T/4987.
számú
törvényjavaslat
a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek
környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról
Előadó: dr. Turi-Kovács Béla
környezetvédelmi miniszter
Budapest, 2001. augusztus
2001. évi .... törvény
a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek
környezetvédelmi termékdíjáról szóló
1995. évi LVI. törvény módosításáról
Az Országgyűlés a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényt (a továbbiakban: Kt.) az alábbiak szerint módosítja:
1. §
A Kt. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“1. § A törvény célja, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során vagy azt követően közvetlenül, illetve közvetve veszélyeztető vagy terhelő termék által okozott környezeti veszélyeztetések vagy károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen, valamint járuljon hozzá a környezetszennyezés megelőzéséhez, vagy csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez.”
2. §
A Kt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“2. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott termékdíjköteles termék után, beleértve más termékkel együtt vagy más termék(ek) részeként vagy összetevőjeként forgalomba hozott terméket is,
a) a belföldi előállítású termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - vagy saját célú felhasználója, valamint
b) a termékdíjköteles vámáru (a továbbiakban a belföldi előállítású termékdíjköteles termékkel együtt: termékdíjköteles termék) behozatala esetén – a 4. § (1) bekezdésben szereplő vámeljárások alkalmával – a vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) szerinti vámfizetésre kötelezett, illetve a vámszabadterület üzemeltetője [a továbbiakban a) és b) együtt: kötelezett]
környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) köteles fizetni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettől a termékdíjfizetési kötelezettséget az első vevő, illetve a hasznosítást koordináló szervezet külön jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek teljesítése esetén a Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: a Kac) kezelését végző szerv jóváhagyásával - szerződésben – átvállalhatja (a továbbiakban: másodlagos kötelezett).
(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:
a) üzemanyag és egyéb kőolajtermékek,
b) gumiabroncs,
c) hűtőberendezés, hűtőközeg,
d) csomagolóeszköz,
e) akkumulátor,
f) festékek, lakkok hígítói és oldószerei (a továbbiakban: hígítók és oldószerek),
[a továbbiakban: a) és f): közvetlenül szennyező termék; b)–e) együtt: hulladékképző termék].”
3. §
A Kt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“3. § (1) Termékdíjfizetési kötelezettség - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a belföldi előállítású termékdíjköteles termék első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.
(2) Ha a termékdíjköteles terméket másodlagos kötelezettnek értékesítik, a termékdíjfizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék másodlagos kötelezett általi első belföldi értékesítésekor, a másodlagos kötelezett által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.
(3) Az üzemanyag termékdíjat a jövedéki adó fizetésére kötelezett a jövedéki adó részeként, a jövedéki adóban fizeti meg. Az üzemanyag termékdíj mértéke az üzemanyagok után befizetett jövedéki adó három százaléka, amely a Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzatot illeti meg.
(4) A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék mennyisége (a termékdíj alapja) után megállapított termékdíjat (a termékdíj alapja és a termékdíj tétel szorzata) a kötelezett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) által vezetett, a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában megjelölt számla javára fizeti be, és a termékdíj fizetési kötelezettségről az adóhatóságnál bevallást tesz a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) fogyasztási adóra vonatkozó rendelkezései szerint.
(5) Az adóhatóság - az Art.-nak megfelelően - fizetési halasztást és részletfizetést engedélyezhet, és erről a határozat egy példányának megküldésével értesíti a Kac kezelőjét.
(6) A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék utáni termékdíj megállapításának és befizetésének teljesítését az adóhatóság - az Art.-ban foglaltak szerint - ellenőrzi.
(7) Az adóhatóság a befizetett, illetőleg az általa behajtott termékdíjat termékdíj fajtánkénti bontásban a tárgyhónapot követő hónap 15. napjától számított 5 munkanapon belül átutalja a Magyar Államkincstár részére. Az ezt követően történt teljesítéseket egy összegben 10 naponta utalja át a Magyar Államkincstár részére.”
4. §
A Kt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“4.§ (1) A behozott termékdíjköteles termék esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség
a) a termékdíjköteles termék belföldi forgalom számára történő vámkezelése céljából benyújtott árunyilatkozat elfogadásának napján,
b) minden egyéb behozatali jellegű vámeljárás esetén – ideértve a termékdíjköteles terméknek vámszabadterületre külföldről történő betárolását is, kivéve az árutovábbítási vámeljárást – a termékdíjköteles termék felhasználásának napján keletkezik. A csomagolóeszköz akkor kerül felhasználásra, amikor abból hulladék keletkezik.
(2) A termékdíj-fizetési kötelezettséget a behozott termékdíjköteles termék belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor, valamint a belföldi forgalom számára történő vámkezeltetéssel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések során a vámhatóság határozattal állapítja meg (veti ki), a Vámtv., valamint e törvény rendelkezései szerint.
(3) Minden egyéb termékdíjköteles termékkel végezhető behozatali jellegű vámeljárás – ideértve a termékdíjköteles terméknek vámszabadterületre külföldről történő betárolását is, kivéve az árutovábbítás vámeljárást – során az e törvény 3. §-ának (4)-(7) bekezdésében meghatározott önbevallási és fizetési eljárás szabályai alkalmazandók. A termékdíjfizetési kötelezettségnek negyedévente, önbevallás útján kell eleget tenni. A negyedéves elszámoláskor a termékdíjfizetésre kötelezett levonhatja az elszámolási időszak alatt igazoltan befizetett termékdíj összegét, illetve visszaigényelheti a tárgynegyedévet megelőzően igazoltan befizetett termékdíjat azon termék után, amelyet az elszámolási időszakban igazoltan külföldre szállított.
(4) A vámhatóság a befizetett (beszedett), illetőleg általa behajtott termékdíjat a tárgyhót követő hónap 15. napjáig átutalja a Magyar Államkincstár részére.”
5. §
A Kt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“5. § A kötelezettnek a termékdíj 75 százalékát kell megfizetnie az olyan termékdíjköteles termék esetében, amely a külön jogszabályban meghatározottak szerint környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatára jogosult (termékdíjkedvezmény).”
6. §.
(1) A Kt. 5/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a Kt. 5/A. §-át megelőző “Termékdíj visszaigénylés” alcím “Termékdíj visszaigénylés, termékdíjmentesség” alcímre változik:
“5/A. § (1) Visszaigényelhető a termékdíj azon termékdíjköteles termék után, amellyel kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan a Magyar Köztársaság által kötött hatályos nemzetközi szerződés közterhektől mentes beszerzést ír elő. A visszaigényléshez külön jogszabályban meghatározott igazolások benyújtása szükséges.”
(2) A Kt. 5/A. §-a kiegészül a következő (3)-(5) bekezdésekkel:
“(3) Az üzemanyagok és egyéb kőolajtermékek, valamint a hígítók és oldószerek környezetvédelmi termékdíja kivételével külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, a (4) bekezdésben meghatározott mértékben, legfeljebb egy évre szóló, évente megújítandó, hasznosítást koordináló szervezet esetén két évre mentesség szerezhető azon termékek után fizetendő termékdíj alól, amelyre vonatkozóan a kötelezett a hulladékká vált termékdíjköteles terméket hasznosítja. A kötelezett általi hasznosítással egyenértékű, ha azt nem a kötelezett maga végzi, de a hasznosításra történő átadás-átvétel tényét igazolja. A visszagyűjtést és a hasznosítást a kötelezett hasznosítást koordináló szervezettel is végeztetheti.
(4) Teljes mentesség szerezhető a termékdíj alól, ha a külön jogszabályban meghatározott kötelező hasznosítási aránynak megfelelő mennyiségű hulladékká vált termékdíjköteles terméket hasznosított a kötelezett. A mentesség meghatározásakor a hasznosított hulladékká vált termékdíjköteles termék arány és a kötelező hasznosítási arány hányadosát kell figyelembe venni.
(5) Az (3) bekezdésben meghatározott hasznosítást koordináló szervezet olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amely a hulladékká vált termékdíjköteles termék visszagyűjtését és hasznosítását végzi vagy végezteti, és amely a termékdíjköteles termék gyártóinak, forgalmazóinak részvételével jött létre.”
7. §
A Kt. az alábbi új 5/B.-5/C. §-sal egészül ki:
“5/B. § A Kac kezelését végző szervtől - a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig - visszaigényelheti a terméket terhelő termékdíjat az a kötelezett vagy az a másodlagos kötelezett, aki a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles terméket (alapanyagot) használt fel.
5/C. §. (1) A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni abban az esetben, ha a terméket a kötelezett, vagy a másodlagos kötelezett exportálja.
(2) Ha az exportáló a kötelezettől vásárolta a termékdíjköteles terméket, akkor külön jogszabályban meghatározottak szerint az exportáló a termékdíjat a Kac-tól visszaigényelheti.
(3) Nem kereskedelmi jellegű termékdíjköteles termék behozatala – az e törvény 14. § (2) bekezdésében és a 18. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – mentes a termékdíjfizetés alól.
(4) A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni a behozott termékdíjköteles termékre, amennyiben a termék változatlan formában és állapotban épül be az aktív, illetve a vámszabadterületi feldolgozás esetén végleges rendeltetéssel külföldre kerülő késztermékébe, továbbá, ha a termék változatlan formában és állapotban kiszállításra kerül.
(5) A csomagolóeszköz termékdíja kivételével nem kell termékdíjat fizetni a raktározási vámszabadterületre külföldről történő betároláskor. A csomagolóeszköz termékdíjat sem kell megfizetni abban az esetben, ha a termék nem kerül átcsomagolásra.
(6) Nem kell a környezetvédelmi termékdíjat megfizetni a vámjogról, vámeljárásról, valamint vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 105. §, 106. § (1)-(2) és (8) bekezdései, 108. §, 109. § (1)-(5) bekezdései, 110. § (1)-(2) bekezdései, 111. § (1)-(2) és (4)-(10) bekezdései, 112. § (1)-(2) bekezdései, 113. § (1) bekezdése, (5) bekezdése, (13) bekezdése és (17) bekezdése, 114. § (1) bekezdése, 115. §, 116. §, 117. § (1)-(4) és (6)-(10) bekezdései, 118. § (1) és (4)-(6) bekezdései, 119. §, 120. §, 121. §, 123/A. §, 123/B. §-a szerint vámmentesen vámkezelt, a Kt. hatálya alá tartozó vámáruk, valamint hajók üzemanyag-tartályában lévő üzemanyag után.”
8. §
(1) A Kt. 7. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(1) A Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) - e törvény céljára figyelemmel - a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint rendszeres támogatást nyújthat.
(2) A rendszeres támogatásra való jogosultságot Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásáig, legfeljebb három évre lehet pályázattal megszerezni. Az egész országra vagy az ország jelentős részére kiterjedő kormányzati, ágazati program megvalósulását elősegítő fejlesztés esetén a Minisztérium – a Kac Tárcaközi Bizottság véleményének ismeretében – a jogosultság időtartamát egy alkalommal, egy évvel meghosszabbíthatja.”
(2) A Kt. 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A Kac kezelője a jogos igénylés beérkezésétől számított 30 napon belül a Minisztérium vonatkozó közleményében meghatározott mértékű támogatást utal a jogosult részére.”
9. §
A Kt. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint e § kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel:
“(2) A Gkt.-t a nem kereskedelmi jellegű vámáruként behozott gumiabroncsok után is meg kell fizetni.
(3) A Magyarországon begyűjtött használt gumiabroncs passzív feldolgozás keretében történő felújítást követően a felújított gumiabroncsnak az országba történő behozatala termékdíjmentes. A passzív feldolgozást végrehajtónak rendelkeznie kell országa vámhatósága által kiállított bevitelt és a kivitelt igazoló dokumentumokkal.”
10. §
A Kt. 12. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
“(2) Összetett csomagolások esetén a fizetendő termékdíj megállapítására
a) ha a csomagolás fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó termékdíjtételt,
b) ha a csomagolás fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemű anyagból áll, a csomagolás teljes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíj tételt,
c) ha a csomagolás fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolás tömegének 90%-át eléri, az egyéb anyagokra vonatkozó termékdíj tételt
kell alkalmazni.”
11. §
A Kt. 14. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi rendelkezésének számozása (1) bekezdésre változik:
“(2) A Hkt.-t a nem kereskedelmi jellegű vámáruként behozott hűtőberendezések és hűtőközegek után is meg kell fizetni.”
12. §
A Kt. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az Akt.-t a nem kereskedelmi jellegű vámáruként behozott akkumulátorok után is meg kell fizetni.”
13. §
A Kt. a következő új VII. Fejezettel és új 19/A. és 19/B. §-okkal egészül ki:
“VII. Fejezet
Hígítók és oldószerek környezetvédelmi termékdíja
19/A. § Termékdíjat kell fizetni a hígítók és oldószerek után (továbbiakban: Hokt.).
19/B. §. (1) A termékdíj alapja a hígítók és az oldószerek tömege.
(2) Az Hokt. termékdíjtételeit és számításának módját a 7. számú melléklet tartalmazza.”
14. §
A Kt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“20. § E törvény alkalmazásában
a) termékdíj: a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során vagy azt követően közvetlenül, illetve közvetve veszélyeztető vagy terhelő termék belföldön előállított és/vagy behozott mennyisége (Fkt. esetén a termékértékesítés ellenértéke) alapján megállapított díj, amelyet a termék és a hulladékká vált termék által okozott környezeti veszélyeztetések vagy károk megelőzésére, csökkentésére, rendezésére, valamint a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás ösztönzésére, a környezetszennyezés megelőzésére vagy csökkentésére irányuló tevékenység támogatására a Magyar Államkincstár részére kell befizetni;
b) újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása. A többször felhasználható, újratölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká;
c) hasznosítás: a hulladéknak, vagy valamely összetevőjének a termelésben, vagy a szolgáltatásban – a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 18. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban és (2) bekezdésében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával – történő felhasználása;
d) ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -, a Hgt. 3. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával végzett tevékenység;
e) forgalomba hozatal: termékdíjköteles termék első belföldi értékesítése, beleértve más termékek részeként, vagy összetevőjeként, vagy azzal együtt történő forgalmazását is;
f) belföld: a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad és tranzit területeket is;
g) import: importnak minősül a termékdíjköteles termék a Vámtv. szerinti behozatala, az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével;
h) importáló: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, aki, illetve amely a Vámtv. rendelkezései szerint vámfizetésre kötelezett, továbbá vámszabadterület esetén a vámszabadterület üzemeltetője;
i) export: termékdíjköteles termék a Vámtv. szerinti – végleges rendeltetésű – kivitele, az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével;
j) csomagolóeszköz: a külön jogszabályban meghatározott termékek mellett csomagolóeszköznek minősül a termék(ek) vagy kisebb csomagolóeszközök befogadására, egységbe fogására kialakított ideiglenes védőburkolat, amely e törvény 2. számú mellékletében felsorolt anyagból készült;
k) nem szabványos fűtőolaj: a Magyar Szabványtól (MSZ-2042) eltérő tulajdonságú fűtőolaj;
l) visszagyűjtés: használt vagy hulladékká vált termék – veszélyes hulladék esetén a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabály szerinti – termelőtől, kereskedőtől, a lakosságtól, valamint egyéb szervezettől történő begyűjtése, vagy szállítása előkezelésre vagy hasznosításra;
m) aktív feldolgozás: a Vámtv. 72-74. §-ai szerinti tevékenység;
n) passzív feldolgozás: a Vámtv. 87-89. §-ai szerinti tevékenység;
o) Csomagolás: a külön jogszabályban meghatározott olyan termék, amelyet termékek, áruk befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében használnak.”
15. §
(1) A Kt. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a környezetvédelmi termékdíj alóli mentesség igénybevételének részletes feltételeit, a kötelező hasznosítási arányt, valamint a Csomagolóeszköz Tanácsadó Testület összetételét és feladatait rendeletben állapítsa meg.”
(2) A Kt. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a termékdíj átvállalásának és visszaigénylésének részletes feltételeit rendeletben állapítsa meg.”
(3) A Kt. 21. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi miniszter, hogy a különböző hatóságok adatszolgáltatásának módjáról, a visszaigényléshez szükséges igazolásokról szóló részletes szabályokat - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg.”
16. §
(1) A Kt. 1. és 3. számú mellékletei helyébe e törvény 1-2. számú mellékletei lépnek.
(2) A Kt. az e törvény 3. számú mellékletével megállapított 7. számú melléklettel egészül ki.
17. §
(1) A törvény – a (3)-(4) bekezdésekben foglaltak kivételével – 2002. január 1-én lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Kt. 8. és 13. §-ában “az Alap” szövegrész helyébe “a Kac” szövegrész lép,
b) a Kt.
ba) 6. §-a,
bb) 11. §-ának (2)-(4) bekezdései,
bc) 21. §-ának (1) bekezdésében az “ITJ-” szövegrész,
hatályát veszti.
(3) Az e törvény 10. §-ával megállapított Kt. 12. § (2) bekezdése, a 13. §-ával megállapított Kt. 19/A-19/B. §-ai, a 14. §-ával megállapított 20. §-ának o) pontja, valamint 16. §-ának (2) bekezdésével és 3. számú mellékletével megállapított a Kt. 7. számú melléklete 2003. január 1-én lépnek hatályba.
(4) 2003. január 1-jei hatállyal a Kt.
a) 2. §-a (3) bekezdésének d) pontjában, a 4. § (1) bekezdésében, az 5/C. § (5) bekezdésében a “csomagolóeszköz” kifejezés helyébe a “csomagolás” kifejezés,
b) 11. §-ának (1) bekezdésében a “csomagolóeszközök” szövegrész helyébe a “a termékek csomagolása” szövegrész,
c) 12. §-ának (1) bekezdésében a “csomagolóeszközök” szövegrész helyébe “a csomagolás” szövegrész
lép.
1. számú melléklet a 2001. évi …törvényhez
“1. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez
|
|
Kategória |
2002. évi termékdíjtétel Ft/kg |
|
|
|
1. |
Jóváhagyott [(ENSZ EGB) "E" jellel rendelkező] új gumiabroncs, valamint külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mennyiségben a felújításra (újrafutózásra) behozott gumiabroncs esetén |
42,8 |
|
|
2. |
Jóváhagyott [(ENSZ EGB) "E" jellel rendelkező] felújított (újrafutózott) gumiabroncs behozatala esetén |
53,8 |
|
|
3. |
Felújításra (újrafutózásra) (külön jogszabályban meghatározott feltételekkel) behozott használt gumiabroncs esetén |
171,4 |
|
|
4. |
Importált használt gumiabroncs esetén |
900 |
“
2. számú melléklet a 2001. évi …törvényhez
“3. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez
Hűtőberendezések és hűtőközegek termékdíjtételei
I. Az új hűtőberendezések termékdíjtételei
|
|
Névleges hűtőtérfogat |
2002. évi termékdíjtétel t(Ft/db) |
|
|
120 literig |
1131 |
|
|
120,01-250,00 literig |
2036 |
|
|
250,01 liter fölött |
5252 |
|
|
|
k(Ft/db) |
|
|
0,50 kg-ig |
281,8 |
|
|
0,51-2,00 kg-ig |
504,3 |
|
|
2,01 kg fölött |
1321 |
I. A termékdíjköteles új hűtőközegek termékdíjtételei
|
|
Termékdíjköteles hűtőközeg |
2002. évi termékdíjtétel Ft/kg |
|
|
HCFC és HCFC keverék |
420 |
I. Termékdíjtételek használt hűtőberendezések importja esetén
|
|
|
2002. évi termékdíjtétel t(Ft/db) |
|
|
120 literig |
4523 |
|
|
120,01-250,00 literig |
8143 |
|
|
250,01 liter fölött |
21009 |
|
|
|
k(Ft/db) |
|
|
0,50 kg-ig |
1127,3 |
|
|
0,51-2,00 kg-ig |
2017,3 |
|
|
2,01 kg fölött |
5287 |
I. Termékdíjak regenerált, illetve regenerálásra alkalmas hűtőközegek importja esetén
|
|
Termékdíjköteles hűtőközeg |
2002. évi termékdíjtétel Ft/kg |
|
|
Regenerált CFC és CFC keverék |
2693,5 |
|
|
HCFC és HCFC keverék |
821 |
|
|
Regenerálásra alkalmas CFC és HCFC |
630 |
“
3. számú melléklet a 2001. évi …törvényhez
“7. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez
I. Hígítók és egyéb oldószerek termékdíja
|
Termékdíjköteles termék |
2003. évben Ft/kg |
|
A hígítók és egyéb oldószerek |
200 |
II. A fizetendő termékdíjtétel (T) meghatározása
T = t x p x s, ahol
t = 200 Ft/kg
p = az értékesítésre, illetve vámkezelésre kerülő hígító és egyéb oldószer mennyisége, (beleértve a festéknél és a lakknál annak hígító és egyéb oldószer tartalmát) (kg)
s = a termék környezeti jellemzőitől függő korrekciós tényező, melynek értékei
a) s=1, ha az oldószer aromás tartalma, illetve a lakkban, festékben lévő oldószer illékony anyag tartalmának aromás része 30 % felett van
b) s=0,8, ha az oldószer aromás tartalma, illetve a lakkban, festékben lévő oldószer illékony anyag tartalmának aromás része 20-30 % között van
c) s=0,6, ha az oldószer aromás tartalma, illetve a lakkban, festékben lévő oldószer illékony anyag tartalmának aromás része 0-19,99 % között van
d) s=0,4, ha az oldószer alifás tartalma, illetve a lakkban, festékben lévő oldószer illékony anyag tartalmának alifás része 15-40 % között van
e) s=0,1, ha az oldószer alifás tartalma, illetve a lakkban, festékben lévő oldószer illékony anyag tartalmának alifás része 15 % alatt van
f) s=0 vízzel hígítható, szerves oldószert legfeljebb 6%-ban tartalmazó festék esetén
g) s=0 szilárd festékkompozíciók esetén”
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényt (a továbbiakban: a Kt.) 1995. júniusában fogadta el az Országgyűlés. A törvény az üzemanyagra, gumiabroncsra, hűtőszekrényre és hűtőközegre 1995. szeptemberétől, a csomagolóeszközre és akkumulátorra 1996. január 1-től, míg a gyógyszerek csomagolóeszközeire csak 1997. január 1-től lépett hatályba. A törvény végrehajtási rendeletei 1995. szeptemberében jelentek meg.
A környezetvédelmi termékdíj bevezetésével az Országgyűlés forrást kívánt teremteni a termék által okozott környezetvédelmi problémák egy részének megoldására oly módon, hogy ezzel egy időben a problémát okozó termékek fogyasztását is csökkentse a termékdíj árba való beépítésén keresztül, vagy a termékdíj differenciálásával versenyképes árat alakítson ki a környezetbarát helyettesítő termék részére.
A Kt. hatályba lépése óta eltelt időszak során bekövetkezett jogszabályváltozások, különösen a vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról szóló 1995. C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.), valamint az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény módosítása, illetve a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 2001. január 1-i hatályba lépésére is figyelemmel, elengedhetetlen a termékdíjra vonatkozó jogszabályok módosítása. Ezen túlmenően, a Kt. gyakorlati alkalmazása során felhalmozódott tapasztalatok, a felmerült problémák, kérdések tisztázása, feloldása érdekében további módosítások szükségesek, amelyek a törvény végrehajthatóságának javítását célozzák.
A törvény elfogadása esetén a környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettséget a hígítót és más oldószereket magába foglaló termékcsoportra is kiterjeszti.
A javasolt szabályozás tekintetében az Európai Közösség felé konkrét jogharmonizációs kötelezettség hazánkat nem terheli. E szabályozás biztosítja a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EGK irányelv jogharmonizációja megvalósítása érdekében a csomagolásra vonatkozó szabályozással való összhang megteremtését.
A Kt. 1. §-a a törvény céljait fogalmazza meg. A megfogalmazott célok tartalmilag ma is helyesek, azonban a sorrenden változtatni szükséges, figyelembe véve a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény meghatározott prioritásokat. A módosítás lényege, hogy a törvény céljának megfogalmazásából egyértelműen kitűnjön, hogy a megelőző környezetvédelem előbbre való az utólagos védelemnél, az ún. "csővégi" kárelhárításnál.
A módosítás egyrészt a vámtörvénnyel való összhang megteremtését célozza, másrészt a termékdíjfizetési kötelezettség átvállalásának lehetőségével a felesleges gazdasági terhek csökkentését kívánja a tárca elérni. Ezen túlmenően az új termékkörre is kiterjeszti a törvény hatályát.
Az eddigi tapasztalatok fényében átdolgozásra kerültek a belföldi kötelezettek termékdíjfizetési kötelezettségének szabályai, különös tekintettel az adóhatóság ezirányú feladataira.
A vámtörvénnyel való összhang megteremtése érdekében módosultak a behozott termékdíjköteles termékek termékdíjfizetésének szabályai, valamint a javaslat a vámszabadterületekre speciális szabályokat fogalmaz meg.
A termékdíjkedvezményre vonatkozó rendelkezés pontosításra került.
A visszaigénylés szabályainak pontosításán túlmenően, a mentesség általános, valamennyi termékre kiterjedő szabályait fogalmazzuk meg.
A törvény korábbi végrehajtási rendeleteinek visszaigénylésre és mentességre jogosító rendelkezései magasabb szintű jogszabályban történő rendezése szükséges.
A rendszeres támogatás szabályai az Eat. hatályon kívül helyezése miatt módosítást igényel.
A törvény hatályának a nem kereskedelmi jellegű vámáruként behozott termékekre történő kiterjesztése indokolt. Ezen túlmenően a javasolt szabályozás biztosítja a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EGK irányelv jogharmonizációja megvalósítása érdekében az összetett csomagolásra vonatkozó szabályozással való összhang megteremtését.
A levegőtisztaság védelmének érdekében a törvény hígítók és egyéb oldószerek környezetvédelmi termékdíjával kiegészítésre kerül.
A törvény gyakorlati alkalmazásának javítása érdekében a fogalmak pontosításra kerültek.
A törvény végrehajtásához szükséges felhatalmazásokat tartalmazza a Kormány, illetve a környezetvédelmi miniszter számára.
A mellékletek módosítását az egyes díjtételek emelése, illetve új termékdíjtételek bevezetése indokolja.