T/5117.
számú
törvényjavaslat
az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról
Előadó: dr. Dávid Ibolya
igazságügy-miniszter
2001. évi ..... törvény
az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról
1. §
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 3. §-ának (3) bekezdésében “a rendőrség és a rendészeti szervek” szövegrész helyébe “a rendvédelmi szervek” szövegrész lép.
2. §
(1) Az Obtv. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság [29. § (1) bek.], illetve közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) eljárása, ennek során hozott határozata (intézkedése), illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.”
(2) Az Obtv. 16. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
“Az országgyűlési biztoshoz fordulása miatt senkit sem érhet hátrány.”
3. §
(1) Az Obtv. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Az országgyűlési biztos az általa vizsgált ügyben bármely szervtől – ide értve az e törvény szerint hatóságnak nem minősülő szerveket is –, vagy annak munkatársától írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást vagy véleményt kérhet.”
(2) Az Obtv. 18. §-ának (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(6) Az országgyűlési biztos az iratbetekintési jogát a fegyveres erőknél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal nyomozó hatóságánál, a Vám- és Pénzügyőrségnél, valamint az ügyészség nyomozást végző szervénél az e törvényben foglalt korlátozások szerint gyakorolhatja.
(7) A nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a határőrség, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal nyomozó hatósága, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az ügyészség nyomozást végző szerve titkos információgyűjtő tevékenységével is kapcsolatos kérdésre vagy bejelentésre az országgyűlési biztos a válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a felsorolt szervek egyes esetekhez kapcsolódó titkos információgyűjtő tevékenységére ne lehessen következtetéseket levonni.
(8) Azokat az iratokat, amelyekbe az országgyűlési biztos a Magyar Honvédségnél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél, a határőrségnél, a Vám- és Pénzügyőrségnél, valamint az ügyészség nyomozást végző szervénél nem tekinthet be, a törvény melléklete tartalmazza. Ha azonban az országgyűlési biztos az ügy teljes körű feltárása érdekében a mellékletben felsorolt iratok megvizsgálását is szükségesnek látja, a hatáskörrel rendelkező minisztertől, a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a szolgálatot vezető főigazgatótól, az ügyészség nyomozást végző szerve esetében pedig a legfőbb ügyésztől kérheti azok megvizsgálását. A felkért személyek kötelesek az országgyűlési biztos által megkívánt vizsgálatot elvégezni (elvégeztetni) és azok eredményéről az országgyűlési biztost tizenöt napon belül tájékoztatni.”
(3) Az Obtv. 18. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
“(10) Ha az országgyűlési biztos a (2)-(4) bekezdésben foglalt jogosítványai alapján adatot (felvilágosítást, magyarázatot, stb.) kér, a megkeresésnek – ha e törvény másként nem rendelkezik – a megkeresett szerv az országgyűlési biztos által megállapított, legalább tizenöt napos határidőn belül köteles eleget tenni.”
4. §
(1) Az Obtv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) E törvény alkalmazásában – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – hatóság:
a) a közigazgatási feladatot ellátó szerv;
b) a közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében;
c) a fegyveres erők;
d) a rendvédelmi szerv;
e) a nemzetbiztonsági szolgálat;
f) a nyomozó hatóság, ide értve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervet is;
g) a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat;
h) a kötelező tagság alapján működő köztestület.”
(2) Az Obtv. 29. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre változik:
“(2) E törvény alkalmazásában nem minősül hatóságnak:
a) az Országgyűlés;
b) a köztársasági elnök;
c) az Alkotmánybíróság;
d) az Állami Számvevőszék;
e) a bíróság;
f) az ügyészség, kivéve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervet;
g) a közjegyző;
h) a bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó.”
5. §
(1) Az Obtv. mellékletének III. pontja a következő 9. alponttal egészül ki:
[“Az országgyűlési biztos a rendőrséget érintő eljárása során nem tekinthet be:”]
“9. A tanú személyi adataiba, ha azok zárt kezelését a büntetőeljárásról szóló törvény alapján elrendelték.”
(2) Az Obtv. melléklete a következő V-VII. ponttal egészül ki:
“V. Az országgyűlési biztos az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal (a továbbiakban: APEH) nyomozó hatóságát érintő eljárása során nem tekinthet be:
1. A fegyveres erőkkel és a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kötött együttműködési megállapodásokba, amelyeket a felek államtitoknak minősítenek.
2. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.
3. Az APEH nyomozó hatóságával titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.
4. Az APEH nyomozó hatósága által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba.
5. Az APEH nyomozó hatósága eszközeire, működésére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.
VI. Az országgyűlési biztos a Vám- és Pénzügyőrséget (továbbiakban: VP) érintő eljárása során nem tekinthet be:
1. Más államok vámszerveivel, nemzetközi szervezettel kötött együttműködés okmányaiba, illetve az együttes intézkedésekbe és az együttműködés során keletkezett, a VP valamely szerve rendelkezésére bocsátott adatokba, információkba, amennyiben a szerződő felek azok állam- vagy szolgálati titokként történő védelmét kérik.
2. A VP nemzetközi kapcsolataira vonatkozó azon minősített dokumentumokba, megállapodásokba, amelyek a nemzetközi szervezett bűnözés (ideértve a kábítószer-kereskedelmet, a pénzmosást és a terrorcselekményeket) felderítésére és a cselekmények megelőzésére vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást tartalmazzák.
3. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a VP-vel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet a törvény mellékletének II. szám alatti pontjai felsorolnak.
4. A VP által védett objektumok és személyek őrzésvédelmi terveibe, a védelmi berendezésekre, őrségekre, őrhelyekre vonatkozó dokumentációkba, leírásokba.
5. A VP rejtjeles híradásával kapcsolatos adatok, eszközök, dokumentációk, iratok, valamint a kormányzati célú frekvencia nyilvántartásával kapcsolatos összesített adatokba.
6. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.
7. A VP-vel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.
8. A VP által titkos információgyűjtésre használt eszközök és módszerek működésének és működtetésének műszaki-technikai adatait tartalmazó, vagy az azokat alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba.
9. A vámhatósági felderítés eszközeire, működésére vonatkozó összesített adatokat tartalmazó iratokba.
10. A zár- és adójegyek védelmével kapcsolatban a VP által alkalmazott módszerek adataiba, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára, az ellenőrzési tervekre, a megfigyelésekre és a körözések elrendelésére, illetve a katonai ügyekre vonatkozó adatokra.
VII. Az országgyűlési biztos az ügyészség nyomozást végző szervét érintő eljárása során nem tekinthet be:
1. A tanú személyi adataiba, amennyiben annak zárt kezelését a büntetőeljárásról szóló törvény alapján elrendelték;
2. Az ügyészségi nyomozást végző ügyészi szervnek a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 9/A. §-ában foglalt tevékenysége során keletkezett adataiba.
3. Az ügyészségi nyomozást végző ügyészi szervnek a titkos információgyűjtést végző szervekkel történő együttműködésével kapcsolatos, és az abból származó, vagy arra vonatkozó minden olyan adatba, amelyet e törvény mellékletének II-VI. pontjai a titkos információgyűjtést végző szervekkel kapcsolatban ilyenként felsorolnak.
4. Az ügyben érintett személyzeti anyagaiba, kivéve, ha ezt az érintett személy írásban kéri.
5. A rendőrséggel titkosan együttműködő magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő dokumentumokba, kivéve, ha a jogsérelem az együttműködő személyt érte, s a kivizsgálást maga kéri.”
6. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit az országgyűlési biztos folyamatban lévő eljárásaiban is alkalmazni kell.
INDOKOLÁS
az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 29. §-ának (1) bekezdése határozza meg azokat a szerveket (az Obtv. alkalmazásában a hatóságokat), amelyeket az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az Obtv-ben meghatározott jogkörében jogosult vizsgálni.
Az Alkotmánybíróság 7/2001. (III.14.) AB határozata 2001. december 15. napjával megsemmisítette az Obtv. 29. §-a (1) bekezdésének a/ pontjából az “államhatalmi” szövegrészt, továbbá az “igazságügyi szerv” és a “bíróságon kívüli jogvitát kötelező érvénnyel eldöntő szerv” meghatározásokat, azok jogbiztonságot sértően bizonytalan tartalma miatt (f/ és h/ pont). Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság azt is kifejtette, hogy az országgyűlési biztosok az Országgyűlés szervei, ezért hatáskörük az Országgyűlés közhatalmi tevékenységének vizsgálatára nem terjedhet ki.”
Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakra tekintettel a megsemmisítés időpontjáig a bizonytalan tartalmú törvényi szabályozás helyett az alkotmányos követelményeknek megfelelően meghatározott, kellően egyértelmű szervi hatályt rögzítő rendelkezéseket indokolt megállapítani.
Az Alkotmánybíróság határozata alapján elvégzett elemzés alapján megállapítást nyert, hogy az Obtv. hatóságfogalmának újradefiniálásakor továbbra is csak a hatályos Obtv. szerinti megoldás a járható út. Eszerint a vizsgálható szerveket nem lehet egyedileg, tételesen meghatározni, mert az államszervezet fejlődése gyakori törvénymódosítást igényelne. Ezért általános jellegű meghatározás szükséges, amely továbbra is részint a szervtípus, részint a feladatkör oldaláról ragadja meg a meghatározás elemeit. Ugyanakkor – az általános jellegű meghatározásból eredő esetleges eltérő értelmezési lehetőségek elkerülése érdekében – a Javaslat két irányból is meghatározza a hatóságfogalom tartalmát.
Egyrészt pozitív felsorolást ad a vizsgálható szervekről, illetve feladatokról, másrészt ad egy negatív felsorolást is. Ez utóbbi azokat a szerveket sorolja fel, amelyek akkor sem vizsgálhatók, ha egyébként a pozitív felsorolás körébe tartozóként is értelmezhető tevékenységet végeznek.
A magyar államszervezeti rendszer és hatáskörelosztás ugyanis szerves fejlődés eredménye, amely a társadalom bonyolultságát tükrözve nem minden esetben ellentmondásmentes. Előfordulnak olyan feladatkörök, amelyek jellegüket tekintve más szervezettípusra emlékeztetnek (pl. a köztársasági elnök állampolgársági ügyekben hozott döntése tartalmilag közigazgatási jellegű, mégsem tartozik – éppen közjogi jogállása folytán – abba a körbe, amely tekintetében az országgyűlési biztosi vizsgálat megengedhető). Ezek a bizonytalanságok, értelmezési nehézségek csak úgy küszöbölhetők ki, ha az Obtv. nem csak pozitív, hanem negatív meghatározást is ad a vizsgálható szervek köréről. Ez a megoldás különösen a jogkereső állampolgárok szempontjából indokolt, mert egyértelmű eligazítást nyújt az országgyűlési biztosnak az alapvető jogokat érintő hatásköréről.
A Javaslat – az átfogó felülvizsgálat igénye nélkül – néhány, alapvetően technikai jellegű módosítást is tartalmaz az Obtv-nek az alkotmánybírósági határozat által nem érintett részei tekintetében. Így pontosítja az Obtv-nek az országgyűlési biztos által kérhető tájékoztatásra vonatkozó szabályait, valamint az Obtv. megalkotása óta nyomozati, illetve titkos információgyűjtési jogot nyert szervek tekintetében meghatározza az országgyűlési biztos iratbetekintési jogának korlátait és az ilyen iratokkal kapcsolatos eljárást.
A Javaslat a “rendőrség és a rendészeti szervek” szövegrész helyébe a “rendvédelmi szervek” meghatározást lépteti az Obtv. szövegében, figyelemmel arra, hogy a hatályos törvényi szabályozásokban a rendészeti szerv kategóriát a rendvédelmi szerv fogalma váltotta fel. Ez utóbbi pontosan definiált szervezeti kört takar (a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése értelmében rendvédelmi szerv a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás szervezete, az állami és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság szervezete.)
A Javaslat a jelenleginél egyértelműbbé kívánja tenni az országgyűlési biztos eljárása megindításának egyik alapvető feltételét. Az Obtv. 16. §-ának (1) bekezdése az eljárás megindítása feltételévé teszi, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslat kimerített legyen. Miután azonban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát is a jogorvoslatokról szóló fejezetében szerepelteti, az országgyűlési biztosok jelezték, hogy esetenként felmerül, hogy a bírósági felülvizsgálat közigazgatási jogorvoslatnak minősül-e. Ezért a Javaslat rögzíti, hogy az Obtv. alkalmazásában a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata nem minősül közigazgatási jogorvoslatnak.
Rögzíti továbbá a Javaslat azt is, hogy senkit sem érhet hátrány azért, hogy az országgyűlési biztoshoz fordul. E rendelkezésnek a bejelentőt védő garanciális jelentősége van, hasonlóképpen a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben kimondottakhoz. Ennek értelmében erre hivatkozással senkit sem lehet jogszerűen hátránnyal sújtani.
Az országgyűlési biztosok gyakorlatában esetenként előfordult, hogy a megkeresett szerv arra hivatkozva nem adja meg a kért tájékoztatást, hogy az adott szerv nem tartozik az országgyűlési biztos által vizsgálható szervek közé. Ezért a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a vizsgált ügyben az országgyűlési biztos hatóságnak nem minősülő (általa nem vizsgálható) szervektől is kérhet írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, felvilágosítást, véleményt.
A Javaslat megszünteti az Obtv-nek azt a hiányosságát, hogy esetenként nem követte a jogi környezet változását. Az Obtv. meghatározza, hogy mely szervek milyen tartalmú iratait nem vizsgálhatja az országgyűlési biztos, illetve ezek megvizsgálására kiket kérhet fel. Az Obtv. 1995. évi módosítása óta ebbe a körbe a honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a határőrség tartozik. Ugyanakkor az azóta eltelt időszakban nyomozati jogkört kapott az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, továbbá titkos információgyűjtési jogot nyert az ügyészség. Erre figyelemmel a Javaslat – az Obtv-ben jelenleg szereplő szabályok kiterjesztésével – az említett szervek tekintetében is meghatározza egyrészt az országgyűlési biztos iratbetekintési jogának korlátait, másrészt pedig azt, hogy az országgyűlési biztos az általa nem vizsgálható iratfajták vizsgálatát a hatáskörrel rendelkező minisztertől, az ügyészség nyomozást végző szerve esetében pedig a legfőbb ügyésztől kérheti.
Az Obtv. nem határozza meg, hogy a megkeresett szervek milyen határidőn belül kötelesek eleget tenni az országgyűlési biztos iratmegküldés, tájékoztatás stb. iránti megkeresésének. A Javaslat ezt a hiányosságot megszüntetendő kiegészíti az Obtv. 18. §-át azzal a követelménnyel, hogy a megkeresett szerv az országgyűlési biztos által megállapított, de legalább 15 napos határidőn belül köteles a megkeresésnek eleget tenni.
A Javaslat – az Alkotmánybíróság határozatában meghatározott szempontok és követelmények alapján – újraszabályozza az országgyűlési biztos által vizsgálható, a hatóság törvényi gyűjtőfogalma alá vont szervek körét. Az új meghatározás követi a hatályos törvényi megoldást annyiban, hogy általános jellegű meghatározást ad, egyes estekben a szerv megjelölésével (pl. fegyveres erők, nemzetbiztonsági szolgálat), máshol a hatáskörre utalással (pl. közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv). Ennek során a szóhasználatot pontosítja (a szűkebb “államigazgatási” helyett a szélesebb “közigazgatási”, illetve a “rendészeti” helyett a “rendvédelmi” kifejezést alkalmazva).
A vizsgálható szervek meghatározásának rendszerében újszerű megoldás, hogy a Javaslat külön nevesíti a nyomozó hatóságot. A nyomozó hatóságok számos olyan jogosítvánnyal rendelkeznek, amelyek a klasszikus közigazgatási jogkörben okozható alapjogi sérelmek súlyát jóval meghaladó alapjogi sérelmek okozására alkalmasak (pl. kényszerítő cselekmények, személyes szabadság korlátozása stb.). A nyomozó hatósági funkció tehát az alapvető jogok szempontjából nem pusztán egy a közhatalmi funkciók közül, hanem az alkotmányos jogok korlátozását, illetve megsértését leginkább lehetővé tevő közhatalmi megnyilvánulási forma.
Korábban a nyomozati tevékenység vizsgálatára az országgyűlési biztosnak a rendőrség, illetve a rendészeti szerv tevékenységének vizsgálata körében volt lehetősége. Miután azonban az elmúlt évek jogalkotási folyamatai folytán több, jellegében eltérő szervezet végezhet nyomozást, indokolt e kérdésben egyértelmű helyzetet teremteni az Obtv. vonatkozásában is.
A Javaslat az ügyészség nyomozást végző szervét is a nyomozó hatóság fogalma alá vonja – összhangban a büntetőeljárásról szóló törvénnyel – és ezzel egyértelműen lehetővé teszi az országgyűlési biztos számára az ügyészségi nyomozó hatóság vizsgálatát. Nincs ugyanis olyan ismérv, amely az ügyészségi nyomozást más szerv nyomozási tevékenységétől érdemben megkülönböztetné, s amely ezáltal megalapozná az országgyűlési biztos hatáskörének kizárását e területen.
A Javaslat a vizsgálható szervek közé sorolja a kötelező tagságon alapuló köztestületeket is. A hatályos szabályozás alapján az országgyűlési biztos a köztestületek (elsősorban a kamarák) tevékenységét részlegesen vizsgálhatja. Amennyiben ugyanis ilyen szerv jogszabályban részére előírt államigazgatási feladatot lát el, akkor mint államigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv, az Obtv. alkalmazásában hatóságnak minősül, és az országgyűlési biztos által vizsgálható. Ugyanakkor nem terjed ki a vizsgálhatóság azokra az önigazgatás körébe tartozó tevékenységekre, amelyek adott esetben súlyos alapjogi visszássághoz vezethetnek. Ez elsősorban azoknál a köztestületeknél merül fel, ahol az adott szakma csak a köztestület (pl. szakmai kamara) tagjaként gyakorolható (pl. orvos, ügyvéd, stb.). A kamarai önigazgatás keretében hozott, a tagsági jogviszonyt érintő határozatok a tag szakmagyakorlását korlátozhatják (pl. felfüggesztés), vagy tehetik lehetetlenné (kizárás). Ezen önigazgatási jellegű döntések a tag egzisztenciális helyzetére súlyos kihatással lehetnek, s e döntések ellen gyakorta csak a bírósághoz lehet fordulni.
A Javaslat kiegészíti az Obtv-t a kisebbségi önkormányzattal is. A kisebbségi önkormányzatok különféle változatai (pl. a helyi kisebbségi önkormányzat, illetve a kisebbségi települési önkormányzat) eltérő jogkörökkel, de mindenképpen részt vesznek a közhatalom gyakorlásában, amelynek során alapjogi visszásságok keletkezhetnek. Indokolt ezért a kisebbségi önkormányzatokat is az országgyűlési biztos vizsgálati jogkörébe vonni.
A Javaslat alapelve, hogy a bírói hatalmi ághoz tartozó, vagy ahhoz közelítő, illetve annak tevékenységében közreműködő szerveket nem sorolja az Obtv. hatóságfogalma körébe.
Erre tekintettel nem tartalmazza a Javaslat az “igazságügyi szerv” kategóriáját, figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság szerint annak tartalma nem kellően tisztázott. Az e fogalomkörbe sorolható szervek körében –az országgyűlési biztos vizsgálati jogosultsága szempontjából – leginkább az ügyészség lehet vitás.
Az ügyészi tevékenység rendkívül összetett. Egyes vonatkozásai az igazságszolgáltatáshoz kötődnek, mint pl. a vádemelés, a vádképviselet. Más feladatkörei törvényességi felügyeleti jellegűek (pl. a közigazgatás, a nyomozás felett). Ugyanakkor az ügyészség maga is eljár nyomozó hatósági jogkörben, egyrészt a kizárólagos ügyészi nyomozási jogkörbe tartozó ügyekben, másrészt a más nyomozó hatóságtól magához vont bűnügyekben. A Javaslat kizárólag az ügyészség nyomozó hatósági jogkörben végzett tevékenysége vonatkozásában teszi lehetővé az országgyűlési biztos eljárását, hiszen a nyomozati tevékenység az egyik olyan közhatalmi megnyilvánulási forma, ahol a leginkább felmerülhet az alapjogokkal kapcsolatos visszásság. Ennek megfelelően az ügyészség igazságszolgáltatáshoz kötődő feladatai, illetve a törvényességi felügyeleti jogköre a Javaslat szerint nem tartozik abba a körbe, amelyet az országgyűlési biztos vizsgálhat. Az országgyűlési biztos az igazságszolgáltatás felett nem gyakorolhat jogokat, ezért az ahhoz szorosan kapcsolódó tevékenységeket is indokolt a vizsgálható körből kizárni. Az ügyész törvényességi felügyeleti funkciói pedig maguk is hasonló jellegűek, mint amilyen jogkört az országgyűlési biztos gyakorol, hiszen a törvényesség körében az alapvető jogok biztosítása is az ügyészség feladata, ezért nem indokolt az országgyűlési biztosi ellenőrzési jogát erre kiterjeszteni.
A Javaslat elhagyja az Obtv-ből az igazságszolgáltatással összefüggő, vagy ismérveiben annak megfelelő tevékenységeket végző szerveket is. Így nem tartalmazza az Alkotmánybíróság által jogbiztonságot sértően bizonytalan tartalmúnak ítélt ún. bíróságon kívüli jogvitát intéző szerv fogalomkörébe sorolható szerveket (pl. választottbíróságok, békéltető testületek). A választottbíróságok ugyanis egyrészt a bíróságokhoz sokban hasonló, a bírói eljárást helyettesítő tevékenységet végeznek, ugyanakkor jellemzőjük, hogy a felek önkéntes alávetése alapján járnak el. Erre figyelemmel, valamint tekintettel arra is, hogy a választottbíróságok határozatai a bíróság által is csak részlegesen vizsgálhatók felül, az országgyűlési biztos vizsgálati jogköre e szervek tekintetében nem igazolható.
A Javaslat a pozitív felsorolás mellett negatív jellegű meghatározást is ad a vizsgálatból kizárt szervekről. E megoldást az teszi szükségessé, hogy a leggondosabban kidolgozott meghatározás is lehetővé tesz olyan értelmezési tartományokat, amelyek nemkívánt eredményhez, illetve vitákhoz vezethetnek. A szerves fejlődés eredményeként kialakult államszervezeti rendszer és hatáskörelosztás a társadalom bonyolultságát tükrözi és nem minden esetben ellentmondásmentes. Előfordulnak olyan feladatkörök, amelyek jellegüket tekintve más szervezettípusra emlékeztetnek, ugyanakkor az államszervezetbeli elhelyezkedésre tekintettel nem engedhető meg az országgyűlési biztosi vizsgálatuk. Az Alkotmánybíróság az Országgyűlést ilyenként jelölte meg. A hatóságfogalom áttekintése további ilyen lehetséges értelmezési tartományokat tárt fel (pl. a köztársasági elnök állampolgársági ügyekben való döntései, amelyek tartalmilag közigazgatási jellegűek, a köztársasági elnök közjogi jogállása folytán ezek országgyűlési biztosi vizsgálata mégsem engedhető meg).
A Javaslat ezért egyik oldalról meghatározza a vizsgálható szervek és tevékenységek körét, ugyanakkor meghatározza azt is, hogy mely szervek nem vizsgálhatók, amelyek akkor is kizártak a vizsgálatból, ha egyébként a pozitív jellegű fogalmi meghatározás értelmezése esetén esetleg beletartozónak lenne is tekinthető.
Így a Javaslat kizárja az országgyűlési biztos által vizsgálható szervek köréből – összhangban az Alkotmánybíróság e tárgykört érintő határozataival – az Országgyűlést és a bíróságot, ezen túlmenően pedig a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket, az ügyészséget (a nyomozó szerve kivételével), a közjegyzőket és a bírósági végrehajtókat. A felsorolt szervek ugyanis részint olyan alkotmányos tényezők, amelyek esetében az alkotmányos jogállásukkal nem fér össze az országgyűlési biztos vizsgálati jogköre, részint pedig a bíróság, az igazságszolgáltatás fogalomkörébe tartozó, vagy azzal összefüggő tevékenységet folytatnak. A közjegyző a bíróság hatáskörében nemperes ügyekben jár el, a bírósági végrehajtó pedig a bíróság ítéletét hajtja végre, a bíróság felügyelete mellett, így e tevékenységek országgyűlési biztosi vizsgálata óhatatlanul is érintené a bíróság jogköreit.
A Javaslat kiegészíti az Obtv. mellékletét. Az ott felsorolt szervek egyes titkos minősítésű iratai és adatai esetében az országgyűlési biztos nem vizsgálódhat közvetlenül, hanem kizárólag az érintett szervet felügyelő (vezető) személyt kérheti fel a vizsgálatra. Az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség nyomozati jogkörére, illetve az ügyészség titkos információgyűjtési jogára tekintettel e szervek egyes adatai vonatkozásában is ki kell zárni az országgyűlési biztos közvetlen vizsgálódási lehetőségét. A Javaslatban meghatározott új adatkörök tartalmilag megfelelnek azoknak az adatköröknek, amelyeket az Obtv. melléklete a rendőrség és a határőrség vonatkozásában meghatároz.