MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5144.
számú
törvényjavaslat
egyes közhatalmi
feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal
gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről
Előadó: dr. Dávid Ibolya
igazságügy-miniszter
2001. szeptember
2001. évi ... törvény
egyes közhatalmi
feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal
gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről
Az Országgyűlés a gazdasági és a társadalmi közélet átláthatóbb működése, a kiemelkedő jelentőségű közmegbízatást betöltőkkel szembeni fokozott társadalmi elvárások érvényesítése érdekében a következő törvényt alkotja:
1. §
A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény a következő 9/A.§-sal egészül ki:
“9/A.§ A köztársasági elnök az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint a megbízatása megkezdésekor, megszűnésekor és félidejében – az esedékességtől számított harminc napon belül – vagyonnyilatkozatot tesz.”
2. §
(1) Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 9.§-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“9.§ (1) Az alkotmánybírói megbízatással összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai vagy gazdasági tisztség, illetve megbízatás. Az alkotmánybíró a tudományos és oktatói, a művészeti, a szerzői jogi védelemben részesülő, valamint a lektori és a szerkesztői tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat.
(2) Az Alkotmánybíróság tagja az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathat, politikai nyilatkozatot nem tehet.”
(2) Az Abtv. a következő 9/A.§-sal egészül ki:
“9/A.§ (1) Az Alkotmánybíróság tagja a megválasztását követő 30 napon belül, majd ezt követően háromévente vagyonnyilatkozatot tesz a köztisztviselőkre megállapított adattartalommal és adatkezelési szabályokkal.
(2) A vagyonnyilatkozatot az Alkotmánybíróság Hivatala tartja nyilván. A vagyonnyilatkozat tartalmát az Alkotmánybíróság teljes ülése ellenőrzi. Az Alkotmánybíróság tagjának vagyonnyilatkozata – az azonosító adatok kivételével – nyilvános.”
(3) Az Abtv. 10.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Ha az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személlyel kapcsolatban a 9.§-ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását követő 10 napon belül meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig, valamint a 9/A.§-ban meghatározott vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén annak teljesítéséig az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személy a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.”
(4) Az Abtv. 15.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(7) Kizárással szűnhet meg a megbízatás, ha az Alkotmánybíróság tagja neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá, ha jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el, vagy más módon a tisztségére méltatlanná vált, és ezért az Alkotmánybíróság teljes ülése az Alkotmánybíróság tagjai közül kizárja. Ki kell zárni az Alkotmánybíróság tagjai közül azt, aki egy évig nem vesz részt az Alkotmánybíróság munkájában, valamint azt, aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét egy éven belül nem teljesíti.”
3. §
(1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) a következő 5/A.§-sal és alcímmel egészül ki:
“Vagyonnyilatkozat
5/A.§ (1) Az országgyűlési biztos a megválasztását követő 30 napon belül, majd ezt követően háromévente vagyonnyilatkozatot tesz az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint a (2) bekezdésben foglalt eltérések figyelembe vételével.
(2) Az országgyűlési biztos vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba a betekintést az Országgyűlés elnöke engedélyezheti az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának javaslata alapján. Ha az országgyűlési biztos a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette, ezt a tényt az Országgyűlés elnöke nyilvánosságra hozza.”
(2) Az Obtv. 6.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Ha az országgyűlési biztosnak megválasztott személlyel kapcsolatban az 5.§-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását követő 10 napon belül meg kell szüntetni. Ennek megtörténtéig, valamint az 5/A.§-ban meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséig az országgyűlési biztosnak megválasztott személy e tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.”
(3) Az Obtv. 15.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) Tisztségtől való megfosztással szűnhet meg a megbízatás, ha az országgyűlési biztos neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá, ha jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el, vagy más módon a tisztségére méltatlanná vált. A tisztségtől való megfosztást az arra alapot adó okok vizsgálatát követően az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága indítványozhatja.”
A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek
vagyonnyilatkozata
4. §
(1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10.§-a a következő új m) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi m) pont jelölése n)-re változik:
[A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át]
“m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a 33/A.§ (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos döntés;”
(2) Az Ötv. 12.§ (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A képviselő-testület]
“a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozat tárgyalásakor;”
(3) Az Ötv. 22.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi.”
(4) Az Ötv. 33/B.§-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 33/B.§ jelölése 33/C.§-ra változik.
“33/B.§ A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.”
(5) Az Ötv.-nek a (4) bekezdés szerint megváltozott jelölésű 33/C.§-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása, vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében.”
5. §
(1) A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Ökjtv.) a következő 10/A.§-sal, valamint e törvény mellékletét képező melléklettel egészül ki:
“10/A.§ (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20.§-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.
(3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.”
(2) Az Ökjtv. 11.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) A bizottság tagja az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni.”
6. §
(1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) A közjegyző kinevezésekor, majd azt követően háromévente – az esedékességtől számított harminc napon belül – vagyonnyilatkozatot tesz a köztisztviselőkre vonatkozó adattartalommal és adatkezelési szabályok szerint. A vagyonnyilatkozatot a területi kamara elnöksége tartja nyilván és ellenőrzi.”
(2) A Kötv. 17.§ (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Közjegyzővé – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az nevezhető ki, aki]
“g) vagyonnyilatkozatot tett.”
(3) A Kötv. 22.§-a a következő k) ponttal egészül ki:
[A közjegyzői szolgálat megszűnik]
“k) ha a közjegyző a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, és ezt a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztést kimondó jogerős határozatával kimondja.”
(4) A Kötv. 48.§-a a következő e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi e)-g) pontok jelölése f)-h) pontra változik:
[A területi elnökség kizárólagos feladatkörébe tartozik különösen az, hogy]
“e) nyilvántartja és ellenőrzi a közjegyző vagyonnyilatkozatát, illetve hivatalvesztést kimondó eljárást kezdeményez a közjegyzői fegyelmi bíróságnál, ha a közjegyző vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl;”.
7. §
(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol csak magyar állampolgárral, büntetlen előéletű, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony, továbbá azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a közalkalmazottnak vagyonnyilatkozatot kell tennie. A közalkalmazott vagyonnyilatkozatát a miniszter által kijelölt szervezet tartja nyilván és ellenőrzi.”
(2) A Kjt. a következő 41/A.§-sal egészül ki:
“41/A.§ (1) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott a foglalkoztatás megkezdésekor, majd azt követően háromévente tesz vagyonnyilatkozatot.
(2) A közalkalmazott vagyonnyilatkozatára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
A Magyar Nemzeti Bank elnökének, alelnökeinek, és alkalmazottainak, valamint a monetáris tanács tagjainak vagyonnyilatkozata
8. §
(1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 49.§ (10) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezése lép:
[A megbízatást a köztársasági elnök felmentéssel]
“b) szünteti meg, ha a monetáris tanács tagja neki felróható okból nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el, valamint ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl.”
(2) Az MNBtv. a következő 58/A.§-sal és alcímmel egészül ki:
“Vagyonnyilatkozat
58/A.§ (1) Az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács további tagjai kinevezésükkor, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek. A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozat nem nyilvános.
(2) Az MNB alkalmazottja munkaviszonyának létesítésekor, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatot az MNB elnöke tartja nyilván és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozat nem nyilvános.”
Az Állami Számvevőszék elnökének, elnökhelyetteseinek, vezetőinek és számvevőinek vagyonnyilatkozata
9. §
(1) Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁSZtv.) 10.§-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
“(5) Az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettesei az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint a megválasztásukkor, majd azt követően évente, az Állami Számvevőszék vezetői és számvevői a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kinevezésükkor, majd azt követően kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek.
(6) Az Állami Számvevőszék elnökének, elnökhelyetteseinek vagyonnyilatkozatát az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi. Az Állami Számvevőszék vezetőinek és számvevőinek vagyonnyilatkozatát az Állami Számvevőszék elnöke tartja nyilván és ellenőrzi. A vezetők és számvevők vagyonnyilatkozata nem nyilvános.”
(2) Az ÁSZtv. 12.§-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
“(10) A (4)-(6) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha az Állami Számvevőszék elnöke, elnök-helyettesei, vezetői és számvevői vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüket szándékosan elmulasztják, vagy a vagyonnyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közölnek.”
(3) Az ÁSZtv. 13. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Állami Számvevőszék elnöke]
“h) gyakorolja a vezetők, a számvevők, valamint az ügyviteli és a kisegítő alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat, nyilvántartja és ellenőrzi a vezetők és a számvevők vagyonnyilatkozatát.”
A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, és elnökhelyetteseinek, a Versenytanács tagjainak és a vizsgálóknak a vagyonnyilatkozata
10. §
(1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvtv.) 35.§ (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Felmentésnek van helye, ha az elnök (elnökhelyettes]
“d) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette.”
(2) A Tpvtv. 36.§ (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Gazdasági Versenyhivatal elnöke]
“d) gyakorolja - a Versenytanács tagjainak kinevezése és felmentése kivételével – a munkáltatói jogokat, nyilvántartja és ellenőrzi a vizsgálók és a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett más köztisztviselők vagyonnyilatkozatát.”
(3) A Tpvtv. 38. (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A Versenytanács tagja felmentésének van helye, ha]
“e) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette.”
(4) A Tpvtv. 40.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettesei kinevezésükkor, majd azt követően évente, a Versenytanács tagjai és a vizsgálók kinevezésükkor, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek.”
Egyes közhasznú szervezetek vezető tisztségviselőnek vagyonnyilatkozata
11. §
(1) A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kht.) a következő 9/A.§-sal egészül ki:
“9/A.§ A 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott közhasznú szervezet vezető tisztségviselője a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint két évente vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatot az Állami Számvevőszék ellenőrzi.”
(2) A Kht. 21.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“21.§ A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést a közhasznú szervezet székhelye szerint illetékes hatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának, valamint a 9/A.§-ban meghatározott vezető tisztségviselő vagyonnyilatkozatának az ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig – a közhasznú működés tekintetében – a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.”
12. §
(1) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 14.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A Tanács elnöke a helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult, és a helyettes államtitkárra vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz.”
(2) A Kbtv. 23.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A közbeszerzési biztos évente vagyonnyilatkozatot tesz a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint.”
Az egyedi állami, önkormányzati támogatások döntéselőkészítésében vagy döntéshozatalában részt vevő egyes személyek vagyonnyilatkozata
13. §
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a következő 11/A.§-sal egészül ki:
“11/A.§ (1) Az ötszázezer forintot meghaladó egyedi állami, illetve önkormányzati támogatások döntéselőkészítésében vagy döntéshozatalában részt vevő – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) hatálya alá nem tartozó – személyek közül:
a) az elkülönített állami pénzalapok, illetve fejezeti előirányzatok döntés-előkészítésére, a támogatási döntésre javaslattételi jogosultsággal rendelkező, jogszabályban meghatározott bizottságok tagjai,
b) közalapítványoknál pénzeszközátadásról dönteni jogosult tisztségviselők,
c) az állami, önkormányzati támogatások felhasználásával való elszámoltatással megbízott szakértők, könyvvizsgálók, külső szervezetek (az ún. közreműködő szervezetek) önálló döntéshozatalra jogosult ügyintézői
a Ktv. 22/A.§ (8) bekezdés g) pontjában említett köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség akkor is fennáll, ha az ott említett megbízatás időtartama kevesebb, mint két év. A nyilatkozatot az esedékesség évében március 31-ig kell megtenni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek vagyonnyilatkozatukat, továbbá a vagyonuk időközi gyarapodásáról készített nyilatkozatukat a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalhoz nyújtják be, s csatolják a felhatalmazást arról, hogy a Hivatal a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságának ellenőrzése céljából személyes és vagyoni adataikat kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal nem jogosult a nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalára.
(4) Az elkülönített állami pénzalapok, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelői, a közalapítványok, továbbá a helyi önkormányzatok évente március 1. napjáig megküldik a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalnak az (1) bekezdés szerint nyilatkozattételre kötelezett személyek nevét, lakóhelyét.
(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidőt elmulasztja, a Közszolgáltai Ellenőrzési Hivatal 30 napos határidő tűzésével felszólítja a kötelezettség teljesítésére. A határidő elmulasztása esetén a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal értesíti a (4) bekezdésben felsorolt szervezeteket, akik kötelesek intézkedni az (1) bekezdésben meghatározott megbízatás, illetve jogkör visszavonása iránt.”
14. §
(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetése napján lép hatályba. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteknek a törvény hatályba lépését követő kilencven napon belül kell első alkalommal vagyonnyilatkozatukat megtenni.
(2) E törvény 4. és 5.§-a a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény hatályba lépésével egyidejűleg lép hatályba.
Melléklet a 2000. évi XCVI. törvényhez
Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat
helyi önkormányzati képviselő (polgármester, alpolgármester), valamint
a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke számára
A nyilatkozatot adó személye
1. A nyilatkozatot adó:[1]
a) helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester* (a továbbiakban együtt: képviselő)
b) a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettárs (a továbbiakban: házas-/élettárs)
c) a képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek)
2. A képviselő neve: ...........................................................................................
3. A házas-/élettárs neve: ....................................................................................
4. A gyermek neve: .............................................................................................
* A megfelelő szöveg aláhúzandó!
A) Rész
VAGYONI NYILATKOZAT
I.
Ingatlanok[2]
1.
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ...............
b) Az ingatlan területnagysága: ...........................................................................
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): .......................
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ....................................................................................
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):.........................................................................................................................
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ...............................................
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ........................................
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ...........................................
2.
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): .............
b) Az ingatlan területnagysága: ..........................................................................
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): .......................
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ....................................................................................
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): ........................................................................................................................
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ...............................................
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ........................................
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ...........................................
3.
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ...............
b) Az ingatlan területnagysága: ...........................................................................
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): .......................
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ....................................................................................
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): .......................................................................................................................
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ...............................................
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ........................................
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ...........................................
4.
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ...............
b) Az ingatlan területnagysága: ...........................................................................
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): .......................
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ....................................................................................
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): ........................................................................................................................
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ...............................................
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ........................................
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ...........................................
II.
Nagy értékű ingóságok
1. Gépjárművek:
a) személygépkocsi: ................................................................................ típus
a szerzés ideje, jogcíme: ....................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: ....................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................típus
b) tehergépjármű, autóbusz: ..................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: ....................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: ....................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................típus
c) motorkerékpár: ..................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: ....................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: ....................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: ....................................................................... típus
2. Vízi vagy légi jármű:
a) jellege: .........................................................................................................
típusa:.............................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................
b) jellege: ..........................................................................................................
típusa:..............................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................
3. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:
a) egyedi alkotások:
.............................................................................................. megnevezés ... db
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................... megnevezés ... db
a szerzés ideje, jogcíme:.................................................... megnevezés ... db
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................
b) gyűjtemény:
.......................................................................................... megnevezés ... db
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................... megnevezés ... db
a szerzés ideje, jogcíme: .................................................. megnevezés ... db
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................
4. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori képviselői alapdíj hat havi összegét meghaladó értékű ingóság:
a) megnevezés: ...................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...................................................................................
b) megnevezés: ....................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...................................................................................
c) megnevezés: .................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...................................................................................
d) megnevezés: ....................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...................................................................................
e) megnevezés: ....................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme: ...................................................................................
5. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, nagy értékű biztosítás stb.):
megnevezés:..........................................................................................................
névérték, biztosítási összeg: ................................................................................
megnevezés: .........................................................................................................
névérték, biztosítási összeg: ................................................................................
megnevezés:..........................................................................................................
névérték, biztosítási összeg: ................................................................................
megnevezés:..........................................................................................................
névérték, biztosítási összeg: ................................................................................
megnevezés:..........................................................................................................
névérték, biztosítási összeg: ................................................................................
6. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás: ....................... Ft
7. A mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó készpénz: ... Ft
8. Az összességében a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:
a) pénzintézeti számlakövetelés:
forintban:...........................................................................................................
devizában (forintértéken): ................................................................................
b) más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés összege: ............................. Ft
9. Más, jelentősebb értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a mindenkori képviselői alapdíj hat havi összegét meghaladja:
megnevezés: ....................................................................................................
megnevezés: ....................................................................................................
megnevezés: ....................................................................................................
megnevezés: ....................................................................................................
megnevezés: .....................................................................................................
III.
Tartozások
Ebben a rovatban kérjük feltüntetni a köztartozás címén, valamint a pénzintézettel vagy magánszemélyekkel szemben esetlegesen fennálló tartozásait
1. Köztartozás (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.): .................................... forint
2. Pénzintézettel szembeni tartozás (hitel, kölcsön stb.): .......................... forint
3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás: ................................................ forint
IV.
Egyéb közlendők
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
B) Rész[3]
JÖVEDELEMNYILATKOZAT
(a képviselői tiszteletdíjon kívüli adóköteles jövedelmek)
1. Foglalkozása: .................................................................................................
Munkahelye: ...................................................................................................
Szünetelteti-e foglalkozását: igen
nem
Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelme: ................. Ft
2. Az 1. pontban írt foglalkozásán kívüli, valamennyi olyan tevékenysége, amelyből adóköteles jövedelme származik:
a) A tevékenység megnevezése: .....................................................................
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): ...............................................................
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):............................................................................................................
d) A jövedelem (bruttó) összege: ................................................................. Ft
a) A tevékenység megnevezése: ......................................................................
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): .................................................................
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): .........................................................................................................
d) A jövedelem (bruttó) összege: ................................................................ Ft
a) A tevékenység megnevezése: ......................................................................
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): ................................................................
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):............................................................................................................
d) A jövedelem (bruttó) összege: ................................................................. Ft
C) Rész
GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT
Gazdasági társaságban fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:
I.
1. Gazdasági társaság neve: .................................................................................
2. Gazdasági társaság formája: ..........................................................................
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): .......................................................................................................................
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ................. %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................ %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ......................................................
II.
1. Gazdasági társaság neve: ...............................................................................
2. Gazdasági társaság formája: ..........................................................................
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ......................................................................................................................
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ................. %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................ %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: .....................................................
III.
1. Gazdasági társaság neve: ...............................................................................
2. Gazdasági társaság formája: ..........................................................................
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): .......................................................................................................................
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ................. %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................ %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ......................................................
IV.
1. Gazdasági társaság neve: ...............................................................................
2. Gazdasági társaság formája: ..........................................................................
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): .......................................................................................................................
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ................. %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................ %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: .......................................................
V.
1. Gazdasági társaság neve: .................................................................................
2. Gazdasági társaság formája: ............................................................................
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ........................................................................................................................
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ................. %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................ %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: .......................................................
INDOKOLÁS
az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Alapvető jogállami követelmény, hogy a közmegbízatást teljesítők feladataik ellátása során fokozott elvárásoknak feleljenek meg. A közhatalmi és más közfeladatok ellátásában, különösen a közpénzekről való döntéshozatalban felelősséget viselő személyekre olyan, törvényben meghatározott követelményrendszernek kell vonatkoznia, amely biztosítja a közbizalom érvényesülését. A közérdek megvalósításában közreműködő személyekre olyan szabályozást kell kialakítani, amely lehetővé teszi annak intézményes kizárását, hogy a magánérdek bármilyen módon befolyásolhassa a közfeladat ellátását. Egyúttal biztosítani kell a befolyásmentesség ellenőrizhetőségét és a közfeladat ellátásának nyilvánosságát, amelynek egyik alapvető eszköze az említettek vagyoni helyzetének átláthatósága.
A közhatalmi tevékenység ellátása és a közvagyonnal való gazdálkodás körében az összeférhetetlenségi szabályok és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség egymással szorosan összefüggő kérdés, ami az egyidejű rendezés igényét veti fel.
Az előzőekben kifejtett elvek érvényesülése érdekében a Kormány megvizsgálta, hogy jelenleg milyen az összeférhetetlenség és a vagyonnyilatkozat kérdésének szabályozása a magyar jogrendszerben az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, illetve közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltőknél. A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy mely területen és milyen új szabályozás kialakítására van szükség a befolyásmentesség és az átláthatóság fokozottabb érvényesítése érdekében. A felülvizsgálat eredményeként a szükséges törvények módosítását tartalmazza a törvényjavaslat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1.§-hoz
Nincs a kiemelkedő közjogi tisztséget betöltő köztársasági elnöknek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége. Ennek előírása mindenképpen indokolt, tekintettel arra, hogy a többi közjogi méltóság tesz vagy fog tenni vagyonnyilatkozatot. A köztársasági elnök vagyonnyilatkozat-tételére az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályokat javasolja alkalmazni a Javaslat, azzal az eltéréssel, hogy a köztársasági elnök nem évente, hanem ötéves megbízatási ideje alatt háromszor (a megbízatás megkezdéskor, megszűnésekor, illetőleg a megbízatás félidejében) köteles vagyonnyilatkozatot tenni.
E kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése az Alkotmány 31.§ (4) bekezdése alapján hivatalvesztést vonhat maga után. A köztársasági elnök vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó rendelkezést a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvénybe indokolt beépíteni, tekintettel arra, hogy a köztársasági elnökre vonatkozó szabályokat csak e törvény, illetve az Alkotmány tartalmaz.
Az alkotmánybírákra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok hatályos törvényi szabályozása csak részleges, mert csak az ún. közjogi összeférhetetlenséget rendezi, a gazdasági összeférhetetlenséget nem. A Javaslat a hatályos szabályozást módosítva megállapítja a gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, valamint az alkotmánybírák vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét.
Az alkotmánybírák vagyonnyilatkozat-tételére a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat alkalmazza a Javaslat, hasonlóan az ügyészekhez és a bírákhoz, azzal, hogy az alkotmánybírák háromévente kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és ezt az Alkotmánybíróság teljes ülése ellenőrzi, figyelemmel arra, hogy a teljes ülés jogosult az alkotmánybírót kizárni a testületből.
Az országgyűlési biztosok vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatban hatályos szabályozás nincs, e tisztségek kiemelkedő közjogi jelentősége azonban megalapozza a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség bevezetését. Az országgyűlési biztosok vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére – tekintve, hogy a biztosok kizárólag az Országgyűlésnek felelős megbízottként fejtik ki tevékenységüket - az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályokat indokolt alkalmazni, azzal, hogy a biztosok háromévente tesznek vagyonnyilatkozatot, és ez nem nyilvános.
Sem a polgármestereknek, sem az önkormányzati képviselőknek nincs vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük. A közélet tisztaságának, átláthatóságának elősegítése érdekében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség előírása e kiemelkedő fontosságú közmegbízatásokat betöltők esetében is elengedhetetlen. A vagyonnyilatkozat adattartalmát és az eljárási szabályokat az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályozás elvei alapján indokolt meghatározni. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó szabályokat a 2000. évi XCVI. törvény hatályba lépésével egyidejűleg indokolt hatályba léptetni, azaz a következő önkormányzati választásokat követően.
A közjegyzők összeférhetetlenségi szabályait a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendezi, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük nincs. Ennek előírása esetükben is indokolt, tekintettel arra, hogy a közjegyzők az állam nevében eljárva a társadalom működése szempontjából nélkülözhetetlen közhatalmi feladatokat látnak el, és működésük alapvető követelménye a feltétlen közbizalom. A közjegyzők vagyonnyilatkozat-tételére a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat indokolt alkalmazni, azzal, hogy háromévente kell vagyonnyilatkozatot tenniük, és vagyonnyilatkozatukat a területi kamara elnöksége ellenőrzi.
A közalkalmazottak foglalkoztatására vonatkozó szabályokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény tartalmazza. Nincs a közalkalmazottak tekintetében általános összeférhetetlenségi szabály. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az adott munkakör betöltésének speciális szabályait a miniszter határozhatja meg a törvény felhatalmazása alapján, illetve a közalkalmazottat foglalkoztató szerv létrehozásáról szóló jogszabály tartalmazhat összeférhetetlenségi szabályokat. E rendszeren nem indokolt változtatni.
Nincs a közalkalmazottaknak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük sem, s azt továbbra sem indokolt általános jelleggel, minden közalkalmazottra nézve előírni. Célszerű azonban – az ágazati sajátosságokhoz igazodó, kellően rugalmas szabályozás érdekében – a minisztereknek lehetővé tenni, hogy meghatározzák azokat a munkaköröket, ahol vagyonnyilatkozatot kell tenni, figyelemmel a közvagyonnal való gazdálkodás körében gyakorolt jogaikra. A vagyonnyilatkozat adattartalmát és az eljárási szabályokat a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokhoz indokolt igazítani.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének és alelnökeinek összeférhetetlenségi szabályozását a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény tartalmazza. E tisztségeket betöltőknek nincs vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége, amelynek előírása – a monetáris tanács tagjaival együtt – indokolt, tekintettel a Nemzeti Bank által betöltött központi szerepre az ország pénzügyi-gazdasági működése szempontjából.
Az MNB vezetői a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesznek vagyonnyilatkozatot, amelyet a bank alkotmányos jogállására tekintettel az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága tart nyilván és ellenőriz.
Ugyancsak indokolt, hogy a Nemzeti Bank alkalmazottai is tegyenek vagyonnyilatkozatot a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint azzal, hogy a vagyonnyilatkozatukat az MNB elnöke tartaná nyilván és ellenőrizné.
Az Állami Számvevőszék elnökének és elnök-helyetteseinek összeférhetetlensége megfelelően szabályozott, sem nekik, sem a számvevőknek nincs azonban vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük. Ennek előírása indokolt, tekintettel az Állami Számvevőszék szerepére a közvagyon felhasználásának ellenőrzésében. Emellett az Állami Számvevőszék köztisztviselői a Ktv. módosítás alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek, amit már csak ennél fogva is indokolt kiterjeszteni az ÁSZ vezetőire is.
Az ÁSZ elnöke és elnökhelyettesei az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tennének vagyonnyilatkozatot, az ÁSZ vezetői és számvevői pedig a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint, azzal, hogy vagyonnyilatkozatukat az ÁSZ elnöke tartaná nyilván és ellenőrizné.
A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyetteseinek, a Versenytanács tagjainak, valamint a vizsgálóknak az összeférhetetlensége megfelelően szabályozott. A Versenyhivatal köztisztviselőire a Ktv. szabályai vonatkoznak, így az ő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük rendezett. A szabályozás e tekintetben azáltal tehető teljes körűvé, ha a felsorolt vezetők és versenytanácsi tagok, illetve vizsgálók vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége is előírásra kerül. Ez utóbbi körben is a Ktv. szabályait kell alkalmazni.
A közalapítványok és a köztestületek vezetőinek, továbbá a közbeszerzési biztosoknak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét jelenleg nem rendezi jogszabály. Az említettek a közvagyonnal való gazdálkodás szempontjából kiemelt feladatokat, illetve a köztestületek állami és más közfeladatokat látnak el. E tisztségek betöltőinek összeférhetetlenségi szabályait a vonatkozó törvények tartalmazzák. Az említettek vagyonnyilatkozat-tételére a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat indokolt megfelelően alkalmazni.
Az állami, önkormányzati támogatások döntés-előkészítésében javaslattételi jogkörrel részt vevő – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá nem tartozó – személyek esetében is indokolt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség bevezetése. E körbe tartoznak pl. az egyes elkülönített állami pénzalapok, illetve fejezeti előirányzatok döntés-előkészítésére, a támogatási döntésre javaslattételi jogosultsággal rendelkező, jogszabályban meghatározott bizottságok tagjai, közalapítványokból pénzeszközátadásról dönteni jogosult tisztségviselők, a támogatások felhasználásával való elszámoltatással megbízott külső szervezetek (az. ún. közreműködő szervezetek) ügyintézői, illetve szakértői.
A költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetőleg a pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult említett személyek a Javaslat szerint a köztisztviselőkhöz hasonlóan kétévente tesznek vagyonnyilatkozatot, illetve adnak számot az előző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekövetkezett vagyongyarapodásról és annak okáról. A nyilatkozattételi kötelezettség akkor is fennáll, ha az említett megbízatás időtartama kevesebb, mint két év.
Az említett személyi kör vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének szabályozását az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításával célszerű rendezni.