T/5102.
2001. évi ………törvény
a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezések módosításáról, valamint egyes cég-,
csőd- és felszámolási eljárási rendelkezésekről
1. §
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban Etv.) 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“15. § (1) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a társadalmi szervezet képviseletére jogosult személy köteles benyújtani a társadalmi szervezet székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz, illetőleg a Fővárosi Bírósághoz (a továbbiakban együtt: bíróság). A kérelemhez csatolni kell az igazságügy-miniszter rendeletében meghatározott okiratokat.
(2) A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban határoz, amelyre a Polgári perrendtartás szabályait – ha e törvény másként nem rendelkezik és a nemperes eljárás jellegéből más nem következik – kell megfelelően alkalmazni.
(3) Hiányos kérelem benyújtása esetén a kérelem érkezésétől számított harminc napon belül postára adott, vagy a kérelmezőnek átadott végzésben a bíróság hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra megfelelő – legfeljebb negyvenöt napos – határidőt kell biztosítani, amely kérelemre, indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a hiánypótlási határidőt elmulasztották, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztették elő, a bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.
(4) A bíróság legkésőbb a kérelem érkezésétől számított hatvan napon belül köteles dönteni a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti, a (6) bekezdésben meghatározott esetben az igazságügy-miniszter rendeletében meghatározott módon. A társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
(5) Ha a bíróság a (4) bekezdés szerinti döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetőjének a határidő lejártát követő nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében.
(6) Ha a kérelem elbírálására a (5) bekezdésben foglaltak alapján nem került sor, a nyilvántartásba vétel a (4) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő kilencedik napon a kérelem szerinti tartalommal létrejön.
(7) A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását – a változástól számított hatvan napon belül – a bíróságnak be kell jelenteni; a bejelentésre az (1) – (6) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(8) A nyilvántartás tartalmazza az igazságügy-miniszter rendeletében meghatározott adatokat, köztük a társadalmi szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét. A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint a bírósághoz benyújtott iratok – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – nyilvánosak, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet.
(9) A társadalmi szervezet alakuló ülésének jelenléti íve, valamint a társadalmi szervezet tagjairól készült – az alapszabály mellékletét képező – nyilvántartás nem nyilvános.
(10) A bíróság a társadalmi szervezet adatait számítógépen rögzíti.”
2. §
(1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/A. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
“Az alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.”
(2) A Ptk. 74/A. §-a (4) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A kérelemhez csatolni kell az igazságügy-miniszter rendeletében meghatározott okiratokat.”
3. §
(1) A Ptk. 74/C. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
“Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet - a (3) bekezdésben foglalt követelmény keretei között – hogy a kezelő szerv (szervezet) vagy annak tagja kijelölése meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig áll fenn. E rendelkezés azonban az időtartam lejárta, illetve a feltétel bekövetkezése esetén is csak az új kezelő szerv (szervezet), illetve az új tag kijelölésének bírósági nyilvántartásba vételével egyidejűleg válik hatályossá.”
(2) A Ptk. 74/C. § (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
“Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet, hogy a kezelő szerv (szervezet) az alapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét.”
(3) A Ptk. 74/C. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
“(7) Az alapító az alapító okiratban az e törvényben biztosított jogainak gyakorlására – különösen halála, megszűnése esetére - maga helyett más személyt is kijelölhet. E személyre az alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A kijelölést a nyilvántartásba vétel után az alapító nem vonhatja vissza. Alapító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában – a kezelő szerv (szervezet) vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján - az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg.”
4. §
(1) A Ptk. 74/E. § (3) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
“A bíróság az alapító kérelme alapján az alapítványt megszünteti, ha az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné vált.”
(2) A Ptk. 74/E. § (6) bekezdése második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, illetőleg a megfelelően módosított – a megszűnt alapítvány jogutódlásáról is rendelkező – alapító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság eljárására az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
5. §
(1) A Ptk. 74/G. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti.”
(2) A Ptk. 74/G. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról – jogszabály alapján – az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia.”
(3) A Ptk. 74/G. §-a (8) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét – a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat képviselő testülete által alapított közalapítvány kivételével – az Állami Számvevőszék ellenőrzi.”
6. §
A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ptké.) a következő 91/A. §-sal egészül ki:
“91/A. § (1) Az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló hiányos kérelem benyújtása esetén a kérelem érkezésétől számított harminc napon belül postára adott, vagy a kérelmezőnek átadott végzésben a bíróság hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra megfelelő – legfeljebb negyvenöt napos – határidőt kell biztosítani, amely kérelemre, indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a hiánypótlási határidőt elmulasztották, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztették elő, a bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.
(2) A bíróság legkésőbb a kérelem érkezésétől számított hatvan napon belül köteles dönteni a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe.
(3) Ha a bíróság a (2) bekezdés szerinti döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetőjének a határidő lejártát követő nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében.
(4) Ha a kérelem elbírálására a (3) bekezdésben foglaltak alapján nem került sor, a nyilvántartásba vétel a (2) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő kilencedik napon a kérelem szerinti tartalommal létrejön.
(5) A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását – a változástól számított hatvan napon belül – a bíróságnak be kell jelenteni, a bejelentésre az (1) – (4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(6) A nyilvántartás tartalmazza az igazságügy-miniszter rendeletében meghatározott adatokat, köztük az alapítvány kezelő szerve (szervezete) tagjainak, valamint az alapítvány képviselőjének nevét, lakóhelyét. A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint a bírósághoz benyújtott iratok nyilvánosak – ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is – azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet.
(7) A bíróság az alapítvány adatait számítógépen rögzíti.”
7. §
A társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartására vonatkozóan hozott végzés elleni fellebbezést az Országos Ítélőtábla működésének megkezdéséig az eljáró megyei (Fővárosi) bíróság másik, fellebbezési ügyeket tárgyaló – három hivatásos bíróból álló – tanácsa bírálja el a fellebbezés benyújtását követő hatvan napon belül.
8. §
(1) A a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvényben meghatározott cégeljárásban hozott végzés elleni fellebbezést az Országos Ítélőtábla működésének megkezdéséig az eljáró megyei (Fővárosi) bíróság másik, fellebbezési ügyeket tárgyaló – három hivatásos bíróból álló – tanácsa bírálja el a fellebbezés benyújtását követő hatvan napon belül.
(2) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény alapján hozott végzés elleni fellebbezést az Országos Ítélőtábla működésének megkezdéséig az eljáró megyei (Fővárosi) bíróság másik, fellebbezési ügyeket tárgyaló – három hivatásos bíróból álló – tanácsa bírálja el.
9. §
(1) A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
“(1) A több tagból(személyből) álló legfőbb szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv (a továbbiakban együtt: vezető szerv) ülései nyilvánosak.
(2) A több tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell a vezető szerv
a) ülésezésének gyakoriságára - amely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet - ülései összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára,
b) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,
c) ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző, a vezető szervtől elkülönült szerv (a továbbiakban: felügyelő szerv) létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint
d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára
vonatkozó szabályokat.”
(2) A Kszt. 7. §-a a következő (4) - (5) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 172. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a döntéshozatalt megelőzően a tag (személy) köteles a felügyelő szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.
(5) Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell
a) a (4) bekezdésben foglalt véleményezési jog gyakorlásának módjáról,
b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják - a határozatképesség kivételével – a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakról, valamint
c) a (2) bekezdés b) – d) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakról.”
10. §
(1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2002. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a Ptk. 74/A. § (5) bekezdésében a “soron kívül” szövegrész, valamint 74/C. § (6) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.
(2) Az Etv. e törvény 1. §-ával megállapított 15. § (6) és (10) bekezdése, valamint a Ptké. e törvény 6. §-ával megállapított 91/A. § (4) és (7) bekezdése 2003. január 1. napján lép hatályba.
(3) Az e törvény 7–8. §-ában foglalt rendelkezések a törvény hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben akkor alkalmazhatók, ha – a 7–8. §-ban meghatározott – elsőfokú végzést a bíróság még nem hozta meg. Az Országos Ítélőtábla működésének megkezdése után benyújtott fellebbezéseket az Országos Ítélőtábla bírálja el.
(4) Az e törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott, a társadalmi szervezet vagy alapítvány nyilvántartásba vételére, illetve a változás nyilvántartásba vételére irányuló, az e törvény hatálybalépésekor még el nem bírált kérelemről a bíróságnak – a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályoknak megfelelően – az e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül döntenie kell. Ha a bíróság e döntési kötelezettségének nem tesz eleget, a bíróság vezetőjének a határidő lejártát követő nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.
a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezések módosításáról, valamint egyes cég-, csőd- és felszámolási eljárási rendelkezésekről
Az Alkotmánybíróság 6/2001. (III. 14.) AB határozatával megállapította, hogy “az Országgyűlés jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy nem teremtette meg maradéktalanul az egyesülési szabadság érvényesülését biztosító mindazon jogszabályi feltételeket, amelyek megfelelő védelmet nyújtanak a nyilvántartásba vételi eljárás indokolatlan elhúzódásával szemben. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2001. december 31-ig tegyen eleget.” A hatályos szabályozás ugyanis, bár a társadalmi szervezetek (és az alapítványok) nyilvántartásba vételére a bíróság soron kívüli eljárását írja elő, ténylegesen ezek az eljárások hónapok, gyakran évek alatt jutnak el a jogerős befejezésig. Erre figyelemmel a jelen törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja:
– olyan eljárási rend kialakítása, amely biztosítja, hogy a nyilvántartásba vételi eljárások ne húzódjanak el;
– a társadalmi szervezetekkel azonos nyilvántartásba vételi eljárási rend bevezetése az alapítványok esetében is;
– a hasonló okokból elhúzódó cég, valamint csőd- és felszámolási eljárásokban is a társadalmi szervezetekre vonatkozó módosuló fellebbezési eljárási szabályok alkalmazása;
– néhány, az alapítványokkal kapcsolatos anyagi jogi probléma megoldása;
– az Alkotmánybíróság 21/2001. (VI. 21.) AB határozatában foglaltaknak megfelelően az egyszemélyes közhasznú társaságok közhasznú szervezetként való elismerése sajátos szabályainak megalkotása.
A Javaslat az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben (a továbbiakban: Etv.) a társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezéseket módosítja. Változatlanul a társadalmi szervezet képviseletére jogosult személy feladata a nyilvántartásba vételre irányuló kérelem benyújtása a társadalmi szervezet székhelye szerinti megyei (fővárosi) bírósághoz. A társadalmi szervezet képviselője és az eljáró bíróság számára egyaránt egyértelműbb helyzetet teremt, hogy az igazságügy-miniszter rendeletében felsorolja a kérelemhez minden esetben csatolandó okiratokat.
Ugyancsak az egyértelmű jogi helyzet kialakítása érdekében rögzíti a Javaslat (bár a hatályos szabályozásból is levezethető), hogy a nyilvántartásba vételről a bíróság olyan nemperes eljárásban határoz, amelyben a Polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.
Az Etv. nem rendelkezett a hiánypótlásról. A Javaslat megfelelő határidővel, indokolt esetben a meghosszabbítás lehetőségével teszi lehetővé, hogy a bíróság hiánypótlásra szólítsa fel a kérelmezőt.
Az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően a nyilvántartásba vételi eljárás indokolatlan elhúzódásának megakadályozását szolgálják a Javaslatnak az Etv. 15. § (4) - (7) bekezdését megállapító rendelkezései. Így a bíróságnak – a hiánypótlási időn kívül – hatvan nap áll rendelkezésére a döntésre. Abban az esetben, ha e kötelezettségének az eljáró bíró nem tett eleget, a bíróság vezetőjének kell további nyolc napon belül intézkednie a kérelem elbírálása érdekében (pl. a megbetegedett bíró helyett más bíró kijelölése). Ha a hatvankilencedik napig sem született döntés a kérelemről, akkor ezen a napon, a törvény erejénél fogva a nyilvántartásba vétel a kérelem szerinti tartalommal megtörténik. Az ilyen ún. automatikus bejegyzés jogintézménye a cégeljárásból ismert, a cégügyekben a gyakorlatban is bevált. Ténylegesen szinte soha nem kerül sor alkalmazására, mert az előző két “lépcsőben” – az automatizmus lehetőségére is tekintettel – döntés születik a kérelemről. Ugyanez a hatás várható a társadalmi szervezetek (és alapítványok) bejegyzése során is. A nyilvántartásba vételről szóló határozatot az ügyészségnek is kézbesíteni kell. Az ügyészi fellépés lehetősége az ún. automatikus bejegyzés esetében különös jelentőséget kap: biztosítja, hogy ezen a módon se jöhessenek létre társadalmi szervezetek törvénybe ütköző tevékenységre. Erre is figyelemmel rögzíti a Javaslat, hogy a társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
Amennyiben automatikus bejegyzéssel jön létre a nyilvántartásba vétel, annak joghatálya teljes mértékben azonos a bírói döntésen alapulóval. Az igazságügy-miniszter rendeletében meghatározott módon, a számítógépen rögzített adatsort olyan záradékkal látja el a bíróság, amely bizonyítja, hogy automatikus bejegyzés történt, majd megküldik a kérelmezőnek és az ügyészségnek. Ha ügyészi fellépésre nem kerül sor, akkor a végzés jogerőre emelkedik és a társadalmi szervezet megkezdheti tevékenységét.
A nyilvántartás hitelessége, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) hasonló szabályával való összhang megteremtése érdekében a Javaslat előírja, hogy a nyilvántartásba bejegyzett adatok változását a változástól számított hatvan napon belül be kell jelenteni a bíróságnak. Az eljárási rend azonos a nyilvántartásba vételre vonatkozóval.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásba vételéről szóló 1992. évi LXIII. törvény értelmében személyes adatok kezelésére – ilyen a társadalmi szervezet képviselőjének neve, lakóhelye – csak törvényi felhatalmazás alapján kerülhet sor. A Javaslat megadja ezt a felhatalmazást, valamint rögzíti, hogy a nyilvántartás adatai és a bírósághoz benyújtott adatok nyilvánosak. A hatályos szabályozás ugyanis – indokolatlanul – ezt csak a nyilvántartásra nézve mondta ki, és így a bíróság vezetőjének eseti engedélyét kell beszerezni az okiratok megtekintéséhez. A nyilvánosság általános szabálya alóli indokolt kivétel az alakuló ülés jelenléti íve és a tagokról készített nyilvántartás. Így biztosítható ugyanis egyes társadalmi szervezetek (pl. betegjogi szervezetek) tagjainak az anonimitáshoz fűződő érdeke.
A társadalmi szervezetek kapcsán már jelzett okok teszik indokolttá, hogy a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rögzítse: az alapítványok a nyilvántartásba vételükről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdhetik meg tevékenységüket, és a nyilvántartásba vételre irányuló kérelemhez az igazságügy-miniszter rendeletében meghatározott okiratokat kell csatolni.
A Ptk. 74/C. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az alapító az alapító okiratban kijelölheti az alapítvány kezelő szervét, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A Javaslat – a gyakorlati igényekre figyelemmel – kiegészíti ezt a szabályt annak lehetővé tételével, hogy az alapító úgy is rendelkezhet az alapító okiratban, hogy a kezelő szerv (szervezet) vagy annak tagja kijelölése meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig áll fenn. Az alapító az általános szabállyal (Ptk. 74/C. § (3) bekezdés) összhangban, ebben az esetben sem szerezhet meghatározó befolyást az alapítvány vagyonának felhasználására. Az alapítvány működésének folyamatosságát kívánja biztosítani a Javaslat annak előírásával, hogy az alapító okirat ezen rendelkezése csak azt követően válhat hatályossá, hogy az új kezelő szerv (szervezet) vagy tag nyilvántartásba vétele megtörtént.
A nagy alapítványoknál felmerült igényeknek tesz eleget a Javaslat, amikor módot ad arra, hogy az alapító okiratban az alapító felhatalmazza a kezelő szervet (szervezetet) az alapítvány alkalmazottja számára képviseleti jog biztosítására. A gazdasági társaságoknál ismert cégvezetőhöz hasonlóan ilyen felhatalmazás alapján meghatározott terjedelemben és előírt módon gyakorolható képviseleti jog illetheti meg az alkalmazottat.
Az alapítványi szabályozás egyik legsúlyosabb problémája, hogy az alapító halála, megszűnése után nem maradt olyan személy, aki az alapítói jogokat gyakorolhatná. Emiatt pl. nem kerülhet sor az alapító okirat olyan módosítására, amely a közhasznúsági fokozat megszerzéséhez szükséges lenne. Az az igény is felmerült, hogy más okból átadhassa az alapító jogai gyakorlását (pl. az iskolai alapítványt alapító szülők a mindenkori szülők közösségének). A Javaslat ezekre a gyakorlati szempontokra figyelemmel lehetővé teszi, hogy az alapító az alapító okiratban maga helyett mást kijelöljön, akár halála, megszűnése esetére, akár más okból. Abban az esetben pedig, ha ilyen kijelölésre nem került sor és az alapítvány alapító nélkül maradt, a Javaslat rögzíti, hogy az alapító jogosultságok a bíróságot illetik meg. A hatályos szabályozás szerint a kezelő szerv (szervezet) az alapítvány céljait veszélyeztető tevékenysége miatt az alapítónak a kezelő szerv (szervezet) kijelölésének visszavonására vonatkozó jogát az alapító halála, megszűnése esetén a bíróság gyakorolja. Ennek felel meg a tervezett rendelkezés.
Gyakori, hogy az alapítvány ténylegesen befejezi működését, mert célja már nem valósítható meg. Az alapító a hatályos szabályozás alapján csak az ügyészségnél kezdeményezheti, hogy az ügyész nyújtson be keresetet a bírósághoz az alapítvány megszüntetése érdekében azon az alapon, hogy az alapítvány célja megvalósítása lehetetlenné vált. Ehelyett a Javaslat lehetővé teszi, hogy az alapító kérelmével közvetlenül a bírósághoz forduljon.
A Ptk.-nak az alapítványok megszűnését szabályozó rendelkezései előírják, hogy az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez csatolni kell az új, illetve módosított alapító okiratot. A Javaslat – a többféle bírósági jogértelmezésre, és a hitelezői érdekek védelmére figyelemmel – előírja, hogy az alapító okiratban rendelkezni kell a megszűnő alapítvány jogutódlásáról.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényből levezethető, a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet 8.§ (6) bekezdése pedig ki is mondja, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat közalapítványt hozhat létre. A jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében a Javaslat ennek megfelelően kiegészíti a Ptk. 74/G. §-át, a helyi önkormányzatokkal azonos lehetőségeket biztosítva a kisebbségi önkormányzatok számára.
Figyelemmel arra, hogy a Ptk. anyagi jogi normákat tartalmaz, az alapítványok nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat a Javaslat a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendeletbe, a Ptké.-be iktatja be. E rendelkezések – figyelemmel az anyagi jogi hasonlóságokra – megegyeznek a társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételére vonatkozó javasolt szabályokkal (hiánypótlás, hatvan napos döntési határidő, nyolc nap a bíróság vezetőjének, automatikus nyilvántartásba vétel, változásbejegyzés, a nyilvántartás és az okiratok nyilvánossága).
A társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásba vételi eljárásának elhúzódását jelentős mértékben az idézi elő, hogy a nyilvántartásba vételről hozott megyei, fővárosi bírósági végzések elleni fellebbezésekről a túlterhelt Legfelsőbb Bíróságnak kell döntenie. A Legfelsőbb Bíróság működőképességének fenntartása és a nyilvántartásba vételi eljárások indokolatlan elhúzódásának megakadályozása egyaránt azt igényli, hogy a fellebbezések elbírálása kikerüljön a Legfelsőbb Bíróság hatásköréből. A probléma végleges megoldását az Országos Ítélőtábla létrehozása jelenti. A Javaslat ezért ideiglenes jelleggel, az Országos Ítélőtábla működésének megkezdéséig, 2003. január 1-ig rendelkezik úgy, hogy a társadalmi szervezetek, alapítványok nyilvántartásba vételével kapcsolatos fellebbezési ügyeket az – egyes bíróként – eljáró megyei (fővárosi) bíróság másik, fellebbezési ügyeket tárgyaló, három hivatásos bíróból álló tanácsa bírálja el. Ugyanilyen jogorvoslati rendet állapít meg a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet, amelynek a jogorvoslati fórumokat megállapító rendelkezéseit alkotmányosnak ítélte az Alkotmánybíróság 5/1992. (I. 30.) AB határozatában.
Abban az esetben, ha a jelenleg a Legfelsőbb Bíróságot terhelő fellebbezési ügyek megoszlanak a tizenkilenc megye és a főváros között, lehetséges és indokolt is a fellebbezési eljárás határidejét a törvényben rögzíteni. A Javaslat erre az eljárásra hatvan napos időtartamot ír elő.
A cég-, valamint a csőd- és felszámolási ügyekben is az eljárások elhúzódását döntő részben az okozza, hogy a fellebbezéseket a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. A Javaslat a hasonló jogi problémára azonos megoldást tartalmaz: az Országos Ítélőtábla működése megkezdéséig a megyei (fővárosi) bíróság fellebbezési ügyeket tárgyaló másik, három hivatásos bíróból álló tanácsa jár el.
Az Alkotmánybíróság 21/2001. (VI. 21.) AB határozatával hatályon kívül helyezte a Kszt. 7. § (1) bekezdés a) pontját, amely a közhasznú szervezetek legfőbb szervének, illetve ügyintéző és képviseleti szervének üléseiről rendelkezett. Ez a szabály – az Alkotmánybíróság döntése értelmében – nem értelmezhető az egyszemélyes alapítású közhasznú szervezeteknél, ahol taggyűlés, közgyűlés nem működik.
A Javaslat egyértelműen rögzíti azt a hatályos szabályozásból levezethető szabályt, hogy a több tagból (személyből) álló legfőbb szerv, illetve ügykezelő és képviseleti szerv ülései nyilvánosak. Ezt követően az említett vezető szervek üléseire vonatkozó (és az Alkotmánybíróság rájuk nézve nem kifogásolt) rendelkezéseket ismétli meg a Javaslat. Ez azért szükséges, hogy elváljanak egymástól az egy tagból (személyből), illetve több tagból (személyből) álló legfőbb szervre irányadó szabályok.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 172. § (1) bekezdése értelmében az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságoknál – amelynek szabályait az egyszemélyes közhasznú társaságoknál is alkalmazni kell – a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben a tag dönt, és erről a vezető tisztségviselőket írásban értesíti. A Javaslat értelmében a Kszt. hatálya alá tartozó egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a tag köteles döntése előtt a felügyelő szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv véleményét beszerezni. A létesítő okirat írja elő, hogy a véleményezési jogot írásban vagy ülésen, szóban gyakorolják. A Javaslat a több tagból (személyből) álló legfőbb szervekre vonatkozó nyilvánossági szabályokhoz hasonló helyzet megteremtése érdekében rögzíti, hogy az írásos vélemények, illetve az ülésen készült jegyzőkönyvek nyilvánosak. Az ülésre, valamint a létesítő okirat (vagy belső szabályzat) tartalmára vonatkozó, a több tagból (személyből) álló legfőbb szervekre irányadó egyéb szabályokat pedig a Javaslat értelmében az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén is alkalmazni kell.
A Javaslat 2002. január 1-jei hatálybalépést tartalmaz azzal, hogy a bíróságok részéről hosszabb felkészülést igénylő un. automatikus bejegyzést lehetővé tevő és az adatok számítógépen rögzítését előíró rendelkezések (Etv. 15. § (6) és (10) bekezdés, Ptké. 91/A. § (4) és (7) bekezdés) 2003. január 1. napjától hatályosak.
A Javaslat 7-8. §-ában található, az Országos Ítélőtábla működése megkezdéséig terjedő időre a fellebbezési hatáskört megállapító szabályok bevezetése és alkalmazásuk lehetőségének megszűnése egyaránt átmeneti rendelkezéseket tesz szükségessé. A Javaslat értelmében az eljáró megyei (fővárosi) bíróság három hivatásos bíróból álló, fellebbezési ügyeket tárgyaló tanácsa akkor járhat el, ha a 2002. január 1. napján folyamatban levő ügyben az elsőfokú döntés még nem született meg. Az Országos Ítélőtábla működésének megkezdése utáni fellebbezéseket pedig az Országos Ítélőtábla bírálja el.
A Javaslat a 2002. január 1. napján el nem bírált nyilvántartásba vételi ügyek gyors lezárása érdekében a törvény hatálybalépésétől számított kilencven napos határidőt állapít meg úgy, hogy e határidő elmulasztása esetén alkalmazni kell a bíróság vezetőjének intézkedésére vonatkozó előírást.