T/4986.
számú
törvényjavaslat
a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról
oktatási miniszter
2001. évi …….. törvény
a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról
A felsőoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) a következők szerint módosul:
1. §
Az Ftv. 11. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4)-(6) bekezdés számozása (5)-(7) bekezdésre változik:
“(4) A felsőoktatási intézmények társadalmi-, egyházi- és a Ptk. 685. § c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetekkel, továbbá alapítványokkal, közalapítványokkal, köztestületekkel szerződésben megállapodhatnak doktori ösztöndíjak létesítéséről.”
2. §
(1) Az Ftv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az elbocsátásnak, az intézményből való kizárás kimondásának, a hallgatói névsorból való törlésnek, illetve az utolsó évfolyam sikeres befejezését követő első záróvizsga-időszaknak az utolsó napjáig tart. A hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a jogosultat megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek. Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, a hallgatói jogviszony megszűnésétől az oklevél kiállításához szükséges minden feltétel teljesítéséig az intézményi szabályzatban meghatározott idő telhet el, ami azonban két évnél kevesebb nem lehet.”
(2) Az Ftv. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
“(3) Doktori képzésben a hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és a legfeljebb három év időtartamú doktori tanulmányok befejezésének, az elbocsátásnak, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlésnek a napjáig tart.”
3. §
(1)Az Ftv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A hallgatói jogviszony az intézményi Szabályzatban meghatározott módon, összesen négy félévig szüneteltethető, amely két félévvel, különleges méltányosságot indokoló okból legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbítható.”
(2) Az Ftv. 28. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
“(2) Doktori képzésben a hallgatói jogviszony külön jogszabály és az intézményi Szabályzat rendelkezései szerint szüneteltethető.”
4. §
(1) Az Ftv. 74. §-ának (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[Az oktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében]
“o) meghatározza a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételeket, különösen a felvételi vizsgakövetelmények, a képzés szakmai és gyakorlati követelményeinek teljesítése és az akadálymentes környezet megteremtése érdekében;”
5. §
(1) Az Ftv. 74/A. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból indul. Az oktatási miniszter - törvényességi felügyeleti jogkörében - határidő tűzésével felhívja az érintettet (nem állami felsőoktatási intézmény esetében a fenntartót is) a jogszabálysértés megszüntetésére. Az érintett (nem állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó is) köteles a felhívásban foglaltakat megvizsgálni, és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.”
(2) Az Ftv. 74/A. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:
“(5) A törvényességi felügyeleti eljárás részletes szabályait az oktatási miniszter rendeletben határozza meg.”
6. §
Az. Ftv. 95. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A záróvizsgára bocsátás feltétele]
“b) külön jogszabályban előírt államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvány megszerzésének igazolása.”
7. §
Az Ftv. 124/E. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
“d) első alapképzés: alapképzési szakon az első egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzésére irányuló képzés – ideértve az állami és egyházi felsőoktatási intézmények külön jogszabályban szabályozott közös képzését is –, amelyre a hallgató felvételi eljárás során először nyer felvételt és az e törvényben foglaltak szerint beiratkozással létesít hallgatói jogviszonyt. A hallgató az első felvételi eljárás során – a vonatkozó jogszabályok szerint – kétszakos képzésre is nyerhet felvételt. Első alapképzésnek minősül továbbá az a képzés, amelyre a hallgató az első beiratkozást követően történő szak-, szakpár-, illetve intézményváltással új felvételi eljárás eredményeképpen beiratkozik, a szak-, illetve intézményváltással felvett szak képesítési követelményében meghatározott képzési időnek a korábbi, első alapképzésben folytatott tanulmányok finanszírozott idejével csökkentett időtartamban. A hallgató és a képzés támogatásának részletes szabályait – a végzettség és a szakképzettség megszerzése előtti szakváltás, illetve a kétszakos képzés esetében – a Kormány rendeletben határozza meg.”
8. §
(1) Az Ftv. 1. sz. melléklet I. részének A) főcíme a
“Széchenyi István Egyetem, Győr”
szövegrésszel egészül ki.
(2) Az Ftv. 1. sz. melléklet II. részének A) főcíme alatt a
“Széchenyi István Főiskola, Győr”
szövegrész hatályát veszti.
9. §
(1) E törvény 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatályba lépésétől a Széchenyi István Főiskola Széchenyi István Egyetemként működik, annak jogutódjaként megilletik a Széchenyi István Főiskola jogai és terhelik annak kötelezettségei.
(3) A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1999. évi LII. törvény 34. §-a (3) bekezdése hatályát veszti.
Az 1999. évi LII. törvény 34. §–ának (3) bekezdése értelmében a törvénymódosítás a Széchenyi István Egyetem létrehozására irányul, ugyanakkor az oktatási jogok biztosa és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ajánlásai, a kormányzati munka hatékonyabbá tétele a részletes indokolásban kifejtett módosításokat indokolja.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A rendelkezés kedvező feltételeket teremt a központi költségvetésen kívüli források bevonásával doktori ösztöndíjak létesítésére. Gondoskodni kell az ösztöndíjban részesülő személyt megillető kedvezményekről (az ösztöndíj legyen személyi jövedelemadó mentes) és az ösztöndíj adományozót megillető kedvezményekről (az adományozót az ösztöndíj után társasági adókötelezettséget érintő adókedvezmény, illetve személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő kedvezmény illesse meg).
a 2-3. §-hoz
Az Ftv. 27. § (2) bekezdése értelmében a hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és a bizonyítvány, illetőleg az oklevél kiállításának, az elbocsátás, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlésnek a napjáig tart. A jelenlegi szabályozás alapján a hallgatói jogviszony a képesítési követelményekben meghatározott képzési időtartamot évekkel meghaladhatja, tekintettel arra, hogy az abszolutorium megszerzését követően a záróvizsgák letétele több záróvizsga-időszakban is történhet.
Ezen túlmenően a jelenlegi szabályozás nem rendezi a hallgatói jogviszonyt arra az esetre, ha a felsőoktatási intézmény intézményi tanácsa élt a felsőoktatási intézményekben a képesítési követelmények alapján folyó alapképzési szakokon a nyelvvizsgák letételéről szóló 97/2000. (VI. 22.) Korm. rendelet 1.§-ában biztosított jogkörével, és a nyelvvizsgát a záróvizsgára bocsátás feltétele helyett a záróvizsga részének minősítette. Kérdéses, hogy a hallgatót milyen, a hallgatói jogviszonyhoz fűződő jogosultságok illetik meg, ha záróvizsgáit letette, de részére még nem állítható ki az oklevél, mert nem rendelkezik a képesítési követelményben meghatározott nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.
A javasolt módosítás a hallgatói jogviszony időtartamát korlátozná azzal, hogy az utolsó évfolyam befejezését követő első záróvizsga-időszak utolsó napján szűnik meg a jogviszony. Amennyiben a hallgató eddig az időpontig nem teszi le záróvizsgáit, akkor a hallgatói jogviszony megszűnését követően az intézményi szabályzatban meghatározott ideig teheti le záróvizsgáit és szerezhet oklevelet, amely azonban nem lehet kevesebb két évnél.
A módosítás másik új eleme, hogy a hallgatói jogviszony szünetelésének eseteit az intézmény Szabályzatában határozhatja meg. A jogviszony összesen négy félévig szünetelhet.
Tekintettel arra, hogy a doktori fokozatszerzési eljárás a doktori képzésre épül, ám attól időben és jogilag elválik, indokolt a hallgatói jogviszony általános szabályaitól való eltérés önálló szabályozása a doktori képzésre vonatkozóan. A doktori képzésben a hallgatói jogviszony szüneteltetésének általános szabályait a doktori képzésről és doktori fokozatszerzésről szóló 51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 31. §-a, részletes szabályait az intézményi Szabályzat rendelkezései határozzák meg, ezért itt is indokolt az általános – a többi képzési szintre – vonatkozó szabályozástól való eltérés önálló megjelenítése.
a 4. §-hoz
A felsőoktatásról szóló törvény jelenleg nem tartalmaz rendelkezéseket a fogyatékos személyek tanulmányaira vonatkozóan. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben és az Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 100/1999. (XII. 10.) OGY határozatban foglaltakkal összhangban a közoktatásban már létező szabályokhoz hasonlóan, szükséges megteremteni a felsőoktatásban is a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét biztosító szabályokat. Ennek megfelelően a törvény módosításával az oktatási miniszter felhatalmazást kap, hogy rendeletben szabályozza a fogyatékos személyek tanulmányaira vonatkozó szabályokat.
az 5. §-hoz
A törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlása a minisztériumi jogalkalmazásban bizonytalan, ennek oka a dogmatikai kidolgozatlanság. A felsőoktatási törvény az államigazgatási jogalkalmazás ezen területét a közigazgatási szerv diszkrecionális gyakorlatára hagyja, amely nagyban hozzájárul az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által több jelentésében is megfogalmazott visszásságok kialakulásához.
A törvényességi felügyeleti eljárás elhatárolandó az 1957. évi IV. törvény jogorvoslati eljárásában hozott határozatoktól: a törvényességi felügyeleti eljárásban a miniszter a felsőoktatási intézmény államigazgatási határozatnak nem minősülő döntésének, intézkedésének, illetve mulasztásának törvényességét vizsgálja felül.
A javasolt módosítás egyik eleme a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból történő indulásának kimondása. A törvényességi felügyeleti eljárás megindítása ugyanis nem épülhet a kérelemre induló államigazgatási eljárásban érvényesülő automatizmusra. A törvényességi felügyeleti eljárás megindítása, annak indokoltsága alapos előzetes vizsgálatot igényel: amennyiben a minisztériumhoz érkező bejelentésben, panaszban, megkeresésben foglaltak alapján annak valószínűsége merül fel, hogy jogszabály alapján az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó, felügyeleti eljárást megalapozó jogszabálysértés történt, ennek kivizsgálására az oktatási miniszter eljárást indít.
A törvényességi felügyelet eljárási szabályai hiányoznak a felsőoktatási törvényből, nem szabályozott a felügyeleti eljárásban alkalmazható eljárási jogosítványok köre, a törvény nem határoz meg eljárási határidőket sem.
A fentieknek megfelelően a jogszabály módosításakor felhatalmazást kap az oktatási miniszter arra, hogy az Ftv. 74. § (1) bekezdés c) pontjában és 74/A. §-ában meghatározott törvényességi felügyeleti jogköre gyakorlásának részletes eljárási szabályait miniszteri rendeletben határozza meg.
a 6. §-hoz
A felsőoktatási törvény 95. § (4) bekezdés jelenleg hatályos b) pontjának értelmében a záróvizsgára bocsátás egyik feltétele az intézmény által előírt nyelvismeret megszerzésének igazolása.
A felsőoktatási törvény 86. § (1) bekezdése értelmében a felsőoktatási intézményben megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképesítés szakmai követelményeit a képesítési követelményekről szóló kormányrendeletek határozzák meg.
E kormányrendeletek rendelkeznek a záróvizsga letételének feltételeiről, köztük a nyelvvizsga követelményekről, melyek értelmében a hallgató államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal kell, hogy rendelkezzen a záróvizsgára bocsátáskor. A nyelvismeret államilag elismert nyelvvizsgával történő igazolását indokolja, hogy az egységes követelményrendszerben az összemérhetőség érdekében az államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvány csak akkreditált vizsgaközpontban szerezhető, ugyanis így biztosított, hogy az előtérbe került “szintező típusú” vizsga a tudásfok adott szintnek (alap, közép, felső) való megfelelést és a vizsgázó célcsoportokhoz igazodó, a különböző helyeken letett, közel azonos tartalmú, nyelvészeti, jártassági, nyelvi kompetenciabeli szintet jelent.
A fentiek alapján szükségszerű, hogy a rendeleti szintű szabályozás törvényi felhatalmazáson alapuljon.
a 7. §-hoz
A felsőoktatási törvény 9/A. §-ának (1) bekezdése alapján a hallgatói előirányzat – az államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzés területén- az első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, illetőleg első kiegészítő alapképzésben, valamint első szakirányú továbbképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók, továbbá az első doktori képzésben nappali tagozaton résztvevők képesítési követelmények szerinti tanulmányi időszakára nyújtott támogatására szolgál.
A felsőoktatási törvény 124/E. § d) pontja értelmében az első alapképzés definíciója: az első egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzésére irányuló képzés, amelyre a hallgató a felvételi eljárás során először felvételt nyert, amelyen beiratkozással hallgatói jogviszonyt létesített.
A törvény jelenleg hatályos 124/E. § d) pontja nem teszi lehetővé, hogy olyan hallgatók is felvételt nyerhessenek valamely felsőoktatási intézmény államilag finanszírozott képzésére, akik korábban már folytattak tanulmányokat államilag finanszírozott hallgatóként egy másik felsőoktatási intézményben, de ott nem fejezték be tanulmányaikat és nem szereztek oklevelet. A módosítás az első alapképzés fogalmát a képesítési követelményben meghatározott képzési időnek és a korábban már államilag finanszírozott időszaknak a figyelembevételével határozza meg.
Az első alapképzés fogalmának kiterjesztése összhangban van a felsőoktatási törvény preambulumával, mely célul tűzte ki a felsőoktatáshoz való hozzáférés növelését, és a jogszabály módosítás eredményeképpen rugalmasabbá, átjárhatóbbá válik a képzési rendszer.
a 8-9. §-hoz
Győr újkori története során mindig jelentős iskolaváros volt. Kiváló egyházi és világi középiskolái mellett 1745-től – kisebb-nagyobb megszakításokkal - a XIX. század végéig jelentős felsőoktatási intézmények is működtek a városban. E történeti előzmények után 1968. június 4-én alakult meg a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, amely 1986 óta viseli Széchenyi István nevét. A Főiskola az 1990-ben elkezdett intézményfejlesztés eredményeként nemcsak a régió, hanem az ország egyik legnagyobb és legszélesebb profilú felsőoktatási intézményévé vált. Az egy évtizeddel ezelőtti 1100 fős hallgatói létszám mostanra meghaladja a hétezret.
Az intézmény képzési kínálata a mérnöki képzés mellett az 1990-es évtől kezdődően a felső-dunántúli terület igényei alapján jelentősen kibővült, s mára univerzálissá vált. A főiskolán jelenleg három tudományterületen összesen 16 szakon folyik képzés, ezek közül két tudományterületen, 5 szakon egyetemi szinten.
A főiskola 2001 márciusában nyújtotta be az egyetemmé nyilvánítási kérelmét alátámasztó akkreditációs dokumentumokat, melyeket az Oktatási Minisztérium továbbított a véleményező testületeknek. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács 2001. június 13-ai ülésén a következő határozatot hozta: “Az FTT felsőoktatás-politikai és regionális szempontból támogatja a Széchenyi István Főiskola egyetemalapítási törekvését.” A Magyar Akkreditációs Bizottság 2001. július 6-án a Látogató Bizottság és az illetékes szakbizottságok javaslata alapján határozott az egyetemi kritériumok teljesítéséről.
Az egyetemmé nyilvánítás jogi alapja az, hogy a MAB megállapítása szerint a Széchenyi István Főiskola jogutódjaként létesítendő Széchenyi István Egyetem teljesíti az Ftv. 3. §-ában foglalt követelményeket, azaz több tudományterületen és több szakon képes egyetemi alapképzésre, általános és szakirányú továbbképzésre, tudományos kutatásra, doktori képzésre és habilitációs eljárás lefolytatására. Az engedélyezett egyetemi szakok a következők: műszaki tudományterületen építő-, építész és közlekedésmérnöki, társadalomtudományok területén jogi és gazdálkodási szak.