T/5100.
számú
törvényjavaslat
a villamos energiáról
2001. szeptember
2001. évi … törvény
a villamos energiáról
Az Országgyűlés a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű és alacsony költségű villamosenergia-ellátása céljából, az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes szabályozás kialakítása, a villamosenergia-versenypiac kialakulásának elősegítése, a villamosenergia-hálózatokhoz való szabályozott hozzáférés megteremtése, valamint az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság, és a környezetvédelem követelményeire figyelemmel a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed
a) a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, kereskedelmére, fogyasztására,
b) a villamosenergia-rendszer irányítására, rendszerszintű szolgáltatásaira,
c) a villamosmű, a csatlakozó, összekötő és fogyasztói berendezés, valamint közvetlen vezeték létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére,
d) az engedélyhez kötött villamosenergia-ipari tevékenységek jogosultjaira (a továbbiakban: engedélyesek), a villamos energia fogyasztóira, az engedélyesek és a kiserőművek üzemeltetői egymás közötti, valamint a fogyasztókkal fennálló jogviszonyára.
(2) Az atomerőműre e törvény rendelkezéseit az atomenergiáról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.
(3) A hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre e törvény rendelkezéseit a távhőszolgáltatásról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.
2. § A villamos energia termelését, átvitelét, elosztását, kereskedelmét, felhasználását, a villamosenergia-rendszer irányítását az élet, az egészség, a környezet és a természet védelmének, a fogyasztóvédelem, valamint a vagyon- és üzembiztonság érvényesítésével, az energiatakarékossági érdekeknek, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.
Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában
1. átállási költség: e törvényben foglalt rendelkezések hatályba lépése és végrehajtása miatt a közüzemi nagykereskedelmi engedélyesnél a 23. pont szerinti hosszú távú szerződések külön jogszabályban meghatározott módon lefolytatott újratárgyalását követően fennmaradó, továbbá szén felhasználásával a hőszolgáltatási kötelezettség mértékéig kapcsoltan termelt villamos energia 2003. december 31-ig történő átvételéből keletkező, a villamos energia árában nem érvényesíthető, jogszabályban elismert pénzügyi követelések. Egyéb címen átállási költség nem érvényesíthető;
2. átvitel: villamos energiának az átviteli hálózati engedélyes által, az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása;
3. átviteli hálózat: közcélú hálózatnak minősülő, a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító és kapcsoló-berendezésekkel együtt, amelyet egy egységként kell kezelni;
4. csatlakozó-berendezés: az a vezetékrendszer - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsoló-berendezéssel együtt -, amely az átviteli vagy elosztó hálózatot a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozó-berendezés tartozéka;
5. csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a fogyasztói berendezések, továbbá a villamosmű és a közvetlen vezeték tulajdoni határa;
6. elosztás: villamos energiának az elosztó hálózati engedélyes (a továbbiakban: elosztó) által, az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a fogyasztókhoz történő eljuttatása;
7. elosztó hálózat: közcélú hálózatnak minősülő, a villamos energia elosztására és a fogyasztói csatlakozó berendezésekhez való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító és kapcsoló-berendezésekkel együtt;
8. elszámolás: a kereskedelmi megállapodások teljesítésének, a közüzemi villamosenergia-ellátás tényleges energiaforgalmának, továbbá a közcélú hálózat, valamint a rendszerszintű szolgáltatás igénybevételének az üzemi, a kereskedelmi, és az elosztói szabályzatban (a továbbiakban együtt: villamosenergia-ellátási szabályzatok) foglaltak szerint történő dokumentálása;
9. elszámolási mérés: a villamosenergia-ellátási szabályzatok szerint kialakított, az átviteli, illetőleg az elosztó hálózati engedélyes (a továbbiakban együtt: hálózati engedélyesek), illetőleg a rendszerirányítási engedélyes felügyelete alatt álló mérőrendszer az energiaforgalom hiteles mérésére;
10. erőmű: olyan energia-átalakító létesítmény, amely energiahordozó, így különösen szén, szénhidrogén, hasadó anyag, megújuló energia, hulladékból nyert energia felhasználásával villamos energiát termel;
11. erőművi teljesítmény: a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege;
12. erőművi teljesítőképesség: az erőmű csatlakozási pontján átadható, illetve átvehető hatásos teljesítmény;
13. feljogosított fogyasztó: az a fogyasztó, aki (amely) a külön jogszabályban megállapított felhatalmazás szerint, saját döntése alapján villamosenergia-termelői engedélyestől vagy villamosenergia-kereskedelmi engedélyestől nem közüzemi szerződés keretében vásárol villamos energiát, illetve, az általa igénybe vett hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energiát vásárolja meg;
14. fogyasztási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a fogyasztó a villamos energiát felhasználja; külön jogszabály össze nem függő területeket egy fogyasztási helynek, összefüggő területeket több fogyasztási helynek minősíthet;
15. fogyasztó: villamos energiát saját felhasználás céljára vételező természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság; külön jogszabály több fogyasztási helyen villamos energiát vételező természetes vagy jogi személyeket, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokat egy fogyasztónak minősíthet;
16. fogyasztói berendezés: a fogyasztó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó fogyasztói berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt;
17. hulladékból nyert energia: hulladéknak - a környezetvédelmi előírások betartása mellett – fűtőanyagként vagy más módon történő felhasználása során nyert energia;
18. integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan vállalkozás, amely e törvény előírásai szerint engedélyköteles tevékenységek közül
- legalább két különböző villamosenergia-ipari tevékenységre engedéllyel rendelkezik (vertikálisan integrált), vagy
- legalább egy villamosenergia-ipari tevékenységre rendelkezik engedéllyel és más, nem villamosenergia-ipari tevékenységet is folytat (horizontálisan integrált);
19. kapcsoltan termelt energia: közös technológiai berendezésben, azonos tüzelőanyagokkal, legalább 65 % energetikai hatásfokú energiaátalakítási folyamattal előállított villamos- és hőenergia;
20. kereskedelem: a villamos energia rendszeres és üzletszerű, a villamosenergia-kereskedelmi engedélyes (a továbbiakban: villamosenergia-kereskedő) által végzett, nem saját felhasználási célra történő vásárlása és értékesítése;
21. kiserőmű: az 50 megawatt (a továbbiakban: MW) teljesítmény alatti erőmű;
22. közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amelyet a rendszerirányítási engedélyes javaslatára a Magyar Energia Hivatal a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez szükségesnek minősít;
23. közüzemi célra lekötött villamos energia: azon villamos energia, amelynek értékesítésére a villamosenergia-termelői engedélyes (jogelődje), vagy a villamos energia határon keresztül történő beszállítására jogosult (jogelődje) 1999. augusztus 18. előtt megkötött hosszú távú szerződéssel, ilyen szerződés jelen törvény kihirdetésének napját megelőző módosításával rendelkezik, illetve ilyen szerződés megkötésére az erőmű-létesítési pályázat alapján vált jogosulttá, a szerződésben foglalt garantált átvételig;
24. közüzemi fogyasztó: az a fogyasztó, aki (amely) a közüzemi szolgáltatási engedélyestől, közüzemi szerződés alapján vételez villamos energiát;
25. közüzemi nagykereskedelem: olyan kereskedelem, amelyben a közüzemi nagykereskedelmi engedélyes (a továbbiakban: közüzemi nagykereskedő) köteles a közüzemi szolgáltatási engedélyes igénye szerinti villamosenergia-ellátásra;
26. közüzemi szolgáltatás: a közüzemi szolgáltatási engedélyes (a továbbiakban: közüzemi szolgáltató) által közüzemi szerződés alapján a közüzemi fogyasztó számára folyamatosan és biztonságosan, a fogyasztó igénye szerint nyújtott villamosenergia-szolgáltatás;
27. közvetlen vezeték: közcélú hálózat részének nem minősülő, a villamosműhöz kapcsolódó, egy fogyasztónak vagy fogyasztók meghatározott csoportjának ellátására szolgáló vezeték vagy hálózati elem;
28. legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához szükséges és indokoltan felmerült ráfordítás;
29. megújuló energia: a geotermikus, a nap-, a szél-, a bio- és a vízenergia;
30. összekapcsolt villamosenergia-rendszer: legalább két, átviteli vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: ország) területén működik;
31. összekötő berendezés: több fogyasztó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló méretlen szakasza, amely az elosztó hálózat ingatlannál lévő csatlakozási pontját a fogyasztók fogyasztásmérőjénél lévő csatlakozási ponttal köti össze;
32. rendszerhasználó: bármely olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve abból villamos energia vételezése céljából kapcsolódik;
33. rendszerirányítás: a rendszerirányítási engedélyes (a továbbiakban: rendszerirányító) által folytatott, a villamosenergia-rendszer üzemvitelének, karbantartásának, fejlesztésének – beleértve a hálózatok egységes kezelését –, a rendszerszintű szolgáltatások, nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állásának, erőművek működtetésének biztonságát, szabályosságát, minőségét, környezetkímélő voltát szolgáló célirányos tevékenységek összessége;
34. rendszerszintű szolgáltatás: a villamosenergia-szolgáltatáson túlmenő, a villamosenergia-rendszer biztonságos és megfelelő minőségű működéséhez szükséges, a rendszerirányító által minden rendszerhasználó számára egységesen biztosított szolgáltatás;
35. szervezett villamosenergia-piac: a szervezett villamosenergia-piac engedélyese által működtetett, a villamosenergia-keresletet és –kínálatot nyilvánosan meghirdetett, előre meghatározott módon, helyen és időben koncentráló kereskedelmi forma.
36. termelés: villamos energiának villamosenergia-termelői engedélyes (a továbbiakban: termelő), illetve kiserőmű által történő előállítása;
37. tranzit: a külön jogszabályban meghatározott átviteli hálózaton végzett átvitel, amely legalább egy, az Európai Unió tagállamai közötti határt átlép, és kezdő-, vagy végpontja az Európai Unió határain kívül van;
38. villamos energia: a villamosenergia-ellátásban értékesített termék, amely adott villamos teljesítőképességgel, meghatározott időtartam alatt termelt és igénybe vett energia mennyiség;
39. villamosenergia-rendszer: a rendszerirányító által – az elosztó törvényben meghatározott körben történő közreműködésével – a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek, átviteli és elosztó hálózatok összessége;
40. villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat, valamint a csatlakozó berendezés;
41. zöld bizonyítvány: a termelő, illetőleg a kiserőmű üzemeltetője által kibocsátott, a megújuló vagy a hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét vagy annak egy részét igazoló okirat;
II. Fejezet
Közigazgatási hatáskörök
4. § A Kormány megállapítja
a) a Magyar Energia Hivatal által kiszabható bírság felső határát,
b) a villamosenergia-ellátási szabályzatokra vonatkozó részletes szabályokat,
c) a szociális villamosenergia-ellátás igénybevételének rendjét, valamint a jogosultak körét,
d) a fogyasztók feljogosításának feltételeit, és időpontját,
e) az engedélyezés részletes szabályait, az engedélyköteles tevékenységek folytatásának, valamint a működési engedély módosításának feltételeit,
f) az erőművek létesítésének energiapolitikai követelményeit,
g) a villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó szabályokat,
h) a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó szabályokat,
i) az idegen ingatlanra vonatkozó jogok alapításával, tartalmával, engedélyezésével, megszűnésével és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat,
j) a közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait, a közüzemi fogyasztó és a közüzemi szolgáltató közötti közüzemi szerződés minimális tartalmi elemeit,
k) a hálózati engedélyesek és a rendszerhasználók közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hálózati szolgáltatás igénybe vételére kötött szerződés minimális tartalmi elemeit,
l) az átállási költségek meghatározásának, kezelésének részletes szabályait,
m) a villamosenergia-ellátási válsághelyzet és a villamosenergia-rendszer jelentős zavarának részletes szabályait, a válsághelyzet és a jelentős zavar esetén alkalmazandó korlátozás szabályait, elveit, valamint a rendszerhasználók jogait és kötelezettségeit,
n) a zöld bizonyítvány rendszer bevezetésének időpontját.
5. § A gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter)
a) meghatározza
1. a Magyar Energia Hivatal közérdekű határozatainak közzétételére vonatkozó szabályokat,
2. a közcélú hálózathoz való csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeit,
3. a statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbe alapján mért fogyasztók körét,
4. az 50 MW, és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékét,
5. az engedélyesek, és a rendszerhasználók adatszolgáltatásának szabályait, valamint az ország nemzetközi kötelezettségvállalásán alapuló, és a Magyar Energia Hivatal által a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, illetőleg más szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatás rendjét, továbbá az üzleti titoknak minősülő adatok védelmére vonatkozó szabályokat,
6. az előmunkálati jogot és vezetékjogot engedélyező hatóságot,
7. a villamosmű műszaki-biztonsági követelményeit,
8. a villamosművet körülvevő biztonsági övezetre vonatkozó szabályokat,
9. a csatlakozó, összekötő, és fogyasztói berendezések műszaki-biztonsági minősítésének és forgalomba-hozatalának szabályait,
10. a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot,
11. a villamos energia tranzit részletes szabályait,
b) megállapítja a megújuló, a hulladékból nyert energiával, kapcsoltan, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb módon termelt villamos energia kötelező átvételének szabályait, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben kialakítja az így termelt villamos energia támogatásának rendjét a zöld bizonyítvány rendszer bevezetéséig,
c) a belügyminiszterrel, valamint a közlekedési és vízügyi miniszterrel egyetértésben meghatározza a közvilágítási célra történő villamosenergia-ellátással kapcsolatos szabályokat,
d) a pénzügyminiszterrel egyetértésben megállapítja a Magyar Energia Hivatal részére fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjak mértékét, és a fizetésére vonatkozó részletes szabályokat,
e) a pénzügyminiszterrel egyetértésben megállapítja az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott, a villamosenergia-ellátásban alkalmazott hatósági árakat (díjakat), valamint az áralkalmazási feltételeket, beleértve a pótdíj és a felemelt díj mértékének, továbbá a rendszerirányítás díjával együtt beszedett, az átállási költségek térítésére szolgáló pénzeszközöknek, és a kifizetésre kerülő átállási költségeknek a meghatározását is,
f) a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az igénybevétel részletes szabályainak meghatározásával - a villamosenergia-ipari vállalkozások munkavállalói és nyugdíjasai részére külön díjszabást állapíthat meg,
g) a közlekedési és vízügyi miniszterrel, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel egyetértésben meghatározza a nyomvonalas létesítmény, folyó, vízfolyás, tó, csatorna és építmény hálózati engedélyesek által, a vezetékjog alapján történő megközelítésének, keresztezésének szabályait,
h) kijelöli a műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezetet,
i) megállapítja a Magyar Energia Hivatal által a megújuló vagy hulladékból nyert energiát felhasználó erőművekről kiadott igazolásra, a zöld bizonyítványt értékesítő termelők és kiserőművek üzemeltetői beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a zöld bizonyítvány értékesítésére és átvételére vonatkozó részletes szabályokat,
j) a villamosenergia-ipari tevékenységet folytató vállalkozásokkal, valamint az ilyen tevékenységet folytató vállalkozások munkavállalói érdekképviseleti szervezeteivel való együttműködés érdekében energetikai tanácsadó testületet működtet. Az együttműködés részletes feltételeit a három fél, illetve a felek képviselői közösen állapítják meg.
A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)
6. § (1) A Hivatal önálló feladattal, és hatáskörrel rendelkező, országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek irányítását a Kormány, felügyeletét a miniszter látja el. A Hivatal jogi személy, amely önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként működik.
(2) A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi. A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,05%-a. A Hivatal eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjak körét, az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, és a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
7. § (1) A Hivatal elnökét és elnökhelyettesét – a miniszter javaslatára – a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. A kinevezés időtartama hat év. Az elnök és az elnökhelyettes tekintetében a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a miniszter gyakorolja. Az elnököt a közigazgatási államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetőleg azonos juttatások, az elnökhelyettest a helyettes államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetőleg azonos juttatások illetik meg.
(2) A Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszűnik, ha
a) a kinevezés időtartama lejár,
b) tisztségéről lemond,
c) tisztségéből felmentik,
d) meghal.
(3) Felmentéssel szűnik meg a Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása, ha
a) jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon a tisztségre méltatlanná vált,
b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,
c) tisztségével való összeférhetetlenségét három hónapon belül nem szüntette meg,
d) tevékenységével a Hivatal működését veszélyezteti.
(4) A Hivatal elnöke
a) vezeti a Hivatalt,
b) megállapítja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,
c) gyakorolja a Hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat,
d) irányítja a Hivatal gazdálkodását,
e) képviseli a Hivatalt,
f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Hivatal szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal,
g) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Hivatal feladatkörét érintő előterjesztések tárgyalásakor.
(2) A Hivatal köztisztviselője az öröklés kivételével a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles energiaipari társaságokban tulajdoni részesedést nem szerezhet.
(3) A Hivatal köztisztviselője kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesüléséről. A Hivatal köztisztviselője kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezésétől, illetve a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a Hivatal köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett társaságra vonatkozik.
(5) A Hivatal köztisztviselőire a Ktv. rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a Ktv. 30/A. § (1) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék, továbbá a Ktv. 44. § (1) bekezdésében megállapított illetménykiegészítés mértéke a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének harmincöt százaléka.
9. § (1) A Hivatal tevékenységéről a Hivatal elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek, továbbá közzéteszi éves tájékoztatóját.
(2) A Hivatal külföldi energetikai szabályozó szervezetekkel – a hatályos jogszabályok előírásainak figyelembevételével – együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetekbe beléphet.
(3) A Hivatal eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézés határideje 90 nap. A Hivatal határozata ellen kizárólag bírói úton van jogorvoslatnak helye. A bíróság a Hivatal határozatát jogosult megváltoztatni.
(4) A Hivatal a külön jogszabályban meghatározott közérdekű határozatainak rendelkező részét és indokolását, valamint a jogerős engedélyeket a Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában közzéteszi.
10. § (1) A Hivatal villamosenergia-ellátással kapcsolatos feladatai körében
a) kiadja, jogszabályban meghatározott esetekben módosítja, illetve visszavonja az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges engedélyeket,
b) jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat, továbbá ellenőrzi az üzletszabályzatban foglaltak betartását és megszegésük esetén a külön jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki,
c) ellenőrzi az e törvényben a Hivatal hatáskörébe utalt és az engedélyben foglalt előírások megtartását,
d) jóváhagyja a villamosenergia-rendszer minden résztvevőjére kötelező villamosenergia-ellátási szabályzatokat,
e) meghatározza a feljogosított fogyasztók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános szabályait,
f) előkészíti a villamosenergia-ellátásban alkalmazott hatósági árakat (díjakat), valamint az áralkalmazási feltételeket,
g) a rendszerirányító javaslata alapján dönt a vezetékek átviteli, elosztó vezetékké, illetve közcélúvá történő minősítéséről, átminősítéséről,
h) a 106. § (3) bekezdésének rendelkezései szerint erőmű létesítési pályázatot írhat ki,
i) az engedélyesek szolgáltatási tevékenysége folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint a szolgáltatás elvárt színvonalát az egyes engedélyesekre határozatban állapítja meg,
j) felülvizsgálja a közüzemi nagykereskedő átállási költség kifizetésére vonatkozó kérelmét, és javaslatot tesz a miniszternek a kifizethető átállási költség mértékére,
k) megállapítja és igazolja a termelő vagy kiserőmű üzemeltetője által megújuló vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia termeléséhez felhasznált erőforrást, valamint az azzal előállítható villamos energia mennyiségét,
l) az engedélyes vállalkozásokban történő részesedésszerzések korlátozása vonatkozásában a IX. fejezetben meghatározott eljárásokat folytat le,
m) jogosult az engedélyhez kötött tevékenységgel – beleértve a horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozások tüzelőanyag-ellátáshoz kapcsolódó tevékenységét is – kapcsolatos iratokba betekinteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is,
n) jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől eseti és rendszeres információt kérni,
o) három napra felfüggesztheti a villamos energia szervezett piacán az ügyletkötést, amennyiben a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt nem biztosítható.
11. § A Hivatal a fogyasztók érdekeinek érvényesítése érdekében – a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltak figyelembevételével – a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel és a területi felügyelőségekkel (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi felügyelőségek) együttműködve a villamosenergia-ellátás területén az alábbi fogyasztóvédelmi feladatokat látja el:
a) kivizsgálja az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel, méréssel, valamint a villamosenergia-ellátás zavaraival kapcsolatos fogyasztói panaszokat,
b) ellenőrzi a fogyasztók által a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási költség felhasználását,
c) együttműködik a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel,
d) szervezi és működteti a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek és a szolgáltatók közötti érdekegyeztetést, dönt az érdekegyeztetés után fennmaradt vitás ügyekben,
e) átadja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek és a fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek a külön jogszabályban meghatározott mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak,
f) a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében ellenőrzi a szolgáltatás színvonalát és a villamos energia minőségi jellemzőit, továbbá a fogyasztói igény kielégítését.
III. Fejezet
VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS
Általános szabályok
12. § A villamosenergia-ellátás történhet
a) a feljogosított fogyasztókkal kötött szabad megállapodás alapján, vagy
b) közüzemi szerződés keretében.
13. § (1) Az engedélyesek, valamint a villamosenergia-rendszerhez kapcsolódó kiserőművek üzemeltetői e törvény és annak végrehajtási rendelete, valamint a Hivatal által jóváhagyott villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkezései szerint kötelesek együttműködni.
(2) Az engedélyesek tevékenységük ellátása, a közcélú hálózatok zavartalan, megbízható működtetése, a villamosenergia-igények folyamatos kielégítése, az üzemzavarok gyors, biztonságos elhárítása, valamint mérési adatok továbbítása érdekében külön célú távközlési rendszert létesíthetnek, tarthatnak fenn.
14. § (1) A rendszerirányító köteles az engedélyesekkel egyeztetve kidolgozni
a) a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzatot,
b) a kereskedelmi, elszámolási-mérési, és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, a nemzetközi kereskedelmi feltételeket, továbbá a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzatot.
(2) Az elosztók kötelesek a többi engedélyessel egyeztetve kidolgozni az elosztó hálózat működésére vonatkozó közös elosztói szabályzatot.
(3) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat az ellátás biztonságának és minőségi követelményeinek, a versenysemlegesség, a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférés, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell kidolgozni.
(4) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal hagyja jóvá, annak tényét a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. Az elosztói szabályzat jóváhagyásakor a Hivatal köteles a rendszerirányító véleményét figyelembe venni.
(5) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait az érdekeltek részére hozzáférhetővé kell tenni.
(6) A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmára vonatkozó részletes szabályokat, valamint a szabályzatok kidolgozási és egyeztetési rendjét külön jogszabály határozza meg.
15. § (1) A termelő, az elosztó, a villamosenergia-kereskedő, a rendszerirányító, a közüzemi szolgáltató, a közüzemi nagykereskedő, az átviteli, és a szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles üzletszabályzatot kidolgozni.
(2) Az üzletszabályzat tartalmazza az engedélyesek által nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit.
(3) Az üzletszabályzatot a Hivatal hagyja jóvá. A jóváhagyott üzletszabályzatot az engedélyes köteles az érdekeltek részére hozzáférhetővé tenni.
Szociális villamosenergia-ellátás
16. § (1) Természetes személy fogyasztó rászorultsága esetén, az általa lakott lakáscélú ingatlan fenntartása érdekében és mértékéig szociális villamosenergia-ellátásban részesülhet.
(2) A szociális villamosenergia-ellátás formája közvetlen pénzbeli juttatás nem lehet. A szociális villamosenergia-ellátás formájának, forrásának, az ellátásra való jogosultság feltételeinek, valamint az igénybevételének részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.
(3) A 89. § d) pontjában meghatározott felemelt díjnak a közüzemi szolgáltatók indokolt költségeit meghaladó részét a szociális villamosenergia-ellátás céljára kell fordítani. A szociális villamosenergia-ellátás finanszírozására állami, és helyi önkormányzati források, valamint egyéb, e célra nyújtott önkéntes hozzájárulások is felhasználhatók.
Termelő
17. § (1) A termelő köteles közüzemi célra lekötött villamos energia mennyiségét a közüzemi nagykereskedőnek felajánlani.
(2) A termelő a 18. §-sal összhangban a közüzemi célra lekötött mennyiségen felüli villamos energiát szabadon értékesítheti. A kapcsolt villamos energiát előállító termelő a hőfogyasztó által vásárolt hőenergiához tartozó, a hőt szolgáltató erőművi egységgel előállított villamos energiát a hőenergia vásárlójának közvetlenül értékesítheti, ha az nem minősül a 3. § 23. pontjában meghatározott közüzemi célra lekötött villamos energiának.
18. § A szerződéssel lekötött erőművi teljesítőképesség igénybevételéről a villamos energia vásárlója dönt. Ha a villamos energia vásárlója a kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon és időpontig nem jelenti be az általa lekötött villamos energia igénybevételét, azt a termelő szabadon értékesítheti. Értékesítés esetén a villamos teljesítmény lekötésére megállapított díjat a termelő köteles utólag a vásárlóval elszámolni. A teljesítőképesség igénybevételének műszaki szabályozásával a vásárló a rendszerirányítót is megbízhatja.
A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával
termelt villamos energia
19. § A környezetvédelmi követelmények érvényesítése, valamint a felhasznált energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás és a hulladék, mint energiaforrás felhasználását. A támogatás szabályait az alábbi elvekkel összhangban kell kialakítani:
a) a megújuló és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek létesítésének elősegítése érdekében hosszú távú, hatékony és átlátható támogatási rendszert kell kialakítani,
b) a termelők, illetőleg kiserőművek piaci versenyét fenntartva csökkenteni kell a megújuló vagy a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia értékesítése során jelentkező versenyhátrányt,
c) figyelembe kell venni a megújuló energiaforrás és a hulladék, mint energiaforrás technológiai sajátosságait,
d) a villamos energia termelése során felhasznált energiaforrás környezetkímélő jellegéről a fogyasztókat megfelelően tájékoztatni kell,
e) a támogatási rendszer működésének költségei a fogyasztókat közvetve vagy közvetlenül egységesen terhelik,
f) a támogatás megállapításakor figyelembe kell venni az egyes energiaforrások felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát.
20. § (1) A termelő, illetve a kiserőmű üzemeltetőjének kérelmére a Hivatal igazolja a megújuló, vagy hulladékból nyert energiát felhasználó erőmű teljesítőképességét, és a villamos energia termeléséhez felhasznált erőforrást.
(2) A Hivatal (1) bekezdésben meghatározott igazolása alapján a termelő, illetve a kiserőmű jogosult a megújuló vagy a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia mennyiségéről zöld bizonyítványt kiállítani és azt értékesíteni.
(3) A termelő és a kiserőmű üzemeltetője köteles a külön jogszabályban meghatározott időszakonként az értékesített zöld bizonyítványokról, valamint a megújuló és a hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségéről kimutatást készíteni, és azt jóváhagyásra a Hivatalnak benyújtani.
(4) Ha a zöld bizonyítványokban meghatározott, és a termelő vagy kiserőmű üzemeltetője által megújuló vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyisége a külön jogszabályban meghatározott időszakban nem egyezik meg, a Hivatal
a) a termelővel szemben a 67. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja,
b) a kiserőmű üzemeltetőjével szemben a 67. § a) és b) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A Hivatal kezdeményezheti a kiserőmű üzemeltetője közcélú hálózathoz való hozzáférésének megtagadását, ha a kiserőmű üzemeltetője írásbeli felszólítás és bírság kiszabása ellenére nem tesz vagy nem képes eleget tenni a jogszabályban meghatározott kötelezettségének.
21. § A villamosenergia-kereskedő, a közüzemi nagykereskedő, a közüzemi szolgáltató és a feljogosított fogyasztó köteles a külön jogszabályban meghatározott mértékű villamosenergia-termelésnek megfelelő zöld bizonyítványt beszerezni.
A hálózatok üzemeltetése
22. § (1) A hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködése és a közcélú hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében kötelesek
a) az általuk üzemeltetett közcélú hálózatot biztonságosan, hatékonyan és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,
b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesztéseket időben elvégezni, valamint gondoskodni a szükséges készletekről és tartalékokról,
c) a közcélú hálózat üzemeltetéséhez szükséges műszaki feltételeket biztosítani.
(2) Az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló, villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózat, illetőleg hálózatrészek üzemének irányítását –a rendszerirányítóval együttműködve – az elosztó végzi.
23. § (1) A szerződések teljesítésének hiteles számlázása érdekében a kereskedelmi szabályzatban meghatározott mérések elvégzéséről
a) az engedélyesek egymás közötti, valamint a kiserőművek üzemeltetőivel kötött szerződései esetén a rendszerirányító gondoskodik, az általa üzemeltetett elszámolási mérőrendszerbe integrált mérőberendezés alapján, illetőleg a hálózati engedélyeseknek a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon történő bevonásával,
b) a fogyasztók és az engedélyesek közötti szerződések esetén a hálózati engedélyesek gondoskodnak a teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérő készülék által mért adatok, - vagy külön jogszabályban szabályozott villamos energia fogyasztási szint alatt a kereskedelmi szabályzatban meghatározott, statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbe - alapján.
(2) A hálózati engedélyesek kötelesek elvégezni a mérőberendezések leolvasását, a mérési adatok kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon történő összesítését és a rendszerirányítóhoz történő továbbítását.
(3) A hálózati engedélyesek kötelesek gondoskodni a fogyasztók, a kiserőművek és az erőművek közcélú hálózathoz történő kapcsolódásához szükséges, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott csatlakozó, kapcsoló, átalakító és – az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel - az elszámolási mérésre alkalmas mérőberendezés felszereléséről, hitelesítéséről, valamint karbantartásáról. Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mérőberendezés felszereléséről, hitelesítéséről, valamint karbantartásáról a rendszerirányító köteles gondoskodni.
(4) A berendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának költségei erőművek, kiserőművek esetén a termelőket, illetve a kiserőművek üzemeltetőit, fogyasztók esetén - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hálózati engedélyeseket terhelik.
(5) A teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérő készülék felszerelésének költsége feljogosításkor a fogyasztót terheli, amennyiben nem rendelkezik a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott készülékkel.
24. § Az összekötő berendezéssel csatlakoztatott fogyasztók ellátásának biztonsága érdekében az összekötő berendezés üzemeltetésére és az üzemzavar elhárítására a hálózati engedélyesek az összekötő berendezés üzemeltetőjének kezdeményezésére kötelesek az üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint szerződést kötni.
25. § A hálózati engedélyesek kötelesek egymásnak és a rendszerirányítónak az üzemi szabályzatban meghatározott adatokat és információt szolgáltatni a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetése érdekében.
26. § (1) A települési önkormányzat jogosult közvilágítás céljait szolgáló fényforrásokat és lámpatesteket, valamint azok tartozékait a közcélú hálózat tartószerkezetén elhelyezni és üzemben tartani. A hálózati engedélyesek kötelesek ezt tűrni és a települési önkormányzattal együttműködni. A települési önkormányzat köteles megtéríteni a hálózati engedélyeseknek ezzel kapcsolatban keletkezett – máshonnan meg nem térülő – költségét és kárát. A közvilágítás céljait szolgáló fényforrásoknak, lámpatesteknek, valamint azok tartozékainak a közcélú hálózat tartószerkezetein történő elhelyezésével, és üzemeltetésével összefüggő kérdéseket a hálózati engedélyesek és az önkormányzat között létrejött szerződésben kell rendezni.
(2) A miniszter a belügyminiszterrel, valamint a közlekedési és vízügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a közvilágítási célra történő villamosenergia-ellátás, valamint a közvilágítás létesítésének, fenntartásának és üzemben tartásának részletes szabályait.
Hálózatok fejlesztése
27. § (1) A rendszerirányító a hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervek, illetve ajánlatok figyelembevételével legalább kétévente köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési tervét. A fejlesztési tervben, illetve ajánlatban nem szereplő, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott vezetékek létesítését a rendszerirányítónak be kell jelenteni.
(2) A Hivatal a rendszerirányító javaslata alapján dönt a vezetékek átviteli, elosztó vezetékké, illetve közcélúvá minősítéséről.
28. § A rendszerirányító a 27. § (1) bekezdésének figyelembevételével köteles megfelelő időben kezdeményezni a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez szükséges átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózati fejlesztéseket. A rendszerirányító a villamosenergia-rendszer átviteli hálózatának fejlesztésére – a Hivatal egyetértésével - pályázatot írhat ki. A pályázatot a rendszerirányító bírálja el. A pályázat eredményét kihirdetés előtt jóváhagyásra meg kell küldeni a Hivatalnak.
29. § Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet közvetlen vezetéket, illetve új hálózati elemet, azonban köteles a létesítéshez előzetesen a Hivatal – rendszerirányítóval, és a területileg illetékes hálózati engedélyesekkel egyeztetett – hozzájárulását megszerezni, és a létesítést a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon a rendszerirányítónak bejelenteni.
30. § (1) A hálózati engedélyesek kötelesek a velük csatlakozási ponton összekapcsolt fogyasztók villamosenergia-ellátásának műszaki feltételeit a rendszerirányítóval egyeztetett módon biztosítani.
(2) Az átviteli engedélyes és területileg illetékes elosztó, illetve közüzemi szolgáltató köteles a fogyasztói igény kielégítésének műszaki, gazdasági feltételeiről tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában a fogyasztóval együttműködni.
(3) A külön jogszabályban előírt pénzügyi, műszaki feltételek szerint megvalósuló csatlakozás esetén a hálózati engedélyesek a jogszabályban meghatározott csatlakozási költség megfizetését kérhetik.
A közcélú hálózathoz való hozzáférés
31. § (1) A hálózati engedélyesek üzemeltetésében álló közcélú hálózatot a 95. § szerint megállapított hatósági ár ellenében kell villamos energia továbbítás céljából a termelők, a kiserőművek üzemeltetői, a villamosenergia-kereskedők, a feljogosított fogyasztók, valamint a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltatók részére rendelkezésre bocsátani.
(2) A közcélú hálózathoz való hozzáférés feltételei nem lehetnek diszkriminatívak, nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és a szolgáltatás minőségét.
(3) A szabad hozzáférés részletes technikai és műszaki szabályairól, valamint a rendelkezésre álló szabad közcélú hálózat közzétételének rendjéről a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkeznek.
32. § (1) Az engedélyesek és a rendszerhasználók kötelesek a villamosenergia-értékesítési szerződéseikből a külön jogszabályban meghatározott rendszerirányításhoz szükséges adatokat a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és időpontig a rendszerirányítónak megküldeni.
(2) A rendszerirányító dönt a közcélú hálózathoz való hozzáférésről, és a szerződésben foglalt villamos energia mennyiségnek a közcélú hálózatokon történő elszállításáról. A rendszerirányító köteles a döntéséről az engedélyeseket a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és időpontig tájékoztatni.
(3) A villamosenergia-értékesítési szerződéseket a rendszerirányító (2) bekezdésben meghatározott döntésének megfelelően lehet teljesíteni. Az engedélyes köteles a rendszerirányító (2) bekezdésben meghatározott döntéséről, és a szerződés teljesíthetőségéről a fogyasztót a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és időpontig tájékoztatni.
A villamosenergia-átvitel, és -elosztás korlátozása és szüneteltetése
33. § (1) A rendszerirányító az átviteli hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, hátrányos megkülönböztetés alkalmazása nélkül megtagadhatja, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti
a) rendkívüli hálózati állapotok,
b) a közcélú hálózatok, az erőművi teljesítmények, illetőleg a határon keresztül szállított villamos energia hiánya,
c) az összekapcsolt villamosenergia-rendszer, illetve a villamosenergia-rendszer üzemzavara,
d) a feljogosított fogyasztók ellátására kötött szerződések teljesítésének felfüggesztése esetén.
(2) A közcélú hálózathoz való hozzáférés megtagadását indokolni kell.
(3) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére 8 napon belül felülvizsgálja, hogy a megtagadás feltételei fennálltak-e. A Hivatal határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. A Hivatal a megtagadás feltételeinek fennállása hiányában a rendszerirányítót utasítja a közcélú hálózathoz való hozzáférés biztosítására.
34. § (1) A hálózati engedélyesek a szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamban az átvitelt, illetve elosztást korlátozhatják, szüneteltethetik
a) az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése,
b) a villamosművek üzemzavarai esetén,
c) más módon el nem végezhető munkák és kapcsolások érdekében.
(2) A hálózati engedélyesek az átvitel, és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztás korlátozására, szüneteltetésére a rendszerirányító utasítása, illetve előzetes hozzájárulása alapján jogosultak.
(3) A hálózati engedélyesek kötelesek az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, illetve a szerződésben rögzített módon a feljogosított fogyasztókat, továbbá az érintett engedélyeseket előre értesíteni.
(4) A közcélú hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, illetve az átvitel és elosztás korlátozásának, szüneteltetésének részletes szabályait a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.
35. § A hálózati engedélyesek az igazolt károk mértékéig kártérítést kötelesek fizetni az érintett engedélyeseknek és feljogosított fogyasztóknak, ha
a) a villamosenergia-elosztás tervszerű munkák miatti szüneteltetéséről az érintett engedélyeseket és feljogosított fogyasztókat időben nem értesítik,
b) felróható magatartásuk folytán a villamosenergia-elosztás megszakad, vagy azt a 34. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően korlátozzák, illetve szüneteltetik.
A rendszerirányító
36. § A rendszerirányító felelős a villamosenergia-rendszer – beleértve a nemzetközi kapcsolatokat is – üzemvitelének irányításáért.
37. § A rendszerirányító feladata a villamosenergia-ellátás biztonságával kapcsolatosan különösen
a) a villamosenergia-rendszer működéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges információk összegyűjtése és szolgáltatása,
b) az árak átláthatósága, valamint az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében a fogyasztói árakra vonatkozó adatok külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon történő gyűjtése és szolgáltatása,
c) a rendszerszintű mérleg elkészítése, továbbá az általa gyűjtött adatok alapján a miniszter és a Hivatal tájékoztatása a mérleg, az erőművi teljesítmény, a közcélú hálózatok, valamint a fogyasztás várható jövőbeli alakulásáról,
d) a villamosenergia-értékesítési szerződések integrálása,
e) az átviteli, valamint az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózat fejlesztésére a 28. § szerinti esetben pályázat kiírása,
f) a villamosenergia-értékesítések végrehajtásának összehangolása,
g) a rendszerszintű szolgáltatások tervezése, biztosítása, igénybevételének – a Hivatallal egyeztetett - szabályozása, elszámolása,
h) a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek végrehajtásában történő közreműködés,
i) a villamosenergia-rendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, elrendelése, beleértve a villamosenergia-rendszer jelentős zavara, valamint az átvitel, az elosztás, és a fogyasztók ellátásának korlátozása, illetve szüneteltetése esetén szükséges intézkedéséket is,
j) a villamosenergia-rendszer képviselete az összekapcsolt villamosenergia-rendszer nemzetközi szervezeteiben.
38. § (1) A rendszerirányító köteles elvégezni a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott méréseket
a) az átviteli és elosztó hálózat határain átmenő villamosenergia-forgalom,
b) a villamosenergia-termelés,
c) a villamos energia határon keresztül történő szállításának, valamint a tranzit villamosenergia-forgalom hiteles számlázása érdekében.
(2) A rendszerirányító köteles elvégezni a villamos energia közcélú hálózatokon keresztül történő továbbításának az üzemi szabályzatban meghatározott mennyiségi elszámolásait
a) az (1) bekezdésben meghatározott forgalom,
b) a közüzemi villamosenergia-nagykereskedelem,
c) az engedélyesek, kiserőművek üzemeltetői és a feljogosított fogyasztók közötti szerződések teljesítésének hiteles számlázása érdekében.
39. § (1) A rendszerhasználók kötelesek a rendszerirányítótól igénybe venni és megtéríteni a villamos energia vásárlásához kapcsolódó, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott rendszerszintű szolgáltatásokat.
(2) A rendszerirányító köteles a rendszerszintű szolgáltatásokat bármely engedélyes, és kiserőművet üzemeltető számára hozzáférhető módon, nyilvánosan, illetőleg a szervezett villamosenergia-piacon beszerezni. A rendszerszintű szolgáltatások beszerzésének feltételeit nyilvánosságra kell hozni.
40. § A rendszerirányító feladata a közcélú hálózattal kapcsolatosan különösen
a) javaslattétel a Hivatal részére a vezetékek átviteli, elosztó vezetékké, illetve közcélúvá történő minősítése, és átminősítése vonatkozásában,
b) az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózatok, valamint a rendszerösszekötő vezetékek üzemének tervezése,
c) az átviteli hálózat és a rendszerösszekötő vezetékek igénybevétele, egységes kezelése és üzemének irányítása,
d) az átviteli hálózat üzemét befolyásoló, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózatok üzemének irányítása a kereslet és a kínálat közötti egyensúly folyamatos fenntartása mellett,
e) a rendszer együttműködéséből eredő feladatok összehangolása, a szabad átviteli hálózatok meghatározása, erről az engedélyeseknek, a szomszédos, valamint az érintett országok rendszerirányítóinak a tájékoztatása,
f) a tranzit forgalom végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása.
41. § (1) A rendszerirányító köteles biztosítani az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését.
(2) A rendszerirányító további feladatainak részletes szabályait a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.
A villamosenergia-kereskedő
42. § (1) A villamosenergia-kereskedő engedélye alapján jogosult villamos energiát
a) a termelőtől, más villamosenergia-kereskedőtől, vagy a közüzemi nagykereskedőtől a 44.§ (2) bekezdésében meghatározott mértékig vásárolni, illetve
b) a feljogosított fogyasztó más villamosenergia-kereskedő vagy a 44. § (1) bekezdésében meghatározott mértékig közüzemi nagykereskedő részére értékesíteni.
(2) A villamosenergia-kereskedő tagsága esetén jogosult a szervezett villamosenergia-piacon folytatott kereskedelemre.
A közüzemi nagykereskedő
43. § (1) A közüzemi nagykereskedő köteles a közüzemi célra lekötött villamos energia igénybevételét a kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon és időpontig a rendszerirányítónak bejelenteni.
(2) A közüzemi nagykereskedőt a közüzemi szolgáltatóval szemben ellátási kötelezettség terheli, a közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztók között létrejött közüzemi szerződések teljesítésének mértékéig. A közüzemi fogyasztók ellátásához szükséges villamos energia lekötésére és átvételére a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató köteles szerződést kötni.
(3) A közüzemi nagykereskedő az ellátási kötelezettségét a legkisebb költség elvének figyelembe vételével köteles teljesíteni, továbbá nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést.
(4) A közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató együttműködésének feltételeit szerződésben kell rögzíteni.
44. § (1) Ha a közüzemi célra lekötött villamos energia mennyisége nem éri el az ellátási kötelezettségének mértékét, a közüzemi nagykereskedő szabad erőművi teljesítménnyel rendelkező termelőktől, a szervezett villamosenergia-piacon, vagy villamosenergia-kereskedőktől vásárolhat, illetve határon keresztül beszállíthat villamos energiát.
(2) A közüzemi nagykereskedő a szervezett villamosenergia-piac keretei között, illetve más, bármely villamosenergia-kereskedő számára elérhető módon – beleértve a határon keresztül történő kiszállítást is - értékesítheti az ellátási kötelezettségét meghaladó közüzemi célra lekötött villamos energiát.
(3) A közüzemi nagykereskedő nem minősül a 42. § szerinti villamosenergia-kereskedőnek.
A közüzemi szolgáltató
45. § (1) A közüzemi szolgáltatót az engedélyben meghatározott működési területen a közüzemi fogyasztókkal szemben közüzemi szolgáltatási kötelezettség terheli.
(2) A közüzemi szolgáltató köteles a működési területén villamos energiát vételező közüzemi fogyasztók ellátásához szükséges villamos energiát a közüzemi nagykereskedőnél, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és időpontig lekötni, és azt a közüzemi nagykereskedőtől a 95. §-ban meghatározott hatósági áron átvenni. A lekötött mennyiségen felüli villamos energia átvételére, illetőleg megfizetésére a közüzemi szolgáltató nem kötelezhető.
(3) A közüzemi szolgáltató jogosult a 65. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott villamos energiát – a Hivatal előzetes jóváhagyásával – megvásárolni.
A feljogosított fogyasztó
46. § (1) A külön jogszabályban meghatározott fogyasztót a közüzemi szerződésének felmondásával, a felmondási idő elteltéig a közüzemi fogyasztó, ezt követően a feljogosított fogyasztó jogállása illeti meg. A fogyasztó feljogosított fogyasztóvá válása érdekében a közüzemi szerződést a (2) bekezdésben meghatározott módon mondhatja fel.
(2) A külön jogszabályban meghatározott fogyasztó saját döntése alapján feljogosított fogyasztóvá válhat
a) a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és időponttól, és
b) a közüzemi szerződésnek a naptári hónap első napjára történő felmondásával, a hat hónapos felmondási idő elteltét követően.
(3) Külön jogszabály a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondási időnél esetenként rövidebb felmondási időt állapíthat meg.
(4) A feljogosított fogyasztó az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel, szabad megállapodás alapján vásárolhat villamos energiát.
(5) A feljogosított fogyasztók kötelesek legalább az éves fogyasztásuk felét hazai termelésből beszerezni.
(6) A feljogosított fogyasztó a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott berendezésektől való eltérése esetén, az ellátásához szükséges elszámolási mérésre alkalmas mérő berendezés felszereléséről és a hálózati engedélyesekhez történő csatlakoztatásáról saját költségén gondoskodik.
(7) A feljogosított fogyasztók villamosenergia-vételezésének elszámolási mérését a hálózati engedélyesek végzik.
(8) A feljogosított fogyasztó az üzletszabályzatban meghatározott feltételek mellett kezdeményezheti a közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérését, közüzemi szerződés kötését. A szerződést az adott területen engedéllyel rendelkező közüzemi szolgáltató a bejelentést követő hat hónapon belül köteles megkötni.
47. § (1) Határon keresztül történő villamosenergia-szállítást a tevékenység folytatására kiadott tevékenységi engedély alapján
a) villamosenergia-kereskedő,
b) saját fogyasztási céljára a feljogosított fogyasztó,
c) a 37.§ g) pontjában meghatározott feladatainak ellátása érdekében a rendszerirányító végezhet.
(2) A közüzemi nagykereskedő a tevékenységi engedély alapján a 44.§ (1) és (2) bekezdése szerint végezhet határon keresztül történő villamosenergia-szállítást.
(3) A rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások beszerzése érdekében és mértékéig végezhet határon keresztül történő villamosenergia-szállítást.
48. § (1) A villamos energia határon keresztül történő ki- illetve beszállítását a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és időpontban a rendszerirányítónak be kell jelenteni.
(2) A rendszerirányító a külön jogszabály rendelkezései szerint, a 33. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembe vételével a közcélú hálózathoz való hozzáférést, a villamos energia határon keresztül történő ki- illetve beszállítását megtagadhatja, illetve mennyiségét csökkentheti, ha a szállítás a villamosenergia-rendszer működését, illetőleg szabályozhatóságát közvetlenül veszélyezteti.
(3) A rendszerirányító a külön jogszabály rendelkezései szerint, a 33. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembe vételével a közcélú hálózathoz való hozzáférést, a villamos energia határon keresztül történő beszállítását megtagadhatja, illetve mennyiségét csökkentheti, ha
a) a beszállításra olyan létesítményekből kerül sor, amelyek üzemeltetése az ország területén tartózkodó személyekre, vagyontárgyaikra, a természetre vagy a környezetre közvetett vagy közvetlen veszéllyel jár, illetve ilyen veszéllyel járhat,
b) a beszállított villamos energia a jogszabályi rendelkezéseknek és az üzemi szabályzat előírásainak nem felel meg,
c) a villamos energia beszállítása olyan országból történik, amelyben nem minősülne feljogosítottnak a magyar jogszabályok szerint feljogosított fogyasztó,
d) a villamos energia beszállítása a hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelést, a megújuló erőforrások, illetőleg a hulladékból nyert energia felhasználását hátrányosan érinti.
(4) A rendszerirányító (2) és (3) bekezdésben meghatározott döntésével szemben a Hivatalhoz lehet fordulni. A Hivatal a rendszerirányító döntését a 33. § (3) bekezdésének szabályai szerint vizsgálja felül.
(5) A villamos energia határon keresztül történő szállításának részletes szabályait külön jogszabály, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.
IV. Fejezet
Engedélyezés
49. § A 51. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni.
50. § (1) A Hivatal az engedélyt köteles kiadni, ha az engedély iránti kérelem a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel.
(2) Az engedélyezési eljárást hátrányos megkülönböztetéstől mentesen kell lefolytatni.
(3) A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha
a) a jogszabályi feltételek hiányoznak, illetőleg a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel,
b) a kérelemben foglaltak nem állnak összhangban a külön jogszabályban szabályozott, az erőművek létesítésére vonatkozó energiapolitikai követelményekkel, illetőleg a legkisebb költség elvével,
c) a kérelemben szereplő tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi-gazdasági, műszaki feltételekkel és eszközökkel, szakszemélyzettel, kereskedelmi lehetőségekkel, illetőleg nem felel meg az energiahatékonysági követelményeknek,
d) a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll,
e) a kérelmező (51. § (1) bekezdése szerinti bármely) engedélyét tíz éven belül visszavonták.
(4) A működési engedély meghosszabbítására az adott engedélyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
51. § (1) E törvény szerint engedélyköteles tevékenység
a) az 50 MW és ezt meghaladó teljesítményű erőmű létesítése, működtetése, valamint az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő, vagy mértékű bővítése, teljesítményének növelése, tüzelőanyag választása, megváltoztatása, továbbá a villamosenergia-termelés és az erőmű megszüntetése,
b) a villamos energia átvitele,
c) a villamos energia elosztása,
d) a rendszerirányítás,
e) a bármely formában folytatott villamosenergia-kereskedelem,
f) a közüzemi villamosenergia-nagykereskedelem,
g) a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás,
h) a szervezett villamosenergia-piac működtetése,
i) a villamos energia határon keresztül történő szállítása.
(2) A kiserőmű, valamint a közvetlen vezeték létesítése nem engedélyköteles tevékenység.
(3) Az 1 MW-nál nagyobb teljesítményű kiserőmű tervezett üzembe helyezése előtt legalább három hónappal az üzemeltető köteles az üzembe helyezésről tájékoztatni a Hivatalt, valamint a villamosenergia-rendszerhez történő kapcsolódása esetén az átviteli engedélyest, illetve területileg illetékes elosztót és a rendszerirányítót.
(4) A vezetékek létesítését a miniszter által rendeletben kijelölt hatóság engedélyezi.
52. § (1) A Kormány az engedélyezés részletes szabályai körében meghatározza
a) az engedélyezési eljárás szabályait,
b) az engedély kiadásának feltételeit, beleértve a közmeghallgatást is,
c) a kérelem, az engedély, valamint az erőmű létesítéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány tartalmi elemeit,
d) a villamosenergia-kereskedelem, közüzemi nagykereskedelem, valamint közüzemi szolgáltatás végzéséhez szükséges pénzügyi biztosíték mértékét és módját.
(2) Az e törvény által szabályozott engedélyek nem érintik a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat.
50 MW, és ezt meghaladó teljesítményű erőmű
létesítésére vonatkozó engedély
53. § (1) Az 50 MW, és ezt meghaladó teljesítményű erőmű létesítéséhez a Hivataltól engedélyt kell kérni.
(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a megvalósíthatósági tanulmányt,
b) az erőmű helye szerint illetékes szakhatóságok állásfoglalásait.
(3) Az engedélyt a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(4) Az erőmű létesítési engedély határozott ideig érvényes. A Hivatal az engedélyt – kérelemre – egyszer, a létesítési engedéllyel azonos időtartamra, de legfeljebb további két évre meghosszabbíthatja.
(5) Ha az engedélyes a létesítés megkezdésével vagy folytatásával neki felróható okból késlekedik és emiatt az eredeti vagy a meghosszabbított határidő nem tartható, az engedély kártalanítás nélkül visszavonható.
(6) Az engedély visszavonását a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(7) A Hivatal az erőmű létesítési engedélyt - kérelemre - módosíthatja.
Az erőmű bővítésére, teljesítményének növelésére, tüzelőanyagának választására, megváltoztatására, valamint a villamosenergia-termelés
és az erőmű megszüntetésére vonatkozó engedély
54.§ (1) Erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő, vagy mértékű bővítésére, teljesítményének növelésére, tüzelőanyagának választására, megváltoztatására, valamint a villamosenergia-termelés és az erőmű megszüntetésére az erőmű létesítésére vonatkozó előírásokat a külön jogszabály rendelkezései szerint kell alkalmazni.
(2) Ha a kiserőmű bővítése, teljesítményének növelése esetén az erőművi teljesítmény a bővítést, illetve a teljesítménynövelést követően eléri, vagy meghaladja az 50 MW teljesítményt, a bővítésre, a teljesítménynövelésre, illetve a működésre az üzemeltető köteles a Hivataltól engedélyt kérni.
55. § A létesítési engedély alapján üzembe helyezett vagy működési engedély alapján működtetett erőmű villamosenergia-termelésének megszüntetése előtt legalább 180 nappal az engedélyes a Hivataltól megszüntető engedélyt köteles kérni.
56. § (1) A termelő a működési engedély alapján jogosult villamos energiát termelni, felhasználni és értékesíteni.
(2) Az a termelő, amelynek működési engedélye közüzemi termelési kötelezettséget ír elő, a közüzemi célra lekötött villamos energiát köteles a közüzemi nagykereskedő számára felajánlani.
(3) A működési engedélyt a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(4) A villamos energia termeléséhez szükséges működési engedély határozott időre szól és meghosszabbítható.
A villamos energia átvitelére, illetve elosztására
vonatkozó működési engedély
57. § (1) A villamos energia átvitelére, illetve elosztására vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.
(2) Az engedélynek tartalmaznia kell az engedély alapján üzemeltetett közcélú hálózat leírását, az átviteli vezetékek, valamint a hozzá tartozó átalakító- és kapcsoló-berendezések felsorolását.
(3) Közcélú vezeték létesítése, átalakítása, megszüntetése esetén az engedélyes köteles a Hivatal 27. § (2) bekezdésében meghatározott határozata alapján, a külön jogszabályban meghatározott módon, és esetben kezdeményezni a villamos energia átvitelére, illetve elosztására vonatkozó működési engedély módosítását.
A villamosenergia-rendszer irányítására
vonatkozó működési engedély
58. § (1) A rendszerirányító részvénytársasági formában működő gazdasági társaság.
(2) A villamosenergia-rendszer irányítására vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.
(2) Az engedélyben fel kell sorolni a rendszerirányító jogait és kötelezettségeit.
A villamosenergia-kereskedelemre, a közüzemi nagykereskedelemre,
és a közüzemi szolgáltatásra vonatkozó működési engedély
59. § A villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély tíz évre szól és meghosszabbítható.
60. § A villamos energia közüzemi nagykereskedelmére, illetve közüzemi szolgáltatására vonatkozó engedély hét évre szól és meghosszabbítható.
61. § A villamosenergia-kereskedőnek, a közüzemi nagykereskedőnek, valamint a közüzemi szolgáltatónak megfelelő pénzügyi biztosítékkal kell rendelkeznie.
62. § (1) A szervezett villamosenergia-piac részvénytársasági formában működő gazdasági társaság. A szervezett villamosenergia-piac keretei között a szabad erőművi teljesítménnyel rendelkező termelő, a villamosenergia-kereskedő, a rendszerirányító és a feljogosított fogyasztó kereskedhet. A szervezett villamosenergia-piacon szabványosított szerződések útján történik a kereskedés.
(2) A közüzemi nagykereskedő a 44. § (1) bekezdésében meghatározott mértékig beszerezhet, illetve a 44. § (2) bekezdésében meghatározott mértékig értékesíthet villamos energiát a szervezett villamosenergia-piac keretei között.
(3) A rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások beszerzése érdekében és mértékéig kereskedhet a szervezett villamosenergia-piac keretei között.
(4) A szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély öt évre szól, és meghosszabbítható.
63. § (1) A Hivatal a szervezett villamosenergia-piacon három kereskedési napra felfüggesztheti a kereskedést, ha a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt nem biztosítható.
(2) A Hivatal a szervezett villamosenergia-piac engedélyezése és felügyelete körében tett intézkedései során köteles a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének véleményét kikérni.
(3) A szervezett villamosenergia-piacra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
A villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó tevékenységi engedély
64. § (1) A villamos energia határon keresztül történő szállítását a 47. §-ban meghatározott engedélyesek és a feljogosított fogyasztók végezhetik.
(2) A villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó engedély
a) a feljogosított fogyasztók esetében öt évre szól és meghosszabbítható,
b) engedélyesek esetében határozott időre szól és meghosszabbítható.
(3) Az engedély alapján
a) a rendszerirányító, a villamosenergia-kereskedő és a közüzemi nagykereskedő a határon keresztül ki- és beszállíthat villamos energiát,
b) a feljogosított fogyasztó saját fogyasztási célra beszállíthat villamos energiát.
(4) A villamos energia határon keresztül történő ki- és beszállításának részletes szabályait külön jogszabály és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.
65. § (1) A működési engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent
a) a közüzemi nagykereskedő részére
1. az erőművek közüzemi célra lekötött villamosenergia-mennyiségének átvételére,
2. a villamos energia közüzemi célú nagykereskedelmére,
3. a közüzemi szolgáltatók közüzemi villamosenergia-igényének biztosítására,
b) a közüzemi szolgáltatónak a villamos energia közüzemi célú szolgáltatására az engedélyben meghatározott területen,
c) a rendszerirányítónak a villamosenergia-rendszer villamosenergia-ellátási szabályzatok szerinti rendszerirányítására.
(2) A közüzemi szolgáltató kizárólagossági jogáról – a Hivatal előzetes jóváhagyásával – más közüzemi szolgáltató javára egészben vagy részben lemondhat.
(3) A közüzemi nagykereskedő az erőművek kötelezően felajánlott villamosenergia-mennyiségének átvételéhez kapcsolódó kizárólagossági jogáról – a Hivatal előzetes jóváhagyásával – bármely közüzemi szolgáltató javára egészben vagy részben lemondhat.
66. § (1) A működési engedélyben foglaltakat - a körülmények jelentős megváltozása esetén - az engedélyes kérelmére módosítani lehet.
(2) A külön jogszabályban rögzített esetekben a Hivatal a működési engedély módosítását kezdeményezheti, illetve rendelheti el.
(3) Ha az engedélyes a kizárólagossági jogáról részben vagy egészben lemondott, a Hivatal előzetes jóváhagyása után az érdekeltek közösen kötelesek a meglévő működési engedély módosítását, illetve új működési engedélyt kérni.
(4) Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan a közüzemi ellátás biztonságát, minőségét és árát.
A működési engedély megszegése
67. § A Hivatal a működési engedély, valamint az engedélyes jogszabályban, illetőleg a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén
a) írásban felszólítja az engedélyest – a jogkövetkezményekre való utalás mellett – a jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban és a működési engedélyben foglalt kötelezettségek betartására,
b) a külön jogszabályban meghatározott bírságot szabhat ki,
c) az engedélyt módosíthatja vagy visszavonhatja, ha az engedélyes írásbeli felszólítás és bírság kiszabása ellenére az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti a villamosművet,
d) köteles visszavonni az engedélyt, ha az engedélyes jogszabályban, villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott kötelezettségeinek, illetve az engedélyben foglaltaknak nem képes eleget tenni.
68. § (1) A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében, a 67. §-ban foglalt eljárás, illetve a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a működési engedélyben foglalt tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani.
(2) A Hivatal a folyamatos ellátásra más engedélyest is kijelölhet, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem az (1) bekezdésben meghatározott módon folytatják és ez közvetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavarát idézheti elő.
(3) A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló engedélyest kötelezheti arra, hogy a Hivatal által meghatározott, a folyamatos és biztonságos villamosenergia-termeléshez, átvitelhez, elosztáshoz, szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, rendszerirányításhoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre.
(4) A Hivatal az (1)-(3) bekezdések alapján hozott határozatait azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
V. Fejezet
AZ IDEGEN INGATLANOK TULAJDON- ÉS HASZNÁLATI JOGÁNAK KORLÁTOZÁSA
69. § (1) A villamosmű engedélyese idegen ingatlan használatára
a) előmunkálati jogot,
b) vezetékjogot,
c) használati jogot,
d) szolgalmi jogot,
e) kisajátítást
kérhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során
a) a jelek elhelyezésével, mérésekkel, vizsgálatokkal,
b) a létesítmények elhelyezésével, illetőleg azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel,
c) az ingatlan használatának akadályozásával (korlátozásával) okozott kárt,
valamint az ingatlan értékcsökkenését az engedélyes az ingatlan tulajdonosának, használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni.
(3) Természetvédelem alatt álló területen az (1) bekezdésben felsorolt jogok az illetékes természetvédelmi hatóság, illetve nemzeti park igazgatóság előzetes hozzájárulásával engedélyezhetők. Helyi védettségű területen az illetékes települési önkormányzat előzetes hozzájárulása szükséges.
(4) Az (1) bekezdés szerinti jogok megszűnése esetén az engedélyes köteles az ingatlan eredeti állapotát helyreállítani.
Előmunkálati jog
70. § (1) A villamosmű létesítésével kapcsolatban a kérelmező előmunkálati jog engedélyezését kérheti.
(2) Az előmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék. A munkálatok megkezdése előtt az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.
Vezetékjog
71. § (1) A közcélú hálózat, illetőleg csatlakozó berendezés idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemeltetésére - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az engedélyes javára vezetékjog engedélyezhető, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza.
(2) Az 1000 voltnál nem nagyobb névleges feszültségű vezetékek és tartozékaik az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával is elhelyezhetők és üzemeltethetők. A tulajdonosi hozzájárulás a vezetékjoggal azonos, az e törvényben megállapított jogosultságokat és kötelezettségeket keletkeztet.
72. § A hálózati engedélyesek a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon
a) föld alatti és feletti vezetéket, valamint távközlési összeköttetést létesíthetnek, illetőleg helyezhetnek el,
b) tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsoló-berendezést létesíthetnek,
c) az a)-b) pont szerint elhelyezett létesítményeket üzemeltethetik, karbantarthatják, kijavíthatják, átalakíthatják és eltávolíthatják,
d) a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolíthatják,
e) a miniszter - a közlekedési és vízügyi miniszterrel, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel együttesen kiadott - rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthetnek, keresztezhetnek.
73. § A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes köteles kérni. A vezetékjog a mindenkori engedélyest illeti meg és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A vezetékjog a jogerős államigazgatási határozat, illetve a tulajdonos hozzájárulása alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.
74. § (1) A vezetékjog megszűnik, ha az engedélyes a 72. § a)-b) pontjaiban meghatározott létesítményeket az engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg vagy véglegesen eltávolítja.
(2) A vezetékjog megszűnése esetén az ingatlan-nyilvántartásból való törlést az engedélyes köteles, annak elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosa jogosult kérni.
Használati jog
75. § (1) A villamosműhöz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett, a 72. § b) pontjában nem említett átalakító- és kapcsoló berendezést idegen ingatlanon használati jog alapján lehet létesíteni, üzemeltetni és karbantartani.
(2) A használati jog az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján keletkezik.
(3) A használati jogért az engedélyes az ingatlan tulajdonosának térítést köteles fizetni.
(4) Abban az esetben, ha megállapodás hiányában használati jogot létesíteni nem lehet, az engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását az illetékes építési hatóságtól kérheti.
76. § A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes köteles kérni. A használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A bejegyzés késedelme a jog gyakorlását nem érinti.
77. § (1) Megszűnik a használati jog, ha az engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon az átalakító- és kapcsoló berendezést a jog keletkezésétől számított öt éven belül nem építi meg vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is.
(2) A használati jog megszűnése esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jog törlését az engedélyes köteles, annak elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosa jogosult kérni.
Szolgalmi jog
78. § A külön törvényben meghatározottak szerint az engedélyes szolgalmi jog alapítását kérheti a villamosmű céljára szolgáló függőpálya (függősín, sodronykötélpálya) és tartószerkezeteinek idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez.
Kisajátítás
79. § (1) Erőmű létesítése céljából az engedélyes külön jogszabályban meghatározottak szerint idegen ingatlan kisajátítását kezdeményezheti.
(2) Az átviteli, illetve elosztó vezetékek, valamint azok tartószerkezeteinek elhelyezése és üzemeltetése céljából kisajátítási eljárás kezdeményezésének csak akkor lehet helye, ha a 71. § (1) bekezdése szerinti vezetékjog az ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozza vagy megszünteti.
(3) A villamosműhöz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett átalakító- és kapcsoló-berendezés elhelyezése és üzemeltetése céljából kisajátítási eljárás kezdeményezésének csak akkor lehet helye, ha a 75. § szerinti használati jogra vonatkozóan a felek nem tudtak megegyezni, illetőleg azt az illetékes építési hatóság nem engedélyezte.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján kisajátított ingatlant az állam tulajdonába és az engedélyes ingyenes használatába kell adni.
Közvetlen vezetékkel kapcsolatos jogok
80. § A közvetlen vezeték létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos idegen ingatlant terhelő jogok alapítása, fennállása, megszüntetése tekintetében a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Biztonsági övezet
81. § (1) A villamosmű és az azt körülvevő környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét, továbbá a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat külön jogszabály vagy szabvány állapítja meg.
(2) A biztonsági övezeten belül tilos, illetőleg korlátozás alá esik olyan épületet vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényzetet (fát) ültetni, illetőleg olyan tevékenységet folytatni, amely a villamosmű biztonságát, zavartalan működését, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti.
(3) A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a vezetékjog és a használati jog engedélyezése és gyakorlása során figyelembe kell venni.
VI. Fejezet
A KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁS
82. § (1) Közüzemi fogyasztó részére történő villamos energia szolgáltatására a közüzemi szolgáltatót közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. A közüzemi szolgáltató a közüzemi fogyasztó közcélú hálózathoz való hozzáférésének biztosítása érdekében a hálózati engedélyesekkel szerződést köt. A közüzemi szerződést
a) az - üzletszabályzatban meghatározott - általánostól eltérő fogyasztói igények, vagy szolgáltatási feltételek esetén egyedi megállapodás alapján, egyedi feltételekkel lehet, illetve
b) egyedi megállapodás hiányában az üzletszabályzatban meghatározott általános feltételekkel kell
megkötni.
(2) A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi fogyasztót egyedi megállapodás megkötése esetén is tájékoztatni az üzletszabályzatában meghatározott általános feltételekről.
(3) A közüzemi szerződés határozatlan idejű.
83. § (1) A közüzemi fogyasztó a közüzemi szerződést harminc napos felmondási idővel felmondhatja. A közüzemi szerződésben a felek a fogyasztóra nézve kedvezőbb felmondási feltételekben is megállapodhatnak.
(2) A közüzemi szolgáltató a közüzemi szerződést a következő esetekben mondhatja fel:
a) a 92. §-ban meghatározott szerződésszegés esetén;
b) ha a vele szerződési viszonyban álló fogyasztó a villamosenergia-vételezését a szerződésben meghatározott fogyasztási helyen megszüntette.
84. § (1) A közüzemi fogyasztó a vételezett villamos energiát a fogyasztási helyen kívüli területre csak a közüzemi szolgáltató hozzájárulásával viheti át vagy adhatja tovább a fogyasztói helyen kívüli más felhasználó részére.
(2) A villamos energia továbbadója és a felhasználó közötti jogviszonyt a továbbadó csak akkor szüntetheti meg, ha a felhasználó a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha közte és a közüzemi szolgáltató közötti közüzemi jogviszony megszűnik.
Mérés, elszámolás, díjfizetés
85. § A közüzemi szolgáltató – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a szerződésben meghatározott időszakban az elosztó tulajdonában lévő fogyasztásmérő berendezés adatai alapján állapítja meg és számolja el a közüzemi szerződés alapján szolgáltatott villamosenergia-mennyiséget.
86. § (1) A közüzemi fogyasztót a közüzemi szerződésben meghatározott fizetési kötelezettség terheli.
(2) A közüzemi fogyasztó a számlát bemutatáskor, illetőleg a szerződésben meghatározottak szerint köteles kiegyenlíteni.
A közüzemi szerződés megszegése
87. § A közüzemi szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha
a) a villamosenergia-szolgáltatást a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg,
b) a villamos energiát nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetve nem a tőle elvárható módon szolgáltatja,
c) a szolgáltatás minőségi követelményeit megsérti,
d) a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a fogyasztónak a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a villamosenergia-szolgáltatást nem kezdi meg,
e) nem értesíti előre a közüzemi fogyasztót az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott módon a hálózati engedélyesek által végzett előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról.
88. § A közüzemi fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha
a) a szerződésben meghatározott villamos teljesítményt túllépi,
b) a villamos energia vételezésénél olyan terhelési, illetőleg feszültségviszonyokat vagy zavart idéz elő, amelynek következtében a villamosenergia-szolgáltatás megszakad,
c) a villamos energia folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más fogyasztó szerződésszerű vételezését veszélyezteti, zavarja vagy akadályozza,
d) a fogyasztói berendezések létesítésére, üzemeltetésére, a villamosművel való összekapcsolására vonatkozó előírásokat nem tartja be,
e) a csatlakozó berendezést, a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy gondatlanságból megrongálja, a zárópecsétet eltávolítja, annak sérülését a szolgáltatónak nem jelenti be,
f) a fogyasztásmérő berendezés befolyásolásával vagy megkerülésével vételez,
g) a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a közüzemi szolgáltató beleegyezése nélkül villamos energiát vételez,
h) villamos energia díját késedelmesen, nem a közüzemi szerződésben meghatározott időben fizeti,
i) a villamos energiát a közüzemi szolgáltató hozzájárulása nélkül viszi át a fogyasztási helyen kívüli területre, illetőleg adja tovább a fogyasztási helyen kívüli más felhasználó részére,
j) fogyasztásmérés nélküli fogyasztás esetén a szerződéstől eltérő módon vételez,
k) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget.
89. § (1) A közüzemi szerződés megszegésének következményei:
a) díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés;
b) kötbér;
c) kártérítés;
d) felemelt díj;
e) a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése;
f) kikapcsolás a villamosenergia-szolgáltatásból.
(2) Az (1) bekezdésben említett következmények a 90-93. §-ban meghatározott módon és esetekben együttesen is alkalmazhatók.
(3) A pótdíj és a felemelt díj mértékét külön jogszabály tartalmazza.
(4) A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár. A kötbér mértékét a szerződésben kell meghatározni.
(5) A díjvisszatérítés, a pótdíj, a felemelt díj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.
90. § (1) A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi fogyasztó részére
a) kötbért fizetni a 87. § a) és c)-e) pontjában,
b) az arányos díjat visszafizetni a 87. § b) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén.
(2) A közüzemi fogyasztó köteles a közüzemi szolgáltató részére
a) pótdíjat fizetni a 88. § a) pontjában,
b) kötbért fizetni a 88. § b)-e) pontjaiban,
c) felemelt díjat fizetni a 88. § f)-g) pontjaiban
meghatározott szerződésszegés esetén.
91. § (1) A közüzemi szolgáltató a villamosenergia-szolgáltatást felfüggesztheti a 88. § b)-f), valamint i)-k) pontjaiban meghatározott szerződésszegés esetén.
(2) A közüzemi fogyasztó a felfüggesztés okának megszüntetéséről köteles a közüzemi szolgáltatót írásban értesíteni. A közüzemi szolgáltató köteles a szolgáltatást az értesítés kézhezvételét követő munkanapon megkezdeni.
92. § A 88. § h) pontjában meghatározott esetben a közüzemi szolgáltató a közüzemi fogyasztót a villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsolhatja és a fogyasztóval kötött közüzemi szerződést felmondhatja, vagy a további szolgáltatást előre fizető mérő felszereléséhez kötheti, ha a fogyasztó fizetési kötelezettségének az esedékességtől számított hatvan napon belül írásbeli felszólítás ellenére nem tesz eleget, illetve ha a 88. § g) pontja szerint vételezi a villamos energiát.
93. § A közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó a szerződésszegéssel okozott, kötbérrel nem fedezett, igazolt kárt köteles a másik félnek megtéríteni.
94. § (1) A szerződés nélküli vételezés a villamos energia szabálytalan vételezésének minősül.
(2) A villamos energia szabálytalan vételezése esetén
a) a vételező a már vételezett villamos energiáért felemelt díjat köteles fizetni a hálózati engedélyesek részére,
b) a hálózati engedélyesek a közüzemi szolgáltatóval történt egyeztetés alapján a szabálytalan vételezőt a villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsolhatják.
VII. Fejezet
ÁRMEGÁLLAPÍTÁS, ÁRSZABÁLYOZÁS
95. § (1) A villamos energia átvitele, elosztása, a rendszerirányítás, a termelők közüzemi célra lekötött villamos energia értékesítése, a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató közötti kereskedelem, valamint a közüzemi fogyasztó részére értékesített villamos energia az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott hatósági árszabályozás körébe tartozik.
(2) Nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe a termelő és a villamosenergia-kereskedő közötti, és a villamosenergia-kereskedők egymás közötti kereskedelme, valamint a feljogosított fogyasztó részére értékesített villamos energia.
96. § Az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait a legkisebb költség elvének figyelembe vételével a Hivatal alakítja ki. Az árakat a miniszter állapítja meg és rendelettel hirdeti ki. A Hivatal az árszínvonalat és az árat bármelyik érdekelt fél kezdeményezésére köteles felülvizsgálni, és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni.
97. § A hatósági ármegállapítás körébe tartozó tevékenységet folytató engedélyes, illetve kiserőmű üzemeltetője köteles
a) a legkisebb költség elvét betartani, és az ezt igazoló adatokat a Hivatal számára hozzáférhetővé tenni,
b) a Hivatalnak megadni minden olyan tájékoztatást, amely az árfelügyeleti és hatósági árelőkészítő tevékenységhez szükséges,
c) a költség és árbevétel struktúra átláthatóságát nyilvántartási és elszámolási rendszerében biztosítani.
98. § (1) Az átállási költségeket kizárólag a rendszerirányító elkülönített számláján kezelt, a villamosenergia-rendszerirányításának díjával együtt beszedett pénzeszközből lehet téríteni. A rendszerirányítás díjával együtt beszedett pénzeszköz nem minősül a rendszerirányító bevételének. A rendszerirányító a rendszerirányítás díjával együtt beszedett pénzeszközt, és annak hozadékát más célra nem fordíthatja, köteles az egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten kezelni. A rendszerirányító köteles az elkülönített számlán beszedett, de a közüzemi nagykereskedő részére tovább nem adott pénzeszközt, és annak hozamát kötelezettségként kimutatni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzeszközt – a rendszerirányítási díj részeként – a Hivatal javaslata alapján a miniszter évente állapítja meg. A rendszerirányítás díjával együtt beszedett pénzeszköz megállapításakor figyelembe kell venni az előző időszakban a rendszerirányítónál ilyen címen kimutatott kötelezettséget, és annak hozamát, illetve a jogszabályban elismert, de ki nem fizetett átállási költséget, és annak a közüzemi nagykereskedőnél felmerült pénzügyi ráfordításait.
99. § A kifizetésre kerülő átállási költséget a közüzemi nagykereskedő kérelmére, a Hivatal javaslata alapján, az egyes időszakok végén a miniszter állapítja meg. A rendszerirányító elkülönített számlájáról történő kifizetések elvégzéséhez a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges.
100. § (1) Az engedélyesek kötelesek tevékenységük során az átállási költségek csökkentése érdekében eljárni. A termelő 18. § szerinti villamos energia értékesítése átállási költséget közvetve vagy közvetlenül nem keletkeztethet.
(2) A közüzemi nagykereskedő köteles a termelőkkel a 3. § 23. pontjában meghatározott szerződések módosítására irányuló tárgyalások megkezdéséről a Hivatalt tájékoztatni, valamint a módosított szerződéseket a Hivatalnak megküldeni.
VIII. Fejezet
A TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA
101. § (1) A horizontálisan, illetve vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait villamosenergia-ipari tevékenységenként, illetve nem villamosenergia-ipari tevékenységei vonatkozásában belső számvitelében elkülöníteni, valamint azokat az éves beszámolója kiegészítő mellékletében, a tevékenységenként készített mérlegben és eredmény-kimutatásban bemutatni, olyan módon, mintha az egyes tevékenységeket önálló gazdálkodó szervezetek végeznék.
(2) A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és a közzétételre vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló törvény állapítja meg.
102. § (1) A rendszerirányító, a hálózati engedélyesek, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel e törvény szerint engedélyköteles más villamosenergia-ipari tevékenységet nem folytathatnak.
(2) A 101. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével az átviteli engedélyes közüzemi nagykereskedelmi, az elosztó közüzemi szolgáltatási tevékenységet folytathat.
(3) Az alapító az (1) bekezdés végrehajtása érdekében alapított saját tulajdonú gazdasági társaságok számára a tevékenységük folytatásához szükséges eszközöket és vagyoni értékű jogokat ellenérték nélkül köteles átadni.
IX. Fejezet
AZ ENGEDÉLYES VÁLLALKOZÁSOKBAN TÖRTÉNŐ RÉSZESEDÉSSZERZÉSEK KORLÁTOZÁSA
103. § (1) Az engedélyes vállalkozás szétválásához, más társasági formába történő átalakulásához, más gazdasági társasággal való egyesüléséhez, vagy alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához a Hivatal végrehajtható, jóváhagyó határozata szükséges, a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke, illetve törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi.
(2) Bármely engedélyes vállalkozásban történő jelentős befolyás, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal végrehajtható, jóváhagyó határozata szükséges.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott határozat hiányában a részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel és a társasággal szemben jogot nem gyakorolhat.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott egyesüléssel járó, valamint a (2) bekezdésben meghatározott tőkekoncentráció, illetve befolyásszerzés jóváhagyásához a Hivatal köteles kikérni a Gazdasági Versenyhivatal véleményét.
104. § (1) A Hivatal nem hagyhatja jóvá a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzést, ha
a) az ellenőrzött engedélyes vállalkozások együttes teljesítménye meghaladná az összes erőmű névleges teljesítményének 30 százalékát,
b) a befolyásszerzés háromnál több elosztó, illetve közüzemi szolgáltató vállalkozásban a szavazatok több mint 50 százalékának megszerzését eredményezné,
c) az ellenőrzött elosztó, illetve közüzemi szolgáltató vállalkozások piaci részesedése együttesen meghaladná az 50 százalékot.
(2) A Hivatal nem hagyhatja jóvá a befolyásszerzést, ha
a) az engedélyes, illetőleg a felette többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező a rendszerirányító, az átviteli, vagy a közüzemi nagykereskedő vállalkozásban a szavazatok több mint 10 százalékát megszerezné,
b) az engedélyesek külön-külön, vagy együttesen a rendszerirányító, az átviteli vagy a közüzemi nagykereskedő vállalkozásban a szavazatok több mint 50 százalékát megszereznék.
(3) A Hivatal az alábbi feltételek együttes fennállása esetén nem hagyhatja jóvá termelő vállalkozásban a többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzést, ha
a) a befolyást szerző által ellenőrzött termelő vállalkozás, illetőleg vállalkozások piaci részesedése meghaladná a 15 százalékot,
b) a befolyást szerző elosztó vállalkozásban, illetőleg vállalkozásokban többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik,
c) az ellenőrzött elosztó vállalkozás, illetőleg vállalkozások piaci részesedése meghaladja a 15 százalékot.
(4) A (3) bekezdést a termelő vállalkozásban többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezőnek az elosztó vállalkozásban történő befolyás szerzésére is megfelelően alkalmazni kell.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt korlátozások megsértése esetén a korlátozásba ütköző mértéket meghaladóan a részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, tagjegyzékben nem tüntethető fel és az engedélyessel szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat.
105. § (1) A 103. § (2) és a 104. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása során mind a közvetlenül fennálló, mind a közvetett befolyást figyelembe kell venni.
(2) Közvetett befolyásnak minősül a más gazdálkodó szervezeten keresztül megvalósuló befolyásszerzés. A közvetett tulajdon számításánál a befolyással rendelkezőnek a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes gazdálkodó szervezetnek a befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik nagyobb. A Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Ha a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati jog vagy tulajdoni hányad az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
(3) A 103. § (2) és a 104. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott rendelkezések alkalmazása során befolyásszerzésnek minősül a befolyással rendelkező és az engedélyes vállalkozásban tulajdoni hányaddal rendelkező vagy szavazati jogot gyakorló között létrejött olyan megállapodás, amely alapján
a) a befolyással rendelkező jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelő bizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg
b) az engedélyes vállalkozás egységes szempontok szerint történő irányítása valósul meg, vagy ennek elérése érdekében a felek közösen lépnek fel.
(4) A Hivatal a befolyásszerzés mértékének ellenőrzése érdekében jogosult az engedélyesek mögöttes tulajdonosi szerkezetére vonatkozó adatokat kérni.
(5) A 103-105. §-okban foglalt rendelkezések nem érintik a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján lefolytatott eljárásait.
X. Fejezet.
106. § (1) A rendszerirányító köteles figyelmemmel kísérni a rendszerszintű mérleg, az erőművi teljesítmény, a közcélú hálózatok, valamint a fogyasztás alakulását.
(2) A rendszerirányító az átviteli hálózatok fejlesztésére a 28. § szerint pályázatot írhat ki, amennyiben a közcélú hálózatokon továbbítható villamos energia mennyisége nem egyeztethető össze a rendszerhasználók jövőbeli várható igényével, a hálózati engedélyesek által benyújtott hálózatfejlesztési tervek, a rendszerszintű mérleg, valamint a közcélú hálózatok terhelésének figyelembe vételével.
(3) A Hivatal – a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételek szerint – erőmű létesítési pályázatot írhat ki, amennyiben az országban rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon nem képes kielégíteni a fogyasztók várható villamosenergia-igényét. A Hivatal a pályázat kiírásakor köteles figyelembe venni a rendszerirányító által a 37. § c) pontja alapján szolgáltatott adatokat, valamint a benyújtott erőmű létesítésére, teljesítményének növelésére, bővítésére vonatkozó engedély, illetőleg villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély iránti kérelmeket. A pályázat alapján létesített erőművek üzemeltetői által megkötött szerződések átállási költségtérítés alapját nem képezhetik.
107. § (1) A villamosenergia-rendszer jelentős zavarának minősül a 108. §-ban meghatározott villamosenergia-ellátási válsághelyzetet el nem érő mértékű üzemi hiba, amelynek során a villamosenergia-rendszer erőműveiben vagy közcélú hálózatain olyan, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott esemény következik be, amely a villamos energia termelését, termelési készségét, elosztását, szolgáltatását vagy felhasználását korlátozza vagy megszünteti, illetőleg az energiarendszer üzembiztonságát, együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti.
(2) A rendszerhasználók az általuk megkötött szerződésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektől függetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavara esetén kötelesek a rendszerirányító utasításait végrehajtani és az ebből fakadó terheket a külön jogszabályban meghatározott módon viselni.
108. § (1) Villamosenergia-ellátási válsághelyzetnek (a továbbiakban: válsághelyzet) minősül a külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet, illetve veszélyhelyzetet el nem érő mértékű, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet, illetőleg a fogyasztók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető villamosenergia-ellátási zavar. Válsághelyzetet különösen a következő események válthatnak ki:
a) tartós erőművi, illetőleg a határon keresztül beszállított villamos energia hiánya,
b) tartós tüzelőanyag hiány,
c) az ország, vagy országrész villamosenergia-ellátásában több napon át hiányt okozó környezetszennyezés, illetőleg vezetékek üzemszünete,
d) a feljogosított fogyasztók ellátásának zavara.
(2) Válsághelyzet esetén, annak fennállásáig a Kormány rendeletben szabályozza
a) a feljogosított fogyasztók ellátására kötött szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét,
b) a fogyasztók villamosenergia-ellátásának korlátozását,
c) az engedélyesek kötelezettségeit és jogait,
d) a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.
(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedésekből származó károkért az engedélyeseket - a tőlük elvárható magatartás tanúsítása esetén - kártalanítási kötelezettség nem terheli.
XI. Fejezet
MŰSZAKI-BIZTONSÁGI RENDELKEZÉSEK
109. § (1) A fogyasztó a fogyasztói berendezések üzemeltetése során
a) nem veszélyeztetheti az életet, az egészséget, az üzem- és vagyonbiztonságot,
b) nem veszélyeztetheti és nem zavarhatja a villamosmű üzemét és más fogyasztók villamosenergia-vételezését.
(2) A fogyasztó a villamosenergia-termelő berendezését (készülékét) csak a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott feltételekkel kapcsolhatja össze a villamosművel.
110. § (1) A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezetet a miniszter jelöli ki.
(2) Műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltését szakmai képesítéshez és gyakorlathoz kell kötni. Az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot külön jogszabály határozza meg.
(3) A villamosmű, a csatlakozó, összekötő és fogyasztói berendezés létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére vonatkozó részletes műszaki-biztonsági szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
111. § (1) A csatlakozó- és összekötő berendezés tervezésére, létesítésére, átalakítására, felújítására, üzemeltetésére és az üzemeltetés megszüntetésére a 110. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet minőségbiztosítási rendszert köteles kidolgozni és azt a Hivatalnak benyújtani.
(2) A csatlakozó-, az összekötő és a fogyasztói berendezés létesítésére, felülvizsgálatára, le- és felszerelésére jogosult villanyszerelő vállalkozásának nyilvántartásba vételéhez szükséges feltételeket, eljárási rendet, és a nyilvántartást vezető szakmai szervezetet a miniszter rendeletben állapítja meg, illetve jelöli ki.
XII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Vegyes és felhatalmazó rendelkezések
112. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2003. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 115-116. §-a, 119. §-a és 122. §-a, valamint 121. § (1), 121. § (4), és 127. § (2) bekezdése 2002. február 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 3. § 37. pontja a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján lép hatályba.
113. § (1) E törvény
a) 4. §-ában, 14. § (6), 16. § (2), 46. § (1)-(3), 48. § (2), 48. § (3), 48. § (5), 52. § (1), 54. § (1), 57. § (3), 63. § (3), 64. § (4), 66. § (2), 106. § (3), 107. § (2), 108. § (2) és 125. § (1) bekezdéseiben, valamint az 50. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések végrehajtásáról a Kormány,
b) 5. §-ában, 21. §-ában, 96. §-ában, 99. §-ában, 110. §-ában, 6. § (2), 9. § (4), 20. § (3), 20. § (4), 26. § (2), 30. § (3), 32. § (1), 51. § (4), 81. § (1), 89. § (3), 98. § (2), 111. § (2) és 125. § (2), 125. § (3) bekezdéseiben, valamint a 23. § (1) bekezdés b), 37. § b), és 72. § e) pontjában foglalt rendelkezések végrehajtásáról a miniszter – az érintett miniszterek egyetértésével - gondoskodik.
114. § (1) A törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény.
(2) E törvény 10. § (1) bekezdés l) pontja, 46. § (5) bekezdése, és 103-105. §-a a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján hatályát veszti.
115. § (1) A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“24. § (1) Az engedélyes vállalkozás szétválásához, más társasági formába történő átalakulásához, más gazdasági társasággal való egyesüléséhez, vagy alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához a Hivatal végrehajtható, jóváhagyó határozata szükséges, a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke, illetve törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi.
(2) Bármely engedélyes vállalkozásban történő jelentős befolyás, többségi- vagy közvetlen irányítást biztosító befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal végrehajtható, jóváhagyó határozata szükséges.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott határozat hiányában a részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel és a társasággal szemben jogot nem gyakorolhat.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott egyesüléssel járó, valamint a (2) bekezdésben meghatározott tőkekoncentráció, illetve befolyásszerzés jóváhagyásához a Hivatal köteles kikérni a Gazdasági Versenyhivatal véleményét.”
(2) A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény a következő 24/A. §-sal egészül ki:
“24/A. § (1) A Hivatal nem hagyhatja jóvá a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzést, ha
a) az ellenőrzött engedélyes vállalkozások együttes teljesítménye meghaladná az összes erőmű névleges teljesítményének 30 százalékát,
b) a befolyásszerzés háromnál több villamosenergia-szolgáltató vállalkozásban a szavazatok több mint 50 százalékának megszerzését eredményezné,
c) az ellenőrzött villamosenergia-szolgáltató vállalkozások piaci részesedése együttesen meghaladná az 50 százalékot.
(2) A Hivatal az alábbi feltételek együttes fennállása esetén nem hagyhatja jóvá termelő vállalkozásban a többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzést, ha
a) a befolyást szerző által ellenőrzött termelő vállalkozás vagy vállalkozások piaci részesedése meghaladná a 15 százalékot,
b) a befolyást szerző villamosenergia-szolgáltató vállalkozásban vagy vállalkozásokban többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik,
c) az ellenőrzött villamosenergia-szolgáltató vállalkozásban vagy vállalkozásokban a piaci részesedése meghaladja a 15 százalékot.
(3) A (2) bekezdést a termelő vállalkozásban többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezőnek a villamosenergia-szolgáltató vállalkozásban történő befolyás szerzésére is megfelelően alkalmazni kell.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt korlátozások megsértése esetén a korlátozásba ütköző mértéket meghaladóan a részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, tagjegyzékben nem tüntethető fel és az engedélyessel szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat.
(5) A 24. § (2) és a 24/A. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása során mind a közvetlenül fennálló, mind a közvetett befolyást figyelembe kell venni.
(6) Közvetett befolyásnak minősül a más gazdálkodó szervezeten keresztül megvalósuló befolyásszerzés. A közvetett tulajdon számításánál a befolyással rendelkezőnek a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes gazdálkodó szervezetnek a befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik nagyobb. A Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Ha a köztes gazdálkodó szervezetben fennálló szavazati jog vagy tulajdoni hányad az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
(7) A 24. § (2) és a 24/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott rendelkezések alkalmazása során befolyásszerzésnek minősül a befolyással rendelkező és az engedélyes vállalkozásban tulajdoni hányaddal rendelkező vagy szavazati jogot gyakorló között létrejött olyan megállapodás, amely alapján
a) a befolyással rendelkező jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelő bizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg
b) az engedélyes vállalkozás egységes szempontok szerint történő irányítása valósul meg, vagy ennek elérése érdekében a felek közösen lépnek fel.
(8) A Hivatal a befolyásszerzés mértékének ellenőrzése érdekében jogosult az engedélyesek mögöttes tulajdonosi szerkezetére vonatkozó adatokat kérni.
(9) A 24. és a 24/A. §-okban foglalt rendelkezések nem érintik a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján lefolytatott eljárásait.”
(3) A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény az alábbi új fejezettel egészül ki:
“58. § A villamosenergia-versenypiac bevezetésének, és az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés elősegítése érdekében az e törvényben foglalt rendelkezéseket, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott 34/1995. (IV.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2-4. számú mellékleteit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
Az erőmű létesítésének és üzembe helyezésének,
valamint a villamos energia termelésének engedélyezése
59. § (1) Az erőmű létesítésének előzetes engedélyezése során a kérelmező nem köteles a villamos energia vásárlójának a 13. § (1) bekezdésében, valamint a Vhr. 2. számú mellékletének 6. pontjában meghatározott nyilatkozatát benyújtani, ha a kérelemhez a beruházás megvalósítására és tervezett megtérülési időtartamára vonatkozó ellenőrzött üzleti tervet mellékelten benyújt, továbbá mentesül a 4. § aa) alpontjában, illetve b) pontjában meghatározott eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól. Az ellenőrzött üzleti tervvel benyújtott kérelem esetén a Hivatal a Vhr. 2. § (2) bekezdésében foglalt erőmű létesítési tervnek való megfelelést nem vizsgálhatja.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek figyelembe vételével kiadott előzetes létesítési engedéllyel rendelkező kérelmező nem köteles benyújtani ez erőmű létesítési, illetve működési engedély iránti kérelme során a Vhr. 3. számú mellékletének 6. pontjában, illetve a Vhr. 4. számú mellékletének 11. pontjában meghatározott előszerződést, illetve szerződést.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben
a) az előzetes engedély a 13. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott megnevezés helyett a beruházás megvalósítására és tervezett megtérülési időtartamára vonatkozó ellenőrzött üzleti tervet,
b) a működési engedély a 17. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott megnevezés helyett az erőmű működésének első 3 gazdasági évére vonatkozó ellenőrzött üzleti tervét tartalmazza.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott működési engedéllyel rendelkező termelő a működési engedély alapján mentesül
a) az erőműben termelt villamos energia 17. §-ban meghatározott közcélra történő átadásának kötelezettsége alól,
b) a 22. § b) pontjában meghatározott kötelezettség alól,
c) a 41. § (1) bekezdése szerinti felajánlási és szerződéskötési kötelezettség alól.
(5) A Hivatal az üzleti tervek ellenőrzésére jogosultakat a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések szerint létesített erőmű a létesítésével, működtetésével, vagy a termelt villamos energia versenypiacon történő értékesítésével kapcsolatban keletkező kár vagy elmaradt haszon megtérítése érdekében az engedélyes a villamosenergia-versenypiac kialakítása, vagy az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés módja miatt állami támogatást, vagy egyéb kompenzációt nem igényelhet.”
116. § (1) A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“4. § (1) A Hivatal önálló feladattal, és hatáskörrel rendelkező, országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek irányítását a Kormány, felügyeletét a miniszter látja el. A Hivatal jogi személy, amely önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként működik.
(2) A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi. A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,05%-a. A Hivatal eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjak körét, az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, és a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(3) A Hivatal elnökét és elnökhelyettesét – a miniszter javaslatára – a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. A kinevezés időtartama hat év. Az elnök és az elnökhelyettes tekintetében a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a miniszter gyakorolja. Az elnököt a közigazgatási államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetőleg azonos juttatások, az elnökhelyettest a helyettes államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetőleg azonos juttatások illetik meg.
(4) A Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszűnik, ha
a) a kinevezési időtartam lejár,
b) tisztségéről lemond,
c) tisztségéből felmentik,
d) meghal.
(5) Felmentéssel szűnik meg a Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása, ha
a) jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon a tisztségre méltatlanná vált,
b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,
c) tisztségével való összeférhetetlenségét három hónapon belül nem szüntette meg,
d) tevékenységével a Hivatal működését veszélyezteti.
(6) A Hivatal elnöke
a) vezeti a Hivatalt,
b) megállapítja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,
c) gyakorolja a Hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat,
d) irányítja a Hivatal gazdálkodását,
e) képviseli a Hivatalt,
f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Hivatal szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal,
g) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Hivatal feladatkörét érintő előterjesztések tárgyalásakor.”
(2) A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A Hivatal köztisztviselője az öröklés kivételével a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles energia-ipari társaságokban tulajdoni részesedést nem szerezhet.
(3) A Hivatal köztisztviselője kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesüléséről. A Hivatal köztisztviselője kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezésétől, illetve a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a Hivatal köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett társaságra vonatkozik.
(5) A Hivatal köztisztviselőire a Ktv. rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a Ktv. 30/A. § (1) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék, továbbá a Ktv. 44. § (1) bekezdésében megállapított illetménykiegészítés mértéke a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének harmincöt százaléka.”
(3) A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“6. § (3) A Hivatal tevékenységéről a Hivatal elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek, továbbá közzéteszi éves tájékoztatóját.”
(4) A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:
“6/A. § (1) A Hivatal külföldi energetikai szabályozó szervezetekkel – a hatályos jogszabályok előírásainak figyelembe vételével – együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetekbe beléphet.
(2) A Hivatal eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézés határideje 90 nap. A Hivatal határozata ellen kizárólag bírói úton van jogorvoslatnak helye. A bíróság a Hivatal határozatát jogosult megváltoztatni.
(3) A Hivatal a külön jogszabályban meghatározott közérdekű határozatainak rendelkező részét és indokolását, valamint a jogerős engedélyeket a Gazdasági Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.”
(5) A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 34.§-a a következő bekezdéssel egészül ki:
“(7) E törvény 4-5. §-a, 6. § (3) bekezdése, valamint 6/A. §-a 2003. január 1‑jén hatályát veszti.”
117. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény Mellékletében
a) a hatósági áras termékek felsorolása körében a 14-2, illetve 14-3 ITJ számmal megnevezett termékek, illetőleg a hatósági ár megállapítására jogosultak helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/I. Legmagasabb ár/
/A) Termékek/
|
/Termékszám (BTO) |
Megnevezés |
A hatósági ár megállapítója/ |
|
“403010-ből |
a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhőszolgáltatási célra értékesített gőz ára |
gazdasági miniszter |
|
403010-ből |
a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhőszolgáltatási célra értékesített melegített víz ára |
gazdasági miniszter
|
|
403010-ből |
villamosenergia-termelői engedéllyel nem rendelkező villamosmű által közvetlenül vagy közvetve távhőszolgáltatási célra értékesített melegített víz ára |
települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete |
|
403010-ből |
villamosenergia-termelői engedéllyel nem rendelkező villamosmű által közvetlenül vagy közvetve távhőszolgáltatási célra értékesített gőz ára |
települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete” |
b) a hatósági áras termékek, illetőleg a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolása kiegészül a következőkkel:
/I. Legmagasabb ár/
/A) Termékek/
|
/Termékszám (BTO) |
Megnevezés |
A hatósági ár megállapítója/ |
|
“401010-ből |
A villamosenergia-termelők által értékesített közüzemi célra lekötött villamos energia ára |
gazdasági miniszter |
|
401010-ből |
A közüzemi villamos energia nagykereskedő által közüzemi célra értékesített villamos energia ára |
gazdasági miniszter |
|
401010-ből |
A közüzemi szolgáltató által értékesített villamos energia ára |
gazdasági miniszter” |
c) A hatósági áras szolgáltatások, illetőleg a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolása kiegészül a következőkkel:
/B) Szolgáltatások/
|
/Szolgáltatás-szám (SZJ) |
Megnevezés |
A hatósági ár megállapítója/ |
|
“40.10.92-ből |
A villamos energia átvitelének díja |
gazdasági miniszter |
|
40.10.92-ből |
A villamos energia elosztásának díja |
gazdasági miniszter |
|
40.10.92-ből |
A villamos energia rendszer-irányításának díja |
gazdasági miniszter |
|
40.10.92-ből |
A villamos energiához kapcsolódó rendszerszintű szolgáltatások díja |
gazdasági miniszter” |
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) E törvény Mellékletében a hatósági áras termékek, illetve a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolásából a következő szövegrész 2004. január 1-jén hatályát veszti:
|
401010-ből |
A villamosenergia-termelők közüzemi célra lekötött villamos energia értékesítésének ára |
gazdasági miniszter.” |
118. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 2. § (3) bekezdése az alábbi új c) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a (3) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint módosul:
/(3) E törvénynek/
“b) a felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a biztosító részvénytársaságokra és a biztosító szövetkezetekre a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben, a magánnyugdíj-pénztárakra pedig a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvényben;
c) a felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az engedélyhez kötött villamosenergia-ipari tevékenységek jogosultjaira a villamos energiáról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
119. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a tartós állami tulajdonú társaságok felsorolása kiegészül a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Részvénytársasággal, amely tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a gazdasági miniszter, a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke 100%.
120. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 64. §-a a következő bekezdésekkel egészül ki:
“(2) Az Alap az értékállóságának biztosítása érdekében az előző évi átlagos pénzállományra vetített, a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számított összegű központi költségvetési támogatásban részesül.
(3) A (2) bekezdésben foglalt összeget 2003-tól kezdve évente, január 31-ig kell az Alap rendelkezésére bocsátani.”
Átmeneti rendelkezések
121. § (1) A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény alapján engedéllyel rendelkezők, engedélyköteles tevékenységet folytató más gazdasági társaságok, illetve jogutódjaik (a termelő termelési működésre, a szállító átvitelre és közüzemi nagykereskedelemre, az együttműködő villamosenergia-rendszer üzemének irányítója rendszerirányításra, a szolgáltató elosztásra és közüzemi szolgáltatásra vonatkozó) e törvény előírásainak megfelelő működési engedély iránti kérelmet kötelesek legkésőbb 2002. szeptember 1-jéig a Hivatalhoz benyújtani. Azok a termelők, amelyek e törvény kihirdetése előtt hosszú távú áramvásárlási szerződést kötöttek, kötelesek engedélykérelmükben ilyen szerződéseiknek megfelelő közüzemi célra lekötött villamosenergia-termelési kötelezettséget feltüntetni.
(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően indult engedélyezési eljárásokat e törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni, azzal, hogy a Hivatal nem kérheti a már rendelkezésére álló iratok ismételten történő benyújtását.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a 20 MW, vagy azt meghaladó, de az 50 MW-ot el nem érő teljesítményű erőművek működési engedélyei érvényüket vesztik.
(4) E törvény hatálybalépésekor a Hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő a törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül köteles nyilatkozni a munkáltatói jogkör gyakorlójának az engedélyköteles energia-ipari társaságokban meglévő részesedéséről és köteles azt a törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül elidegeníteni.
122. § E törvény VIII. fejezetének végrehajtása érdekében a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény alapján működési engedéllyel rendelkező gazdasági társaságok által e törvény hatályba lépéséig létesített rendszerirányítási, hálózati, termelői, és villamosenergia-kereskedelmi engedélyes társaságok alapításakor illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik, kivéve a cégbírósági illetéket.
123. § A 3. § 1. pontjában meghatározott átállási költségeket a 2010-ig terjedő átmeneti időszakban lehet téríteni.
124. § (1) E törvény 95. § (1) bekezdése helyébe 2004. január 1-jén az alábbi rendelkezés lép:
“(1) A villamos energia átvitele, elosztása, a rendszerirányítás, a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató közötti kereskedelem, valamint a közüzemi fogyasztó részére értékesített villamos energia az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott hatósági árszabályozás körébe tartozik.”
(2)A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napjáig tranzitnak minősül az ország területén keresztül történő olyan átvitel, amelynek kezdő- és végpontja az ország területén kívül van.
125. § (1) A 20. § (2) bekezdésében meghatározott zöld bizonyítvány rendszer bevezetésének időpontját a Kormány állapítja meg. A bevezetés időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a megújuló és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek összteljesítménye és az általuk kibocsátott zöld bizonyítványok megfelelő kínálatot biztosítsanak a villamosenergia-vásárlók részére.
(2) A Kormány (1) bekezdésben meghatározott döntéséig a villamosenergia-ellátás biztonságát, valamint a fogyasztók fokozatos terhelését figyelembe véve az árak normatív támogatásán keresztül - a rendszerirányítás díjába épített elemmel - elő kell segíteni a megújuló és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek létesítését. A villamosenergia-árak támogatásának mértékét és módját a Hivatal javaslata alapján a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg. Az ártámogatás mértéke és módja az egyes energiaforrások esetén eltérő lehet.
(3) A Kormány (1) bekezdésben meghatározott döntéséig a megújuló, vagy hulladékból nyert energiával, illetve a külön jogszabályban meghatározott erőműben termelt villamos energia átvétele nem tagadható meg, ha annak átadási teljesítménye 0,1 MW-nál nagyobb, a hálózatra adás műszaki feltételeit teljesíti, és az átvételi ár a hatóság által megállapított értéket nem haladja meg. Az átvételi árat az árhatóság állapítja meg.
126. § A 45. §-ban foglalt rendelkezéseket az e törvény hatályba lépése előtt a közüzemi nagykereskedő (jogelődje) és a közüzemi szolgáltatók (jogelődeik) által megkötött szerződésekre is alkalmazni kell.
127. § (1) A 103. § (2) és a 104. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott rendelkezések
a) az e törvény kihirdetése előtti befolyásszerzések érvényességét nem érintik,
b) az e törvény hatálybalépése előtt működési engedéllyel rendelkező, a befolyásszerző többségi, illetve közvetlen irányítása alatt álló atomerőműveket a befolyásszerzésének a 104. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 104. § (3) bekezdése szerinti elbírálásakor figyelmen kívül kell hagyni.
(2) A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 24. § (2), és 24/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott rendelkezések
a) az e törvény kihirdetése előtti befolyásszerzések érvényességét nem érintik,
b) az e törvény hatálybalépése előtt működési engedéllyel rendelkező, a befolyásszerző többségi, illetve közvetlen irányítása alatt álló atomerőműveket a befolyásszerzésének a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 24/A. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 24/A. § (2) bekezdése szerinti elbírálásakor figyelmen kívül kell hagyni.”
128. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16‑án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) az Európai Parlament és a Tanács 96/92/EK irányelve a villamos energia belső piacának közös szabályairól,
b) a Tanács 90/547/EGK irányelve a szállítóhálózatokon keresztüli villamosenergia-tranzitról,
c) a Tanács 90/377/EGK irányelve az ipari végfelhasználók felé felszámított gáz és villamosenergia-díjak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásokról.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
a villamos energiáról szóló törvényjavaslathoz
Az elmúlt évtized nemzetközi tapasztalatai azt igazolják, hogy a korábbi nagy monopol-ágazatokban (távközlés, vezetékes energiahordozók, légi közlekedés stb.) a verseny erősítése az árak jelentős csökkenéséhez, a kínálati piac erősödéséhez, az ellátásbiztonság növekedéséhez, a szolgáltatási színvonal emelkedéséhez, a fogyasztói választási lehetőségek szélesedéséhez és a nemzetgazdaságot terhelő költségek csökkenéséhez vezettek.
A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény a ’90-es években az energiaiparban bekövetkezett átalakulásnak adott jogi keretet. E törvény a közüzemi szolgáltatási kötelezettségre alapuló villamos energia ellátást szabályozza. Az iparág felgyorsult fejlődése (privatizáció, az egységes európai piachoz történő csatlakozás igénye, piacnyitás) szétfeszíti a hatályos törvény kereteit, ezért módosítás helyett új törvény megalkotása vált szükségessé.
Közel tíz évig tartó előkészítést követően fogadta el az Európai Parlament és a Tanács a villamos energia piac belső szabályairól szóló 92/96/EK irányelvet (a továbbiakban: Irányelv). Az Európai Unió tagállamai legalább az Irányelv által meghatározott ütemű és mértékű fokozatos piacnyitást kötelesek végrehajtani. A rendszerhez való szabad hozzáférés mellett biztosítani kell az integrált villamosenergia-ipari vállalkozások tevékenységeinek szétválasztását és a kizárólagos jogosultsággal rendelkező vállalkozások objektív, átlátható és diszkriminációmentes működését. Az Irányelv a piacnyitással nem érintett fogyasztók vonatkozásában lehetőséget ad a közüzemi szolgáltatási kötelezettség fenntartására.
Az Európai Unió tagállamaiban a villamosenergia-piac első részének megnyitását 1999. február 27-én kellett végrehajtani. Az elmúlt időszakban a tagállamok tapasztalatai rendkívül pozitívak, a villamosenergia-árak mind a nagyfogyasztók, mind a piacnyitással érintett háztartási fogyasztók esetében csökkentek.
Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának küszöbén szükségessé vált a villamos energia piac működésének újragondolása. A Kormány elfogadta a magyar energiapolitika alapjairól és az energetika üzleti modelljéről szóló 2199/1999. (VIII.6.) Korm. határozatot. A dokumentum áttekinti azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket az Európai Unióhoz történő csatlakozásáig meg kell valósítani. A modell kiemelt feladatként kezeli a villamos energia versenypiac létrehozását, az új törvény előkészítését. Az üzleti modellben a Kormány kijelöli az ágazat átalakulásának irányait, és ezen belül meghatározza az új villamos energia törvény sarokpontjait, főbb elveit.
· A törvényjavaslat célja a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű és alacsony költségű villamos energia ellátása. Sajátossága, hogy a jogi szabályozás párhuzamosan kezeli a fokozatosan bővülő versenypiac és az ezzel arányosan visszaszoruló közüzemi szolgáltatás együttélését.
· A törvényjavaslat a fogyasztókat két csoportra osztja. A fogyasztók azon köre, akik szabadon megválaszthatják, hogy melyik termelőtől, kereskedőtől vásárolják meg a villamos energiát az ún. feljogosított fogyasztók. Az ily módon vételezett villamos energia árában a felek szabadon megállapodhatnak. A feljogosított fogyasztók körét az éves fogyasztásuk mértéke alapján kormányrendelet határozza meg. Az első ütemben a nagyfogyasztók válnak feljogosítottá.
· A fogyasztók másik csoportjába (ún. közüzemi fogyasztók) tartoznak a lakossági, kommunális és a kisebb egyéb fogyasztók, akik még nem váltak a versenypiacon vásárlásra feljogosítottá, illetve akik nem kívánnak onnan beszerezni, tehát a lakossági, kommunális és egyéb kisebb fogyasztók. E fogyasztók érdekeit a közüzemi ellátási kötelezettség és a szabályozott végfelhasználói árak fenntartásával kell védeni.
· A villamos energia ellátás a villamosenergia-rendszerben történik. A rendszer üzemvitelének irányítása a független rendszerirányító hatáskörébe tartozik. A rendszeren belül két piaci mechanizmus jön létre, elkülönült szereplőkkel és szabályozással. A javaslat szerint bárki szabadon létesíthet erőművet üzleti alapon. A ma már meglévő erőművek azonban a közüzemi fogyasztók ellátása érdekében kötelesek a termelésük egy részét e célra felajánlani. Szabad kapacitásával az erőmű a versenypiacon jelenik meg. A versenypiacon termelők, illetve kereskedők versenyeznek a feljogosított fogyasztók ellátásáért. A közüzemi ellátás láncolatában a közüzemi nagykereskedőt a közüzemi szolgáltatóval szemben, a közüzemi szolgáltatót pedig a közüzemi fogyasztóval szemben ellátási kötelezettség terheli.
· A törvényjavaslat célja, hogy keretet adjon a villamos energia piac működésének, és hosszú távon is rugalmasan alkalmazkodjon a bekövetkező változásokhoz. Ennek érdekében a részletes szabályozás kormány-, illetve miniszteri rendeletekben történik.
· A törvényjavaslat szerkezetében új elemként jelennek meg a versenypiacot szabályozó fejezetek. A közüzemi szolgáltatásról szóló rendelkezések a jelenleg hatályos törvényből, a bekövetkezett változásoknak megfelelő kisebb módosításokkal kerültek átvételre. Ez a kodifikációs megoldás a jogfolytonosság és a jogbiztonság érvényesülését szolgálja.
A törvényjavaslat az alábbi európai közösségi jogszabályokkal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- a villamos energia belső piacának közös szabályairól szóló 96/92/EK irányelv,
- a szállítóhálózatokon keresztüli tranzitról szóló 90/547/EGK irányelv,
- az ipari végfelhasználók felé felszámított gáz- és villamos energia díjak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásokról szóló 90/377/EGK irányelv.
A törvényjavaslat az Irányelv követelményeivel összhangban a Preambulumban alapvető célként határozza meg a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű és alacsony költségű ellátását, a környezetvédelmi követelmények betartását, a villamos energia versenypiac kiépítését és a hatékonyság növelését.
A törvényjavaslat az Irányelv 2. cikkében rögzített fogalmakat az Értelmező rendelkezések között szabályozza.
Az ágazat szervezésének további általános szabályai:
- Az Irányelvnek megfelelő szabályozás kialakításával a tagállamokban egyenértékű gazdasági eredményeket, és ezáltal a piac nyíltságának, valamint a piachoz való hozzáférésnek hasonló szintjét kell biztosítani. Ezen elv összefügg az ún. reciprocitási klauzulával, azaz a piacnyitás egyenlőtlenségeinek elkerülése céljából a tagállamban a feljogosított fogyasztóval történő villamosenergia-ellátási szerződés megkötését meg lehet tiltani, ha az ellátó tagállamában a fogyasztó nem minősülne feljogosítottnak. A villamos energia törvényben a külkereskedelemre vonatkozó rendelkezések között kerül a reciprocitás elve szabályozásra.
- A tagállamok a villamosenergia-iparágban működő vállalkozások részére alapvető gazdasági érdekből közüzemi szolgáltatási kötelezettséget írhatnak elő, amely vonatkozhat az ellátás, a szabályozás, az ellátás minősége vagy ára biztonságára, valamint a környezet védelmére. A villamos energia törvény a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű és alacsony költségű villamos energia ellátása, valamint a kisfogyasztók védelme érdekében fenntartja a közüzemi szolgáltatási kötelezettséget, amely a versenypiac bővülésével fokozatosan visszaszorul.
- Az Irányelv széles szabályozási struktúrát ölel fel, egyaránt tartalmazza a hosszú távú szerződések nélküli, spot piacon alapuló, szabad hálózati hozzáférések már működő gyakorlatát és az állami tulajdonú integrált monopólium melletti piacnyitást.
A törvényjavaslat az Irányelvnek megfelelően az alábbi szabályozást tartalmazza:
- Az új termelő kapacitás létesítése engedélyezési eljárás alapján történik. Az eljárás általános elveit és feltételeit a törvény, részletes szabályait a Kormány rendelete tartalmazza. A jogszabályokban meghatározott feltételek teljesítése esetén a Magyar Energia Hivatal köteles az engedélyt kiadni.
- Az átviteli és elosztó hálózatok üzemeltetésére az ellátás biztonsága érdekében hálózattal rendelkező vállalkozásokat kell kijelölni, amelyek tevékenységük végzésére működési engedélyt kapnak. A hálózati engedélyeseknek valamennyi rendszerhasználó számára diszkriminációmentes feltételek mellett kell biztosítani a hálózathoz való hozzáférést.
- A villamosenergia-ipari vállalkozásoknak a törvényjavaslat szerint engedélyköteles tevékenységeiket jogilag szét kell választani. A főszabálytól a törvényjavaslat két irányban tér el; a rendszerirányító vonatkozásában szigorúbb, tulajdonosi szétválasztást, a közüzemi kereskedelmi és a hálózati tevékenységek vonatkozásában enyhébb, belső számviteli szétválasztást ír elő.
- A rendszerirányítási engedélyes felel a rendszer technikai irányításáért.
- A rendszerhasználók az ártörvénnyel összhangban megállapított hatósági áron szabadon hozzáférhetnek a villamos energia hálózathoz.
- A villamosenergia-piac fokozatos kiépítését a körülményekhez történő rugalmas alkalmazkodással a Kormány rendeletben szabályozza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. § a törvényjavaslat tárgyi és személyi hatályáról rendelkezik.
A tárgyi hatály kiterjed a villamosenergia-ipar szereplőinek tevékenységére, magatartására, különös tekintettel a villamos energiának a termelőtől a fogyasztóig történő eljuttatásában közreműködő szolgáltatásokra.
A személyi hatály a villamosenergia-ipar valamennyi szereplőjére, és a fogyasztókra, valamint azok jogaira és kötelezettségeire, egymás között fennálló jogviszonyára terjed ki.
A törvényjavaslat átfogó szabályokat állapít meg a villamosenergia-iparra és szereplőire, ezért hatálya kiterjed az atomenergiával, valamint a hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia termelésére is, de ezek esetében a törvényjavaslat szabályait az e kérdéskörre vonatkozó más törvényekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
a 2. §-hoz
A 2. § a villamosenergia-ipari tevékenységek gyakorlásának általános követelményeit határozza meg alapelvi szinten. Ezen alapelvi meghatározáson túl a konkrét nevesített követelményeket e törvény mellett a Ptk. és más ágazati jogszabályok részletezik.
a 3. §-hoz
A 3. § tartalmazza az értelmező rendelkezéseket, amelynek megváltozott struktúrája a villamosenergia-piac új szerkezetét tükrözi. E § a villamosenergia-ipari tevékenységeket, a villamosenergia-rendszert és annak elemeit, a fogyasztókat, a rendszerhasználókat, a villamosenergia-ipari vállalkozásokat, valamint egyéb műszaki, pénzügyi elszámolási fogalmakat értelmezi. Az értelmező rendelkezések Bevezető rendelkezések című fejezetben történő elhelyezését a törvényjavaslat értelmezésében és alkalmazásában betöltött kiemelkedő szerepe indokolja.
a 4-5. §-hoz
A piacnyitás, és az ezzel párhuzamosan fokozatosan visszaszoruló közüzemi szolgáltatás a piac szabályozó szerepének növekedését eredményezi, ugyanakkor ezzel egyidejűleg a villamosenergia-ipar stratégiai jelentőségére tekintettel bizonyos jól körülhatárolt állami szerepvállalást szükséges fenntartani. E §-ok a később, az egyes fejezetekhez kapcsolódóan részletezésre kerülő feladatokat gyűjtik össze, a Kormány, és a gazdasági miniszter közötti feladat és felelősség megosztását szabályozzák.
a 6-11. §-hoz
A törvényjavaslat e §-ai szerint a Magyar Energia Hivatal a villamos energia piac meghatározó szereplője, ezért összetett szerepkörét úgy kell megállapítani, hogy illeszkedjék a magyar közigazgatás szervezet-rendszerébe, ugyanakkor megfeleljen az európai uniós elvárásoknak, harmonizáljon a hazai jogszabályokkal és a hatósággal szemben támasztott uniós követelményekkel.
A Magyar Energia Hivatal jogállását a korábbi szabályokhoz képest a törvényjavaslat megváltoztatja. Mind feladatai, mind vezetőjének kinevezése, felmentése egy erős, magas társadalmi elismertséggel bíró közigazgatási szervet tükröznek, amely;
· érvényre juttatja – törvényi felhatalmazás alapján az engedélyezési, jóváhagyási rendszeren keresztül – az energiapolitikában megfogalmazott állami akaratot, illetőleg biztosítani tudja az államigazgatási érdekek érvényesülését,
· érvényesíti – az üzletszabályzatok jóváhagyásán, a szolgáltatás minimális minőségi követelményeinek megállapításán, illetőleg a vitás kérdések, panaszok kivizsgálásán, azokban történő állásfoglalás révén, valamint az árszabályozás, árszínvonal előkészítése keretében – a fogyasztói érdekeket,
· biztosítja a befektetői biztonságot – az engedélyek kibocsátásán és módosításainak kordában tartásán, a szabályzatok befektetői szempontokat is figyelembe vevő jóváhagyásán, ill. az ármeghatározás elismert költségeket figyelembe vevő előkészítésén keresztül. A befektetői biztonságot növeli, hogy a Magyar Energia Hivatal határozatait csak bírósági úton lehet felülvizsgáltatni.
A Magyar Energia Hivatal felépítésének, szerepkörének, jogállásának meghatározásakor a törvényjavaslat egy modern, új típusú hatóság képét alakítja ki. Ez egyrészt illeszkedik a hazai közigazgatási szervezetrendszerbe, hangsúlyozza a Magyar Energia Hivatal jogérvényesítéssel kapcsolatos kiemelt feladatait, ugyanakkor illeszkedik a Magyar Energia Hivatal jövőbeni, a villamos-energia versenypiac megteremtése és fenntartása céljából folytatandó különleges piac-igazgatói szerepköréhez is.
Ebben a szerepkörben – nem érintve a Gazdasági Versenyhivatal versenytörvény alapján folytatott eljárásait és hatáskörét – a Magyar Energia Hivatalnak biztosítania kell a hatékony, fogyasztókért folyó verseny kialakulását és fokozatos erősödését – figyelembe véve a fizikai energia-folyamatokat, a teljesítmény-egyensúlyt, a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát is.
A Magyar Energia Hivatal feladatai ellátásához a törvényjavaslat az alábbi eszközöket biztosítja
· az Üzemi- és a Kereskedelmi Szabályzat jóváhagyása,
· a rendszerirányítónak a szabad piaci szerződéseket – villamosenergia-rendszer szabályozási, rendszerbiztonsági, hálózati szűk-keresztmetszeti szempontok miatt - esetleg korlátozó magatartását kifogásoló kérdésekben azonnali (8 napon belüli) állásfoglalás,
· bármely engedélyestől információt kérhet az energia-piac figyelése, elemzése érdekében és hatósági eljárásai során,
· folyamatosan érvényre juttatja – állásfoglalásain keresztül – az energiapolitikai szempontokat, a közüzemi és a versenyre feljogosított fogyasztók érdekeit és érvényesíti a szabályozói kockázatot minimalizáló befektetői kockázatot,
· olyan, jól megbecsült energetikai tapasztalattal, modern közgazdasági “beavatkozási” módszerekkel, ill. sajátságos, monopólium szabályozási ismeretekkel rendelkező néhány év alatt “kinevelt”, (anyagilag is) megbecsült szakembergárdával rendelkezzen, akik a magántulajdonú energiaipar helyett az államigazgatást választják – hosszú távon is. Ezt az igényt néhány EU tagállam gyakorlata is alátámasztja, ahol is a magánszektor tömegesen “elcsábítva” a felkészült energetikai “szabályozó” szakembereket szinte lehetetlenné tette a hatósági munkát nehezítve ez által az állami és fogyasztói érdekek, -szempontok érvényre jutását.
A – döntően privát tulajdonú - piaci szereplőkkel való szoros és széleskörű együttműködéséből adódóan egy önálló, nem csak a hagyományos "hatósági" - engedélyező, ellenőrző - feladatokat is ellátó szervezet jogállását, eszközrendszerét határozza meg a törvényjavaslat.
A magyar villamos energia piac jelenlegi állapota, továbbá a hazánk által felvállalt uniós kötelezettségnek megfelelő önállósággal és hatáskörrel rendelkező hatóságot igényelnek az energiapiacon. A Magyar Energia Hivatal tevékenysége és szerepköre a verseny kialakulásának és a piaci intézmények megerősödésének időszakában nélkülözhetetlen. Az új feladatrendszer főbb elemei: a villamos-energia hálózatokhoz való szabályozott, megkülönböztetés mentes hozzáférés biztosítása, a versenyt korlátozó tulajdonosi összefonódásokat korlátozó szabályozás érvényesítése, a villamos energia külkereskedelem versenysemlegességének biztosítása, az átállási költségek térítési rendszerének működtetése.
A Magyar Energia Hivatalnak kiemelt feladata továbbá a villamos-energia ellátás minőségi jellemzőinek - a gazdaság egésze számára döntő fontosságú – érvényesítése, melynek hiányában a monopol tevékenységet végző hálózati és közüzemi társaságok – a költségeik csökkentése révén – a szolgáltatási színvonal szinten tartásában, ill. emelésében nem érdekeltek.
A Magyar Energia Hivatal jogállásának törvényjavaslatban foglalt meghatározásakor a gazdaság két alapvető, liberalizálódó infrastrukturális ágazatában, a hírközlési és a pénzügyi szektorban kialakult hatósági jogállást vett figyelembe a jogalkotó. A hatósági felügyelet jellegének változását e szektorok hasonló nemzetgazdasági súlya, bizonyos monopol tevékenységek fennmaradása, a piaci verseny megjelenése és várható jellege, valamint a jelentős számú és súlyú magán befektető jelenléte indokolja.
A törvényjavaslat szerint a Magyar Energia Hivatal önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, mely saját bevételeiből fedezi működését. Az igazgatási, szolgáltatási díjak az egyes államigazgatási eljárások lefolytatásának fedezetéül szolgálnak. A felügyeleti díj a villamos energia szektorban engedélyesként tevékenykedők fokozott és teljes körű felügyeletének, ellenőrzésének, a hivatalból indult eljárások és a Magyar Energia Hivatal feladatkörébe utalt más tevékenységek végrehajtását szolgálja. Ez a – nem a központi költségvetésen keresztüli – finanszírozási forma az EU gyakorlathoz illeszkedve a politikai hatalomtól való pénzügyi függetlenséget hivatott biztosítani a befektetők, fogyasztók “megnyugtatására”.
A Magyar Energia Hivatal elnöke, mint egyszemélyi felelős vezető a hatáskörébe utalt feladatokon túl ellátja mindazon vezetői feladatokat, amelyek a közigazgatási szervek irányításával függnek össze. A törvényjavaslat az elnök hatáskörébe utalja a Magyar Energia Hivatal szervezeti és működési szabályzatának megállapítását is.
A Magyar Energia Hivatal elnökének és elnökhelyettesének kinevezése a miniszterelnök hatáskörébe tartozik. A törvényjavaslat az elnöki és elnökhelyettesi megbízás megszűnésének esetei között rögzíti a felmentés lehetséges okait, amely a szakmai szempontok - politikai szempontoktól független – érvényesülését biztosítják. A hat évre történő kinevezés a parlamenti választási cikluson átnyúlása biztosítja a Magyar Energia Hivatal napi politikai tényezőktől független működését. Garantálja továbbá a hosszabb távon való kiszámítható működést, a diszkriminációmentes eljárását az engedélyesek felé.
A Magyar Energia Hivatal köztisztviselőinek az energia szektortól való függetlenségét biztosítja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ktv.) szabályaitól eltérő, szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok megállapítása. Ennek ellensúlyozására, valamint a köztisztviselők illetményének az energia iparágban dolgozók jövedelméhez közelítése érdekében az illetményre, illetve a címek adományozására vonatkozó szabályokat a köztisztviselői törvénynél kedvezőbben szabályozza a törvényjavaslat. E szabályozás célja az is, hogy a jól felkészült szakembereket a Magyar Energia Hivatal meg tudja tartani, azokat a piaci szektor ne vonja el.
A Magyar Energia Hivatal önállóságának erősítését, a politikai hatásoktól mentes eljárását hivatott biztosítani az a rendelkezés, hogy a Magyar Energia Hivatal határozata csak bíróság előtt támadható meg.
A Magyar Energia Hivatal eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni, tekintettel azonban az ügyek bonyolultságára, az engedélyezési eljárás során vizsgálandó műszaki, gazdasági, pénzügyi, jogi feltételek, ill. kapcsolódó szakhatósági eljárások időigényességére az eljárás határideje 90 nap.
A törvényjavaslat a Magyar Energia Hivatalnak az eddig is végzett feladatain túl további jelentős feladatokat állapít meg: a vezetékek átviteli, elosztó vezetékké, illetve közcélúvá történő minősítése, átminősítése, meghatározott esetekben erőmű létesítési pályázat kiírása, az engedélyesek szolgáltatási tevékenysége folytatásának minimális minőségi követelményeinek, valamint a szolgáltatás színvonalának megállapítása, a rendszerirányító piaci tranzakciókat felfüggesztő döntéseinek – rendszerhasználók igényei szerinti – azonnali kivizsgálása, állásfoglalás kialakítása.
Erősödik továbbá a Magyar Energia Hivatal fogyasztóvédelmi tevékenysége. Együttműködik a fogyasztóvédelmi szervekkel és a Gazdasági Versenyhivatallal. Az együttműködés részletei a IX. fejezet részletes indokolásában található.
a 12. §-hoz
E törvény hatálybalépésével a villamosenergia-ellátás tekintetében gyökeres változás következik be. A korábbiakban a piac egészét lefedő közüzemi szolgáltatás fokozatos visszaszorulása mellett megjelenik és (a Kormány döntései alapján) egyre bővülő teret nyer a versenypiac. A fogyasztó az alábbiak szerint részesülhet villamosenergia-ellátásban:
- közüzemi szerződés keretében nyújtott folyamatos és biztonságos szolgáltatás keretében, melynek a Ptk. 387-388. §-ai képezik az alapját,
- a Kormány rendeletében meghatározott éves fogyasztással rendelkező fogyasztók eldönthetik, hogy továbbra is a közüzemi ellátás keretében a közüzemi szolgáltatótól (közüzemi fogyasztóként), vagy e körből kilépve az általuk megválasztott termelőtől, kereskedőtől (feljogosított fogyasztóként) vételeznek villamos energiát.
a 13-15. §-hoz
A törvényjavaslat a biztonságos és folyamatos villamosenergia-ellátás érdekében nem csak a hatóságok oldaláról kívánja meg az összehangolt tevékenységet, alapelvként rögzíti az engedélyesek (és a nem engedélyköteles kiserőművek) egymással való együttműködési kötelezettségét is. Az együttműködési kötelezettséget e törvényben foglaltakon túl a végrehajtási rendelet és a villamosenergia-ellátási szabályzatok részletezik. Az együttműködési kötelezettség teljesítése érdekében a törvény lehetőséget biztosít külön célú távközlési rendszer létesítésére, fenntartására.
A törvényjavaslat és a felhatalmazása alapján megalkotásra kerülő alsóbb szintű jogszabályok a szereplők jogainak és kötelezettségeinek leírásával a villamosenergia-ellátás működésének alapjait teremtik meg, azonban a villamos energia, mint termék speciális jellegére tekintettel az együttműködés és a rendszer technikai működésének szabályozása az engedélyesek által kialakított, és a Magyar Energia Hivatal által elfogadott villamosenergia-ellátási szabályzatok keretében történik. A törvényjavaslat a szabályozás tárgya szerint három szabályzatot különböztet meg. Az üzemi szabályzat a villamosenergia-rendszer működésére, az elosztói szabályzat az elosztói hálózatra vonatkozó műszaki követelményeket határozza meg. A kereskedelem, és a mérés-elszámolás részletes szabályait és feltételeit a kereskedelmi szabályzat tartalmazza. A szabályzatok kidolgozását a törvény az érintett engedélyesek hatáskörébe utalja, azonban a szabályzatokat elfogadásuk és kiadásuk előtt a többi engedélyessel egyeztetni kell, továbbá jóváhagyásra meg kell küldeni a Magyar Energia Hivatal számára. Fontos szempont, hogy a rendszerirányítónak, a villamosenergia-rendszer biztonságos működése szempontjából betöltött szerepére tekintettel, valamennyi szabályzat elfogadására irányuló eljárásban részt kell venni. A szabályzatok elfogadása során a fogyasztók érdekeinek érvényesítése a Magyar Energia Hivatal, mint a villamosenergia-iparban speciális fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóság feladata.
Minden engedélyes köteles kidolgozni az általa alkalmazandó általános szerződési feltételeket tartalmazó üzletszabályzatot. E szabályzatot is be kell nyújtani a Magyar Energia Hivatalnak jóváhagyásra, és lehetővé kell tenni, hogy hozzáférhető legyen minden érintett számára.
A szabályzatok és az üzletszabályzatok Magyar Energia Hivatal által történő elfogadása biztosítja a jogszabályokkal való összeegyeztethetőséget, és az egymással való összhangot. A szabályzatok érintettekkel való egyeztetése, illetőleg hozzáférhetővé tétele a végrehajtást, és az átlátható működést segíti.
a 16.§-hoz
Általános közérdek, hogy villamosenergia-ellátásban mindenki részesülhessen. A törvényjavaslat ezért lehetővé teszi, hogy szociális ellátás keretében az alapvető ellátást (a fogyasztó által lakott ingatlan fenntartásának mértékéig) az is megkapja, aki azt nem lenne képes megfizetni. A törvényjavaslat a 89. és 94. §-okban fogalt rendelkezésekkel fel kíván lépni a szerződés nélkül vételezőkkel (“áramlopást” elkövető) szemben, hiszen az általuk okozott veszteséget valamennyi fogyasztó megfizeti. Az áramlopás szankciója a felemelt díj. A törvényalkotó szándéka szerint a felemelt díjat – a szolgáltatók indokolt költséget meghaladóan – a szociálisan rászoruló fogyasztók ellátásának elősegítésére kell fordítani. Ez a forrás teljes körűen nem fedezheti a szociális villamosenergia-ellátás költségeit, ezért arra bármely más forrás is fordítható. A fentieket figyelembe véve, és tekintettel arra, hogy ezt a támogatást a gazdasági folyamatokhoz kell igazítani, a törvény a Kormány hatáskörébe utalja a támogatás formájának, forrásának, valamint a rászorultság feltételeinek megállapítását.
a 17-18. §-hoz
A villamos energia termelő az engedélyében foglaltak alapján a közüzemi, illetve a versenypiacon is megjelenhet. A teljes piacnyitás megvalósításáig a versenypiac mellett fennmarad a közüzemi villamosenergia-ellátás is, és a közüzemi fogyasztókkal szemben a közüzemi kereskedőket (nagykereskedő, szolgáltató) ellátási kötelezettség terheli. A törvény megszületése nem szünteti meg a korábban a közüzemi nagykereskedő és a termelők által megkötött hosszú távú áramvásárlási szerződéseket, így az ilyen szerződéssel rendelkező termelők kötelesek a szerződésben foglalt közüzemi célra lekötött villamos energiát a közüzemi nagykereskedőnek felajánlani. A törvény az értelmező rendelkezések között közüzemi célra lekötött villamos energiának tekinti a közüzemi ellátási kötelezettség figyelembe vételével, a korábbi villamos energia törvény szabályai szerint megkötött, illetve módosított áramvásárlási szerződésekben lekötött villamos energia mennyiséget. Az ilyen szerződéssel nem rendelkező, illetőleg a lekötött mennyiségen felül szabad kapacitással működő erőművek jelenhetnek meg a szabad piacon.
A megkötött szerződések alapján az erőművi teljesítőképesség igénybevételéről a villamos energia vásárlója (feljogosított fogyasztó, kereskedő, közüzemi nagykereskedő, rendszerirányító) dönt a konkrét, felmerülő igények alapján. Ha valamely vásárló az igénybevétel műszaki szabályozását nem kívánja maga végrehajtani, ezzel megbízhatja a rendszerirányítót is.
Amennyiben a vásárló nem veszi igénybe a korábban szerződéssel lekötött villamos energiát, azt a termelő szabadon értékesítheti. Értékesítés esetén az előzetesen kifizetett teljesítmény-lekötési díjat a vásárlóval el kell számolni. Ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a termelő ne számolhasson el részben vagy egészben több vásárlóval szemben is ilyen díjat, illetve indokolatlan (a valóságos fogyasztást nem tükröző) megkülönbözetéssel ne a villamos energiát ténylegesen el nem fogyasztó fizesse meg a termelési költségek egy részét.
a 19-21. §-hoz
A törvényjavaslat a preambulumban fontos célként jelöli meg a környezetvédelmi követelmények figyelembe vételét, és érvényesítését. E §-ok meghatározzák (a környezetkímélő módon) megújuló vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia támogatásának alapelveit, és a támogatás módját. Jelenleg Magyarországon a megújuló, vagy hulladékból nyert villamosenergia-termelés aránya alacsony, az így előállított villamos energia ára más energiaforrás felhasználásával termelt villamos energiához képest magas. Ezért a 125. § (e §-ok rendelkezéseihez kapcsolódva) kimondja, hogy átmeneti időszakra közvetlen támogatást kell nyújtani a megújuló vagy hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek létesítéséhez, és működéséhez. A közvetlen támogatási rendszert addig kell fenntartani, amíg a megújuló vagy hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek összteljesítménye lehetővé teszi egy, a versenypiac működésének alapelveihez jobban igazodó rendszer, az ún. zöld bizonyítvány rendszer bevezetését. E §-ok a zöld bizonyítvány rendszer alapvető rendelkezéseit tartalmazzák, a részletes szabályozás kialakítása a Kormány feladata. A zöld bizonyítvány rendszer lényege, hogy a megújuló, vagy hulladékból nyert energiát használó erőművek igazolást kapnak a Magyar Energia Hivataltól, amely az általuk felhasznált energiaforrás környezetbarát voltát, és az általuk potenciálisan előállítható villamos energia mennyiségét igazolja. Az igazolás a szerződéses partnerek tájékoztatását, és védelmét szolgálja. A termelők ezek után a villamos energia termelésével és értékesítésével párhuzamosan a termelt villamos energia mennyiségének megfelelő zöld bizonyítványt, bizonyítványokat állítanak ki, amelyet elkülönülten értékesíthetnek. A zöld bizonyítvány iránti keresletet a törvény azzal biztosítja, hogy a vásárlók számára (az alsóbb szintű jogszabályban meghatározott) mértékű beszerzési kötelezettséget ír elő, hiszen a környezetkímélő módon előállított villamos energia valamennyi fogyasztó, rendszerhasználó érdekét szolgálja. A zöld bizonyítvány rendszer anélkül biztosítja a megújuló, vagy hulladékból nyert villamos energia piaci alapon történő támogatását, reális árverseny megteremtését a többi energiaforrásból termelt villamos energiával, hogy a konkrét fizikai forgalomhoz láncolná az erőműveket és a vásárlókat.
A visszaélések megakadályozása érdekében a törvény a termelők vonatkozásában beszámolási, a Magyar Energia Hivatal tekintetében a rendszer felügyeletére vonatkozó feladatokat állapít meg.
a 22-26. §-hoz
A vezetékes villamos energia ellátás alapfeltétele a fogyasztói igények kielégítésére alkalmas hálózatok üzemeltetése, és a hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása. Ennek érdekében a hálózati engedélyesek kötelesek az e §-okban meghatározott sokrétű követelményrendszernek megfelelni, a különböző villamosenergia-ipari, környezetvédelmi, valamint műszaki-biztonsági szempontok szerint. A vezetékes szolgáltatás jellegéből adódóan a hálózatok üzemeltetése továbbra is monopol jellegű tevékenység. A diszkriminációmentes működés, és a legkisebb költség elvének érvényesítése érdekében a hálózati engedélyeseket szigorúbb együttműködési, ezen belül információ és adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A rendszer irányítása a rendszerirányító feladata, azonban az országos szinten nem jelentős (az átviteli hálózat működését nem érintő) elosztó vezetékek vonatkozásában ezt a feladatot az elosztó hálózati engedélyes végzi (a rendszerirányítóval való együttműködési kötelezettség mellett).
A törvényjavaslat a kereskedelmi szabályzatban meghatározott mérési és elszámolási feladatokat a rendszerirányítóhoz, illetve a hálózati engedélyesekhez telepíti. Így a méréseket a többi villamosenergia-ipari tevékenységtől és engedélyestől független vállalkozások végezik. Általános szabály, hogy az engedélyesek, a kiserőművek, illetőleg a rendszer egészének méréséért a rendszerirányító felelős, azonban célszerűségi okokból ebbe a munkába a hálózati engedélyeseket is be lehet vonni. A fogyasztók méréséért a hálózati engedélyesek felelősek.
A mérőberendezések felszereléséért a mérést végző engedélyes felel. A költségek, a tulajdonjogi helyzethez igazodva szintén az engedélyest terhelik, kivéve, ha a feljogosításkor a fogyasztó el kíván térni a villamosenergia-szabályzatokban megállapított mérőtípustól.
Az ingatlanokon belül húzódó, az ott villamos energiát vételező fogyasztók összességének tulajdonában álló belső vezetékek kezelésével kapcsolatban jelentkező problémák megoldását segíti elő a törvényjavaslat azzal, hogy a fogyasztó, illetőleg a belső vezeték üzemeltetőjének kezdeményezésére a hálózati engedélyes köteles az üzemeletetéssel kapcsolatos feladatokat (az üzletszabályzat szerinti feltételekkel) ellátni.
A törvényjavaslat meghatározza a települési önkormányzatok és a hálózati engedélyesek együttműködésének alapszabályait a közvilágítási feladatok teljesítése érdekében. A közvilágítás részletes szabályait az érintett minisztériumok közös rendeletben szabályozzák.
a 27-30. §-hoz
A villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működése, valamint a fogyasztói igények kielégítése érdekében a hálózatok fejlesztése az alábbiak szerint történik:
- A rendszerirányító – legalább kétévente - a hálózati engedélyesek által benyújtott ajánlatok alapján hálózatfejlesztési tervet készít.
- Az ajánlatban nem szereplő vezetékek létesítését a rendszerirányítónak kell bejelenteni.
- Amennyiben nem érkezik ajánlat az átviteli (illetőleg az átviteli hálózat működését befolyásoló elosztó) hálózat fejlesztésére, de azt a rendszerirányító a rendszer működése szempontjából szükségesnek minősíti, a rendszerirányító a Magyar Energia Hivatal egyetértésével pályázatot írhat ki.
- A rendszerirányító a hálózatfejlesztési terv, illetve a további bejelentések alapján javaslatot tesz a Magyar Energia Hivatalnak a vezetékek minősítésére (átviteli vagy elosztó; közcélú vagy közvetlen vezeték). A hálózatok minősítéséről a Magyar Energia Hivatal dönt.
A törvényjavaslat a rendszerirányító, mint a villamosenergia-rendszer üzemviteléért felelős szervezet, felelősségi körébe utalja a hálózatok fejlesztésének áttekintését és hálózatfejlesztési terv elkészítését. E §-ok célja, hogy a szükséges kapacitások létesítése mellett indokolatlan fejlesztések ne történjenek, ezek létesítésének költsége ne terhelje a rendszerhasználókat. Mindezek felmérésére a rendszerirányító rendelkezik megfelelő műszaki ismeretekkel és információval. A vezetékek minősítéséről azonban a rendszerirányító, tekintettel arra, hogy maga is egy engedélyes, nem dönthet, ezért e hatáskört a törvény a Magyar Energia Hivatalhoz telepíti. Ez az eljárás nem zárja ki azt, hogy bárki saját költségére és kockázatára, a rendszerirányítónak történő bejelentés mellett, közvetlen vezetéket létesítsen. A hálózatfejlesztési tervekkel való összhang biztosítása érdekében a közvetlen vezeték létesítőjének az érintett hálózati engedélyesek, és a rendszerirányító engedélyét meg kell szerezni. A villamosenergia-rendszer biztonságos működésének fenntartása megköveteli, hogy a közvetlen vezeték elkészültét a rendszerirányítónak a létesítő bejelentse.
A törvényjavaslat e helyen rendelkezik a hálózati engedélyeseknek, valamint a közüzemi szolgáltatónak a fogyasztóval történő szerződés megkötése előtt keletkező kötelezettségéről. Új vagy megváltozott fogyasztói igények esetén a fogyasztó döntését a feltételekről és a legkedvezőbb vételezési módról adott tájékoztatással kell elősegíteni. Az együttműködési kötelezettség a fogyasztóval megkötött szerződésben meghatározott vételezési mód fogyasztói kezdeményezésre történő megváltoztatására is kiterjed.
A közcélú hálózathoz való csatlakozás pénzügyi, műszaki feltételeit, valamint a csatlakozási költség viselését miniszteri rendelet szabályozza.
a 31-32. §-hoz
A vezetékes villamosenergia-ellátás körében a verseny kialakulásának és bővülésének feltétele a rendszerhasználók igényeinek kielégítésére alkalmas közcélú hálózathoz való szabad hozzáférés biztosítása. Tekintettel arra, hogy a hálózatok tulajdonjoga és használati joga a rendszer sajátosságaiból adódóan eltérő, a hozzáférés szabályainak megállapításakor körültekintően kell eljárni a diszkrimináció, és a visszaélések elkerülése érdekében. Ezen elvek figyelembe vételével a törvényjavaslat a hozzáférés alapvető szabályait határozza meg:
- a rendszerhasználók meghatározott hatósági díjat kötelesek fizetni a hálózat igénybevételéért,
- a rendszerhasználók részére a rendszerhez való hozzáférést biztosítani kell,
- ha a hálózatok meglévő kapacitásai nem tudják kielégíteni a rendszerhasználók igényeit (ún. szűk kapacitás), a hálózati engedélyesek kötelesek az igények kielégítésének alsóbb szintű jogszabályban meghatározott rendjét, és a rendszerirányító utasításait követni.
A fizikai forgalom lebonyolítása érdekében csak olyan szerződést lehet végrehajtani, amelyet előzetesen a rendszerirányító – áttekintve a villamosenergia-rendszer egészét – jóváhagyott.
A hálózathoz való hozzáférés számos részletes műszaki, technikai, valamint eljárási szabály meghatározását igényli, amely az engedélyesek közreműködésével az üzemi szabályzatban történik.
a 33-35. §-hoz
A hálózatok igénybevételével kapcsolatos megszorítások két esetkörét határozza meg a törvényjavaslat:
- A villamosenergia-rendszer egészét érintő vagy veszélyeztető események. E körben a rendszer üzemviteléért felelős rendszerirányítónak van meghatározó szerepe. A törvény által adott jogköre szerint a közcélú hálózathoz való hozzáférést megtagadhatja, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, szüneteltetheti. A hálózathoz való hozzáférés megtagadása jelentős mértékben csorbítja a rendszerhasználó jogosultságait, ezért az indokolási kötelezettség mellett a törvényjavaslat biztosítja, hogy a rendszerhasználó a megtagadás feltételeinek fennállása kérdésében a Magyar Energia Hivatalhoz forduljon. A hálózathoz való hozzáférés folyamatos és zavartalan működésének gyors helyreállítása megkívánja, hogy az adott kérdésben a Magyar Energia Hivatal gyorsított eljárásban hozzon döntést, és határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthassa.
- A hálózati engedélyes az egyes hálózati elemeket, villamosműveket érintő üzemzavar, veszélyhelyzet, illetve előre nem tervezhető események felmerülésekor korlátozhatja, előre tervezhető karbantartási és felújítási munkák esetén szüneteltetheti a villamos energia továbbítását. A korlátozást és szüneteltetést a rendszerirányítóval együttműködve kell végrehajtani oly módon, hogy a korlátozás a fogyasztók legkisebb körét érintően, a szüneteltetés pedig az érintettek előzetes értesítésével történjen. Ezen kötelezettségek be nem tartásáért a hálózati engedélyest a törvény kártérítés fizetésére kötelezi.
A további műszaki és eljárási részletszabályokat a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.
a 36-41. §-hoz
E törvényjavaslat értelmében a villamosenergia-rendszer technikai irányításáért, és az ellátás biztonságáért a rendszerirányító felelős. Ennek körében figyelemmel kíséri a hálózati és termelői kapacitások valamint a fogyasztók igényeinek alakulását, továbbá szükség szerint megfelelő intézkedéseket tesz a hosszú távú összhang megteremtésére. A versenypiac és a közüzemi szolgáltatás párhuzamos működésére tekintettel a rendszerirányító jogköre és feladatköre sokrétűbbé válik. A törvényjavaslatban részletesen meghatározott feladatai szerint gondoskodik a különböző tulajdonban lévő villamosművek üzemirányításáról, a rendszer egyensúlyáról, a rendszerszintű szolgáltatásokról, és a versenyt érintő kérdésekben történő semleges döntéshozatalról.
A rendszerirányító a rendszerhasználók döntéseinek elősegítése, valamint a rendszer működésével, és az ellátás biztonságával kapcsolatos feladatainak végrehajtása érdekében alsóbb szintű jogszabályban meghatározott módon és körben adatokat gyűjt, továbbít és hoz nyilvánosságra.
A rendszerirányítóra, mint a villamosenergia-rendszer meghatározó elemére, amely maga is engedélyes és legnagyobb befolyással bír a többi engedélyes működésére, a törvényjavaslat szigorú adatkezelési kötelezettséget állapít meg.
a 42-45. §-hoz
A törvényjavaslat a versenypiac és a közüzemi szolgáltatás elkülönült működésének megfelelően különbséget tesz az egyes piacokon résztvevő kereskedők között.
A közüzemi ellátásban fennmarad a termelő (közüzemi célra lekötött villamos energiával) - közüzemi nagykereskedő – közüzemi szolgáltató – közüzemi fogyasztó szolgáltatási láncolat, amely továbbra is a fogyasztó igénye szerinti ellátási kötelezettségen alapul. A közüzemi nagykereskedő számára a törvény lehetőséget ad arra az esetre, ha a közüzemi célra lekötött villamos energia nem éri el vagy meghaladja az ellátási kötelezettségének mértékét. Ilyenkor a felesleget, illetve hiányt, vagy a villamosenergia-kereskedő által, vagy import révén a versenypiac segítségével kiegyenlítheti. E szabályozás a villamos energia műszaki tulajdonságaiból adódik, nem okoz átjárást a piacok között, tehát a közüzemi nagykereskedő fogyasztóknak közvetlenül nem értékesíthet villamos energiát, a villamosenergia-kereskedők között pedig nem diszkriminálhat. A két piac elválasztását szolgálja az is, hogy a törvény értelmében a közüzemi nagykereskedő nem minősül a versenypiacon működő villamosenergia-kereskedőnek, így a 102. § rendelkezéseit is figyelembe véve a versenypiacon csak más engedélyesen (amely lehet a leányvállalata is) keresztül lehet jelen.
A közüzemi szolgáltatók a közüzemi nagykereskedőtől szerzik be az illetékességi területükön vételező közüzemi fogyasztók ellátásához szükséges villamos energiát. A fogyasztók igényeinek (beleértve a versenypiacra történő ki- illetve onnan visszalépő fogyasztókat is) és a közüzemi nagykereskedőtől történő villamos energia vásárlások összehangolása érdekében a törvényjavaslat rendelkezik a villamos energia lekötésének szabályairól. Garanciális jellegű szabály, hogy a közüzemi szolgáltatók az általuk a közüzemi nagykereskedőnél lekötött mennyiségen felüli villamos energia átvételére nem kötelezhetők.
A közüzemi kereskedők tevékenysége a hatósági árszabályozás körébe tartozik.
A versenypiacon a kereskedelmi folyamatokat nem jellemzi szigorú szerződéses láncolat, a fogyasztó kereskedő közbeiktatása nélkül vagy több kereskedőn keresztül is vásárolhat villamos energiát.
a 46. §-hoz
A törvényjavaslat felhatalmazza a Kormányt, hogy rendeletben határozza meg azt a fogyasztói kört, amelynek lehetőséget biztosít a versenypiacon történő részvételre. A Kormány a piacnyitás követelményeihez igazodva időszakonként felülvizsgálja a feljogosított fogyasztóvá válás feltételrendszerét (az éves fogyasztási szint, mint belépési feltétel fokozatos csökkentésével). A Kormány rendeletében meghatározott fogyasztót alaphelyzetben a közüzemi fogyasztó jogállása illeti meg azzal a különbséggel, hogy lehetősége van a versenypiacra való átlépésre. A Kormány rendeletében meghatározott fogyasztó a közüzemi szerződés felmondását követően válik feljogosított fogyasztóvá. A versenypiaci részvétel csak lehetőség, a törvény biztosítja a visszalépés jogát is. Azonban a fogyasztók a túl gyakori váltásokkal nem sérthetik a jogbiztonság elvét és a zavartalan villamosenergia-ellátást, ezért a törvény átlépési időkorlátokat ír elő. A feljogosított fogyasztói jogállással kötelezettségek is keletkeznek, így például a feljogosított fogyasztó köteles a villamos energia vásárláshoz kapcsolódó rendszerszintű szolgáltatásokat igénybe venni és megtéríteni.
a 47-48. §-hoz
A korábbi villamos energia rendszerben egy vállalat monopoljoga volt a villamos energia külkereskedelme. A törvényjavaslat szerint a villamos energia határon keresztül történő szállítása nem tartozik a hagyományos külkereskedelmi engedélyezési rendszer szabályai alá. A törvényjavaslat liberalizálja a villamos energia külkereskedelmi tevékenységet, így bárki a megadott tevékenységi engedélye alapján végezhet ilyen tevékenységet. A külkereskedelem liberalizálása szükségképpen együtt jár egy egyszerűsített “engedélyezési” eljárás igényével, amely a szállítás lebonyolítását illetően a villamos energia belföldi hálózatokhoz való hozzáféréssel azonos megítélés alá tartozik. A törvényjavaslat a villamosenergia-ellátás stratégiai jelentőségére tekintettel előír néhány speciális, a villamosenergia-rendszer biztonságos működésére, illetve a villamosenergia-piac működőképességének fenntartására irányuló szabályt, amelyek környezetvédelmi, műszaki-biztonsági, valamint kölcsönösségi szempontokat érvényesítenek.
a 49-52. §-hoz
A törvényjavaslat a villamosenergia-ipari tevékenységek gyakorlását, valamint az új kapacitások létesítését engedély kiadásához köti.
A 49-50. §-ok az engedélyezés általános szabályait rögzítik. A törvényjavaslat az engedélyezés korábbi szemléletéhez képest változást hoz azzal, hogy főszabályként a Magyar Energia Hivatal kiadja a kérelem szerinti engedélyt, és csak a jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja azt meg. A törvényjavaslat három szintet különböztet meg: engedélyköteles, nem engedélyköteles és bejelentés-köteles tevékenységeket, mert a rendszer működése szempontjából a villamosenergia-ipari tevékenységek jelentősége különböző. Ennek megfelelően a törvényjavaslat meghatározott esetekben a tevékenységek megkezdését bejelentési kötelezettséghez köti. Az egyes tevékenységek speciális jellegét, valamint a változó gazdasági körülményeket figyelembe véve minden engedélyhez különleges anyagi és eljárási szabályozás kialakítására van szükség. Ezért a részletszabályok megalkotására a Kormány kap felhatalmazást. A törvényjavaslatban meghatározott engedélyezési eljárás lefolytatása nem mentesíti az engedélyek kérelmezőit a más jogszabályokban előírt hatósági engedélyek (pl.: környezetvédelmi, építésügyi stb.) beszerzése alól.
a 53-64. §-hoz
A törvényjavaslat e §-ai rögzítik az egyes tevékenységek engedélyezésére vonatkozó speciális szabályokat.
Az 53-56. §-ok határozzák meg az erőmű létesítésére vonatkozó, valamint a törvényjavaslat értelmében ehhez kapcsolódó tevékenységek engedélyezését. A verseny bevezetése és erősödésének elősegítése a villamos energia szektorban megköveteli, hogy az új kapacitások létesítéséhez csak olyan előfeltételek megléte legyen kötelező, amelyek a biztonságos villamosenergia-ellátás szempontjából feltétlenül szükségesek. Ennek megfelelően a korábbi háromszintű engedélyezési eljárás helyett az előzetes engedélyt elhagyó, a létesítési és működési engedélyen alapuló kétszintű eljárást vezet be a törvényjavaslat. Az e §-okban szabályozott engedélyeket határozott időre adja ki a Magyar Energia Hivatal.
Az 57-61. §-ok tartalmazzák a hálózati, rendszerirányítási, valamint kereskedelmi típusú engedélyek keretszabályait. A tevékenységek jellegére tekintettel szabályozásra került az engedélyek időtartama, meghosszabbításának lehetősége. A törvényjavaslat meghatározza az egyes engedélyek legfontosabb tartalmi elemét, feltételét azzal, hogy az engedélyezés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
A 62-63 §-ok szerint a szervezett villamosenergia-piac önkéntes alapon, a Magyar Energia Hivatal engedélye alapján létrejövő szervezet. A szervezett villamosenergia-piacot, mint engedélyest a Magyar Energia Hivatal felügyeli. A Magyar Energia Hivatal a pénzügyi folyamatok tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének bevonásával végzi ezt a feladatot.
A 64. § értelmében a villamos energia határon keresztül történő szállítására a Magyar Energia Hivatal tevékenységi engedélyt ad ki. Az engedély alapján a szállítást a hálózathoz való hozzáférés általános, valamint a be- illetve kiszállításra vonatkozó speciális szabályok figyelembe vételével lehet végezni.
a 65. §-hoz
A törvényjavaslatban meghatározott engedélyeseknek történő kizárólagos jog és kötelezettség biztosítása az alábbi megfontolásokon alapul:
- a vezetékes villamosenergia-ellátás, valamint a villamos energia műszaki sajátosságaira tekintettel, a rendszer működése érdekében ki kell jelölni egy olyan szervezetet, amely összehangolja a villamosenergia-piac szereplőinek tevékenységét, és ezzel összhangban végzi a rendszer irányítását,
- a villamosenergia-ellátás, mint alapvető közellátás, a közüzemi szolgáltatás körébe tartozik; ennek megfelelően a közüzemi szolgáltatás feladatait ellátó vállalkozások kijelölésére van szükség, amelyek a fogyasztók egy köréhez (meghatározott területhez) kapcsolódó kizárólagos szolgáltatási kötelezettséget és jogot kapnak.
Az előbbi célok megvalósítása érdekében a törvényjavaslat kizárólagos jogot és kötelezettséget biztosít a rendszerirányítónak, valamint a közüzemi nagykereskedőnek és közüzemi szolgáltatóknak.
Ha a közüzemi szolgáltatás megszervezése, alacsonyabb költsége vagy más ok indokolttá teszi, a Magyar Energia Hivatal hozzájárulhat a közüzemi nagykereskedő, és szolgáltató kizárólagossági jogának és kötelezettségének más közüzemi nagykereskedő vagy szolgáltató javára, illetve terhére a törvényben meghatározott módon történő átengedéséhez.
a 66-68. §-hoz
A működési engedély módosítására a körülmények jelentős, a működési engedélyben foglalt feltételek, jogokat és kötelezettségeket is érintő változása esetén az engedélyes, illetve a Magyar Energia Hivatal kezdeményezésére kerülhet sor.
A működési engedély megszegése esetén a Magyar Energia Hivatal az eset körülményeire és a kötelezettségszegés jellegére tekintettel a törvényben meghatározott szankciókat alkalmazhatja. A legsúlyosabb szankció, az engedély visszavonásának alkalmazása abban az esetben történik, ha az engedélyes nem képes eleget tenni az engedélyben foglaltaknak. Ilyenkor vizsgálni kell, hogy az engedélyes tevékenysége a működés befejezéséig veszélyezteti-e a villamosenergia-ellátást. A Magyar Energia Hivatal a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében utasításokat adhat a működési engedély jogosultjának. Ezen utasítások be nem tartása esetén a Magyar Energia Hivatal –átmenetileg, az eljárások lezárultáig – más engedélyest jelölhet ki az üzemeltetésre, amelyet a Magyar Energia Hivatal által kijelölt eszközök és nyilvántartások átadásával alkalmassá kell tenni a feladat ellátására.
a 69. §-hoz
A törvényjavaslat az előző törvény szabályozásától oly módon tér el, hogy a villamosmű üzemeltetői közül kiemeli a közvetlen vezeték üzemeltetőjét. A közcélú hálózat részének nem minősülő, egy fogyasztó vagy kisebb fogyasztói csoport ellátását szolgáló közvetlen vezeték létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos idegen ingatlant terhelő jogokra a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni (80. §). A törvényjavaslat a többi villamosmű létesítője és üzemeltetője vonatkozásában fenntartja a jelenleg hatályos törvény szabályozását. Ezek a jogok: az előmunkálati jog, a vezetékjog, a használati jog és a szolgalmi jog. A törvény egyértelművé teszi, hogy azokban az esetekben, amikor az említett jogok alapítására nem kerülhet sor, kisajátítási eljárást lehessen kezdeményezni.
Az idegen ingatlanokon alapítható jogokért a törvényjavaslat - összhangban a Ptk. 108. és 171. §-aiban foglaltakkal - kártalanítási kötelezettséget ír elő. Kártalanítási kötelezettségénél fogva a jogosult köteles megtéríteni mindazokat a károkat, amelyeket más ingatlanán jelek elhelyezésével, mérésekkel, vizsgálatokkal, létesítmények elhelyezésével, azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel, illetőleg az ingatlan használatának akadályozásával, korlátozásával az ingatlanban okozott. Arra is kötelezi a törvény a jogosultat, hogy ha felhagy jogának érvényesítésével, illetőleg a törvényben meghatározott jogok megszűnnek, köteles az ingatlan eredeti állapotát helyreállítani.
Figyelemmel a jogosultságok eltérő tartalmára, az engedélyezési eljárásra, úgyszintén a kártalanítási szabályokra, a törvény a Kormányt hatalmazza fel a részletes szabályok megalkotására.
a 70-80. §-hoz
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a létesítés érdekében a vállalkozás előmunkálati jog birtokában idegen ingatlanon előzetes méréseket, vizsgálatot végezhessen. Az előmunkálatok megkezdése előtt a vállalkozás köteles a tulajdonost értesíteni.
Vezetékjogot vezetékjogi engedély alapján, és 1000 voltnál nem nagyobb névleges feszültségű vezetékek esetében a tulajdonos hozzájárulásával lehet alapítani. A vezetékjog alapján elhelyezett tartóoszlop és a vezeték által elfoglalt terület nagyságát kormányrendelet szabályozza. A vezetékjog az idegen ingatlan tulajdonosát az ingatlan használatában korlátozza. A vezetékjog azonban csak akkor engedélyezhető, ha a korlátozás az ingatlan-használatát lényegesen nem akadályozza. Ez a szabály akkor is irányadó, ha a tartószerkezet elhelyezésére, vezeték létesítésére és üzemeltetésére az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása alapján került sor. A vezetékjog a villamosmű mindenkori engedélyesét illeti meg és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. Ezen előírás érvényesülése érdekében rendelkezik úgy a törvényjavaslat, hogy a vezetékjogot, valamint annak megszűnését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A vezetékjog a bejegyzés előtt is gyakorolható.
Használati jogot fő szabályként az ingatlan tulajdonossal való megegyezés alapján, megegyezés hiányában az illetékes építési hatóság határozata alapján lehet alapítani. A használati jog alapján jogosult a villamosmű engedélyezése az idegen ingatlanon átalakító és kapcsolóberendezést létesíteni, üzemeltetni és karbantartani. E jogosultságok az ingatlan mindenkori tulajdonosát terhelik és a villamosmű mindenkori engedélyesét illetik meg. Figyelemmel arra, hogy a használati jog tartós jogviszonyt létesít az ingatlan tulajdonosa és a villamosmű engedélyese között, a törvényjavaslat kötelezővé teszi a jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, illetve törlését.
A törvényjavaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a villamosmű engedélyese a villamosmű célját szolgáló függőpálya és tartószerkezete idegen ingatlanon történő elhelyezése céljából szolgalmi jog alapítását kérhesse. A törvény e vonatkozásban a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény előírásait rendeli alkalmazni.
A villamos energia ellátás biztonsága, valamint a folyamatos villamos energia szolgáltatás érdekében lehetővé kell tenni, hogy amennyiben az ingatlan használatát a rajta alapított jog lényegesen akadályozza, illetőleg ha az ingatlan tulajdonosával nem jön létre megegyezés, továbbá ha az eljáró építési hatóság a használati jog alapítására vonatkozó kérelmet elutasította, a villamosmű engedélyese kisajátítást kezdeményezhessen.
A villamosenergia-rendszer egészének működéséhez nem szükséges, egy fogyasztó, vagy egy fogyasztói csoport ellátását szolgáló vezetékek esetében a törvényjavaslat a fenti jogosultságokat nem biztosítja. A közvetlen vezetékek létesítésére, és működésére a Ptk. általános szabályi irányadóak.
a 81. §-hoz
A villamosmű veszélyes üzem, ezért a törvényjavaslat a villamosművet és környezetét, azaz a villamosmű közelében lévő földterületet, annak felszín alatti részét és a légterét is biztonsági övezet kijelölésével kívánja védeni. A biztonsági övezeten belül az ingatlan tulajdonosának tevékenységét a törvényjavaslat is korlátozza, de egyúttal lehetővé teszi, hogy jogszabály vagy szabvány további tilalmat, korlátozást állapítson meg. A törvényjavaslat tiltja olyan épület vagy létesítmény elhelyezését, növényzet telepítését, tevékenység folytatását, amely a villamosmű biztonságát, az élet és testi épséget, a vagyonbiztonságot veszélyezteti. Figyelemmel arra, hogy a biztonsági övezet és a vezetékjog, illetőleg használati jog között szoros összefüggés van, a törvény kötelezővé teszi a vonatkozó előírások egymással összhangban történő alkalmazását.
a 82-83. §-hoz
A villamos energia közüzemi szolgáltatója és fogyasztója közötti jogviszonyt e §-ok - összhangban a Polgári törvénykönyv 387. és 388. §-aival – közüzemi szolgáltatási jogviszonynak minősítik. A törvény előírja, hogy a villamos energia szolgáltatására a közüzemi szolgáltatót közüzemi szolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli. A törvényjavaslat főszabályként lehetővé teszi, hogy a szolgáltatási feltételekben a közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó egymással megállapodjanak. Megállapodás hiányában az árhatóság által megállapított hatósági díjjal, a kormányrendeletben meghatározott általános szerződési feltételekkel köteles a közüzemi szolgáltató a szerződést megkötni. A törvényjavaslat ezzel lehetőséget biztosít arra, hogy a közüzemi fogyasztó igénye szerinti szerződést kössön, ugyanakkor fogyasztóvédelmi okokból fenntartja azt a lehetőséget, hogy valamennyi fogyasztó legalább az általános szerződési feltételeknek megfelelő villamos energia ellátásban részesüljön. Ennek megfelelően a törvény akkor is kötelezi a közüzemi szolgáltatót közüzemi szolgáltatási szerződés megkötésére általános szerződési feltételek mellett, ha az egyedi közüzemi szolgáltatási szerződés tekintetében a fogyasztóval nem jön létre megállapodás. Abban az esetben, ha a fogyasztó a villamos energia ellátást kéri, a közüzemi szolgáltatót kötelezi a törvény az általános közüzemi szolgáltatási szerződésre vonatkozó előírások - azaz a hatósági díj és a díjalkalmazási előírások - szerinti villamosenergia-szolgáltatásra. Ebből a rendelkezésből következik, hogy a villamos energiáért fizetendő díj ez esetben sem lehet magasabb a hatósági díjnál. A fogyasztó hálózathoz való hozzáférésének biztosításáról is a közüzemi szolgáltató gondoskodik, a hálózati engedélyessel kötött megállapodás keretében.
A jogviszony jellegéből következik, hogy a fogyasztó a közüzemi szolgáltatási szerződést meghatározott határidőre felmondhatja, a közüzemi szolgáltató viszont a szerződés felmondására csak a fogyasztó szerződésszegése, illetve a fogyasztó vételezésének megszüntetése esetén jogosult.
a 84. §-hoz
Ez § tartalmaz szabályt arra nézve, hogy a fogyasztó az általa vételezett villamos energiát milyen feltételekkel adhatja tovább más felhasználó részére, akinek védelme érdekében arról is rendelkezik, hogy a fogyasztó (továbbadó) és felhasználó közötti jogviszony milyen esetben szüntethető meg.
a 85-86. §-hoz
A közüzemi szolgáltatási jogviszony megköveteli, hogy a szolgáltató csak a teljesített szolgáltatásért szedhessen díjat. Ezt a célt szolgálja a felhasznált villamos energia mennyiségének, teljesítményének mérésére vonatkozó jogszabályi előírás. A fogyasztót a szolgáltatás ellentételeként díjfizetési kötelezettség terheli.
A piacnyitással párhuzamosan egyre több fogyasztó kap lehetőséget a közüzemi szolgáltatásból történő kilépésre, és villamos energia ellátójának megválasztására. Ugyanakkor fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a közüzemi fogyasztó csak egy vállalkozással (a közüzemi szolgáltatóval) álljon szerződéses viszonyban. Az előbbiekre tekintettel a törvény úgy rendelkezik, hogy a fogyasztásmérő berendezés tulajdonosa az elosztói engedélyes (mint a rendszer konstans eleme), azonban a közüzemi fogyasztók fogyasztásának mérését és elszámolását a közüzemi szolgáltató végzi.
a 87-94. §-hoz
A törvényjavaslat részletesen meghatározza a villamos energia közüzemi szolgáltatási szerződésre jellemző, a közüzemi szolgáltató, illetve a közüzemi fogyasztó részéről elkövethető különös szerződésszegési eseteket, és azok jogkövetkezményeit.
A törvényjavaslat a szerződésszegő magatartással egyenrangúnak tekinti a szabálytalan villamosenergia-vételezést is. Szabálytalan villamosenergia-vételezésnek minősül a fogyasztónak a szerződés nélküli villamos energia vételezése.
a 95-97. §-hoz
A törvényjavaslat rendelkezései szerint a villamosenergia-ellátásban alkalmazott árak, díjak, valamint az áralkalmazás feltételeinek szabályozása az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (ún. ártörvény) hatálya alá tartozik. Az ártörvénnyel összhangban a törvényjavaslat hatósági áras és szabad áras kategóriába tartozó tevékenységeket nevesít. Hatósági ár megállapítására a kizárólagos vagy monopol jellegű tevékenységek vonatkozásában kerül sor. Ennek indoka a diszkriminációmentesség elvének érvényesítése, továbbá az, hogy a tevékenységek gyakorlásához szükséges és indokoltan felmerült költségeknél nagyobb teher ne terhelje a fogyasztókat, illetve a rendszerhasználókat.
a 98-100. §-hoz
A törvény gondoskodik a közüzemi ellátásból fokozatosan megnyíló versenypiacra történő áttérés közüzemi nagykereskedőnél felmerülő költségeinek ún. átállási költségek kezeléséről. A korábbi törvény alapján megkötött hosszú távú szerződések rendszeréből, és a törvényjavaslat szabályozásából következően a többi szereplőnél nem merülhet fel átállási költség. A törvény szabályozza az átállási költségek megtérítésének eljárását, forrását, és az engedélyesek alapvető kötelezettségét. Az átállási költségeket a hatósági ármegállapítás körébe tartozó rendszerirányítási díjban (a díj külön meghatározott elemeként) térítik a fogyasztók, hiszen alacsony mértékére tekintettel az elkülönítetten való megfizetés indokolatlanul magas számázási és kezelési költségekkel járna. A rendszerirányítási díjban történő megtérítést az is indokolja, hogy ezt a díjat minden fogyasztó egységesen megfizeti, továbbá a rendszerirányító vonatkozásában érvényesülő felügyelet biztosítja az elkülönített számlán gyűjtött díjak jogszerű felhasználását. A törvényalkotó szándéka az átállási költségek lehető legalacsonyabb szintre történő szorítása, ezért a hatósági ármegállapításon keresztül előzetes és a ténylegesen kifizetésre kerülő költségek vonatkozásában utólagos kontrollt gyakorol. A gyakorlatban a fogyasztók az adott évre megállapított árrendelet szerint fizetik az átállási költség megtérítésére szolgáló díjelemet, amelyet a rendszerirányító elkülönített számlán gyűjt. A tényleges felmerült, és a Magyar Energia Hivatal által indokoltnak minősített költségek kifizetésekre a közüzemi nagykereskedő kérelme alapján a következő évi árrendelet keretében kerül sor. A részletes szabályok meghatározása több szinten történik. A Kormány általános rendelkezései alapján a gazdasági miniszter állapítja meg a beszedésre, és kifizetésre kerülő összegek konkrét mértékét. A hatósági árak megállapításáról szóló rendeletek körébe vonásával az átállási költségek térítése nyilvános, és mindenki számára áttekinthető módon történik.
a 101-102. §-hoz
A számviteli törvény szabályozza a vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítását, a könyvek vezetése során érvényesülő elveket, valamint a nyilvánosságra hozatalra és a közzétételre vonatkozó szabályokat. A villamosenergia-iparban a keresztfinanszírozás megszüntetése és az átláthatóság megkövetelése érdekében a törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket elkülönült gazdálkodó szervezetekben kell folytatni (jogi szétválasztás).
Az előbbi főszabály alól a törvény két esetben kivételt tesz:
- a rendszerirányító tulajdonosi szétválasztását írja elő a villamosenergia-rendszerben betöltött speciális szerepére tekintettel (a 119.§-ban a VET módosítja az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékeltét, és a rendszerirányító vonatkozásában a tulajdonosi jogokat gyakorló szervként a gazdasági minisztert jelöli meg),
- a versenypiac kiépülésének veszélyeztetése nélkül, a fogyasztókra háruló költségek csökkentése érdekében lehetővé teszi, hogy a közüzemi kereskedelmi (nagykereskedelem, szolgáltatás), valamint a hálózati (átvitel, elosztás) tevékenységeket egy gazdasági társaság keretében folytassák az engedélyesek.
a 103-105. §-hoz
A törvényjavaslat e §-ainak célja, hogy ex-ante biztosítsa a fogyasztók ellátásáért folyó tisztességes versenyt, s ennek érdekében szigorú korlátokat felállítva megakadályozza a versenykorlátozó magatartások, összefonódások kialakulását. A törvényjavaslat ezért fenntartja az “egy tevékenység-egy engedélyes” elvet, megakadályozva, hogy egy vállalkozás több engedélyköteles tevékenységet folytasson.
A privatizációt követően külföldi tulajdonba kerültek a villamosenergia-ipari vállalkozások, és az azóta kibontakozó tendencia alapján egyértelmű, hogy a hazai energia szektor néhány multinacionális vállalkozás érdekeltségébe tartozik. E vállalkozások a hazai energia szektor valamennyi területén jelen vannak, tehát egy befektetői csoport egyaránt érdekelt a villamosenergia- és földgázipar, valamint a távhő- szektorokban, ezeken belül több tevékenységi körben is (termelés, szolgáltatás, elosztás, kereskedelem stb.). A piacnyitásra készülve e vállalatok megkezdték hazai befektetéseik koncentrálását, azaz a meglévő energiaipari engedélyesek egy cégbe való tömörítését. Megfigyelhető továbbá a hazai piacon a ma még versenytársnak minősülő befektetők külföldi együttműködése is, amely a hazai piacon alkalmazva egyértelműen versenykorlátozáshoz vezethet.
A Magyar Energia Hivatal számára nehezen kezelhető az energiaszektor felügyelete a jelenlegi jogszabályi keretek között, ami hátrányos a fogyasztókra nézve, és visszaélésekre ad lehetőséget.
A befektetői csoportok és az engedélyesek közötti, a tisztességes verseny kijátszását eredményező magatartások kiküszöbölése érdekében a törvényjavaslat a Magyar Energia Hivatal előzetes engedélyéhez köt minden olyan cégjogi esemény, amely befolyásolja a versenyt (átalakulás, egyesülés stb.). A Magyar Energia Hivatal az eljárása során együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal, kikérve annak véleményét. A Gazdasági Versenyhivatal a Magyar Energia Hivatal megkeresése alapján ad szakmai véleményt.
A törvényjavaslat az átlátható és diszkriminációmentes verseny biztosítása érdekében korlátozza a villamosenergia-ipari vállalkozások egyes engedélyesekben történő tulajdonszerzésnek mértékét, figyelembe véve a közvetett tulajdonlás esetét is. A közvetlen vagy közvetett tulajdonszerzés mellett a Magyar Energia Hivatal vizsgálhatja azt az esetet is, ha az engedélyes több tulajdonosa közös fellépéssel gyakorol befolyást. Tekintettel arra, hogy az engedélyessel szembeni egyeztetett magatartás megvalósulhat áttételesen, - több, az engedélyesben közvetlenül tulajdonosi részesedéssel nem rendelkező vállalkozáson keresztül is -, a Magyar Energia Hivatal adatokat kérhet be az engedélyesek mögöttes tulajdonosi szerkezetéről.
A villamosenergia-piac liberalizációjának nemzetközi példáit elemző tanulmányok egybehangzóan állítják, hogy a kellő számú, irányítás szempontjából független termelő és szolgáltató vállalkozások jelenléte a piacnyitás sikerének egyik legfontosabb záloga. Az erősen koncentrált termelő piac a termelők összejátszása révén magas nagykereskedelmi árakhoz, az erősen koncentrált szolgáltató piac pedig – még egyébként intenzív termelői verseny esetén is – a versenyzőinél magasabb kiskereskedelmi árakhoz vezet – legalábbis a piac kis fogyasztású szereplőinél. Az elosztói tevékenységet is folytató vállalkozások erős koncentrációja - az összehasonlíthatóság csökkenése révén - hátrányos hatással van az ár-, és minőség szabályozásra is.
E §-ok alapján biztosított az engedélyköteles tevékenységek és az azt folytató vállalkozások (engedélyesek) felügyelete, továbbá a nem kívánatos összefonódások és tulajdonosi koncentráció megakadályozása.
A törvény a villamosenergia-rendszerben jelentkező zavarokat három szinten kezeli:
- a hálózati, termelői kapacitások, valamint a fogyasztói igények figyelemmel kísérésének feladatát a rendszerirányító látja el. A hosszú távú összeegyezethetőség biztosítása érdekében a Magyar Energia Hivatal, illetőleg a rendszerirányító jogosult lépéseket tenni, és a kapacitások bővítésére pályázatokat kiírni,
- a villamosenergia-rendszer jelentős zavara esetén a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében valamennyi rendszerhasználó a rendszerirányító utasításait köteles követni a zavar megszüntetése érdekében,
- a villamosenergia-iparban esetlegesen felmerülő válsághelyzetben szükséges intézkedések rendeletben történő szabályozásáért a Kormány felelős.
a 109-111. §-hoz
A törvényjavaslat a gazdasági minisztert hatalmazza fel a műszaki-biztonsági követelmények meghatározására és a felügyeletet ellátó szervezet kijelölésére, valamint az egyes, műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési követelmények és szakmai gyakorlat meghatározására.
A törvény – egyes rendelkezések kivételével – 2003. január 1-jén lép hatályba.
A törvény egyes rendelkezéseinek a kihirdetést követő (2002. február 1-jei) hatályba lépése annak érdekében szükséges, hogy a jogalkalmazók az új szabályok alkalmazására megfelelően felkészülhessenek. A korábbi hatályba lépés az alábbi kört érinti:
- a hatályos villamos energia törvény átmeneti módosítása
- a villamosenergia-ipari társaságok koncentrációját szabályozó rendelkezések szigorítása,
- lehetőség biztosítása piaci alapon (MVM Rt. által megkötött hosszú távú szerződések nélkül) létesülő erőművi projektek megvalósítására,
- az új törvény szerinti tevékenységek szétválasztásához a társaságok szétválásának, és az új társaságok alapításának adó- és illetékfizetési kötelezettség alóli mentesítése,
- a rendszerirányító MAVIR Rt-nek az MVM Rt-ről való leválasztása érdekében.
- tekintettel arra, hogy a Magyar Energia Hivatalnak az új működési engedélyeket a törvény (VET ) 2003. január 1-jei hatálybalépését megelőzően ki kell adnia, és fel kell készülnie a piacnyitással kapcsolatos megnövekedett és megváltozott feladatok ellátására szükséges a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.) átmeneti módosítása.
a 113. §-hoz
E § felhatalmazást ad a Kormány, illetve a gazdasági miniszter részére a meghatározott feladatok rendeleti szabályozására.
a 114. §-hoz
A törvényjavaslat egészének hatályba lépésével hatályát veszti a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény.
Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjában hatályát vesztik azok a rendelkezések, amelyek a magyar villamosenergia-piac megnyitására való felkészülést, és a teljes piacnyitás megvalósítására való felkészülést szolgálják.
a 115-120. §-hoz
A törvényjavaslat átmeneti időre (a teljes hatályba lépés megvalósulásáig) módosítja a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvényt annak érdekében, hogy a piacnyitás megvalósulásáig ne maradjanak fenn az ezt akadályozó rendelkezések, illetve ne alakuljanak ki a hatékony liberalizációt később akadályozó piaci szerkezetek.
A törvényjavaslat a törvény hatályba lépésével egyidejűleg átmeneti időre (az új villamos energia törvény teljes hatályba lépéséig) módosítja a Gszt. 5-6. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Magyar Energia Hivatal jogállásáról, hatásköréről, feladatairól a Gszt. rendelkezett először, így a Magyar Energia Hivatal jelenlegi szabályozásáról szóló rendelkezéseket is jogszerűen e törvény módosításával szükséges átvezetni, a Magyar Energia Hivatalnak a piacnyitással kapcsolatos feladataira történő felkészülés érdekében.
A törvényjavaslat módosítja az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletét, mely rögzíti, hogy mely termékek és szolgáltatások kerülnek hatósági ármegállapítás alá.
A törvény a rendszerirányító villamosenergia-rendszerben betöltött speciális szerepére tekintettel a tulajdonosi szétválasztást ír elő, és a rendszerirányító vonatkozásában a gazdasági minisztert jelöli meg tulajdonosi jogokat gyakorló szervként. Ennek érdekében a törvény módosítja az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékeltét.
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításával megvalósul a Központi Nukleáris Alap értékállósága. Az Alap feladati közé tartozik, hogy biztosítsa a radioaktív hulladékok végleges elhelyezését, a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges tárolását, és az atomerőmű majdani leszerelésének költségeit. A feladatok majdani elvégzéséhez szükséges a Paksi Atomerőmű Rt. éves befizetéseihez nyújtott központi költségvetési támogatás. A törvény módosításával Magyarország eleget tesz a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében aláírt, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló nemzetközi egyezményben, és az Európai Unió felé tett vállalásainak.
E §-ok rendelkeznek azon átmeneti szabályokról, melyek az új törvény gyakorlati alkalmazásának zökkenőmentes bevezetését segítik elő.
a 126. §-hoz
E § az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés megvalósulását rögzíti.