T/4984.
számú
törvényjavaslat
a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról
a nemzeti kulturális örökség
minisztere
Budapest, 2001. augusztus
2001. évi ...törvény
a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról
A törvény hatálya
1. §
E törvény hatálya kiterjed az Európai Unió valamely tagállama (a továbbiakban: tagállam) területéről jogellenesen kivitt és a Magyar Köztársaság területén lévő kulturális javak visszaszolgáltatására, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási rendre.
Értelmező rendelkezések
2. §
E törvény alkalmazásában:
1. kulturális javak:
a) azok a javak, melyeket a tagállam területéről történő jogellenes kivitel előtt vagy azt követően nemzeti jogszabály vagy államigazgatási eljárás keretében hozott hatósági határozat az Európai Közösséget létrehozó szerződés 30. (ex. 36.) Cikke szerinti “művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek” közé sorol, és
b) amelyek a Melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartoznak, vagy egyik ilyen kategóriába sem tartoznak, de szerves részét képezik:
- muzeális intézmények, levéltárak, valamint könyvtárak megőrzendő állományi leltárában szereplő közgyűjteménynek,
- egyházi intézmények leltárának.
1. közgyűjtemény: az a gyűjtemény, mely a tagállam, annak helyi vagy regionális hatósága, illetve olyan intézmény tulajdonát képezi, mely a tagállam területén található és a tagállam jogszabálya szerint közintézménynek minősül, továbbá a tagállam, illetve egy helyi, vagy regionális hatóság tulajdona, vagy finanszírozását jelentős mértékben azok biztosítják.
2. jogellenes kivitel: a kulturális javaknak a tagállam területéről a kulturális javak védelméről szóló tagállami jogszabályok, vagy a kulturális javak kiviteléről szóló 3911/92/EGK tanácsi rendelet megsértésével történt kivitele, illetve a jogszerű ideiglenes kivitelre vonatkozó feltételek megszegéséből adódó jogsértés is.
3. kérelmező állam: az a tagállam, amelynek területéről a kulturális javakat jogellenesen kivitték.
4. kérelmezett állam: az a tagállam, amelynek területén egy másik tagállam területéről jogellenesen kivitt kulturális javak megtalálhatóak.
5. visszaszolgáltatás: a kulturális javak visszaszállítása a kérelmező állam területére.
A visszaszolgáltatás
3. §
(1) A kérelmező állam területéről jogellenesen kivitt kulturális javakat azok birtokosa, tekintet nélkül arra, hogy azt saját nevében vagy harmadik személy nevében tartja magánál, köteles visszaszolgáltatni a kérelmező államnak.
(2) A bíróság elrendeli a kérdéses javak visszaszolgáltatását, ha
a) azok kulturális javaknak minősülnek, és
b) jogellenesen vitték ki a kérelmező állam területéről.
(2) A birtokos a kérelmező állam részéről méltányos kártalanításra jogosult, amennyiben a kulturális javak megszerzése során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A birtokost abban az esetben illeti meg a kártalanítás, amennyiben a tárgyat visszaszolgáltatta.
(3) A kártalanításról a bíróság dönt. Ennek megítélése során figyelembe kell venni különösen:
a) a birtoklás jogcímét és annak jellegét;
b) a szerzés visszterhességét vagy ingyenességét;
c) a birtokos jóhiszeműségét;
d) a birtokos tényleges kárát.
(5) Ajándékozás vagy öröklés esetén a birtokos a kártalanítás szempontjából nem lehet kedvezőbb helyzetben, mint az, akitől a tárgyat szerezte.
4. §
(1) A visszaszolgáltatást követően a kulturális javak tulajdonjogára a kérelmező állam joga vonatkozik.
(2) Az e törvényben foglaltak nem érintik a kérelmező államnak és a jogellenesen kivitt kulturális javak tulajdonosának a kérelmező állam joga alapján indítható egyéb (polgári, büntetőjogi) igényeit.
5. §
(1) Nincs helye a visszaszolgáltatásra irányuló eljárásnak, ha megindításának időpontjában a kulturális javak kivitele a kérelmező állam joga szerint már nem minősül jogellenesnek.
(2) Nem indítható visszaszolgáltatási eljárás, ha
a) a kérelmező állam központi szervének a kulturális javak előfordulási helyére vagy a birtokosára vonatkozó információ tudomásra jutásától számított 1 év, vagy
b) a jogellenes kiviteltől számított 30 év, illetve közgyűjtemények vagy egyházi intézmények leltárában szereplő javak esetében 75 év eltelt.
(2) Nemzetközi szerződés a közgyűjtemények vagy egyházi intézmények leltárában szereplő javak esetében 75 évnél hosszabb igényérvényesítési határidőt is előírhat.
Eljárási szabályok
6. §
(1) A kérelmező állam a területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatását igényelheti, ha az adott tárgy a Magyar Köztársaság területén van. E joga érvényesítése iránti keresetet a tárgyat ténylegesen birtokában tartó személy ellen kell megindítani, tekintet nélkül arra, hogy az adott személy azt a saját nevében vagy harmadik személy nevében tartja magánál.
(2) A bírósági eljárás lefolytatása a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.
(3) A kérelmező állam nevében a perindításra a tagállamok által a tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv 3. Cikke alapján kijelölt, és az Európai Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett listán szereplő központi szerv jogosult.
(4) A keresetlevélhez - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 121. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - csatolni kell a visszaszolgáltatni kért kulturális javak leírását tartalmazó dokumentumot és a kérelmező állam központi szervének a tárgyak kulturális javak körébe tartozására, valamint a jogellenes kivitelre vonatkozó nyilatkozatát.
(5) Az eljárás során hozott határozat végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségeket a kérelmező állam viseli.
(6) A bíróság eljárására egyebekben a Pp. általános szabályai az irányadóak.
A központi szerv és feladatai
7. §
(1) A kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos állami feladatokat - a Magyar Köztársaság központi szerveként - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva a Hivatal a Magyar Állam képviseletében fellép a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatása érdekében, együttműködik más tagállamok központi szerveivel és előmozdítja a velük történő egyeztetést, így különösen
a) a kérelmező állam - a kutatás elősegítéséhez szükséges valamennyi információt, így különösen a tárgy tényleges vagy vélhető feltalálási helyét tartalmazó - kérelme alapján felkutatja a jogellenesen kivitt kulturális javakat és azonosítja annak birtokosát,
b) értesíti az érintett tagállamokat, ha alapos a gyanú, hogy olyan kulturális javak találhatóak a Magyar Köztársaság területén, amelyeket jogellenesen juttattak ki másik tagállam területéről,
c) a b) pontban való értesítéstől számított két hónapon belül lehetővé teszi a kérelmező állam központi szerve számára annak ellenőrzését, hogy a kérdéses tárgyak kulturális javaknak minősülnek-e,
d) az érintett tagállamok központi szerveivel együttműködve és azok költségére megteszi a szükséges intézkedéseket a kulturális javak állagának megóvása érdekében,
e) a jogellenesen kivitt kulturális javak - azonnal végrehajthatóvá nyilvánított határozattal történő - közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezésével megakadályozhatja a visszaszolgáltatás meghiúsítására alkalmas, vagy a visszaszolgáltatást veszélyeztető cselekményeket,
f) közvetítőként jár el a kérelmező állam és a birtokos között a visszaszolgáltatás ügyében, továbbá a tárgy visszaszolgáltatása érdekében választott bíráskodás kikötését kezdeményezi a felek között, ha ezt a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény lehetővé teszi. Amennyiben választott bíróság kikötésére nincsen lehetőség, a bírósági eljárást megelőzően peren kívüli egyeztetést kezdeményez.
(3) A Hivatal megkeresésére a rendőrség a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény rendelkezései szerint közreműködik a jogellenesen kivitt kulturális javak felkutatásában, állaguk megőrzése érdekében, valamint a birtokos azonosításában.
(4) Ha a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ellenőrzésre a kérelmező állam központi szervének felróható okból nem kerül sor, a (2) bekezdés d)-e) pontjaiban foglalt intézkedési kötelezettség nem terheli a Hivatalt.
(5) A Hivatal haladéktalanul köteles tájékoztatni a kérelmezett állam központi szervét, ha bírósági eljárást indított a visszaszolgáltatás érdekében. Abban az esetben, ha a Hivatal a kérelmező állam központi szervétől tájékoztatást kap a visszaszolgáltatás iránti bírósági eljárás megindításáról, erről haladéktalanul tájékoztatni köteles a többi tagállam központi szervét.
Záró rendelkezések
8. §
E törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba. A törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatására kell alkalmazni.
9. §
Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a Tanács 93/7/EGK irányelve a tagállamok területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról.
MELLÉKLET a 2001.évi … törvényhez
A 2. § 1. PONT HATÁLYA ALÁ ESŐ KULTURÁLIS JAVAK KATEGÓRIÁI
Kategória Leírás Értékhatár Vámtarifaszám[1]
1. 100 évnél régebbi régészeti tárgyak, amelyek fellelésének helye:
- ásatások és feltárások a szárazföldön, vagy a víz alatt nincs 9705 00 00
- régészeti feltárások 9706 00 00
- régészeti gyűjtemények
1. Művészeti, történelmi, illetve vallási műemlékekből származó, nincs 9705 00 00
de azok szerves részét képező részek és 9706 00 00
elemek, amelyek kora meghaladja a 100 évet
2. A 3.a vagy a 4. kategóriába nem tartozó,
bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával, 150 000 9701
teljesen kézzel készített képek és festmények[2]
3.a Bármilyen alapra, teljesen kézzel készített vízfestmények, gouache-ok
és pasztellképek2 30 000 9701 10 00
3. Az 1. vagy 2. kategóriába nem tartozó, bármilyen 6914
alapra, bármilyen anyag használatával, teljesen kézzel 15 000 9701
készített mozaikképek és rajzok 2
4. Eredeti metszetek, nyomatok, szita- és kőnyomatok a 49. Árucsoport
hozzájuk tartozó nyomólemezekkel, valamint eredeti 15 000 9702 00 00
plakátok2 8442 50 80
6. Az 1. kategóriába nem tartozó eredeti szobrok, illetve
szoborművek2 és az eredetivel azonos eljárással készült másolataik, 50 000 9703 00 00
7. Fényképek, filmek és negatívjaik2 15 000 3704
3705
3706
4911 91 80
8. Ősnyomtatványok és kéziratok, beleértve a térképeket 9702 00 00
és zenei partitúrákat, egyenként vagy gyűjteményes nincs 4901 10 00
formában2 4901 99 00
4904 00 00
4905 91 00
4905 99 00
4906 00 00
9. 100 évesnél régebbi könyvek egyenként, vagy 50 000 9705 00 00
gyűjteményes formában 9706 00 00
10. 200 évesnél régebbi nyomtatott térképek 15 000 9706 00 00
11. 50 évesnél régebbi, bármilyen adathordozóból álló nincs 3704
archívumok és azok részeinek minden típusa 3705
3706
4901
4906
9705 00 00
9706 00 00
12. (a) Zoológiai, botanikai, ásványtani vagy anatómiai 9705 00 00
gyűjtemények3, illetve azok egyes darabjai 50 000
(b) Történelmi, paleontológiai, néprajzi vagy 9705 00 00
numizmatikai jelentőségű gyűjtemények3
13. 75 évesnél régebbi közlekedési eszközök 50 000 9705 00 00
86-89. Árucsoport
14. Az 1-13-ig terjedő kategóriák egyikéhez sem tartozó
minden egyéb antik darab 50 000
(a) 50 és 100 éves kor között:
- játékok, játékszerek 95. Árucsoport
- üvegtárgyak 7013
- arany- és ezüstnemű 7114
- bútorok 94. Árucsoport
- optikai, fotó- és kinematográfiai berendezések 90. Árucsoport
- hangszerek 92. Árucsoport
- órák és alkatrészeik 91. Árucsoport
- fából készített műtárgyak 44. Árucsoport
- kerámia 69. Árucsoport
- kárpit 5805 00 00
- szőnyegek 57. Árucsoport
- tapéta 4814
- fegyverek 93. Árucsoport
(a) 100 évesnél idősebb 9706 00 00
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1990. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvényben meghatározott jogharmonizációs kötelezettségnek megfelelően a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény a tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelvvel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
A tagállamok kulturális öröksége védelmében született irányelv célja, hogy a tagállamok számára lehetővé tegye azoknak a kulturális javaknak a visszaszállítását saját területükre, amelyeket a kulturális javak védelméről szóló tagállami jogszabályok vagy a kulturális javak kiviteléről szóló 3911/92/EGKtanácsi rendelet megsértésével vittek ki egy másik tagállam területére.
Az Európai Unió tagság előfeltételeként meg kell teremteni a magyar jogrendszerben az irányelvben meghatározott visszaszolgáltatási eljárás jogszabályi és szervezeti hátterét, amelyet az alábbi törvény valósít meg.
A törvény az Európai Unióhoz való csatlakozáskor történő hatálybalépésével az Európai Unió valamely tagállama területéről jogellenesen kivitt és a Magyar Köztársaság területén lévő kulturális javak visszaszolgáltatására terjed ki, míg a Magyar Köztársaság területéről kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos eljárást illetően a kulturális javak fellelhetőségi helyének belső joga az irányadó.
A 2001. évi XXVIII. törvénnyel kihirdetett lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló UNIDROIT Egyezmény 13. Cikke (1) bekezdése alapján a törvény hatálybalépésekor a Magyar Köztársaság nyilatkozatot tesz arról, hogy az irányelvben eltérően szabályozott, de az Egyezmény hatálya alá tartozó rendelkezések vonatkozásában az Unió tagállamaival szemben a közösségi irányelvet alkalmazza.
A törvény első része meghatározza a személyi és a tárgyi hatályt, valamint az irányelv 1. Cikkében foglaltaknak megfelelően tartalmazza a fogalmak magyarázatát. Kijelöli, hogy melyek azok a kulturális örökségnek minősülő kulturális javak, amelyekkel kapcsolatosan hazánkat visszaszolgáltatási kötelezettség terheli.
Mivel a visszaszolgáltatandó tárgy minősítésében a külföldi jog az irányadó, a törvény 2. §-a az irányelv 1. Cikkében megfogalmazott definíciókat alkalmazza, illetve a kulturális javak kategóriáinak felsorolását tartalmazó Melléklete az irányelv Függelékének felel meg.
A törvény az irányelv 2. és 9. Cikkével összhangban kimondja a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatására vonatkozó kötelezettséget. A birtokos a birtoklás jogcímétől függetlenül köteles a kulturális javakat a kérelmező államnak visszaszolgáltatni.
A felróhatóság hiánya a javak megszerzése során, valamint a tárgy visszaszolgáltatása méltányos kártalanításra jogosítja a birtokost, melyről a visszaszolgáltatási eljárás során eljáró bíróság dönt.
Az irányelv 11. és 12. Cikkeinek megfelelően a törvény rendezi a joghatóság kérdését a visszaszolgáltatást követően a javak tulajdonjoga vonatkozásában, valamint kimondja, hogy a visszaszolgáltatási eljárás nem zárja ki a kérelmező állam, illetve a javak tulajdonosa egyéb igényei érvényesítésének lehetőségét.
A törvény meghatározza azokat az eseteket, melyekben nem indítható visszaszolgáltatási eljárás, megállapítva az eljárás megindítására vonatkozó szubjektív és objektív határidőket.
Az eljárási szabályok a Fővárosi Bíróság hatáskörét és kizárólagos illetékességét kimondva, a perbeli felek személyét megállapítva a visszaszolgáltatási eljárás során az ott meghatározott eltérésekkel a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény irányadó szabályait rendelik alkalmazni. A végrehajtással kapcsolatos költségeket az irányelv 10. Cikkének megfelelően a kérelmező állam viseli.
Az irányelv 3. Cikke alapján a Magyar Köztársaság központi szerveként kijelölt Kulturális Örökségvédelmi Hivatal látja el a visszaszolgáltatással kapcsolatos állami feladatokat. Az itt meghatározott teendői a Hivatalt a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 64. §-ában foglaltakkal összhangban illetik.
Rendelkezik mindazokkal a jogosítványokkal és eszközökkel, amelyek alkalmassá teszik az irányelv 4. cikkében foglaltaknak megfelelően megállapított feladatainak hatékony ellátására, így a kulturális javak felkutatására, a megtalált tárgyak állagmegőrzését biztosító intézkedések megtételére, valamint a visszaszolgáltatás meghiúsítására alkalmas, illetve a visszaszolgáltatást veszélyeztető cselekmények megakadályozását szolgáló ideiglenes intézkedésekre.
A záró rendelkezések meghatározzák a törvény hatályba lépésének időpontját, valamint kimondják az irányelvvel kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettség teljesülését.
[1] A törvény kihirdetésekor hatályos, a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló 64/1995. (XI. 24.) IKM-PM együttes rendelet mellékletei szerint megállapítva
[2] Amelyek 50 évnél régebbiek és nem képezik szerzőik, alkotóik tulajdonát
3 Az Európai Bíróságnak a 252/84. esetben hozott ítélete, Collector Guns GmbH & Co. KG v. Hauptzollamt Koblenz, EBH [1985] 3387. oldal, az alábbiak szerint definiál: A Közös Vámtarifa 97.05 sz. rubrikájának értemében a “Gyűjtők” darabjai olyan tárgyak, amelyek rendelkeznek a gyűjteményben való elhelyezés feltétlenül szükséges jellemzőivel, vagyis viszonylag ritkán lelhetők fel, rendszerint nem használják eredeti rendeltetésüknek megfelelően, a hasonló használati értékű tárgyak szokásos kereskedelmi forgalmától eltérő, különleges ügyletek keretében cserélnek gazdát és komoly értéket képviselnek.