ORSZÁGGYŰLÉSI
KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Párt
T/5045.
Képviselői önálló indítvány
2001. évi ... törvény
a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról
1.§
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“3.§ (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a magánszemély adóbevallásához (adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásához) fűzött érvényes rendelkező nyilatkozat és az adóbevallásában (adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásában) szereplő adatok alapján utalja át a 4.§-ban említett kedvezményezettek javára az 1.§ rendelkezései szerint meghatározott összeget.
(2) A 4/A.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti egyházi kedvezményezetteket megillető támogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, míg a 4/A.§ (1) bekezdés b) pontja szerint rendelt összeget az Országgyűlés által meghatározott cél megvalósulásában illetékes költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv a 6.§ (9) bekezdésében előírtak szerint eljárva utalja át.”
2.§
Az Szftv. 4.§ (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett
a) azon - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti - társadalmi szervezet (kivéve a pártot, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, és
b) azon alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, továbbá
c) azon kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel kiemelkedő közhasznú szervezetként, illetve közalapítványként
nyilvántartásba vett és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel - a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) pontjában meghatározott - közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;
d) a Magyar Tudományos Akadémia;
e) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA);
f) a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 2. és 3. számú mellékletében szereplő országos közgyűjtemény és a következőkben felsorolt egyéb kulturális intézmény:
1. Magyar Állami Operaház,
2. Magyar Országos Levéltár,
3. Országos Széchenyi Könyvtár,
4. Magyar Filmarchívum,
5. Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár;
g) az országos gyűjtőkörű szakmúzeumok;
h) az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve egyéb szórakoztatási tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az előző kategóriákba.
(2) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában megjelöltek közül kizárólag az a szervezet lehet kedvezményezett, amely
a) belföldi székhelyű, és
b) a hazai lakosság, illetőleg a határon túli magyarság érdekében működik, és
c) nyilatkozik arról, hogy megfelel a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 4.§ (1) bekezdésének d) pontja - ezzel összefüggésben a 26.§-ának d) pontja - szerinti feltételnek, ennek megfelelően módosította alapszabályát, alapító okiratát, és
d) nyilatkozik arról, hogy esedékes köztartozása nincs, és
e) nyilatkozik arról, hogy az alapszabálya, alapító okirata szerinti közhasznú tevékenységét a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző egy év óta megszakítás nélkül ténylegesen folytatja, eleget téve minden rá vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek.
f) a 4.§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet szerződés másolatának az adóhatósághoz történő becsatolásával igazolja, hogy tevékenységét állami szervvel vagy önkormányzattal a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel kötött szerződés alapján végzi.
(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglaltaktól függetlenül, az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában, valamint a (4) bekezdésben megjelölt szervezetek közül az is lehet kedvezményezett, amely – ha a (2) bekezdés rendelkezéseinek egyébként megfelel - hozzájárul az őt e törvény szerint megillető összegből a köztartozásainak kiegyenlítéséhez; pontosan megjelölve az összeg címzettjeit és a kiegyenlítés sorrendjét. Ebben az esetben az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. évi törvény (a továbbiakban: Art.) 32.§ (4) bekezdése szerint a köztartozás kiegyenlítéséről levélben tájékoztatja a kedvezményezettet.”
3.§
Az Szftv. 6.§ (5) – (8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, kiegészülve az alábbi (9) bekezdéssel:
“(5) Az APEH internetes honlapján tájékoztatást ad az 1%-os rendelkezések kedvezményezettjeinek nevéről, székhelyéről, az adott évi állampolgári rendelkezések együttes összegéről. A jogszabályi feltételeknek megfelelő, ténylegesen támogatásban részesült kedvezményezettekről a tájékoztatást az APEH honlapja a rendelkezési év december 31-t követően tartalmazza.
(6) A 4/A.§ (1) bekezdésének a) pontjában említett kedvezményezetteknek - a 6.§ (8) bekezdése szerint a korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt – összeget a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a rendelkező nyilatkozat évét követő év január 10-ig utalja át.
(7) Ha az adóbevallás, illetőleg a munkáltatói elszámolás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra - az 5.§ (4) bekezdésére is figyelemmel lefolytatott ellenőrzés megállapítása alapján – alkalmatlan, úgy az utalást akkor kell teljesíteni, amikor a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül az említett iratok helyesbítése alapján az lehetséges, vagy abban az esetben, ha a rendelkező magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett és - figyelemmel az 1.§ (1) bekezdésben foglaltakra - az utalás már jogszerűen lehetővé válik.
(8) A 4/A.§ (1) bekezdése alapján kedvezményezetteket a rendelkező év utáni időszakban a jogvitákat lezáró határozatok alapján megillető összegekről az APEH a tárgy évi augusztus 31-i tájékoztatójához kapcsolt pótlistán közli.
(9) A 4/A.§ (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiemelt előirányzat javára rendelt összeget a rendelkezést követő évben a felhasználásában érintett fejezet költségvetése tartalmazza, felhasználása pedig pályázati kiírással, a felhasználást követő egy éven belüli elszámolási és közzétételi kötelezettség (az Országgyűlés illetékes bizottságának tájékoztatása) mellett történik.”
4.§
(1) Az Szftv. 7.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Ha az adóhatóság az adóév november 30-ig a rendelkező magánszemélyt a saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségről nem értesíti, és az általa megjelölt kedvezményezett a 6. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az APEH internetes honlapján közzé tett tájékoztatóban szerepel, a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni.”
(2) Az Szftv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A 4.§-ban említett kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását az adóhatóság az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. A közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználás megállapítása esetén az adóhatóság erről határozatot hoz, és ennek alapján ezt az összeget - az Art. 95.§-a szerinti elévülési időn belül - visszafizetteti.”
(3) Az Szftv. 7.§ az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:
“(8) Munkáltatói adómegállapítás esetén a magánszemélynek az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámoláshoz fűzött nyilatkozatának feldolgozását, valamint a nyilatkozat alapján a rendelkező személlyel kapcsolatos eljárást a munkáltató székhelye, telephelye szerint illetékes adóhatósága folytatja le.”
5.§
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy e törvény első alkalommal a 2001. évről szóló személyi jövedelemadó bevalláshoz, munkáltatói elszámoláshoz fűzött rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni.
(2) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap, hogy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény szövegét a módosításokkal egységes szerkezetben a Magyar Közlönyben közzétegye a jelen törvény kihirdetésétől számított 30 napon belül.
INDOKOLÁS
a törvényjavaslathoz
Általános indokolás
Az 1996. évi CXXVI. törvény hatálybalépésétől eltelt évek igazolták azon jogalkotói szándék helyességét, amely szerint az adófizető állampolgárok adójuk 1%-ának erejéig saját maguk rendelkezhetnek arról, milyen társadalmilag fontos célt kívánnak támogatni adóforintjukból. Sőt ez elmúlt néhány év tapasztalatai alapján indokolttá vált e rendelkezési jog olyan módon történő kiszélesítése is, hogy a kedvezményezettek köre tovább bővülhessen. Különösen a kiemelkedően közhasznú alapítványok, társadalmi szervezetek és támogatóik részéről merült fel az a jogos igény, hogy már egy évvel a közhasznú tevékenység megkezdése után lehetőség legyen az alapítvány támogatására.
Az is többször felmerült és indokolt követelmény ugyanakkor, hogy a kedvezményezettekről és az adott évben kapott támogatásuk mértékéről szóló adatok a legszélesebb nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek. Ezen információk birtokában lehet ugyanis a lehető legjobb döntést hozni az egyes társadalmi szervezetek, alapítványok stb. támogatásáról.
A törvényjavaslat ezen tapasztalatok és a törvénnyel kapcsolatos további észrevételek, javaslatok figyelembe vételével kidolgozott módosításokat tartalmazza.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvény e paragrafusának módosításával a rendelkezés pontosabbá válik, míg az Országgyűlés által meghatározott rendelkezési lehetőséget (a második egyszázaléknál) igénybe vevők adóforintja könnyebben (a költségvetési tervek készítésénél az érintett fejezetnél betervezhetően) és ellenőrizhetőbben (lásd az Szftv. 6.§ a (9) bekezdésénél) érhet célba.
A 2. §-hoz
A Javaslat (1) bekezdésében változtatni kíván azon a helyzeten, hogy a törvény jelenleg nem ad elegendő kedvezményt néhány a kiemelkedően közhasznú szervezeti forma részére. Más szervezetekhez hasonlóan ezen egyesületek, alapítványok is csak három, illetve gyakorlatilag csak a működésük negyedik évének legvégén lehetnek a törvény valódi (támogatáshoz jutott) kedvezményezettjei. Ugyanezt a várakozási időtartamot – egy évet - indokolt meghatározni az állami, vagy az önkormányzati alapítású közalapítványoknál is.
Az állammal, azok intézményeivel szerződésben álló, - ezt igazolni is tudó, - kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet esetén a már egy éves működés is megfelelő garancia lehet a szervezet biztonságos, közérdeket segítő munkájának folytonosságához, így indokolt, hogy az ilyen szervezetek már egy éves működés után is kedvezményezettjei lehessenek a törvénynek.
A törvénymódosítás ugyanakkor a korábbiaknál kedvezőbb – egy évvel rövidebb, két év - várakozási időt határoz meg az egyéb közhasznú tevékenységet folytató társadalmi szervezetek, alapítványok számára is.
A (2) bekezdésben (a törvény meghatározás pontosításán túl) meghatározásra kerül, hogy a 4.§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kiemelkedően közhasznú szervezet köteles igazolni, hogy tevékenységét állami szervvel, vagy önkormányzattal kötött szerződés alapján végzi. Ugyanis a kiemelkedően közhasznú szervezetek olyan közfeladatot látnak el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, ezért törvényes működésük feltétele, hogy tevékenységüket állami szervvel vagy önkormányzattal kötött szerződés alapján végezzék.
A 3. §-hoz
Az APEH kedvezményezetti tájékoztatás-adásának megteremtésével – eredeti paragrafus (5) bekezdése - lehetővé válik a fokozottabb társadalmi ellenőrzés, a nyilvánosság bevonása a civil szervezetek működése tekintetében is. (A sajtó tájékoztatása a második egy százaléknál, az egyházi adó-forintoknál kezdettől fogva gyakorlat.)
Az “egyházi egy százalék” január 10-i utalása – (6) bekezdés - a szeptember elején közzétett adatok alapján, a költségvetésben meghatározott előirányzatból kell lebonyolítani. A további számbavételi, rendelkezési módosítások és a jogorvoslati eljárásban változó rendelkezések érvényesítésére a következő évi, augusztusi pótlista összeállításával, kihirdetésével, és az abban meghatározott támogatások végrehajtásával lesz mód.
Ha a rendelkező magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett - (7) bekezdés - az utalást akkor kell teljesíteni, amikor az adózó - a fizetési engedménynek megfelelően – a fizetési kötelezettségének már eleget tett.
A fentiek alapján “későbbi utalásra” - az esetleges jogviták, a részlet-fizetések, fizetési halasztások lehetősége (1.§ (1) bekezdése) alapján - csak a rendelkezést követő egy éven belül kerülhet sor. Az “első egy százaléknál” az utalások a jogvita lezártát követően, illetve a fizetési halasztások lejárta után azonnal teljesülnek, míg a “második egy százaléknál” a rendelkezést követő év augusztusában összeállítandó pótlistáknál vehetők figyelembe pótlólagosan az egyházi támogatás-bővítő állampolgári rendelkezések - (8) bekezdés. Egy évnél későbbi utalásokhoz forrás már nem áll rendelkezésre, így a későbbiekben az esetlegesen lehetővé váló rendelkezések sem teljesíthetők évekre visszamenőleg.
A Javaslat – (9) bekezdés - lehetővé teszi, hogy a jövőben az Országgyűlés által meghatározott kiemelt célra rendelt összeg az éves költségvetés előirányzataként megjelenve átcsoportosítási kötelezettség nélkül kerülhessen felhasználásra – pályázati kiírással, elszámolási és közzétételi kötelezettséggel (lehetővé téve az Országgyűlés illetékes – jelenleg a Társadalmi Szervezetek Bizottsága – képviselői felé a beszámoltatást).
A 4. §-hoz
A (2) bekezdés módosításával az eredetileg meghatározott időpont helyett egy hónappal később, november 30-ig értesítheti ki az APEH a rendelkező állampolgárt a saját érdekkörébe tartozó rendelkezés érvénytelenségéről.
A törvényrész új, (8) bekezdése arról rendelkezik, hogy munkáltatói adó-megállapítás esetén a területileg illetékes adóhatóságok végezhetik el a rendelkező személlyel kapcsolatos eljárást (nem kell a feldolgozást, központilag, a fővárosban elvégezni).
Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat ezen rendelkezése – a hatályba léptetés időpontjának meghatározásán túl – lehetővé teszi, hogy a kihirdetését követően egységes formában a Magyar Közlönyben közzé tegyék. (A törvény 1996. évi elfogadása óta hat alkalommal módosult ez idáig).
Budapest, 2001. szeptember 7.
|
Koltai Ildikó |
Halász János |