T/5126.
számú
törvényjavaslat
a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény
és a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosításáról
gazdasági miniszter
Budapest, 2001. szeptember
2001. évi … számú törvény
a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és
a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosításáról
Az Országgyűlés az európai közösségi szabályozással való összhang megteremtése érdekében a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvényt és a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvényt a következők szerint módosítja:
A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása
1. §
(1) A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Mtv.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“5. § (1) Minden olyan mennyiség értékének kifejezésére, melyre jogszabály törvényes mértékegységet állapít meg, ezt a mértékegységet kell használni. Az egyes fontosabb törvényes mértékegységeket e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.
(2) Törvényes mértékegységek:
a) a Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI) mértékegységei,
b) az (1) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott, az SI-n kívüli mértékegységek,
c) az SI mértékegységeiből és az SI-n kívüli törvényes mértékegységekből képzett mértékegységek,
d) az a), b), c) pont alatti mértékegységeknek az (1) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott módon képzett többszörösei és törtrészei.
(3) A törvényes mértékegységeken kívül más mértékegységek is használhatók:
a) a külkereskedelmi kapcsolatokban,
b) nemzetközi megállapodások alapján,
c) a tudományos kutatásban.”
2. §
Az Mtv. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A hitelesítés tényét a mérőeszközön elhelyezett törvényes tanúsító jel és/vagy hitelesítési bizonyítvány tanúsítja. A mérésügyi szervek által használt törvényes tanúsító jeleket és alkalmazásuk módját az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet tartalmazza.”
3. §
Az Mtv. V. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
“V. fejezet
Akkreditálás
11. § Az OMH a Nemzeti Akkreditáló Testülettel együttműködve – a nemzeti akkreditálásról szóló jogszabályok rendelkezéseivel összhangban – részt vesz a kalibráló és a vizsgáló laboratóriumok akkreditálásában.”
4. §
(1) A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes.”
(2) Az Sztv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.”
5. §
(1) Az Sztv. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/(1) Az MSZT feladatai:/
“b) az európai szabványok nemzeti szabványként való közzététele, összhangban a kapcsolódó jogharmonizációs feladatok teljesítésével, illetve az európai szabványügyi szervezetek tagszervezetei számára előírt határidőkkel,”
(2) Az Sztv. 8. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi m) pont n) pontra változik:
/(1) Az MSZT feladatai:/
“m) a nemzeti szabványosítási programról a kijelölt miniszter útján folyamatos tájékoztatás a Kormány részére,”
6. §
Az Sztv. 12. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) Az MSZT nyilvántartást vezet:/
“c) a 6. § (2) bekezdése szerinti szabványokról,”
7. §
(1) Az Sztv. 13. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/13. § Az MSZT az alapszabályában biztosítja:/
“d) a jogszabály kiadására feljogosított szervek bevonását a 6. § (2) bekezdése szerinti nemzeti szabványok kidolgozásába,”
(2) Az Sztv. 13. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
/13. § Az MSZT az alapszabályában biztosítja:/
“j) a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek előírásainak betartását.”
8. §
Az Sztv. 14. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
“14. § (1) Az MSZT-nek a nemzeti szabványok megalkotására, valamint jóváhagyására vonatkozó eljárási rendben az 1998. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény Jó Gyakorlat Kódexére tekintettel különösen az alábbiakat kell szabályoznia:”
9. §
(1) Ez a törvény 2002. január 1. napján lép hatályba.
(2) Az e törvény hatályba lépéséig alkalmazott, kötelező hitelesítés alá tartozó, korlátlan hitelesítési idejű mérőeszközök hitelességét tanúsító jelek érvényességét e törvény nem érinti, az időszakos hitelesítésű mérőeszközök hitelességét tanúsító jelek a hitelesítés érvényességi időtartamának lejártáig hatályosak.
(3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Mtv. 1. és 2. számú melléklete, valamint az Sztv. 1. §-ának h) pontja és 5. §-ának (6) bekezdése.
A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosításához
Az Európai Parlament és a Tanács 2000. január 24-én elfogadta a Tagállamok mértékegységekre vonatkozó jogszabályai közelítéséről szóló, többször módosított 80/181/EGK Tanácsi Irányelvet módosító 1999/103/EK irányelvet.
A módosítást az indokolja, hogy a 19. Általános Súly és Mértékügyi Értekezlet (1991) kibővítette az SI mértékegységek többszöröseinek és törtrészeinek képzésére alkalmazható SI prefixumok körét. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) felülvizsgálta az ISO 31 nemzetközi szabványban leírt, a mennyiségekre és mértékegységekre vonatkozó elveket és szabályokat, valamint az SI rendszer gyakorlati alkalmazásának az ISO 1000 nemzetközi szabványban megfogalmazott szabályait.
A mértékegységekre vonatkozó nemzeti szabályozást a fenti okok miatt összhangba kell hozni az 1999/103/EK irányelvvel és az említett ISO nemzetközi szabványokban foglaltakkal.
Figyelembe kell venni azonban, hogy a mértékegységek módosítása permanens folyamat, bármikor újabb követheti a jelenlegi módosítást. Az EU országok jogalkotása törvényi úton szabályozza a mérésügyet. E területen úgy kívánták elejét venni a törvény sűrű változtatásának, hogy a végrehajtásáról rendelkező alacsonyabb szintű joganyag tartalmazza a törvényes mértékegységeket.
A magyar joganyagban a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 1. számú melléklete tartalmazza a törvényes mértékegységeket.
A fentiek miatt a javasolt szövegpontosítással egy időben a javaslat szerint kerülne sor a törvényes mértékegységeknek a törvényből az azt végrehajtó kormányrendelet mellékletébe történő átemelésére.
Egyidejűleg indokoltnak látszik a kötelező hitelesítésű mérőeszközökre felhelyezhető, a hitelesítést tanúsító OMH plombák, jelek, bélyegek leírását tartalmazó rendelkezésnek is a törvény melléklete helyett a végrehajtási kormányrendeletben történő elhelyezése.
A jogszabályi szint módosítása mellett célszerű a jelölések egyszerűsítése. Ezzel mód nyílik a mérésügyi hatóság által használt tanúsító jeleknek, plombáknak, stb. majd a Magyar Köztársaság európai uniós csatlakozása miatt elkerülhetetlenül szükséges további, törvénymódosításnál egyszerűbb változtatására.
Végül módosítást igényel a törvény akkreditálásról szóló V. fejezete, mivel a kalibráló laboratóriumok akkreditálása már nem az Országos Mérésügyi Hivatal hatásköre. Ez a nemzeti akkreditálásról szóló 1995. évi XXIX. tv. rendelkezései szerint történik: a kalibráló és vizsgáló laboratóriumok akkreditálásában az OMH a Nemzeti Akkreditáló Testülettel együttműködve közreműködői szerepet lát el.
A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosításához
A Magyar Szabványügyi Testület CEN és CENELEC tagsága hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásának egyik feltétele, és alapvető fontosságú a kereskedelem műszaki akadályainak teljes lebontása és az Unió egységes piacába való teljes integrálódásunk folyamatában.
A CEN és CENELEC tagság elnyerését megalapozó átvilágítás megállapította, hogy Magyarországon a fennálló kilenc feltételből két követelmény nem teljesült: probléma egyrészt a szabványok szellemi tulajdonjogának kérdése, másrészt a szabványok kötelező alkalmazása, illetve a kötelező alkalmazás jogi lehetőségét biztosító törvényi szabályozás.
A szabványok szellemi tulajdonával kapcsolatos kérdés a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvénynek a szerzői jogi törvényt módosító rendelkezésével (amit az Országgyűlés 2001. június 12-i ülésnapján fogadott el) megoldódott.
További megoldandó feladat a szabványok kötelező elrendelésének megszüntetése.
Ez két feladatot von maga után:
- egyrészt a szabványok kötelező elrendelésének kormányhatározattal történő megszüntetését,
- másrészt a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény ennek megfelelő módosítását.
A két műszaki tartalmú törvénymódosítás egy jogszabályban történő kihirdetése lehetővé teszi a 2002. január 1-i hatálybaléptetéssel az európai uniós követelményeknek megfelelő szabályozás érvényesítését, továbbá – a szabványok kötelező elrendelésének megszüntetésére vonatkozóan javasolt kormányhatározat meghozatalával együtt – megalapozhatja az MSZT CEN és CENELEC tagsága vonatkozásában felmerült akadályok elhárítását.
Részletes indokolás
A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosításához
az 1. §-hoz
A törvényes mértékegységeknek a törvény végrehajtására vonatkozó kormányrendeletben történő szerepeltetését azon elv érvényesítése indokolja, amely szerint az esetlegesen szükségessé váló változtatások esetén nem törvényi, hanem alacsonyabb szintű szabályozással a feladat végrehajtható.
A módosításokat az európai uniós szabályozással való összhang megteremtése, ezen belül az 1999/103/EK irányelvben foglalt módosítások érvényesítése, valamint az ISO 31 és az ISO 1000 nemzetközi szabványokban foglaltak érvényesítése indokolja.
a 2. §-hoz
A szabályozás, illetve a szükségessé váló módosítás egyszerűsítését célozza a fentiek kormányrendelettel történő szabályozása.
a 3. §-hoz
A törvény akkreditálásról szóló V. fejezete jelenlegi formájában túlhaladott, mivel a nemzeti akkreditálásról szóló 1995. évi XXIX. törvény rendelkezései szerint ez nem az OMH hatásköre. A kalibráló és vizsgáló laboratóriumok akkreditálásában az OMH a Nemzeti Akkreditáló Testülettel együttműködve közreműködői szerepet lát el.
A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosításához
a 4.§-hoz
A nemzeti szabványosítás egyik fő célja, hogy elősegítse az európai szabványok átvételét.
A Magyar Szabványügyi Testület CEN és CENELEC tagságának előfeltétele, hogy a kötelező szabványok létrehozásának jogi lehetősége megszűnjék.
A (2) bekezdés az új megközelítésű irányelvek szerinti önkéntes szabványalkalmazást emeli be a törvénybe. Ennek alapján a műszaki tartalmú jogszabály előírásait be kell tartani, a kapcsolódó szabvány vagy szabványok alkalmazása önkéntes. Ha a gyártó a kapcsolódó szabvány(ok) alkalmazásával készíti el termékét, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály követelményeinek a termék megfelel. A gyártó azonban dönthet úgy is, hogy nem a vonatkozó szabvány(ok) szerint jár el. Ebben az esetben igazolnia kell, hogy a termék megfelel a vonatkozó műszaki tartalmú jogszabály követelményeinek.
az 5. §-hoz
Az európai szabványügyi szervezetek (CEN és CENELEC) kötelező határidőket határoznak meg a tagszervezeteiknek az európai szabványok nemzeti szabványként való közzétételéhez. Ennek a követelménynek a hazai érvényesítése jelenik meg a tervezetben.
Az Európai Parlament és a Tanács 1988. június 22-i 98/34/EK irányelve (módosítva a 98/48/EK irányelvvel) a szabványok, a műszaki tartalmú jogszabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó jogszabályok terén az információszolgáltatást határozza meg. Ezen irányelv 2., 3. és 4. cikke megfogalmazza, hogy az Európai Közösség tagországai tájékoztatják szabványosítási programjukról az Európai Bizottságot és a többi tagországot. A Gazdasági Minisztériumban felállított Notifikációs Központ feladata ellátni ezt a tagországi kötelezettséget az MSZT-vel együttműködve.
a 6. §-hoz
Az MSZT kötelezettsége a kötelező szabványok nyilvántartása helyett a jogszabályok által fentiek szerint hivatkozott szabványok nyilvántartására módosul.
a 7. §-hoz
A kötelező szabványok megszüntetése miatt kell módosítani az Sztv. 13.§-ának “d” pontjában szereplő megfogalmazást. Ugyanezen § “j” ponttal való kiegészítésével pedig az európai szabványügyi szervezetek előírásainak betartását az MSZT az alapszabályában biztosítja.
a 8. §-hoz
A szabványosítás gyakorlatára vonatkozó előírások tekintetében – az 1998. évi IX. törvénnyel kihirdetett – Marrakesh-i Egyezmény Jó Gyakorlat Kódexében foglaltak érvényesítését alapozza meg.
a 9. §-hoz
A hatályba lépés időpontjának megadása mellett a tanúsító jelek hatályosságáról, valamint – a korábbiakban leírtakkal összhangban – hatályon kívül helyezésekről rendelkezik.