T/5042.
2001. évi ….… törvény
a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról
I. fejezet
1. §
E törvény hatálya kiterjed
a) a takarmány-alapanyagok, -adalékanyagok, gyógyszeres takarmányok, előkeverékek, takarmánykeverékek, teljes értékű takarmányok (tápok), kiegészítő takarmányok, ásványi takarmányok, tejpótló takarmányok, különleges táplálási igényeket kielégítő takarmányok, szálas- és tömegtakarmányok és az ökológiai követelmények szerint előállított takarmányok minőségére, biztonságára, előállítására, tárolására, forgalomba hozatalára, felhasználására, szállítására, exportjára, importjára, országon való átszállítására, engedélyezésére, nyilvántartásba vételére, ellenőrzésére és vizsgálatára, valamint
b) a takarmány-előállító üzemek működési engedélyezésére, a takarmány-előállító üzemek, takarmány tároló és forgalmazó helyek nyilvántartására és ellenőrzésére.
2. §
E törvény alkalmazásában:
1. Takarmány: állatok etetésére szolgáló természetes állapotú, friss vagy tartósított, növényi vagy állati eredetű termék, illetve ezek ipari feldolgozásból származó terméke, valamint szerves vagy szervetlen anyag önmagában vagy keverékekben, adalékanyagokkal vagy azok nélkül.
2. Takarmány-alapanyag: közvetlenül állatok etetésére, illetve takarmánykeverékek, előkeverékek előállítására felhasználható, természetes állapotú, friss vagy tartósított, növényi vagy állati eredetű termék, illetve ezek ipari feldolgozásból származó terméke, valamint szerves vagy szervetlen anyag, adalékanyagokkal vagy azok nélkül.
3. Takarmány-adalékanyag: az az anyag vagy készítmény – kivéve az előkeverékeket –, amelyet a minőség befolyásolására, meghatározott tulajdonságok módosítására – különös tekintettel a takarmány külső megjelenésére, állagára, szagára, ízére, eltarthatóságára –, vagy egyéb technológiai hatás elérésére, illetve takarmányozás-élettani okból kevernek a takarmányba.
4. Gyógyszeres takarmány: olyan takarmány, amely az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó anyagot is tartalmaz.
5. Előkeverék: különböző takarmány-alapanyagok, -adalékanyagok olyan keveréke, amely takarmánykeverékek előállítására szolgál.
6. Takarmánykeverék: teljes értékű vagy kiegészítő takarmány formájában az állatok etetésére szolgáló alapanyagok keveréke, adalékanyagokkal vagy azok nélkül.
7. Teljes értékű takarmány (táp): a takarmányok olyan keveréke, amely összetételénél fogva önmagában etethető és napi takarmányadagként teljes mértékben kielégíti az állatok táplálóanyag szükségletét.
8. Kiegészítő takarmány: a takarmányok olyan keveréke, amely meghatározott anyagokat nagy mennyiségben tartalmaz, és összetételénél fogva kizárólag más takarmányokkal együtt etetve elégíti ki az állatok táplálóanyag szükségletét, és alkalmazható napi takarmányadagként.
9. Ásványi takarmány: olyan kiegészítő takarmány, amely elsősorban ásványi anyagokat, de legalább 40 % nyers hamut tartalmaz.
10. Tejpótló takarmány: olyan takarmánykeverék, amely szárazon vagy meghatározott folyadékmennyiségben feloldva fiatal emlősállatok táplálására szolgál, a kolosztrum felvétele utáni időszakban, az anyatej kiegészítéseként vagy pótlására, illetve amely borjúhizlaló takarmányként használható fel.
11. Különleges táplálási igényeket kielégítő takarmány: olyan takarmány, amely speciális összetétele, illetve különleges előállítási eljárása miatt különbözik az általános fogyasztásra használt takarmányoktól, ezáltal olyan állatok igényeit elégíti ki, amelyek emésztésük, anyagcseréjük vagy fiziológiai állapotuk és életkoruk miatt az átlagostól eltérő takarmányt igényelnek.
12. Szálas- és tömegtakarmány: természetes állapotú, friss vagy tartósított, többségében sok nyers rostot tartalmazó takarmány.
13. Ökológiai követelmények szerint előállított takarmány: az ökológiai termelésben kötelező, külön jogszabályban meghatározott alapkövetelményeknek megfelelő, meghatározott szervezet által tanúsított takarmány.
14. Új takarmány: sem határozott, sem határozatlan időtartamra szóló engedéllyel még nem rendelkező, a korábbitól eltérő eljárással készült, vagy eltérő módon felhasználható, illetve új takarmányozás-élettani hatással rendelkező takarmány-alapanyag vagy -adalékanyag.
15. Napi takarmányadag: a takarmányok 12 %-os nedvességtartalommal számolt azon mennyisége, amely egy meghatározott fajú, korú és hasznosítási irányú állat napi táplálóanyag szükségletét teljes mértékben biztosítja.
16. Takarmányok nemkívánatos anyagai: azok az anyagok, amelyek a takarmányban közvetlenül az állat egészségét, termelőképességét, illetve közvetve az ember egészségét, vagy a környezetet és a természetet (a továbbiakban együtt: környezet) veszélyeztethetik vagy károsíthatják.
17. Tiltott anyagok: olyan anyagok, amelyeket a takarmányok nem tartalmazhatnak, mivel azok közvetlenül az állat, illetve közvetve az ember egészségét, vagy a környezetet veszélyeztetik vagy károsítják.
18. Takarmány előállítás: a takarmányok előkészítése, feldolgozása, keverése, tartósítása, kezelése és kiszerelése.
19. Takarmány kezelés: a takarmányok mérése, ki- és betöltése, csomagolása, hőkezelése, hűtése, tárolása, állagának megőrzése, és minden olyan, ezekhez kapcsolódó tevékenység, amely nem minősül forgalomba hozatalnak.
20. Forgalomba hozatal: a takarmányok készletezése más személy számára visszterhesen vagy ingyenesen történő átruházás céljából – beleértve az eladásra való felkínálást is –, valamint a takarmányok eladása, illetve más módon való átruházása.
21. Takarmány tároló hely: az a hely, ahol a takarmányokat előállításuk, forgalomba hozataluk, illetve felhasználásuk előtt tartják.
22. Takarmány-előállító üzem: takarmány-alapanyagot, -adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, előkeveréket, takarmánykeveréket, teljes értékű takarmányt, kiegészítő takarmányt, ásványi takarmányt, tejpótló takarmányt, különleges táplálási igényeket kielégítő takarmányt és ökológiai követelmények szerint előállított takarmányt előállító üzem.
23. Létesítmény: a takarmány-előállító üzem, a takarmány tároló hely és a takarmány forgalmazó hely.
24. Takarmány-ellenőrzés: a létesítmények, illetve a takarmányok előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának, felhasználásának, takarmányozási szempontból szállításának, exportjának, importjának, országon való átszállításának, összetételének, előzetesen meghatározott tulajdonságainak, biztonságának, mikrobiológiai állapotának, csomagolásának, jelölésének, követhetőségének, tiltott anyagoktól való mentességének és a nemkívánatos anyagok mennyiségének ellenőrzése.
II. fejezet
3. §
Takarmányozási hatóságként jár el
a) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium),
b) az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI),
c) az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet (a továbbiakban: ÁOGYTI), valamint
d) a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás).
III. fejezet
4. §
(1) A takarmány-előállító üzem működési engedélyét – az ÁOGYTI és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) illetékes intézetének szakhatósági állásfoglalása alapján – az Állomás adja ki. Az engedély kiadásától számított legfeljebb 5 évig érvényes.
(2) Az Állomás a működési engedéllyel rendelkező létesítményekről nyilvántartást vezet, és erről az ÁOGYTI-t tájékoztatja.
IV. fejezet
5. §
(1) A takarmány előállításának feltétele, hogy a takarmány-előállító üzem rendelkezzen működési engedéllyel és az általa előállított termékekre vonatkozó gyártmánylapokkal.
(2) Takarmány előállításához engedélyezett, illetve a külön jogszabályban felsorolt takarmány-alapanyag és -adalékanyag használható fel.
(3) A takarmány tároló helynek
a) rendelkeznie kell a külön jogszabály szerinti működési engedéllyel, továbbá eleget kell tennie a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi kötelezettségnek,
b) biztosítania kell a takarmány minőségének megóvását és állategészségügyi szempontból való biztonságos felhasználhatóságát.
(4) A takarmány forgalomba hozatalának feltétele, hogy
a) a forgalmazó hely rendelkezzen a külön jogszabály szerinti működési engedéllyel,
b) a takarmány csomagolása és jelölése feleljen meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, és rendelkezzen megfelelő felhasználási, etetési útmutatóval.
6. §
(1) A takarmány előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának feltételei:
a) a takarmány az állat termelőképességét károsan nem befolyásolhatja, közvetlenül az állat vagy közvetve az ember egészségét nem veszélyeztetheti, illetve károsíthatja,
b) a takarmány tiltott anyagot, illetve a külön jogszabályban meghatározott mennyiségnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot nem tartalmazhat,
c) a takarmány minőségét, illetve az állat termelőképességét károsan befolyásoló, valamint a takarmány minőséghibáját elfedő technológia vagy anyag nem alkalmazható.
(2) A minőségében károsult takarmányok felhasználhatóságáról az Állomás dönt.
(3) A megengedettnél nagyobb mennyiségben nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmányt a külön jogszabályban meghatározott feltételek betartása esetén lehet forgalomba hozni és felhasználni.
(4) Az előállított takarmányok minőségéért és biztonságáért a minőségmegőrzési időn belül, illetve az etethetőség időpontjáig, az előállító által javasolt tárolási és raktározási feltételek betartása esetén, a takarmány előállítója, import takarmányok esetében az importőr felel.
V. fejezet
Új takarmány engedélyezése és nyilvántartásba vétele
7. §
(1) Kizárólag engedélyezett és nyilvántartásba vett új takarmány állítható elő, illetve hozható be Magyarországra.
(2) Az új takarmányt takarmányozási célú hasznosíthatóság szempontjából az OMMI engedélyezi és nyilvántartásba veszi.
(3) Az új gyógyszeres takarmány engedélyezése során az ÁOGYTI szakhatósági állásfoglalást ad.
8. §
Engedéllyel még nem rendelkező új takarmányt eseti jelleggel előállítani, felhasználni és behozni kizárólag az OMMI engedélyével, az abban meghatározott feltételekkel lehet. Gyógyszeres takarmány esetében az engedélyezés során az ÁOGYTI szakhatósági állásfoglalást ad.
VI. fejezet
9. §
(1) Takarmány-alapanyagot, -adalékanyagot, gyógyszeres takarmányt, előkeveréket, takarmánykeveréket, teljes értékű takarmányt, kiegészítő takarmányt, ásványi takarmányt, tejpótló takarmányt, különleges táplálási igényeket kielégítő takarmányt és ökológiai követelmények szerint előállított takarmányt külső behatásoktól védetten, olyan csomagolóeszközben, ömlesztve vagy tartályban lehet forgalomba hozni, amely biztosítja a takarmány minőségének megóvását és állategészségügyi szempontból való biztonságos felhasználhatóságát.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt, takarmány-előállító üzemben előállított takarmányok csomagolóeszközén, címkéjén, illetve ömlesztve vagy tartályban való szállítás esetén a kísérő okmányon magyarul, export esetén a célország nyelvén, jól látható módon, olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni
a) a takarmány pontos megnevezését, amelyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet,
b) a takarmány felhasználásának körét, az állat faját, szükség szerint a hasznosítás irányát és a korcsoportot,
c) a takarmány összetevőit,
d) a takarmány garantált beltartalmát, nettó tömegét,
e) a takarmányba kevert állatgyógyászati készítmény nevét, törzskönyvi számát és hatóanyagának a takarmány egységnyi tömegére számított mennyiségét,
f) élelmiszert termelő állatnak szánt takarmány esetében a takarmányba kevert állatgyógyászati készítmény élelmezés-egészségügyi várakozási idejét,
g) felhasználási, etetési útmutatót,
h) a takarmány előállításának időpontját, a gyártási tétel számát,
i) a takarmány minőségmegőrzési időtartamát, illetve az etethetőség időpontját,
j) a takarmány származási helyének megjelölését,
k) a takarmány előállítójának, forgalmazójának nevét és címét azonosításra alkalmas módon, import takarmány esetében az importáló nevét és címét is, illetve a külön jogszabályban meghatározott esetben a takarmány-előállító üzem működési engedélyének számát,
l) a takarmány felhasználásához szükséges munkavédelmi előírásokat,
m) tárolási és raktározási javaslatot,
n) szükség szerint a "CSAK TAKARMÁNYOZÁSI CÉLRA" feliratot,
o) ökológiai követelmények szerint előállított takarmány esetében a külön jogszabály szerinti jelölést.
(3) A Magyar Takarmánykódexben (a továbbiakban: Kódex) felsorolt egyes termékek esetében a külön jogszabályban előírt biztonságtechnikai adatlapot is csatolni kell.
(4) A takarmány-előállító üzemen kívül előállított takarmány-alapanyagok csomagolóeszközén, címkéjén, illetve ömlesztve vagy tartályban való szállítás esetén kísérő okmányán fel kell tüntetni
a) a takarmány elnevezését,
b) a takarmány előállításának helyét,
c) a Kódexnek az alapanyagok minőségére vonatkozó jelölési előírásait.
(5) Belföldi forgalomba hozatalra, illetve felhasználásra az országba takarmányt behozni kizárólag az (1)-(4) bekezdésekben foglalt előírások betartásával szabad.
VII. fejezet
A Magyar Takarmánykódex (Codex Pabularis Hungaricus)
10. §
(1) A Kódex a takarmányokra és a létesítményekre vonatkozó kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteménye.
(2) A Kódex
a) I. kötete az Európai Unió jogszabályai alapján, a Magyarországon előállított vagy forgalomba hozott takarmányokra, illetve a létesítményekre vonatkozó kötelező előírásokat,
b) II. kötete a takarmányok leírásának, felhasználásának, valamint az állatok táplálóanyag szükségletének ajánlott szakmai irányelveit,
c) III. kötete az ajánlott takarmányvizsgálati módszereket
tartalmazza.
(3) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) – a Magyar Takarmánykódex Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslatára – a kötelező előírásokat rendelettel kiadja, az ajánlott szakmai irányelveket és az ajánlott takarmányvizsgálati módszereket hivatalos lapjában közzéteszi.
(4) A Bizottság tizenöt tagból áll, akiket a tudomány, a gazdaság, az eljáró engedélyező és ellenőrző hatóságok, valamint a minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium képviselőiből – a minisztériumi képviselők esetében a miniszterek egyetértésével – a miniszter nevez ki.
(5) A Bizottság működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a minisztérium látja el és biztosítja a Bizottság működéséhez szükséges ügyviteli, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
VIII. fejezet
11. §
(1) A minisztérium
a) irányítja és felügyeli:
1. a létesítmények és a takarmányvizsgáló laboratóriumok nyilvántartásba vételét, ellenőrzését,
2. a takarmányok ellenőrzését,
3. az új takarmányok engedélyezését és nyilvántartásba vételét,
b) engedélyezi a laboratóriumok takarmányvizsgáló tevékenységét az OMMI minősítő vizsgálatai alapján,
c) kialakítja a takarmányozásra vonatkozó szabályozást, gondoskodik az engedélyezési, az ellenőrzési, és a takarmányvizsgálati stratégia folyamatos fejlesztéséről, valamint a hatósági szakemberek képzéséről,
d) kijelöli a hatósági ellenőrzések során vett takarmányminták vizsgálatait végző laboratóriumokat, amelyek jegyzékét a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi,
e) elősegíti az új takarmányvizsgálati módszerek honosítását és hazai elterjesztését,
f) elkészíti az OMMI és az ÁOGYTI közreműködésével az ellenőrzések, engedélyezések, nyilvántartások és takarmányvizsgálatok értékelését tartalmazó éves jelentést,
g) kialakítja a hazai előállítású takarmány enzim és probiotikum letéti bank működésének szabályait és biztosítja a működés pénzügyi feltételeit,
h) dönt az Európai Unió takarmányozási bizottságainak munkájában részt vevő magyar tagok személyéről, biztosítja az Európai Unió takarmányozási bizottságainak ülésein való részvétel pénzügyi és tárgyi feltételeit,
i) kijelöli az új takarmányok engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárását irányító és összefogó nemzeti referenst.
(2) Az OMMI
a) engedélyezi és nyilvántartja az új takarmányokat, meghatározza az engedélyezéshez szükséges vizsgálatok körét és rendjét,
b) eseti jelleggel engedélyezi a nem engedélyezett, és nyilvántartásba nem vett új takarmányok előállítását, felhasználását és behozatalát,
c) külön jogszabályban foglaltak szerint részt vesz az Európai Unió takarmány engedélyezési és nyilvántartási eljárásában,
d) minősíti és nyilvántartja, valamint – a (3) bekezdés g) pontja kivételével – ellenőrzi az országban működő takarmányvizsgáló laboratóriumokat, valamint azok vizsgálatait,
e) véleményezi a laboratóriumi vizsgálatok nemzetközi szabványait, érvényesíti a vizsgálati módszereket, gondoskodik az átvett vizsgálati módszerek hazai elterjesztéséről,
f) működteti a takarmánygazdálkodás területén a takarmánybázis mennyiségi és minőségi adataira, valamint a létesítményekre vonatkozó értékelő, elemző információs rendszert és annak eredményeiről a minisztériumot tájékoztatja,
g) működteti a hazai előállítású takarmány enzim és probiotikum letéti bankot,
h) végzi a takarmány-alapanyagok, -adalékanyagok és előkeverékek laboratóriumi vizsgálatait.
(3) Az ÁOGYTI
a) ellátja a takarmányfelügyelők ellenőrzési tevékenységének szakmai irányítását, valamint az ellenőrzések tapasztalatai és a vett minták vizsgálati eredményeinek értékelése alapján elemzi a takarmányok minőségét, biztonságát, előállításának, forgalomba hozatalának, tárolásának helyzetét, és meghatározza a szükséges intézkedéseket,
b) működteti a takarmány-ellenőrzés, és az ahhoz kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok értékelő, elemző információs rendszerét, és erről rendszeresen tájékoztatja a minisztériumot,
c) országos nyilvántartást vezet a működési engedéllyel rendelkező létesítményekről,
d) elvégzi a takarmány-előállító üzem működési engedélyezése során a szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges vizsgálatokat,
e) szakhatósági állásfoglalást ad az új gyógyszeres takarmányok engedélyének kiadásához, az állatgyógyászati készítmények vonatkozásában,
f) szakhatósági állásfoglalást ad az új gyógyszeres takarmányok eseti jellegű előállításának, felhasználásának és behozatalának engedélyezéséhez, az állatgyógyászati készítmények vonatkozásában,
g) szakvéleményt ad a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumok működésének engedélyezéséhez, az állatgyógyászati készítmények vonatkozásában,
h) ellenőrzi a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumokat, az állatgyógyászati készítmények vizsgálata vonatkozásában,
i) hatósági igazolvánnyal rendelkező munkatársa beléphet a létesítmények területére, a takarmányokra vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációt megtekintheti, és azokról – az üzemi, illetve üzleti titok védelmére vonatkozó szabályok betartásával – másolatot készíthet.
(4) Az Állomás
a) ellenőrzi a létesítményeket, azok működési engedélyében foglaltak betartását, a takarmányok előállítását, tárolását, forgalomba hozatalát, felhasználását és szállítását, a takarmányok biztonságát, összetételét, beltartalmát, mikrobiológiai állapotát, tiltott anyagoktól való mentességét, nemkívánatos anyag tartalmának mértékét, csomagolását, jelölését, és az ezekre vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációt, valamint a takarmányok exportját, illetékességi területén való átszállítását és importját a vámelőírások figyelembevételével,
b) ellenőrzi a forgalomba hozott és importált szálas- és tömegtakarmányok tiltott anyagoktól való mentességét, valamint a nemkívánatos anyag tartalmának mértékét,
c) meghatározza az értékcsökkentés mértékét.
(5) A takarmányfelügyelő
a) a helyszínen ellenőrzi a (4) bekezdés a) és b) pontjában felsoroltakat,
b) a vizsgálatok céljára térítésmentesen mintát vehet,
c) beléphet a létesítmények területére, a takarmányokra vonatkozó nyilvántartásokat, dokumentációt ellenőrizheti, és azokról – az üzemi, illetve üzleti titok védelmére vonatkozó szabályok betartásával – másolatot készíthet.
(6) E törvény rendelkezései nem érintik a piacfelügyeleti tevékenységre vonatkozó hatósági feladatok külön jogszabály szerinti ellátását.
12. §
Az OMMI és az ÁOGYTI hatósági feladatokkal megbízott munkatársa, valamint a takarmányfelügyelő hatósági igazolvánnyal rendelkezik, amelyet a minisztérium ad ki. Ellenőrzés, illetve intézkedés kizárólag ezen igazolvány birtokában végezhető, illetve foganatosítható.
IX. fejezet
13. §
(1) A hatósági engedélyezési és ellenőrzési vizsgálatok, illetve az engedélyezési eljárás díjköteles. A díjak mértékét külön jogszabály állapítja meg. A díjat a számlát kibocsátó takarmányozási hatóság számlájára kell befizetni.
(2) A hatósági engedélyezés és ellenőrzés alkalmával végzett mintavételezés során, az engedélyezést kérelmező, illetve az ellenőrzött kérésére, a mintázott takarmányból – a mikrobiológiai vizsgálat céljára vett minta kivételével – ellenmintát kell venni.
(3) Az ellenőrzés során tapasztaltakról, a helyszíni intézkedésekről, valamint a mintavételről jegyzőkönyvet kell felvenni.
14. §
(1) Az OMMI
a) az engedélyezett takarmányok engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, illetve visszavonhatja, a folyamatban lévő engedélyezési eljárást feltételhez kötheti, felfüggesztheti, illetve megszüntetheti,
b) kezdeményezheti a takarmányvizsgáló laboratórium működési engedélyének feltételhez kötését, módosítását, felfüggesztését, illetve visszavonását,
c) szabálysértési eljárást kezdeményezhet.
(2) Az ÁOGYTI a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratórium ellenőrzésekor tapasztalt nem megfelelő eredmény esetén javasolhatja a minisztériumnak az állatgyógyászati készítmény vizsgálatára vonatkozó engedély feltételhez kötését, módosítását, felfüggesztését, illetve visszavonását.
(3) Az Állomás
a) a takarmány-előállító üzemek működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, illetve visszavonhatja,
b) a takarmányt etetésre alkalmatlannak nyilváníthatja, a takarmány előállítását, tárolását, forgalmazását, felhasználását, szállítását, exportját, importját, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti és megtilthatja, a környezetvédelmi és vám előírások figyelembevételével elrendelheti megsemmisítését,
c) a külön jogszabályban foglaltak szerint csökkentheti a takarmány értékét, felhasználását feltételhez kötheti, illetve módosíthatja, ha a takarmány összetevői és beltartalmi értékei a megengedettnél nagyobb mértékben térnek el a gyártmánylapban, illetve a jelölésen, vagy a kísérő okmányon feltüntetett értékektől, vagy a takarmány más módon minőségében károsult,
d) meghatározhatja a megengedett határértéknél több nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmány felhasználásának feltételeit, ellenőrzi azok betartását, és erről tájékoztatja a Szolgálat illetékes intézetét,
e) megtiltja a tiltott anyagot tartalmazó takarmány előállítását, forgalomba hozatalát, felhasználását, exportját, importját, illetékességi területén való átszállítását,
f) megtiltja az állatok egészségét közvetlenül, illetve az ember egészségét közvetve veszélyeztető takarmány előállítását, forgalomba hozatalát, felhasználását, exportját, importját, illetékességi területén való átszállítását, illetve az ilyen takarmány felhasználása esetén azonnal értesíti az illetékes közegészségügyi hatóságot,
g) megtilthatja a nem megfelelő csomagolóeszköz és szállítóeszköz használatát,
h) megtilthatja a jelölési előírásoktól eltérő takarmány forgalomba hozatalát, illetve felhasználását,
i) e törvényben meghatározott esetekben minőségvédelmi bírságot szabhat ki,
j) szabálysértési eljárást kezdeményezhet.
15. §
(1) A hatósági határozatok ellen benyújtott fellebbezés esetén
a) az Állomás első fokú határozatát – a 4. § (1) bekezdése kivételével – az ÁOGYTI vezetője, a 4. § (1) bekezdése esetén a minisztérium,
b) az OMMI első fokú határozatát a minisztérium
bírálja el.
(2) A takarmányozási hatóságok eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
XI. fejezet
16. §
(1) Ha a vizsgálat során az Állomás megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott takarmány beltartalmi értéke a külön jogszabályban meghatározottnál nagyobb mértékben tér el a gyártmánylapban, illetve a jelölésen vagy a kísérő okmányon feltüntetett garantált beltartalmi értéktől, vagy a takarmány más módon minőségében károsult, illetve az előírt mennyiségtől eltérő mértékben állatgyógyászati készítményt, vagy az előírt legmagasabb értéket meghaladó mennyiségű nemkívánatos anyagot tartalmaz, minőségvédelmi bírságot szab ki.
(2) A minőségvédelmi bírságot a vizsgált mintával azonos tételt képező takarmányra kell kiszabni. A minőségvédelmi bírság összege a vizsgált mintával azonos tételt képező takarmány kereskedelmi értékének legalább kétszerese, de legfeljebb tízszerese.
(3) A minőségvédelmi bírság a 14. § (3) bekezdésének b)-f) pontjaiban foglalt intézkedések mellett is kiszabható.
(4) A minőségvédelmi bírságot az Állomás számlájára kell befizetni. A befolyt összeg felhasználásáról a minisztérium dönt. A befolyt összegeket kizárólag a takarmányvizsgálati módszerek korszerűsítésére és a takarmányok minőségének javítását szolgáló intézkedések megtételére lehet felhasználni.
(5) A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi kamat terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a késedelmi kamatot adók módjára kell behajtani, amelyről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal gondoskodik.
17. §
(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.
(2) A 11. § (1) bekezdésének h) és i) pontja, valamint (2) bekezdésének c) pontja a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 1995. évi XCII. törvény.
(4) A 7. §, a 11. § (1) bekezdésének a) pontjának 3. alpontja, (2) bekezdésének a) pontja, (3) bekezdésének e) pontja és a 14. § (1) bekezdésének a) pontja a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.
18. §
Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a takarmány-előállító üzem működési engedélye megszerzésének és a létesítmények nyilvántartásba vételének feltételeit és rendjét,
b) a gazdasági miniszterrel egyetértésben a takarmányok előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának, felhasználásának, exportjának, importjának, országon való átszállításának, csomagolásának, jelölésének, illetve vizsgálatának feltételeit,
c) az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a megengedettnél több nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmány felhasználásának feltételeit és rendjét,
d) a megengedettnél nagyobb mértékben a gyártmánylapban, illetve a jelölésen, vagy a kísérő okmányon feltüntetett értékektől eltérő, vagy a minőségében károsult takarmány felhasználásának feltételeit és rendjét, illetve az értékcsökkentés kiszámításának módját, mértékét és összegének felhasználását,
e) az új takarmányok engedélyezésének és nyilvántartásba vételének, a nem engedélyezett és nyilvántartásba nem vett takarmányok előállítása, felhasználása és behozatala eseti jellegű engedélyezésének, az engedélyek feltételhez kötésének, módosításának, felfüggesztésének és megszüntetésének, valamint a takarmány-alapanyagok, -adalékanyagok és előkeverékek laboratóriumi vizsgálatainak feltételeit és rendjét,
f) a laboratóriumok takarmányvizsgálatára vonatkozó engedély kiadásának feltételeit és rendjét,
g) a hazai előállítású takarmány enzim és probiotikum letéti bank létrehozásának és működésének feltételeit és rendjét,
h) az Európai Unió takarmányozási bizottságainak munkájában részt vevő magyar tagok kinevezését,
i) a nemzeti referens kinevezését, feladatait, működésének feltételeit, illetve az OMMI feladatait az Európai Unió takarmány engedélyezési és nyilvántartási eljárásában,
j) a takarmány-ellenőrzés, a takarmányvizsgálatok ellenőrzésének és a szükséges intézkedéseknek a rendjét, valamint a mintavétel módját,
k) a takarmány-ellenőrzés információs rendszerének működtetését,
l) a vizsgált mintával azonos tételt képező takarmány fogalmát, valamint a minőségvédelmi bírság kiszámításának módját és mértékét,
m) a Kódex kiadásának rendjét, a Bizottság működésének feltételeit és rendjét,
n) a Kódex kötelező előírásait,
o) a pénzügyminiszterrel együttesen a takarmányok behozatalával, országon való átszállításával, kivitelével, illetve ezek ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
p) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a takarmányozási hatóságok által végzett engedélyezési és ellenőrzési vizsgálatok díjait, valamint az engedélyezési eljárás díját.
19. §
E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. E törvény hatálybalépése előtt kiadott takarmányvizsgálati laboratóriumi engedélyek, illetve a takarmány-előállító üzemek működési engedélyei az engedélyben megadott időpontig érvényesek.
20. §
Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 79/373/EGK irányelve a takarmánykeverékek értékesítéséről, valamint az azt módosító, a Tanács 86/354/EGK, 90/44/EGK, 96/24/EK irányelve, és az Európai Parlament és a Tanács 2000/16/EK irányelve,
b) a Tanács 95/53/EK irányelve a takarmányok hivatalos ellenőrzésének szervezési alapelveiről,
c) a Tanács 95/69/EK irányelve a takarmányozási ágazatban működő létesítmények és forgalmazók engedélyezésének és nyilvántartásba vételének feltételeiről és az ezekkel kapcsolatos intézkedésekről, valamint a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 79/373/EGK, és a 82/471/EGK irányelvek módosításáról,
d) a Tanács 1999/29/EK irányelve a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról és termékekről.
A TAKARMÁNYOK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL, FORGALOMBA HOZATALÁRÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
A törvényjavaslat a takarmányok előállítását, forgalomba hozatalát és felhasználását szabályozza annak érdekében, hogy a takarmányok biztosítsák az állatok korcsoportjának és hasznosítási irányának megfelelő táplálóanyag tartalmat, gazdasági haszonállatok esetében a genetikai potenciál hatékony kihasználását, valamint a jó minőségű és az ember egészségét nem veszélyeztető állati eredetű termékek előállítását.
A modern állattenyésztésben a megfelelő takarmányozásnak meghatározó szerepe van. A takarmány minősége meghatározza az állati eredetű termékek és élelmiszerek minőségét és nagy mértékben befolyásolja az állattenyésztés eredményességét. A takarmányokban lévő különféle anyagok hatással lehetnek az ember egészségére is. A takarmányok körébe nemcsak az ipari feldolgozás nélkül hasznosítható mezőgazdasági termékek (pl. széna, kukorica) tartoznak, hanem a takarmány-előállító üzemekben készült ipari alapanyagok és a különböző takarmánykeverékek is. A takarmánykeverékek előállításához felhasznált alapanyagok, adalékanyagok és előkeverékek, valamint az állatgyógyászati készítmények szigorú szabályozást igényelnek.
Az Európai Unió a fentiekre tekintettel harmonizálta a tagállamok jogszabályait. Így vált biztosíthatóvá az, hogy a takarmányok közvetlenül az állatok és közvetve az állati eredetű terméket fogyasztó emberek egészségét ne veszélyeztessék, ugyanakkor jó minőségükkel megfeleljenek a piaci verseny követelményeinek.
A takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló jelenleg hatályos 1995. évi XCII. törvény által kialakított szabályozási rendszer módosítását az Európai Unió jogszabályaival való összhang megteremtése, a nemzetközi és a magyar tudomány eredményei, valamint a gazdasági életben és a gyakorlatban történt változások indokolják.
Az Európai Unió előírásainak átvétele során számos új, illetve a hatályos törvény előírásaitól eltérő fogalmat, valamint új hatósági feladatot kell meghatározni, illetve már meglévőket módosítani vagy megszüntetni, amelyek az 1995. évi XCII. törvény egészét érintik. Emiatt olyan mértékű tartalmi változtatásokra van szükség, amelyek megalapozzák és indokolttá teszik egy új törvény megalkotását.
A törvényjavaslat meghatározza a törvény alkalmazása szempontjából fontos fogalmakat, a takarmányozási hatóságokat, szabályozza a takarmány-előállító üzemek működésének, illetve az új takarmányok előállításának és forgalomba hozatalának engedélyezését, a takarmány előállítás, tárolás és forgalomba hozatal feltételeit, a takarmányok csomagolásával és jelölésével szemben támasztott alapvető követelményeket, a Magyar Takarmánykódex felépítését és kidolgozásának rendszerét, a takarmányozási hatóságok feladat- és hatáskörét, a hatósági vizsgálatok rendjét, meghatározza a hatósági intézkedéseket, a minőségvédelmi bírság kiszabásának rendjét, felhatalmazást ad a végrehajtási rendeletek megalkotására, és felsorolja azokat a közösségi jogszabályokat, amelyekkel a törvényjavaslat összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat hatálya kiterjed a takarmányok minőségére és biztonságára, a takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására, exportjára, importjára és országon való átszállítására. A törvényjavaslat magába foglalja a takarmány-előállító üzemekkel, forgalmazó és tároló helyekkel kapcsolatos szabályozást, illetve meghatározza a hatóságok feladatait és rögzíti az ellenőrzések, engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárások főbb szabályait.
A 2. §-hoz
Az értelmező rendelkezések meghatározzák az Európai Unió előírásaival összhangban a takarmányozás szempontjából alapvetően szükséges fogalmakat. Ezáltal a törvényjavaslat megteremti a magyar szabályozásnak az Európai Unió jogrendszerével való összeegyeztethetőségének alapját.
A 3. §-hoz
Az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülés, valamint a hazai gyakorlat szükségessé tette a takarmányozási hatóságok feladatának módosítását.
A törvényjavaslat értelmében takarmányozási hatóságként a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI), az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet (ÁOGYTI), illetve a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások (Állomás) járnak el.
Nagyobb változást jelent, hogy a törvényjavaslat – a hatályos törvény előtti szabályozáshoz visszatérve – a takarmányozási ágazat ellenőrzésének központi szerv által történő összehangolását a szükséges mértékben visszaállítja. A hatályos törvény által a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumra telepített operatív feladatot a gyakorlatban egy középirányító szervezet hatékonyabban tudja ellátni.
A 19 megyei és a fővárosi állomáson dolgozó takarmányfelügyelők szakmai tevékenységének összehangolását, és irányítását a törvényjavaslat a jelenleg is működő ÁOGYTI-re bízza, amely erre nagyobb anyagi ráfordítás nélkül alkalmas. E tevékenysége során az ÁOGYTI érvényesíteni tudja a regionális és országos kihatású szakmai szempontokat, megszüntetve azt a gyakorlatot, hogy azonos esetekben a különböző megyei hatóságok különbözőképpen intézkedjenek, és lehetővé válik, hogy az Állomások egymás, megyén túli kihatású intézkedéseiről időben és pontosan értesüljenek.
A 4. §-hoz
A takarmány-előállító üzemek működésének engedélyezését és nyilvántartásba vételét az Európai Unió előírásai is tartalmazzák. A működési engedélyek megadásához szükséges, hogy az üzemeket a gyártani kívánt takarmányok körére, valamint az azokban felhasznált speciális anyagok (állatgyógyászati készítmények, adalékanyagok, előkeverékek) koncentrációjára homogenitás vizsgálatokkal bevizsgálják. E vizsgálatok a gyártani kívánt termékek körére megállapítják a gyártástechnológia alkalmasságát, valamint a jó minőségű és biztonságos termék-előállítás feltételeinek meglétét. A tapasztalatok szerint, a takarmány-előállító üzemek nagy részénél a vizsgálatok jelentős technológiai átalakítást, korszerűsítést igényeltek, amelynek felülvizsgálatára legalább 5 évenként szükség van.
A homogenitás vizsgálatokat és a működési engedély megadásához szükséges véleményt az országban egyöntetűen az erre szakmailag alkalmas ÁOGYTI készíti el, míg az üzem működésének humán-egészségügyi szempontból való véleményezését a területileg illetékes ÁNTSZ végzi. A hatóságok állásfoglalása alapján az illetékes Állomás adja ki a takarmány-előállító üzem működési engedélyét.
A takarmány forgalmazó és tároló helyek működésének engedélyezése külön jogszabály alapján történik. Az engedélyezés során az illetékes Állomás szakhatósági állásfoglalást ad. Az Állomásnak a törvényjavaslatban megjelölt feladatok ellátása érdekében szüksége van a működési engedéllyel rendelkező forgalmazó és tároló helyek ismeretére, ezért nyilvántartást vezet a működési engedéllyel rendelkező létesítményekről. A létesítmények országos nyilvántartását az ÁOGYTI végzi.
A takarmány-előállító üzemek esetében alapvető feltétel, hogy a jó minőségű termékelőállítás feltételein (GMP = Jó gyártási gyakorlat) kívül minden termékre vonatkozóan gyártmánylap készüljön. A gyártmánylapnak a takarmányra vonatkozó alapvető adatokat kell tartalmaznia, amelyeket a végrehajtási rendelet fog megadni. A gyártmánylapoknak a takarmány-ellenőrzés során kiemelkedő szerepe van, a gyártmánylap ad lehetőséget arra, hogy a hatóság ellenőrizni tudja a takarmányok részletes összetételét és beltartalmát.
További követelmény, hogy a takarmányok előállítására csak engedélyezett alapanyag és adalékanyag legyen felhasználható. Az alapanyagok és adalékanyagok vonatkozásában az Európai Unió előírásaival összhangban a Magyar Takarmánykódex fogja felsorolni azokat a feltételeket, amelyek mellett azok közvetlenül az állatok etetésére, illetve további keveréssel takarmánykeverékek előállítására felhasználhatóak.
A takarmány tároló helyeknek meg kell felelniük a minőségmegóvás követelményeinek, és biztosítaniuk kell, hogy a tárolt takarmányok állategészségügyi szempontból biztonságosan felhasználhatóak legyenek.
A takarmány forgalomba hozatalának feltétele, hogy a vásárló, illetve a felhasználó jól tudjon tájékozódni a takarmány beltartalmáról, felhasználhatóságáról és etethetőségéről. Ezeket az adatokat a kiszerelt takarmány esetén a csomagolóanyagon, címkén, ömlesztett takarmány esetén a kísérő okmányon kell feltüntetni.
A 6. §-hoz
A takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és tárolásának alapvető feltétele, hogy a takarmányok az állatok genetikailag adott termelőképességének kibontakoztatását szolgálják, ugyanakkor károsan ne veszélyeztessék közvetlenül az állat, vagy közvetve az ember egészségét. Ennek érdekében az Európai Unió előírásaival összhangban, a Magyar Takarmánykódex fogja szabályozni a takarmányok nemkívánatos anyag tartalmát és a tiltott anyagok körét.
Az előállítás során kizárólag olyan technológia alkalmazható, illetve anyag használható fel, amely a takarmány minőséghibáját nem fedi el.
Az ellenőrző hatóság a megengedettnél nagyobb mennyiségben nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmány felhasználásáról a külön jogszabályban leírtaknak megfelelően intézkedik.
Az előállított takarmányok minőségéért és biztonságáért - az előállító által meghatározott minőségmegőrzési időn belül, az előállító által megállapított tárolási, raktározási és felhasználási feltételek betartása esetén - a takarmány előállítója felel. Import takarmányok esetében ez a felelősség az importőrt terheli.
A 7. §-hoz
Az új takarmányok engedélyezésénél és nyilvántartásba vételénél figyelembe kell venni azt a tényt, hogy Magyarország az Európai Unióba való belépése előtt még nem alkalmazhatja az Európai Unió engedélyezési és nyilvántartásba vételi rendszerét. A belépésig ezért külön kell szabályozni az engedélyezési eljárást. A belépést követően az új takarmányokat az Európai Unióban központilag engedélyezik, ezért a törvényjavaslat 7. §-a a csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti.
A 8. §-hoz
Az engedélyezési eljárás lefolytatásához esetenként szükség lehet az új takarmány kísérleti jelleggel való kipróbálására, illetve etetésére, az új import takarmány országba való behozatalára. Ezekhez külön engedély megadása szükséges.
A 9. §-hoz
A takarmány-előállító üzemben előállított takarmányokat olyan csomagolással kell ellátni, amely alkalmas a takarmányok külső behatásoktól való védelmére, minőségének megóvására és biztosítja a takarmány állategészségügyi szempontból való biztonságos felhasználhatóságát. Ömlesztett takarmányok esetén a tartálynak kell ezeknek a követelményeknek megfelelnie.
A fogyasztók megfelelő tájékoztatása megköveteli, hogy a kiszerelt takarmányok csomagolóeszközén, vagy az arra rögzített címkén, magyar nyelven, jól láthatóan, eltávolíthatatlanul fel legyenek tüntetve a takarmányra vonatkozó alapvető adatok, jellemzők és a felhasználás tekintetében megfelelő útmutató álljon rendelkezésre. Az ömlesztve szállított takarmányok esetében a szállítmányt kísérő okmányon kell a törvényjavaslat által megkívánt adatokat feltüntetni.
A takarmány-előállító üzemen kívül előállított takarmány-alapanyagok (pl. búza, kukorica, árpa, extrahált napraforgó dara) esetében a takarmány elnevezésén kívül az előállítás helyét és a Takarmánykódexnek a vonatkozó előírásait kell feltüntetni.
A törvényjavaslatban meghatározott követelményeket az import takarmányokra megfelelően alkalmazni kell.
A 10. §-hoz
A Magyar Takarmánykódex (Codex Pabularis Hungaricus) három kötete tartalmazza a takarmányokra és a létesítményekre vonatkozó részletes előírásokat. Az I. kötetet, amely átveszi az Európai Unió kötelező részletes előírásait (pl. alapanyagok, adalékanyagok, nemkívánatos anyagok, tiltott anyagok, takarmány-előállító üzemek működésének feltételei), a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelettel adja ki.
A II. kötet a takarmányok részletes leírását, felhasználhatóságát, beltartalmi értékeit, valamint az állatfajok korcsoportnak és hasznosítási iránynak megfelelő táplálóanyag szükségletét tartalmazza, ajánlott szakmai irányelvek gyűjteményeként. A III. kötet az ajánlott takarmányvizsgálati módszereket adja meg. A II. és a III. kötet előírásait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hivatalos lapjában közzéteszi.
A Takarmánykódex szakmai anyagát a 15 tagból álló Takarmánykódex Bizottság készíti el. A Bizottság a tudomány, a gazdaság, az ellenőrzési és engedélyezési feladatokat végző hatóságok, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium képviselőiből áll. A Bizottság működésével kapcsolatos feladatokat az FVM látja el.
A 11. §-hoz
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a takarmányozási ágazat területén olyan átfogó feladatokat lát el, amelyek a szabályozás kialakításán túl kiterjednek az egyes hatóságok munkájának irányítására, az ellenőrzési stratégia kialakítására, a szükséges képzések megszervezésére, a megfelelő információk áramlásának biztosítására, jelentések készítésére és a hatósági munka átláthatóságának és törvényességének biztosítására. Az FVM engedélyezi a laboratóriumok takarmányvizsgáló tevékenységét és a csatlakozást követően kijelöli az Európai Unió új takarmány engedélyezési eljárásában közreműködő nemzeti referenst, valamint az Európai Unió takarmányozási bizottságainak munkájában résztvevő magyar tagokat.
Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet feladata az Európai Unióba való belépésig az új takarmányok engedélyezése, majd a belépést követően a takarmányok engedélyezési eljárásához kapcsolódó vizsgálatok szakmai hátterének biztosítása. Fontos feladata az OMMI-nek a takarmányvizsgáló laboratóriumok, valamint azok vizsgálatainak minősítése, köranalízisekkel való ellenőrzése, valamint a laboratóriumokra vonatkozó nyilvántartások vezetése, a takarmánygazdálkodásra vonatkozó adatok összegyűjtése és értékelése. Az OMMI alkalmas arra, hogy a szakmai és műszeres felkészültséget igénylő új vizsgálati módszerek bevezetését, valamint a hatóságok által vett takarmány-alapanyag, -adalékanyag és előkeverék minták vizsgálatait elvégezze.
Az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet vizsgálja a takarmányokba kevert állatgyógyászati készítményeket, ellenőrzi a gyógyszeres takarmányt vizsgáló laboratóriumokat, összehangolja a megyei takarmány ellenőrzés operatív tevékenységét és a takarmány-előállító üzemek működési engedélyének megadásához elvégzi a szükséges homogenitás vizsgálatokat. Tevékenysége biztosítja, hogy az országban azonos szakmai követelmények szerint történjen a takarmány-előállító üzemek alkalmasságának megítélése, amelyet az Európai Unió előírásai is megkövetelnek.
Az Állomások végzik a takarmány-előállító üzemek, tároló és forgalmazó helyek, valamint a takarmányok előállításának, forgalmazásának, tárolásának, importjának, exportjának és az országon való átszállításának ellenőrzését. Az ellenőrzések során az Állomás térítésmentesen mintát vehet.
A 12. §-hoz
Hatósági feladatot az ellenőrzött létesítmények területén, illetve a takarmányokra vonatkozóan az erre feljogosított személy kizárólag hatósági igazolvány birtokában végezhet.
A 13. §-hoz
A hatósági engedélyezési és ellenőrzési vizsgálatok, valamint az engedélyezési eljárás díjköteles, a díjak mértékét külön jogszabály állapítja meg. A díjat a vizsgálatot végző, illetve az eljáró hatóság számlájára kell befizetni.
A hatósági mintavétel során - a mikrobiológiai vizsgálatok kivételével - az engedélyezést kérelmező, vagy az ellenőrzött kérésére a hatóságnak ellenmintát kell venni. A mintavételről és az ellenőrzésekről a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni.
A 14. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a takarmányozási hatóságok számára a jogszabályi előírások megszegése esetén (pl. hamisítás, minőségileg károsult termék, nem megfelelő címkézés) rendelkezésre álló szankciókat. Így lehetőség van a takarmány-előállító üzem működési engedélyének visszavonására, működésének felfüggesztésére, az előírásoknak nem megfelelő takarmány etetésre alkalmatlannak nyilvánítására, megsemmisítésének elrendelésére, értékének csökkentésére, előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozására, szabálysértési eljárás indítására stb.
A 15. §-hoz
A hatóságok határozatai ellen benyújtott fellebbezések elbírálása során érvényesítésre került az az elv, hogy minisztériumi szinten minél kevesebb egyedi hatósági jogkör maradjon. Ennek megfelelően a takarmányok ellenőrzését végző Állomások elsőfokú határozatát a tevékenységüket szakmailag koordináló ÁOGYTI bírálja el másodfokon.
Az Állomásnak a takarmány-előállító üzem működési engedélyére vonatkozó határozatát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium bírálja el. Az ÁOGYTI e területen nem járhat el másodfokon, tekintettel arra, hogy az elsőfokú eljárásban közreműködik.
Az OMMI elsőfokú határozatát az FVM bírálja el, tekintettel arra, hogy az OMMI esetében nincs olyan központi szerv, amely a fellebbezési kérelmet elbírálhatná.
A 16. §-hoz
A minőségvédelmi bírság a hatályos 1995. évi XCII. törvény gyakorlatban bevált, fontos szankcionálási eszköze, ezért a törvényjavaslat lényegében változatlan módon fenntartja a szabályozást.
A minőségvédelmi bírságot a végrehajtási rendeletben rögzített esetekben a takarmányok ellenőrzését végző Állomás szabhatja ki. A bírság mértéke, hasonlóan más minőségvédelmi bírságokhoz, a takarmány kereskedelmi értékének legalább kétszerese, de legfeljebb tízszerese lehet. A minőségvédelmi bírság más szankciók mellett is kiszabható.
A minőségvédelmi bírságot az Állomás számlájára kell befizetni, melynek felhasználásáról a minisztérium dönt. A befolyt összeget a takarmány vizsgálati módszerek korszerűsítésére és a takarmányok minőségének javítását szolgáló intézkedések megtételére lehet felhasználni.
A 17. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza, hogy mely rendelkezések maradhatnak a csatlakozásig hatályban és megjelöli azokat a paragrafusokat is, amelyek a csatlakozás napjától léphetnek hatályba.
A 18. §-hoz
A törvényjavaslat megadja a felhatalmazásokat a törvény által rögzített kereteken belül a szükséges jogszabályok megalkotására, amelyek alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter – meghatározott szabályozási tárgykörben más miniszterekkel egyetértésben vagy együttesen – külön jogszabályban meghatározza a takarmányozási ágazatra vonatkozó részletes szabályokat.
A 19. §-hoz
A törvényjavaslat rendezi az 1995. évi XCII. törvény hatályon kívül helyezéséből származó esetleges problémákat, megadva a szükséges átmeneti rendelkezéseket. A törvényjavaslat kitér a takarmányvizsgálati laboratóriumi engedélyek, illetve a takarmány-előállító üzemek működési engedélyének érvényességére is.
A 20. §-hoz
A törvényjavaslat az Európai Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban felsorolja azokat a közösségi jogszabályokat, amelyekkel részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.