MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/5216.
számú
törvényjavaslat
a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről
|
Előadó: |
Varga Mihály |
|
|
pénzügyminiszter |
Budapest, 2001. október
2001. évi …............. törvény
a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről
A Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeinek figyelembe vételével, elősegítve a terrorizmus elleni harcot, valamint a pénzmosás megelőzéséről szóló szabályok szigorítását, az Országgyűlés az alábbi törvényt alkotja:
1. §
(1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy egyes államokkal, azok természetes és jogi személyeivel, valamint egyéb szervezeteivel szemben — a (2) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén — rendelettel gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, vagy egyéb tilalmat, vagy korlátozást (a továbbiakban: korlátozó intézkedések) hirdessen ki.
(2) A korlátozó intézkedések bevezetésére a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalása alapján kerülhet sor. Minden esetben ilyennek minősülnek azok a korlátozó intézkedések, amelyeket
a) az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa határozatával,
b) az Európai Unió Tanácsa a közös kül- és biztonságpolitikai együttműködés keretében hozott Közös Álláspontjában
fogadott el. A b) pont tekintetében akkor kerülhet sor korlátozó intézkedés bevezetésére, ha a Közös Állásponthoz a Magyar Köztársaság Kormánya csatlakozott (társult).
(3) A Kormány a (2) bekezdésben foglalt feltételek megvalósulása esetén a nemzetközi kötelezettségvállalás keretein belül – amennyiben az adott intézkedéshez törvényi rendelkezés szükséges, 90 napra ideiglenesen - az alábbi korlátozó intézkedéseket hozhatja:
a) áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok nemzetközi forgalmára vonatkozó szerződések létrehozásának tilalma és a megkötött szerződések teljesítésének felfüggesztése;
b) devizabelföldi pénzügyi kötelezettségvállalásának tilalma, a vállalt pénzügyi kötelezettség teljesítésének felfüggesztése;
c) devizakülföldiek belföldre, illetve devizabelföldiek külföldre irányuló befektetéseinek tilalma;
d) a korlátozással sújtott egyes külföldi személyekkel, illetve államok egyes polgáraival szemben beutazási korlátozás vagy tilalom elrendelése;
e) devizakülföldi, valamint ennek
ea) magyarországi fióktelepe, képviselete;
eb) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 23. §-ának (2) bekezdése szerinti közvetlen irányítása alatt álló devizabelföldi gazdálkodó szervezete;
ec) belföldön nyilvántartásba vett alapítványa;
ed) tényleges tulajdonában lévő, de devizabelföldi nevén szereplő;
belföldi hitelintézetnél, illetve befektetési szolgáltatónál elhelyezett pénzeszközei, értékpapírjai feletti rendelkezési jogának korlátozása, valamint átutalási megbízása teljesítésének megtagadása;
a) légi-, vízi-, közúti- és vasúti közlekedéssel kapcsolatos tilalom elrendelése.
2. §
(1) A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény (továbbiakban: Pmt.) 1. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
“1. § E törvény hatálya alá tartozik:
a) a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely a Magyar Köztársaság területén pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, postai pénzforgalmi közvetítői, biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadói, befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási, befektetési alapkezelési, ingatlanközvetítői, nemesfémékszer és nemesfém-díszműáru forgalmazó tevékenységet folytat, kulturális javakat árverésen vagy bizományosi minőségben értékesít, valamint a játékkaszinót működtető koncessziós társaság és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, az ügyvédi letétet kezelő ügyvéd (ügyvédi iroda) és a pénz, értéktárgy, illetőleg értékpapír bizalmi őrzését végző közjegyző, a könyvvizsgáló (a továbbiakban e törvényben együtt: pénzügyi szolgáltató szervezet), valamint e szervezetek ügyfele;
b) a pénzügyi szolgáltató szervezet vezetője, alkalmazottja, egyéni vállalkozás esetén annak alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja.”
(2) A Pmt. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A pénzügyi szolgáltató szervezet összesen kétmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, forintban, illetőleg külföldi pénznemben történő készpénzforgalommal együttjáró, valamint ilyen értékű értéktárgy, illetőleg értékpapír letétjére, illetve bizalmi őrzésére irányuló ügyleti megbízást kizárólag olyan ügyféltől fogadhat el, aki az azonosságát igazoló okmányait a pénzügyi szolgáltató szervezetnek bemutatja, és akinek az azonosítását a pénzügyi szolgáltató szervezet elvégzi. Ezt a rendelkezést az egymással ténylegesen vagy vélelmezhetően összefüggő, több ügyleti megbízás esetén is alkalmazni kell úgy, hogy az azonosítást a fenti összeghatár átlépését előidéző ügyleti megbízás alkalmával kell elvégezni.”
(3) A Pmt. 2. §-a az alábbi új (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésre módosul:
“(2) A pénzügyi szolgáltató szervezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, szerződéskötéskor (a továbbiakban: szerződéses kapcsolat létesítésekor) köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult személy azonosítását elvégezni.”
(4) A Pmt. a következő 2/A.-2/D. §-sal egészül ki.
“2/A. § (1) A 2. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ügyfél köteles a pénzügyi szolgáltató szervezet részére arra a személyre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tenni, akinek a nevében, illetőleg javára vagyonkezelési, képviseleti vagy más megállapodás (megbízás) alapján, vagy anélkül eljár (a továbbiakban: tényleges tulajdonos).
(2) Jogi személy esetében tényleges tulajdonosnak tekintendő az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az a magánszemély vagy az a jogi személy, akinek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 23. § (2) bekezdése szerint meghatározott közvetlen irányítása alatt áll.
(3) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, amennyiben a szerződéses kapcsolat fennállása alatt bármikor kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, továbbá a 3. § (1) bekezdésében említett esetben, a pénzügyi szolgáltató szervezet az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben előírt nyilatkozat hiányában a pénzügyi szolgáltató szervezet a szerződéskötést, az ügyleti megbízás, illetőleg további ügyleti megbízások teljesítését megtagadja.
(5) A pénzügyi szolgáltató szervezet köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos azonosítását elvégezze.
2/B. § (1) Az ügyfél azonosítása során a pénzügyi szolgáltató szervezet köteles megkövetelni az alábbi azonosságot igazoló okiratok (okmányok) bemutatását:
a) belföldi természetes személy lakcímet igazoló hatósági igazolványa, személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), vagy útlevele, külföldi természetes személy útlevele, személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy a Magyar Köztársaság rendészeti szerve által kiállított tartózkodási engedélye;
b) jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén – a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) a) pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően –, ha a szervezet azonosítása korábban nem történt meg, az azt igazoló okiratot, hogy
1. a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta,
2. más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta,
3. külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént.
(2) A pénzügyi szolgáltató szervezet az azonosítás során az alábbi adatokat köteles e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelő módon rögzíteni:
a) természetes személy
1. családi és utónevét, előző nevét, nők esetében leánykori családi és utónevét is,
2. lakcímét,
3. születési helyét, idejét,
4. állampolgárságát,
5. anyja leánykori családi és utónevét,
6. az azonosító okmányának típusát és számát,
7. az azonosító okmányt kiállító hatóság megnevezését, betűjelét;
8. külföldi természetes személy esetében az 1-7. pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet
1. nevét, rövidített nevét,
2. székhelyének, fióktelepének címét,
3. főtevékenységét,
4. azonosító okiratának számát,
5. képviseletére jogosultak nevét és beosztását;
c) a pénzügyi műveletre vonatkozó és ahhoz kapcsolódó legfontosabb adatokat.
(3) Szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a pénzügyi szolgáltató szervezetet értesíteni.
2/C. § A Magyar Köztársaság határát átlépő személy, amennyiben birtokában összesen egymillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű forint vagy valuta van, köteles ezt a tényt a vámhatóságnak bejelenteni és a 2/B. § (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt adatokat, továbbá a birtokában lévő pénz összegét és pénznemét a vámhatóság számára megadni.
2/D. § Háromszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltási tranzakció esetén a pénzváltási tevékenységet folytató pénzügyi szolgáltató szervezet köteles az ügyfelet azonosítani és ügyleti bizonylatán a 2/B. § (2) bekezdés a) pontjának 1. és 6-8. alpontjában, illetve jogi személy esetén ezen túlmenően a 2/B. § (2) bekezdés b) pontjának 1. és 2. alpontjában felsorolt adatokat feltüntetni.”
(5) A Pmt. 3. §-ának (2) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
“A kijelölt alkalmazott személyéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a pénzügyi szolgáltató szervezet öt munkanapon belül köteles tájékoztatást küldeni az ORFK részére.”
(6) A Pmt. az alábbi 3/A. §-sal egészül ki:
“3/A. § A pénzügyi szolgáltató szervezet kivételesen felfüggesztheti a gyanús ügyletek lebonyolítását, ha pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény ellenőrzéséhez rendőri intézkedést lát szükségesnek. A pénzügyi szolgáltató szervezet ebben az esetben haladéktalanul köteles értesíteni az ORFK-t annak érdekében, hogy a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhessék. Ha az ORFK pénzmosás gyanújára utaló tényt, adatot, körülményt – ha kormányrendelet rövidebb határidőt nem állapít meg, a munkaszüneti napra eső idő leszámításával negyvennyolc órán belül – nem állapít meg, az ügyletet haladéktalanul teljesíteni kell.”
(7) A Pmt. 5. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
“(1) A pénzügyi szolgáltató szervezet és a vámhatóság a 2. §-ban és a 2/C. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, valamint a 3. § szerinti kötelezettség teljesítését igazoló okiratokat legalább tíz évig, a 2. § (2) bekezdése alapján birtokába jutott adatokat, okiratokat a szerződéses kapcsolat megszűnését követő tíz évig köteles megőrizni.”
(8) A Pmt. az alábbi 5/A. §-sal egészül ki:
“5/A. § A vámhatóság eljárására a 4. §-t értelemszerűen alkalmazni kell.”
(9) A Pmt. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy e törvény végrehajtásával kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
3. §
(1) A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 1. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(2) Takarékbetétet az elfogadására felhatalmazott hitelintézetnél minden természetes személy elhelyezhet. Takarékbetét-szerződést kötni és takarékbetétkönyvet nyitni csak névre szólóan lehet. Takarékbetét-szerződésben az elhelyezőtől különböző, de takarékbetét elhelyezésre jogosult kedvezményezett is megjelölhető.
(3) A hitelintézet az elhelyezőt és kedvezményezett megnevezése esetén ez utóbbit is köteles a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény és a végrehajtásáról szóló 74/1994. (V. 10.) Korm. rendelet szerint azonosítani és az azonosítás adatait a takarékbetét, illetve a takarékbetét-szerződés megszűnését követő legalább tíz évig megőrizni. Azonosítás hiányában a hitelintézet a betétet, illetve a nem azonosított kedvezményezett megnevezését nem fogadhatja el.”
(2) A Tvr. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
“15/A. § (1) A hitelintézet 2002. június 30. napját követően köteles a kétmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű takarékbetétek névre szólóvá történő átalakításával egyidejűleg az ügyfél adatait a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény alapján megküldeni az ORFK-nak.
(2) 2004. december 31. napját követően a nem névre szóló takarékbetét az ügyfél írásbeli kérelmére és az ORFK jóváhagyásával alakítható át névre szólóvá. A hitelintézet a kérelmet haladéktalanul továbbítja az ORFK-nak. Amennyiben az ORFK a kérelem benyújtását követő nyolc munkanapon belül a hitelintézetet nem értesíti arról, hogy a pénzmosás gyanújára okot adó tény, adat, körülmény merült fel, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.
(3) A Tvr. a következő 18-19. §-sal egészül ki:
“18. § A bemutatóra szólóan, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek és akinek az azonosítását a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet köteles a betétes első azonosításának időpontjában a betétes nevére szólóvá átalakítani.
19. § (1) A nem névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, a betétes által a takarékbetét-szerződésben meghatározott feltételt teljesítette (közölte), és akinek az azonosítását a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet köteles a betétes első azonosításának időpontjában a betétes nevére szólóvá átalakítani.
(2) A jeligére szólóan elhelyezett takarékbetét a tulajdonjog hitelt érdemlő igazolása mellett is átalakítható, ha a betétes a feltétel közlésére nem képes.
(3) A feltétel teljesítése (közlése) nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat alapján történő átalakítás esetén, továbbá a takarékbetét végrehajtás alá vonása esetén történő kifizetéskor.”
4. §
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 533. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Takarékbetétet névre szólóan lehet elhelyezni. Takarékbetét elhelyezhető a hitelintézetnél más kedvezményezett részére is.”
5. §
(1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Hptm.) 3. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
“(4) A Hpt. 3. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(8) Törvény korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla vezetését [3. § (1) bekezdésének d) pontja], váltóval saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g) pontja], továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, illetőleg magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelést [3. § (1) bekezdésének l) és n) pontja] más jogi személy részére is lehetővé teheti.””
(2) A Hptm. 141. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) E törvény 1. §-ának (2) bekezdése, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése, 5. §-a, 6. §-ának (7) bekezdése, 12. §-ának (3) és (5) bekezdése, 13. §-a, 17. §-ának (1) és (3) bekezdése, 20. §-a, 24-29. §-a, 31. §-a, 46. §-a, 58. §-a, 59. §-ának (3) bekezdése, 66. §-ának (2) bekezdése, 67. §-a, 68. §-a, 71. §-ának (1) bekezdése, 93. §-ának (2) bekezdése, 104. §-ának (4) és (5) bekezdése, 106. §-a, 108. §-ának (1) bekezdése, 110. §-a, 126. §-ának (3) bekezdése és 140. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.”
6. §
Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 21. §-ának (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
“Értékpapírt sorozatban kibocsátani, nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szólóan lehet.”
7. §
(1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (4)-(6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
“(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhető az (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi szolgáltatás, valamint a (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.
(5) Az (1) bekezdés d), e) és m) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az MNB előzetes véleményének kikérésével engedélyezi.
(6) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenységet az MNB engedélyezi, ellenőrzi, illetve az ilyen engedélyt az MNB vonja vissza.”
(2) A Hpt. 5. §-ának (2) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:
/(2) Kizárólag hitelintézet jogosult/
“d) pénzváltási tevékenység végzésére.”
(3) A Hpt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére hitelintézet, illetőleg hitelintézet ügynöke kaphat engedélyt.”
(4) A Hpt. 16. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(7) Az (1)-(6) bekezdésben meghatározottakon túlmenően az engedély további feltétele az, hogy a kérelmező feleljen meg a külön jogszabályban, illetőleg a (2)-(6) bekezdés esetén a jegybanki rendelkezésben előírt személyi, illetőleg tárgyi feltételeknek.”
(5) A Hpt. 26. § (1) bekezdésének második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
“A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.”
8. §
(1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 261. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, vagy jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és a személy szabadon bocsátását, illetőleg a javak sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy társadalmi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé, úgyszintén aki a terrorcselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(2) A Btk. 303. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) Aki más, az e törvény szerint szabadságvesztéssel büntetendő cselekményével összefüggésben keletkezett anyagi javakat elrejti azáltal, hogy/
“b) az eredetéről, illetőleg valódi természetéről a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt nyilatkozattétel során a pénzügyi szolgáltató szervezettel vagy vámhatósággal hamis adatot közöl,”
/bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő./
9. §
(1) E törvény – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E törvény rendelkezéseit
megfelelően kell alkalmazni azoknak az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa,
illetve az Európai Unió Tanácsa
által hozott korlátozó intézkedéseknek a hatályban tartására, amelyekhez a
Kormány már korábban csatlakozott. A Kormány az e törvény 1. §-a alapján
hozott rendeletének korlátozó intézkedésekről szóló rendelkezéseit az azok
alapjául szolgáló nemzetközi kötelezettség megszűnését követően – az 1. § (3)
bekezdése szerinti határidő leteltét megelőzően is – haladéktalanul hatályon
kívül helyezi.
(3) E törvény 7. §-a 2002. január 1-jén lép hatályba.
(4) Az e törvény hatálybalépése előtt bemutatóra szólóan vagy a rendelkezési jog fenntartásával, nem névre szólóan elhelyezett takarékbetétekre vonatkozó szerződések feltételei kizárólag e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosíthatók egyoldalúan.
10. §
(1) E törvény 6. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni azokra a folyamatban lévő, bemutatóra szóló értékpapír-kibocsátásokra, amelyek nyilvános ajánlattétel tervezetét a Felügyelethez e törvény hatályba lépése előtt benyújtották.
(2) E törvény 6. §-ában foglalt rendelkezéseket állampapír nyilvános forgalomba hozatalára 2001. december 31. napját követően kell alkalmazni.
11. §
(1) A 2001. december 31. napján pénzváltási tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező, Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás, pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás 2002. június 30-ig végezhet pénzváltási tevékenységet.
(2) A Hpt. 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésének ellenőrzését 2002. december 31-ig a Magyar Nemzeti Bank végzi.
12. §
E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 3. §-ának (3) bekezdése, 147. §-a, 149. §-a, 150. §-a, 153. §-a, és
b) a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 7. §-a és 9. §-a.
A jelen törvény megalkotásának indokául szolgál a 2001. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadás. A kerettörvény – nemzetközi kötelezettség alapján – korlátozó intézkedések elrendeléséhez, korlátozások bevezetéséhez ad felhatalmazást a Kormánynak. A törvénytervezet olyan rendelkezéseket is tartalmaz, ami a kormány által elrendelt korlátozó intézkedések megszegőinek a Btk.-val összhangban álló büntetését teszi lehetővé.
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa, illetve az Európai Unió Tanácsa a közös kül- és biztonságpolitikai együttműködés keretében Közös Álláspont elfogadásával szankciós intézkedéseket rendelt el olyan harmadik országokkal szemben, amelyekben az emberi jogokat súlyosan és módszeresen megsértik. A szankciók elfogadásával az érintett állam természetes és jogi személyeivel szemben közvetlen vagyoni, jogi jellegű korlátozásokat vezettek be.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az utóbbi időben elkövetett súlyos terrorista cselekmények hatására szükségesnek látta, hogy a tagállamok határozott intézkedéseket hozzanak ezek visszaszorítására.
Külön határozatok [a 1269 (1999), 1333 (2000), 1368 (2001), 1373 (2001)] szóltak az Afganisztán által támogatott terrorista csoportok által elkövetett akciók miatti intézkedésekről. A BT ezekben felhívta a tagállamokat, hogy Oszama bin Laden és a környezetébe tartozó személyek, illetve terrorista csoportok ellen hozzanak – többek között – olyan gazdasági és pénzügyi korlátozó intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak a terrorizmus visszaszorításához.
A BT elhatározta – a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információk alapján – egy olyan lista összeállítását, amely az említett terrorista személyek, illetve szervezetek megnevezését tartalmazza.
A kerettörvény lehetővé teszi, hogy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa, illetve az EU Tanácsa által elrendelt korlátozó intézkedések azonnali érvényre juttatását a Kormány kormányrendelet útján ideiglenesen elrendelje. Amennyiben a korlátozások törvényi szintű szabályozása szükséges, erre 90 nap áll rendelkezésre.
A Magyar Köztársaságnak az Európai Közösséggel létrehozott társulási szerződésének 86. Cikkében kötelezettséget vállaltunk arra, hogy minden erőfeszítést megteszünk a pénzmosás megakadályozására és olyan megfelelő szabályozást vezetünk be, amelyek egyenértékűek azokkal a szabályokkal, amelyeket a Közösség és e területen működő más nemzetközi fórumok – ideértve a Pénzügyi Akció Munkacsoportot (FATF) – elfogadtak. A nemzetközi jogfejlődés, illetőleg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) mellett működő Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által kifogásolt hiányosságok kiküszöbölése miatt azonban az eddig hatályos szabályokat ki kell egészíteni.
A nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze a pénzmosással szembeni hatékony fellépés, aminek célja, hogy megakadályozza a bűncselekményből származó pénzeknek a pénz- és tőkepiaci rendszeren keresztül történő tisztára mosását. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról 1994-ben az Országgyűlés törvényt alkotott, a Kormány végrehajtási rendeletet bocsátott ki, továbbá sor került a Büntető Törvénykönyvben a pénzmosás bűncselekményének meghatározására és a pénzmosás szankcionálására. Magyarország csatlakozott továbbá a pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezményhez, amelynek kihirdetéséről a 2000. évi CI. törvény rendelkezik.
E törvényjavaslat keretein belül kerül sor azon törvények, valamint a takarékbetétekről szóló törvényerejű rendelet módosítására, amelyek – összhangban nemzetközi kötelezettségeinkkel – korlátozó intézkedések bevezetését, valamint a pénzmosás elleni küzdelem szigorítását szolgálják.
A törvénytervezet a pénzmosási törvény hatályát kiterjeszti az ingatlanközvetítői, nemesfémékszer és nemesfém-díszműáru forgalmazó tevékenységet folytató, kulturális javakat árverésen vagy bizományosi minőségben értékesítő pénzügyi szolgáltató szervezetekre, valamint az ügyvédi letétet kezelő ügyvédekre és a pénz, értéktárgy, illetőleg értékpapír bizalmi őrzését végző közjegyzőkre és a könyvvizsgálókra, egyéni vállalkozás esetén annak alkalmazottjaira és segítő családtagjaira.
A pénzmosásról szóló jogszabály kijátszásának megelőzését szolgálja, hogy a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet módosításával megszűnik az anonim betétek nyitásának lehetősége. A tervezet megfelelő intézkedéseket tartalmaz a meglévő bemutatóra szóló és jeligés takarékbetétek vonatkozásában is.
A takarékbetétekhez hasonló okból rendelkezik a tervezet – az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításával – úgy, hogy értékpapírt sorozatban kibocsátani és nyilvánosan forgalomba hozni csak névre szólóan lehet.
A tényleges tulajdonos azonosításának célja, hogy ismertté váljanak azok a személyek, akik az egyes pénzügyi tranzakciók mögött ténylegesen állnak. A pénzmosás ugyanis nagyon gyakran közvetítők közbeiktatásával történik. A visszaélés lehetősége különösen a készpénzforgalom esetében merül fel, így a bankszámlára való be- és kifizetéseknél.
Ezért indokolt ezekben az esetekben megfelelő adatszolgáltatás előírásával lehetővé tenni azt, hogy a készpénz útja a későbbiek során is nyomon követhető legyen és ezáltal a pénzmosási esetek könnyebben felfedhetők legyenek, illetőleg hamis nyilatkozat tétele esetén a felelősségre vonás szigorúbb lehessen.
A pénzforgalom jelentős része készpénzben bonyolódik. Ennek a nemzetközi forgalomban való nyomon követését szolgálja az említett törvény azzal, hogy az államhatárt átlépő személyeket kötelezi arra, hogy ha a birtokukban összesen egymillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű forint vagy valuta van, akkor kötelesek ezt a tényt a vámhatóságnak bejelenteni és az azonosító adataikat, birtokukban lévő pénz összegét és pénznemét a vámhatóság számára megadni.
2002. január 1-jét követően kizárólag hitelintézet és a hitelintézet ügynöke kaphat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől engedélyt pénzváltási tevékenység végzésére. Ezzel a pénzváltói tevékenység folytatása, illetve működési feltételeinek szigorítása, valamint fokozott ellenőrzése a többi pénzügyi szolgáltatást végző gazdálkodóval azonos szabályok alapján történik.
A Kormány pénzmosás elleni hatékony és szigorú fellépése, illetve azok nemzetközi szinten történő megfelelő ismertetése érdekében – e törvény megalkotásán túl – további jogszabály-alkotási és -módosítási (pénzmosási tv. végrehajtási rendelete, pénzváltási tevékenység személyi, tárgyi feltételeinek megállapítása) valamint szervezeti, szervezési jellegű kormányzati intézkedések (ajánlások kidolgozása, kommunikáció a nemzetközi szervezetekkel) is indokoltak.
Az 1. §-hoz
Az 1. § (2) bekezdése kifejezetten megjelöli, hogy a Kormány milyen esetben jogosult korlátozó intézkedéseket elrendelni. Az 1. § (3) bekezdése pedig tételesen felsorolja az korlátozó intézkedések körét. Ennek konkrét megvalósítási szabályairól hozhat a Kormány rendeletet.
A 2. §-hoz
A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatályát a módosítás kiterjeszti a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi képviseletére, illetve az ingatlanközvetítői, nemesfémékszer és nemesfém-díszműáru forgalmazó tevékenységet folytató, kulturális javakat árverésen vagy bizományosi minőségben értékesítő pénzügyi szolgáltató szervezetekre, valamint az ügyvédi letétet kezelő ügyvédekre (ügyvédi irodára) és a pénz, értéktárgy, illetőleg értékpapír bizalmi őrzését végző közjegyzőkre és a könyvvizsgálókra, egyéni vállalkozás esetén annak alkalmazottjaira és segítő családtagjaira, továbbá a vámhatóságra.
A pénzügyi szolgáltató szervezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, szerződéskötéskor köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult személy azonosítását elvégezni.
Az azonosítási kötelezettség fennállása esetén az ügyfél köteles a pénzügyi szolgáltató szervezet részére a tényleges tulajdonosra vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tenni, amennyiben más személy nevében, illetőleg javára jár el. Ha a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, a pénzügyi szolgáltató szervezet az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel. E nyilatkozat hiányában a pénzügyi szolgáltató szervezet az ügyleti megbízás teljesítését megtagadja.
Az azonosítás módját, az ahhoz szükséges okiratokat és a rögzítendő adatokat korábban a Pmt. végrehajtásáról szóló kormányrendelet határozta meg. A módosítás ennek szabályozását törvényi szintre emeli.
Az azonosítás során rögzített és a nyilatkozatban megadott adatok változásáról az ügyfél köteles a pénzügyi szolgáltató szervezetet értesíteni.
A Magyar Köztársaság határát átlépő személy, amennyiben birtokában összesen egymillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű forint vagy valuta van, köteles ezt a tényt a vámhatóságnak bejelenteni.
Pénzváltási tranzakció esetén az azonosítási összeghatár a többi ügyleti megbízás esetén érvényes kétmillió forint helyett háromszázezer forint.
A 3. §-hoz
A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) módosítása biztosítja, hogy a hatályba lépést követően takarékbetétet csak névre szólóan lehessen elhelyezni. Takarékbetétet továbbra is csak természetes személy helyezhet el és a szerződésben az elhelyezőtől különböző kedvezményezett is megjelölhető.
A pénzmosás megelőzése érdekében a takarékbetét elhelyezésének feltétele, hogy az elhelyező – és adott esetben a kedvezményezett – személyazonosságát a törvényi előírásoknak megfelelően megállapítsák, az így rögzített adatokat a hitelintézet tíz évig köteles megőrizni.
A módosítás nyomán a korábban megkötött takarékbetét-szerződések és a korábban nyitott takarékbetétkönyvek felett rendelkezni csak a megfelelő azonosítást követően lehet. Amennyiben tehát a takarékbetétkönyvet nem névre szólóan nyitották, annak első bemutatóját, illetve a jeligét közlő személyt azonosítani kell. Az ilyen takarékbetétkönyvet az azonosítást követően névre szólóvá kell átalakítani.
A hitelintézet köteles a 2002. június 30-át követően névre szólóvá átalakított, 2 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű takarékbetétek esetén az ügyfél azonosító adatait megküldeni az Országos Rendőr-főkapitányságnak a pénzmosás megelőzése és megakadályozása céljából.
2005. január 1-jét követően a nem névre szóló takarékbetét az ügyfél írásbeli kérelmére és az ORFK jóváhagyásával alakítható át névre szólóvá.
A 4. §-hoz
A takarékbetétet névre szólóan lehet elhelyezni. A takarékbetét elhelyezhető a hitelintézetnél más kedvezményezett részére is.
Az 5. §-hoz
A Javaslat úgy módosítja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvényt, hogy annak 149. §-a, amely a takarékbetétek fokozatos megszűnését névre szólóvá alakítás nélkül biztosította volna a Tvr. módosításával, ne lépjen hatályba. Erre azért van szükség, mert a jelen törvényjavaslat ennél szigorúbb rendelkezéseket léptet életbe.
A 6. §-hoz
A pénzmosás megelőzése érdekében fontos feltétel, hogy sorozatban csak és kizárólag névre szóló értékpapírokat lehet kibocsátani.
A 7. §-hoz
A hitelintézeti törvény módosítása a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kizárólagos hatáskörébe utalja a pénzváltási tevékenység folytatásának engedélyezését. 2001. január 1-jét követően kizárólag hitelintézet és a hitelintézet ügynöke kaphat engedélyt pénzváltási tevékenység végzésére. A pénzváltási tevékenység folytatásának személyi, tárgyi és technikai feltételeit külön jogszabály fogja meghatározni.
A 8. §-hoz
Az (1) bekezdés kiegészíti a Btk. 261. § (1) bekezdésének a terrorcselekményeket meghatározó rendelkezéseit a terrorcselekmények elkövetéséhez pénzeszköz rendelkezésre bocsátásával vagy azok pénzügyi fedezetének megteremtésében való közreműködéssel.
A 303. § (1) bekezdésének b) pontjára vonatkozó új szöveg egyértelművé és teljessé teszi a hamis adatszolgáltatásért való felelősséget.
A 9-12. §-hoz
A törvény kihirdetése napján lép hatályba bizonyos kivételekkel. Az értékpapírtörvény új rendelkezését nem kell alkalmazni azokra a folyamatban lévő, bemutatóra szóló értékpapír-kibocsátásokra, amelyek nyilvános ajánlattétel tervezetét a Felügyelethez e törvény hatályba lépése előtt benyújtották. A Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás, pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás 2002. június 30-ig végezhet pénzváltási tevékenységet. A törvény hatálybalépése előtt elhelyezett bemutatóra szóló vagy jeligés takarékbetétek szerződési feltételeiben az ügyfél azonosításától eltekintve nem történik változás, a korábban megkötött szerződések szerződési feltételei változatlanul érvényben maradnak.