt vevő személy és a képzést végző szervezet között. A képzés rendszeresen végzett tevékenység, vagyis nem eseti, egyedi, hanem egy éven belül ismétlődően végzett vagy legalább 30 napon keresztül folyamatosan végzett tevékenység. Célja szerint a képzés szakmai, nyelvi vagy általános képzés.
A három feltétel együttes fennállása esetén felnőttképzési tevékenység folytatásáról van szó.
Felnőttképzési tevékenységnek minősül a felnőttképzési szolgáltatás is, amely a képzési tevékenységhez kapcsolódva, azt kiegészítve, illetve önállóan is, konkrét képzési tevékenység nélkül, de a felnőttképzéssel összefüggésben nyújtható.
4. §
A Javaslat a Kormánynak ad felhatalmazást a felnőttképzést folytató intézmény képzési tevékenységére, a képzés szakmai és infrastrukturális színvonalára, valamint az intézmény személyi és szervezeti feltételeire, illetve képzési programjára vonatkozó akkreditációs követelmények meghatározására. Szintén a Kormánynak ad felhatalmazást a Javaslat a felnőttképzés normatív támogatási rendszerének részletes kidolgozására. A kormányrendeleti szintre történő delegálást az akkreditáció esetében az akkreditációnak az állami támogatás rendszerében betöltött jelentős szerepe, továbbá az ágazat-közi szakmai szempontok indokolták.
A Javaslat felhatalmazást ad a felnőttképzés ágazati irányítását végző oktatási miniszternek egyes végrehajtási típusú szabályok megalkotására. Így az oktatási miniszter rendeletben szabályozza a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének feltételeit, valamint a Javaslatban meghatározott módon, az állam által támogatott képzést folytató intézményeknek az állami támogatással kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.
5-6. §
A testületet az oktatási miniszter szakmai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő, tanácsadó testületeként javasolja a törvény létrehozni. A tanács speciális, a felnőttképzéssel kapcsolatos véleményező szerepet lát el. A tagságra a felnőttképzésben leginkább érintett minisztériumok képviselői kapnak felkérést. A Gazdasági Minisztérium a felnőttek egy jelentős csoportjának és a munkanélküliek képzéséért felelős, a Szociális és Családügyi Minisztérium hatásköréhez a fogyatékosok képzésén keresztül kötődik a felnőttképzés. A Pénzügyminisztérium a költségvetési törvény, valamint az adó-jogszabályok előkészítését végzi, és így a felnőttképzés finanszírozását ezúton is közvetlenül befolyásolja, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pedig a kulturális törvény előírásai szerint a közművelődési intézmények tevékenységét határozza meg, amelyek jelentős felnőttképzési tevékenységet végeznek. A tanács többi tagját a szociális partnerség elvének megfelelően és az érintetteknek a döntések előkészítésébe történő bevonása szempontjából kell meghatározni.
7. §
A felnőttképzés tudományos hátterének továbbfejlesztése, a hazai és nemzetközi kapcsolatok koordinációjának elősegítése, a dokumentációs és információs feladatok ellátása a felnőttképzés önálló országos intézetének kialakítását igényli. E célok érdekében a felnőttképzés irányításának elősegítésére, a felnőttképzéssel kapcsolatok fejlesztések végzésére, a felnőttképzéssel kapcsolatos kutatások koordinálására, módszertani fejlesztések végzésére, a nemzetközi együttműködés fejlesztésére önálló intézet létrehozását javasolja a törvény.
8-9. §
A Javaslat hatálya alá tartozó jogalanyok kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. A felsőoktatási intézmények, amennyiben a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végeznek, tevékenységük nyilvántartásba vétel nélkül felnőttképzésnek tekintendő. A nyilvántartásba vételt, mint felnőttképzési tevékenység folytatásának alapvető törvényi feltételét indokolják az iskolarendszeren kívüli szakképzés jelenlegi rendszere, hagyományai, a hazai felnőttképzés átláthatósága és statisztikai mérhetősége, a minőségbiztosítás technikai minimumainak biztosításához fűződő érdek és az EU támogatások befogadásához szükséges adminisztratív háttér megteremtésének fontossága.
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont vezeti. Az OKÉV nyilvántartásba veszi a felnőttképzést folytató intézményt, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. A nyilvántartásba vétel feltételeit az oktatási miniszter rendelete határozza meg a nyilvántartásba vétel indokainak és céljának megfelelően. Az OKÉV a nyilvántartásba vételről tanúsítványt ad ki.
A nyilvántartásba vételt megtagadó, illetve a nyilvántartásból törlő határozattal kapcsolatos jogorvoslat elbírálására az Oktatási Minisztérium kap hatáskört. A nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása olyan adatokat tartalmaz, amelyek a felnőttképzést folytató intézmény szakirányú tevékenységének átláthatóságához szükséges részletességgel informálják a nyilvánosságot. A nyilvántartás rendszerének céljait szolgálják, hogy a nyilvántartás tartalmazza többek között a felnőttképzést folytató intézmény megnevezését, székhelyét, a nyilvántartásba vételi számot, a nyilvántartásba vétel időpontját, a tervezett felnőttképzési tevékenységnek a célját, illetve a kapcsolódó szolgáltatás formáját, nyelvi képzés esetén azt, hogy képzés államilag vagy nemzetközileg elismert nyelvvizsga megszerzésére irányul-e, a nyelvvizsga szintjét, a nyelv(ek) megnevezését, az államilag elismert nyelvvizsga szervezésének jogosultságát, az akkreditációs számot, szakmai célú képzés esetén azt, hogy a képzés államilag vagy nemzetközileg elismert szakképesítés megszerzésére készít-e fel, a szakképesítés megnevezését, államilag elismert szakképesítések esetében a szakmai vizsgáztatás szervezésére való jogosultságot, a jogosultságot megalapozó jogszabály számát, a szakképesítés megnevezését és az akkreditált felnőttképzési program(ok) megnevezését és azonosítási számát.
A fogyasztóvédelem garantálása a célja azon előírásnak, amely szerint a felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartásba vételi számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban (jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány, stb.), valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni, tevékenységéről közreadott írott tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni.
A nyilvántartásba vételi eljárásért a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartási jegyzéke nyilvános, azt évente az OKÉV megjelenteti. A nyilvántartás adatait és a mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, abból – igazgatási-szolgáltatási díj ellenében – másolatot kérhet.
A nyilvántartásba vett intézmények statisztikai áttekinthetőségét, valamint a nyilvántartás formalizmusát csökkentő szabály szerint a felnőttképzési intézmény jogszabályban előírt módon nyilvántartásba vételétől számítva kétévenként tevékenységéről beszámolót készít, melyet megküld a nyilvántartást vezető számára. A beszámoló tartalmi kritériumait külön jogszabály tartalmazza.
10. §
A Javaslat a személyi hatálya alá eső valamennyi jogalanyra, amely a Javaslatban definiált felnőttképzési tevékenységet végzi, kiterjeszti a hatósági ellenőrzés lehetőségét. Ebben a körben tehát nem kizárólag a felnőttképzést folytató, nyilvántartásba vett intézmények, hanem a törvénnyel ellentétesen működő felnőttképzési intézmények is ellenőrzés alá eshetnek. A Javaslat a jogszabályi feltételek fennállásának kontrolljára szűkíti a nyilvántartást vezető hatóság által folytatott ellenőrzés határait. Az OKÉV így ellenőrzi, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény szerepel-e a nyilvántartásban, továbbá, hogy tevékenysége megfelel-e a jogi előírásoknak. A felnőttképzési intézmények kötelesek az ellenőrzés jogszabályban előírt feltételeit biztosítani.
11. §
A regionális munkaerő – fejlesztő és képző központok az oktatási miniszter irányítása alatt álló, felnőttképzést is végző költségvetési szervek. A képző központok alapításának és működésének szabályait a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 53. §-a határozta meg. A képző központok alaptevékenységének jellege és célja miatt indokolt, hogy a felnőttképzés szabályanyagában, e Javaslat hatálya alatt, koherens módon történjen a képző központok létesítésének és működésének szabályozása.
III. rész
12. §
Az általános és kötelező nyilvántartás felett a felnőttképzés minőségbiztosítási rendszerének második szintje a felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja. Az akkreditáció – szemben a nyilvántartásba vétellel – fakultatív, az intézmények maguk dönthetik el, hogy akkreditáltatják-e magukat. Az intézményi akkreditáció célja, hogy azok az intézmények, amelyek olyan hallgatókat szándékoznak fogadni, akiknek képzésben való részvételét az állam a Javaslatban meghatározott módon támogatja, magasabb minőségi követelményeknek feleljenek meg, ily módon erősebb garanciákat kapjon a közpénzek hatékony felhasználása és az államilag támogatott képzések magas színvonala. Az intézmény akkreditációjának kormányrendeltben meghatározott feltételei a képzés szakmai és infrastrukturális színvonalára, valamint az intézmény személyi és szervezeti feltételeire, illetve képzési programjára vonatkozó követelményként kerülnek meghatározásra.
Az akkreditációs eljárás feltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény rendelkezzen a szakmai tanácsadó testülete által jóváhagyott éves képzési tervvel, valamint hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson.
Az intézményi akkreditáció négy év elteltével érvényét veszti. Amennyiben az intézmény újra akkreditáltatja magát, úgy négy évre érvényes új akkreditációt szerez.
13. §
A felnőttképzési tevékenységet végző intézmények akkreditációjának elvégzésére felhatalmazott testületként a Javaslat szerint az oktatási miniszter Felnőttképzési Akkreditációs Testületet hoz létre. A FAT ellenőrzési hatáskörrel is rendelkezik az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenysége felett, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönthet az akkreditáció visszavonásáról. A FAT független szakmai testület, amelynek tagjait az oktatási miniszter kéri fel 3 éves időtartamra az oktatáspolitikáért, a foglalkoztatáspolitikáért és a megváltozott munkaképességűek, valamint a fogyatékossággal élők beilleszkedéséért felelős minisztériumok, valamint az egyházak, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzést folytató intézmények képviselői, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül. A FAT tagjainak névsorát az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A FAT elnökét az oktatási miniszter kéri fel három éves időtartamra.
A felállítani javasolt Akkreditációs Testület feladatait tekintve olyan új testület, melyhez hasonló a magyar szak – és felnőttképzés rendszerében eddig nem működött. A Testület az állam által pénzügyileg is támogatott felnőttképzés minőségéért viselt közös - kormányzati és intézményi - felelősség szervezeti kerete. A Testület szervezetének és működésének egyes garanciális szabályait maga a Javaslat tartalmazza, ideértve az összetételére, valamint a működés nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket is.
A FAT szervezetének és működésének részletes szabályait az akkreditációról szóló kormányrendelet határozza meg.
14. §
A felnőttképzést folytató intézmény szakmai munkájának, a képzés színvonalának folyamatos biztosítása, a felhasználók igényeinek megfelelő minőség biztosítása érdekében – az általa folytatott képzés szakirányai szerint – szakmai tanácsadó testülete(ke)t hozhat létre. A testület működtetése az akkreditáció feltétele. A főszabályként jogot, lehetőséget megfogalmazó rendelkezés célja a nyilvántartásba vett intézmények ösztönzése a képzés, a szakmai munka minőségének fejlesztéséhez segítséget nyújtó tanácsadó testület működtetésére. Garanciális szabály, hogy a testület tagjai az intézmény dolgozói, a szakiránynak megfelelő szakmai szövetségek, továbbá az általa képzetteket foglalkoztató vállalkozások képviselői közül kerülhetnek ki. A felnőttképzést folytató intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagok aránya nem haladhatja meg az 1/3-ot. Az összetétel szabályozását az akkreditáció követelményei indokolják.
15. §
A Javaslat éves képzési terv elkészítését írja elő az intézmény akkreditációjának feltételeként. Az éves képzési terv tartalmazza a tervezett képzéseket, a képzések célcsoportját, a finanszírozás forrásait, a felnőttképzést folytató intézmény által végzett képzésekhez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosításának módját. Az éves képzési terv átláthatóbbá teszi az intézmény működését, alaposabb képet ad a képzés színvonaláról és segíti az akkreditációs követelményeknek való megfelelésről szóló döntés megalapozottságát. Az éves képzési tervet a képzésben érdekeltek számára hozzáférhetővé kell tenni. Szakmai tanácsadó testület működése esetén az éves képzési terv teljesüléséről a felnőttképzést folytató intézmény a szakmai tanácsadó testületnek évente köteles beszámolni.
16-18. §
A Javaslat a felnőttképzés minőségbiztosításának legalapvetőbb kritériumainak szabályozására is törekszik. Ennek érdekében generális feltételként írja elő, hogy felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni. E feltétel különösen az állam által elismert szakképesítést nem adó szakmai célú és általános képzések, valamint a nyelvi képzések esetében jelentenek feladatot a nyilvántartásba vett intézmények számára. A képzési programot a Javaslat a program tartalma szerint definiálja. A programnak tartalmaznia kell: a képzés során megszerezhető kompetenciát, a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a tervezett képzési időt, a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás, stb.), a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, a maximális csoportlétszámot, a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását, a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját. A képzési program számot ad a működés legfontosabb jellemzőiről, átláthatóvá teszi a képzést az érdekeltek számára. A képzési program a működés törvényi feltétele, hiánya a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos joghátrányt vonhat maga után.
A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez. A Javaslat a képzés minőségének és a fogyasztók védelmének biztosítása érdekében komoly felkészültséget vár el a nyilvántartásba vett intézményektől, amelyek a Javaslat szerint a képzésre jelentkező felnőtt kérésére kötelesek biztosítani a felnőtt tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet kötelesek értékelni, és a felnőttet a tudásának megfelelő szintre beosztani.
A Javaslat a képzési módszerek fejlődéséhez igazodva határozza meg a nyitott képzés, illetve távoktatás módszertani jegyeit, amelyek a támogatási gyakorlat és a jogalkalmazás számára adnak szilárd támpontokat.
19. §
A nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények kérhetik képzési programjaik akkreditálását. Az akkreditációs követelményeket, illetve az eljárás szabályait kormányrendelet tartalmazza. Az akkreditált képzési program olyan “minőségi védjegyet” jelenthet az adott képzés tekintetében, amely mind a támogatásokhoz való hozzáférésben, mind a képzés vonzerejének növelésében jelentős segítséget adhat a képző intézménynek. A program-akkreditáció különösen a nem szabályozott képzési területeken, így az állam által elismert szakképesítést nem adó szakmai célú és általános képzések, valamint a különböző nyelvi képzési módszerek esetében kaphat jelentőséget. Több szaktörvény ad felhatalmazást miniszternek arra, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők továbbképzésének rendszerét szabályozza és képzési programokat akkreditáltasson. Ezen akkreditált programokat a törvény elismeri. Ezen programokat be kell jelenteni a FAT-hoz, amely nyilvántartásba veszi és kiadja az akkreditációs tanúsítványt.
20. §
A Javaslat a képzésben részt vevő felnőtt érdekeinek védelmében formalizálja a képzési jogviszonyt oly módon, hogy a felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben résztvevő felnőtt számára kötelezettségként írja elő felnőttképzési szerződés megkötését. A szerződés a képzés mint szolgáltatás feltételeinek pontos definiálását, ezáltal számon kérhetőségét szükség szerint perelhetőségét teszi lehetővé. A felnőttképzési szerződés tartalmazza: a képzéssel megszerezhető képzettséget vagy kompetenciát, a résztvevő teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, a képzési díj – beleértve a vizsgadíj – mértékét, a résztvevő felnőtt és a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit. A Javaslat hatályba lépésekor az iskolarendszeren kívüli képzésben már a jogszabály által meghatározott módon megkötött képzési szerződéseket felnőttképzési szerződésnek kell tekinteni.
IV. rész
21. §
A Javaslat nevesíti azokat az államháztartási forrásokat, amelyek a felnőttek képzését szolgálják, hangsúlyozva, hogy a támogatások kizárólag a magyar állampolgárságú felnőtt részére nyújtott felnőttképzésre vonatkoznak. Az államháztartás megjelölt forrásai a magyar állampolgárságú felnőtteknek a törvényben meghatározott minőségi kritériumokat teljesítő képzésekhez való hozzáférését támogatják. A Javaslatban meghatározott államháztartási források felsorolása nem taxatív. A rendelkezés a Javaslatban részleteiben is szabályozott államháztartási forrásokat nevesíti, de nem zárja ki más állami források és támogatási formák működését.
22-25. §
A felnőttképzés állami támogatása elsősorban az esélyteremtés, az esélyegyenlőség céljának előmozdítását szolgálja a képzéshez való hozzáférésben, a szakképesítés megszerzésében, a munkaerő-piaci pozícióért való versenyben. A munkaerőpiacon leghátrányosabb helyzetben lévők, az államilag elismert szakképzettséggel nem rendelkezők és a fogyatékos felnőttek támogatását célozza a normatív támogatás. A támogatással ez a réteg lehetőséget kap arra, hogy egyrészt munkaerő-piaci helyzetének stabilizálása érdekében piacképes szakképesítést szerezzen, másrészt egészségi állapotának megfelelő, egyéni boldogulását lehetővé tevő kompetencia birtokába jusson.
A Kormány az oktatási miniszter javaslatára meghatározhat a törvényben foglaltakon kívül olyan csoportokat is, akiknek képzését valamilyen speciális okból támogatni kell. Ezzel a rendelkezéssel a munkaerőpiacon átmenetileg hátrányos helyzetbe kerülő felnőttek képzéséhez is rugalmasan igazítható a normatív támogatás rendszere.
A felnőttképzéshez járó normatív támogatást nem a felnőtt kapja kézhez, hanem – szervezett és átlátható módon – az Oktatási Minisztériummal támogatási megállapodást kötött, a felnőttképzést végző intézmény. A támogatás feltétele, hogy a képzést akkreditációt szerzett felnőttképzést folytató intézmény nyújtsa.
Az államilag támogatott felnőttek összlétszámát a Kormány az oktatási miniszter javaslatára évente határozza meg. Az oktatási miniszter határozza meg az intézményre jutó létszámot intézmények szerinti tagolásban. Amennyiben az adott intézmény a támogatott helyeket nem tudta betölteni, a létszám módosítható. Amennyiben az adott intézménybe, a normatívával támogatott helyre jelentkező felnőttek száma meghaladja a normatívával támogatott létszámot, az adott intézmény külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében dönt a normatívával támogatott helyek elosztásáról.
Fontos szerepet kap az állam és az intézmény közötti támogatási megállapodás a létszámok kialakításában, ugyanis a felnőttképzést folytató intézmény a normatívával támogatott helyre felvett felnőttől a képzésért és a szolgáltatásért csak a képzési költség és a normatíva különbözetét meg nem haladó mértékű díjat, költségtérítést kérhet.
26. §
A munkanélküliek, illetve a munkanélküliséggel veszélyeztetett felnőttek közül évente mintegy 60-70 ezer fő képzésének költségeit a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze biztosítja. A foglakoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó rendelet alapján a munkaügyi szervezet joga továbbra is annak meghatározása, hogy milyen szabályok alapján kerül kiválasztásra az a felnőtt, akinek munkaerő-piaci helyzete képzés révén javítható. A Javaslat keretei között pedig a közpénzek elköltésének hatékonysága, az ezt biztosító garanciák kiépítése érdekében kerül szabályozásra a támogatás feltételeként, hogy a felnőtt képzésére csak akkreditált intézményben kerülhet sor.
27. §
A munkaviszonyban álló felnőttek képzésének speciális támogatási lehetősége a szakképzési hozzájáruláson keresztül lehetséges, amelynek fő szabályait a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény határozza meg. A Javaslat mint kerettörvény nevesíti ezt a forrást is, de nem érinti a szaktörvényben és a hozzá kapcsolódó rendeletekben leírtakat.
28. §
Ez a rendelkezés lehetővé teszi azt, hogy a felnőttképzést folytató akkreditált intézmény – pályázati alapon – támogatást kapjon a képzést szolgáló technikai feltételek megteremtéséhez.
29.§
A személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mértékben és módon kedvezményre jogosultak a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő képzésben részt vevő felnőttek.
30. §
A Javaslat az Országos Statisztikai Adatszolgáltatási Panelban gyűjtött adatok körét kiterjeszti a felnőttképzési tevékenységre is. Az adatszolgáltatás módját a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény előírásai szerint kell végezni. A statisztikai adatszolgáltatás célja, hogy az oktatásirányítás számára teljes körű legyen az oktatásstatisztikai rendszer. A Javaslat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően rendelkezik a személyes adatok köréről és azok átadhatóságáról.
V. rész
31. §
A Javaslat egyes fogalmainak törvényi értelmezését a jogalkalmazás esetleges bizonytalanságainak megelőzése tette szükségessé. Az értelmező rendelkezések a törvény személyi és tárgyi hatályának fogalmaitól az akkreditációig, a legjelentősebb jogintézmények alkalmazásához adnak törvényi támpontokat. A 4. pontban megfogalmazott tankötelezettség teljesítésénél mint a felnőtt fogalom kritériumánál figyelembe kell venni a közoktatási törvény rendelkezéseit is. E törvény értelmében: tankötelezettség a törvényben meghatározott idő eltelte után a törvény erejénél fogva megszűnik. Teljesítették tehát a tankötelezettségüket azok, aki jelenleg a 16. a jogszabályok változását követően a 18., illetve a fogyatékos tanulók esetében a 18., illetve a 20. életévüket betöltötték, függetlenül attól, hogy milyen tanulmányokat folytattak, hány évfolyamot fejeztek be sikeresen.
VI. rész
32. §
A Javaslat a fokozatos hatályba léptetést biztosító rendelkezéseket tartalmaz, amit az indokol, hogy a költségvetést érintő, a felnőttképzésben részt vevő támogatásával kapcsolatos rendelkezések csak a költségvetési törvény ismeretében, annak függvényében léphetnek hatályba 2003. január 1-ét követően.
A Javaslat rendelkezik a felnőttképzést folytató intézmények akkreditációs folyamatának megkezdéséről, valamint a szakképzést folytató intézményekre vonatkozóan, a Javaslat hatályba lépésekor már működő nyilvántartási rendszer kezeléséről és ekvivalenciájáról.